Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg a Szigligeti Színház névadója O történj* 'Eide et magyar történetem sok reménységgel és keserű csalódással telt viharos korszakában élt Írói pályafutásának nagy dá t urnái, a reformkor, a szabadságharc, az önkényuralom és a kiegyezés, illetve a magyar kapitalizmus gyors fejlődésének éveihez fűződnek. Budapest még elfért a Duna és a mai Bajcsy-Zsilinszky út—Múzeum körút vonala között, amikor először meglátta. Halálakor a Népszínház (a mai Nemzeti Színház) mögött már épült a városi körülfutó világvárosi méretű körút. Pestre érkeztekor egy bizakodó, készülődő nemze^ fővárosát találta és maga is tele voit reménységgel, lelkesedéssel. Barátaival, Egressy Gáborral, Kazinczy Ferenccel Kuthy Lajossal tálán még ar utópisztikus szocialista eszméket is tanulta, aktív résztvevője volt a szabadságharcnak — a 70-05 években a Hatvani u tcátifm sétálgató öregúr pedig már egy csalódott, irónikus ember. Ez a kiábrándultság atrunák a kisne- mesi rétegnek csalódottsága vott, amely 48 bukásával és a kiegyezés létrejöttével végleg elvesztette vágyai, céljai va- lómváltásá/nák még a lehetőségét is. Ifjú kora Magyarországa mik főkérdése a függetlenség és a jobbágykérdés, a feuda lizmus felszámolása volt Utolsó éveiben már megjelent, mint politikai tényei, a munkásosztály is. S az őrén Szigligeti felfigyelt em az új erőre, a kritikai realista dráma lehetőségeit magábafog laló színműve, „a sztrájk” is bizonyítja ezt. De a munkás osztály politikai erővé válásának következményeit a maga számára még nem tudta levonni. írói pályafutása két egymástól élesen elváló korszak ra oszlott: fellépésétől a sza badságharc bukásáig és az önkényuralom éveitől IS 78. január 19-én bekövetkezett haláláig. Az első szakaszt az államdóan fokozódó szociális tudatosság jellemezte. Élete második felében már sok volt az ellentmondás, műveiben gyakori a világnézeti megtorpanás, a láegyezkedő ............. Ä SzaVszervezetek Ecrres'ty Gábor Művészeti Klub 1957. évi íiódaimi fpáiyák&Uitik etedMinyei Az Egressy Klub a meghívott zsűri véleménye alapján az ezernél több pályaműből a művészeti szempontok figyelembe tartásával a vers. regény, elbeszélés és mesék műfajában a következő díjakat ítélte oda: Vére műfajban: T. díjat nem adtak ki. II. díj „Ha a néped kérdez mit felelsz” című jelige. III. díj „Kállai kettős’* * * című jelige nyerte. Dicséretben részesülnek: 1. „Piroska” jeligés. 2. „Szeptember születése napján” jeligés. 3. ..Szabadulás” jelige pályázóinak versei. Regény műfajban: I.. II.. III. díjat a Bíráló Bizottság alkalmas mű hiányában nem adta ki. Dicséretben részesülnek: 1. „Barbai“ jeligés. 2. „Száz fleken belül" című jeligéjű. Elbeszélések műfajában: I. díjat a Bíráló Bizottság nem adta ki. II. díjat „Drótostót” jeligés. III. díjat megosztva a) „Forró nyár” jeligés. b) „26 év” jeligések nyerték. Dicséretben részesültek: 1. „A néppel tűzön vizen át” jeligés. 2. „Kispest” jeligés pályázat. Mesék műfajában: I. II. díjra alkalmas mű hiányában a dijakat nem adta ki. III. díjat „Télapó” jeligés pályázat Dicséretben részesült: A „Balaton” jeligés pályázat Egyéb műfajokban (riport. essay, ballada, stb. díjazásra alkalmas művet nem talált a Bíráló Bizottság. Budapest, 1958. január &. SZOT Egressy Gábor Művészeti magatartás. Többször hátad fordított a társadalmi mon danivalónak, de ekkor irt jobb darabjaiban most is érvényesült az a meggyőződése, amelyet a kiegyezés után egy évvel fogalmazott meg: csak annak a művészetnek van ér telme, mely a társadalmát előre és nem hátra töreki szik vinni. X biztos megélhetést je- ^ lentő pályát és az ősi családi nevet (Szathmáry Jó zsef) hagyta ott, hocm színész 'ehessen: Szigligeti Ede néven 1834. augusztus 15-én a Budai Színtársulathoz szerződött. S a magyar színésze: négy évtizede széttéphetétje- nül összeforrott új nevével Ott látjuk a magyar színésze-t minden jelentős eseményénél, a Nemzeti Színház bő’cső jé nél március nagy nanja'lyn, az önkényuralom nehéz évei ben. A Nemzeti Színház története elképzelhetetlen nélküle Mint színész, titkár, majd, mint rendező és dramaturg dolgozott, s ő volt az első polgári életet élő igazgatója a színháznak, aki nem származása és társadalmi összeköttetése révén, hanem tehetsége, szorgalma és munkája után jutott erre a magas állásra. Jelentős helyet foglalt el drámairodalmunk fejlődésében is. Annak ellenére, hogy alkotásaiban nem mindig tudta megvalósítani művészi elgondolásait, nagy érdeme, hogy szinte példa nélkül álló termékenységével színházaink számára biztos anyagi alapot nyújtó műsorrendet teremtett. Tolla mindig megtalálta a kellő hangot nemzete számára. Reformkori drámáiban a nemzeti öntudat szikráját élesztgette, népszínműveiben a jobbágykérdés megoldását sürgette, az elnyomottak, az igazságtalanul szenvedők szószólójává szegődött. 1848- ban Rákóczi Ferenc példájával buzdította nemzetét a forradalmi harcra, a szörnyű bukás pillanatában a Líliomfi kedves történetével akarta a könnyeket letörölni. A Bach- réndszer idején sem fordult el 48-tól: legsikerültebb darabjaiban a szabadság, a demokrácia eszméit idézte, de volt szava a szociális kérdésekről is. A kiegyezés után, igaz, egyre inkább a színpadi kulisszák mögött élt, de a nagy társadalmi erők mozgására ekkor is felfigyelt. Ö ábrázolta először irodalmunkban a munkás és tőkés ellentétét. Szigligeti Ede megtorpanásai, művészi korlátái ellenére is a magyar dráma és színészet történetének egyik legjelentősebb alakja. színpadi élet izgalmai, óriási tevékeny zége a hazai műsor érdekében, kimerítették szervezetét. 1874 után már semmi figyelemreméltót nem alkotott. Írói pályáját 60 éves korában fejezte be. A halála élete 64. évében, 1878. január 19-én ragadta ki az élők sorából. Szigligeti Ede nagyon sokat tett a magyar drámairodalom jövőjéért és ezen érdeme, élete munkássága, felejthetetlen marad. H. Z. KERESZTRETTVENY Egy költő hat verse K Klubja iseeeeooooeeBooeeeoooooooooqooooooooooooooooeooe« »ooeooooaeof MESE AZ EGYSZERI VÁROSRÓL, annak egyszeri közlekedéséről, n I * 1' E n r~ ÍTW' B 11 B m 13“ B 13 fü u iő *.6 17 RT 15“ \ 11 ¥ ~ 55“ I Ül 24 Is 3T” 24 ü 27" m m w ¥ 55“ ¥ 31 * ¥ 38 ¥ Esi 34 ¥ W 35 ¥ 36 37 ¥ 3S“j 39 55“ ¥ 41 43 ¥ 43 süi aas« 45 46 B 47 \ ¥ 48 85» :ír S5“ 50 B §£ SÍ ¥ 52 BK ■am BS3J» ~ S4 M »6 , 0*3 avagy mikel álmodik egy riporter? árosváros, — mely vala^ hol, messze a mi megyénk határain túl terül el, — mindig híres valamiről. — Természetesen ilyenkor télviz idején leginkább arról, hogy latyak, latyak mindenütt Hja. — kiált fel a jó sárosvárosi polgár, széles jó kedvében — a város nevét meg kell szolgálni! Hét igen, a szolgálatra nincs is panasz! De van másra! Van egy dolog, ami a jó türelmű sárosvárosiak idegeit is felborzolja! Ez pedig nem más, mint eme kedves szép hely közlekedési helyzete. Az autóbuszok alkalmazottai, mondhatnám a vezetők és kalauzok nagyon kedves emberek. Legtöbbször nekik és az utasoknak fáj, ha valaki lemarad, — ez pedig minden nap, minden órában megtörténik. Sajnos csak a kalauz néz vissza sajnálkozva a sárban, fagyban topogókra. A vállalat — Sárosváros legszerényebb embereivel az élen már nem sajnálja annyira az utast Ugyebár a tervet úgy is lehet teljesíteni ha például az Téli jótanácsofe Kézápolás ügyében a legelső tanácsunk: langyos vizűén mossuk kezünket s mosás után töröljük egészen szárazra. Puha lesz a kéziünk, ha a tisztán tartás mellett néha geriicinnel bedörzsöljük. Fagyott kézre alkoholos borogatás való: e borogatás fölé száraz kötést teszünk. Fagyos kézre jó még a meszes víz is, valamint a peru oalzsammal kevert kámfor. * A téli lábizazdás ellen legelső orvosság a gyakori lábmosás: a lábfürdőbe tegyünk egy kis ecetsavat. Célszerű a langyos lábfürdő után az egészen szárazra törölt lábat egy kis formalinoldattal bedörzsölni. Nem fölösleges végezetül a lábnak egy kis szalicilporral való bedörzsölése; esetleg a harisnyába adjunk egy kis hintőport. A harisnyába legjobb hintőpor lábizzadás ellen: 10 deka zsárkő és 2 deka tirnsó porrá őrölve és elkeverve. * Vastag boka masszírozással kezelhető. A masszírozást este kell végezni, alulról felfelé simítva, Idssé vazelin es ujjakkal, s éjszakára kissé nedves vásznat borítva a bokára, az egész lábat bepólyázzuk. * Ha rekedt lesz, bármilyen nehezére is esik, szüntesse be a beszédet és dohányzást mert a hurutos gégének nyugalomra van szüksége. Alaposan izzassza ki magát egy aspirál-tablet tavai és forró hársfa teával, Öröklakásának címzett meg-1 állónál 11 utas mered a tova- száguidó autóbusz után. Sőt! Volt már olyan zsurnaliszta e kies helyen, ki felfogta gyors értelmét, miért jár oly kevés, szűk autóbusz, s okolni kezdte a magas központokat. Nosza rendre is utasíttatott az ebadta: •— Nem kell ezen semmit segíteni, kérni! — Nincs itt olyan nagy vész! — kiáltotta a vállalat igazgató ellentmondást nem tűrő hangon a telefonba. Egyébként is, elmegyek már és megnézem, miket irkáinak maguk rólunk! Ezekután persze, hogy elmegy a kedve, de el ám a zsurnalisztának az írástól, az utasnak az utazástól. I I ohó — kiált fel az olvasó. hát a taxi mire való? Ha nem tetszenek az autóbuszok, utazzon drágám bérautón! Legyen hozzá pénze! Óh, jaj, hányszor volt már rá pénz, s még nagyobb jaj, hányszor nem volt egy árva taxi Sárosfalván! Észrevette ezt már mindenki, a Városi Tanács Végrehajtóbizottsága is. Hozott ám szörnyű — már a Vállalatra az — határozatot, miszerint: Reggel hét órakor három •bérautó álljon minden nap a vasútállomásnál, a békausz- tató mögött, s eme három autó a város területét el nem hagyhatja! Örült mindenki és gondolkozott a Vállalat! Nosza' hamar megszületett a terv, — mely egyszerűségében és agyafúrtságában is Nincs! Taxi? Ili egnézzük! Hát drága jó embertársam, talán úgy tudunk, szerezni, ha ... s elhalkul a hang, görcsösen szorítja a kagylót a kéz. ... És reggel hét órakor megyen Károm aktatáskás a vasútállomás felé. — Hová? — kérdezi a sofőr szerényen, s elámul, mikor hallja: — Vidékre elvtárs! —— Nekem nem lehet vidékre menni! — Szóljon csak a vállalatának! .... menjen ki velük kartárs, suttogja a telefonba a Vállalati Hang, — írás. papír nincs róla, nem tudja meg senki sem! S hogy aznap huszonötször kérnek beteg embereket kórházba szállítani bérautót, — hogy este sokan szeretnének taxival hazaruccani az állomásról, kit érdekel mindez Sárosvárosban? Kicsinység az egész! — sóskúti — Vízszintes: 1. József Attila versének ríme 11. Véleménykülönbözet kifejezésmódja (ék fölösleggel) 12. Szláv nem (fonetikusan) 14. József Attila versének címe 18. Rangjelző bzó 20. Kettőzve ütem 21. Talál 22. Azonos betűk 23. Folytonossági hiány 25. Szeretné, ha kiadnák 27. Fest megyei község 28. Gázgyárnak van 30. Függ 31. Vissza: belsőrész: 32. Női név becézve 33. Magyar filmcím keverve 34. Feddve 36. AUami bevétel 38. Türelmetlenül áQdogáB 40. ősi név 41. Az orvos által előírt mértékletes étkezési folyamat (éktöbblettel) 43. Ritka név 44. Fa rész 45. Régi földbirtokos ttttejdo» nába tartozó 47. Azonos betűk 48. Közlekedési eszközt igénybe* vevő ember 49. Női név 51. Kötőszó 53. Ilyen forgalom is van 55. József Attila versének etae Függőleges: 9. Vigyáz 3. Ék (utolsó kockába kettős betű) 4. Ételt ad 5. Feltesz 6. Ruhadarab 7. Maga bátor (ék többlettel) 8. Táplálkozik A Január 11. lapban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Ahhoz valamennyien elég erősek vagyunk, hogy a mások baját elviseljük. *« Helyesen fejtették meg: Csep- ka István, Menyhárt Józsefné, Tompa Józsefné, Cseke Zoltán, Rácsi Gyula, Paróczai Ernő, Kövér Ernő, H. Tóth Imre, Szántai Sándor, Balázs István, dr. Bődi Béla, Gyüre István Szolnok; — Varga Margit, Kara Lajos Kar9. Ez-e? keverve 10. Azonos betűk 13. J. Attila versének rím® 15, A francia felvilágosult írók egyikének regénye 1«. Füstbemegy 17. József Attila vemének eftoe 19. Ritka női név (ék többlettel) 32. Testében van 24. Folyó 26. József Attila versének rtm* 27. E növényrész (ék többlet) 29. Török főúr 31. Majdnem elvérzett! 35. Védő 36. Altalánoe névetővet 37. Iparos 39. ... ttn-ttn, JSgyedttláEák filmsztár «. össze-vteza takart 42. Kifogásoló (ék többlett**) 45. Erre — ha hosszú — felkészülünk 46. Népiesen — Syofe 48. U. E. It, 80. Idős 51. Kérdősző 52. Mutatósző 54. L E. Beküldendő: víasatataa Sj 14; 55, függőleges 13, 17, 26, Beküldési határidő: Január 24. A rejtvényíejtők között könyveket sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét január 26-4 lapszámunkban közöljük. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rojtvénysodvény 1958. L bó 19. eag; Galsi Lajos, Bognár Jtoosné Törökszentmiklósi — Simon Imre Túrkeve; Kormány Barnabás Jászberény; Welndl Éva; Győző Imre Kunhegyes; Fáéi János Kengyel; Horváthné, Horváth Magda Jászapáti; Czlra Fe- rencné Kunmadaras; Balogh Regina Gjszász; — Antal Károly Abádszalók, Németh József Budapest. Könyvet kapnak: Menyhárt Józsefné, Cseke Zoltán Szolnok; Fási János Kengyel, (A könyvet postán küldjük eä.) A brazil hatóságok nem engedték partra- szállni egy szovjet kutatóhajó személyzetét Moszkva (MTI). A nemzetközi geofizikai év programjában egyedülálló feladatot hajtott végre a Zárja nevű szovjet vitorláshajó. A különleges felépítésű hajó teljesen antimagnetikus, így sajátos kutatási feladatok megoldására alkalmas. — A Zárja jelenleg az Atlanti- Óceánon végez méréseket és biológiai kutatásokat. A szükséges javítások elvégzésére és a készletek kiSAKKÉLET Egy erélyes kiráiyszárnyi támadás végrehajtása. Lareen, 18 éves dán játékos — a ma élő legfiatalabb nagymester — a wa- genlngeni zónaversenyen az alábbi játszmában szép és tanul- ! ságos K-számyi támadást haj- ; tott végre. 15. hS Hf6, 16. H:f6 V:f6, 17. KhS Vh6, 18. Vdl Fg4! (Világos szöveglépése kőtelező, — fg3+-ra vezérvesz). 19. Vei Bf5! (19. Bhl-re fg3+, 20. fg3 Bél nyer.. 19. Hel-re szintén fg3+, 20. fg3 B:fl, 21. Ffl Bf8 stb. jönne). 20. h4 BhS, 21. Fd5+ Fe6, 22. Ff3 .. . cscjcféla-; tos! Szóla pedig igyen az; intézkedés: Holland védelem dr. Trolanescu (román)—Larsen (dán) 1957. november hó , 1. C4 f5, 8. Hf3 Hf6, 3. g3 dí, A három bérautó minden* j. Fg2 e5, 5. as Fe7 6. o—o o—o. reoCTol hét órakor odatoljaí <A hoUand-védelem egyik ritkán reggel net orakor oaaiona, kedvelt változaW jött létre,— magát a békausztatóhoz. Ha« amely az angol megnyitáshoz is véletlenül valaki vidékre sze-jh—^vüág« »*,.» pröretne rajta utazni, vezetője•• •> 7* b3 cS* 8- Hc3 Hc*’ . A , . , . ■ « 9. Fg5 Fe6, 10. Hel Hg4, 11. F:c7 köteles azt lelenteni... « v:e7, 12. Hd5 vd7, 13. Hc2? f4! S benn a Vállalatnál dél-1 (Világos a 13.. de már a 10. szö,, 5 veglépésnél is passzív magatarután szerény más vállalati < tást tanúsított, a 13. f4 szükséhang túrakocsi után érdek- i lödik: 1 komoly lépéstlí, Vd2 VÍ7, 22. ..; B:MÜ (Larsen, aki élénk támadó stílust játszik, alig váregészítésére a hajó január 9-én befutott a brazíliai Belem kikötőjébe. A brazil hatóságok azonban nem engedték meg a partraszállást, sőt rendőr-osztagokat küldtek a hajóra. Csak a brazíliai csehszlovák követség segítségével sikerült elvégeztetni a hajón a szükséges munkálatokat és kiegészíteni a készleteket. A Zárja január 15-ón ismét útra kelt. t*. hogy „rá kényszerítsék“ e szép áldzatra. 22. F:e64- Ve6után is jól áll sötét). 23. ghl V:h4+, 24. Kgl Fh3, 25. eS Bf8, 26. Ve2 Bf6, 27. Fd5+ Kf8 és világos fel- adta, a matt elkerülhetetlen. • A szolnoki vállalatok üzemi csapatbajnokságának eddigi eredményei: FényképészrFodrász KTSZ (6 mérkőzésből) 22 pont, Titász (5) 17 p., Cukorgyár. Kén- savgyár (5) 16 p., Útfenntartó (3) 13 p., Ruházati KTSZ (4) 13 P-. Papírgyár (4) 12, Nyomda (3) 7, Vízügyiig. (5), 5. Építőip. és Jav^ V. (2) 3 pont. 9 A városi egyéni bajnokság döntője tovább folyik Szolnokon, a Malinovszki úti kultúr- ottlionban. Eddigi eredmények: Dalkó (9 mérkőzésből) 8.5 pont* Sándor B. (11) 8.5 p.f Szenes O. (10) • 7. Bessenvei (12) 7, Nagy László (8) 5.5. Pete (11) 5.5, Székely (7) 5, Oravetz (10) 5 pont stb.; , i • A megyei egyéni bajnokság döntője február hó első felébe® fog lebonyolítást nyerni. ** Szolnokon, CD.
