Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-11 / 291. szám

A&at wit. matyukca találtak a fatalak SZOLNOK VAROSNAK azon a részén, ahol minden utcát virágnéwol keresztel­tek meg, a Szegfű utca végén van egy kétszobás kis helyi­ség, az I. kerületi kommu­nisták és a kiszisták közös otthona. Nevükről, társadalmi mun­kájukról sokat hallottak már a szolnoki fiatalok. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulásakor elsőként áll­tak talpra, s szervezték meg a KISZ szervezetet az I. ke­rületiek. Nagyobbrészt kom­munista szülők gyermekei jelentkeztek először a hívó szóra és azért is jöttek, hogy segítsenek a pártnak. Röp­cédulákat ragasztottak éjje­lenként, plakátokat nyomlak a falra, jelmondatokat me­szeltek az úttestre. Szoborényi elvárs, a párt­szervezet jelenlegi ifjúsági felelőse is így ismerkedett meg a fiatalokkal. ■— Május elseje előtti éjjel jöttem, hazafelé a munkás­­századból — meséli. — A Zagyva hídon meszes vöd­rökkel igyekvő csoportra let­tem figyelmes. Rájuk szólók, mint munkásőr. — Nehogy lőj}, barátok va­gyunk! — válaszolják. Közelebb megyek, hogy meggyőződjem a valóságról, s látom, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a kommu­nisták jelszavait pingálják: — Kik vagytok? — Első kerületi kiszisták. S akkor megszerettem őket. ÍGY KEZDTEK az I. ke­rületiek. Azután agitációvai, vitákkal folytatták a fiatalok között. Ott voltak minden megmozduláson, ahol ldszis­­tákra volt szükség. Elismerő oklevél díszeleg a terem fa­­kán, amit a VIT érdekében kifejtett munkájukért kap­tak. Kint voltak Kisújszállá­son, resztvettek a szolnoki ifjúsági találkozó szervezésé­ben. Ez idő emlékéül „Ság­­vári Érdemrenddel” tüntette ki a KISZ központ Papp Má­riát, az I, kerületiek KISZ titkárát: Felfigyelt .rájuk a pártszer­vezet, s azt mondták az elv­­társak: *-£ Sokat segítettek nekünk a fiatalok. Most már rende­ződött a helyzet, segítsünk mi nekiki Elsőnek úgy segített a párt. hogy Juhász Imre és Szébe­­rényi József elvtársaknak azt a párt megbízatást adta, le­gyenek mindig a fiatalok között, vezessék rá őket a szervezeti élet kialakítására. Szeherényi eivtárs beszél­getett a fiatalokkal, Nagy Er­zsivel, Lipták Katival, Ke­mény Imrével, Vedrődy Gusz­távval, Hering Tecával, Futó Imrével és a többiekkel, hogy minden szerdán este ifjúsági napot tartanak. így a fiata­lok már előre úgy osztják be heti programjukat: szerdán este ifjúsági nap, arról el ne maradjunk. EZEKEN A SZERDA esti Űrnapokon taggyűléseket tar­tanak, új jelentkezők felvé­teléről szavaznak, utána pe­dig szórakoznak. Vendég is szokott lenni mindig. Leg­többször a karhatalmisták jönnek el „húzd meg — ereszd meg”-et játszani, ping-pong­­csatát vívni, sakkozni — és ha sikerül rádiót szerezni — táncolni is a kiszesekkel. Rádiójuk sajnos nincs, azaz hogy van, csaík javítani kel­lene, de nincs rá pénzük. Szeretnék, ha a Honvédelmi Sportszövetség kijavítaná, — miután lövészkört szerveztek, ők is segítik a sportszövet­ség munkáját. Másik lehető­ség pedig az lenne, ha fém, vagy vasgyüjtés által szerez­nének pénzt, s azt költenék a rádióra: Rendeznek teaesteket —• legutóbb szombat este volt — ahová konnszomolistákat hív­nak meg a szovjet helyőr­ségből. Tolmács nem prob­léma, mert ketten tudnak, a többiek paciig most tanulnak oroszul. A KOMSZOMOLISTÄK nemcsak együtt szórakoznak a kisztcsekkel — a zálogosdi látókban bizony a K oroszo­méi titkárnak is át kellett bújnia az asztal alatt —, ha­nem segítenek is, A lövész­kör kiképzéséhez bármikor rendelkezésünkre áll a szov­jet. elvtársak lőtere. Vasár­naponként a kiszesek is be­járnak a komszomolis ták klubjába. Most műsor összeállítás köti le őket. Karácsonyra a kar­hatalmisták hívták meg őke:, töltsék közösen a fenyőfa ünnepét. Erre készülnek mű­sorral. Egyszóval pezsgő, eleven élet van az I. kerületi KISZ szervezetben. Érthető, hogy a kiszistákon kívül bejárnak az I. kerületi diákfiatalok is a szervezetbe. Ugyanakkor hibának róható fel: a politi­kai oktatásra nem gondoltak még eddig. A fiatalok össze­tétele pedig azt mutatja, szí­vesen eljárnának bármelyik oktatási formára, hiszen sze­retnek politizálni. S HA AZT AKARJAK az 1. kerületi kiszisták, hog> mindenben kielégítsék a fia­talok igényeit, akkor a poll tikai oktatást is sürgőser meg kell szervezniök. Ez is a szervezeti élet ki­alakításához tartozik. Borzák Lajos Köíérde’ ü '<öz em^nv A Szolnok Megyei Tanács VB Elnökétől. Szolnok, Kos­suth tér 2. HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy Szol­nok Város Tanácsa 1957. évi szeptember 20. napján tartott ülésen a közületek tisztán­tartásáról és a házi szemét gyűjtéséről rendeletét alko­tott. A rendelet a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának Titkárságánál a hivatalos órák alatt megte­kinthető. Szolnok, 1957. de­cember 4-én. K u t i György sk. VB titkár Közös köz’emény a Szír Köztársaság kormínydeíejácíójánali Nyugati krízis 1957. december 9-10-i magyarországi látogatásáról December 9-én a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás-paraszt kormá­nyának meghívására Haled Azem minisz­terelnökhelyettes, hadügy. és pénzügymi­niszter vezetésével hivatalos látogatásra szír kormányküldöttség érkezett Magyar­­országra. A delegációval együtt több katonai és gazdasági szakértő is érkezett Budapestre. A szír kormánydelegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Kádár János, a Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormányának el­nöke, Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese. Révész Géza honvédelmi miniszter, Antos István pénzügyminiszter, Sebes István külügyminiszterhelyettes, va­lamint a kormány, több tagja. A szír kormánydelegáció vezetője és tagjai december “ 9-én látogatást tettek Dobi Istvánnál, az Elnöki Tanács elnöké­nél, valamint Kádár Jánosnál, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnökénél. E találkozásoikon a Szír Köztársaság kormányküldöttségének tagjai és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és -kormányának tagjai megbeszé­léseket folytattak a két ország kapcsola­tairól, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. A megbeszélések • során mind­két fél hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli a közöttük fennálló baráti kapcsolatokat és egyetért e kapcsolatok továbbfejlesztése kérdésében. Célszerűnek tartja, hogy egy közeli időpontban magyar kormánykül­döttség viszonozza a szír kormányküldött­ség baráti látogatását. Ugyancsak célszerű­nek tartja, hogy gazdasági és kulturális megállapodások létrehozása céljából már a közel jövőben küldöttségek találkozójára kerüljön sor. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott véleménycsere során ismételten megállapítást nyert, hogy a két kormány külpolitikai célkitűzései azonosak a békés egymás mellett élés, a világbéke fenntartása kérdésében, az ENSZ alap­okmányéban lefektetett elvek, a bandungi konferencia határozatai szellemében és egyetértenek abbatn, hogy a népek nemzeti függetlenségét és a világbékét fenyegető imperialista mesterkedések ellen küzdenek a jövőben is. A baráti légkörben folytatott megbe­széléseik után december 9-én, este 8 órakor Kádár János, a forradami munkás-paraszt kormány elnöke vacsorát adott, a szór kor­mánydelegáció tiszteletére az Országház vadásztermében. A vacsorán pohárköszön­­töt mondott Kádár János, a kormány el­nöke és Haled Azem miniszterelnökhélyet­­tes, a szír delegáció vezetője. A Szír Köztársaság kormánydelegá­ciója december 10-ón utazik dl Magyar­­országról. (MTI.) Indiai lapok a szovjet tudomány felsöbbsc^éről Delhi (TASZSZ). Az indiai sajtó továbbra is igen élén­ken kommentálja az Egye­sült Államoknak a mestersé­ges holddal kapcsolatban el­szenvedett kudarcát. A Times Of India megál­lapítja: azok az amerikai próbálkozások, amelyek a Szovjetuniónak a tudomány területén való utolérésére irá­nyulnak, eleve kudarcra van­nak ítélve, mert a szovjet tudomány sikerei olyan szi­lárd alapra épülnek, ami Amerikában nem található mog. Az amerikai próbálko­zások arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok nem vette észre a szovjet tudomány ^elsőbbségének legfontosabb okát. Ügy lát­szik, hogy a legmagasabb amerikai körökben is az a vélemény uralkodik, hogy Oroszország előnye behoz­ható, ha Amerika igen sür­gős mesterséges hold- és ballisztikai rakéta-progra­mot valósit meg. Ez azonban egészen hamis vélemény. —■ Amerikának le kell vonnia azt a kellemetlen tanulságot., hogy az oroszok előnye né­hány nap alatt nem hoz­ható be, j iooooocooooooooooooooooooo<x>oooooooocK>o<>5oc^oooOo<x)Ooooooooococooo<)oooooűooöoooooodoooooooooooooöooooööooóooodöócí06iSC50ö K, GORBU\OV: Meatötníi a f (RÉSZLET A KÖNYVBŐL) gr megállapodás szerint Fedoozejlcsmek a legna­­gyetob titokban, csütörtökön, sötétedéskor kellett volna elindulni. O azonban csak pénteken reggel, már világosban indult útnak. Elképzelte magában, hogyan bukdácsolnak majd utána káromkodva és lihegve üldözői minduntalan orra bukva a mély hóban, és ettől egészen felvidult. Bal vál­lán keresztül vissza-vissza nézett. Véletlenül átnézett a Kubra ba’partjára. Vagy há­rom versztnyire maga mögött két alakot vett észre. Most megálltak. Aztán egyik átjött az innenső partra, s egy­mással egy magasságban, sietős léptekkel közeledett feléje. — Tü-tü!::» — fütyült riadtan . Fedoszejics. — Én tökfej! Egyre csak az utat néztem, arra meg nem volt eszem, hogy átnézzek a túlsó partra is. Várt, míg üldözői egy versztnyire értek, akkor lé­pésben megindult, s fokozatosan áttért futólépésre, majd vidáman felkiáltott: No, most a háromkeresztes tempót! Nekidőlt, s mint a vihar, elzúgott. Az út itt egyen­letesebb volt, könnyebb volt futni. Száz ölnyire tőle néma fekete fal emelkedett ki a fehér hóból: az erdő. S ekkor Fedoszejics hirtelen megtorpant, s lába a földbe gyökerezett: két alak rontott ki az erdőből, s futott egyenesen felé. A hátsóban Fedoszejics felismerte Szá­ntónt, de az első ismeretlen volt. nem idevalósi Zömök termetű, mint a Kaplin-fiűk kerek kis sapka auláién, és ez szabályosan futott: lejét hátravetve, mellét kifeszítve, karját oldalához szoi-ítva, s a hóna alatt egy dorong. öreg szomorúan nézett hátra. Gurij és Aviva is veszedelmesen közeledett. — Túljártak az eszemen! Itt az egész „szenthárom­ság” és ráadásul még valaki. Azok hátul ketten csak a hajtők voltak, a vadászok itt bújtak meg az erdőben. Sztozsariba már nem igen jutok el.;, de talán Uszla* dába még vissza tudok futni.:» Gyorsan megfordult, és egyenesen Aviva felé szaladt; ■— Egyet ki tudok cselezni. Számon és az idegen szétfutottak, hogy bekerítsék. Gurij balról szintén átjött a jobboldalra. Négyen most már gyűrűt alkottak körülötte, Fedoszejics bent volt a kör közepén. — Állj! — kiáltott rá Aviva De Fedoßzejivcs egyenesen feléje rohant. Amikor három lépésnyire volt tőle, hirtelen a lába elé vetette magát, úgyhogy Aviva keresztülbukfencezett rajta és le­gurult a parton. Gurijt könnyen kikerülte: élesen oldalra fordult, s amikor Gurij utánavetette magát, megint visz­­szaugrott az útra. Pár percig csak futott, futott... „Megmenekültem!” — örvendezett magában Fedo­szejics, s futása közben visszanézett. A fivérek lemaradtak, de a kerek sapkás idegen ren­dületlenül üldözte. Fedoszejicsnek kiszáradt a torka, ha­lántékában és mellében kalapált a vér. zúgott a füle. Egyik lábán váratlanul kibomlott a lábszártekercs, Fedo­szejics letépte az egészet, félrehajította De a zsinór, amely a bocskort a lábszártekerccsel együtt a lábához (* Most jelent meg a Kossuth Könyvkiadó kiadásá­ban Gorbunov regénye). szorította, valahogy a lábára tekerődzött és a becskor is lötyögni kezdett a lábán, végül beleakadt valami kiálló fadarabba. Az őr felbukott. Leszakította a zsinórt, így megint könnyebben futott. Az ismeretlen most körül­belül húsz ölnyire lehetett tőle. Látni lehetett, nogy ő is utolsó erőfeszítéssel fut. — Megmenekülök! — lihegte magában Fedoszejics. T\e ebben a pillanatban az idegen utánavágt; hóna alatt tartott dorongot. Fedoszejics lebukott a kemény hóba, arcát véresre horzsolta. Meghallotta maga mögött az egyre közeledő kemény léptekei, az idegen hörgő lélegzését, s utolsó erőmegfeszítéssel négy­­kézlábra állt. Az idegen azonban felkapta a vasbotot, s teljes erejéből Fedoszejics nyakára sújtott. Az őr fel­­sikoltott, mint a halálra sebzett nyúl, s újra lebukott a hóba. Az üldöző még egyszer lesújtott rá. — Segítség! — üvöltött fel még egyszer harsányan. — Gyii.. i Már nem tudta befejezni, mert közben odaérkezett Gurij és futásból csizmája orrával belerúgott az arcába. Az öreg feljajdult, véres habbal lett tele a szája, ful­dokolt. •— A zsákot, a zsákot!:: -( — sürgette Gurij oda­érkező fivéreit. Sietve, kapkodva huzigálták rá az öregre a széles zsákot, öntudatának utolsó fellobbamásával Fedoszejics megértette, mi vár rá, és gyenge, de -isztán érthető han­gen megszólalt: — Vízbe akartok fojtani, mint a macskát? Leg­alább emberi módon végezzetek velem! A kereksapkás erre a vékonyabb végénél megmar­kolta a vasdorongot, és zsákon keresztül Fedoszejics arcába sújtott. A zsákból hörgéa hallatszott, A fivérek szétugrottak. — Guljas, elég a vérengzésből! G ülj as azonban szét terpesztett lábbal tovább csé­pelte. Minden ütésre tompa roppanás hallatszott. A zsák egyre gyengébben vonaglott, gyorsan terjedő vérfoltok jelentek meg rajta. Gurij végül megfogta a sarkainál, megrázta, aztán összefogta a száját és zsineggel összekötözte. — Ne húzzátok végig a havon —- parancsolta fárad­tan Guljas —, emeljétek fel. ű ment hátul, s eltüntette a vémyomokat, erősen alkonyodott, mire a folyóhoz Értek. Guljas megállt a lék fölött, s az égre nézve közönyösen megjegyezte: — Éjjel havazni fog. — Majd hirtelen eszébe jutott valami: — A bocskora ott maradt, hozzátok ide.:. Nem fog felmerülni? — Nem. Ismerjük a folyót. Az áramlat a jég alatt elvisz], ott aztán felmerülhet. A zsákot a lék szélére tettéle és belelökték. Kis hul­lám csapódott fel, ahogy a könnyű test alámerült. Meg­mosták kezüket, arcukat. Guljas sajnálkozva nézte a vértől ragadós vasbotot, s azt is bedobta a lékbe. Számon a zsebébe nyúlt, egy tízrubelest nyújtott át neki: — A többit Fiüpptől kapod meg. — Félrubelt még tégy hoízá a botért. — Elég lesz érte huszonöt kopejka is. — Ne alkudozz! Arról nem volt szó, hogy hány versztet kell majd utána futni. A pénzt zséfcrevágta, aztán parancsokon végignézett a fiúkon: — Most pedig ki merre lát. Nehogy együtt mutatkoz­zatok a faluban. Szétszéledtek a szélrózsa minden irányában. Éjjel valóba^ nagy pelyhesben hüllőit a hój ___ Civódás, marakodás rémület A Yorkshire Post írja „Vál­ság a NATO-ban” című ve­zércikkében: Az elképzelhető legjobb akarattal sem lehet- a meg­győződés legcsekélyebb lát­szatával állítani, hogy a nagyfontosságú párizsi NA­­TO-értekezlet kilátásai ked­vezőek lennének. Az előké­születeket a zűrzavar és ta­nácstalanság, a rémület lég­köre burkolja. Az egyenetlen­ség mérge rohamosan ter­jedt az utóbbi hónapokban. A nemzetek, amelyeknek most szilárdabb egységbe kellene tömörülniök, mint valaha, úgy civakodnak és marakod­nak egymással, mint mcsdat­­lan, neveletlen kisgyermekek rongyos bandája a játszóté­ren. A kép katonailag sem biztatóbb. A Nyugat azon ku­darca, hogy még csak lépést sem tudott tartani — még ke­vésbé túlszárnyalni — a Szovjetunióval a legújabb és legerősebb fegyver fejlesztése dolgában, a Nyugatnak a mélyvédelmi rendszerre való támaszkodása, amely drámai gyorsasággal avult el, az ame­rikai rakéta siralmas és gyá­szosan jellemző kudarca, amely még a kilövő-téren égett el — mindezek még hoz­zájárultak a bajokhoz. Köny­­nyű dolog mindezért Eisen­hower betegségét, Dulles szó­szátyár és merev gondolko­dásmódját hibáztatni. A ba­jok igazi okai mélyebben rej­lenek. A NATO-vábág tünete a Nyugatot teljesen átható válság. Ez a bizalom válsága. $ A SUNDAY EXPRESS ír­ja „Mekkora szemtelenségé’ című vezércikkében: a né­metek kölcsönt ajánlanak Angliának segítségül a rajnai csapatok költségeinek viselé­séhez.. Ennél súlyosabb sér­tést nehéz elképzelni. Ha kor­mányunknak koldulnia kell volt ellenségeinktől, ákkc-r inkább hozzuk haza csapa­tainkat. A németek minden erejüket a kereskedelmi há­borúra fordítják. Ne hajítsuk az ő malmukra a vizet; Pirízsnrt neu tetszik Francia hivatalos körökben hétfőn nemtetszéssel fogadták az angliai rakétakílövő-pályák létesítésére vonatkozó angol— amerikai megállapodást és hangoztatták, abban újabb.kí­sérletet látnak, hogy a NATO megkerüléséltei angol—ame­rikai vezetést hozzanak létre az atlanti közösségben. A ra­­kétakvlövő-pályált létesítésé, nek kérdését — hangoztatják francia hivatalos körökben — a NATO december 16-án kez­dődő csúcsértekezletén szán­dékoztak megvitatni. A francia kormányhoz kö­zelálló körök szerint az an­gol—amerikai megállapodás — amely szerint négy rakéta­­küövő-pályát létesítenek az Egyesült Királyság területén — arra irányuló erőfeszítés, hogy befejezett tényként ter­jesszék a NATO csúcsértekez­lete elé a kérdés angol—ame­rikai megoldását. A francia kormány véleménye szerint azonban ez az angol-ameri­kai megállapodás semmiesetre sem köti a NATO többi tag­államát, , A családi «térinvés A Monde azt írja, hogy a jövő héten Párizsban kezdő­dő NATO-csúcsértckezleten sok fáradságba kerül majd tisztára mosni a családi szennyest. A lap az ENSZ ciprusi vitájával foglalkozó vezércikkében rámutat: va­­] lószínű, hogy baráti nyomást J gyakorolnak majd Görögor­szágra, Törökországra és Angliára, hogy járuljanak hozzá vitájuk elhalasztásá­hoz, s így azzal diszkrétéül» módon foglalkozhatnak majd a jövő heti NATO-értckezlei t.CÍ,----_ .. ___

Next

/
Thumbnails
Contents