Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

a Szolnok megyei Héolap Gazdarovata A vitaminok hatás a a csökött bárányok fejlődésére Nem egy juhászaiban elő­fordul, hogy az elletés idején nem rendelkeznek elegendő mennyiségű és jóminőségű takarmánnyal. Ennek követ­keztében az anyák tejelése nem kielégítő, a bárányok is gyengék s fejlődésükben visszamaradnak. Súlyosbodik a helyzet ikerellés esetén. Ez ugyanis fokozott feladatokat ró az anya szervezetére. Ha fiatal korban észlelhető a fejlődésben a visszamara­dás, akkor könnyebben lehet rajta segíteni, mintha később jelentkezik. A fiatal állatok szervezete ugyanis könnyeb­ben irányítható, mint az idő­sebbeké. D® a csököttség oka lehet gyakran nemcsak a takar- mányhiány, hanem az, hogy olyan takarmányféleségek kerülnek eléjük, amelyekből hiányoznak az életfontosságú anyagok. így többek között a különböző vitaminok. Figye­lembe kell venni azt is, hogy a szervezet számára meg­szerzett táplálóanyag nem az, amelyet megevett, hanem csiupán annyi, amennyi átju­tott a bél falán. Viszont ép­pen a csökött bárányoknál, jelentősen csökken a belek felszívóképessége, s a tápláló anyagok nagyobb része nem is értékesül. Ez különösen a nehezebben felszívódó, zsír­ban oldódó anyagokra vonat­kozik. Ezek közé tartozik a karaün és a D-vitamin. Mindkettőnek jelentős sze­repe van a szervezet kiala­kulásában, s az így jelentke­ző hiányon ügy segítünk, hoay a vitamint nem a takar­mánnyal. hanem injekció alapján juttatjuk az állatok szervezetébe. Ezt a cé, t szol­gálja a Pek'k-A-forte injek ció. Ezek jelenléte a fejlődéit elősegítő életfolyamatokat fo­kozza. A D-vitatnin például lehetővé lesei, hogy a rendel­kezésre álló mész és foszfor- mennyiségei meginduljon a kívánatos csontfejlődés. Mi­vel a csökött ‘ állatokban rendszerint a mészihiény Is uralkodik, ajánlatos a vita­minokkal egyidejűleg kalciu­mé« injekciót is adni. A szopósmalacok mesterséges nevelése Gyakran előfordul, hogy az anyakoca . yalarrűlyen oknál fogva malaca;! nem tudja anyatejjel Ilyenkor az elárvult malacokat dajka- ságba helve^.'"Éhhez olya” koca szükséges, ,-amely keve­sebb számú1" rrudacot ellett, mint amenrbi mflködő csecs­bimbója ran, .továbbá, hogy sütésének álljon a •malacokat adó ,-vkoea «lésé­nek Idejébe®™ - i; Az idegen'’>:%oéSkhoz való áthelyezés azoW&m csak ak­kor eredményes, ha a mala­cok csak néhány naposak, továbbá a dajka koca mala­cai és az oda helyezett mala­cok közéit nem nagy a kor­os ■ súlykülönbség. Újabban gyárilag készített malactápszert hoznak forga­lomba, ami eléggé egyszerű­síti a kocatej nélküli malac- nevelést; Ezeket a készítmé­nyeket azonban nemcsak az árván maradt, malacok felne­velésére lehet használni, ha­nem arra is. hogy a normáli­san szoptató kocák malacait 4 vagy 10 hetes korában el­válasszák és ezzel a készít­ménnyel neveljék fel. így a kocákat sűrűbben lehet el­letni, csökkennék a takarmá­nyozási munka költségei. Eléggé bevált a . tíznapos korban, 3 és fél kilogrammos súlyban leválasztott hmalacok mesterséges felnevelő»?. Ezek növekedése eleinte gyengébb, de később ugyanazt äz ered­ményt érik eh mint" a nor­málisan szoptatottak. Hogyan gondozzuk az uiszülött bárányokat? Az újszülött bárány átlag 3—4 kilogramm súlyú. A kos|> fél kilóval nehezebb, az ik­rek fél-egy kilóval könnyeb­bék. Az újszülöttek köldök­csonkját 2 százalékos piokta- nin tartalmú denaturált- szesz oldattal fertőtlenítsük. Ezután a bekenhetjük még tiszta fakátránnyal is. majd az anyát bárányával együtt - a „fogadtatóba” tesszük. A csecset az első szopás előtt langyos vízzel mossuk meg, a körülötte lévő kólon- cokat vágjuk le, hogy azokat az ügyetlen bárány ne szop­ja, mert ezáltal fertőződhet. A szopás ellőtt közvetlenül az élső tejsugarakat fejjük ki. A bárányoknak külön ki­futójuk, iskolájuk legyen, ahová 2i—3 hetes korban már, kijárnak. Adjunk ide finom rétiszénát.,, és leveles pillan­gós szénát. A durvább mara­dékot tegyük át mindig az anyák rácsába, ezzel takarná-* koskodunk. A bárányok na-$ ponta fehérjedús abrakot topjanak az etetőrács vályú­jába. Az abrak egy harmada gabonadara legyen. A 10-12 hetes báránnyal "5—30 dekagramm szénái és 10—40 dekagramm abrakot siethetünk naponta. Amikor a bárány a 6 hetes kort el­éri, répát és burgonyát is ad­hatunk neki. de ezeket, a® szennyeződés'ől alaposan meg kell tisztítani A bárányokat ál falában $ májusban engedjük Ki elő­ször a legelőre. A később szüléitekét legalább kéthetes korig tartsuk bent Ezután is® csak jóidőben cs közeli lese- J- lőre hajtsuk ki Ha nincs?“ lyen, álékor kis területen.í kőzetben létesítsünk bárány- J legelőt és ide csak külön af- bárányokat járassuk. Egy-Sí egy ako’nósThsen fiő-rél több® anya ne legyen. Nagy tömeg-5 ben ugyanis a bárányok neme fejlődnek, a gyengék viss-u n-aradnslc, nem lesz kiegyen lített a nyáj. Ahogy az illetékes elképzelte A karcagi tanács illetéket előadója gyümölcs, zöldség, élelmiszer üzletet akart nyit­tatni a helybeli Mezőgazda- sági Ktsz-szel — mondván, hogy a profiljába vág. —--—, JOGOS IRIGYSÉG Szolnokon 90 000 Ft céggel öntődét építettek, ,e NÖVÉNYVÉDELMI NAPTÁR — Nem tudja kolléga minek állították közénk kis haszontalant, mikor a mi kapacitásunk sincs nálva? ” — ítá se nézzen, a® övé sem les*. ezt Gyümölcsösben A 'téli gyümölcsfaápolássa! elősegíthetjük a tavaszi és nyári vegyszeres védekezés eredményességét. Az időjá­rástól függően kezdjük el az erőművi védekezést; szedjük le a gyümölcsmúmiákat és , hernyófészikeket. A nyulak kártétele ellen újságpapírral, szegesdróttal, illetve tüskés gallyakkal, kötözzük be a fiatal gyümölcsfákat Madár­védelemre különösen zord időjárás esetén gondoljunk, etessük a hasznos madara­kat. Szántófölden A rovar- és gombakárte- vők ilyenkor áltálában nyu­galmi állapotban tele’nek. A csócsámló sem tesz számot­tevő kárt, bár az enyhe tél’ napokon már rágja az őszi gabonavetéseket. A higanyos szerrel csávázott vetőm agbó1 kelt őszi gabona e’Ienáll a hópenész-fertőzésnek. A ta vrt vetőmagvakat szokásos módon véd’ük a kártevők ellen. A bemelegedett burgo­nya- és répavermeket fagy­mentes időben szükség sze­rint szellőztessük. Konyhakertben A zöldségvermeket nagy hidegben trágyával takarjuk be. A gombabetegségeknek és rovarkártevőknek búvóhe­lyül szolgáló növénymarad­ványokat gyűjtsük össze és komposztáljuk úgy. hogy for­gatás közben műtrágyával dúsítsuk. A permetező és növényvé­delmi gépeket javítsuk ki és rendeljük meg a téli .és kora­tavaszi permetezéshez szük­séges permetező és porozó szex-eket. A szőlőkben ebben az idő­szakban különösebb növény- rédelmi teendő nincs. — Patkolja meg a lovam botos úr, aztán kéne vagy két szem citrom is az as vi­szonynak, ha van. — Lesz itt több is András bátyám, csak hozzon vala­mit, amibe felszedi majd. Próba alatt a bútor gyári kultúrcsooort Élesztősítsük a takarmányt Az abraktakarmáiiyo-k élesz- tösítésének célja a jobb ki­használás és Vitaminokban való gazdagítás. Etetésük jó hatású a bélműködésre, fo­kozza az étvágya! Az élesztősítést a darake­verék előkészítésekor végez­zük. Ügyeljünk arra, hogy repcemag pogácsa ne legyen a keverékben. Az' állati ere­detű fehérje és oljapogácsa Is legfeljebb 15 százaléknyi le­het. Az élesztősífés lényegében a tészta kovószolásához ha­sonló módszer. ÍOO kilo­gramm takarmányhoz általá­ban 1 ’ kilogramm préselt S2esrélesztót használunk. 200 liter meleg,’ 35—54 fokos víz­ben alaposan feloldjuk az 1 kilogramm élesztőt, ezzel az­után bekeverjük az egy má­zsa takarmányt. Ha az áttke- verésit félóráxM^ht nagy ala­possággal Véaézlxík, akkor körülbelül 6—T2 óra alatt kész a takarmány, t Helyesebb ,eljárt!» a tartós kovásszal valói rnunka. Ilyenkor 40-jfelpframrn da­rához adjuk tU: í' kilogramm élesztőt langyos vízben el­keverve. Ha áypéiFmegfelelő hőmérsékletfegkkör gondos keverés melle},* 4—5 óra alatt megerjed. Ez' 'ártartás kovász. Ennek felét langyos víz kíséretében #b*feilc>gramm da­rához adjuk,.melytől az egész erjedésnek indul. A vissza­maradt 20 kilogramm ko­vászt újabb 20 kilogrammal kiegészítjük, és jól bekever­ve újra kész a tartós kovász. Ezt nyolcszor—tízszer megis­mételhetjük az élesztővel va­ló takarékoskodással. Ügyel­jünk arra, hogy a keverés alkalmával a kovász hőmér­séklete 30 Celsius fok legyen. T akarmá ny takaré­kosság a maláta- sitás Finomra őrölt darára önt­sünk kétszerannyi forró, 90 {okos vizet és keverjük jól c össze. Ilyenkor 2—3 órán be­lül elcukrosodik. A takar- mány édes lesz, tápláló hatá- 0 sa növekszik, tehát takaró- kossági célokat is szolgál ez 3 az eljárás. Az ilyen takar- b mányt meleg időben azonnal i. etessük, hogy meg ne romol- fi jón. A hideg téli napokon ez kevésbé áll fenn. £. Az ilyen módon előkészí-® tett takarmányok etetését % azonban csak fokozatown ve- ~ zethetjük be és akkor is csak á a napi adag felét, vagy egy- íg harmad részét teheti ki. Na- t gyón fontos a tisztaság. A § jászlakat és takarmányéi óké- c szító tálakat, faedényeket S mindig forró vízzel gondosan g tisztogassuk, mert az erjesz- 5 léskor fellépő káros savanyo- Ö das bajt hozhat az állatokra. H E nagyobb munkaigényes- ség azonban bőven visszaté- ; fül mert a malátásított ta- ^ karmányt a jószágok szíve­sen fogyasztják és jobban; rt-tékesítik. Mészvásárláf) n&> vényyédrlem céljára Azok a termelőszövetkeze­tek, vagy termelői szakcso- ] portok, amelyeknek a nö-1 vényvédelmi célokra mészre ö van szükségük, közvetlenül %. folyamodjanak a debreceni 5 Zrínyi Tefmelőszövetkeret- v hez. Itt vagortátelekben, má- : zsánként 110 forintos árban! megvásárolhatják a meszet. • Cím: Debrecen, Kossuth La-^ j ós u. 14, — Most azért táncoltatom meg Melós Marcit, mert a múltkor ehallgatta, hogy s próbák alatt, mi azért becsü­letesen tanultunk. — Milyen terv ez kolléga? — a paJbonyai vegyikombi­"áté? j — Dehogy. A helybeli hűk* ladékfeJdnlgnzó gyár eJöépü- lete, Söl Reményie'en versenr — T ' m’ - j’, ír ez az autójavítás nvaszt* a legjobb vendégünk Ebben * hónapban már háromezer fo .atjt hagyott itt. . — Nekem sajnos nincsenek kisipari írgdiciéim -Mancikám. egy szimplát* de hozzon még k ■j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents