Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-15 / 295. szám

plegévi a „ütíágjaüás1 — Számoljanak a jászapáti Velemi Tsz fiataljai — Ä duruzsoló kályha oly­­annyim bemelegített (bedur­­rajitott, ahogy errefelé mond­ják) a.Velemi Endre Terme­lőszövetkezet irodájában hogy bizony, csak lekerül: r.úndarmyiuinkról a felöltő. No, meg más dolog is, izzaszt bennünket. Számolunk: ösz­­szeadunk, szorzunk, osztunk, kivonunk ifjú Horváth Ist­vánnal, a fiatal tsz-elnökkel ii a könyvelő segédletével; . A számok bizonyítékával akarunk meggyőződni arról, megéri-e a „világjáró?’? Hogy miféle világjárásról beszélgetünk? A Velemi Tsz 17 fiataljáról, akik itthagyták a termelőszövetkezetet, •— mondván, óik ugyan nem élik Íj egy helyen az életüket, el­mennek kicsit „világot látni”. Ez a „világjárás” az 5 elkép­zelésük szerint is csak annyi­ból áll azért, hogy az ország höl ezen, hol azon a részén dolgozgatnak!, s közben Is­merkednek hazánk tájaival. *—1 Egymást looalták bele, hogy gyerünk, ilyen jó lesz, olyan jó lesz. De én nem adok egy évet, mire vissza­szállingóznak — vélekedik az elnök; _ ' 1 - ; Igaz, a legtöbben megerő­sítik a jelenlévők az elnök szavait, de biztos, ami biztos, mi azért kitartóan számolga­tunk tovább. (Meglepődik a matematika tanárom, ha ol­vassa!) ' Kiragadunk néhány nevet Egy — a legszorgal masab­bak közül. Berki Ferenc fia­tal, vontatás volt a szövetke­zetben. Hat hónapig dolgo­zott, ezidóre 476 munkaegy­séget ért eh Az egy munka­egységre jutó részesedés érté­ke 30 forint a VeJemáben; Berki Ferenc tehát 14.180 forintot keresett a hat hónap alatt Havonta ez 1870 forintot je­lent, s ehhez jön még a 200 négyszögöl háztáji föld, ami­nek 1000-től 1500 forintig szá­mítjuk a terméshozamát-. Berki Ferenc a Jészkiséri Gépállomásra ment el, de mehetne bárhová is, hat hó­nap alatt sehcd sem tud 15 ezer forintot keresni, amit a tsz-ben megszerzett; Természetesem nem min­den ifi ér el ennyi munka­egységet. Radics Margit 15 éves fiatal lány még csak mint családtag dolgozgatott — nem is rendszeresen — öt hónapág. Olyan 750 forint kö­rül mozog a jövedelme és ehhez még a háztáji. Radios Margit is engedett a „világ­látás” csábításának, otthagy­ta a szövetkezetét. Próbált ő is könnyebben élni. S hogyan sikerült? Radios Margitnak már csak emlékei vannak a „világjá­­rásróP’, mert amióta vissza­jött, egyik legszorgalmasabb fiatal a tsz-ben. Csakúgy mint Pádár Pista is: A téli hónapokban és az esős idő­szakban töltött el nyolc hó­napot a csoportban; A háztá­jin kívül havonta megvolt a 900 forintos jövedelme. Ami­kor elment a tsz-ből, Buda­pestre került egy építkezésre, ahol KW) forintot keresett. Egy hónapban mindössze két­szer tudott hazajönni s még­sem maradt meg a zsebében 750 forintnál több. Meg is elégedett egyhónapi „világ­­szemlélődéssel”, s úgy bíznak a tsz-tagók, a jövő évben egyik legjobb iiibrigád-tag lesz belőle. 1 ,A harmadik visszatérő Tolmács Béla sem tudhatott íöbbet keresni, mint a mun­kaegységre jutó I860 forint havonta. De mi van a többiekkel, hi­szen a 17-ből még három jött ?ddig vissza. A tsz-ben — mint a jó családban a mesz­­*zire vetődő családtagokat — -•zámont árt jóik őket. Az elnök udja, Csortos Balázs decem­­' er 15-ig kapott segédmunkát hídépítésen, s aztán újabb munkahely után nézhet. Tud­ták, hogy Bagi Mária és Csortos Mária konzervgyárba került segédmunkára. A távollévők nem is gon­dolják talán, hogy a ts-z, az ;'i«f57eforrot, t közössé" més mindig maguk közé valónak számítja őket, ezért vigyázza életük további sorsát. Bizonyos mértékig még meg is értik őket. Addig, hogy a fiatalság kedveli a változato­sat, ,a|gwnantikát, s mivel még »mf próbálták, elvágy­nak á megszokottról, a túl­­nyugodt helyről. Pedig azok tudnának be­szélni erről sokat, akik visz­­szajötték, hogy bizony nem mind arany, ami fénylik. A tsz tag a nagyobb jöve­delmen kívül otthon van, családja körében, kevesebb a kiadása, mosatásra, tüzelőre, miegymásra, megvan a me­leg otthona, u házias fcosz­­tinoaáshí Amf pedig a romantikát ileti? — Hát az nem romantika, hogy tíz házasság született a tszen belül a. 'legutóbbi idő­ben? — kérdezi Horváth elv­társi Bizony az. fis abban fs van romantika, ahogy a tsz KISZ szervezete (egyike a járás legjobb. KISZ szervezeteinek) dolgozik; Mindlen este össze­­jörmefts a. fiatalok a klub­teremben; Van lemezjátszó­juk, amire minden este per­dülnek agytet-keittőt. A legutóbbi KISZ taggyű­lés igen alaposan foglalkozott a fiatalok téli szórakozásá­val; Természettudományos előadás-fjorozatot indítanak a tsz-tagság részére: a magyar­ság éródetéről, az űrhajózás technikájáról, az ikersoros kaikori catermesztésrőL, s még sok, érdekes tudományos .té­máról.- Hallanak arról is a fiatalok, milyen magatartást tanúsítsanak társaságban.­Rendeznek teadélutánokat, farsangi. bőit tartanak a tsz­ben, Most vitatják, melyik darabbal lépjenek színpadra. A lányok részére szabás-var­rás tanfolyam nyílik, a fiúk motoros, gépkocsivezető és lövészkörökben vesznek részt. Van táncruhájuk, könyvtá­ruk, kinek-kinek érdeklődé­se szerint. Nyáron plédig? 'Atlétikai, futball, röplabda felszerelés áll rendelkezésükre; A fia­talok ifi -brigád okban dolgoz-, nak, ezévben ifjúsági cséplő-, csapatuk is volt; Igaz, utol-' jára, mert jövőre lehetőleg kombájnnal szerenének már. aratni a tsz-tagok: Kísérleti parcellákat állítottak be a műtrágyázás jövedelmezóeó- i jnck bebizonyítására.; Vajon nem romantika-e ez ? De igen. S méginkább ro­mantikusabb a tsz jövője; A Katonatelepen, ahol a Velemi tagsága lakik, három új ház épült az idén; Hetet nagyobbítottak, ketten ké­szen vásároltak a tsa-tagok. Ahogy azonban a tsz háröm­­éves tervét nézegetjük, egész biztos, még többen építkez­nek a jövő években; S köny­­nyefob munkából Mert a terv szerint — reális terv — 1960-ban a gabonatermesztés 90 Százalékig géppel végzik, ahol a lucernatermesztésben ma is 80 százalék a gépesí­tés foka; Ezzel egyidlejűleg a jelen­legi 24-es létszámú lóállo­­mány (amire bizony ráfizet­nek tezreámk) 15-re csökken' három év múlva; Míg a ju­hászat, a szarvasmarhaállo­mány úgy növekszik, hogy az ezévi 19 ezer mázsa isitál­­lótrágya helyett 26 ezer má­zsával trágyázzák a talajt 1960-ben; És mégegy.- Eddig valóban' úgy volt, hogy télen pihen-U tanulni? TANULNI = «! a kommunisták egyilc' Tegfőbh köte­lessége, Erre pártunk szervezeti szabályzata is kötelez, amikor kimondja: a párt tagja szaftadatlanul fejlesz­sze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa műveltségét, sajátítsa el a marxizmus—leninizmus alapjait”. Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk a párttagság marx­ista—leninista nevelése érdekében; Különböző tanfolyamo­kon, a pártiskolákon a kommunisták ezrei ismerkedtek meg a marxizmus—leninizmus eszméivel. Nem kis része volt a párt oktatásnak abban, hogy a szocializmus eszméi seprűkészítést, most fejezték^ behatoltak a széles néptömegek tudatába és ott anyagi be a dohánycsomózást; A jö­vőben még nagyobb gondot kefl fordítania lek a szöveflöeBelS parasztok, főleg a nőd nenu Igaz, a pa-í rasztí hagyományokhoz hoz­zátartozik a téli pdpázgatás, csakhogy így télen nincs ke­reset A Velemi Tsz vezető­sége ezévne füzest létesített, cirkot vétett — Hamarosan megkezdik a kosárfonást, a téfli munkával való ellátá­sára; Ki előtt nem világos, hogy mindezzel arányosan növek­szik a teZHfcagofic jövedelme is. Gondolkodtak-e ezen azok az ifjak, akik elhagyták a tsz-t? S a KISZ szervezet besczélgietatt-e erről velük? Nemi; Pedig senkiinek nincs joga elhallgatni a beszélő számo­kat s seámonkívülá tényeket, még kevésbé a KlSZ-wék. Akár taggyűlésen, akár sze­mélyes beszélgetésekben tu­datosítani kell a fiatalokkal, mitől fosztják meg magukat,, ha megválnak a tsz-tŐL És őszintén szólva, a 5,vi-: lágjárás”-ért is tehet vala­mit a KISZ szervezet; Lát-; niok kell, a fiatalokat való­ban érdeklik más tájak, vá­rosok is, mint szülőfalujuk A tsz vezetőségének semmi kifogása az ellen, ha eseten­ként kirándulást szerveznek a KISZ-isták, sőt anyagi tá­mogatást is adnak.­Akikor hált miért nem csi­nálják? Teremtsék meg a lehető­ségét annak, hogy ráfizetés nélkül is „világot láthassa­nak” a jászapáti Velemi Tsz fiataljai; i' 1 Börzéik Lajos. B tagkönyvkünyvkioszfő taggyűlések előkészületeiről PARTUNKBAN a napok­ban megkezdődnek a tag­­könyvcsene utolsó szakaszá­nak munkálatai, — Minden alapszervezetben kiosztják az új tagsági könyveket, ezzel a pártban megszűnik ezien a téren, is az ideiglenes jelleg. Mindet^ párttag új tagsági igazolvány birtokosa lesz; Az új tagsági könyv új (követelményt állít minden párttag elé. Nem elég az, ha párttagjaink a piros tagsági igazolványt szívük felett hordják, ez a könyv kötelez is bennünket; Kötelez min­den párttagot arra, hogy pár­tunk célkitűzéseiért harcol­jon és a mindennapi életben kiállton’ a párt mellett; A párttagokat nemcsak a tagsági. könyv kell, hogy megkülönböztesse a párton­­kívüliektől, hanem munká­juk, magánéletük és az egész magatartásuk; AM pártunk­nak tágja lett, önként vál­lalta a párt szervezeti sza­bályzatában foglalt kötele­zettségeket, 6 ezt munkájá­ban mindenkor szemeiéit kel] tartania.­A párttagsági könyv, mint a párthoz, a munkásosztály ügyéhez való ragaszkodásunk szimbóluma, arra kötelez minden párttagot, hogy ne­­csak a pártkönyvet magánál hordó párttag, de kommu­nista legyen. „Minden erejé­vel küzdjön a párt célkitűzé­sének megvalósításáért, részt­­vegyen a párt valamely alap­­szervezetéhefc munkájában, vállalja, pártfegyelmet, végrehajtsa'a párt határoza­tait, s renásEeresran fizesse a tagsági1 díjat.” Mint aho­gyan pártunk szervezeti sza­bályzata azt minden párttag részére előírja.­MOST, AMIKOR minden alapszervetet vezetősége ün­nepi gyűlésre készül —, ahol átadják a tagoknak a tagsági könyveket^ *7-, vessenek sízá­­mot az -egy ; év munkájáról. Mérlegeljék;.: honnan indul­tunk egy-évyel ezelőtt és mi­lyen feladatokat oldottunk meg; Mondják el á pártta­goknak, hogy milyen erőfe­szítésbe került az, míg . ed­dig eljutottunk. Meg kell mondanunk azt is, hogy ha a munkából minden tágunk kommunistához mérten veszi ld részét, akkor könnyebben oldottuk volna meg a fel­adatokat és előbbre is érhet-, tünk volna. Értékeljék, hogy ki hogyan vette ki részét, az, eddigi munkából és hogyan várják el minden kommu­nistától a további időben a feladatok végrehajtását; Alapszervezeteinik többsé­gében az összeírás idején be­szélgettek a tagokkal Meg­beszélték, hogy ki milyen pártmunkát fog végezni. Ezt most az egész tagság elé kell terjeszteni; Necsak papíron maradjon a pártmegbízatás, hanem az valóban járuljon hozzá feladataink végrehaj­­tásóhoz. Több helyen kikér­ték a véleményét a tagság­nak az alapszervezet tevé­kenységéről. Ezeket az észre­vételeket alapszervi vezető­­ségeitak további munkájuk­ban vegyék figyelembe. Dol­gozzanak ki határozati javas­latot a • további feladatokat erővé váltak. Igaz, az eredmények nagyobbak lehetnének, ha a dogmatizmus, a személyi kultusz nem fékezi az elméleti miunka fejlődését, ha az elméleti kérdéseket közelebb tud­tuk volna vinni az élethez, a gyakorlathoz. Az ellenforra­dalom élesen rávilágított ezekre a hibákra. A Bolsevik , , Párt története és a nemzetközi munkásmozgalom törté­n j nete tanfolyamain például éveikig tanítottuk a reviziondz­must, mégis október 23-a előtt és az októberi események alatt sokan csak akkor értették meg, mi is az tulajdon­képpen, amikor saját tapasztalataik alapján kellett meg­­győződniök arról, hona vezet a revizionlzmuk Sokait fog­lalkoztunk a burasaá nacionalizmussal, sovinizmussal, mégis sokan bedőltek a nacionalisita Uszításnak. Az osz­tályharcról a proletariátus diktatúrájáról is nagyon sok sző esett, mégsem tudtuk időben felismerni a proletárdik­tatúra alapjait aláásni akaró nézetek veszélyességét; És sorolhatnánk még a példákat tovább. Mindezt persze nem lehet csupán a propagandamunka számlájára írni — hisz sok egyéb történelmi körülmény ig közrejátszott abban, hogy bekövetkezett október 23-a, de hogy mindezt nem ismertük fel időben, annak oka a mi propagandamunkánk gyengesége ísl ! t _ < 1 I Ezen persze moSÉ már nem. érdemes sokai morfondí­rozni, de igenis, azzal foglalkoznunk kell, hogy az ellen­forradalomból levonituk-e a propagandamunkára vonat­kozó tanulságot? A nemzetközi kommunista mozgalom, pártunk Központi Vezetősége etekintetben is tanult a ma­gyarországi eseményekből. A kommunista pártok fokozzák a burzsoá ideológia elleni harcot, leleplezik és szétzúzzák a kommunista mozgalom ellen irányuló imperialista pro­pagandát, ; i ' ii.it '! A PARTKONFERENCIA határozatai alapján a Szol­nok megyei pártbizottság október 21-i ülésén tárgyalta a törnegpolitikai munkát, a naptömegek marxista—leninista nevelésének kérdéseit, az ellenséges nézetek elleni harcot. A beszámoló és a határozat néhány legfontosabb időszerű elvi kérdést is tisztázott; Az ülésen született határozat hosszú időre megszabta a megye pártszervezetei politikai tömegmunkájának tartalmát. E helyes határozatot azon­ban csak akkor tudjuk eredményesen végrehajtani, ha felkészítjük erre a párttagságot. És ez a felkészítés nem­csak abból áll, hogy elmondjuk a párttagságnak, miként agitáljanak — érveket adunk hozzá —, hanem abból is, hogy fokozottabb erőfeszítéseket teszünk a párttagság marx ista—lénifnsta képzése érdekében; S ha ebből kiin­dulva vizsgáljuk a pártoktat ásít, a propagandamunkát, akkor látjuk igazán, milyen kevés az, amit eddig tettünk? Igaz, a pártoktatás nem indult rosszabbul, mint az el­múlt években. A kommunisták nagy része most is tanul. De sok elvtárs nem érzi még hiányát a tanulásnak. A tisza­füredi JB függetlenített munkatársai közül például senki sem vesz részt pártoktatásiban. Vannak elvtársak, akik beiratkoznak valamilyen tanfolyamra, de a foglalkozásokra egész évben ném járnak el. Ez Szolnok városi üzemeiben, de különösen Papírgyárban évről évre visszatérő eset? Sajnos, olyan nézettel is találkozunk — mely burkoltan ugyan, de tagadja a tanulás szükségességét. „Október 23-a megmutatta — mondják —, nem az a fontos, ki milyen képzett, hanem az, hogy milyen szilárd, milyen osztályhüi Láttunk embereket, akik pártfőiskolát végeztek, a nehéz helyzetben mégis meginogtak, összeroppanlak és ismerünk elvtársakat akik elméleti kérdésekhez ugyan nem értenek, mégis szilárdak, megringathatatlanok maradtak’’. AZ IS SÜLYOS HIBA, hogy a tanfolyamokra beirat­kozott hallgatók .egy része — de még propagandisták kö­zött is akadnak ilyen elvtársak — nem készülnek fel a foglalkozásokra. Túlzott elfoglaltságukra hivatkoznak, pa­naszkodnak: a munkatempó túlfeszítettsége miatt nem ér­nek rá tanultai. Sok az igazolatlan, hiányzó its. Szolnokon a marxizmus—lenini zmus alapjai tanfolyam propagan­dista konferenciájáról legutóbb 11 elvtáns hiányzott iga­zolatlanul Kunszentmártoniban 10 nappal ezelőtt még be sem indult a pártoktatás: Ilyen és ehhez hasonló jelenségék bizonyítják, hogy a tanulás még nem vált mindennapi munkánk szerves ré­szévé. És akik nem tanulnak, miből élhetnének másból, mint a tartalékból. Csakhogy a tartalék hamar kimerül, mert az élét rohan, az események gyorsan váltják egy­mást, a régi gyorsan elavul Mások viszont az ösztöneikre bízzák magukat. De az osztályharc bonyolult viszonyai közepette vajon ez elegendő-e? A kommunistáknak nevelni, szervezni, vezetni kell a tömegeket? De hogyan tud vezetni, aki nem tanul, nem képezi magát? Hiszen képtelen eligazodni a mai bonyolult kül- és belpolitikai eseményekben. Előbb-utóbb hibát hibára halmoz. A tömegéit elismert vezetője nem lehet, mert csak azt ismerik el vezetőnek, aki többet tud a vezetettnél? Ellenkező esetben csak névlegesen vezető,­A KÉPZETLENSÉG a szektás hibáknak is egyik for­rása. Csak egy példát erre: Azok, akik az ellenség elleni harc kizárólagos módszerének az adminisztratív intézke­déseket tartják, nem azért követelik-e minduntalan, mert nem éreznek magukban elég erőt arra, hogy eszmei síkon is megverjék, legyezzék és elszigeteljék az ellenséget a becsületes dolgozó tömegektől. És azok, akik azt állítják, az ellenforradalom bebizo­nyította, hogy az elméleti képzettség nem sokat ér, csak arról feledkeznek meg, hogy az ellenforradalmárok éppen a szocializmus eszméinek elferdítésével, rágalmazásával tévesztették meg. a tömegeket, és mi nem voltunk eléggé felkészülve a burzsoá ideológia, a revtzlomizrrms elleni eszmei harcra, nem tudtuk időben leleplezni és elszigetelni MA, AMIKOR az imperialista burzsoázia egyre na­gyobb jelentőséget tulajdonít a tömegek ideológiai meg­tévesztésének, a szocializmus eszméinek elferdítésével és megrágalmazásával igyekszik zavart kelteni a tömegek­ben, különösen fontos a párttagság és a széles naptömegek marxista—leninista szellemben való nevelése, a szocializ­mus igazságainak érthető és meggyőző formában történő széleskörű propagandája. Ezért szögezi le a kommunista pártok 1957. november 14—16-i nyilatkozata: „a káderek és a széles tömegek marxista—leninista szellemben való nevelése■ — ez a kommunista és munkáspártok egyik idő­­szerű feladató”. B K. M. illetően és ezek végrehajtó-: sáról a következő taggyűlé-í seken számoljanak be a tag-; ság előtt; A TAGGYŰLÉSEKNEK! nemcsak külsőségekben kéLlí mo-mutatniok ünnepélyessé-! güket, de színvonalában és a; tagság megjelenésében isi; —* Az alapszervezet minden tag-J ja legyen ott a taggyűlésen, mondja el véleményét az ed-! digi munkával kapcsolatban,! valamint azit, hogyan dolgoz-1 zon tovább az alapszervezet.! Az ünnepi taggyűlések! megszervezése érdiekében ko-l moly feladat hárul a pártcso-! port-bizalmiakra. — Minden párttaggal személyesen be­szélgessenek, --5 ismertessék, miről lesz szó a taggyűlésen,! továbbá azt, hogy ideiglenes! tagsági igazolványukat vi-J gyek magukkal, mert új< könyvüket ennek ellenében j kapják meg; Dolgozzon minden párttag^ sí fásáért, a építéséért, érdekében.­szocializmus fel-8 dolgozó népünk» Major Tibor. INNEN-ONNAN Á közelgő ünnepek alkal­mával a dohányipar kedves­kedni kíván a fogyasztó kö­zönségnek azzal, hogy korlá­tozott mennyiségben export­ra készült szivarkákat hoz belföldön forgalomba; A ki­­vá1! minőségű, szép csoma­golású, ajándékozási célokra kiválóan alkalmas Budapest, Aroma, Kiró, Móni és Miszt­­rál szivarkák a dahányáru­díJtoban kaphatók. * Párizs (Reuter); Ä Párizs közelében fekvő Onsay atom­fizikai laboratóriumban 80 atomtudós pénteken „részle­ges sztrájkot" kezdett fize­­tésemel&á követelésének tá­­mogatására.­A gizíráj kólók ' hangözlfat­­jáíc, hogy időközönként csök­kentett munkát végeznek mindaddig, amig fizetésüket? •fel nem emelik. * g Párizs (DPA). Párizsi ille-§ fék es körök megerősítették :§ Franciaország, Nyugai-Né-° inetország és Olaszország as fegyvergyártásban rálépett as messzemenő együttműködés? útjára. Ez az együttműködés? elsősorban a termelés meg-g osztására vonatkozik. A Nyu-g gat európai Unió Miniszter-S tanácsának szombaton dél- 8 után kezdődő párizsi üléséng is foglalkoznak a fegyver-§ kezési együttműködés kér-8 dósével; g New York (Reuter). Azg JgNSZ közgyűlés pénteken g .tízmillió dollárt szavazott! jpeg az ENSZ, .középkeleti« erőinek költségeire, az 1938-p as év első felére. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents