Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
Hej, az a tájékoztatás... (Törökszentmlklóson, u mániáson nem kielégítő a tájékoztatás. az utasok nem tudják, hogy hová mikor, melyik megy.) SZATIRIKUS-OLDAL Ä májam súgja Tény De sok embernek magabiztosabb lenne a járása, ha a talpán is olyan vastag bőr lenne, mint a képén. Következtetés Azt hirdetik a papok, hogy isten a saját képére teremtette az embereket. Nos, teremtményei jórésze után Ítélve,' nem lehet valami rokonszenves egyéniség. Kérdés Az automata mérlegeken olvasható a következő felirat: A normális ember súlya x kiló, magassága z centi. Aki önhibáján kívül — néhány dekával több, vagy kevesebb a mérleggyár által megszabottnál, az ezek szerint abnormális. t— Azt szeretném kérdezni, hogy az a vonat, amelyiknek a végét látom, hová megy és mikor lesz legközelebb valami Püspökladány felé? — Meg fog lepődni, bátyám, mert azt én is szeretném tudni. 11 , . , ! Nemcsak m'ndSg a Kozíisz<asá,*í Vailaiat a hibás Uogcj/bA/ is fordult. Mi történt? Fellázadtak az asszonyok? Itt a világ vége? Ember jutott a Holdba? Dulles kolostorba vonult? Megoldódott a Szíriái helyzet? A sok kérdés csak úgy rajzott, senki nem tudta mire vélni a dolgot. De aztán hamar jött a feleitalbolt nyillott a tejcsarnok mellett, a Színházi kritika Nincs a világon olyan jó színész, mint a kikapós menyecske. •» sibé — Figyelmeztető f'á a becsület! («gyes kultdrotthonokb&n nagyon Ismerik a rend, a »ág fogalmát.) HA NEM ÉPPEN huszonöt esztendővel ezelőtt esett vol- az alábbi Sok szó esett már a piszkos, elhanyagolt, sáros szolnoki utcákról. És mindig, mindenki a Köztisztasági Vállalatot hibáztatta. Pedig Olykor a rend érdekében tehetnének valamit portájuk előtt a lakók is. S az sem lenne megvetendő, ha hatósági' közegeink figyelmeztetnék őket csekély, de mégis jelentős kötelezettségeikre. Ellenkező esetben könnyen saját maguk is elcsúszhatnak a sáros, tisztának nem modható úttesten. na nteg az alábbi história, tán el sem mondanám. Gon-j dolom, ha a nevezetes esemé- j nyék fordulóiról mégemlé- j kezünk, miért ne tennénk! ezt, azzal, amelyik — talán csak mulattató, Volt pedig a tnegye keleti csücskében egy ház; abban egy ügyvédi iroda; abban — többnyire egy lélek sem. — Perlekedni nem szerető népi lakta azt a vidéket akkor is;; most is. Ilyen helyen persze! könnyen felkopik a fiskális álla. Az ügyvéd úr — harcolandó á magány s az unalom ellen — összehasonlíthatatlanul többet tartózkodott a plactéri butikban, mint az irodáiéiban. Aki pedig a kocsmát di- lígenter frekventálja, nemcsak a berúgásnak, de a szá- jonkapatás veszélyének is kiteszi magát. — Éppen úgy, amint az — nevezzük így — Penna doktorral megesett s , J HA MAR olyan ügyem nincs, amin kereshetek, — gondolta a borbarát fiskális, — legyen legalább olyan, ami a becsületemet helyre állítja. Elkészítő a feljelentést; megjelent a járásbíróság idézésére mint sértett. Tanúként pedig bejelentette volt Káz- mór komáját; hiába kapálózott az a megtiszteltetés ellen. A tanúkihallgatás — a személyi adatok felvétele után valahogy imigyen folyt le: — Ott volt ön a kérdéses délutánon a vendéglőben? — így a bíró. — Ha a piac melletti lebujra gondol a bíró úr, ahová az ügyvéd úr járni szokott a barátaival: ott! — így Káz- mér. \ Penna dr. szívott egyet a fogán, megcsóválta a fejét, de a bírói pillantásra eszébe jutott, hogy neki most „hallgass—nyughass’* a neve.. , Banánfosztás NAGY ISTVÁN: Szolnoki meghívó SKáliját be hozzám Barátom [egyszer országot mérő bolygásod során. Szomjazni nem fogsz, — jóféle (szesszel kínál meg szőkébb pátriám. Mint a született városi ember a járművek közt vagy honos. Ml nálunk velük törődnöd nem [kell, nem gázol el • villamos, FelbUhott, kedves igazgató elvtárs? No, nem bei), hiszen •nem esett nagyot s legalább tanul a saját kárán. mivelhogy nines, — de van [buszunk — (bocsásd meg « kis hencegést) ha győzzük várni rajta utazunk, s folytatunk kedvea csevegést. *“ Kik voltak az ügyvéd úr barátai? — hangzott a második kérdés. >— Többfélék, instáUom, többfélék. Jobbadán kupe- cok, meg miskárolók, meg cigányok, meg kocsisok. Olyan városi vigéc-féie is akadt olykor-olykor .:, '— Hm! Ilyen kiterjedt volt ez a baráti kör? <— Azaz! — helyeselt a tanú. — Tetszik tudni, nagyságos bíró úr, ez onnan ered, hogy az én kedves barátom szerfelett kedveli a potyát. ERRE MAR felpattant Penna doktor: —- Tiltakozom! A további tanúkihallgatástól eltekintek! — De én nem! — emígy az igazság osztogatásával meg-! bízott férfiú. — A tanú őszin-: tesége garancia arra, hogy kiderül az igazság! Nos, — for-1 dúlt ismét Kázmórhoz, — ho-í gyan is történt az ügyvéd úr bántalmazása? — Ott vagyok, instállom, a1 butikban. Egyszerre csak egyj hallok,! ahogy elképzeltük, és ahogyan a valóságban történt. A Hakas csípje meg... ! • ■ > a szajoli vasutas kört, mert táncmulatságok 5 alkalmával nincsen ruhatár. A sok kabát ilyenkor vagy a 1 j gafde-mamák ölében fekszik és gyúródik, vagy kihasz- ] 1 náilvá az ajtókat, azon lógnak, időnként leesve, felszed-! 5 ve a port. Ha ruhatár lenne, a kezelője is jól járna, meg 1 ^ közönség is; j áB~ , , 5 Kisújszálláson azokat, akik nem a tanácsháza 1 mögött lévő gyűjtőbe, hanem melléje öntik a szemetet; t . : /r; # | t azokat a szolnoki házigazdákat és lakókat, H aiklk nem képesek a portájuk előtt lévő járdát reggelen- káhf íetakarítani. „ ís ha megunjuk sétálunk egyet a zagyvaparti ősi végeken, hol ölelkezve alkotnak hegyet szeméthalmok s a történelem. hatalmas csattanást utána egy zuhanást; az ügyvéd úr meg szegény elterülve! a földön. i i — Értem. Ki csapta meg az ügyvéd urat? — Ez az egy, amit nem tudok, instállom! Éppen szájamnál volt a söröskrigü, attól pedig sémit, de semmit nem láttam,., — borváró — aiKtumavai nincsen runazar. a sok icaoai iiyennor vagy a ■ Elmegyünk majd a Mflvészkertbe gatdé-mamák ölében fekszik és gyúródik, vagy kihasz- , hol sok vénült hárs reánk vár, nálva az ajtókat, azon lógnak, időnként leesve, felszed-! s megfigyeljük a csendes estbe ve a port. Ha ruhatár lenne, a kezelője is jól járna, meg mlnt omUk porr4 ,zét * v4r‘ a közönség is; Majd átmegyünk a Tiszapartra aßn • « t Kisújszálláson azokat, akik nem a tanácsháza aho1 a viznek ulata lebeg’ Sítóif•'.# . ... .. . ...................... és a halandók mindenféle-fajta mó ffott lévő gyűjtőbe, hanem melleje öntik a szemetet; hcgylélöl kábult hada henterpr. S ha megéheztünk sétánk als« vagy átfáztunk a téli szélben, akad számunkra enyh és falat az ülőhelyes „Népbufében‘<, ahol kapható mindenféle finomság, — és ez nem titok, égett húsok zsíros lében s ehhez hasonló falatok. ■ ha ezzel gyomrod megterheltec tápláljon Téged tovább a remény, hogy az éjben még nyakad (törheted városunk tépett, felszedett [(kövén. Fura eset, de megesett * fia férfi sem akadt. Hogy i miért, azt nem tudni. Tatán i más dolguk volt, vagy restet- i tek korán kelni, esetleg nem ■ tekintették férfi munkának? • Mindegy, hiszen az ő dolguk i volt. De csak volt. Mert egy 1 napon az ártatlan szemlélő mit látott napkeltekor? Annyi nadrágot, mint égen a csillag. Türelmesen álltaik sort, volt olyan, aki kétszer Valahol a megyében, hogy j hol, az titok, egy eset, meg- i esett. Történt ugyanis, hogy... 1 No, csak sorjában. 1 Van egy község, s ott tej- i átvétel. Reggelente sok asz- szony gyülekezett illetékes 1 helyen, kezükben kannákkal. : Vitték a tejet, hogy eladják, ■ s utána, dolgavégeztükkel, ballagtak hazafelé. A sok asz- i szony között hosszú ideig egy
