Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

yiLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tX. évfolyam, 22. szám. Ara 60 fll'ér 1958. január 26. vasárnap. Tömörítse a Hazafias Népfront-mozgalom a párt vezetése alatt az összes haladó erőt! — A megyei népfront bizottság aktira üléséről — PénteisiB reggel tanácsko­zásra jöttéik össze a népfront munkásai a megye minden részéből, hogy megvitassál? a mozgalom időszerű kérdéseit s a jövő feladatait, kiegészít ®ék és megerősítsék tisztsé gükben a megyei népfront bizottság tagjait és elnöksé­gét. Dr. Bene Zoltán, a megyei népfront bizottság elnöke tar­totta meg beszámolóját Be­vezető szavaiban részletesen elemezte a nemzetközi hely­zetet Röviden, megem1 éke­zett a magyar népfront-moz­galom történeten múltjáról amelyről a következőket mondotta; r. ‘ — A felszabadulás előtt a haladó erők tömörítését a Magyar Frontban, a kommu­nisták szervezték. Ebben az időben a kommunisták és pártonkívüliek egyaránt egyetértettek abban, hogv csak úgy rázhatjuk le ma­gunkról a német elnyomást, ha pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül összefo gunk a közös cél érdekében; a, haza függetlenségéért, a magyar nép felemelkedéséért. Ekkor a népfront mozgalom illeeá’is mozgalom volt. A felszabadult országrészekben a kommunista párt kezdetné nyezésére már legális nép front mozgalom bontakozott ki. Ekkor alakult a Magyar Fügetlensé°t Front, melvbe" a debreceni Ideiglenes Nem zetgyűlés keretében felién" demokratikus erők tömörül tek. Közös programot fogad tak el és ennek alapján hoz aákezdtek a sú’yos sebeke* szenvedet ország úiiáéof+ésé hez. A kommunisták veze+tt Magyar Függetlenségi Front nak a földreform végrehajtá sa volt az első na<rv tör'énei ml cselekedete. Utána jöttek gazdasági életünk mindem területén a reformok, melyek segítségével sikerült elindíta­ni a békés termelő munkát elhárítani az infláció rémé* lerakni a magasabb külturá TlS fet'ödés alanlait F-eVbe- az időkben a burzsoá rend­szerben mindig szem beállt tott munkások, paras-dok é- értélmiségiek köze’ebb ke rüUek a kö"ö« cél ér*evél-e" egymáshoz. Ebben az időben tovább erősödött a munkás­paraszt szövetség, amely az­óta is társadalmunk alapját képezi A Magyar Független­ségi Front egy idő után csak papimon működő választási intézmény vélt. 1954-ben amikor a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa fel­fedte a tömegekkel kapcso- ' atban elkövetett hibákat, ha­tározat született, mely a nép­front mozgalom újjáéleszté­sét javasolta és ekkor kelt életre a Hazafias Népfront mozgalom. Nagy bizalommal fogadták a Hazafias Nép­front mozgalom megalakulá­sát, amely eleinte nagy len­dülettel indult, de később olyan hibák jelentkeztek a mozgalom életében, melyek állandóim akadályozták tevé- venységét és ígv ereie csök­kent az akkori életünk politi­kai ellentmond ácai teljese" helytelen irályba szorított*1'' *> Hazafias Népfrontot. Vol* olyan időszak is, amikor semmibe sem vették politikai, társadalmi jelentőségét, de volt olyan időszak is, amikor izembe akarták állítani az országot vezető párttal. Mind­ezen tényezők hatására az országos politikában nem tu­dott komoly tényezővé válni és ' névleges lett, ezért nem felelt meg működése, sem a kommunistáknak, sem a pár tonkívü’ieknek és csak a vá­lasztások idejére tartogatott alkalmi szervvé zsugorodott Az ellenforradalom országo *an és így megyénkben is megprőbítttia a m<aga cé'tair* felhasznál rt a Hazafias N*r> feont mozgalmat, vagv tette 'én szttmizni a pén-front H- Wá -ok^t. T egtsikább me gyénk székhelyén érvénye sült az ellen forradalmi erők ha+ása o'yan form*ban. ho?v a Hazafias Népfront Megye' Bizottságánál ké*es, ette-fer radalmi elemek fel is hasz­nálták a Hazafias Nénfron* mozgalmat saiát cétta'k el érésére, az erenferrtdaluv pártok megsaerve-ésé-e. Me" kell azonban mon^a-’U"1' bogy a Hazafias Népfront Bi ■’ottinágaink Wnyomó töb^s* "e jól megállta helvét. Bát "an elmon<iha*iuk, ma má~ ott tartunk, hogy m’nd^n lehe4ő«iéw adva van a népfront-b‘zott«ágok teré tenysévének felien ítésére A Hazafias Népfront moz galom megyénkben csak ta valy május—jún'us hónapok ban kezdett kiKontabozr'i Nehezen indult, ennek fő oka, hogy nagv vert a bizony talanság és sok olyan alap vető kérdés nem vott tisztáz va a népfront mozgalom vo nalán. amelyek miatt a nép front csak a1 kai ml rendezvé nyekbe kapcsolódott be. El­sősorban a tömezkaocsolato’- kiseé’esttését akadályoz+a ez Nehezítette és még nehezíti a mozgalom kttzé’esítését é- ezzel kapcsolatban nénfron bizottságaink munkáját a még meglévő bizalmatlanság amely abból táo'á'k ozik hogy Nagy Imre a nM'on'o a párt fö’é akarta helvezn' De feltétlenül aka^álvotta a bizottságok rmmké-íá*- az is hogy nem vott elég birtafe* a Nénfront Közöm*-**!. A mozgatom életében dön tő ielewténésű a Hazafia Népfront Országos Tanácsá naik 1957. október 21—2?-é" icaajlott ülésének nyilaikat zata és a Magvar Szocialista Munkáspárt 1957. nevembe- 11-i határozata, amelyet a Politikai Bttot'sá" hozott a wazafias Nénfront mozgalom *"Tbp rT.ponrycn t-PfS é*Te. A Politikai Bizottság hat* rozrta kimondia, ho"y a7 el ’enforradalom leverése után a politikai, gazdasági és knl turális é'et területén e'ér‘ komiszo’idáció lehetővé teszi a 'zociattzmus alánján á'ló né oiink erkölcsi. pol'tikai egy­ségét, hazánk felvirágzásé* szolgáló nemzeti ö"=zefogá" ''iszélesítését, a Hazafia- Nénfront megerősítését. A határozat mea*"ap't-a. hogv» hazánkban a sajátos egypárt endszer nem zárja ki, sőt ar "dott körülmények közöt még fokozottabban megköve éli. hogy a Hazaf'as Nép frontba a párt irányítás" alatt tömörítsük mindazoka a pártonkívü'.ieket és koráb ban más pártokban tévé kenykedő, a népi hatalom hoz hű személyeket, akik ké saek i közélati, aktemányoe és kulturális széfemét tevé­kenységükkel az ország szo­cialista építésében részt ven­ni. A népfront mozgalom fej­lődéséhez kedvezők a feltété lek azért is, mert az ellen- famadalomi támadás nem csak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek, sőt a más pártokban, nevelkedett embe­rek sBámára 8s nagy iskola vofet. Dr. Bene Zoltán szólott a Hazafias Népfront mozgalom politikai tartalmáról is, majd a többi között ezeket mon­dotta: — A népfront vezető, irá­nyító ereje a Magyar Szocia­lista Munkáspárttal az élen, a munkásosztály. »Inden fokon, a párt nemcsak támogatja, hanem ott lesz és részt vesz a népfront munkájában A népfront mozgalom tehát a párttagok és a pártonkívü­liek közös politikai mozgal­ma. Sokat és sok helyen ve­tődött fel a kérdés, hogy le­het-e igazi, demokratikus po­litikai élet, ha csak egypért- re-dszer van. Nem a politi­kai forma a lényeg, hanem a tartalom, hogy kié a hatalom. A demokrácia a nép ural­mát jelenti A hatalmat ki­nek az érdekében gyakorol­ják? A nép érdekében Nem a többpártrendszer kritériu­ma a demokráciának, hanem az, hogy az államhata1om a dolgozó népé. Még mindi" felvetődik az ellerzékisé" kérdése. Nálunk ennek na-gv múltja van. így a Habsbur­gok ellen, a Horthy-rezs-'m alatt a fasiszta ura'om etter szükséges volt, de most nincs szükség ellenzékiségre, de semmi visszahúzó erőre. Ez természetesen nem jelenti art, hogy nem akarjuk meg­vitatni a kérdéseket. A nép­front eddigi története igazol ta azt a tényt, hozy akkor volt ’egerőrebb, amikor a kommunisták vezették é együtt do1 goztak a páirtankí- vüttekkeí. Akkor dolgozott rosszul a népfront, amikor e1 akart szakadni a pár*tói és a oárt is kü’ön akart do'grzn-i -sak az eevüttműfcödés biz­tosíthatja a jó munkát. A ráírt- és a munkásosztály ve­zető szerepe melleit a nép­front mozgalom tá^adalm' ncfitikai alapia a rrvurká'- oaraszt szövetség, ezért egyik ’egfontosább feladata termé "zefe'en a mozgalom" ak őrölni és erősf+ert a munkás­paraszt szövetséget. A nénfrontnik fontos «zereoet fcell betölteni a középrétegek, az értelmisé­giek és a kispolgárság körében is E rétegek befolyása a tö­megekre nagyobb, mint a 'zárrarányuk. Tisztázódott az a sokat vitatott kérdés is hogy a nénfront nem tömeg 'zervezet, hanem szétts. de moknattkus, társadalmi, poli ttkai tömegmoziga'om. amett’ mint a némi, nemzeti egysé" kifejezője, összekapcsolja a *öme gszervezet eket társadat mi, kulturális szerveket, d- zükséges, hogv szélesebb le "ven a szorve1—*i. ha ‘ása terjedjen ki a hazafié *ömegekre is. Közöttük i<? vé gezzen politikai, nevelő fel "ilávosító munkát, h'rde-se a ránt és kormány poi'tilká’áf A népfront bizottság me­gyei elnöke ezután rátért a mozgalom szervezeti kérdé­sedre. a gazdakörök, a nép­frontkörök helyzetére. Szó­lott a népfront-szervek és a párt kapcsolatáról Részlete­sen vázolta a népfront moz­galom feladatait, s kiemelte, hogy komoly feladatok há­rulnak rá a mezőgazdaság egyes kérdéseivel kapcsolat­ban. — Felvetődik a kérdés, hogy a népfront milyen sze­repet vállalhat a mezőgazda­ság fejlesztésében? Hogy ez­zel foglalkozzunk, ismerni kell a mezőgazdaság jelen­legi helyzetét. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy 1957 a mező gazdaság vonalán gazdag év volt. Az eredmé­nyek elérésében kétségtele­nül komoly szerepe van an­nak, hogy megszüntettük az elmúlt évek néhány hibáját. Ezek közül igen jelentős a begyűjtés eltörlése. Akadá­lyozta a termelés zavartalan­ságát, a termelőszövetkezetei? erőszakos fejlesztése, a tago­sítás körüli zavaros intézke­dések. Megszüntette kor­mányzatunk az előírást a kö­telező termékek termeszté­sére vonatkozóan. Nagy öröm­mel vette parasztságunk a termékek értékesítésével és felvásárlásával kapcsolatban hozott új rendszer bevezeté­sét. Komoly intézkedések tör­téntek a termelőszövetkeze­tekből kilépett tagokkal tör­ténő elszámolásokkal kap­csolatban. Természetesen el­sőrendű fontosságú szem­pontnak tartva a termelőszö­vetkezetek érdekeit. Intéz­kedés történi, hogy az elhur­colt termelőszövetkezeti va­gyontárgyak mielőbb vissza­kerüljenek. Mit váltódtak Itt ezek az intézkedések? Kétségtelenül a termelési biztonság növeke­dését. A termelőszövclbezrti tagtok öntudata nőtt, javult a munkafegyelem a mezőgazdaság minden vonalán A gépállomások is gazdasá­gosabban dolgoznak. Vannak azonban negatív vonások is. A termelés vonalán a vetési kényszer megszüntetésével azt értük el, hogy bizonyos terményféleségekből — így cukorrépa, ipari növények — nem tudtunk eleget termelni A mezőgazdaság szocialista átépítésének vonalán keve­set haladtunk élőre, mer nem sikerült eddig még tár­sadalmi úítin, aktívajih poli­tikai munkává! a szocialista átépítés jelentőségét tudato­sítani. A továbbhaladásnak elvi síkon is mutatkoznak akadá­lyai, így az opportunista irányzat, mely korlátban idő­re javasolja a mezőgazdaság szocialista átszervezését A2 önkéntesség hangoztatásával annyira mennek, hogy nem kéU, még Jeivilágcísátó műn­i2<ciy-j±iás, a 3-íjc oídaJc&j Beszédű számok üzemekben, vállalatoknál elkészült a tavalyi számve­tés. Most még csak summázni kell a termérdek adatot és rövidesen kiderül, hogy milyen munkát végeztünk az el­múlt esztendőben, eredményt hozott-e a rengeteg gond, törekvés vagy esetleg meddő maradt az igyekezet. ügy gondolom, e tekintetben nincs ok aggodalomra, hiszen mindenki megtette a tőle telhetőt. Bizonyítják ezt a munka alatt lévő beszédes számok is, melyek egyre in­kább kirajzolják eredményeink körvonalát. Legfontosabb ezek közül talán az, melyre nemzeti jö­vedelmünk alapul: a termelés. Több, vagy kevesebb volt, mint amire számítottunk? örömmel állapíthatjuk meg. hogy a reális eredményeket sikerült túlszárnyalni. Annál is inkább, mert ezek a tervek —, melyek közvetlenül az ellenforradalom után, az ország ezernyi bajai között szü­lettek, — reményekben nem merészkedtek túl messze, — úgyhogy, hű képet — e tervszámok alapján — nehezen kapnánk. Érdemes összehasonlítani a termelés eredményeit ae előző évvel. Eszerint tavaly december 31-ig megyénk ipa­ra közel 200.000.000 forint értékű áruval termelt többet, mint egy évvel előbb. Jó-jó... mondhatná valakL Ez érthető is, hiszen 1956- ban októbertől decemberig jóformán állt a munka — fehá* egy negyedév — termeléséből volt is, nem is. Ez valóban így van. Azonban nemcsak 1956. hanem 1955-höz képest is kimutatható a termelés növekedése. Közel 40 millióra tehető így az emelkedés megyénkben. Jóllehet ez az adat is torzít —, méghozzá eredményeink javára, mert 1955 mégsem hasonlítható teljesen olyan év­hez, mikor 20 milliárdos kárt kellett helyrehozni, szén, anyag és szállítási problémák voltak 3—4 hónapon át, munkanélküliség volt az év elején — energia Korlátozá­sokkal kellett megküzdeni. A lényeg azonban így is látszik. Munkásosztályunk derekasan megállta helyét, megmutatta, hogy egyetért ^ a párt és a kormány intézkedéseivel, teljes erővel, ambíció­val hajlandó tovább építeni szocialista hazáját. A termelés eredményeinknek csak egyik oldala. Azt mu­tatja, hogy sokat dolgoztunk, jobban, mint az előző évek­ben, Ehhez tartozik még az is, hogy jobban éltünk. Bár az év elején volt számottevő munkanélküliség — éves át­lagban mégis néhányszáz emberrel több kereső^ volt a me­gyében. Volt olyan üzem is, mint a Tisza Cipőgyár, mely létszámát egy esztendő alatt 1.000 fővel emelte — na­gyobbrészt olvan fiatalokat fogadott be, akik azelőtt szü­leik keresetéből éltek. 1957-ben 68 millió forinttal több munkabért fizettek ki, mint 1955-ben. A munkások kere­sete átlag 10—15 százalékkal növekedett — ezzel szem­ben az árak — néhány nagyértékű cs ritkán vásárolt mű­szaki cikktől eltekintve — nem emelkedtek. Nyilván — így az életszínvonal is emelkedett. Megyénk ipara persze ahhoz is hozzájárult, hogy a megnövelt kifizetéseknek megfelelően az árualap szintje is emelkedjék. Hogy csak a legfontosabbat említsük: me­gyénk zsírtermelése 823 tonnáról 923 tonnára, péksüte­mény termelése a tavalyelőtti 25 millió darabról 32 millió darabra, vajtermelése 314 tonnáról 571 tonnára (két újabb üzemet csatoltak a Tejipari Vállalathoz), férfi öltöny ter­melése 10 ezerről 15 ezer öltönyre, férfi ing termelése 45 ezerről 103 ezerre, cukortermelése közel 9 tonnával, láb­beli termelése közel 1 millió párral emelkedett Természetesen nem ilyen nagy mértékben, de jelenté­sen növekedett az előző évekhez képest nyersanyag ter­melésünk — így a kénsav, cellulóz, továbbá a tégla, cse­rép, papír, stb. gyártás. - . Az arány tehát jó, áru áll a pénz mögött — s gazda­ságunk — a megyét illetően is szilárd. Ebben az évben arra kell törekedni iparunknak, begy bátrabb, reálisabb terveken — még növelje termelését, természetesen úgy, hogy egy percre sem tévesszük szem elől, a gazdaságosságot, takarékosságot, a termelékenyseg emelését „ . u . (Palatínus) Földtől a földhöz Nehéz annak eüßzakadnia_ a földtől, aki vüágéle.ében at­tól kapta kenyerét. Ha bale is kóstol a városi életbe, a szíve eiőbb-utóbb visszahúz­za. így esett ez Illés Mihály- lyail is, aki két esztendőn ke­resztül Zagyvarékasról járt be Szolnokra a téglagyárba. Hétfőn lesz a napja, hogy is­mét és véglegesen visszatér régi hivatásához, de — más körülmények közé.;, Sőt: túlzás nélkül állíthat­juk, hogy nagyon Is más körülmények közé... Az egy­kori gazdasági cseléd tag lett a Rákóczi Tsz-ben, s ezáltal részese a közös vagyonnak. Sp*egy, se két, de sokkal több estén át beszélgettek Margitkával, az asszonyával arról hogy merre fordítsák a sorsukat, felismerve: nem nékik való a gyári élet. Szor­gosak, munkabírók mindket­ten: pár esztendei munkával, no meg egy kis kuporgatás- sal összerakosgathatták vol­na az éső két holara valót, újabb évek múltán a kettő­ről négyre, hatra juthattak volna. De mi lesz aztán? ... Fejlődhet a kisparaszti gaz­daság, kell is fejlődnie, de az útja véges. A jövő a nagy­üzemi, szocialista mezőgazda­ságé, a tsz-eké. Némelyikben még kézzel végzik a munka dandárját, a megerősödöttben már géppel, sőt olyikban — a vegyszeres növényvédelmét például — repülőgépről.. Mindezt meghányták-vetet- ték az asszonnyal, mig meg­született az. elhatározás: be­lépnek. El nem hallgathatom: völt ebben része Illés János­nak is, Illés Mihály bátyjá­nak, ki harmadik éve eszi a Rákóczi Tsz-ban keresett ke­nyeret; mely mellett kalá­csai Sßia kC<l ma gátó] nya. vonnia. > s Egymaga többet keres a tsz-ben, mint az öccse az asszonnyal együtt a gyárban. A Rákóczi Tsz az őszön 49.20-ait fizetett mun­kaegységenként. Az átlagos eredmény 326 munkaegység volt, de jócskán akadt, aki négyszáz* fölött szerzett. Ez — plajbász sem kell hozzá — több mint húszezer forint egy évben ... Se háza, se földje Illés Mi­hálynak; azaz helyesebben: földje már van. Részese a közösnek, melyből ezen felül egy hold háztájit is kihasíta­nak számára, hiszen asszany- nyal, gyerekkel van. Kuko­rica terem majd rajta. Első esaendőben elég lesz két hízó is, — így vélik Illések, — amiből az egyik szerző­désbe, a másik a kamrába megy. Az asszony szívesen eüfoglalatoskodik az apró jó­szággal. Azt, hogy miként lehet ezt eredményesabben tenni, majd megtanulja a tsz-ben. Tiszta haszon ez: keres is, tanul is..; A ház meg?... Igaz. Illés Mihály édeasmyja szívesen látja őket abban, de mégis csak más volna a sajátjuk... Űj bú­torral persze... Ahogy a vé­kásnak ismerik Illéseket, bi­zonyosra veszik, hogy mun­kájukon keresztül megvalósul az álmuk... S egyszer majd Rózsika, a kislányuk is férj- hezmenemdő lesz, — ugy-e? — illő a jányt rentfesen ki­húzási tani? ... Igaz, ez még messze van: a kékszemű csöppség csak négy eszten­dős. Okos ember azonban nemcsak a holnapra, hanem a holnaputánra is gondol.., Ezt tették Tülésék js; bizo­nyos, hogy nem cfalódrak lövőjükben, melyet olyan szépea eüísrveztek. s, : fm borp&rSw* >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents