Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-17 / 296. szám

Másfél év munkájáról adóit számot a MEDOSZ megyei választmányi ülése A Mezőgazdasági és 'Erdő­­gazdasági Dolgozók Szakszer­vezetének tagjai pénteken tartották küldöttértekezletü­ket Szolnokon, a József Atti­la kulturházban. A megyei választmány ülésén resztvet­tek a Megyei Pártbizottság, a MEDOSZ Országos Köz­pontjának képviselői, vala­mint a 11 600 szakszervezeti tag képviseletében, a küldöt­tek. A beszámolót Csepesz István, a MEDOSZ Megyei Bizottságának elnöke tartot­ta és a szakszervezet másfél esztendős munkájáról adott számot. Ismertette, hogy a múlt év októberi ellenforra­dalmi támadás milyen káro­kat okozott. A szakszervezet soraiba is behatolt az ellen­séges agitáció. Ingadozást, bi­zonytalanságot, sokszor hely­telen állásfoglalást & maga­tartást idézett elő. Néhány el­lenséges nézetet még máig sem sikerült teljes egészében leküzdeni. Proletárdiktatúrát, vezető párt nélkül nem lehet elkép­zelni. Aki a pártot támadja, az a proletárhatalmat támad­ja. Csepesz elvtárs a továb­biakban a Szovjetunió és a baráti államok testvéri se­gítségéről beszelt, majd rá-> tért a szakszervezet napi fel» adatainak, szervezeti problé­máinak ismertetésére. Megyénkben három üzem kivételével összesen 59 ME­DOSZ a.lapszervezetben tar­tottak vezetőség-kiegészítő és küldöttválasztó taggyűlést Az üzemi bizottságokba a legjobb aktivistákat, pártta­gokat, pártonkívülieket vá­lasztották meg, s a bizottsá­gok összetételükben elég jól alakultak. A férfiak 82 szá­zalékban, a nők 18 százalék­ban vannak képviselve (a nők arányszáma magasabb is le­hetne). Az üzemi bizottsági tagok 68 százaléka munkás, 44 százaléka párttag és 56' százaléka pártonkívüíi. Gyakori hiányosság, hogy az üzemi bizottságok rit­kán tartanak ülést. Egyéb­ként sem elég tervszerű a munkájuk, nem készítenek munkatervet. így az ÜBeüté­sek csak alkalomszerűen tár­gyalnák meg problémákat, s nem tudnak megfelelő dönté­seket, határozatokat hozni. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a Mesterszállási Gépállomás üzemi bizottságá­nak tevékenységére. Ritkán fordul elő a MEDOSZ szerve­zetek munkájában, hogy a taggyűlést megelőzően ÜB- iilést, bizalmi értekezletet, szakszervezeti csoport értekez­letet tartsanak, s így előké­szítve, a taggyűlésen minden szakszervezeti tag megjelen­jen, hozzászólásával, bírála­tával segítse a mozgalmi munkát Az üzemi bizottság és a fel­sőbb szervek határozatának végrehajtásába az eddigieknél sokkal jobban be kellene kap­csolni a bizalmiakat. A mun­ka közben felmerült problé­mák megoldásában is hatha­tósan közreműködhetnének a bizalmiak, ha az üzemi bi­zottságok segítenék munkáju­kat. A szervezesd tennivalók kö­zött fontos helyen szerepel a szakszervezet tagságának számbeli növelése. A III. ne­gyedév végéig az alapszerve­­z.tek 1546 taggal gyarapod­tak, de nagyon sok még a szervezeten kívül álló, mező­­gazdasági munkás. Vannak i>ersze jó példák is. A Jász­­kiséri Gépállomáson már minden dolgozó tagja a szak­­szervezetnek és elég tevékeny ott a mozgalmi munka. A tagszervezés mellett a tagdíjfizetési arány növelése is lényeges kérdés. Ha na­gyobb a szervezett munkások -zárna, s ezek mindegyike fi­zeti a tagsági dijat, nagyobb összeg marad vissza az alap­­szervezetnél a szociális^ kul­it iráliis és egyéb célokra. A taglétszám alakulása és a t igdíjfizetés aránya arról is tanúskodik, hogy a szóban­­forgó aiapszervezetben mi­ivén politikai, kulturális, ér­­d 'kvédelm! és egyéb tevé­kenységet fejtenek ki. Csepesz elvtárs a továb­biakban elmondotta: akkor lehet a szaJcszervezet többi részfeladataival eredménye­sen foglalkozni, ha a termelés előmozdítása képezi a szak­szervezeti munka nagyobbik részét. Az ellenforradalom utóhatásaként még ma is ta­pasztalható, hogy az üzemi bizottságok többsége ezt csak harmadrendű feladatnak te­kinti. Eltűrik a súlyos fe­gyelmezetlenséget, bércsalá­sokat, stb. A feoyelem megszilárdítása érdekében igénybe kel'l venni a meggyőző szót, a faliújsá­got, a jutalomosztást, kedvez­ményelvonást és szükség ese­tén egyéb rendszabályokat. A rendszabályoknak azonban csak akkor van kellő hatá­suk, ha azzal párosul a fel­­világosító muraka. El kell vetni a régi, bürok­ratikus versen yszervezée i for­mákat; A dolgozók szeretik tudásukat, munkájuk ered­ményét összemérni, egyszóval versenyezni, csali a jó mód­szert kell megtalálni. Meg kell szervezni a jó és gyenge ered ményék nyilvánossá gr a­­hozataláb'Jutalmazná kell a legjobb 'brigádokat és anya­gilag is különbséget tenni a jók és áz elmaradók között. A beszámoló további ré­­szében áz újító-mozgalom fel­adataival, s a termelési költ­ségeit csökkentésével foglal­kozott az előadó. Minden szakszervezeti vezetőnek, bi­zalminak és tagnak, a szerve­zeten kívülálló dolgozókkal együtt azon kell fáradoznia, hogy takarékoskodjon az al­kat résszel. üzemanyaggal. A továbbiakban a szakszervezet érdekvédelmi munkájáról, a bérezési kérdésekről, a kultu­rális és sportolási célokra elő­irányzott összegek felhaszná­lásáról szólt Csepesz elvtárs, majd elmondotta, hogy mi­lyen fontos szerepük van a szakszervezeti bizottságok­nak az üzemi tanácsok létre­hozásában és azok eredmé­nyes működésében. A nagy tetszéssel fogadott beszámolót számos hozzászólás követte. Pataki István, a Kenderes! Növényvédő Állo­más dóTgozója arról beszélt, hogy .milyen fontos szerepük van á 4*áí£y mozgalmi tapasz­talatokkal rendelkező idősebb munkásoknak a fiatalok ne­velésében. A fiatalság csak azt tudja, ami ma van, a múltat nem ismeri. Jobban megbecsülnék a proletárdik­tatúra által nyújtott lehetősé­geket, kedvezményeket és azt az előrehaladást, amelyet a felszabadulás óta tett hazánk, ha ismernék, milyen nehéz harcok árán jutott el idáig a mezőgazdasági munkásság. Szokolay Miklós, a szám­­vizsgáló bizottság elnöke is­mertette a bizottság másfél­éves tevékenységét. Elmon­dotta többek között, hogy a mezőgazdasági dolgozók szak­­szervezete kiheverte az ellen­forradalom okozta vesztesé­get. Ma már 11 600 tagja van a szakszervezetnek és ebből 9000 rendszeresen fizeti a tag­díjat. Ez mintegy 60 százalé­kos szervezettségnek és S3 százalékos tagdíjfizetésnek fe­lel meg, ami egyúttal a szak­­szervezet további feladatai­nak is megjelöli az útját. Darvas Sándor, a Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bi­zottságának tagia a munkás­­ellátás helyzetéről, Németh István, a Kisújszállási Gép­állomás dolgozói a a tagszer­vezés eredményeiről, Fekete László, a Jászkisérf Gépállo­más üzemi bizottságának tag­ja a szakszervezeti demokrá­cia jelentőségéről szólott. A kollektív vezetés eredményes­ségét hangsúlyozta a szak­­szervezeti munkában Soltész István, az Alcsiszlgeti Állami Gazdaság igazgatója, majd arról beszélt, mennyire szük­séges, hogy az idősebb szer­vezett munkások neveljék a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokat. Kovács István, a Jász­berény—Ujerdői Állami Gaz­daság ÜB-elnöke a MEDOSZ megyei bizottságától hatható­sabb segítséget kért. Javasol­ta, hogy a szakszervezeti ve­zetők, bizalmiak, aktivisták részére szervezzenek valami­lyen oktatást. Adják ki to­vábbra is az úgynevezett bi­zalmi zsebkönyvet, mert ab­ból sokat tanulnak; Varga János, a MEDOSZ Országos Központjának kép­viselője elmondotta, hogy sokkal nehezebb a mezőgaz­dasági szakszervezet munká­ja, mint az ipari üzemekben működő üzemi bizottságoké. A gépállomások, állami gaz­daságok egyes üzemegységei távol vannak egymástól. Sók­kal kisebb lehetőség van az összevont rendezvények meg­tartására. Helyesebb, ha az üzemi bizottság a munka­területen beszélget a dolgo­zókkal. A vezetőknek kell ki­­menniök a távol lévő majo­rokba és ott választ adni a dolgozók kérdésedre. Fodor Sándor, a Pusztakür­ti Állami Gazdaság főagronó­­musa arról beszélt, hogy nem a kedvező időjárás, hanem a gazdaságok dolgozóinak ered­ményes munkája a jobb ter­més záloga. Sok szó volt a hibákról, de kevés az elkövet­kező feladatolcról — mondot­ta Fodor elvtársi. A hibák em­lítéséből még nem lesz több kenyér. Ezért szükséges meg­vitatni, hogy milyen formá­ban lehet megoldani a mező­­gazdasági termelés 3 százalé­kos emelését, s az eredmé­nyes munka érdekében ok­tatni, nevelni az embereket politikailag és szakmailag. Nem márciusban, hanem már most meg kell szervezni a munkaversenyt, kidolgozni a feltételeket, ismertetni a ju­talmakat. Csáki István, a megyei pártbizottság másod ti lkára a szakszervezeti munka né­hány elvi és gyakorlati kér­déséről szólott. A párt és a kormány intézkedéseit a dol­gozók érdekében hozza. Fel kell lépni azoic ellen, akik a törvényes jogokat nem bizto­sítják, viszont le kell szerel­ni az olyan követeléseket, amelyek ma még teljesíthe­tetlenek. Ezeket a problémá­kat az üzemi bizottságoknak kell világosan látndck. A ME­DOSZ legyen szószólója a ter­melés növelésének. Arra töre­kedjenek, hogy a nagyüzemi termelés elvei minél jobban érvényesüljenek az állami gazdaságokban, gépállomáso­kon, mert ezzel a falu szocia­lista átépítését .segítik elő. A küldöttértekezlet további részében Csepesz elvtárs vá­laszolt a hozzászólásokra, majd ismertette a határozati javaslatot, A résztvevők meg­választották a MEDOSZ me­gyei bizottságot, valamint az országos értekezlet küldötteit és a választmányi ülés a késő délutáni órákban véget ért. ■— ka ■ Megfogadjuk ezen az ünnepi taggyűlésen...“ TÜKRÉVÉ I. TERÜLETI párt aiapszervezet helyisége zsúfolásig'megtelt kommunis­tákkal., Taggyűlésre jöttek össze3n ít Ünnepi taggyűlés ez — mondja Tóth alapszervi tit­kár elvtáns —, mert megkap­juk annak a pártnak a tag­könyvét, amely az elmúlt év alatt bebizonyította, hogy hi­vatott az ország munkásai­nak és a néphez hű értelmi­ség vezetésére. Nem volt si­ma ez az út, de a párt igaz­ságával legyőzte az akadályo­kat. Hogy szövetkezeti váro­sunkban e'sőként oszthatjuk ki az új tagsági könyvet, ez an­nak tudható be, hogy alap­szervezetünk tagsága az el­múlt időkben helytállt a párt határozatainak végrehajtásá­ban. Túlmenőleg azonban ez az új tagsági könyv kötelez minden alapszervezeti kom­munistát arra, hogy az eddi­­giek-él még szorosabbra fűz­ze pártunk akarat- és cselek­vés-egységét, jobb politikai és nevelőmunkával segítse a területen a kommunista és pártonkívüíi dolgozók mun­káját a szocializmus építésé­ben. EZ A TAG KÖNYV-CSERE kötelezi az alapszervezet tag­jait arra is, hogy még szoro­sabbra zárja sorait a pártha­tározatok maradéktalan vég­rehajtására erősítse szerveze­tét a mindennapi élet harcá­ra és összpontosítsa erejét a béke megvédésére. A rövid kis bevezető után megkezdték az ideiglenes tag­könyvek kicserélését. Meg­ható pillanatok voltak ezek. Egymás után sorakoztak idő­sek, fiatalok, nők, férfiak és kemény kézszorítás, büszke, öntudatos tekintet kísérte az új tagkönyv átvételének pil­lanatát. Meghatódva vette át pártkönyvét Csóti Mátyásné 19-es kommunista, aki har­cos életével segítette előre­­vinni a párt ügyét. Ma is ko­rát meghazudtoló lendülettel végzi a pártmegbizatásokat. Lelkes mozgatója az alapszer­vezeti munkának. Röviddel utána Madarász Imre élvtárs 1945-ös kommunista, egyéni­leg dolgozó paraszt követke­zén. aki szintén ott áll a csa­tasorban. A tagkönyvcsere után Ko­fi ári Ferenc elvtárs a városa pártbizottság részéről néhány gondolatot adott az új tag­­könywel harcba induló kom­munistáknak. Hangsúlyozta, hogy ez az alapszervezet Tur­­kevén a legrégibb. 1944-ben alakult és azóta negyedik esetben cserélik a tagkönyvet. Minden egyes tagkönyvcsere azt iga­zolta, hogy a tagság fokozot­tabb lendülettel és harcosab­ban fogott a munkához. Igaz, itt is voltak hibák, de ezeket kommunista őszinteséggel fel­tárva kijavítottuk. A tag­­könyvcserékre jellemző volt az, hogy a pártba nem valók távoztak soraink közül. De az is, hogy sok becsületes új elv­társ lépett, velünk eavsorba. Annakidején, mint fiatal, büszke voltam, hogy bekerül­hettem abba a pártba, amely 1919 és 1945 óta önzetlenül harcolt a munkásosztály, a magyar dolgozó nép felemel­kedéséért. Alig egy éve az el­lenforradalom lerántotta az álarcot a pártiba furakodott ál-kommunistákról. S ez az ellenforradalom arra int ben­nünket, hogy vigyázzunk so­raink tisztaságára. A pártépí­­tésre szükség van, de csak úgy, hogy olyan kerüljön a pártba, aki arra becsülettel rászolgált, aki megérdemli. Ma kevesebben vagyunk, mint október előtt — az igaz, de az is igaz. hogy nagyobb erőtt képviselünk. Az új tagkönyvvel a kézben harcoljunk a határozatok vég­rehajtásáért. Ez a harcunk legyen eqységes. s fogadjuk meg itt, ezen az ünnepi taggyűlésen, hogy pártunkhoz hűen, kéz a kéz­ben visszük eredményre cél­jai ralcat. A 19-es Balogh János hoz­zászólásában visszaemléke­zett az első világháborúra. Akkor is a tőkések bennün­ket, egyszerű parasztokat, munkásokat küldtek a vágó­hídra. A múlt rendszerben még írni-olvasni sem tudtam megtanulni. A pártnak kö­szönhetem, hogy 58 éves fej­jel ismertem meg a betűkét S még ólek, harcolok pártom vezetésével a dolgozó nép fel­­emelkedéséért. Első napok a pártszervezet élén A 11 EZER HOLDAS Nagy­kunsági Állami Gazdaság igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Jószágainak híre túljutott az ország határain. A közelmúlt napokban is jó pénzért — darabonként 10 ezer forintért — vettek tőlük egyéves csi­kókat a külföldiek. Mondani sem kell, hogy a gazdasági eredmények foko­zásában nagy feladat hárul a párttagokra. Az is nyilván­való, hogy a köz érdekében csak egységes fellépéssel tud­nak hatásosan cselekedni. Ezért teszi helyesen Szilágyi Lajos elvtárs, a most megvá­lasztott párttitkár, hogy első feladatnak a pártvezetőség munkájának megjavítását tartja. Eddig is megvoltak a reszortfeladatok felelősei, de — ahogy önmaguk is mondot­ták — sokat beszéltek a poli­tikai munkáról, viszont sem­mit sem, — vagy legalább is nem sokat — cselekedtek. A pártcsoportbizalmiaknak pél­dául rendszeresen átadták a bélyegeket, de egyéb feladatot nem tűztek ki számukra, nem törődött velük a vezetőség. Ennek következménye, hogy az átigazolások lezárása óta új tagfelvételre nem került sor, pedig több rendes, becsü­letes ember jelentkezett a pártba. Magától érthető, hogy ezekkel foglalkozni kellett volna, de nem tették. Szilágyi elvtársék most pó­tolni akarják a mulasztást. Feladatul szabják a pártcso­­portbizalmiaknalc, hogy ér­deklődjenek a dolgozók prob­lémái felől, törődjenek gond­jaikkal. Időközben pártnapo­kat is tartsanak fontos kér­désekről a pártonkívüliek számára, PROBLÉMÁT okozott eddig a fiatalok szórakozása, a velük való foglalkozás is. Most — a párt vezetőség kez­deményezésére — minden üzemegységben biztosítanak számukra egy szobát, rádiót, ping-pong asztalt, sakkot, könyveket visznek ki nekik. Tettlegesen is segítik tehát a KISZ-t, s bizonyára fellen­dül az ifjúsági szervezet munkája, mert „vannak ott olyan elvtársak, akik csinál­ják, csak egy kis útravalót kell nekik adni.’5 A pártszervezet sokrétű, bonyolult munkájában jelen­tős szerepet szánnak a társa­dalmi tulajdon védelmének. Az ilyen nagy állami gazda­ságban ugyanis sokféle em­ber összeverődik, s bizony vannak olyanok, akik a közös érdekek semmibevételével csak saját zsebükkel törőd­nek. (A bokrosi üzemegység­ben lévő konyhán dolgozó­kat éppen a napokban köte­lezték fegyelmileg kétezer fo­rint kár megtérítésére.) Ha a párttagok nyílt szemmel jár­nak, felelősséget éreznek a társadalmi tulajdonért, sok pazarlásnak elejét vehetik, s figyelmeztető szavakkal meg előzhetik azt is, hogy néhány könnyelmű ember bíróság elé kerüljön. VAN MÉG EGY igen fon­tos része a pártmunkának: a párthatározatok következetes érvényesítése. Szilágyi elvtárs irnyításával jó úton halad ez a munka. Most tárgyalták meg például, hogy a Megyei Pártbizottság határozatából adódóan milyen feladatok há­rulnak a gazdaságra. Persze, a megállapítás még nem minden, legfontosabb a tett, a megvalósítás. Bizonyára ez sem marad el, ha a pártveze­tőség többi tagja legalább olyan lelkesedéssel támogat­ja Szilágyi elvtársat, mint amilyen lelkesedéssel ő fosott a munkához. I®') Ha tárgyalják Szolnok megye hároméves mező gazdaság-fejlesztési tervét Az MSZMP Megyei Végre­hajtó Bizottsága és a Megyed Tanács Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt együttes ülésen tárgyalja Szolnok megye me­zőgazdasági fejlesztésének hároméves tervét; KÜLFÖLDI HÍREK Újabb sikertelen amerikai rakétakisérlet Cape Canaveral (MTI). Az AFP jelenti: Az amerikai légierő szombaton, a Cape-Canaveral! kísérleti terepen kísérletet hajtott végre, egy „Thor” mintájú középhatósu­garú ballisztikus lövedékkel. A lövedék, akárcsak az ösz­­szes többi kísérlet esetében, ez alkalommal sem hagyta el a kilövési állomás alapzatát. A „Thor” mintájú rakéta-lövedék 1500 mérföld es ha­tósugarú. Eisenhower üzenete JSehruhoz Párizs (MTI). Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke a párizsi nagykövetségről vasárnap távirati üzenetet inté­zett Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnökhöz. Mint az AFP jelentéséből kitűnik, üzenetében azt állítja, hogy „az Egyesült Államok fegyveres erejét csak védelmi célokra használják fel, az amerikai kormány pedig kész abba­hagyni a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteket, fel­téve, ha e kísérletek beszüntetése nem rejti magában az atomháború veszélyét.” (?) Az amerikai kormány elnöke azt bizonygatja, hogy minden olyan kormánynak, amely őszintén akar kötele­zettséget vállalni arra, hogy nem használja az atomfegy­vereket, őszintesége bizonyítására késznek kell lennie arra, hogy beszünteti az atomfegyverek gyártását. (Tudnivaló, hogy erre éppen Amerika nem mutat hajlandóságot.) Eisenhower azt fejtegeti, hogy a kísérletekre szükség van az újabb „védelmi fegyverek” fejlesztése szempontjá­ból. E kísérletek beszüntetése — hangoztatja végül — a nukleáris vagy egyéb fegyverek gyártásának korlátozására vonatkozó biztosíték nélkül olyan áldozatot jelentene, ame­lyet az Egyesült Államok érthető módon nem fogadhat el. Ezekből is látszik, milyen nehéznek látszik előbbre jutni majd ebben a kérdésben. Amerika elzárkózása nehezíti a helyzetet. Bulganyiniiak a görög, a dán, a kanadai, a holland, a belga és az izlandi miniszterelnökhöz intézett üzenete Moszkva (MTI). A TASZSZ jelentése szerint a decem­ber 13-i moszkvai lapok közük Bulganyinnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének a görög, a dán, a kanadai, a belga, a holland és az izlandi miniszterelnökhöz intézett üzenetét. Az üzenetek kifejezik a Szovjetunió aggodalmát a NATO atom- és rakétaháborús előkészületei miatt, s fel­hívják a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az idegen atom- és rakétatámaszpontok jelentenek a befogadó orszá­gok számára. Valamenn.vi üzenet megemlékezik a szovjet kormány­nak arról a javaslatáról, hogy a hatalmak mondjanak le az atomfegyver alkalmazásáról, s 1958. január 1-töl legalább 2—3 évre szüntessék be az atomfegyver-kísérleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents