Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-23 / 19. szám
Napközi-otthonos óvodáink helyzetéről ŰZ AGGOK, ELHAGYOTTAK OTTHONA Hűvös, januári reggel. Kissé átfázva nyitok be Szolnokon a Kolozsvári úti nap- köziotthonos óvoda ajtaján. Ragyogó tisztaság, kellemes meleg fogad. Az ablakokban a sokféle virág, az asztalokon a fri«“n mosott térítők, a szőttes függöny öle és a falak színes képei otthonossá és barátságossá teszik ezt a helyiségei A fényesre kefélt terem szőnyeggel borított portalan padlóján boldogan játszó gyermeiksereg. Lehetnek vagy harmincötén. Ez a nagyok terme, ahogy ezt később az egyik piros arcú, ragyogó szemű kicsi lány közti velem. Igém, ez az 5—6 évesek hirodabna. Ügvis mondhatnám „játék országa”, mert amerre csak tekintek, mindenütt játék és játék. Pólyás alvó. kicsi és nagy babák, konyha- ' és szobabútorok edények, autók, építőkockák, képeskönyvek, stb., s ki tudná még felsorolni a sok játé köt, ami Itt várja az apróságokat. Milyen nj-urodt lehet az a7 édesanya, aki legdrágább kincsét, a gyermekét ilyen hclvem és körülmények között hagvja, míg ő a gyárban, tmejnben, yaflfv hivatalban végzi felelősségteljes munkáiét. Gondolatom akaratlanul is víssza«aáli a múltba a fe.lsca- badulés előtti évekbe. Sivár, barátságtalan, hosszú padokkal felszerelt játéknélküli. cl<* gn-erm ekekkel agyonzsúfolt neoóvódákat látok magam előtt. Az e'rmilt 12 év alatt kőiményzatumk nagyon sokat áldozott azért, hogy a régi óvodákat felválthassák a mai, korszerűen fel szenek napközictjhonokkál ellátót* óvodák. Ennek eredménre az is, hogy Szelnek megyében a napköríotthcncs óvodák hálózata gyorsén fejlődik. Ha a néhány év előtti statisztika’ adatokat összehamnlítjuk a maival, azt látiuk, hogy mi« 1943—44-ben kb. 50—60 között volt a megye összes óvodáinak száma, 1950-ben már 75 óvodában 3450 gyermeket gondoztak. De a napköziotthonos óvodáik száma még ekkor is igen aiacsonv volt. áll« 15—20, és ezek is inkább csak nyári időben üzemeltek. Ha azonban az 1957. évet nézzük, már azt látjuk, hogv megyénkben kb. 135 napközi- otthonos óvodában 330 óvónő 7900 gyermek gondozását, ne velősét, tanítását látja el. 3400 körüli azoknak a gyermekeknek a száma megyénkben, akik kétszeri, vagy háromszori étkezésben részesülnek. 7 év alatt tehát az Intézetek és a gyermeklétszám is megkétszereződött. Gyermek- nevelésünknek ezek az eredményei örömmel töltenek el mindnyájunkat. De ugyanakkor azt is látjuk, hogy itt nem állhatunk meg, mert még sok, nagyon sok a tennivalónk. Ebben az évben újabb fektetők, meleg takarók, kispárnák, beszerzését tervezzük. . Ugyanígy el kell érnünk azt is, hogy minden óvodában és napközi otthonban jellel ellátott, külön törülközők, fésűk. ivóedények — álljanak a gyermek rendelkezésére. A gyermekek kézmosására, — mosdatására megfelelő számú mosdótálról és csappal ellátott víztartályokról kell gondoskodnunk. Megvalósításra vár a gyermekek étkeztetése alkalmával -használt elkopott, lepattogzott, zománcos és alumínium tányérok és bögrék kicserélése, higiénikusabb és esztétikai szempontból is megfelelőbb porcelán, vagy fajence edényekkel. — De ugyanígy gondot kell fordítani az étel szállítására is, ezért erre a célra mindenütt az előírás szerint patentzáros edényeket kelj beszerezni. Tarvünk hogy egészséges. nak a vidéki óvodák. Gondoskodunk arról is, hogy variamennyi óvodánk, napközi otthonunk festett, vagy beeresztett, portalan padlóval rendelkezzék. Ezt gyermekeink egészsége feltétlenül megköveteli. A gyermekek egészséges fejlődéséhez az óvoda külső környezete is hozzátartozik. Az udvarok portalanítása is feladatként áll előttünk, ennek öntözéséhez szükséges felszereléseket, eszközöket be kell szerezni. Egészséges homokozó és pancsoló medehr- céket akarunk létesíteni mindenütt. Nem marad el tervünkből az udvarok füvesítése, fásítása, parkosítása sem. — E sokirányú feladat megvalósításához a párt, a tanács, a társadalmi szervek támogatása, megértése és az óvodai nevelők odaadó, lelkes munkája mellett biztosíték az 1958-as, több mint 18.000.000 forintot meghaladó óvodai költségvetési keret Megvan tehát az anyagi alapja is annak, hogy napról, napra szebbek, egészségesebbek, napfényesebbek és derűsebbek legyenek napköziotthonaink és óvodáink: a három-hatéves gyermekek második otthonai. Nem sok jót ígért szürke, komor homlokzatával, ki- dőlt-bedőlt kerítésével, az az egyemeletes épület a karcagi Kisújszállási űt végén. Nem volt hívogató a belseje sem. Pár íapriccs, szalmazsák, rossz, odavetett pokrócok, férgek. Ennyi volt az egész. A bejárat fölött dísztelen tábla hirdette: „Karcag Városi Szegényház”. Az a pár lakó, akinek volt bátorsága átlépni a ház küszöbét, télen didergett, nyáron kint ült az utcán, a ház előtt pipáztak, köpködtek. Ha megéheztek, bizony koldultak. Nem egyszer láttuk őket Karcag utcáin. — Nem tudom, ki törődött akkor velük? Az 1930—40-es években, és még hosszú ideig így élt emlékezetemben ez az épület a lakóival együtt. Most, 1958-ban a külseje még megtartotta komor kaszárnyáiéi! egét (huszárlaktanya volt), de már gondozott, rendes. Az ajtó fölötti felírás is megváltozott: „Szociális Otthon-'’. Belépünk. A pori ásfülkébő 1 kilépő portás Igazít útba a gondnokság felé. Négy év óta vezeti a 70 éves Cs. Nagy István az intézetet. Azóta sok éjszakán át töprengett már azon, hogyan '.ehetne az intézetet otthonosabbá, szebbé tenni. Hajnali négy után már talpon van — mint mondja —, mire megindul az otthonban az élet, ott legyen az ápoltak között. Bi- zony sokszor két óra is elmúlik, mire ágyba kerül. Sok gond, sok baj van itt! A 23 holdas, saját kezelésiben lévő gazdasággal is sokat keil törődni. — No, de mm panaszkodom — mondja —, hisz én akartam azt is, hagy legyen. Van itt minden — vsfrlja némi — büszkeséggel. — Az idén 24 disznót vágnak Igencsak mindegyik fölül lesz a két mázsán. Mér a jövő évi hízónak valók is megvannak. Szép a 8 anyakoca is A tehenek kint vannak a tanyán, meg az aprójówság is. Itthon csak a 3 csacsi, meg a két ló van. Nagy bácsi olyan, mint egy nagy család gondos apja. Jól választott a tanács, mikor őt állította erre a helyre. Nyugalmával, csöndes, szeretetet sugárzó lényével úgy illik ide. A g&ndozottak száma: 109. Nem lesz hiábavaló, ha a Szociális Otthon életének egy-egy mozaikját bemutatjuk. Nem mehetünk szótlanul el emellett az intézményünk mellett... Nézzük meg, hogyan gondoskodik az állam, a város a tehetetlen elhagyott, elaggott emberekről, hogy hátralévő életüket egy kicsit megszépítse, elviselhetővé tegye. A karcagi városi tanács költségvetésileg évi 814 700 forintot biztosít az intézet részére. Ebben az évben még 80 ezer forintot kapnak az épület külső tatarozására. A gondozottak kosztja igen jőj kielégítő, változatos. A reggeli tejeskávé. Hetenként háromszor van hús, kétszer sült tészta. Minden soomba- ton kalácsot sütnek. Gyümölcs. majdnem minden naD; kerül az asztalra. A kertiföld | betermi a főzeléket, zöldség- I féléket. A napi élelmezési ‘norma: 878—1026 forint között mozog. Az otthon, néhány különleges kiadását is érdemes Itt megemlíteni. Borbélyköltség évi: ötezer forint. A gondozottaknak dohányra, a nőknek cukorkára, zsebpénzre: 14 600 forint. Gondoskodnak az ápoltak :órakozásáról is. Évente kétszer színházba mennek, ez évi 800 forint. Minden hónapban egyszer kollektív mozilátogatás, ez évi 1 20 forint. Ha valaki nyáron a Berek-fürdőbe akar kimenni arra is van lehetőség, 450 forint van erre a célra. De most már hagyjuk a számokat! Nézzük az embereket! Kik nyernek elhelyezést a Szociális Otthonban? Ezt nehéz volna meghatározni. Van i't 24 évestói 90 éve* ei&. Férfiak, n&c. Az emeleten vannak a betegek ..; Ragyog mmden a tisztaságtól Lakkozott ajtóin A fényes padlón szőnyegek. Az ablakokban, állványokon virág. A hatalmas kun-tányéros cserépkályhák ontják a meleget. De kell is itt a meleg, mert az öregek és betegek fázósak. Női kórtermek. Kórház? Nem! Több annál. A kórházban csak ideig-óráig vannak a betegek. Itt? Évek óla ... S meddig? Talán halálukig. Magukkal tehetetlen szerencsétlenek. Az egyik 80 éves néni évék óta nem tud felülni sem. Az az öreg néni, ott a sarokban maga elé mered. Talán, az övéire gondol, akik rég ' kihullottak mellőle. Szegényke, ott a másik ágyon azt beszéli, hogy fölnevelt hat gyereket, de őt ide „dugták” be, mert útban volt náluk... A legtöbb már olyan súlyos beteg, hogy nem is beszél... Lassan kialvó életek! Nem Is tudják szegények, hogy milyen jó itt nekik. Békés, szép meleg otthonban vágy árnak rájuk. Sok olyan van itt, aki nyomoréknak született, fogyatékos vagy béna. Úgy kell őket forgatni, etetni. Van olyan, aki sohasem tapasztalhatta meg. mit jelent a főidőn járni”. Mennyi szenvedés! Gyötrelem! Nagyon-nagyon szomorú látvány ez! De vigasztaló az, hegy törődnek velük is. Szépen gondozták őket. Ok talán nem is érzik azt az áldozatos szeretefet, amiben részük van. De nekünk jólesik látni a szép otthont, a gondoskodást. Az otthon öt ápolója rendesen gondozza a súlyos betegeket. Minden elismerést megérd emé’nek. A betegek, ha kéül, naponta tiszte ágyneműt kapnak. Állandó orvon fejügyelet alatt varénak. Minden apróbb kívánságukat teljesítik.;. Az egyik néni pér hónappal ezelőtt vészes vitnmánhiárt'- Twel kerül ide. Félt az injekciótól, ezért 2—3 citromot kap naponta, hogy a vitaminhiány megszűnjön nála Akadnak itt olyan ápoltak is, mint a 39 éves > Tyúkodi Juliánná. Hón apókká! ezelőtt elzavarta az ura. Nem volt hova lenni neki. Az utcákat rótta. Úgy szedték föl, e1 borult elmével, s ide hozták. Mint visszatérő refrént mondogatja mindig: „Az uramat . hozzák ide az uramat is!" Mennyi tragédiát látnak ezek a falak! A férfi betegszobákban több fiatal akad, háborús áldozat, béna. Szegény Boka József, 1944-ben a bombázáskor vesztette el szüleit. Fia- *ai gyerek volt még akkor légnyomás érte. Néha, ritka órán, amikor magánál van mlékezik. Olyankor akadozva buggyannak ki belőle a szavak: „'Nekem is voltak szüleim.„ édesapám... édesanyám .. -. leestek ... egyszer elmernek a városba én is... a Rákóczi útra.'’ S2ívfájdíté hallgatni is. Aztán egy gver- mekkori versüké jut eszébe: „Magyar vagyok, magyar, magyarnak születtem, Magyar nótát dalolt a dajka felettem, Magyarul tanított imádkozni anyám, ' & szeretni téged, drága magyar hazám.” Szegény! A magyar hazából ez a melég otthon lesz már csak az övé. ötvéri az állandó fekvőbetegek száma. Nagyon szeretik a betegek Sallainét. Ahogy elhalad mellettük, mindegyikhez van egy simogató, biztató szava. Ha kell, dorgál is. Lelke ő az otthonnak! A többi termek már derű-* sebbek. Ott egészséges emberek élnek. Egyik asszony kézimunkázik, a másik az intézet ruháit javítgatja. Egy orvos özvegye regényt olvas föl a társainak. Mások a kályha mellett „tanyáznak". Négy-öt ápolt van egy szobában. Szép rendes, tiszta meleg ruha van rajtuk. Némelyük falon, az ágy fölött fénykép. Otthonon, barátságos itt minden. Az ágyak virágos terítővei letakarva. Külön részben varrnak a férfiak. Pipázgatncuk, beszélgetnek, évődnek. egymással. Itt látjuk Balogh tanárt valami rajzba mélyedve. Az egyik úton, délutáni sétáját rója a 84 éves Pataki Lajos, 5 valamikor szép verseket írogatott, amik meg is jelentek az újságban. — Jól érzik itt magukat mindannyian. A házaspároknak a lentt épületben van szobájuk. A besütő napfényben sütkéreznek még egy kicsit egymás mellett, fogják egymás kezét. A vak öreg férj és felesége olyan, mint két elárvult fecskepér, akiket lehagytak: a többiek. Az egészségesebb fentja- rők segítenek ott, ahol tudnak, konyhám, gazdaságban. Akik réeztvesznek valamilyen munkában, negyedévenként jutalmat is kapnak, 50— 250 forintot, a végzett munka szerint. Épp most jött be a munkából a 85 éves Dimitrov' bácsi. Fát vágott, ö orosz nemzetiségű. 1915-ben maradt Magyarországom. A család már rég lemaradt mellőle és ő itt él, egyedül, békességben. Csupa derű, és megelégedettség sugárzik róla. Vasárnap és szerdán a gcwi** (Hozottak el is hagyhatják sz intézetet, kimenőjük van. Az intézet helyiségeit-, a konyhát, fürdőszobát a hatalmas boyler látja el állandó me’egvízaeL Volna egy mosókonyha is! Hanem az egyelőre csak dísz, tiszteletbeli mosókonyha (nincs semmi funkciója). Ugyanis már több, mint egy éve beszereltek ide egy mosógépet. A kazánt is elkészítette a karcagi Gépszerelő KTSZ. De addig nem lehet a mosókonyhát használni, míg a kazánszakórtő át nem nézi és át nem adja a kazánt az intézetnek. És a kazánszakórtő egy év óta még nem érkezett meg. És addig9..! minden hónapban 900—1000 forintot ad ki az otthon mosásért a Patyolatnak. Meg lehetne ezt az összeget takarítani. Ha még egy évig nem jön a szakértő, az már ú.Í«bb 12 ezer forint lesz. Jó volna, ha a Gépszerelő KTSZ igyekezne megoldani ezt a kérdést — ha tőle függ. A megyei és városi tanács szép és nemes feladatot teke- sít, miikor így gondoskodik városunk és megyénk öregeiről, elhagyatottjairól, magukkal tehetetlen betegedről: Ez olyan pozitívum, ami mellett nem haladhatunk el szótlanul. Tóth Tiborné dfia-tífiufaveb öái/TU&'etJ attakwt k$pjaKötéséhez kb. 50 dkg ze- firional hármas szála és 3-as kötőtű szükséges. A munkát az ujjak szélénél kezdjük 3 szemmel, majd szabásminta szerint szaporítva dolgozunk a következő mintával: Első sor: 1 síma és egy fordított váltogatása. Második sor: végig fordított.' E két sor váltogatásával dolgozunk, ügyelve arra, hogy az előző páratlan sor síma szeme fölé mindig símát, fordított szeme felé mindig fordított szemet kössünk. Az ujjak kívánt hosszához érve a szabásmintának megfelelően kiszaporítjuk az oldalvonalak szemeit és az elő- rész hosszának megfelelő szemszámmal dolgozunk a következő ujjig. Itt az oldalszemeket befejezzük ás készítjük az ujjat. A pulóver hátoészét külön kötjük az előnészhez hasonlóan. A felsőrész színes csíkozását a fejszédért szemekre utólag készítjük el. A sötét csíkokat 6 sor lustakötés képezi, a világos csíkokat 6 sor patemtkötéssel kötjük. Közben szabásminta szerint fogyasztjuk a nyakkivágást és a vállak vonalát. A pulóver nyakát a vállvonal összevar- rá®a után a nyakkivágás felszedett szemeire, 4 tűvel, kör- ben haladva készítjük. Kb. 16—18 cm magasság után befejezzük a szemeket A pulóver színescsíkos alsó befejezését és a kézelőket is utólag kötjük 6 lustakötéses sötét sor és 6 patentkötéses világos sor váltogatásával; KONYHA FUSTÖLTHÜS, KOLBÁSZ ELTARTÁSA HAMUBAN. A kész füstölt sonkákat, kolbászokat és húsokat rúdra vagy állványra akasztva szellőé, hűvös, árnyéke» helyein tartsuk. Meleg időben azonban legjobban eltartható és a kiszáradástól is megvédhetjük őket, ha szitáit hamuba ágyazva ládában tartjuk. De ha nem is tartjuk a húsokat Iramúban, helyesen járunk el, ha az esetleg keletkezett penészes foltok továbbterjedésének megakadályozására a penészes foltokat szárazra törlés után szitált fahamuval behintjük, vagy pl. a kolbászokat ,már előrí' abban megforgatjuk. Az így kezelt füstölt húsok ál-ar egész nyáron ás eiujrihatpt, HÚS ELTARTÁSA ZSÍRBAN. A megsütött hús- és a friss kolbász zsírban fagyasztva 2—3 hónapon át is eltartható. A kiszárított lábas aljára $ cm magas rétegben zsírt fagyasztunk, erre rárakjuk a magsütött és kihűtött kolbászt, vagy pecsenyét. — Vigyázzunk azonban, hogy a húsdarabok ne érintsék egymást. Ezután felolvasztott, de nem forró zsírt öntünk a húsokra. Áz edény nagysága szerint egy vagy több réteg húst vagy kolbászt helyezhetünk el az edényben, de minden rétegben és minden darab között zsír legyen, és a tetejét is legalább 5 cm. magasságban zsír borítsa. — Kihűlés után az edényt kötözzük le és tegyük hűvös, Sík# helyre, avd Ma lesz a kereskedelmi dolgozók nagygyűlése A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Megyei Bizottsága 1958. január 23-án, ma, délután 18 órakor Szolnokon a Megyei Tanács dísztermében a szakszervezet II. kongresszusának munkájáról és határozatától beszámoló nagygyűlést tárt. A nagygyűlés előadója: Síász Endre ejvtájs, —* a KPVDSZ KV tagja, a Pénzt intézeti Titkárság vezetője. A nagygyűlésen résjtvesz- nek és felszólalnak: Delon elvtárs, a francia kereskedelmi- és - pénzintézeti szakszer* vezet főtitkára, Paul Kupke elvtárs, a német kereskedelmi dolgozók szakszervezete központi vezetőségének tagja- — á hazánkban tartóik odó szaKszerveeetí delegáció kÜ** döttái.
