Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-11 / 291. szám
Tollhegyen Akkor cseréljék, ha rossz A MÁV és a MÁVAUl figyelmébe! Felvilágosítást szeretnék kapni a MÁV-iól afelől, hogy a vasútállomások tudakozóirodáiban miért nem tudják megmondani az autóbuszjáratok menetrendjét? Tudomásom szerint a MÁV és a MAVAUT is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium- hetek óta hoz tartozik. Célszerűnek tartanám, ha a MÁV felvilágosító irodáiban és az autóbusztudakozónál is kölcsönösen meglenne mindkét közieke dési vállalat menetrendje, hogy az utazóközönséget kellőképpen tájékoztatni tudják. Számos olyan autóbuszjárat van, amelyik valamelyik vonathoz csatlakozik és viszont. GÖRÁCZ JÓZSEF, Jászberény. FJK. „M-3“ Elektronikus számológép épül M agy aj*sprszágon A Szovjetunió átadta Magyarországnak az „M-3” tipusu elektronikus számológép építégéagfe műszaki dokumentációját; Ezek a gépek másodpercenként 1.500 műveletet végeznek és 800 elektronikus lámpával rendelkeznek. Csaknem valamennyi alkatrész magyar üzemekben készül. Az anyagok egy részét a Szovjetunió szállítja. Le a logikával! Éljen a kényelmetlenség! Idő': December 10, 9 óra 22 perc. Helyzet: Abszolút, túltelj esíthe te ti ért zsúfoltság, A szénás-szekérről szóló közmondás teljes csődje. A her ing-kollektíva javaslatot tesz az indulásra. A ténylegesen szorongatott helyzetben lévő gépkocsivezető (majdnem az ölében ülök) az őt „felülről” fenyegető meg-« rovás rémére hivatkozva kijelenti, hogy „A szabál: az szabói; az indulási idő 9 óra 30 perc. Meg kell várni a nyolc hátralévő perc elmúlását.” Kitekered élt nyakkal, collstokk-állásban gömyedezvo rögzítem zsibongó agyamban a táblácskát, mely szerint a megengedett utaslétszám 35 fő. A végállomásig apránként összeszámolt „muszáj-szardiniák” száma ezzel szemben ötvenkettő volt. Erre nem vonatkozik a „szabál” a GM 659 írsz. autóbuszon? r— borváró — Profán dolog Ezt a zászlót soha senki ki nem csavarhatja kezünkből —- fogadták meg a martfűi Tisza Cipőgyár KISZ szervezetének ifjúgárdistái az avatóünnepségen. Fényképezőgépünk eskütétel közben örökítette meg a martfűi ^fjúgárdisták egy csoportját zenek a sátor tetejére. <■“ A nemzetközi munkásosztály szép jelvényének nem éppen ildomos helye a pityizálósátor. Vagy az illetékesek a zászlókat csak „fedezéknek” szánták? S,A PEDAGÓGUS Szak. szervezet Jászszentandrási Szervezete és a Jászapáti Művelődési Csoport 1957. évi dezember 8-án, vasárnap déU llőtt 9 órai kezdettel a jász-: ipáti járási általános iskolák elsőtagozatos tanulói számáa szaválóversenyt rendez a íszszentandrúsi kulturotthon. >an, melyre szeretettel megunja a rendezőség” .—, így x>lt a meghívó, s ehhez még ársoros külön levélben anyyit tettek hozzá, hogy az tazás miatt, ne aggódjunk, iert Jászapátiból, ahová vonton is eljuthat az ember, ülőn jármű fogja átszállíta\ Jászszentandrásra a járásit összesereglő versenyzőket. % is volt valóban. Egy jókél autóbusz — sokan pedig ak dömperre számítottak! — gadta be a csivitelő gyerzknépet és a kísérő nevelöt. Az újságírót első perctől iva kartácsuknak nézték, itt az szívesen vállalt magáegyrészt — mert szíve szef mindig kedvet érzett eh- J a pályához, másrészt -— rí így senkit sem feszélyet a kívülálló jelenléte, intőn, fesztelenül folyt a zélgetés. Hogy miről? Terszetesén a versenyről, ely ugyancsak megmozgatezt a jászsági vidéket. A dező Jászszentandrás melbenevezett a jászapáti ponti, a jászladányi Kos- i úti, a jászdózsai és a alsószentgyörgyi . iskola esen negyvenöt növenkel. e a vendégeknek nem : a kényelmes autóbusz meglepetés (ami melles. 400 forint kiadást jelenti jászándrásiáknak), ha-. A jászdózsaiak a szavalásban, a jászszeniandrásiak a vendéglátásban vitték el a pálmát nem a fogadtatás is. A szívélyes üdvözlések a szíveket, a forró — egy kis rummal is nyakonöntött — tea pedig a gyomrokat melengette át, A termek is jól be voltak fűtve, mi panasz adódhat még? Kezdődhetett a verseny, AKI ILYET MÉG nem látott, annak elmondom, hogy nem is olyan egyszerű a versengés igazságos értékelése. A jászandrásiak ezt is igen ötletesen oldották meg. Minden versenyzőnek két számmal kellett indulnia, egy szabadon választott és egy kötelezően előírt verssel. A kötelező vers a kisebbeknek (V—VI. osztályosok) József Attila: Mama és Petőfi: Szülőföldemen c. verse volt, a VII—Vili. osztályosok pedig Arany Walesi bárdok c. versét szavalták. A szabadon választott verseket a kúlturházban jnóiidiáf: el a nyilvánosság előíP^&ifésé; kis műsor kerekedett így belőle s nem is volt unalmas]1) a kötelezőt pedig a szomSzédö.é iskola egyik termében. A versenyt a ' jvetkező szempontok alapján értékelték: témaválasztás, művészeti ítélés,'szép kiejtés, szövegismeret, . fellépés. Az sztályMdsmint az iskolában — egytől ötös osztályzatig terjédr,1'^ hogy azért a fenti szempontok fontossági sorrendje is kidomborodjon a témaválasztás 10. a művészeti átélés 9, a szép kiejtés S, a szövegismeret, .7, a fellépés 6 szorzószámot kapott. (Az osztályozást szorozták be ezzel a számmal.) A legtöbb pontszámot elérők lettek a nyertesek. A látszólag bonyolult művelet nagyon is egyszerűen és gyorsan folyt, a rendezők előre elkészítették minden zsűritag számára a megvonalkázott iveket, stb. S hogy még véletlenül se történjen igazságtalanság, részrehajlás, minden versenyző egy-egy sorszámot kapott s csak az eredményhirdetésnél derült ki, hogy hívják az illetőt és melyik iskolától való. A GONDOS ELŐKÉSZÜLET nem volt hiábavaló. Frissen peregtek a számok, s igazán élvezetes volt hallgatni a soksok lámpalázzal küzdő, de jófelkészültségű gyerekeket. Különösen kitűntek megjelenésükkel (csupa fehéringes, pirosnyakkendős, fehérmasnis kislány) a jászapátiak. Együtt léptek dobogóra s adták elő bevezetőül Petőfi: Szülőföldem, című versét. Valóságos kis élőképet, illetve szavalókórust varázsoltak a színpadra. A kis Pongó Éva szavalt, s a többiek dúdoltak, énekeltek hozzá, Balog Cyuszi VI-os tanuló pedig kísérte őket hegedűn. Igazán megható volt ez a szép jelenet. S ügyesek voltak a szabadonválasztott számok, majd a kötelező vers elszavalásában is. Nevelőjük, betanítójuk Muharai Mária A hírhedt szutyokfészek Gólya’'-kricsmivel szemben egy „Karácsonyi borvásár'* jeligés sátor ütött tanyát. Ám legyen, ba annyira szeretnek inni az emberek. De ehhez meg nem szükséges, hogy két vörös lobogót is tuznemcsak afféle „hivatalos'’ jelenlét volt ez, segített, ki miben tudott. Anyagilag is. A járási tanács 300 forintjához a földművesszövetkezet 183 forint értékű könyvet, a pedagógus szakszervezet 200 forintot, a Haladás Tsz 100 forintot, a Gépállomás helyiséget, tüzelőt, a szülői munkaközösség mintegy 400 forint értékű anyagi segítséget adott. Ott szorgoskodtak a szülői munkaközösség vezetői, tagjai: Kerek Béláné, Szűcs Emánuelné, Béki Józsefné, stb., a reggeli, s az igen finom ebéd elkészítésénél, felszolgálásánál. Ott voltak a vendéglátó pedagógusok, akik közül különösen " Kunráth Sándor végzett stagy munkát a szervezésben. NEMCSAK EGYSZERŰEN szavalóverseny volt ez tehát. A fény, a kultúra igazi térhódítása volt ez a Jászság legtávolabbi csücskében. F. Tóth Pál megérdemli a dicséretet növendékei szerepléséért. HANEM AZT SENKI sem gondolta, hogy mindenkit megelőzve, sőt „lehengerelve” a jászdózsaiak törnek előre s bár csak ..tíz- versenyzővel jöttek, mégi&iai.tíz díjból hetet ők szereznek meg. Pedig így történt. Különösen kitűnt az első díjat, elnyerő Hampel Mária, afcl Petőfi: Apostol című, elbeszélő költeményéből szavait egy részletet, hatásosan, művészi átéléssel. A jászdózsaiak szép, egyenletes teljesítményükkel érték el a kimagasló eredményt, nem sokan jöttek, de mind jól felkészültek s ez tanárukat, Vágó Lászlót dicséri elsősorban. Bevallom — s a vendéglátók ne vegyék rossznéven — én a jászladényiaknak drukkoltam, Annyira megnyerte a tetszésemet az első szavalásuk, Gulyás Margitka (nem voltam zsűritag, így mindjárt meg is kérdeztem a nevét) nagyszerű, tiszta és szöveghű versmondása. A Kőmíves Kelemenné című népballadút szavalta valami színpadra illő klasszikus . egyszerűséggel és szépséggel. Öle is majd mind jók voltak — pl. a kis Tolvaj Mária a Hold elégiájával — — sajnos, a kötelező számaikat nem hallhattam. Tanáraik: Baki Gyuláné, dr. Rimócziné, Laczkó Józsefné ugyancsak megérdemlik a dicséretet. A jászalsószenígyörgyiek csak három növendékkel utaztak el a versenyre s bár díjat nem szereztek, — amint Gortvai Imre tanáruk szavaiból kivettem — nem voltak elloeseredve. Láttak, tanultak és élménnyel gazdagodtak. Nu meg aztán azért sincs okuk a szégyenkezésre, mert akárhogy is igyekeztek, a jászandrásiaknak sem kedvezett a szerencse. Pedig ők — ahogy sportnyelven mondják — „népes mezőnyt“ indítottak. Ám, de nem lehet mindenki mindenben az első. ók viszont elsők voltak ebben a szép kezdeményezésben, s annak példaszerű megrendezésében. Azt mondják, hogy Molnár István igazgató fejében született meg a gondolat, hogy ne csak a sportban„ de a szellemiekben is vetélkedjenek. Ennek első állomása volt ez a verseny. Terveznek későbbre más versenyeket is — mondjuk: szolfézs vagy népdal versenyt, stb. S micsoda nagyszerű alkalmak ezek a barátkozásra, a tanulásra! Mert ez is volt a céljuk valóban. DE ELSŐK LETTEK ők a vendéglátásban, a vendégszeretetben is. Igaz, megmozdultak sO'kan, hogy segítsenek. Jólesett látni Kiss István elvtársat, az MSZMP községi titkárát,~ Tóth Pál elvtársat, a tanácselnököt, Kerek Bélát, a Haladás Tsz elnökét, Jakkel Imrét, a járás művelésügyi vezetőjét stbi Mert A jászszenJandrsi szavalcvsrseny első tíz he'vezeiie: I. Hampel Mária, Jászdózsa 1706'. II. Pongó Éva Jászapáti 1666, III. Senkálszki Mária, Jászdózsa 1656, IV. Tajti Magdolna 1650, V. Kiss Éva, Jászdózsa 1639, VI. Gulyás Margit, Jászladány — 1627, VII. Túri István, Jászdózsa 1620, Vili. Csécsei Zsuzsánna, Jászapáti 1599, — IX. Boldog Ilona. Jászdózsa 1592, X. Békési György, Jászdózsa 1590 ponttal. Őszinte sotJoft egy zárszámadásról A TISZASZENTIMREI Október 6 Termelőszövetkezetbein az elmúlt héten volt a zárszámadás. Mi tagadás, ennek a zárszámadásnak nem nagyon örülhetett a tagság. De a közösség öntudata, a szövetkezethez hű tsz-tagok bátor kiállása még sem hiányzott. A tsz idei gazdálkodása 'passzívan zárult, adóssága van. Ez természetesen azt vonja maga után, hogy zárszámadáskor a tagság pénzjuttatásban nem részesülhetett; A passzív mérleg egyik oka a helytelen tervezés, A termelőszövetkezet ugyanis 1956 november 26-án, röviddel az ellenforradalom után alakult meg. Vezetői teljesen gyakorlatlan emberek voltak. Hatvannégy parasztember önfeláldozó és sajátját felajánló segítségével; épült fel az ellenforradalmi támadás után felbomlott Fehér Imre TsZ nyomdokain. Az átvett földterület mezei leltára a tervező bizottság előtt ismeretlen volt. A dinnye az előirányzott 100 ezer forint helyett csak 68 ezer forintot jövedelmezett és abból sem ment egy fillér sem az egyszámlára, hiszen ebből fedezte a tsz az üzemi kiadásokat. Azonkívül az ősz folyamán egy Zetort vásárolt pótkocsiival együtt . a szövetkezet, mely kereken 90 ezer forintot.tett ki. A mérleg éppen ezeknek az összegeiknek hiánnyal lett passzív, MINDEZEK ELLENÉRE mégis 200 ezer forint értékű természetbeni juttatásban részesül a tagság. Kap még búzát, .'-árpát, zabot, kukoricát, szappant, olajat, cukrot, cigarettát, szalmát. Egy munl-raegygiég értéke 29 forint 27 fillér. Nem sok, több is lehetne. .Jpe azt is tekintetbe kell venni, hogy jelentős öszszegeket fordítottak ebben az e>2tendőben jószágvásárlásra. 'Az ellenforradalom után mindössze 21 jószággal rendelkezett a tsz közös állománya, ma 299 van. A következő gazdasági évre 20 sertésre, 47marhára kötöttek híz-, faláéi - . szerződést, ezenkívül 15 export minőségű borjút adnak- át. A hízósertések átadása után újabb 30 hízót állítanak be; NÖVÉNYTERMELÉSI vonatkozásban is több fajta ipari növényre szerződtek. Negyven hold borsót, tizenöt hold cukorrépát, tíz hold lent, öt hold dohányt vetnek. Gondoskodnak arról, hogy minél hamarabb árutei-melő 1050 hold földön gazdálkodik a mezőtúri Virradat Tsz 78 tagja. A tsz nem zárt rossz eredménnyel, mert 30 forint körül van a munkaegység értéke, azonkívül többszázezer forint állami tartozást is kiegyenlített, minit a : rövid- és középlejáratú hitelek escdékiSIs részletét. Még eredményesebb tett volna azonban működésük, ha a gépállomástól nagyobb segítségét kapnak. A nyári betakarítás idején olyan gépeket kapott a szövetkezet, amelyek nem voltak üzemképesek. Emiatt jelentős kára származott a közösségnek. . Az új gazdasági évet sokkal előrelátóbban kezdik. a Virradat Tsz-ben. Szigorúan ragaszkodnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályának alapvető elveihez. Különösen a munkaegységgel akarnak takarékosan bánni, hogy nagyobb Jér gyen, az értéke. Az idén csupán 27 ezer munkaegységet használtak fel, más hasonló adottságokkal rendelkező szövetkezet 30—35 ezer munkaegységével szemben. A Virradat Tsz-ben egyébként az átlag munkaegység alig haladja meg c 300-at. Nem azért, mintha ennek a szövetkezetnek a tagjai lustábbak lennének más tsz-tagoknál, hanem mert takarékosan bánták vele. A természetbeni részesedés elég jelientős a Virradat Tszben. A készpénz járandóság azonban nem üti meg a kívánt értéklet. Az1 új gazdasági évben előrelátóbb munkával, jobb irányítással ezen akarnak változtatni a Virradat Tsz tagjai, innmnnmnnnnnnmnnni „BÚSIG A PARIHOZ, HŰSÉG A NÉPHEZ“ Takarékosan bánfák a munkaegységgel a mezőtúri VirradatTss-bei legyen szövetkezetük, mert csak így tud a tagság megélni; A tagságinak;jurÄz elgondolása, hogy á': TŰ*'jelenlegi helyzetére tekintettél, minden fölösleget; j feSifiásft megszüntetnek. A KtmincéSő gazdasági évet pedig sokkal nagyobb odaadással,,, dolgozzák végig. Ehhez tféjp'ze ".az is szükséges, hogy: ml^lpbb vége legyen a t ój&anf ódás n ak, a vezetőség pedig érvényt szerezzen a határözktók végrehajtásának. "ff.''.. A szövetkezet^k^tíkéntesség elvén jött 'léáffcp senkit sem kényszerítették, hogy belépjen. Aki most megijedt a nehézségektől, s el akar menni, nem kényszerítik, hogy visszamaradjon. Nincs annak értelme, hogy valaki immel-ámmal dolgozzon. Azcsak a többi becsületes tsztag hangulatát, munkafegyelmét rontja; Párttaggyi lésen kijelentették, ha 15-e vagy 20-an maradnak is szövetkezetben, akkor is m radnak. És olyan tsz-t aka mák, amelyik túljutva az el: év gyengébb eredményé erős és minden tsz-tagns biztos megélhetést nyúj közösség legyen. Ha a ts: tab«ág egyöntetűen felsor; ! a vezetőség mögé, ne: ha^ ja magát félrevezettet: és az új gazdasági évbe vállvetve dolgozik —, me; lesz munkájának a gyümö cse. NÁLUK VAN TALÁN le; jobb föld a tiszaszentimr. határban. A következő évbe termőre fordul 12 hold ú; telepítésű szőlő. Az is ism< retes, hogy újabb 15 hol szőlőt telepítenek. A tsz-taí ság zöme megszerette a kt zösséget és becsületesen akr mesélni, dolgozni. ► bíró — Szolnokon, a Széchenyi utca közepe táján áll egy villanykaró, amely a vezeték tartásán kívül közvilágításra is szolgálna.. -. ha égne a lámpa. De nem ég már hetek óta. Különben igen makacs egy világítóberendezés ez. Ha megjavítják, világít néhány napig, s azután ismét hetekig sötétségbe burkolódzik az utcarész mindaddig, amíg valaki be nem jelenti, hogy ismét makacskodik a lámpa. Jómagam ugyan észre sem vettem volna a világítás hiányát, ha a szomszéd meg nem kér, hogy jelentsem be a hibát a TITASZmak. Bizony már e y bét is eltelt azóta, hony elősző- tárcsáztam a 20—76- os telefonszámot. Udvariasan közölték. hogy felírták a hibát és sürgősen intézkednek. Az ígéret csak ígéret maradt. S ezért a hét végén ismét \itelefonáltam. Dehogy akarom zavarni a TITÁSZ-t, de azt sem szeretném, hogy a szomszéd felelőtlen embernek tartson, ’aki még az ígéretét sem teljesíti. Mondhatom, ismét udvariasak voltak a vonal túlsó végén, feljegyezték a hibát, ígértek és.... még hozzáfűztek néhány szót az ígérethez, ami bizony megdöbbentett. S a most következő sorok bizonyára megdöbbentik az olvasót is, vagy legalábbis fejcsóválásra kényszerítik. Azt közölte ugyanis a kedves férfihang. hony a szóban)or gó lámpahelyen az égőt nemrég cserélték s az érvényben lévő utasítás szerint csak három hónap múlva cserélhetnek ismét. És : ha nem a villanyí égő a hibás? Még t r ágondolni is rossz. Nem kételkedem • egy pillanatig sem a rendelet létezé- 1 seben, hiszen la[ pasztaltam már 1 ennél furább dol’ gokat is. De lia ' megjelenne egy l tündér, aki három ' kívánságomat tel' jesítené, az első j kívánságom a következő volna: a rendelet „szülője” j — ha férfi — ve. gyen holnap epv . zsilettpengét (mit . holnap, inkább - még ma) írják elő . neki (de csak neki) t rendeletileg, hogy 5 naponta beretváU kozzék, s ha rossz l is a penge, csak i három hónap muL . ve vásárolhasson ) újat. ■ S ha rendelet ■ „szülője” nő? Ak■ kor újabb kíván; Ságról gondolkoí dönti j a gár «s