Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-22 / 18. szám

f VILAO PROLETÁRJAI EGYESOUETEKt SZÓ LJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA LX. évfolyam, 18. szám. ARA: 50 FILLER. 1958. január 22. szerda. Békét akarunk! vallotta ezer emher a jászberényi békea;y ülésen A JÁSZBERÉNYI városi pártbizottság és a Hazaijai Népfront Bizottsága béke­nagygyűlést szervezett ja­nuár 17-én, melynek előadója Czinege Lajos elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első tit­kára volt. A Fémmyamó- és Lemez- árugyár klubtermét 5 óra előtt már zsúfolásig megtöl­tötték az érdeklődők. Itt vol­tak az üzemi munkások, a tsz parasztok, az értelmiségi dolgozók, egyénileg dolgozó parasztok, a ktez-ek és vál­lalatok dolgozói. öt órakor a szomszédos termeket is meg kellett nyit­ni, sőt még a folyosón is voltait emberek. — Kereste mindenki az elhelyezkedőn lehetőséget, végül is vagy 150 —200-an .álltak, öt óra után néhány perccel Tóth Mihály, a Hazafias Népfront titkára megnyitotta a gyűlést, majd felkérte Czinege Lajos elv- társat, hó£y adjon Jászbe­rény dolgozóinak politikai tájékoztatót. Czinege Lajos elvtárs a békéről beszélt. S elmondot­ta: a béke minden dolgozó számára a legtöbbet jelent. Ismertette, milyen mérhetet­len szenvedést okozott az első és második világháború a dolgozóknak és milyen rogy jövedelmet jelentett a tőkéseiknek. A többi között szólott arról, hogy míg az első és második világhábo­rút a népek nem akarták az imperialista vezető körök •— mert a hadiszállításban részesedésük volt — mind­két esetben a népek akarata ellenére kirobbantottak. Az első világháború vesz­tesége több mint tízmillió halottat, hárómszor annyi hadiözvegyet és rokkantat eredményezett, a második világháború — amelyet a né­met fasizmus az egész euró­pai gazdaság birtokbavétele végett robbantott ki — 30 millió halottat követelt. A német fasizmus a Szovjet­unió megtámadásával remél­te elérni, hogy megdönti a szovjet államot és így an­nak mérhetetlen gazdasági- és természeti kincseinek bir­tokában leigázhatja az egész világot. Bár az amerikai, an­gol, francia szövetségesek a Szovjetunió mellett voltak mégis az imperialista mes­terkedés folytán a második világháború megvívása orosz­lánrészben a Szovjetunióra hárult. Alighogy a Szovjet­unió a német fasizmust me" verte, az amerikai impe­rialisták hozzákezdtek a né­met militarjzmus feltámasz­tásához. Ha nem is oly mó­don, mint a Hitler-uralom alatt, de igen sok azonos for­mát követve, az amerikai imperialista körök iparkod tak megmenteni a náci tá­bornokokat. helyreállítani a német hadiipart és szervezni kezdték a német revans ka­tonai erőket. A SZOVJETUNIÓ követ­kezetes békepolitikája ered ményezte, hogy a végsők:? feszített hidegháború alig né­hány éve alábbhagyott, azon­ban az imperialisták újabt mesterkedése távol- és közel- keleten kisebb háborúkat robbantott ki, ahol megpró bál tak az ottani népek ter­mesze : kincseit megkaparin­tani. Beszélt Czinege edvtár arról, hogy az elmúlt évek­ben az imperialista köröt mindig úgy akartak tárgyal ni. a Szovjetunióval, hog? erőpolitikájukat éreztetve le Lezeijek a szovjet államot és az ők ka torijai erejüket rntn- denekfölé helyezzék. A Szov­jetunió nem folytatott kard- csörtető politikáit, de ugyan­akkor látva az imperialisták háborúra való törekvését, népe és a világ dolgozóinak felelősségéért áthatva, erősí­tette hadseregét és ma olyan erővel rendelkezik, hogy ké­pes egy támadás esetén a tá­madóra megsemmisítő csa­pást mérni. Bár a Szovjet­unió, a hatalmas népi Kína és a népi demokratikus or­szágok katonai ereje megvan, hogy adott helyzetben csa­pást mérjenek az ellenségre. Mégis nap mint rtap erőfe­szítéseket tesz a szovjet kor­mány, hogy a béke fenntar­tása, a békés egymás mellett élés elve érvényesüljön. Az elmúlt hónapok esemé­nyei, az imperialista kormá­nyokhoz intézett levelek fel­hívják e kormányok figyel­mét arra, hogy milyen ka­tasztrófa lenne a világ né­pei számára egy harmadik világháború. De ugyanakkor ezekben a levelekben azit is leszögezi a szovjet kormány hogy mit tegyenek a háború elkerülésére a nagyhatalmak és a kormányok. A KOMMUNISTA és mun­káspártok Moszkvában talál­kozójukon megbeszélték, mit kell tenni a kommunista pár­aknak azért, hogy a népeké1 felvilágosítsák egjr újabb há­ború borzalmairól, valamint ennek megakadályozasa ér­dekében hogyan mozgósítsák a dolgozókat. — E találkozó nemcsak a kommunisták számára nagy jelentőségű, de útmutatást ad a világ dol­gozóinak is a békéért folyta­tott harcukban. Míg a második világhá­ború idején a Szovjetunió szinte egyedül harcolt a fa­sizmus ellen, addig 1945 után egy sor népi demokratikus ország dolgozói csatlakoztak a nagy küzdelemhez. Ma vi­szont a gyarmati országok dolgozóinak harca, a kapita­lista országok dolgozóinak küzdelme a béke fenntartá­sáért olyan erőt jelent, mely tárgyalóasztalhoz fogja kény­szeríteni a kormányokat amelyek még ma sem akar­ják megérteni, hogy nem le­het ma már a népek akarata ellenére és kárára egy újabb háborút kirobbantani. Egé­szen bizonyos, hogy az angol és francia munkások, ameny- nyiben kormányuk nem akarja a békés tárgyalások útján megoldani a feszültsé­get erélyesebb eszközökhöz nyúlnak majd. A béke bizto­sítása nemcsak a kommu­nisták ügye, hanem minden dolgozónak létérdeke, ezért a békéért folyó harcból a p*ár- tankivuHeknek is ki kell venni részüket A hókét nemcsak óhajtani keld, hanem harcolni is érte. Munkával az üzemekben, a földeken és mindenütt Fel kell világosítaná azokat a dolgozókat, akiket az ellen­séges propaganda megzavart, hogy a népek békés egymás mellett élésének megvannak a feltételei. Megvan a lehe­tőség arra, hogy -abban ver­senyezzenek a kormányok egymással: melyikük tud többet, jobbat biztosítani dolgozói számára, melyik tár­sadalmi rend az életképe­sebb, fejlődőbb. Ilyen körül­mények között a népek eldön­tik majd, melyik társadalmi rendszerben akarnak élni. Ma azonban egyes kormá­nyok élén olyan emberek állnak, akiknek nem a béke ügye, a népek jóléte az ér­dekes, hanem az, hogy telje­nek a pénzeszsákok és mi­nél jobban szaporodjon va­gyonuk. AZ IMPERIALISTÁKAT ma már egy harmadik vi­lágháború kirobbantásában nem támogatják a dolgozók, mert az amerikai és angol dolgozók előtt is kezd vilá­gossá válni, hogy egy har­madik világháború nemcsak a moszkvai, a budapesti, a varsói lakosokat pusztítaná el, hanem elérne New York­ba, Washingtonba, Londonba is. Ezek tudatában egyre na­gyobb azoknak a tábora a kapitalista országokban is, akik a békés egymás mel­lett élés elve mellett dön­tőnek és kormányaikat arra' akarják rábírni, hogy tár­gyaljon a Szovjetunióval. Befejező szavaiban Czi­nege edvtárs elmondotta: ,.hinni, bízni" kell a béke fennmaradásában, de ugyan­akkor dolgozni, harcolni is kell érte Ehhez a nehéz, nagy küzdelemhez kívánt Jászberény dolgozóinak jó egészséget és sok síken.. A béke-nagygyűlésen meg- jeQianit közel ezer dolgozó, hatalmas tapssal tüntetett a béke mellett. A nagygyűlés résztvevői táviratot intéztek a kormányhoz: )rA jászberényi dolgozók 1958 január 17-i nagygyűlé­sén csatlakoznak a Béke Vi- lágtanács felhívásához és kö­vetelik az atom- és hidrogén­fegyverek eltiltását, valamint a kormányfők tanácskozásá­nak össz^imyasát. Követelika békés egymás mellett élés politikájának lehetővé téte­lét. A jászberényi dolgozók hitet tesznek a béke ügye mellett és támogatják a kor­mányt jó munkájukkal a bé­kéért folyó harcban", A GYŰLÉS befejezése után a dolgozók egyré_>ze még ott maradt és tovább tárgyalták a nemzetközi hely­zetet. Beszélgettek Czinege Lajos elvtárs tájékoztatójá­ról, majd a kultúrtermekben szórakoztak. Kapus Ferencné a Jászberényi Városi Párt-VB tagja Épül a Jássjákóhalmi Cipész Kiss új székhaza '•v»1'*—-'; Kereken 330 ezer forintos költséggel bővítik és újjávará­zsolják a Jészjákóhalmi Cipész Ktsz székhátat. A régi már szűknek bizonyult. A szövetkezet megyeszerte híre.» jóminőségű lábbelikészítményeiről és egyre több a meg­rendelés. Hegy ennek eleget tudjanak tenni a jákóhal- rnialk, munkatermet építtetnek, azonkívül mosdó- és öltöző- helyiség is lesz az új épületben. Ha az építőmur.kasok áll­ják szavukat, akkor május 1-re teljesen készen, átadásra kerül a létesítmény. Az Olasz Kommunista Párt 37 évvel ezelőtt alakult meg Róma (TASZSZ). Az Olasz Kommunista Párt január 21- én ünnepli fennállásának 37 évfordulóját. Az Utitá ez alkalommal egymillió példányszámban je­lent meg és két teljes oldalt az Olasz Kommunista Párt történetének, a munkásosz­tály és az olasz nép érdekei­ért vívott harcának szentelt. Sok olasz városban tömeg­gyűlésen ünnepeltek meg az évfordulót. A legnépesebb lömeggyűlésck Livernoban, Firenzében és Milánóban folytak le, ahol a Kommunista Párt vezető személyiségei szólaltak fel. A PÉNZ BESZÉL D( H, áram férfi tárgyal aj kisújszállási Búzaka-1 lősz Tsz irodájában. Nagy | dologról van szó: ketten sze- j vetnének visszajönni; a har-1 módik, Nyikos Károly tsz- elnök erről beszélget velük. — Magam szívesen látlak benneteket! — bíztatja őket. — Gondolom, a tagságnak sem lesz kifogása. Néhá- nyukkal már beszélgettem rólatok. Persze, meg kell vár­notok a legközelebbi közgyű­lést; így kívánja ezt az alap­szabály, így a szövetkezeti demokrácia. Bozsó József felvétele után azonnal megkezdené a tsz- ben a munkát; Nagy Pálnak még van egy s más dolga a ház körül; ő március elején 'önné. Az elnök elvtárs bele­egyezik: — Nem rabszolgatelep a tsz! — hunyorít. — Akinek dolga van, hadd végezze el — persze, ne a közös munka ro­vására. Bozsó Józseffel kezdünk beszélgetni arról, hogy mi és miként történt azon a vé­res őszön. A Búzakalászban emberéletben nem esett ugyan kár, de esett az emberek hi­tében. Az őszinte lelkületű magyar parasztok némelyikéi megtévesztette az ellenség mézes-mázos szava, Ígérge­tése. Bozsó József is azt hitte: könnyebben, jobban '-oldogul az apósa nyolc és fél holdján, mint a köfösben, —< Hát nem így lett! — só­hajt nagyot. — Van egy ce­ruzája? — Akad. — No, álékor irja; termett 24 mázsa árpám, 100 mázsa csöves tengerim, 9 mázsa búzám, 20 mázsa szénám. — Ezekért összesen 22 660 forin­tot kaptam. Vetőmagra, tsz- tartózásra, szántásra elment ötezer forint, adóra 4 200, az adóbúza kitett 1500-at, a gép­rész 350-at. Ez — ugy-e? — 10 880 forint. Vonja csak le! Maradt egy esztendőre 11 700 forint y int tsz-tagnak. hány munkaegysége szo­kott lenni egy évben? összeráncolja homlokát; félhalkan összead, oszt: — ötszázai nyugodtan mondhatok! A Búzakalász­ban 1957-ben 47,28-at fizettek egy munkaegységre, tehát 23 ezer 640 forintot kaptam vol­na. Így 11 ezer 860 forint lett az ördögé. Megtanultam vár a saját zsebemen; A peng beszél, az ellenség csak ugatott. Nagy Pál is szívesen hozza vissza öt holdját a közösbe. — Miért? — adom az ár­tatlant. —r Nem úgy sült el a pus­ka, mint gondoltam, — tolja fel jobb kucsmáját. — Hall­ja! Mi megszenvedtük az ok­talanságomat, monhatom ... Géprészre, szántásra, adóra 10 <tf£r 500 forintot fizettem ki az elmúlt évben. Hogy mennyi maradt?... Fillérre meg nem mondom, mert — vem tudom. De azt tudom, hogy éppencsak eléldegéltünk belőle négyen. Igen-igen kellett volna már nékem egy új téli öltöny. Hát azt hiszi, futotta rá? Futotta ám a... Arról is beszél Nagy István bácsi, hogy betöltötte ötven- harmadik esztendejét. Dolgos életéből hetet a tsz-ben, kö­zös munkában töltött el. Már nem sok hiányzik ahhoz, hogy nyugdijat kaphasson. — Azért ne higgye ám, hogy mihelyt ki lesz az időm, lecsapom a szerszámot! — figyelmeztet. — Akarok én dolgozni, amíg tudok; meg­ölne a tétlenség. Már meg­bocsát: jóval fiatalabb, mint én, hát tán nem érti egészen: az én koromban kell már a biztonság érzése. Jó azt tud­ni, hogy az öreg ember nem szorul ma már sem kopla­lásra, sem kegyelemkenyér­re. ,i — borváró — —- Ma délután 6 órakor a kenderesi községi kultúrott­hon ban Hegedűs Ferenc, a kisújszállási csibekeltető ál­lomás vezetője a baromfite­nyésztésről és a tojás gondo­zásáról tart előadást a dolgo­zó parasztok és par^sztgssso nyák részére. Mit vásárolhatunk? A napokban mutatták be Budapesten a női, férfi, gyermek konfekciókat, amelyek 1958. évben kerülnek for­galomba. A bemutatón részt vettek az ország legjobb ke­reskedelmi szakemberei és megállapították,' hogy az évi koníekcióáru sokkal több, és jobb lesz, mipt az elmúlt években volt. A Könnyűipari Minisztérium utasítására a Ruhaipari Tervező Vállalat, valamint a ruhaipari gyárak vélemény- kutatást végeztek, tájigényeket fitgyelembevéve, hogy olyan áruféleségek kerüljenek forgalomba, amire a vásárlóknak szüksége van. A Vörös Október férfi ruhagyár olyan választékot — férfi sportöltönyöket hoz forgalomba már 480 forinttól —, hogy a vásárlók igényét a legnagyobb mértékben kielégíti. Divatosak lesznek férfi sportöltönyökben az egy- és há­rom gombosak. Ezekhez már részben mellényeket is ké­szítenek. Megyénk területére egyik legszebb árut fogja szállí­tani a Zalaegerszegi Ruhagyár. A micadó csizmanadrág és űúöl'tönyöket, ízléses kivitelben készíti el. A Május 1. Ruhagyár is igen 6zép kabátokat és gyermekruhákat hez forgalomba. A Ruhaipari Tervező Vállalat olyan ruhákat mutatott be, melyek igen tetszetőseik voltak, a ruhák az elmúlt évek­hez viszonyítva úgy tevődnek össze, hogy a női filc kuli­kabát helyett inkább twied anyagokból készítik, ami tar- tósabb és szebb lesz. Nagyon divatos marad továbbra is a kiskosztüm. 180 forinttól 640 forintig kaphatok. Több tol­lon kabát, ballonöltöny és és duplaballon is lesz. Divatos a ballonon yagfcól készült fregoli kabát, mely­nek egyik oldata tollon, a más'k szövet vagy bársony. Női ruháknál is sokkal több a választék. Sok kismamáknak, vagy molett hölgyeknek való ruha kerül forgalomba. Az lesz a fontos, hogy a Nagykereskedelmi Vállalat biztosítsa a földművesszövetkezeti kereskedelem löszére a választé­kos árukat. — Tolnai Sándor — .llllllllHIIIIilllfHtllllliailrilllRIWßllfUlWfflBWffllllWflRIWfWfIBIIWflWIltUWrrlllHIlflWIlilüHüllKiRIllill-'itlllllif'.l1 Külföldi vendégeink Néhány lapszámmal ezelőtt hír álad tűk, hogy a szolnoki I. szá­mú postahivatalt szovjet és német vendégek tekintették meg. — Képünk ez alkalommal készült. Vaszilij Zsigonov elvtárs a Szov­jetunióból és Kari Kalauch a Német Demokratikus Köztársaság­ból a szolnoki postások, Kiss István, 'Guba Mihály, Cselbe Zol- tán, Nagy Károly és Németh József a tolmács körében beszélget

Next

/
Thumbnails
Contents