Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-15 / 295. szám

Szociális, egészségügyi és kulturális eülokra fordlffrt [KSHolifi ttu& a ifivé évi kfiitségvetés legnagyobb részét Kórh&ainlc fenntartásáról (Folytatás az első oldalról) é» félmillió forintot fordí­tunk, Ebből befejezzük a tö­­roksaentmiiklósi 8 tantermes Iskola és nevelőlakás, a szol­noki, Abomyi úti iskola és mevélőflakás, a kengyeli és a tissasülyi iskolák és nevelő­­lakások megépítésétj Egészségügyi beruházások' ra több mint 3 és negyed milliót fordítunk. Megvaló­sítjuk a megyei kórház ebéd­lőjének építését bővítjük a gyermekosztályt. Tiszafüre­den két orvosi rendelőt és két orvosi lakást létesítünk. Uj­­szászon pedig tovább építjük a szociális otthont Lakásépítési« 10,500.000 forint az elő­irányzat. Ez összes beruházá­saink 34 százaléka. Befe­jezzük ebből a jászberényi 69 lakás, a szolnoki E. F. tömb 80 lakásának, a Cs. tömb 76 lakásának építését. Egymillió forintot gazdasá­gos lakásnyerésre szántunk. A beruházások előirányza­tánál a végrehajtóbizottság fő célja az Volt hogy az el­lenforradalom miatt félbesza­kadt beruházások kerülier-a elsősorban befejezésre. Utak, hidak fenntartására és felújí­tására 7 milliót fordítunk, egymillióval többet, mint 1957-ben. Parkok, sétányok, játszóterek, strandok, tiszta­sági fürdők, köztisztasági és egyéb kommunnális feladatok megoldására több mint 5 milliót fordítunk. Különös gondunk lesz Szolnok tisza­­parti parkjára. Szociális és egészségügyi előirányzatunk több mint 14 és fél millióval haladja meg ezévit. Ennek keretében azokat a kiadásokat tervez­tük, amelyek a dolgozók szo­ciális és egészségügyi ellátá­sát biztosítják. Itt gondoskod­tunk a kórházak, rendelőin­tézetek, gondozóintézetek, — szociális otthonok költségei­ről, a csecsemő- és anyavéde­lem terén teendő intézkedé­sek kiadásairól, szülőotthonok és egyéb egészségügyi intéz­mények fenntartásáról. a körzeti orvosi hálózat és a járványok elleni védekezés költségeinek fedezéséről. Az ágazaton belül a béralap­emelkedésre több mint 6 és félmillió forint esik. is gondoskodtunk. Több mint 43 millió forintot terveztünk erre a céla, ami lehetővé te­szi a magasabb színvonalú betegellátást. Kormányzatunk a gyógyszernormák komoly­méretű emelését engedélyez­te. Anya-, csecsemő- és gyer­mekvédelemre, szülészeti el­látásra. szülőotthonok, csecse­mőotthonok, bölcsődék fenn­tartására. iskolaegészségügy­­re több mint IS millió forin­tot irányoztunk elő. Kulturális feladatainkra 122 millió forintot szá­nunk költeni, s ez 22 millió­val több az 1957 évinél. — így akarjuk biztosítani az ok­tatási, népművelési felada­taink megoldását. Kulturális téren tett előrehaladásunkat érzékelteti talán az a szám. hogy 1954-ben erre a célra 74 millió forintot költöttünk most 48 millióval növeltük ezt az összeget- Alapbérre ebből több mint 11 millió fo­rint esik, s ennek jelentős ré­szét az ezévben végrehajtott pedagógus bérrendezés adja. összefoglalóul Ádler elv­társ a következőket mondot­ta: A költségvetés összeállí­tásának uj rendszere nagy le­hetőségeket adott tanácsa­inknak arra, hogy költségve­tésüket a helyi szükségletek­nek és lehetőségeknek meg­felelően, a tanácstagok és a lakosság bevonásával* az igények metszemená figyelembevételével állapítsák meg. Tanácsaink most valóban betölthetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális vezetés felada­tait és élnek is ezzel a lehe­tőséggel. Éppen ezért a be­terjesztett 1958. évi költség­­vetés minden vonatkozásban biztosítja megyénk tovább­fejlődését. Végrehajtása azon­ban még előttünk áll, s most már rajtunk múlik, ez ho­gyan fog sikerülni. Elenged­hetetlen feltétel, hogy tanács­tagjaink végrehajtó és állandó bizottságaink saját feladat­körükben léptem-nyomon küzdjenek a pazarlás, a pénz­ügyi fegyelemlsértések és min­dennemű lazaság ellen, mely terveink megvalósítását gá­tolná A tanácstagok és a tanács­kozási joggal meghívottak közül 18-an mondták él véle­ményüket, éairsváteWtol» Á VB által beterjesztett költ­ségvetési tervezeten lényeges változtatást nem eszközölt a tanácsülés, inkább a felhasz­nálás és a lehetőségek meg­becsülésének tekintetében mondtak el fontos dolgokat. Azt, hogy a megkapott ősz­­szegeikkel jól kefl gazdálkodni, megnézni, mit hogyan hasz­nálnak fel. BaJcó Kálmán eivtáns, tanácstag és még töb­ben felvetették például, hogy nézzék meg minden esetben, melyik fillért hova teszik. El­mondott egy példát, ami sze­rint náluk a hideg, fagyos idő beálltával kezdték meg a járdaépítést. Pedig a legtöbb ember tudja, hogy ilyenkora beton nem köt jól, s az épít­mény felén yi ideig sem tart, minta rendes időben építik. Ez nem mást mint a pénz hiá­ba való kidobása. Javasolta, hogy a költségvetést úgy használják fel: Ilyenkorra már csak a belső munkák maradjanak. A Bakó eüviiáis áfflad él­mondott példa nem egyedül­álló. Hódos Járnom eivtáns «na emlékeztette m tanácsülést, hogy a napokban tanácskozik a NATO is és párhuzamot vont a két tanácskozás célki­tűzésed. között. »Egyik •—* a mienk — az emberek érdeké­ben, az emberek boldogulá­sáért tevékenykedik. A má­sik *— az emberi érzések ki­ölését célozza", A hozzászólók nagy több­sége hangsúlyozta a költség­­vetés reális voltát, de azt is, hogy az összegek felhaszná­lása mellett az új lehetősége­ket se hagyják kiaknázatla­nul Többen kérték a tanács­ülést: szigorítsák meg a költ­ségek felhasználásának ellen­őrzését, ugyanakkor a társa­dalmi tulajdon védelmére fordítsanak az eddiginél fo­kozottabb gondot Jelentősebb módosítást az igazgatási jellegű költségek meghatározásában hozott a tanácsülés, mely szerint a megjelölt összeget 600 ezer forinttal emelte. Ugyanakkor kötelezte a VB-t, hogy a ta­nácsi kezelésben lévő mal­mok korszerűsítésének költsé­­~6t a jelenleg kereten belül biztosítsa: B. E. Heidelberg (Reuter* Tizenegy heidelbergl egyete­mi professzor táviratot kül­dött Adenau« kancellárhoz. Táviratukban ellenzik, hogy Nyugafc-Németország terüle­tén atomfegyvereket tartsa­nak-. „Arra kérjük a szövet­ségi kormányt — hogy Nyu­­gat-Németország területén ne létesítsenek atom támaszpon­tokat”. A távirat első aláírója Alfred Weber professzor, szo­ciológus. s az aláírók között szerepel Hans Kopfermann professzor, a göttingeni fel­hívás egyik aláírója is. New York (TASZSZ* A Life nagy cikket közöl a szovjet tudomány és techni­ka sikereiről, megállapítja a szovjet mesterséges holdak „a csodálatos haladásnak csupán egyik példájával szol­gálnak”: A lap elismeri, hogy a szovjet tudomány a leg­utóbbi évek folyamán hatal­mas sikereket ért el, & arra a következtetésre jut, hogy a Szovjetunió a tudomány sok területén megelőzte a Nyu­gatot A Life a szovjet tudo­mánynak ebben a fejlődésé­ben a Nyugat „veszélyezte­tését” látja, amely akár „ka­tonai eszközök, akár pedig a szovjet közoktatási rendszer békés hódításai“, útján tör­ténhetik. Párizs (MTI). A „Baka­ruhában” című magyar film párizsi bemutatójának sike­rére jellemzó az egyik leg­igényesebb francia filmszak­lap, a Cinéma 57. elismerő bí­rálata. A filmfolyóirat a kö­zel húsz, Párizsban futó film­ről közöl kritikát, de Marcel Martin, a lap' kritikusa a magyar filmről alkotja a leg­jobb véleményét. A film pör­getése közben gyakran gon­doltam Autant —* Larára — írja — és ez a párhuzam nem szerény ítéleti Washington (Reuter). Mike Mansfield szenátor, a demokrata párt helyettes sze­nátusi vezetője kijelentette: Eisenhower elnöknek nagy­követi szinten kellene tapo­gatózó tárgyalásokat javasol­nia Bulganyin marsallnak, mielőtt kereken elutasítaná a szovjet miniszterelnöknek a Kelet és a Nyugat újabb tár­gyalásaira vonatkozó javas­latát. Párizs (MTI); A francia nemzetgyűlés munkaügyi bi­zottsága elfogadott egy kom­munista javaslatot a dolgo­zók családi pótlékának húsz százalékos felemeléséről. Jvtíét’t nem eléggé haladók 2 JÁSZBERÉNY városának tavalyi cukorrépa-vetésterü­lete a terv szerint 300 kh. volt Ebből megvalósult 60 százalék. Az idén úgy kívánná a népgazdaság érdeke, hogy az egyéni gazdák 500 kh-ra szer­ződjenek. A papírok azonban csak 200 holdnyi szerződésről tanúskodnak — eddig. Tavaly 824 termelő szerződött a 300 holdra; idén 712 gazda a 200- ra. Szomorú tény ez, de tény. Foglalkoznunk kell vele, hi­szen az a mennyiségű cukor, melyet az említett terület biztosítani tud, jó esetben Jászberény évi szükségletét fedezi — azt sem gazdagon. Termő, jólfizető talaj a Jász­ság földje; ennek kell megte­remnie az országos fogyasz­tás nem csekély hányadát is. Maholnap körmünkre ég a gyertya; tavasszal nem lehet hozzálátni ahhoz a talajmun­kához, melyet a cukorrépa el­engedhetetlenül megkíván!.* Elsőnek f'orváth Gézát, a Hatvani Cukorgyár felügyelő­jét kértem meg. mondja el, miben látja a baj gyökerét. — Nyolc esztendeié járom a Jászságot, — kezdte elgon­dolkodva, — talán nem va­gyok szerénytelen, ha azt ál­lítom: ismerem a népét. —• Büszke vagyok arra, hogy a gazdák jelentős része a ke­resztnevemen szólít olyan jól ismernek. Őszintén szólva, barátokként szoktunk szólni egymással. Tőlük tudom, — amit mondok... Horváth elvtárs szavai nyo­mán megelevenedik előttem a századok előtti Jászság. En­nek a vidéknek népe ismerte ugyan a kulák kizsákmányo­lást, de a földesúri elnyomást nem. Talán • felvilágosító munka hiánya okozza, hogy nem egy helyen büszkén ki­vágja a jászsági paraszt: „Az ükapám sem volt job­bágy; én sem kötelezem el magam!” Ha az agitáció során belát­ja is a gazda: érdemes cu­korrépát termelnie, az alá­írástól úgy viszolyog, hogy az ördögtől sem különben. —• Örökre letűnt századok ko­mor kísérete, a „hivatal pao­­kázásainak” bicskanyitogató emléke bukkan még fel ma is... S nem ritkán ... A ka­ján, önző uri-bürokrácia sír­­szagú szelleme jelenik meg, s kárörvendő vigyorral vet gán­csot a szocialista építésnek.... Maradi; sőt: reakciós vol­na a jászság népe? Még leír­ni is alig merem ezt a sértő feltételezést, s ha teszem is: csak azért, hogy azonnal ha­tározott „Nem”-et kiáltsak. Ez a parasztság keményen visszautasította az ellenfor­radalom gyujtógatóinak pró­bálkozását; határozottan ki­állt a néphatalom mellett —• Haladó, mint ahogy haladó volt a feudalizmus korában. De miért nem eléggé az? AZ UTÓBBI KÉRDÉST már Sas András elvtársnak, a pártbizottság termelési ügyeket kézbentartó tagjának teszem fel. — Az igazat akarom felel­ni: nem tudom! — mondja. — Való, hogy bennünket is terhel mulasztás, mert későn ismertük fel: baj van a por­tánkon. No, nem mindenütt: a tsz-ek például, annak elle­nére, hogy javarészt szőlőter­meléssel foglalkoznak, közel 25 százalékkal emelték cu­korrépa vetésterületüket —• Persze, ott könnyebb a dolog a tsz-ekbea parasztságunk leghaladóbb tagjai dolgoz­nak, a munkájukat nemcsak anyagiakban segíti a kormány és a párt hanem rendszeres felvilágosítással is. Az fmsz. 12, a tanács 6 függetlenített dolgozója csak a cukorrépa­­szerződések megkötésével foglalkozik, de — sajnos! — nem sok eredménnyel. Még a járás csak áll valahogy: ed­dig 70 százalékra teljesítet­te tervét de a város csupán 40 százalékra. Ismét Horváth elvtárs ve­szi át a szót Papíron, ceru­zával bizonyítja, hogy a ku­koricával szemben egy hold cukorrépa-termés 2328 forint­tal biztosít több jövedelmet Számításai megegyeznek Tóth Jánoséval, az fmsz. mezőgaz­dászáéval. Személyi agitációval, elő­adásokkal, filmvetítéssel küzd a párt, a város vezetősége a szerződésekért Bevonták a felvilágosító munkába a járás pedagógusait is. (Szerintem nem elég korán). Munkáju­kat megfigyelésem szerint, az előbbieken kívül, az a tény is hátráltatja, hogy a vidék sok fiatalja az Aprító­­gépeyárban és a Fémnyomó­gyárban vállalt munkát. A cukorrépa termelése rendkí­vül munkaigényes. Megmű­velése, különösen az egyelés sok hajladozást követel, s az idősebb derekak számára ez nem csekély megerőltetést jelent... E PONTON nem értek tel­jesen egyet Horváth elvtárs­sal. Tény, hogy a cukorrépa­művelés nehéz munka, de az ország, a megye más vidéke­in is az! Mégsem húzódoznak ;tőle a korosabbak. Részletesebben —- bármeny­nyire sajnálom • nem volt alkalmam felderíteni: meny­nyire hátráltatja a kulákság a cukorrépaszerződések meg­kötését Suttogó propagandá­járól nem hallottam — ez igaz. De állítom: negatív pél­dája kerékkötője a haladás­nak. A városban 143 kulák gazdálkodik. Közülük mind­össze 24 kötött répaszerződést. Passzív magatartásuk — saj­nos — nem azt a hatást vál­totta ki, melyet — talán ügyesebb, ötletesebb szocia­lista agitáció mellett — ki kellett volna váltania. VAJON eléggé rámutattak­­e az arra hivatottak, hogy a dolgozó parasztság és a ku­lákság érdekei merőben ellen­tétesek? Vajon felhívták-e a föld becsületes dolgozóinak figyelmét arra, hogy éppen a kulákság tartózkodásának kellene figyelmeztetőként szolgálnia: jelentős népgaz­dasági érdek a cukorrépa­termelés fokozása... Fentebb már megállapítot­tuk, — s joggal, hogy a já­szok elei önérzetes, haladó, függetlenség-szerető férfiak voltak. Hiszem, hogy ma élő unokáik is azok. Az őszinte, baráti bírálat hangján mégis azt kell megállapítanom: nem eléggé haladók. S jószívvel, segíteni-akarással kérem őket: fontolják meg az érve­ket, melyekkel az őket fel­kereső elvtársak fordulnak hozzájuk. Ne az ellenség rossz példáját kövessék, ha­nem azt az irányt, melyet a párt, a kormány mutat Egye­dül ez vezet a parasztság, s közvetve a nép egészének fel­­emelkedéséhez. >*- borváró — Szép ajándék az „Opera“ készlet -■— mondja Farkas Izabella, a szolnoki Illatszerbolt dől-* főző Ja. Sokan megszemlélték a legújabb és legjobb koz* metikai cikkekből rendezett kiállítást. Toldozzák, foltozzák, mégis kényelmetlen a karcagi kórhás A karcagi kórház nem hosszú, de annál mozgalma­sabb és nehezebb múltra te­kinthet vissza. Tíz évvel ez­előtt a háború idején telepí­tettek itt le egy menekülő kórházat, amelynek akkor mindössze 26 ágya volt Az­óta hol ezzel, hol azzal gyara­pították, - jelenleg a 200 ágyasok közé tartozik. Dicséretre, elismerésre ér­demes ez a fejlődés. Csakhogy ezzel egyidőben panaszra, méghozzá vaskos panaszra is van. ok. Mert nem úgy tör­tént minden, ahogy ezefcután el lehet képzelni. Nem egy tömbben, hanem a város kü­lönböző pontjain helyezték el a különböző osztályokat Ez a tény rettentően meg­nehezíti a jó betegellátást e megnöveli az orvosok és a* ápolók munkáját. A 31 ágyas szülészet és nőgyógyászat pél­dául két helyen van. A 25 ágyas résznél nincs műtő. Ha komplikált a szülés, eset­leg császármetszést kell al­kalmazni, átviszik a beteget a sebészetire. De hogyan? A városnak és a környéknek egy mentőkocsija van, az rendszerint útban van. Gép­kocsi nincs. Marad a hord­ágy. Volt már úgy is, hogy saját lábán vonszolta át magát a beteg, néhány perc­cel a műtét ellőtt Az öt épü­let közül egy sem épült iga­zából kórháznak. Néhány em­ber vagy néhány család ké­nyelmének biztosítására ké­szült csalk. Emellett ósdi, régi alkotmányok, egy részük mű­emlék-számba megy. így nemcsak hogy kisméretűek, hanem rosszak, elavultak a víz- és villanyvezetékek, hol itt hol ott állandóan javít­gatni kell. A sebészetnek, ahol a leg­több operáció lezajlik, nincs szennyvíz-derítője, csak gyűj­tőmedencéje. Ha a kitakarí­tással valamennyit késnek, itt-ott feltör a szennyvíz „for­rás” és rontja a bBraysSb I«* vegőjét Mondhatná valWM, hegy ezek szeriirt senki nem törő­dik ezzel az intézménnyel. S ebben van némi igazság. Tíz évig semmi komolyabb fel­újítási költséget nem kaptak. Egy ígérettel traktálták éket mindenfelől: Uj kórházat kapnak, nem érdemes toldoz­ni, foltozni, arra költeni. A tavaly tavasszal közkézre ke­rülő ötéves terv tervezetben szerepelt is egy új kórház építése Karcagon. Azt azon­ban elsodorta az ellenforra­dalom, s most már a tervek sem biztatnak. Pedig ezreik, sőt százezrek vannak ezeset­­ben érdekelve. Most aztán komolyabb be* fektetéseiket eszközölnek 300.000 forintos költséggel RoraaertisraB m gyermekosztályt. Jövőre • fül-, orr-, gégészetet szedük rendbe, mert már valóban nem lehet várni ezekkel a munkákkal: S e két esetben az alakítást költség talán nem lesz ablakon kidobott pénz, ha majd a valamikor mégis csak felépülő kórház­ba összevonják az osztályo­kat; De az olyan, mint * sebészeti szennyvíz-derítő ém csatorna megépítése az len­ne, miért ha az épületei ki­ürítik, a jelenlegi elgondolás szerint múzeummá alakítják át. S a múzeumnak aligha lesz arra szüksége. „Toldozunk, foltozunk —| ahogy a kórház dől gőzéi és gazdaság vezetői mondják, — d'e hogy épp csak máról­­holnapra boldogulunk, a* biztos: Igaz, hogy a föftozáor#! költsége nem kőzebW megaa építés költségét Az is igaz, hogy amíg pénz nincs a nagy építkezésre, nem foghatnak hozzá. De mindemellett az is igaz, hogy ezen a mostoha körülményein előbb kellene segíteni, mint ahogyan sert most a karcagiak remél hetik, e- borsi—* SZOVJET TÜDŐSÖK AZ ANGOL IRODALOMTÖR­TÉNETRŐL A Szovjet Tudományos Akadémia Világirodalmi In­tézete négykötetes művet ad ki az angol irodalomtörténet­ről. A könyvek nemcsak a legkiválóbb angol írók műkö­dését ismertetik, hanem kör­vonalazzák az angol regény­írás és dramaturgia fejlődé­sét is. Időjárás jelentés e=> Várható időjárás vasár* nap estig: Felhőátvonulások, több helyein, elsősorban a Dunántúlon és északon eső, majd havazás. Élénk déli, délnyugati, — a Dunántúlon nyugati, északnyugatira for* dúló széL — A hőmérséklet csökken. Várható legmaga­sabb hőmérséklet vasárnap: nyugaton 5—8, keleten 10—* 13 fok között. (MTI). V

Next

/
Thumbnails
Contents