Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-11 / 291. szám

Tollhegyen Akkor cseréljék, ha rossz A MÁV és a MÁVAUl figyelmébe! Felvilágosítást szeretnék kapni a MÁV-iól afelől, hogy a vasútállomások tudakozó­irodáiban miért nem tudják megmondani az autóbuszjá­ratok menetrendjét? Tudomá­som szerint a MÁV és a MAVAUT is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium- hetek óta hoz tartozik. Célszerűnek tar­tanám, ha a MÁV felvilágo­sító irodáiban és az autóbusz­­tudakozónál is kölcsönösen meglenne mindkét közieke dési vállalat menetrendje, hogy az utazóközönséget kel­lőképpen tájékoztatni tudják. Számos olyan autóbuszjárat van, amelyik valamelyik vo­nathoz csatlakozik és viszont. GÖRÁCZ JÓZSEF, Jászberény. FJK. „M-3“ Elektronikus számológép épül M agy aj*sprszágon A Szovjetunió átadta Ma­gyarországnak az „M-3” tipusu elektronikus számoló­gép építégéagfe műszaki do­kumentációját; Ezek a gépek másodpercenként 1.500 mű­veletet végeznek és 800 elek­tronikus lámpával rendelkez­nek. Csaknem valamennyi alkatrész magyar üzemekben készül. Az anyagok egy ré­szét a Szovjetunió szállítja. Le a logikával! Éljen a kényelmetlenség! Idő': December 10, 9 óra 22 perc. Helyzet: Abszolút, túltelj esíthe te ti ért zsúfoltság, A szénás-szekérről szóló közmondás teljes csődje. A her ing-kollektíva javaslatot tesz az indulásra. A ténylegesen szorongatott helyzetben lévő gépkocsivezető (majdnem az ölében ülök) az őt „felülről” fenyegető meg-« rovás rémére hivatkozva kijelenti, hogy „A szabál: az sza­bói; az indulási idő 9 óra 30 perc. Meg kell várni a nyolc hátralévő perc elmúlását.” Kitekered élt nyakkal, collstokk-állásban gömyedezvo rögzítem zsibongó agyamban a táblácskát, mely szerint a megengedett utaslétszám 35 fő. A végállomásig apránként összeszámolt „muszáj-szardiniák” száma ezzel szemben ötvenkettő volt. Erre nem vonatkozik a „szabál” a GM 659 írsz. autó­buszon? r— borváró — Profán dolog Ezt a zászlót soha senki ki nem csavarhatja kezünkből —- fogadták meg a martfűi Tisza Cipőgyár KISZ szer­vezetének ifjúgárdistái az avatóünnepségen. Fényképe­zőgépünk eskütétel közben örökítette meg a martfűi ^fjúgárdisták egy csoportját zenek a sátor tetejére. <■“ A nemzetközi munkásosztály szép jelvényének nem éppen ildomos helye a pityizáló­­sátor. Vagy az illetékesek a zászlókat csak „fedezéknek” szánták? S,A PEDAGÓGUS Szak. szervezet Jászszentandrási Szervezete és a Jászapáti Mű­velődési Csoport 1957. évi de­­zember 8-án, vasárnap déU llőtt 9 órai kezdettel a jász-: ipáti járási általános iskolák elsőtagozatos tanulói számá­­a szaválóversenyt rendez a íszszentandrúsi kulturotthon. >an, melyre szeretettel meg­unja a rendezőség” .—, így x>lt a meghívó, s ehhez még ársoros külön levélben any­­yit tettek hozzá, hogy az tazás miatt, ne aggódjunk, iert Jászapátiból, ahová vo­nton is eljuthat az ember, ülőn jármű fogja átszállíta­­\ Jászszentandrásra a járás­it összesereglő versenyzőket. % is volt valóban. Egy jóké­­l autóbusz — sokan pedig ak dömperre számítottak! — gadta be a csivitelő gyer­­zknépet és a kísérő nevelö­­t. Az újságírót első perctől iva kartácsuknak nézték, itt az szívesen vállalt magá­­egyrészt — mert szíve sze­­f mindig kedvet érzett eh- J a pályához, másrészt -— rí így senkit sem feszélye­­t a kívülálló jelenléte, intőn, fesztelenül folyt a zélgetés. Hogy miről? Ter­­szetesén a versenyről, ely ugyancsak megmozgat­­ezt a jászsági vidéket. A dező Jászszentandrás mel­­benevezett a jászapáti ponti, a jászladányi Kos- i úti, a jászdózsai és a alsószentgyörgyi . iskola esen negyvenöt növen­­kel. e a vendégeknek nem : a kényelmes autóbusz meglepetés (ami melles. 400 forint kiadást jelen­ti jászándrásiáknak), ha-. A jászdózsaiak a szavalásban, a jászszeniandrásiak a vendéglátásban vitték el a pálmát nem a fogadtatás is. A szívé­lyes üdvözlések a szíveket, a forró — egy kis rummal is nyakonöntött — tea pedig a gyomrokat melengette át, A termek is jól be voltak fűt­ve, mi panasz adódhat még? Kezdődhetett a verseny, AKI ILYET MÉG nem látott, annak elmondom, hogy nem is olyan egyszerű a ver­sengés igazságos értékelése. A jászandrásiak ezt is igen ötle­tesen oldották meg. Minden versenyzőnek két számmal kellett indulnia, egy szabadon választott és egy kötelezően előírt verssel. A kötelező vers a kisebbeknek (V—VI. osztá­lyosok) József Attila: Mama és Petőfi: Szülőföldemen c. verse volt, a VII—Vili. osz­tályosok pedig Arany Walesi bárdok c. versét szavalták. A szabadon választott verseket a kúlturházban jnóiidiáf: el a nyilvánosság előíP^&ifésé; kis műsor kerekedett így belőle s nem is volt unalmas]1) a köte­lezőt pedig a szomSzédö.é isko­la egyik termében. A ver­senyt a ' jvetkező szempontok alapján értékelték: témavá­lasztás, művészeti ítélés,'szép kiejtés, szövegismeret, . fellé­pés. Az sztályMdsmint az iskolában — egytől ötös osztályzatig terjédr,1'^ hogy azért a fenti szempontok fon­tossági sorrendje is kidombo­rodjon a témaválasztás 10. a művészeti átélés 9, a szép ki­­ejtés S, a szövegismeret, .7, a fellépés 6 szorzószámot ka­pott. (Az osztályozást szoroz­ták be ezzel a számmal.) A legtöbb pontszámot elérők lettek a nyertesek. A látszó­lag bonyolult művelet nagyon is egyszerűen és gyorsan folyt, a rendezők előre elké­szítették minden zsűritag szá­mára a megvonalkázott ive­ket, stb. S hogy még véletle­nül se történjen igazságtalan­ság, részrehajlás, minden ver­senyző egy-egy sorszámot ka­pott s csak az eredményhir­detésnél derült ki, hogy hív­ják az illetőt és melyik isko­lától való. A GONDOS ELŐKÉSZÜLET nem volt hiábavaló. Frissen peregtek a számok, s igazán élvezetes volt hallgatni a sok­sok lámpalázzal küzdő, de jó­­felkészültségű gyerekeket. Különösen kitűntek megje­lenésükkel (csupa fehéringes, pirosnyakkendős, fehérmas­­nis kislány) a jászapátiak. Együtt léptek dobogóra s adták elő bevezetőül Petőfi: Szülőföldem, című versét. Valóságos kis élőképet, illetve szavalókórust vará­zsoltak a színpadra. A kis Pongó Éva szavalt, s a töb­biek dúdoltak, énekeltek hoz­zá, Balog Cyuszi VI-os tanuló pedig kísérte őket hegedűn. Igazán megható volt ez a szép jelenet. S ügyesek vol­tak a szabadonválasztott szá­mok, majd a kötelező vers elszavalásában is. Nevelőjük, betanítójuk Muharai Mária A hírhedt szutyokfészek Gólya’'-kricsmivel szemben egy „Karácsonyi borvásár'* jeligés sátor ütött tanyát. Ám legyen, ba annyira sze­retnek inni az emberek. De ehhez meg nem szükséges, hogy két vörös lobogót is tuz­nemcsak afféle „hivatalos'’ jelenlét volt ez, segített, ki miben tudott. Anyagilag is. A járási tanács 300 forintjá­hoz a földművesszövetkezet 183 forint értékű könyvet, a pedagógus szakszervezet 200 forintot, a Haladás Tsz 100 forintot, a Gépállomás helyi­séget, tüzelőt, a szülői mun­kaközösség mintegy 400 fo­rint értékű anyagi segítséget adott. Ott szorgoskodtak a szülői munkaközösség vezetői, tagjai: Kerek Béláné, Szűcs Emánuelné, Béki Józsefné, stb., a reggeli, s az igen fi­nom ebéd elkészítésénél, fel­szolgálásánál. Ott voltak a vendéglátó pedagógusok, akik közül különösen " Kunráth Sándor végzett stagy mun­kát a szervezésben. NEMCSAK EGYSZERŰEN szavalóverseny volt ez tehát. A fény, a kultúra igazi tér­hódítása volt ez a Jászság legtávolabbi csücskében. F. Tóth Pál megérdemli a dicséretet nö­vendékei szerepléséért. HANEM AZT SENKI sem gondolta, hogy mindenkit megelőzve, sőt „lehengerelve” a jászdózsaiak törnek előre s bár csak ..tíz- versenyzővel jöttek, mégi&iai.tíz díjból he­tet ők szereznek meg. Pedig így történt. Különösen kitűnt az első díjat, elnyerő Ham­pel Mária, afcl Petőfi: Apos­tol című, elbeszélő költemé­nyéből szavait egy részletet, hatásosan, művészi átéléssel. A jászdózsaiak szép, egyen­letes teljesítményükkel érték el a kimagasló eredményt, nem sokan jöttek, de mind jól felkészültek s ez tanáru­kat, Vágó Lászlót dicséri el­sősorban. Bevallom — s a vendéglá­tók ne vegyék rossznéven — én a jászladényiaknak druk­koltam, Annyira megnyerte a tetszésemet az első szavalá­suk, Gulyás Margitka (nem voltam zsűritag, így mindjárt meg is kérdeztem a nevét) nagyszerű, tiszta és szöveg­hű versmondása. A Kőmíves Kelemenné című népballadút szavalta valami színpadra illő klasszikus . egyszerűséggel és szépséggel. Öle is majd mind jók voltak — pl. a kis Tolvaj Mária a Hold elégiájával — — sajnos, a kötelező számai­kat nem hallhattam. Taná­raik: Baki Gyuláné, dr. Ri­­mócziné, Laczkó Józsefné ugyancsak megérdemlik a dicséretet. A jászalsószenígyörgyiek csak három növendékkel utaztak el a versenyre s bár díjat nem szereztek, — amint Gortvai Imre tanáruk szavai­ból kivettem — nem voltak elloeseredve. Láttak, tanultak és élménnyel gazdagodtak. Nu meg aztán azért sincs okuk a szégyenkezésre, mert akárhogy is igyekeztek, a jászandrásiaknak sem kedve­zett a szerencse. Pedig ők — ahogy sportnyelven mondják — „népes mezőnyt“ indítot­tak. Ám, de nem lehet min­denki mindenben az első. ók viszont elsők voltak ebben a szép kezdeményezésben, s annak példaszerű megrende­zésében. Azt mondják, hogy Molnár István igazgató fejé­ben született meg a gondo­lat, hogy ne csak a sportban„ de a szellemiekben is vetél­kedjenek. Ennek első állo­mása volt ez a verseny. Ter­veznek későbbre más verse­nyeket is — mondjuk: szol­fézs vagy népdal versenyt, stb. S micsoda nagyszerű al­kalmak ezek a barátkozásra, a tanulásra! Mert ez is volt a céljuk valóban. DE ELSŐK LETTEK ők a vendéglátásban, a vendégsze­retetben is. Igaz, megmozdul­tak sO'kan, hogy segítsenek. Jólesett látni Kiss István elv­­társat, az MSZMP községi titkárát,~ Tóth Pál elvtársat, a tanácselnököt, Kerek Bélát, a Haladás Tsz elnökét, Jak­kel Imrét, a járás művelés­­ügyi vezetőjét stbi Mert A jászszenJandrsi szavalcvsrseny első tíz he'vezeiie: I. Hampel Mária, Jászdó­­zsa 1706'. II. Pongó Éva Jász­apáti 1666, III. Senkálszki Mária, Jászdózsa 1656, IV. Tajti Magdolna 1650, V. Kiss Éva, Jászdózsa 1639, VI. Gu­lyás Margit, Jászladány — 1627, VII. Túri István, Jász­­dózsa 1620, Vili. Csécsei Zsuzsánna, Jászapáti 1599, — IX. Boldog Ilona. Jászdózsa 1592, X. Békési György, Jászdózsa 1590 ponttal. Őszinte sotJoft egy zárszámadásról A TISZASZENTIMREI Ok­tóber 6 Termelőszövetkezet­­bein az elmúlt héten volt a zárszámadás. Mi tagadás, en­nek a zárszámadásnak nem nagyon örülhetett a tagság. De a közösség öntudata, a szövetkezethez hű tsz-tagok bátor kiállása még sem hiányzott. A tsz idei gazdálkodása 'passzívan zárult, adóssága van. Ez természetesen azt vonja maga után, hogy zár­számadáskor a tagság pénz­juttatásban nem részesülhe­tett; A passzív mérleg egyik oka a helytelen tervezés, A ter­melőszövetkezet ugyanis 1956 november 26-án, rövid­del az ellenforradalom után alakult meg. Vezetői telje­sen gyakorlatlan emberek voltak. Hatvannégy paraszt­­ember önfeláldozó és sajátját felajánló segítségével; épült fel az ellenforradalmi táma­dás után felbomlott Fehér Imre TsZ nyomdokain. Az át­vett földterület mezei leltára a tervező bizottság előtt is­meretlen volt. A dinnye az előirányzott 100 ezer forint helyett csak 68 ezer forintot jövedelmezett és abból sem ment egy fillér sem az egy­számlára, hiszen ebből fe­dezte a tsz az üzemi kiadá­sokat. Azonkívül az ősz fo­lyamán egy Zetort vásárolt pótkocsiival együtt . a szövet­kezet, mely kereken 90 ezer forintot.tett ki. A mérleg ép­pen ezeknek az összegeiknek hiánnyal lett passzív, MINDEZEK ELLENÉRE mégis 200 ezer forint értékű természetbeni juttatásban ré­szesül a tagság. Kap még búzát, .'-árpát, zabot, kukori­cát, szappant, olajat, cukrot, cigarettát, szalmát. Egy mun­­l-raegygiég értéke 29 forint 27 fillér. Nem sok, több is le­hetne. .Jpe azt is tekintetbe kell venni, hogy jelentős ösz­­szegeket fordítottak ebben az e>2tendőben jószágvásár­lásra. 'Az ellenforradalom után mindössze 21 jószággal rendelkezett a tsz közös ál­lománya, ma 299 van. A kö­vetkező gazdasági évre 20 ser­tésre, 47marhára kötöttek híz-, faláéi - . szerződést, ezenkívül 15 export minőségű borjút adnak- át. A hízósertések át­adása után újabb 30 hízót állítanak be; NÖVÉNYTERMELÉSI vo­natkozásban is több fajta ipari növényre szerződtek. Negyven hold borsót, tizenöt hold cukorrépát, tíz hold lent, öt hold dohányt vetnek. Gondoskodnak arról, hogy minél hamarabb árutei-melő 1050 hold földön gazdálko­dik a mezőtúri Virradat Tsz 78 tagja. A tsz nem zárt rossz eredménnyel, mert 30 forint körül van a munkaegység értéke, azonkívül többszáz­ezer forint állami tartozást is kiegyenlített, minit a : rövid- és középlejáratú hitelek esc­­dékiSIs részletét. Még eredmé­nyesebb tett volna azonban működésük, ha a gépállo­mástól nagyobb segítségét kapnak. A nyári betakarítás idején olyan gépeket kapott a szövetkezet, amelyek nem voltak üzemképesek. Emiatt jelentős kára származott a közösségnek. . Az új gazdasági évet sok­kal előrelátóbban kezdik. a Virradat Tsz-ben. Szigorúan ragaszkodnak a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek alapszabályának alapvető el­veihez. Különösen a munka­egységgel akarnak takaréko­san bánni, hogy nagyobb Jér gyen, az értéke. Az idén csu­pán 27 ezer munkaegységet használtak fel, más hasonló adottságokkal rendelkező szö­vetkezet 30—35 ezer munka­egységével szemben. A Vir­radat Tsz-ben egyébként az átlag munkaegység alig ha­ladja meg c 300-at. Nem azért, mintha ennek a szö­vetkezetnek a tagjai lustáb­bak lennének más tsz-tagok­­nál, hanem mert takarékosan bánták vele. A természetbeni részesedés elég jelientős a Virradat Tsz­­ben. A készpénz járandóság azonban nem üti meg a kí­vánt értéklet. Az1 új gazda­sági évben előrelátóbb mun­kával, jobb irányítással ezen akarnak változtatni a Vir­radat Tsz tagjai, innmnnmnnnnnnmnnni „BÚSIG A PARIHOZ, HŰSÉG A NÉPHEZ“ Takarékosan bánfák a munkaegységgel a mezőtúri VirradatTss-bei legyen szövetkezetük, mert csak így tud a tagság meg­élni; A tagságinak;jurÄz elgon­dolása, hogy á': TŰ*'jelenlegi helyzetére tekintettél, min­den fölösleget; j feSifiásft meg­szüntetnek. A KtmincéSő gaz­dasági évet pedig sokkal na­gyobb odaadással,,, dolgozzák végig. Ehhez tféjp'ze ".az is szükséges, hogy: ml^lpbb vé­ge legyen a t ój&anf ódás n ak, a vezetőség pedig érvényt szerezzen a határözktók vég­rehajtásának. "ff.''.. A szövetkezet^k^tíkéntes­­ség elvén jött 'léáffcp senkit sem kényszerítették, hogy belépjen. Aki most megijedt a nehézségektől, s el akar menni, nem kényszerítik, hogy visszamaradjon. Nincs annak értelme, hogy valaki immel-ámmal dolgozzon. Az­­csak a többi becsületes tsz­­tag hangulatát, munkafe­gyelmét rontja; Párttaggyi lésen kijelentették, ha 15-e vagy 20-an maradnak is szövetkezetben, akkor is m radnak. És olyan tsz-t aka mák, amelyik túljutva az el: év gyengébb eredményé erős és minden tsz-tagns biztos megélhetést nyúj közösség legyen. Ha a ts: tab«ág egyöntetűen felsor; ! a vezetőség mögé, ne: ha^ ja magát félrevezettet: és az új gazdasági évbe vállvetve dolgozik —, me; lesz munkájának a gyümö cse. NÁLUK VAN TALÁN le; jobb föld a tiszaszentimr. határban. A következő évbe termőre fordul 12 hold ú; telepítésű szőlő. Az is ism< retes, hogy újabb 15 hol szőlőt telepítenek. A tsz-taí ság zöme megszerette a kt zösséget és becsületesen akr mesélni, dolgozni. ► bíró — Szolnokon, a Szé­chenyi utca közepe táján áll egy vil­lanykaró, amely a vezeték tartásán kívül közvilágítás­ra is szolgálna.. -. ha égne a lámpa. De nem ég már hetek óta. Külön­ben igen makacs egy világítóberen­dezés ez. Ha meg­javítják, világít néhány napig, s azután ismét hete­kig sötétségbe bur­kolódzik az utca­rész mindaddig, amíg valaki be nem jelenti, hogy ismét makacskodik a lámpa. Jómagam ugyan észre sem vettem volna a világítás hiányát, ha a szomszéd meg nem kér, hogy jelent­sem be a hibát a TITASZmak. Bi­zony már e y bét is eltelt azóta, hony elősző- tár­csáztam a 20—76- os telefonszámot. Udvariasan közöl­ték. hogy felírták a hibát és sürgősen intézkednek. Az ígéret csak ígéret maradt. S ezért a hét végén ismét \itelefonál­tam. Dehogy aka­rom zavarni a TI­­TÁSZ-t, de azt sem szeretném, hogy a szomszéd felelőtlen embernek tartson, ’aki még az ígére­tét sem teljesíti. Mondhatom, ismét udvariasak voltak a vonal túlsó vé­gén, feljegyezték a hibát, ígértek és.... még hozzáfűztek néhány szót az ígérethez, ami bi­zony megdöbben­tett. S a most kö­vetkező sorok bi­zonyára megdöb­bentik az olvasót is, vagy legalábbis fejcsóválásra kényszerítik. Azt közölte ugyanis a kedves férfihang. hony a szóban)or gó lámpahelyen az égőt nemrég cse­rélték s az érvény­ben lévő utasítás szerint csak három hónap múlva cse­rélhetnek ismét. És : ha nem a villany­­í égő a hibás? Még t r ágondolni is rossz. Nem kételkedem • egy pillanatig sem a rendelet létezé- 1 seben, hiszen la­­[ pasztaltam már 1 ennél furább dol­­’ gokat is. De lia ' megjelenne egy l tündér, aki három ' kívánságomat tel­­' jesítené, az első j kívánságom a kö­vetkező volna: a rendelet „szülője” j — ha férfi — ve­­. gyen holnap epv . zsilettpengét (mit . holnap, inkább - még ma) írják elő . neki (de csak neki) t rendeletileg, hogy 5 naponta beretváU kozzék, s ha rossz l is a penge, csak i három hónap muL . ve vásárolhasson ) újat. ■ S ha rendelet ■ „szülője” nő? Ak­■ kor újabb kíván­­; Ságról gondolko­­í dönti j a gár «s

Next

/
Thumbnails
Contents