Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-11 / 291. szám

A&at wit. matyukca találtak a fatalak

SZOLNOK VAROSNAK

azon a részén, ahol minden utcát virágnéwol kereszteltek meg, a Szegfű utca végén van egy kétszobás kis helyiség, az I. kerületi kommunisták és a kiszisták közös otthona.

Nevükről, társadalmi munkájukról sokat hallottak már a szolnoki fiatalok. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásakor elsőként álltak talpra, s szervezték meg a KISZ szervezetet az I. kerületiek. Nagyobbrészt kommunista szülők gyermekei jelentkeztek először a hívó szóra és azért is jöttek, hogy segítsenek a pártnak. Röpcédulákat ragasztottak éjjelenként, plakátokat nyomlak a falra, jelmondatokat meszeltek az úttestre.

Szoborényi elvárs, a pártszervezet jelenlegi ifjúsági felelőse is így ismerkedett meg a fiatalokkal.

■— Május elseje előtti éjjel jöttem, hazafelé a munkásszázadból — meséli. — A Zagyva hídon meszes vödrökkel igyekvő csoportra lettem figyelmes. Rájuk szólók, mint munkásőr.

— Nehogy lőj}, barátok vagyunk! — válaszolják.

Közelebb megyek, hogy meggyőződjem a valóságról, s látom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a kommunisták jelszavait pingálják:

— Kik vagytok?

— Első kerületi kiszisták.

S akkor megszerettem őket.

ÍGY KEZDTEK az I. kerületiek. Azután agitációvai, vitákkal folytatták a fiatalok között. Ott voltak minden megmozduláson, ahol ldszistákra volt szükség. Elismerő oklevél díszeleg a terem fakán, amit a VIT érdekében kifejtett munkájukért kaptak. Kint voltak Kisújszálláson, resztvettek a szolnoki ifjúsági találkozó szervezésében. Ez idő emlékéül „Ságvári Érdemrenddel” tüntette ki a KISZ központ Papp Máriát, az I, kerületiek KISZ titkárát:

Felfigyelt .rájuk a pártszervezet, s azt mondták az elvtársak:

*-£ Sokat segítettek nekünk a fiatalok. Most már rendeződött a helyzet, segítsünk mi nekiki

Elsőnek úgy segített a párt. hogy Juhász Imre és Széberényi József elvtársaknak azt a párt megbízatást adta, legyenek mindig a fiatalok között, vezessék rá őket a szervezeti élet kialakítására.

Szeherényi eivtárs beszélgetett a fiatalokkal, Nagy Erzsivel, Lipták Katival, Kemény Imrével, Vedrődy Gusztávval, Hering Tecával, Futó Imrével és a többiekkel, hogy minden szerdán este ifjúsági napot tartanak. így a fiatalok már előre úgy osztják be heti programjukat: szerdán este ifjúsági nap, arról el ne maradjunk.

EZEKEN A SZERDA esti Űrnapokon taggyűléseket tartanak, új jelentkezők felvételéről szavaznak, utána pedig szórakoznak. Vendég is szokott lenni mindig. Legtöbbször a karhatalmisták jönnek el „húzd meg — ereszd meg”-et játszani, ping-pongcsatát vívni, sakkozni — és ha sikerül rádiót szerezni — táncolni is a kiszesekkel.

Rádiójuk sajnos nincs, azaz hogy van, csaík javítani kellene, de nincs rá pénzük. Szeretnék, ha a Honvédelmi Sportszövetség kijavítaná, — miután lövészkört szerveztek, ők is segítik a sportszövetség munkáját. Másik lehetőség pedig az lenne, ha fém, vagy vasgyüjtés által szereznének pénzt, s azt költenék a rádióra:

Rendeznek teaesteket —• legutóbb szombat este volt — ahová konnszomolistákat hívnak meg a szovjet helyőrségből. Tolmács nem probléma, mert ketten tudnak, a többiek paciig most tanulnak oroszul.

A KOMSZOMOLISTÄK

nemcsak együtt szórakoznak a kisztcsekkel — a zálogosdi látókban bizony a K oroszoméi titkárnak is át kellett bújnia az asztal alatt —, hanem segítenek is, A lövészkör kiképzéséhez bármikor rendelkezésünkre áll a szovjet. elvtársak lőtere. Vasárnaponként a kiszesek is bejárnak a komszomolis ták klubjába.

Most műsor összeállítás köti le őket. Karácsonyra a karhatalmisták hívták meg őke:, töltsék közösen a fenyőfa ünnepét. Erre készülnek műsorral.

Egyszóval pezsgő, eleven élet van az I. kerületi KISZ szervezetben. Érthető, hogy a kiszistákon kívül bejárnak az I. kerületi diákfiatalok is a szervezetbe. Ugyanakkor hibának róható fel: a politikai oktatásra nem gondoltak még eddig. A fiatalok összetétele pedig azt mutatja, szívesen eljárnának bármelyik oktatási formára, hiszen szeretnek politizálni.

S HA AZT AKARJAK az

1. kerületi kiszisták, hog> mindenben kielégítsék a fiatalok igényeit, akkor a poll tikai oktatást is sürgőser meg kell szervezniök.

Ez is a szervezeti élet kialakításához tartozik.

Borzák Lajos

Köíérde’ ü '<öz em^nv

A Szolnok Megyei Tanács VB Elnökétől. Szolnok, Kossuth tér 2.

HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy Szolnok Város Tanácsa 1957. évi szeptember 20. napján tartott ülésen a közületek tisztántartásáról és a házi szemét gyűjtéséről rendeletét alkotott. A rendelet a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Titkárságánál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Szolnok, 1957. december 4-én.

K u t i György sk. VB titkár

Közös köz’emény a Szír Köztársaság kormínydeíejácíójánali Nyugati krízis 1957. december 9-10-i magyarországi látogatásáról

December 9-én a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának meghívására Haled Azem miniszterelnökhelyettes, hadügy. és pénzügyminiszter vezetésével hivatalos látogatásra szír kormányküldöttség érkezett Magyarországra.

A delegációval együtt több katonai és gazdasági szakértő is érkezett Budapestre.

A szír kormánydelegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Kádár János, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese. Révész Géza honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, Sebes István külügyminiszterhelyettes, valamint a kormány, több tagja.

A szír kormánydelegáció vezetője és tagjai december “ 9-én látogatást tettek Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnökénél, valamint Kádár Jánosnál, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél.

E találkozásoikon a Szír Köztársaság kormányküldöttségének tagjai és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és -kormányának tagjai megbeszéléseket folytattak a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. A megbeszélések • során mindkét fél hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli

a közöttük fennálló baráti kapcsolatokat és egyetért e kapcsolatok továbbfejlesztése kérdésében. Célszerűnek tartja, hogy egy közeli időpontban magyar kormányküldöttség viszonozza a szír kormányküldöttség baráti látogatását. Ugyancsak célszerűnek tartja, hogy gazdasági és kulturális megállapodások létrehozása céljából már a közel jövőben küldöttségek találkozójára kerüljön sor. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során ismételten megállapítást nyert, hogy a két kormány külpolitikai célkitűzései azonosak a békés egymás mellett élés, a világbéke fenntartása kérdésében, az ENSZ alapokmányéban lefektetett elvek, a bandungi konferencia határozatai szellemében és egyetértenek abbatn, hogy a népek nemzeti függetlenségét és a világbékét fenyegető imperialista mesterkedések ellen küzdenek a jövőben is.

A baráti légkörben folytatott megbeszéléseik után december 9-én, este 8 órakor Kádár János, a forradami munkás-paraszt kormány elnöke vacsorát adott, a szór kormánydelegáció tiszteletére az Országház vadásztermében. A vacsorán pohárköszöntöt mondott Kádár János, a kormány elnöke és Haled Azem miniszterelnökhélyettes, a szír delegáció vezetője.

A Szír Köztársaság kormánydelegációja december 10-ón utazik dl Magyarországról. (MTI.)

Indiai lapok a szovjet tudomány felsöbbsc^éről

Delhi (TASZSZ). Az indiai sajtó továbbra is igen élénken kommentálja az Egyesült Államoknak a mesterséges holddal kapcsolatban elszenvedett kudarcát.

A Times Of India megállapítja: azok az amerikai próbálkozások, amelyek a Szovjetuniónak a tudomány területén való utolérésére irányulnak, eleve kudarcra vannak ítélve, mert a szovjet tudomány sikerei olyan szilárd alapra épülnek, ami Amerikában nem található mog. Az amerikai próbálkozások arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok nem vette észre a szovjet tudomány ^elsőbbségének legfontosabb okát. Ügy látszik, hogy a legmagasabb amerikai körökben is az a

vélemény uralkodik, hogy Oroszország előnye behozható, ha Amerika igen sürgős mesterséges hold- és ballisztikai rakéta-programot valósit meg. Ez azonban egészen hamis vélemény. —■ Amerikának le kell vonnia azt a kellemetlen tanulságot., hogy az oroszok előnye néhány nap alatt nem hozható be, j

iooooocooooooooooooooooooo<x>oooooooocK>o<>5oc^oooOo<x)Ooooooooococooo<)oooooűooöoooooodoooooooooooooöooooööooóooodöócí06iSC50ö

K, GORBU\OV:

Meatötníi a f

(RÉSZLET A KÖNYVBŐL)

gr megállapodás szerint Fedoozejlcsmek a legnagyetob titokban, csütörtökön, sötétedéskor kellett volna elindulni. O azonban csak pénteken reggel, már világosban indult útnak.

Elképzelte magában, hogyan bukdácsolnak majd utána káromkodva és lihegve üldözői minduntalan orra bukva a mély hóban, és ettől egészen felvidult. Bal vállán keresztül vissza-vissza nézett.

Véletlenül átnézett a Kubra ba’partjára. Vagy három versztnyire maga mögött két alakot vett észre. Most megálltak. Aztán egyik átjött az innenső partra, s egymással egy magasságban, sietős léptekkel közeledett feléje.

— Tü-tü!::» — fütyült riadtan . Fedoszejics. — Én tökfej! Egyre csak az utat néztem, arra meg nem volt eszem, hogy átnézzek a túlsó partra is.

Várt, míg üldözői egy versztnyire értek, akkor lépésben megindult, s fokozatosan áttért futólépésre, majd vidáman felkiáltott:

No, most a háromkeresztes tempót!

Nekidőlt, s mint a vihar, elzúgott. Az út itt egyenletesebb volt, könnyebb volt futni. Száz ölnyire tőle néma fekete fal emelkedett ki a fehér hóból: az erdő. S ekkor Fedoszejics hirtelen megtorpant, s lába a földbe gyökerezett: két alak rontott ki az erdőből, s futott egyenesen felé. A hátsóban Fedoszejics felismerte Szántónt, de az első ismeretlen volt. nem idevalósi Zömök termetű, mint a Kaplin-fiűk kerek kis sapka auláién, és ez szabályosan futott: lejét hátravetve, mellét kifeszítve, karját oldalához szoi-ítva, s a hóna alatt egy dorong.

öreg szomorúan nézett hátra. Gurij és Aviva is veszedelmesen közeledett.

— Túljártak az eszemen! Itt az egész „szentháromság” és ráadásul még valaki. Azok hátul ketten csak a hajtők voltak, a vadászok itt bújtak meg az erdőben. Sztozsariba már nem igen jutok el.;, de talán Uszla* dába még vissza tudok futni.:»

Gyorsan megfordult, és egyenesen Aviva felé szaladt;

■— Egyet ki tudok cselezni.

Számon és az idegen szétfutottak, hogy bekerítsék. Gurij balról szintén átjött a jobboldalra. Négyen most már gyűrűt alkottak körülötte, Fedoszejics bent volt a kör közepén.

— Állj! — kiáltott rá Aviva

De Fedoßzejivcs egyenesen feléje rohant. Amikor három lépésnyire volt tőle, hirtelen a lába elé vetette magát, úgyhogy Aviva keresztülbukfencezett rajta és legurult a parton. Gurijt könnyen kikerülte: élesen oldalra fordult, s amikor Gurij utánavetette magát, megint viszszaugrott az útra. Pár percig csak futott, futott...

„Megmenekültem!” — örvendezett magában Fedoszejics, s futása közben visszanézett.

A fivérek lemaradtak, de a kerek sapkás idegen rendületlenül üldözte. Fedoszejicsnek kiszáradt a torka, halántékában és mellében kalapált a vér. zúgott a füle. Egyik lábán váratlanul kibomlott a lábszártekercs, Fedoszejics letépte az egészet, félrehajította De a zsinór, amely a bocskort a lábszártekerccsel együtt a lábához

(* Most jelent meg a Kossuth Könyvkiadó kiadásában Gorbunov regénye).

szorította, valahogy a lábára tekerődzött és a becskor is lötyögni kezdett a lábán, végül beleakadt valami kiálló fadarabba. Az őr felbukott. Leszakította a zsinórt, így megint könnyebben futott. Az ismeretlen most körülbelül húsz ölnyire lehetett tőle. Látni lehetett, nogy ő is utolsó erőfeszítéssel fut.

— Megmenekülök! — lihegte magában Fedoszejics.

T\e ebben a pillanatban az idegen utánavágt;

hóna alatt tartott dorongot. Fedoszejics lebukott a kemény hóba, arcát véresre horzsolta. Meghallotta maga mögött az egyre közeledő kemény léptekei, az idegen hörgő lélegzését, s utolsó erőmegfeszítéssel négykézlábra állt. Az idegen azonban felkapta a vasbotot, s teljes erejéből Fedoszejics nyakára sújtott. Az őr felsikoltott, mint a halálra sebzett nyúl, s újra lebukott a hóba. Az üldöző még egyszer lesújtott rá.

— Segítség! — üvöltött fel még egyszer harsányan. — Gyii.. i

Már nem tudta befejezni, mert közben odaérkezett Gurij és futásból csizmája orrával belerúgott az arcába. Az öreg feljajdult, véres habbal lett tele a szája, fuldokolt.

•— A zsákot, a zsákot!:: -( — sürgette Gurij odaérkező fivéreit.

Sietve, kapkodva huzigálták rá az öregre a széles zsákot, öntudatának utolsó fellobbamásával Fedoszejics megértette, mi vár rá, és gyenge, de -isztán érthető hangen megszólalt:

— Vízbe akartok fojtani, mint a macskát? Legalább emberi módon végezzetek velem!

A kereksapkás erre a vékonyabb végénél megmarkolta a vasdorongot, és zsákon keresztül Fedoszejics arcába sújtott. A zsákból hörgéa hallatszott, A fivérek szétugrottak.

— Guljas, elég a vérengzésből!

G ülj as azonban szét terpesztett lábbal tovább csépelte. Minden ütésre tompa roppanás hallatszott. A zsák egyre gyengébben vonaglott, gyorsan terjedő vérfoltok jelentek meg rajta.

Gurij végül megfogta a sarkainál, megrázta, aztán összefogta a száját és zsineggel összekötözte.

— Ne húzzátok végig a havon —- parancsolta fáradtan Guljas —, emeljétek fel.

ű ment hátul, s eltüntette a vémyomokat,

erősen alkonyodott, mire a folyóhoz Értek. Guljas megállt a lék fölött, s az égre nézve közönyösen megjegyezte:

— Éjjel havazni fog. — Majd hirtelen eszébe jutott valami: — A bocskora ott maradt, hozzátok ide.:. Nem fog felmerülni?

— Nem. Ismerjük a folyót. Az áramlat a jég alatt elvisz], ott aztán felmerülhet.

A zsákot a lék szélére tettéle és belelökték. Kis hullám csapódott fel, ahogy a könnyű test alámerült. Megmosták kezüket, arcukat. Guljas sajnálkozva nézte a vértől ragadós vasbotot, s azt is bedobta a lékbe. Számon a zsebébe nyúlt, egy tízrubelest nyújtott át neki:

— A többit Fiüpptől kapod meg.

— Félrubelt még tégy hoízá a botért.

— Elég lesz érte huszonöt kopejka is.

— Ne alkudozz! Arról nem volt szó, hogy hány versztet kell majd utána futni.

A pénzt zséfcrevágta, aztán parancsokon végignézett a fiúkon:

— Most pedig ki merre lát. Nehogy együtt mutatkozzatok a faluban.

Szétszéledtek a szélrózsa minden irányában.

Éjjel valóba^ nagy pelyhesben hüllőit a hój ___

Civódás, marakodás rémület

A Yorkshire Post írja „Válság a NATO-ban” című vezércikkében:

Az elképzelhető legjobb akarattal sem lehet- a meggyőződés legcsekélyebb látszatával állítani, hogy a nagyfontosságú párizsi NATO-értekezlet kilátásai kedvezőek lennének. Az előkészületeket a zűrzavar és tanácstalanság, a rémület légköre burkolja. Az egyenetlenség mérge rohamosan terjedt az utóbbi hónapokban. A nemzetek, amelyeknek most szilárdabb egységbe kellene tömörülniök, mint valaha, úgy civakodnak és marakodnak egymással, mint mcsdatlan, neveletlen kisgyermekek rongyos bandája a játszótéren. A kép katonailag sem biztatóbb. A Nyugat azon kudarca, hogy még csak lépést sem tudott tartani — még kevésbé túlszárnyalni — a Szovjetunióval a legújabb és legerősebb fegyver fejlesztése dolgában, a Nyugatnak a mélyvédelmi rendszerre való támaszkodása, amely drámai gyorsasággal avult el, az amerikai rakéta siralmas és gyászosan jellemző kudarca, amely még a kilövő-téren égett el — mindezek még hozzájárultak a bajokhoz. Könynyű dolog mindezért Eisenhower betegségét, Dulles szószátyár és merev gondolkodásmódját hibáztatni. A bajok igazi okai mélyebben rejlenek. A NATO-vábág tünete a Nyugatot teljesen átható válság. Ez a bizalom válsága. $

A SUNDAY EXPRESS írja „Mekkora szemtelenségé’ című vezércikkében: a németek kölcsönt ajánlanak Angliának segítségül a rajnai csapatok költségeinek viseléséhez.. Ennél súlyosabb sértést nehéz elképzelni. Ha kormányunknak koldulnia kell volt ellenségeinktől, ákkc-r inkább hozzuk haza csapatainkat. A németek minden erejüket a kereskedelmi háborúra fordítják. Ne hajítsuk az ő malmukra a vizet;

Pirízsnrt neu tetszik

Francia hivatalos körökben hétfőn nemtetszéssel fogadták az angliai rakétakílövő-pályák létesítésére vonatkozó angol— amerikai megállapodást és hangoztatták, abban újabb.kísérletet látnak, hogy a NATO megkerüléséltei angol—amerikai vezetést hozzanak létre az atlanti közösségben. A rakétakvlövő-pályált létesítésé, nek kérdését — hangoztatják francia hivatalos körökben — a NATO december 16-án kezdődő csúcsértekezletén szándékoztak megvitatni.

A francia kormányhoz közelálló körök szerint az angol—amerikai megállapodás

— amely szerint négy rakétaküövő-pályát létesítenek az Egyesült Királyság területén

— arra irányuló erőfeszítés,

hogy befejezett tényként terjesszék a NATO csúcsértekezlete elé a kérdés angol—amerikai megoldását. A francia kormány véleménye szerint azonban ez az angol-amerikai megállapodás semmiesetre sem köti a NATO többi tagállamát, ,

A családi «térinvés

A Monde azt írja, hogy a jövő héten Párizsban kezdődő NATO-csúcsértckezleten sok fáradságba kerül majd tisztára mosni a családi szennyest. A lap az ENSZ ciprusi vitájával foglalkozó vezércikkében rámutat: va] lószínű, hogy baráti nyomást J gyakorolnak majd Görögországra, Törökországra és Angliára, hogy járuljanak hozzá vitájuk elhalasztásához, s így azzal diszkrétéül» módon foglalkozhatnak majd a jövő heti NATO-értckezlei t.CÍ,----_ .. ___