Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-17 / 296. szám

Év vége előtt egy gépgyárban

Nem sok van hátra már ebből az évből. Naptár szerint tizennégy nap, munkanapból meg csak éppen anynyi, hogy két kezén is könynyen összeszámolhatja az ember.

Es ha így tesznek az Aprítógépgyárban, bizonyosan a befejezés előtt álló kalcináló berendezés határidejét számolgatják. Nem azért, mintha el lennének késve vele. Éppen ellenkezőleg. Ezt a több százezret érő hatalmas berendezést akarják határidő előtt átadni, még ebben az évben. A sietésnek pedig több oka is van. Az egyik talán az, hogy értékben — a tervteljesítésben igen sokat nyom a latba a gépóriás. Emellett exportra megy, még hozzá olyan országba, mely most kezdi a baráti szálakat egyengetni a gépgyár felé s a jó barátság tetejébe nemes valutával is fizet.

Érthető hát, hogy az év utolsó napjaiban igencsak szorgalmazzák a kalcinálót.

Hogyan is néz ki?

Mire jó ez a gép ?

Ezt közelről nem lehet jól látni. Ha mellette áll az ember csak lemezt meg vasat lát, a mű egy egy részletét. A szereldefőnök üvegkalitkájából viszont jó kilátás van a munkára. Tulajdonképpen egy kisebb meg egy nagyobb henger a két főrész. Az egyik nem kevesebb mint 35 méter hosszú „cső” olyan vastag, hogy egy ember eljárhat benne és meggörnyedni se kell. Ez a tulajdonképpeni kemence, mely beszerelve .szigeteléssel 1.020 mázsát nyom, A másik hengert, amelyik „csak" 20 méteres, hűtődobnak nevezik. Beszerelve mind kettő 3 százalékos dőlést kap. úgyhogy az anyag (kovaföld) saját súlyánál fogva folyamatosan halad át a forgó kemencén és berendezésen.

Persze a valóságban korántsem ilyen egyszerű a berendezés működése. Csak a rajzok és technológiai utasítások. melyek egy része a szereldefőnök irodájában tárol 15—20 kilogramot nyomnak. Hozzátartoznak még az adagolóberendezések, görgőtelepek. futógyürük, stb., persze mindez a kemencékkel

arányos méretekben. Valamennyi itt készül a gyárban

— az Aprítógépgyár „generál vállalkozásában” Jugoszláv megrendelő részére, a fogazások kivételével.

Nagy munka, nagy felelősség

s csak olyan üzem vállalhat ilyen munkát, mely jó műszaki és szakmunkásgárdával rendelkezik. Ha meg határidőt is akarnak nyerni, akkor valójában alkotásszámba megy.

Néhány nap van még hátra elkészültéig, annyi amenynyit valójában ujjon szoktak számolni. Lehet, hogy ott is

— számolja a művezető elvtárs és Csömör szerelőbrigádvezető, hogy a lemezlakatosműhely mikorra adja át a kemencét. Péntekre ígérték. — Azaz, hogy tulajdonképpen „földrajzilag” már át van adva, mert ezt a hatalmas vastestet a szokástól eltérően nem a lemezműhelyben, hanem már a szereidében állították össze, hajlították ki lemezből a lakatosok.

Mikor kint járunk, azonban még nincs kész csak sürgetik őket. Hajós elvtárs. az üzem neves hegesztője a kemence tetején „lovagol" pisztolya lángot, szikrát szór az alkonyatba boruló környékre. Ö még a lemezesekhez tartozik. Nagy József, akit nemrégen Pécsről rendeltek haza, egy csapágyat hántol két méterrel lejebb ő már a a szerelde embere. Egyébként ő lesz a mű főszerelője s

rövidesen útnak indul Jugoszláviába,

hogy a helyszínen összeállítsák, beszereljék irányításával.

Már az útravaló szerszámokat is összeállították részükre.

Néhány ember a görgőkön dolgozik, mások a tányéros adagolón, óriás gyűrűt forgat az eszterga is. A munka zöme még most a hegesztés, kívül-belül. S nem is akármilyen varratot kérnek itt a szakmunkásoktól. Abba nem lehet hibás egy centiméter sem. A röntgengép állandóan készenlétben van. Ha befejeztek egy darabot, hozzáértő minőségi ellenőrök átvilágítják a vékony sávokat, — megjelölik a hibás részt. Ezt azután kivésik és újra csinálják.

Ha az előmunkálatok elkészülnek, teljes mellel a Csomor-brigád szerelői feküsznek neki. ök fejezik be, teszik késszé a munkát. Szépen megemelik a 35 méteres hengert, ráhúzzák a futógyürűket, áthelyezik a görgőtelepre elkészítik a belső és külső szereléseket.

Szóval, így elmondani, leírni igen egyszerű. Aki nem látta viszont nehezen tudja elképzelni mit is jelent 150 tonnát éthelyezni, megemelni s paszentosan gyűrűt huzni ilyen testre, méghozzá olyan gyűrűt, amit 50 tonnás daru emelget egyébként. De éppen azért van a művezető, a rengeteg, pontosan kidolgozott technológiai utasítás, rajz műveletterv s a gépgyár egész műszaki apparátusa, hogy megoldjanak még ennél bonyolultabb műszaki feladatokat Is.

A munkások pedig vállalásuk szerint —, határidő előtt elkészítik az exportrendelést, hogy jövőre legyen idő előkészülni, s persze újabb munkát is vállalni a jugoszláv

elvtársaktól. P. I

Tudja-e hogy-*

ej« a Szovjetunióban a hatodik ötéves terv során. 300 millió négyzetméter lakóterület épül. Ez azt jelenti, hogy minden percben két darab egyenként 40 négyzetméter alapterületű lakás épük

... az Északi Sark közvetlen közelében aktív tűzhányót fedeztek fel. A tűzhányó a tenger alatt húzódó Lomonoszov hegylánc része.

i.. a Holdon 24 óra alatt a következőképpen ingadozik a hőmérséklet: a nappal plusz 129,5 Celsius fokra emelkedik, éjszaka pedig mínusz 127,5 fokra süllyed a hőmérséklet.

Tollhegyen

Jí Uke iéáí#ye

Meghatóan szép, amikor a j ólmegtermett néger pilóta az egésznapi meneküléstől holt-fáradtan új babát farag a kicsi leánynak? és melléje helyezi a rögtönzött fekhelyre. Ennek az új babának fekete az -arca, mint azé, aki készítette.

Amikor az üldözők harcra kényszerítik Jimet és váratlanul megjelennek a partizánok, a fegyverzajban nincs idő üldözésre, örvendezésre. Ugyanazon fa törzséhez veti vállát a néger és / a jugoszláv partizán, de az a futó mosoly, amelyet egymásnak küldenek, felér egy bajársi köszöntéssel. Ekkor szalad Jim hátába egy németgyilkos döfése és a halálos sebet kapott férfi utolsó erejével a gyermekekhez vonszolja magát, hogy elküldje őket a veszélyes helyről. Jimnek meg leéli halnia, de előbb biztonságban akarja tudni kis barátait.

A két gyermek ismét egyedül marad. A hegytetőről látják, mint szaggatják fel a lövegek a házat, amelyben meghúzódtak, borítja' törmelék a földet. Kicsi szivük minden fájdalma feltör a keserves zokogásban, amellyel Jimtől búcsúznak. Aztán indulnak tovább.

— Ez nem volt az igazi béke väl--‘e, Marko — mondja a kicsi Lotti. Talán az a másik.., Menjünk, keressük meg. Valahol meg kell lennie’’. / •

(A Tisza mozi műsora).

llllllllllllllllllllllll!llll!IH1!IIlll!!ll!inVltlllll

Csehszlovák kormány nyilatkozata

Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Köztársaság kormánya vasárnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza:

A csehszlovák kormány, népe akaratának megfelelően őszintén üdvözli és teljes egészében támogatja a Szovjetunió nagyszerű békés kezdeményezését, amely Bulganyin szovjet miniszterelnöknek több nyugati kormányfőhöz intézett üzenetében, valamint a szovjet kormánynak az ENSZ-tagállamok kormányíiihoz intézett jegyzékében jut kifejezésre. '-un:. _________ - v;

■■■—U»»W—I—— ■

Mein lehet mindenkit egy mércével mérni

Minden becsületes ember szívében ott él a béke vágya, a rettegés a háború borzalmaitól és az elszántság, hogy gyermekei számára olyan jövőért harcoljon, amely megkíméli az effajta szörnyűségektől.

Elszorul az ember torka, amikor végignézi a BÉKE VÖLGYE című jugoszláv filmet, két kicsi árva gyermek sorsát a háború viharában. Két gyermeket, aki a béke völgyét keresi, ahol nincs fegyverzaj, nincs harc, csak a vízimalom zúg, virágok nyílnak, kis borjak legelnek...

A legszebb ebben a filmben, hogy nem mondja ki szavakkal azokat a gondolatokat, amelyeket a nézőben felébreszt, Icheletfinoman szövi át a humanitás. Tulajdonképpen három szereplője van a filmnek: Lotti és Markő, a két árva gyermek, meg Jim, az ejtőernyőn leszállt néger katona.

A közös sons, a menekülés kapcsolja össze a három embert. Jim a partizánokhoz akar eljutni, Lotti és Marko pedig a fiú nagybátyjához, abba a völgybe, amelyet gyermeki képzeletük a béke völgyének hisz. Utjuknak néhány felejhetetlen jelenete teszi emlékezetessé a filmet.

Jim az erdőben rátalál halott bajtársára és miközben örök nyugalomra helyezi, nem messze tőle minden mozdulatát híven ellesve temeti a kis Lotti fejetlen babáját. Hű társuktól búcsúznak mind a ketten.

A Tiszavidék vasárnapi számában „Miért nem haladók?” címmel cikk jelent meg, amely érzésem szerin‘ joggal bírálja Jászberény város gazdálkodóit egyes hivatalos szerveit — már akit illet — amiatt, hogy igen el vauinak maradva a cukorrépa termelési szerződések kötésével. Helyesen tette a cikkíró, hogy ezt megpróbálta bonckés alá venni és kibogozni az indító okát. Az illetékesek bizonyára majd szakavatottan válaszolnak is a cikk rájuk vonatkozó részére. Én most csalt egy kiléteiét, amely a pedagógusokra vonatkozik, szeretném szóvátenni. illetve ezzel a résszel vitába szállni. A cikkíró ugyanis azt mondja, hogy „Bevonták a felvilágosító munkába a járás pedagógusait is” — s hozzáteszi még, hogy szerinte nem elég korán..:

Nos, tudjuk jól, éveken át milyen sok vitát folytattunk azért, hogy a pedagógusokat ne vonják be mindenféle, nem közvetlenül rájuk tartozó feladat elvégzésébe. (Begyűjtési agitáció, stb.) A párt ilyen értelemben le is szögezte álláspontját. Szerintem helytelen volna, ha most ismét vitatkozni kellene a már egyszer helyesen

lezárt kérdésen. Már pedig a cikkből úgy » látszik, vitatkoznunk kell, legalább is a g cikkíróval, A pedagógus társadalmi munkája elsősorban a nevelésügy térülőién bontakozzon ki. Segítsenek a falu kulturális életének fellendítésében (Szabad Föld Téli Esték sikeres megrendezése, stb.), az iskolánkivüll ifjúság nevelésében is s más ehhez hasonlókban, de ne vegyék őket igénybe olyasmire, ami éppen ezektől az égető feladatoktól venné el idejüket. Ezt végezzék el mások, elsősorban a szakemberek, akik hozzáértőbben tudnak érvelni s vitatkozni ezen a területen.

Cs. I., Jászberény

*

A szerkesztőség megjegyzése: >— Egyetértünk a levélíróval, s észrevételét helyesnek (ártjuk. Noha, országosan fontos ügyekben, így pl. cukorrépa szerződtetések esetében valóban szükséges az egész közvélemény segítségét kérni, s ilyen értelemben a pedagógusokét is, az azonban teljesen helytelen volna, ha valamiféle „háziagitációba” vonnák be őket.

S reméljük a jászberényi elvtársak nem is így gondolták,

Kis eset, ha felül etesen nézzük, nem sokat mond, mégis az emberinek, akit érint kellemetlen letargiába kergeti és mélyen elgondolkoztatja.

Az igazság, azaz annak megkeresése a legkisebD ügyekben is nagy. főként erkölcsi jelentőségű. A becsületes ember igazságérzete bármilyen foglalkozású is az, megköveteli, ha valamit vét munkájában, azt a reális valóságnak megfelelően bírálják el felettesei. Ha valaki hanyag munkája következtében megsérti a reá vonatkozó rendeleteket a felettes szerv jogosan vonja felelősségre.

De nézzük meg az érem másik oldalát, hármelyikőnket is jogtalanul, igazságtalanul ér olyan figyelmeztetés, amelyre személyes munkánkban okot nem adtunk, a beesőié térzés megszólal bennünk és érzékenyen reagálunk az ilyen, jogtalanul alkalmazott dorgálásra. Különösképpen akkor kellemetlen, mikor írásban közlik, hogy a „jövőben felmerülő legkisebb mulasztás esetén állásából azonnali hatállyal dbocsájtom”.

Igen, nem felemelő érzések keringenek azokban az emberekben, egy ilyen figyelmeztetés kézhezvétele után. hisz némeliyúkőjük több évtizedet becsülettel végigdoigo.

zott egy munkahelyen. Van olyan is, akinek munkájára a három évtizedben nem volt kifogás. Megőszült, tddig mindig becsülték, szerették vezetői cs munkatársai mellett, ügyfelei Is.

Mégis most a hosszú idő után ogy kaptafára húzták azzal, aki szolgálata közben mulasztott.

Emberek a vezetők, emberek a beosztottak, érző, élő emberek s mindenki elvárja azt, hogy munkája után meg is becsüljék.

Gondolkozzanak el a vezetők ezen a kérdésen és mindenkit munkájának megfelelően mérjenek. Ne csináljanak sablont, amit minden emberre ráhúznak. Az ember nem fa. hanem élő, érző, cselekvő. gondolkodó lény. Ezt vegyék figyelembe. És ha egy valaki hibát követ el, a hahasonló beosztásúakat — akiknek nem volt részük a hiányosság elkövetésében — ne részesítsék a száraz, rideg, hivatalos, merevhangú, írásos figyelmeztetésben, mely élettelenül fenyeget az azonnali hatállyal történő elbocsáj fással.

Nem tudni, gondoltak-e a Közkórház vezetői ezekre, mikor egy kapus szabálytalanságáért az összes hasonló beosztású dolgozót, írásos Utolsó figyelmeztetésben részesítették? i-abn |

' ---------------........................... .....

Jó ered mén nyel zárult a helytörténetinéprajzi pályázat

A Szolnok Megyei Tanács VB 1956. év folyamán helytörténeti és néprajzi pályáztot hirdetett két korcsoport részére. A pályázat célja az volt, hogy a megye történeti, munkásmozgalmi, néprajzi, helytörténeti vonatkozású anyagából az ezzel foglalkozó kutatók közreadják munkásságuk eddigi eredményeit. A napokban került sor a beérkezett pályamunkák értékelésére, a TTIT megyei szervezetének klubhelyiségében. Sokan megjelentek a pályázók közül, akik előtt a Damjanich Múzeum igazgatója ismertette a lektorátus értékelését.

Az 1957 szeptember 30-i pályázati határidő lejárta után a felnőtt pályázók csoportjából befutott 11 pályamunka és pályázaton kívül 6 t darab. Összesen 17. Az ifjú- t ségi korcsoportban öt részle- s tes és több apróbb pálya- § munka. Részletesebb ered-1 menyek:

I. Kiemelkedő pályaműn- § ka: (1500 forint) Dorogi Már- c ton pedagógusnak a Nagykun- t sági és hajdúsági bőrruházat f című műve, amely többszáz c fényképpel és rajzzal mint- í egy húszévi gyűjtőmunka t eredményeit dolgozta fel. — \ Nemcsak helyi viszonylat- [ ban, hanem országosan is; figyelemreméltó alkotás. \

II. (500—500 forint): Blé- \ nessy János Jászberény mű- í vetődésének története és; Császtvay István: Küzdelem \ a tanácshatalomért és a Ta- í nácsköztársaság uralma Jász- S berényben című műve. Kiss | József A jászkunok reden- < ciója és a szabadparaszti fej- j lődés korlátái 1702—töl 1905-ig. I Kiss Géza Kisújszállás törté- : nete a XVIII. században. ; Sági Pál Csépa település í földrajza, képe.

III. (300—300 forint): Ko- j lozsí Lajos Kunhegyes törté- '

hete, a legrégibb időtől máig; Kormos László A kunmadarasa céhek élete. Iá. Somogyvári Imre A karcagi fazekasok története. A pályamunkák kisebb területet dolgoznak fiel, értékes és hasznos művek.

Az ifjúsági korcsoportban az előbbihez hasonlóan szintén színvonalas művek érkeztek be. Első csoportba került Tarr Mária Feljegyzés Kunhegyes történetéből, és ifj. Kulcsár Barna, Amig egy lánynak bekötik a fejét. Az előbbi hangulatos, élményszerű leírásban, ismerteti Kunhegyes vázlatos történetét, az utóbbi zagyvarékasi lakodalmi szokásokat mutat be. Mindkettő értékes ifjúsági pályamunka, Jutalmuk 300—300 forint.

Második csoportba került Szabó Piroska Tiszapüspök története a felszabadulás előtt és után, Perge Katalin és Szakáll Piroska a karcagi Vasút úti általános iskola tanulóinak Karcagi néphagyományok, népi mondások című értékes anyaggyűjtése. Mindhárom pályamunka jutalma 100—100 forint.

A jutalmazott pályamunkák és a pályázaton kívül méltatott tanulmányok mind megérdemlik, hogy kisebbnagyobb mérvű átdolgozás és kiegészítés után nyomtatásban megjelenjenek. Az iskolák a lakóhelyismereti tantárgyakban jól használhatják ezeket a helytörténeti és megyei vonatkozású, néprajzi, munkásmozgalmi anyagokat.

Előkelő bolt

Szobai hőmérőre volt szükségem. — Megláttam, hogy árulnak ilyet a szolnoki Vetőmagboltban. Kisgyermekemet az utcán, a gyermekkocsiban hagyva beléptem az üzletbe, hogy néhány perc alatt lebonyolítsam vásárlásomat. Ennek nem is látszott semmi akadálya, hiszen egyetlen vásárló sem volt odabent rajtam kívül abban a pillanatban. Két eladó — talán az egyik boltvezető — lézengett csak őtt, egyikőjük éppen a tüzet piszkálgatta. Ráértek talán alaposan. — Meg is kaptam a blokkot és fizetni akartam, hanem ekkor ért a meglepetés. Százforintosom volt, azt tettem a pénztáros elé, aki csak nézett rám és elég közönyösen enynyit mondott:

— Apróval tessék fizetni.

— Sajnos, nincs nálam — válaszoltam.

— Akkor tessék szerezni, addig ii tmarad a hőmérő.

— Kérem, kisgyermekkel vagyok, ha lehet, ne kelljen aprópénz után mászkálnom, — próbáltam jobb belátásra bírni.

— Sajnálom — hangzott az elutasító válasz és nem voltak hajlandók tovább tárgyalni velem.

Kifordulltam az ajtón és elhatároztam, hogy ha lesz is aprópénz nálam, ebben a boltban nem veszek a jövőben semmit. Először is, miért nem gondoskodnak aprópénzről? Másodszor: talán nehezükre esett volna a sok dolguktól aprópénzt keríteni, látva helyzetemet?

Egyáltalán minek is vannak ott a boltban ilyenformán?

Ezt kérdezi egy vásárló, aki idáig azt hitte, hogy a bolt van a közönség szolgálatában és nem fordítva.

KOVÁCS 1STVÁNNÉ, Szolnok.

Cikkeink nyófnán

Szolnokon, amint látjuk a téii fagyok megelőzésére már befonták, illetve fonják a kutakat. Helyesen teszik. — Nem lehetne ezt máskor minden különösebb felszólítás nélkül?

•

A „Karácsonyi borvásár’1 sátráról figyelmeztető soraink hatására lekerült a vörös lobogó. Amint irtuk, ez nem való erre a helyre. Tiszteljük, becsüljük meg a zászlót azzal is, hogy megnézzük mikor és hová teszszük ki,--------------' ■■ -------------------------Cseresznyetermesztési ankét Nagykörűben

A nagykörűi Községi Tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront községi bizottságának kezdeményezésére ma, kedden délelőtt fél 10-kor cseresznyetermesztésá ankétot rendeznek Nagykörűben, a községi kulturházban. Erre meghívták a legjobb gyümölcstermelő szövetkezeti és egyéni gazdáikat, szakembereket.