Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

Tömörítse a Hazafias Nepfront-mosgaíom a párt veaetése alatt as össses haladó erőt! (Folytatás az első oldalról) kát sem végezni, rá kell bízni arra, hogy majd a paraszt önként jelentkezik. Nem működik elég magas színvonalon az agitációe, munka a tömegszervezeti mozgalomban. Pedig igen ko­moly eredményeket tudnánk elérni, ha helyesen irányíta­nánk ezen a vonalon is a társadalom összefogását Itt is komoly támogatást tudnak nyújtani népfront bizottsá­gaink. Igen fontos a paraszt­ság tömegeinek mozgósítása, hogy alaposan magiismerjék az agrártéziseket, a kormány mezőgazdasági rendeletéit, és a part határozatait Dr. Bene Zoltán a nép­front mozgalom jeüentegi helyzetének elemzése után rátért' a népfront bizottsá­gok előtt álló legfontosabb feladatok ismertetésére. A Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizott sága ala­púi véve a Politikai Bizott­ság 1957 november hó 21-i határozatát és a Népfront Országos Tanács 1957 októ­ber hó 22—23-1 ülésének anyagát a következő politi­kai, szervezeti, mozgalmi fel­adatok megvalósítását tűzi ki: A népfront mozgalom to­vábbi erősítése érdekében biztosítjuk, hogy a bizottsá­gok rendszeresein ülésezze­nek, és vitassák meg az el­nökségek jelentését. Az el- riS&Sségek másfél-, kéthavon­kénti tartsanak üléseket, ter- mésfetesien előre meghatáro­zott''napirenddel — A bizott­ságok mellett működő szak- bizottságok tartsák rendsze­resen, de legalább kóthavon- ként ' üléseiket és az áltáluk kezdeményezett akciók vég; rehaj tájában tevékenyen ve- ’gyének részt. A szakbizott­ságokat munkájukban hat­hatósan támogassák a nép­front bizottságok elnökségei. Felülvizsgáljuk a gazda- ícöiök, olvasókörök, nép- fmntkörök tevékenysógét.mű­ködési színvonalukat és meg­szüntetünk minden olyan he­lyenként mutatkozó jelensé­get,. ami a gazda-, olvasó-, népfront-körök tekintélyét rontja: • A munka megjavítása ér- <&ü*róben rendszeresítjük két- .bavonkém a járási, városi, ^seténként a nagyobb köz­ségi elnökökkel és titkárok­kal való tanácskozást, ahol az aktuálsa politikai, gazda­sági, szervezett kérdéseket megbeszéljük. j-KiAz-rév folyamán megyei szinten tanácskozásra hívjuk össze valamennyi községi, városi, járási népfront bizott­ság lmokét és titkárát, ahol értékelni fogjuk a megye roépfro n tmozgalmi helyzetét éfe megbeszéljük a feladato­kat A harmadik negyedév­ben a gazda-, olvasó- és népfront- körök vezetőivel ta­nácskozunk munkájukról. — Ennek a tanácskozásnak alap­ját fogja képezni az, hogy egy társadalmi bizottság elő­zőlég meg fogja vizsgálni te­vékenységüket. Á békemozgalom kiszélesí­tése érdekében a megyei bé­kebizottságot, a járási, vá­rosi, községi békebizöttségo- ka>t megerősítjük a tömeg­szervezetek segítségévei Ä tömegekkel való kap­csolat javítása érdekében a csatlakozott tömegszerveze­tekkel koordináljuk munkán­kat. Ennek érdekében java­solunk egyéves távlati, 3—! hónapos időszaki tervek kö­zös összeállítását. A mezőgazdasági termelés és. ä mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos tiépfrónt-tervek a követke­zők: ' — Ismertetjük a paraszt­sággal az agrártéziseket, a párt ezzel kapcsolatos hatá­rozatait. Ezen belül nagyobb súllyal foglalkozunk a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével. Fokozzuk az agró-propa- gándá munkát, a szakmai isméretek terjesztését. A ta­nács mezőgazdasági osztályá­val' közösen előadássorozatot indítunk „A megye mező- gazdasági jövője*’ címmel. A szabadegyetemen olyan té­mákkal foglalkozunk, ame­lyek á legaktuálisabbak me­gyénkben. így például: ba­rcmfinjevelés, szarvasmartia­temyésztés, szőlő- és gyü­mölcstermelés, sitb. Az elő­adások anyagólt nyomtatás­ban megjelentetjük a mező- gazdasági osztállyal közösen. Szakmailag segítjük az ezüst­kalászos tanfolyamokat, részth veszünk az évzáró ünnepsé­geken és segítjük az ősz fo­lyamán újabb tanfolyamok elindítását. Társadalmi erők összefogá­sával mozgalmat indítunk megyénk nagyobb arányú fásítására. A törökszentmik­lósi járásban, Karcag város­ban elindítjuk községi gyűlé­seken az „ültess három fát" mozgalmat. A fásítással kap­csolatos tervet a tanácsok segítségével kívánjuk megol­dani. A tömegszervezetekkel kar­öltve lelkesítjük az egyéni és ttermelőszövetkezeti parasz­tokat, állami gazdaságok, gép­állomások, valamint tan- és kísérleti gazdaságok dolgo­zóit és vezetőit a nagyobb termelési eredmények eléré­sére, Mozgósítunk a mező- gazdaságban is a célszerű, reália, helyes, szocialista munkaversenyekre. A kiváló eredményéket el­érőket népszerűsítjük a saj­tón és rádión keresztül. A különböző társadalmi szervek mellett működő me­zőgazdasági bizottságok tag­jai egy közös összejövetelen megvitatják a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés, a tsz-fejlesztés kérdéseit és a munka koordinálásának biz­tosítását Javasoljuk a termelőszövet­kezetek fejlődéstörténetének feldolgozását. Három járási székhelyen: Jászberény, Knn- szentmárton, Kunhegyesen akarunk szervezni kiállításo­kat bemutatókat, amelyeken a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok termelési, állattenyésztési eredményeit akarjuk az év folyamán ki­állítani. Ezeken kívül még 15—20 községben akarunk helyi bemutatókat rendezni. Részit akarunk venni a párt­ós tanács által rendezett ter­melőszövetkezeti látogatáso­tokon, ezekre mozgósítjuk a tapasztalatcsere érdekében az egyéni parasztokat A gazda­körökben és olvasókörökben is szervezünk egyéni és ter­melőszövetkezeti paraszt ta­lálkozókat. Az ipari munkásság prob­lémáinak megismerése és a Hazafias Népfront mozgalom­mal való szorosabb együtt­működésének előmozdítása érdekében május havában a Papírgyár kultúrházában an­kétet rendezünk. „A Haza­fias Népfront és a munkás- osztály" címmel Az ipari munkásság kér­déseinek megismerése céljá­ból a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával állandó kap­csolatot teremtünk azáltal, hogy résztveszünk egy-egy szakma területi bizottsági ülé­sén. A szakszervezettel közö­sen munkás-paraszt találko­zókat szervezünk. Nagy erővel készülünk fel a május hónapban tartandó Országos Béketalálkozóra, és ezért a kommunista és mun­káspártok moszkvai felhívá­sának alapján széleskörű bé­keakciót fejtünk ki. A közeljövőben megerősít­jük a megyei, járási, községi bókebizottságokat. Folyama­tosan tartunk megyei, járási, községi béke-nagygyűléseket. A békekiáltvány alapján ré­teggyűléseket, békeesteket, népfront-esteket, kisgyűlése- ket, csoportos beszélgetéseket tartunk. Május hónapban rendezzük meg a „Népek barátsága’1 hónapját. Ennek keretében élménybeszámolókat, kiállí­tásokat rendezünk külföldi vendégek meghívásával. Me­gyei, járási, községi szinten tanácskozásokat tartunk „Az értelmiség helyzete és szere­pe a szocializmus építésében’1 címmel. Fel kívánjuk eleveníteni a megyénkben hagyományos arató-ünnepségeket és majá­lisokat, a hagyományos szü­reti szokásokat, A TTIT-vel közösein 0 nemzeti közműveltség fej- .esztése érdekében isirueret- terejsztő előadásokat, iro­dalmi ankétokat tartunk. — A Jászberényben beveaetett „élő könyvtár’* mozgalom ta­pasztalatait feásasználva, az ősz folyamán más járás és város területéin is bevezet­jük, A párttal és a TTIT-vel közösen a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának 40. évfordulója tisz­teletére a cibakháza, nagy­iévá agrárszocialista mozgal­mak történetét ismertter- jiesztő kiadvány formájában megjelentetjük. Műemlékvédelem érdeké­ben egyrészt p’akát-orozato* adunk ki a megye műemlé­keiről, ezek előkészítésébe bevonjuk a szolnoki Művész­nél ep művészeit Ugyaneb bő' az anyagból albumot állítunk össze, mélyet magyarázó seö veggel látunk eL A tömegszerve^etekkel kö zösen előre elkészített akció alapján résztveszünk évi or dűlők megüranep’ésében. A szolnoki járás teru'etén megrendezésre kerül Tisza várkony községben a „Kard ós korona” ünnepségek, a község 900 éves évfordulója ’’kalmábó1, amelyet ugyan­csak a népfront rendez. Dr. Bene Zoltán beszámo­lóját a következő szavakkal fejezte be. — A Hazafias Népfront mozgalom célja, hogy erő it síik nemzeti egységünket melynek segítségével sikere­se® döSfcaSJűK assg # weáfeél lista építés minden vonalán előttünk álló feladatokat. Most rajtunk a sor, hogy mozgalmi munkánkba minél több munkást, tsz és egyéni parasztot, értelmiségit, aki egyetért a népfront célkitűzé­seivel és szívesen vesz részt azoknak megvalósításéban — vonjunk be. Ha ez sikerül — és én hiszem, hogy sikerülni fog — akkor hathatósan tud iuk támogatni a béketábor erejét és sikeresen megold­juk szocialista építésünk je­lein szakaszában az előttünk álló feladatokat. A ménfront megyei elnök- -ége nevében előterjesztett beszámolót élérik vi*a követ te. A felszólalók nvnd°nv- nyiam egyetértettek a beszá móló gond okaival és érté­kes javaslataikkal aazdagí *ott% a tanácskozást. A beszámoló feletti vitadr. Ben© Zoltán mevvei elnök rövid összefoglalójával ért véget, s ezután került sor a hazafias Népfront megye5 bzottsáva és elnöksége ki­egészítésére. amelvnek ja - vaslat át Halász Mátyás elv­társ ismertette az aktíva ^őtt. A javaslatot az aktíva­ülés egyhangúlag megsza­vazta. A népfront aktíva felhí­vást fogadott el, amellyel a megye dolgozóihoz fordul, s kéri a támogatásit, a részvé­telt a népfront mozgalom nagy céljainak megvalósítá­sában. A megyei Hazafias Népfront Bizottság elnökségének névsor« Elnök: Csőtó István, elnö khelyettesek: dr. Bene Zol­tán, Czinege Lajos, Csató Mihályné, Oláh György. Titkár: Halász Mátyás. Elnökségi tagok: Bajtai Károly, Bakó Kál­mán, Bálint Kálmán, Bárány Dezső, Bíró Frenc, Csíz Lász­ló, Debreceni András, Fehér Imréné, Győri Tibor, Hege­dűs Lajos, Kisfalud» Sándor, Kompótbi Gyula, Kőbán Zol­tán, Lazányi Józsefné, Lévai István, Magöcs István, Ma­gyar Vendel, Mihálylalvi Istv án, Molnár György, Sóskúti Ferenc, Szabó Pálné, Szívós Éva, Szoboszlai István, Varga Illés, Vass Lajos, Vámos Sándor, Tornyos Vilmos. A Szolnok megyei Hazafias Népfront Bizottság tagjainak névsora Bajtai Károly (Szolnok), Bakó Kálmán (Kisújszállás), Ba­ta József (Jászbrény), Bállá József (Kunszentmárton), Bá­lint Kálmán (Ujszász), Bárány Dezső, Básthi Károly, Be- nyovszky Béla, (Szolnok), Borbély László (Szolnok), Bog­nár Gyula (Jászberény), Balogh István (Kunszntmárton), Bakondi Béla (Jászjákóhalma), Boros Ottóné (Szolnok), Bo­tos Sándor, dr. Bene Zoltán (Szolnok), Bencsik István (Ti- szaföldvár), Bíró Ferenc, Ceiz László, Czinege Lajos, Csató Mihályné (Szolnok), Császtvai István, (Jászberény), Csótó István, (Mezőhék), ifj. Demeter Imre (Kisújszállás), Dósa Istvánné (Kunszentmárton), Debreceni András (Mezőtúr), Debreceni Rózsa (Kétpó), Fehér Imréné (Karcag), Fónagy Sándor (Alattyán), Gajdos Lászlóné (Tiszajenő), Gál An­tal (Túrkeve), Gál Ferenc (Jászberény), Gál István (Tö- rökszentmiklós). Győri Tibor (Szolnok), Hack Márton (Szol­nok), Halász Mátyás (Szolnok), Hegedűs Lajos (Szolnok), Herczeg Ferenc (Tiszaug), Horváth István (Jászapáti), Hor­váth László (Mezőtúr), Jakab IIlesné (Szolnok), Káli József (Jászkisér), Kalmár Józsefné (Jászladány), Kántor Sándor (Karcag), Kisfaludi Sándor (Szolnok), Kohári Zoltán (Szolnok), dr. Kálmándi Mihály (Szolnok), Kompóthl Gyu­la (Szolnok), — Kormos Sándor (Szászbe rek), Laczkó József (Csépa), Lazányi Józsefné (Szol­nok), Lánczi Antal (Szolnok), Lázár Mihályné (Szolnok), Lévai István (Szolnok),, Mag öcs István (Jászberény), Ma­gyar Vendel (Pusztamonostor), Molnár Gergely (Kunmada­ras), Molnár György (Szolnok), Mihályfalvi István (Kisúj­szállás), Miskolczi Kálmánná (Tiszafüred), dr. Nagy Já- nosné (Szolnok), Nagy Sándor (Szolnok), Nádas Imre (Ti* szagyenda), Németh Rozália (Szolnok), Nyikos Károly (Kisújszállás), Oláh György (Szolnok), Pányi István (Túr keve), Pádár Erzsébet (Jásza játi), Penczeli Gyula (Mező- ; túr), Pintér Jánosné (Cserkeszöllő), Rónyai László (Mester- i szállás), özv. Sallai Jánosné (Túrkeve), Sóskúti Ferenc í (Szolnok), Sebestyén Mihály (Szolnok), Szabó Pálné (Szol- J nők), Szabó János (Bánhalom), Szoboszlai István (Szolnok), Szívós Éva (Szolnoki Tornyos Vilmos (Szolnok), Tóth And- rásné (Kenderes), Vályó Imre (Karcag). Varga Illés (Szol­nok), Vass Lajos (Szolnok), Vámos Sándor (Szolnok), Vá- radi József (Karcag), Velkei Béla (Jászberény), Zalányi Ferenc (Szolnok). 'ítélát atM 27Sánitti. {iidm&uesstiintíietel aialcuü A falu áruellátásában, fel­vásárlásban, a mezőgazdasági termelés segítésében megnőt­tek a földművesszövetkeze­tek feladatai, s a kisebb köz­ségek dolgozó parasztsága ré­széről is igény mutatkozott önálló földművesszövetkeze­tek alakítására. A Szövetkezetek Országos Szövetsége figyelembevéve a földművelő parasztság kíván­ságát, támogatta ezt a törek­vést. Ennek eredményeként az utóbbi két év alatt 278 uj önálló földművesszövetke­zet alakult. Az újonnan alakult egysé­gek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket A közsé­gekben nőtt a parasztság szö­vetkezeti öntevékenysége, vezetés demokratikusabb lett, s nőtt a szövetkezeti tagok Száma is.. A SZtíVOSZ-nak az a tö­rekvése, hogy minden két­ezer lakosnál több lelket számláló községben alakul­jon önálló földművesszövet­kezet, s ahol még ma is úgynevezett mammut körzeti egységek működnek, a tagság kívánsá­ga szerint váljanak szét Jelenleg az ország 3259 községében 1512 önálló föld­művesszövetkezet működik, s egy földművesszövetkezet ál­talában két községet lát el. Különösen sok az összevont szövetkezet a Dunántúlon. •— (MTIt ..... . . A Külügyminisztérium sajtóérlekezete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium szóvivője, szombaton délelőtt sajtóértekezletet tartott, ame­lyen válaszolt a külföldi és a magyar újságírók kérdé­seire. Többek között elmondotta, hogy mint az algériai Nem­zeti Felszabadítása, Front Központtá Lapja megírta, ha* magyar került az algériai fel­szabadító hadsereg fogságá­ba, akik a Francia Idegenlé Sióban harcoltak E hat fiata' — van köztük 18 éven aluli is — már hivatalosan kért engedélyt a hazatéréshez é* nem lesz akadálya kívánsá­guk teljesülésének. E fiata­lok sorsa újabb bizonyíték arra, hogy a külföldre seököt magyar fiatalok közül sokat kényszerítettek a Francia Idegenlégióba. Köztük bizo­nyára nem egy akad, aki az ellenforradalom idején fegy­verrel harcolt és .szabadság harcosnak” képzelte magát. Ezek a „szabadságharcosok” ma egy imperialista gvarma tcsító hatalom zsoldjában kénytelenek vásárra vinni bőrüket, olyan népek ellen, amelyek valóban szabadsá­gukért és függetlenségükért harcolnak. Ez az eset is mu­tatta. hogy Lindt úrnők, az ENSZ menekültügyi főbizto­sának milyen vagy feladatai vannak a hazatelepítés előse­gítésében. a külföldre került magyar ál’ampoljárrrk sorsá­nak figyelemmel kísérésében. Gyáros László elmondotta. hogy a tervek szerint már az év első negyedében több ma­gva*1 kormányküldöttség uta­zik külföldre. A Dánia által eddig hazánkkal szemben al­kalmazott sport bojkott meg­szüntetésével kapcsolatban kijelentette; Mint országunk ellen irá­nyuló minden más bojkott, ez is eleve kudarcra volt ítélve. Megelégedéssel vettük tudo­másod, hogy az illetékes dán szervek ezt belátták, hiszen ez az erőszakolt bojkott a dán sport jó hírnevének árt tobt legtöbbek Adenauer kancellár nem­rég elhangzott rádióbeszédé­ről szólva a szóvivő kijelen­tette: Adenauer úr ezúttal sem tagadta meg önmagát. Rádióbeszédében leplezetlenül ellenséges hangon fogadta Bulganyiin szovjet miniszter- elnök pozitív békejavaslatalt és mereven elutasít minden olyan törekvést, amely a nemzetközi feszültség enyhí­tését, a béke megszilárdítá­sát cé’ozza. Sietve vis^zauta sította az atomfegyverektó1 mentes övezet megvalósításé nak még a gondoltát is. Ez­zel nyíltan beismerte, hogy gyakran hirdetett bókeszóla mai a valóságban semmi' sem érnek. Gyáros László a deportálá­sokra vonatkozó kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az 1956. októberi ellenforra­dalom meséje és ez rosszindu­latú rágalom. Ezt az ellenfor­radalom napjaiban — vizűm nélkül — Magyarországon járt nyugati újságírók találták ki. Ezeket az újságírókat —• hiába kértek vízumot — 1957- ben sem engedtük be az or­szágba, s ha az idén ismét je­lentkeznek, azt fogjuk mon­dani, hogy kívül tágasabb. Határozottan megcáfolta azo­kat a nyugati sajtó által ter­jesztett híreszteléseket, ame­lyek szerint „Budapestről vi­dékre deportáltak embere­ket.” A továbbiakban kifejtette a Külügyminisztérium vélemé­nyét a Bang-Jensen ügyről. Mint ismeretes, Bang-Jensen az ENSZ Titkárság alkalma­zottjaként a külföldre szűköt) magyarok kihallgatását vezet­te az Ensz-közgylűlése által ki jelölt hírhedt „ötös bizottság” számára, s nem volt hajlandó' átadni az ENSZ főtitkárának a kihallgatott személyek név­sorát és ezzel kapcsolatos do­kumentumokat. Ezért állásá­tól felfüggesztették, tevé­kenységét a bizottság vizsgál­ta felül Ennek javaslatára az ENSZ főtitkár úgy döntött jelenlétében el kell égetni Hammarskjöld a napokban tett sajtónyilatkozatában a döntést többek között azzal indokolta, hogy a bizottság uj bizonyítékot fedezett fei ami „azt mutatja, hogy a pa­pírok felelőtlen kezelése Bang- Jensen részéről kompromit­tálta azok jellegét és hi­telességét*’. Mi, az öttagú ENSZ Bizottság 1957 júniu­sában kiadott jelentését nyo­maték kai és határozottan többször visszautasítottuk, mint felelőtlen és hitelt nem érdemlő rágalomhalmazt. Bi­zonyos elégtétel számunkra, hogy a jelentés forrásait ille­tően az ENSZ főtitkárának is fejezett kételyei vanhak. — Előttünk egy pillanatra sem volt vitás, hogy ezeket a név­telenség homályábá -burkolt, egyoldalú „vallomásokat nem lehet elfogadni a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi szervezete okmányaként Meg vagyunk győződve arról, hogy az úgynevezett „tanuk” listá­jának nyilvánosságra hozata­la — ha egyáltalán tudnának ilyet produkálni., — még job­ban kompromittálná az ENSZ Bizottság jelentését mint aa anyag elégetése. Gyáros László kifejtette véleményét a magyar emigrá­ció belső ellente* ürőL A kül­földi magyar emigráns kö­rökben — hangoztatta — ádáz torzsalkodás dúl. Kátyú­ba jutottak azok a tárgyalá­sok, amelyek egységes ma­gyar emigráns szervezet meg­teremtésére irányultak. Ez tel­jesen érthető. A különböző emigráns csoportok, akkor sem tudnák azt létrehozni. Nehéz lenne egyeztetni a ICéthliék vezetése alatt álló, úgynevezett magyar forradal­mi tanács „szocialista és de­mokrata” demagógiáját Var­ga Bélák „nemzeti bizottmá­nyának” programjával, amely az 1945-ös státus quora épül-, tehát nem ismer; el például ez államosításokat sem. kinek az emigrációban arisztokra­ták és dzsentrik, akik még a királyság visszaállításá-ról és — ami számlikra a legfonto­sabb — ezer holdjaik vissza­szerzéséről álmodoznak. Né­hány dologban azonban min­den árnyalat tökéletesen egyetért. Az egyik a szocializ­mus elleni gyűlölet. A Magyar Népköztársaság féktelen rá­galmazása idonkint közös ne­vezőre hozza őket és egyetér­tenek abban. Rogy akár atom­háború árán ;s szeretnék visz- szaszerezni hatalmi pozíciói­kat. - • Ilyen „elvi alap" az Is, hogy a fémjelzett hazaárulók a leg­többet ígérőnek adják el ma­gukat, s lehetőleg minél többször. Tipikus példa erre Király Béla is. Ez a haza­áruló, amikor kiszökött az or­szágból, először szociáldemok­rata programmal a strasbur- gi, úgynevezett forradalmi ta­nácsnak lett egyik' oszlopos tagja. Nem sokkal később — már Varga Béla szűk baráti körében volt található, mint "ennek a feudális reakciós ele­mekből összeverbulálódott re­akciós társaságnak egyik tá­masza. A mindenféle hazaáru­lók marakodásáról „- vélemé­nye szerint — ez egyszer — igazat mondott a Független Magyarország című emigráns lap december 18-i számában. A lap arról kesereg, hogy „egység kialakulásáról szó sem lehet, hanem csak egy uj aréna létesítéséről, amely a fizetett pozíciók elfoglalására irányuló harcok szintere lesz” A judáspénzből élősködő, kül­földön ágáló szabadalmazott „bérhazafiak” tehát kizáró­lag önmagukat, pontosabban saját zsebük érdekeit képvi­selik. Elgondolkozhatnak ezen a megtévesztett magya­rok ezrei is, akik megalázva, munka nélkül, va"v éhbérért dolgozva tengődnék az úgyne­vezett „szabad világ” orszá­hogy a Bang-Jensennél lévő anyagot egy- ENSZ tisztviselő gaiban. (MTI), I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents