Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-11 / 291. szám

* • // FOLDMUVESSZOVETKEZETEINK _____életéből_____ fl megyei szövetkezeti küldöttgyűlésen elhangzott felszólalásokból lalták, Hogy az asszonyok gondozzák majd a parkot, ha az is elkészül. A társadalmi tulajdon védelmében is fel­emelte. Szayűt. Nem helyesel­te azt, h%y-10(r000 forintot sikkasztó 'h^yijnt csak 8 hó­napi elzárásra büntettek. A hozzászólásokra Varga Illés elvtárs, a Mészöv Igazga­tósága. díjöve adta meg a vá­laszt. Utána a jelölöbizotts javaslata alapján megvála: tották a megyei válaszlmá; tagjait, az Országos Kon resszus küldötteit. A küldöd gyűlés befejezése előtt Nán si László elvtárs, a Szövő felügyelöbizottságának ein ke a szövetkezeti munkábs legjobb eredményt elért v zetőknek kitüntetéseket adó át. A jó munka jutalmául Tuzson Menyhért elvtárs, Mezőtúr küldötte, az ottani földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke azt han­goztatta hozzászólásában, hogy támaszkodjon a szövetkezeti mozgalom jobban az idős harcosokra, de gondoskodni kell az utánpótlásról is. Von­juk be a mozgalmi munkába a tagbizottságokat — mon­dotta —, ne csak egy fel­adattal 'öröd ifink, hanem kapcsoljuk össze a munkát. Vállalta a mezőtúri szövet­kezet nev-'oen, hogy a IV-i't negyedévt»en is — a többi­hez hasonlóan —, nyeresége­sek lesznek. A felsőbb szer­vektől pedig azt kérte Tu­zson elvtárs, hogy az áruté­­rífr^t jobban szervezzék meg. Sőti Gyula, a jászapáti f ‘-lűve^szövefkezet tagjai­nak képviseletében a helyte­len limitárak miatt emelt szót. Ö is azt kifogásolta, hr»” a szövetkezetek igazga­tósági tagjainak nincs elegendő hatáskörük Nincs annyi joguk jelenleg, hogy a dolgozók bérénél kü­lönbséget tegyenek a jó és a ro-sz munkát végzők között. Azt szeretnék, ha helyben állapíthatnák meg, hogy ki mennyi fizetést érdemel. Ja­vasolta a küldöttgyűlésnek, hogy a szövetkezetek tulai­­donában levő rossz, s ráfize­téses járműveket vonják ki a forgalomból. Tóth Béla, a megye legtá­volabbi ré zérói. Tiszaör­­vényröl jött el a küldöttgyű­lésre. A kis község dolgozó parasztjainak jogos panaszá­ról. arról beszélt, hogy a gép­állomás egye s traktorosai csak annak szántanak, aki 50—100 forint borravalót ad. .Sok esetben ez nagyobb ősz­­szeget tesz ki, mint a mun­­kadíj. Kérte, ennek sürgős megszüntetését, s a bűnösök szigorú felelősségre vonását. Szádvári Vendel a jászbol­­dogházai földművesszövetke­zet fejlődéséről számolt be a küldöttgyűlésnek, majd azt kérte, hogy azokban a közsé­gekben, ahol sok sertésre kö­töttek hizlalási szerződést, a kukorica felvásárlásánál ezt is vegyék figyelembe. Jász­­boldogházán pl. száznegyven dolgozó paraszt 2.670 sertés hizlalására kötött szerződést. Azt kérte még. hogy a te­nyészállatok részére biztosít­sanak az illetékesek legelőt. Bejelentette azt is. hogy 300 torint értékű részjegyet jegy­zett. Csáki István elvtárs. az MSZMP megyei bizottsága titkára a párt harcos üdvöz­letét tolmácsolta a küldött­­gyűlésnek. Beszélt arról, hogy hosszú volt az az út, melyet a földművesszövetkezeti moz­galom 13 év alatt a százezer tagság eléréséig megtett. Em­lékezzünk arra az időre, hogy milyen sok segítséget adott a Magyar Kommunista Párt ah­hoz, hogy a szövetkezet az uj í'öldhözjuttatottak érdekkép­viseleti szerve is lett. Mindenki tudta azt, hogy mit jelent az egységes föld­művesszövetkezeti mozgalom létrehozása. Tudták a dolgozó parasztok és tudták a régi vi­lág levitézlett képviselői. A dolgozó paraszt asszonyok és emberek vállalták a harc ne­hézségeit s rövid idő alatt gyö­keret vert falun a szövetke­zeti mozgalom. A felszabadu­lás után eltelt 3 esztendő után megkezdhettük az egy­séges falusi szövetkezet meg­teremtését. Sor került a kü­lönböző reakciós szövetkeze­tek megtisztítására, — ez a munka igen heves harc köze­pette ment végbe. Pártunk helyesen mutatta meg a dol­gozó parasztságnak az utat, a célt és ennek érdekében a tennivalókat. Tiszta lelkiismerettel mond­hatjuk, hogy a földművesszö­vetkezeti mozgalom megyénk­ben alapjában betöltötte fel­adatát. Hiba az, hogy a szö­vetkezetek az utóbbi időben vesztettek a lendületűkből, meglazult a kereskedelmi te­vékenység is. A véres ellen­­forradalmi események után pártunk mindent elkövet, — hogy a dolgozó parasztság tá­volabbi érdekeit és céljait megvalósítsa. Megteremtettük annak a feltételeit, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböl­jük, biztosan haladjunk előre a szocializmus építésének út­ján. Meg vagyunk győződve, hó'gy a falusi szövetkezetek még jobban el fogják látni feladatukat, megvan az a gár­da a falusi parasztasszonyok­ból, és férfiakból, aki képes dolgozni. A visszaélésekről, lopásokról. sikkasztásokról szólva, meg kell mondani, hogy az olyan személyek, — akik felismerték annak lehe­tőségét. hogy hogyan lehet könnyen pénzt, vagyont sze­rezni, megtalálták a gyenge pontokat. A szövetkezeti mozgalmat meg kell szabadítani azok­tól az egyénektől, akiknek a haszonlesés, lopás, csalás a céljuk. Javaslatunk, hogy a föld­művesszövetkezeti mozga­lomba parasztemberek és asz­­szonyok kerül jenek be, olya­nok. akik a földmúvesszövet­­kezeti mozgalom érdekeit vé­dik. Így sokkal kevesebb lesz a ba j, mert ezek az emberek nem fogják forintokért odaad­ni a becsületüket. A falusi pártszervezetek munkájáról beszélve, arról szólott CsáKi elvtárs, hogy a pártirányítás nem ütközhet a szövetkezet önállóságával, du a szövetkezetek sem lehetnek függetlenek a párt politikájá­tól. Népi demokratikus rend­szerünkben minder szerv munkájában a Párt célkitűzé­seinek és irányításának kell érvényesülni. Mi azt javasol­juk a'községi pártti'tkár elv­társaknak, hogy a megfelelő politikai irányítást adják meg. Azt kérjük a földművesszö­vetkezetek vezetőitől, az itt megjelent küldött elvtársak­tól, hogy pártunk agrár-tézi­seit ismertessék a falvakban. Hassa át az a tudat a pártta­gokat és pártonkívülieket egyaránt, hogy jó ügyet szol­gálnak. A földművesszövetke­zeteknek a termelési múmiából is jobban ki kell venni részü­ket. A százharminchat társu­lási forma, amely megyénk­ben működik, jó eredmény. Javasoljuk azt is, hogy azo­kon a területeken, ahol árvíz szokott előfordulni, a dolgozó parasztok álljanak össze* hoz­zanak létre árvízvédelmi tár­sulásokat, erősítsék meg a nyári gátakat és így biztosí­tani tudják a termést ezeken a területeken. Egy esztendeje a munkás­hatalom nagy veszélyben volt. De azóta a munkáshata­lom nemcsak hogy helyreállt, hanem sokkal szilárdabb is lett. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordu­lóján a.szocialista pártok nyi­latkozata mindannyiónkat meggyőzött, hogy a ránkváró feladatokat meg tudjuk olda­ni. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az ellenséggel le­számolj unit, a ami az, elmúlt évben volt, az soha többé nem fordulhat elő. Bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom a szocialista építés vonalán újabb sikereket fog elérni. Az MSZMP Megyei Bizottsága és a mágam nevé­ben erőt, egészséget és sok si­kert kívánok a földműves­szövetkezeti tagságnak a to­vábbi feladatok megoldásá­hoz. Király Ferencné, az újszá­­szi földművesszövetkezet tag­jai nevében azt! kérte a me­gyei tanácstól, Jfogy községük részére biztosiét í húsmeny­­nyiséget élő állatként kapják. Egy-egy hússzállítás alkal­mával 400 forint fuvardíjat kell fizetni, ami nagy veszte­séget jelent a szövetke ütnek. Közölte azt is a küldöttgyű­léssel, hogy a szövetkezetnél megalakult a nőtanács, ő ma­ga is tizennyolc asszonyt szervezett be. Párosvensenyre hívták a tiszavárkonyi szövet­kezetét tagszervezésben és részjegy befizetésben. Császár István alattváni küldött azt hangsúlyozta hoz­zászólásában, hogy a föidmü­­vesszövetkezeti mozgalom el­veszítette szövetkezeti jelle­gét. Elszakadtak a dolgozó parasztoktól, a főirány nem a termelés, hanem a kereske­delem lett. Javasolta az alap­szabály módosítását. — olyan formában, hogy a fejlettebb szövetkezeti formával jobbon törődjenek. Höck Imre tiszafüredi kül­dött az áruellátásban meg­mutatkozó hiányosságokat tette szóvá. Előfordul pl., — hogy a vasboltban nem lehet drótót, szeget és kerékpáral­katrészt kapni. Gyáriparunk tudja ezeket gyártani, nem kell külföldről behozni, — tehát foglalkozzanak gyártá­sával. Paksi Gyula azt kifogásol­ta. hogy a tisKaszöllősi szövet­kezetnek 3 hónapja nincs könyvelője. így nem tudják lemérni, hogy a szövetkeze­tük eredményesen gazdálko­dik-e, vagy sem. Geröcs László Tiszaderzsrcl a gépállomás hanyagságait bírálta. Különféle kifogások­kal nem végzik el időben a szántást. Ara-tógépet is kért, hogy időben éltudják végezni az aratási munkálatokat. Nagy Elakné kenderes! kül­dött a zöldséglÖhW'jelés jelen­tőségével foglalkozott. Csak azt kifogásolta, ' nögy a te­herkocsik hiánya rpiatt ezen a nyáron is több ‘ zöldáru ment tönkre, rr\eét nem tud­ták elszállítani. .-Suttá Kardos János Öcsödről a társadalmi vagyon fokozott védelmének fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a szövetkezet áruházából több esetben vittek el árut fize­tés nélkül az egyik eladó visszaélése következtében. A boltbizottság egyik társadal­mi ellenőre észrevette a lo­pást, s a rendőrségnek je­lentve, nagyarányú bűnszö­vetkezetet tettek ártalmat­lanná. Hiba az is, mondot­ta, hogy nem vonják be kel­lően az ellenőrzésbe a felü­gyelőbizottságokat. Ha a fel­­. sőbb szervektől kimennek a szövetkezethez, nem keresik meg a vezetőség tagjait, csak az irodába mennek, — ott pedig nem tudnak meg min­den fontos mozzanatot a szö­vetkezet életéből. Horváth Imre elvtárs a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, a tanács vezetőinek és dolgo­zóinak üdvözletét küldte a százezres létszámú földmű­vesszövetkezeti megyei moz­galomnak. Mi azon leszünk, — mondotta Horváth elvtárs. — hogy a megyei küldött gyű­lés határozatainak végrehaj­tását a megye minden közsé­gében segítsék a tanácsok, majd így folytatta: — A beszámoló dicsért és bírált. Ezt teszem én is. En­gedjék meg, hogy megdicsér­jem a karcagi, mezőtúri, ti­szafüredi és még jónéhány szövetkezet tagságát, melyek a cukorrépa szerződések köté­sénél megértették annak nagy politikai és gazdasági jelentőségét. A dolgozó pa­rasztokkal leszerződtették az előirányzott mennyiséget. Di­csérem azokat a füldműves­­szövetkezeteket. amelyek né­zik, figyelik a termelőszövet­keztek szükségleteit, s igye­keznek azokat legjobban ki­elégíteni. Helyeslem azt, hogy egyes szövetkezetek támogat­ják az alacsony társulásokat és segítik a dolgozó paraszt­ságot abban, hogy életük em­beribb legyen. Megbírálom azonban a jász­berényi járás szövetkezeteit, mert nem értették meg a cu­korrépa szerződéskötés je­lentőségét. Talán azt gondol­ják az itteni vezetők, hogy a termelőszövetkezetek meg­termelik részükre a cukrot? Vagy azt gondolják, hogy a magyar föld nagyszerű lehe­tőségeit nem kihasználva, — majd tenyerünket tartjuk külföld felé, hogy adjanak nekünk cukrot? Bírálom az olyan földművesszövetkezete­ket. amelyek lelkiismeretle­nül dolgoznak, s pártunk nagyszerű és jó politikáját a falu "dolgozó parasztjai előtt lejáratják azzal, hogy nem szolgálják ki megfelelő áru­val, mintahogy ezt pl. Já«z­­árokszálláson tették. Itt több­­tizezer forint jogtalan jöve­delemre tettek szert, mert magasabb áron árusították • a tüzelőt. A határozati javaslat azt ígéri, hogy változás lesz a löldművesszövetkezeti vona­lon a megye területén. Fon­tos a termelőszövetkezetek támogatása, az öntözéses be­rendezések alkalmazása, a fel vásárlási tevékenység jó meg­szervezése. Arra is felhívta Horváth elvtárs a küldöttek figyelmét, hogy a tanulékony parasztgyermekeket küldjék iskolára, egyetemre. Balajti Sándor Kunmada­ras küldötte szövetkezetük fejlődését ismertette a kül­döttgyűlés résztvevőivel. El­mondotta, hogy 72 taggal alakultak, s csak egy vegyes­boltjuk volt. Ma már 2.500 tagja van szövetkezetüknek s számos, korszerű vegyesbolt­tal rendelkeznek. Beszámolt arról is, hogy milyen szép eredményeket értek el. Tár­sadalmi munkával korszerű italboltot létesítettek, s a ta­gok nagy többsége befizette a második részjegyet. Baranyi József abádszalóki küldött azt ismertette, hogy milyen károkat okozott az ellenforradalom a szövetke­zetnél, majd beszámolt arról is, hogy a cukorrépa szerző­déskötés náluk sem halad a legjobb ütemben. Gátló kö­rülménynek vette fel, hogy a gépállomás nem szántotta lel időben a földeket, még azoknak sem, akik leszerződ­tek. Beszélt Baranyi elvtárs a húsellátás hiányosságairól is, majd kérte annak sürgős kijavítását. Csikai Sándorné azt ismer­tette, hogy községükben, — Öcsödön — is, megalakult a nőbizottság. A közelmúltban tartottak nőgyülést, melyen mintegy kétszáz asszony vett részt. Elhatározták akkor, — hogy november 7-re építenek egy szovjet emlékművet, — mely el is készült. — s vál-SLlöiiÜ®S Ferenci Vendelné a tiszafüredi földmíivcsszövctkezct kül dötte átveszi a kitüntetést Nánási László elvtárstól, SZÖVOSZ felügyelő bizottsága elnökétől. ► ♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ Egy üdült, éld még nem volt Budapesti Késő. este volt. amikor Kunmadarason, a Nagy Sán­dor utca 2. szám alatt beko­pogtattunk Papp Gergelyné­­hez, a helyi földművesszövet­kezet tagjához. Nagy öröm érte Papp nénit. A MÉSZÖV megyei küldöttgyűlésén meg­választották a SZÖVOSZ Or­szágos Kongresszusára kül­döttnek. Korát meghazudtol­va, fiatalos lendülettel ké­szül hazánk szép fuvarosába. Kicsit restelkedve vallja be. hogy bár már 49 éves, de még nem látta Budapestet a való­ságban, csak filmen, vagy ké­pe kről. Papp néni a felszabadulás után az elsők között volt. aki felajánlotta segítségét a föld­­művesszöve kezeinek. Hogy több időt tölthessen a szerve­zéssel, a felvilágosító és nép­nevelő munkával, odahaza megosztják férjével a mun­kát. Amíg ő főzi a vacsorát, férje megfeji a tehenet, el­látja a jószágokat. így min­denütt ott lehet, ahol szükség van rá. Örömmel beszél árról is, nógy 'a nemrégen alakult szód vetkezeti nőtanács tagjai meghívták vendégségbe a Községben tartózkodó szovjet asszonyokat, akikkel sokáig elbeszélgettek, s megvendé­gelték őket. A szovjet asszo­nyok sem maradtak adósak a vendéglátással. Rövid idő után viszonozták azt. így szö­vődnek a barátság szá’-u mind a szövetkezeten belül, mind pedig a magánéletben. Szó esett a beszélgetésünk alkalmával a részjegyek befi­zettetéséről is, hiszen Kun­madarason is növelni kell a szövetkezet vagyonát. Bár a szövetkezeti tagok és vezetők, Előadás Szolnok iiicjrye öntözési ftí*fjfzetéről Tegnap a megyei tanácshá­za r.agvierir.cben megtartot­ták a 'SzdÜiSk megyei mező­gazdasági szabadegyetem má­sodik ' előadását-. Ez alkalom­mal Káilay.i Kornél, a Rizster­melő - Állarúi Gazdaságok Igazgatóságának. íöagronómu­­sa ismét$^je,,Í5zolnok megye öntözéses -gazdálkodásának jelenlegi he’yzetét és a tenni­valókat. Az előadást értékes vita követte. A tanácskozás részletes imertetésére vissza­térünk. a dolgozókkal együtt komo társadalmi munkát vállalt« a vendéglő építésénél, sok kellett még arra« költeni, ho: korszerű, mindén igénvt, 1 $ elégítő helyiségeket adj an át a szövetkezet tagjainak, község lakóinak.. Megérte fáradságot, mert bármelj megyei városba pdllene a I tesítmény. Nem kell. szégye kezniök a kunmadarasiakm Mindezekből a' munkákt Papp Gergelyné példámul tóan kivette részét. Elsőn jegyezte le második részj gyet, elsőnek jelentkezett tagszervezés és részjegyagií dóra. Ennek jutalmául, s tagság bizalmából lesz je'i Budapesten a SZÖVOS kongresszusán. Ml 'pedig se sikert kívánunk továbbra Papp néninek, s azt kívái juk a szövetkezeti mozgalon nak, hogy sok ilyen asszon; neveljen. fii—to ■———— — Hagy síiért éri e! népdalaival és citeraszóló; val Metzger Imréné, a me: túri foldművesszövaXke: kulturcsoportjának ' tagja megyei kulturális seregsze lén. — A küldöttek, a fal földmüvesszöveikezetek: U jai lelkes tapssal jutalrnazi a szép éneket és játékot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents