Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA IX. évfolyam, 2. szám. ÄRA; 50 FILLÉR. 1958. január 3., péntek & oooooooocoooooooocooOooooooocooooooooooooooooooooooooocoooooooooooooooooooor 1 Régen várt rendelkezések JÓÉRZÉSÜ EMBEREK >okszor hangoztatták már. hogy naiunk a tarsaaaimi tulajdon oiyan, mini a „csáki szalmája”, senki nem félti, nem kíméli úgy, mint j sajátját sőt annyira sem, mint hajdanan a kapitalista urakét, akik az utolsó fillérig megvették rajtunk, ha valamit elpusztítottunk. Hiányzott tehát valami, ami féken tartja az embereket, s a népi tulajdonban lévő vagyon féltésére, megbecsülésére intsen. Voltak akik nem átallották nagyba vinni a pazarlást az eltulajdonítást. Tehették több okból is. Nem érte őket különösen „vészes” megtorlás mert ha ioptak, csaltak sikkasztottak, a bírósági döntés alapján letöltötték büntetésüket kezdhették elölről, csak esetleg más városba vagy községbe kellett átfáradniuk. Ez a „kedvezmény” most végre megszűnt, mert az Elnöki Tanács két fontos törvényerejű rendeletet adott ki mostanában. Az egyik kimondja hogy ha valakit anyagi jellegű visszaélés (sikkasztás, csalás, lopás) miatt munkahelyéről eltávolítanak s a bíróság elítélte, büntetésének letö’tése után nem helyezkedhet el sehol olyan munkakörben, ahol ismét lehetősége nyílna a nép vagyonának megkárosításara. Ennek biztosítására szolgál az erkölcsi bizonyítvány, amelybe a jogerős bírói ítéleteket bejegyzik. Gátat vetünk tehát annak, hogy büntetett vagy többszörösen büntetett előéletű személyek kefébe kerüljön a társadalmi tulajdon raktárainak kulcsa. AZ ERKÖLCSI bizonyítványról szóló rendelet mellett megszületett a népi ellenőrzésről szóló törvény is.' Népünk szorgalmas munkával építi a szocializmust. Eredményéit sokszor veszélyeztetik a demokrácia ellenségei, akik szembefordulnak a törvényes renddel, kijátsszák a törvényeket, a rende eteket, herdálják a nép vagyonát. A népi ellenőrzés azt célozza hogy a Magyar Népköztársaság államrendjének védelme a népi vagyon pazarlása elleni harc a törvények és rendeletek betartása és végrehajtása széles társadalmi támogatással, megfelelően folyjék A népi ellenőrzési bizottságokat a tanácsok választják és ők jogosultak a visszahívásra is. Ez a tény maga igen sokat mond. hisz a tanácsok a nép képviselői a népi hatalom gyakorlói A nép bizalmát adják tovább azoknak akiket a néni eRenőr- zési bizottságba választanak. A népi ellenőrzési bizottságok feladatai között szerepel a népi ellenőrök bevonásával a dolgozók támogatásával: Segítséget nyújtani az állami szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításában. a nép vagyonának védelmében és a visszaélések lelep1 ezésében. A közérdekű bejelentések alapián. vagy a vizsgálatok során megalapított tények . alapián harcoljon az ellenséges, korrupt és bürokrata elemek leleplezéséért. eltávolításáért közreműködni a feltárt hibák megszüntetésében. Feladatként jelöli meg az új törvény továbbá, hogy a népi ellenőrzés — központi bizottsága útján — szakvéleményt adjon több irányú törvényjavaslathoz, a népgazdasági tervhez és ennek vésrréh at tájáról szóló be'zámo1 ókhoz EZEK A FELADATOK nagyon mély tartal- múaK. Mindenesemül a üo.gozók támogatását, a társadalom vélekedését igénylik. Azt, hogy senki ne hallgassa el véleményét, észrevételét, hanem miután azt megfontolta, a népi ellenőrzési bizottságok vagy a népi ellenőrök tudomására hozza. így megszűnik az a gyakorta tapasztalható áldatlan állapot, hogy időnként a bürokratizmus a korrupció tovább bírja a küzdelmet, s a józan elgondolások a becsületes emberek maradnak alól, őket hallgattatják el. A népi ellenőrzés azokra. a szervekre, intézményekre, vállalatokra stb. terjed ki. ahol legtöbb ilyen hiba fordul elő, ahol leggyakoribb a törvények. rendeletek s az állam rendiének megsértése. A iiépi ellenőrzés jogvéde’mérői és felelősségéről szólva a törvény kimondja: A népi ellenőrzés munkájában résztvevő személyek felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szo’gáló adatok valóságát gondosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a valóságnak megfelelően, minden ferdítés nélkül. közöljék. Megnyugtató dolog, hogy a népi ellenőrzés véget vet az alaptalan rágalmazásoknak, befeketíté- seknek. ugyanakkor biztosítja hogy aki vét a társadalom ellerj nem futhat tovább anélkül, hogy magával ne vigye a mcv4-4nr„cit bélyeget. FONTOS ÉS RÉGEN VÄRT rendelkezések ezek az új év kezdetén, amelyeknek végrehajtása hozzásegít majd bennünket az eddigieknél is eredményesebb munkához, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításához. (— bo —) ft Munk ósör se ■» Menye« Par ncsnoxságanat üdvizle e A Munkásőrség Megy ei Parancsnoksága az új év kezdetén köszönti a munkás ír elvtársakat é- kedves családjaikat Kívánjuk hogy az • i kiképző i évben siker koronázza a néphato'om védelmében kifejtett fáradságos, önzetlen munkájukat. Erőt, egész éget. sok sikert elvtársak! A Munkásőrség Megyei Parancsnoksága 1 sz-tervek 1958-ra Az ó év utolsó perceiben felkerestük Vedrődy Gusztáv elvtarsat.s megkértük, mondjon valamit a tsz-ek növény-* termesztési terveiről az 1958. évr — Megváltozik a vetések szerkezetének aránya, — kezdte a tájékoztatót. — Több takarmánynövényt, kevesebb kalászost vetnek tsz-eink. — Megnő természete en az ipari növények vetésterülete is, elsősorban a cukorrépáé. Az utóbbi előirányzatát Karcag város tsz-ei 110 százalékra teljesítették. Döntő éve lesz 1958. az öntözéses gazdálkodásnak: az öntözött terület háromszoro ára növek- szik. Az istál’étrágyázás már 195’7-ben jelentős javulást mutatott; a műtr.'gyafelhasz- nálást a tsz-ek 1958-ban megkétszerezik. — Vegyszeres gyomirtásuk az ideihez képest másfélszeresére emelkedik; Karcag, Túrkeve, Mezőtúr környékén ezt a munkát repülőgépről fogják végezni. Állandóan növekszik a gépesítési igény; 1958-ban az aratási munkált 90 százalékát, a takarmánykaszálás 75 százalékát fogják géppel végezni. A géppel végzett növény ápolási munkák megkétszereződnek. Mindezek a tényezők hozzá fognak járulni ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk előtt még nyilvánvalóbbá váljék a nagyüzemi mezőgazdaság, el nye az egyéni gazdálkodással szemben. Bő termést, sok szerencsét kívánok, az újévben mind a tsz-tagoknak, mind az egyénieknek. Oh&Wiífi“iß- dí dHó-tnád 1958-I& Kellemes meglepetést hozott forga mi dolgo óink zá- mára az ó év vége, — mondja Németh Mihály elvtárs, szolnoki állom sfőnök, •— A MÁV-igazgatóság a karácsonyi forgal m jobb lebonyolítása érdekében ver enyt írt ki, s célprémiumot tűzött ki. Jó munkájuk elismer seként tizenhat szakszolgálatos . dolgozónkat részesíthettük pénzjutalomban. ök gondoskodtak a Zc-mé’yszáTitó vonatok portos indításán ■ érkéztől és érői ami a négy forgalomban nem csekély fe’adat volt. Az utazóké önség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy körülbelül márciusra eltűnnek az állomás környékét csúfító kubikgöd- lök. A törmelék tetejére 40 cent-méteres humuszréteget terítünk; ez biztosítja azt, hogy sikerrel hajthassuk vérire a parkosítást. Németh Mihá’y állomásfőnök elvtárs köszönetét fejezte ki az utazóközönség azon részinek, moly megértéssel, fegyelmezed masatpriásávai segítette egész ér en át a vasutasok munkáját, s mindnyájuknak jó utazást, sok szerencsét kívánt az újévre. Ma zíüdsé^-, gyüm~!c termeltetési és értékesítési aúkét Szó nokon Jói fejlődik megyénk ss rvasmnrhatemesstese Az újesztendő első munkanapjait felkerestük Kiss Imre elvtár at, megyei • törzskönyvi felügyelőt, s kert ük: szóljon néhány szót törzsál- lattenyésztenünk, helyzetéről. — Megyénk szintje e tekintetűén lü szazaikkal múlja íeiui az országos Követélményt. Megy.nnixn os.zesen 47 utal darab tehenet tartanak a tenyesztoK, ezek közül iyp7. végén 6 ezer 145 db volt törzskönyvezve. — 24 allanii gazuasag s834, 47 tsz 1122, lovadba 41 község es varos összesen i18u tény e-ztenene szerepei törzs- könyv ülik ben. — ínemcsuk a tsz-ek, de az ©gyérnek is felismerték a törzsikónyvezés jelentősegét és előnyeit. — A törzskönyvezett tehen borja — amennyiben a tenyésztési követelményeknek megfelel — 10 szazalékkai magasabb értékű a nem törzskönyvezettnél. Felügyelőink állandóan járják a megyét, s nemcsak ellenőrzik, de szaktanácsaikkal rendszeres segítség oen részesítik a tenyésztőket. Kiss elvtárs elmondja, hogy e segít ég díja tehene: kent és évenként az egyéni gazdák részére 25 forint, a tsz-ek részére 15 forint. Ahhoz, hogy valakinek a jószágát törzskönyvi ellenőrzés a.á vehes- ;ék, ezenkívül az .s kell, hogy .egalabb tíz tenyésztő legyen a községben, egymástól olyan távolságra, hogy az ellenőr mind a reggeli, mii.d az esti fejősnél jelen lehessen. Bállá Albert szerződtető elmondja, hogy a bikaszerződési akció igen jó eredményt hozott. Az átvett állat árát élősúlykilogrammonként 19 forintról 35 forintra emelték nemrégen. Ehhez járul még 10 százalék tenyésztési felár. 1957-bsn a tsz-ek és az egyéniek 130 szerződést kötöttek • bikára, 135-öt pedig vemhesüszőre. Erre a szerződést a borjú 6—15 hónapos korában kell megkötni, az ] állatot pedig a vemhesség j hetedik hónapjában kell átadni. Az átvételi ár a minőségtől függően élősúlykilogrammonként 13 forint 50 fillértől 15 forintig terjed. Ha az átadásra kerülő jószág törzskönyvezett, úgy ára 15— 18 Ft. Természetesen mind,- két esetben hozzájárul- ehhez a 10 százalék tenyésztői felár. — Kifizető dolog a szarvasmarhatenyésztés, —1 mondja elgondolkodva Bállá elvtárs. — A jászladányi Aranykalász Tsz például egyetlen bikáért 16 ezer forintot. Te- rényi István jászberényi egyéni gazda 20 ezer forintot, Rimóczi Vendel jászla- dányi egyéni gazda pedig két bikáért egyenként 14-14 ezer forintot kapott. A szerződött tehenekért 11—13 forintot fizetünk kg-ként, de ha az állatoknak származási lapjuk is van. úgy 16—17 forintot, persze ezt -is a 10 százalék tenyésztői felárral. — b. z, —, Ez is szilveszterkor történt — Megkezdte működését az 4. föld legmodernebb furoberendezesc — Szerte a városban megélénkült az élet az elmúlt esztendő utolsó napján. Ha a vége jó, minden„jó'’ — mondták a derűs szolnokiak, s igyekeztek mindent megtenni, hogy 1957 utolsó órái valóban különbek legyenek, mint a többi. Ha másképp nem, vidámságban, szórakozásban. _ Néhány kilométerre Szolnoktól a ködös, sárcs tanya- világban is jól akarták befejezni az évet. Az Alföld első, legmodernebb berendezéseinek szerelését befejezték a szolnoki ^olajbányászok, s az „Uraimás 5 d” 1509 lóerőt képviselő gépcsoportja Szilveszter napján megkezdte működését. A fúró megkezdte útját a föld gyomra felé. Kovács László szerelőbrigádvezető „az utolsó simítást” vészi az esvik motoror Domonkos János és Szilvási Imre a dinamót vizsgálják. Munkára kész az óriás turbinaszivattyú is. Közel 20 fonna súlyú. Somogyi János technikus a külső szerelések egyik irányítója — a műszertáblák előtt tanácskozik Győri Gyula fúró- mérnökkel az indulás előtt. Szép munka volt. December 10-én kezdtek a teljesen új szovjet berendezések szereléséhez, s a hó végére kész lettek. Azt mondják, a következő szerelés még eddig sem tart. Most már csak jó szerencsét kell kívánnunk, hogy ezer, vagy kétezeí- méterrel a föld alatt rá is találjanak arra,- amit keresnék. Fotó: Csikós '— Szöveg: Palatínus <^000000000f»00000000000000(x500<xx>00000000cx90000000c)000000000c)00000000000000c A nőtanác*ok békegyíílettre hívják as édesanyáit at Megyeszerte január 10-ével kezdődnek a nőtanács béke- gyűlései, amelyeken asszonyok. anyák jönnek össze, hogy a Békekiáltvány jegyében egységesen állást foglaljanak a követelé'ek mellett. Kifejezzék szilárd elhatározásaidat a béke- fenntartásáért és tanácskozzanak azokról a feladatokról, amelyek a békemozgalomban a nőkre, az anyákra várnak. fe A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a MÉSZÖV Január 3-án délelőtt 9 órai kezdettel zöldség-, gyü- möcs:ermeltetési és értékesí- t '-si ankétot rendez a Megyei Tanáé - nagytermében. A tanácskozáson résztvesznek az <9 állami gazdaságok termelő- szövetkezetek, termelési társulások képviselői, felvásárló és értékesítő vállalatok megbízottai. A tanácskozó on felszólal Tüskés László, — a SZŐ VÉRT termeltetési osztályának vezetője.
