Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-08 / 289. szám

A SPANYOL GYARMATOSÍTOM: márokkái események es a fl Szitarczati Ifilag­­si5f8?ség íizense az in­donéziai rto gozókitoz és szakszerveze eSnez Prága (TASZSZ). A Szak­szervezeti Világszövetség pén­teken üzenettel fordult az indonéziai dolgozókhoz és szakszervezetekhez, amelyben szolidaritásé1 fejezi ki Nyu­­gat-Irián felszabadításáért folytatott harcukkal A Szakszervezeti Világ­­szövetség 92 millió tagja ne­vében lelkesen üdvözli és szo­lidaritásáról biztosítja Indo­nézia szakszervezeteit, dolgo­zóit és ná^ét. A világ dolgo­zói elítélik, hogy a holland gyarmatosítók nem hajlan­dók békésen és igazságosan megoldani a nyugat-iriáni problémát és üdvözlik azt az energikus és határozott csa­­. pást, amit Indonézia dolgo­zói és népe mérteit a holland gyarmatosítókra. (MTI) Ä Yorkshire Post az amerikában állomá­sozó repülőgépekről London (MTI). Az erősen konzervatív Yorkshire Post vezércikke elismeri hogy az Angliában állomásozó ameri­kai repülőgépek hidrogén­bombáit firtató alsóházi kér­dések kétségkívül mélységes és őszinte aggodalmat tükröz­nek. ”Az a gondolat, hogy az állandóan fejünk felett ko­vái ygó amerikai repülőgépe­ken ilyen bombák vannak, nagyon széles körökben kelt kétkedést biztonságunk iránt és sokan aggódva kérdezik, vaion nem robbanhat-e fel baleset folytán vagy nem használják-e azokat az angol kormány előzetes tudta nél­kül’’ — szól a vezércikk. Angol munVcssporli képv.selak kováié ése London (MTI). Munkáspár­ti képviselők egy csoportja a következő határozati javasla­tot nyújtotta be az Alsóház­ban: — Mondja ki a ház azt á meggyőződését, hogy az Egyesült Államok hidrogén­bombákkal ellátott repülő­gépeinek járőrszolgálata az Atlantic City (Reuter). Az angol szigetek fölött olyan , . ...... , , AFL—CIO pénteken kizárta szükségállapotszerű helvzetel sajtó ezt az eseményt a szovjet technoka újabb győzelme­­a Sllftőmunká«* teremt, amelyet a nemzetközi nek tartja. A Figaro rámutat, hogy az amerikaiak, akik most dol­goznak egy atommeghajtású tartályhajó megépítésén, is­mét., lemaradtak. A lap moszkvai tudósítója megjegyzi, szállítómunkások szakszerve- ságát és jólétét, valamint a hogy .a hajó vízrebocsátása december 5-én szinte riadóként zetét a múltban és ma is kor- világ’ékét e pánikrend&za­­hatott az amerikai 'diplomatákra és újságírókra. A jégtörő rupt elemek befolyásolják. A b^ly azonnali megszüntetése, hajót már a Néva hullámai ringatták, amikor megtudták, szállítómunkások szafcszerv^- A javaslatot V. P. Ytes hogy ismét elhalasztották az amerikai mesterséges Az egykor oly hatalmas spanyol gyarmatbirodalom, „ahol a Nap sohasem •nyugodott le”," ma már néhány afrikai parti .területre zsugorodó.» össze, melyeket Spa­nyolország papjainkban szemünk láttára egymás után veszít el, Baira: Marokkó áttekintő politikai térképe. Jobbra fent: Harcok Ifnd spanyol birtokért. Jobbra lent: A spanyol. gyarmatbirodalom áttekintő térkepe. Jelmagyarázat: 1. (fekete terület) Spanyolország és jelenlegi birtokai; 2. Észak-Marokkó, a közel Dunántúl nagyságú volt spanyol védnökség területe, melyet 1956-ban adtak át Marokkónak, Ceuta és Meliüa hídfőállások és néhány szigetecske kivételével, 3. Ma már Marokkóhoz tartozó Tanger 1956 októberéig nemzetközi terület volt, ‘melynek közigazgatásában Spanyolország jelentős befolyással rendelkezett, 4. Dél-Marokkó védnökség, amely 1957 őszéig a Spanyol Szahara része volt, s amelyet Spanyolország .most adott át Marokkónak. 5. Á marokkód királyi kormány eilenőrzése alá nem tartozó marokkói Fel­szabadító Hadsereg bázisa. 6. A Felszabadító Hadsereg támadási iránya Ifni spanyol gyarmat ellen; 7. Spanyol katonai repülőbázis, ahonnan felszáliva bombázzák Ifni területét. 8, USA hadirepülő támaszpontok Marokkóban. Párizsi lapok a Szovjetunió atom-jégtörő hajójának vizrebocsátásáról Párizs (TASZSZ). Valamennyi pénteki párizsi lap je­lentette, hogy á Szovjetunióban vízrebocsátották a világ első atommeghajtású hajóját — a Lenin jégtörő hajó’. A (Terra) Az AfL-ClO kizárta soraiból a szál l i tó mű nk ások szaszer vesetét szakszervezetet. A fellebbvi- helyzet tényei semmiképpen teli bizottság közölte az AFL sem indokolnak. Jelentse ki a —-CIO kongresszusával, hogy ház, hogy sokkal jobban biz­­a másfélmillió tagot számláló tosítaná az angol nép biztoa­kilövését. (MTI) hold----“------- —“ tagsága- munkáspárti képviselő kezde­nak 10 százalékát képviseli, ményezte és eddig tíz mun­(MTI) káspárci képviselő írta alá. Terebélyes panama, fényűző életmód Szoruló hurok es,y csaló körül Hetek óta, az utóbbi évek egyik iegnagyobbsaabású bűn­ügyéről beszélnek a Jászság­ban. Érthető is, hisz csak az eddigi megállapítások szerint több mint száz sértett van megyénkben. S ami foglal­koztatja az embereket, Deutsch István budapesti lakos sikkasztó szélhámos­ságai Miért a Jászságban ? Deutsch István az üzemek, bankok államosítása előtt 20 évig volt a Tiszatsülyi Gőzfű­tés?. Részvénytársaságnak te­lepvezetője. Az évek alatt megismerte a környék lako­sait, s számtalan esetben na­gyobb hiteleket adott üzlet­feleinek. Ezen keresztül nyil­ván az emberek bizalmába férkőzött. Az államosítás után Deutsch István nem maradt a fűrész­telepen, hanem Dunántúlra került egy hasonló üzem édére igazgatónak. Ott csak­hamar megismerkedett a he­lyi „lehetőségekkel”, s az is­meretség birtokában rövid j idő alatt másik két társával együtt 35 ezer forintot sik­kasztott. Ezalkalommal bör­tönbe került, de büntetésé­nek egy részéi elengedték. Szabadulása után Budapes­ten a Kerepesi úti gumi­­üzemben dolgozott hosszabb időn keresztül Annak elle­nére, hogy meg voltak mun­kájával elégedve, ettől az üzemtől is csakhamar meg kellett válnia. Ennek komoly családi okai is voltak. Fele­ségétől elvált, sokszor ivott, többször előfordultak lazasá­gok munkájában, míg vé­­güiis hatóság elleni erőszak miatt ismét börtönbe jutott. Szabadulása után nem ment vissza üzemébe. Egy barom­­fi felvásárló masrzekhez sze­gődött. ahol életét végkép megpecsételte. Fényűző életmód Amikor a maszek baromfi­­fel vásári ónál dolgozott, sokat utazott a Jászságba áruért. Ez év tavaszán egyik régi is­merőse, ‘Sipes István tisza­­sülrt lakos megkérte, ha tud, szerezzen neki építőanyagot, palát. Megígérte, s Ígéreté­hez híven az 1500 darab tető­fedő palát három alkalom­mal leszállította. Később több ismerősével találkozott, akik Síposhoz hasonlóan megkér­ték építőanyagvásárlásra. — Volt olyan, akinek tényleg leszállította a kért árut, s olyan is, akinek a pénzét visszafizette. Sajnos, a letööb olyan volt, akitől kisebb-nagyobb összegeket vett fel építő­­anyagvásárlás’címén, de már árut nem szállított; Hogyan tudta ezt megten­ni? Egyszerűen úgy, hogy is­merősei előtt Sipos Istvánra és azokra az emberekre hi­vatkozott, akiknek .becsület­tel leszállította a kért építő­anyagot. No meg a régi is­meretségre. így aztán meg volt a kellő bizalom. Dehtschal szemben, s kedve szerint szélhámos-Ikcdhatott Közijein pesti kollégáival együtt fényűző életet élt. Abbahagyta a becsületes fizikai munkát, állandóan előkelő szállodákban lakott, havonta HMM)—1500 forintos szállodai számlákat fizetett, mulatozott, szórakozott a leg­ismertebb éjszakai berkeik­ben, s az eddigi beismerései alapján féléves ténykedése alatt több mint 120 ezer fo­rintot herdált el; Szövődik a panama Budapest éjszakai életében rövid idő alatt ismeretséget kötött a hozzá hasonló ala­kokkal. S hogy ilyen fény­űző életet éljen, ahhoz a pénzt úgy szerezte meg, lrogy néha-néha tényleg szállított építőanyagot a Jászságba. De ezt már nagyvonalúan tette. Összejátszott a 13-as számú TEFU egyes vezetoivaL adott esetben taxival tarnt ki ügy­­feleihez, az építőanyagot a külső Bécsi úti téglagyárból szerezte, egy Rapcsólk nevű összekötő segítségével. Rap­­csákkal csak az éjszakai mu­latóhelyeken találkozott, do Deutsch maga sohasem volt kint a téglagyárban. Mind­össze annyit tudott, hogy ott egy Szabó Ilona nevű tégla­gyári dolgozó szerzi a csere­pet, Azt sem látta soha. Jelentkeznek a becsapottak Időközben nyilvánvalóan egyre több Jött a becsapott ember a Jászságban, sőt He­vea és Pest megyében is. — Jellemző Dehtsch agyafúrt­ságára, hogy ezt is nagyvo­nalúan intézte, Megbízotta­kat szervezett, akiit össze­szedték egy-egy községben a pénzt, s ő egy embertől vitt el egy alkalommal 10—15 ezer forintot. Jászapátin pL Ádám Ferenc volt a megbí­zottja, aki barátaitól közel 13 ezer forintot vett íéL Jász­­szentandrásan Szabó József bognár kisiparos volt a meg­bízottja. Ö is nagyobb össze­geket adott át Deufcschnak, Külföldi ßUelt a p d London (AFP). Selwvn rj Lloyd angol külügyminiszter p szerdán délután az Alsóház-Q bari ki jélentette, egyáltalán - nem szándékozik olyan ja­vaslatot tenni a NATO-nak. hogy kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunióval és a varsói szerződés többi tagállamával egv európai biztonsági szer­ződés megkötéséről, amely a íelenlegi egyezményeket pó-G tolná. Q Bukarest (Agerpres). Á szerdai román lapok cikkek­ben foglalkoznak a két vi­­ágháború közötti időszak egnagyobb magyar költője •Tózséf Attila halálának 20 évfordulójával. A Sdntein hojssfeú cikkben felidézi a -öltő, édesapjának romén ■József Attila munkásságénak 'ózsef Attial munkásságának 'agy jelentőségét. A nagy nagyér költő verseit a Ró­nán Népköztársaságban is ten megbecsülik — mutat rá a Schiteia. * Szarajevó (Tanjugj. A nagy Ofvazáis és az erős hófúvá­>k Tíövé’keztében Bosznia—■. ‘ Jg’.'dőgoyjnábfn .megbénult1 az .országúti • közlekedés^ — □ ................... ............................jTT i — Mert..., mert méregből ütött. Meg csúfolt, igenis,fi1»06210101 (2800), Fodor Gá-Urbán Ernő: pít?os pecsenye (Folytatás). — Nem is... a Kati, ő vert meg. ö volt a buta. — Mit csinált? — Megvert... Ni, a kezem, most is piros még, úgy megütötte. — Be-e-e. Ronda hazudós, nem is szeretlek... Ját­szottunk, igenis, igazán mondom, csak játékból ütöttem meg, anyu. — Szép. Játékból szóval? Aztán mit játszottatok? — Miska mondta, becs-szavamra, hogy.., hogy piros­­pecsenyézzünk. — Igaz? Te mondtad, Miska? — Én. *— Ö, te kis ügyetlen, te. Mért nem vigyáztál jobban. — Mert... nem is akartam. — Mit nem akartál? — Vigyázni... Hogy hadd örüljön... Hogy ő, hogy Ka­ti legyen az ügyes. —- Hát nem az? — Nem, de nem ám, néni. A tűbe se tudja befűzni a cérnát.-Ö..I Szünet. A festő a bajszába mosolyog, hogy most légy okos, ezt a mogyorót törd föl feleség. No, föl is töri, nem kell félteni. Igaz, hogy kerülővel, a maga módján. Hadd lám, mutasd a mancsod. Nagyon fáj Miska? — Nem is. — Nem? Akkor mit bőgtél, mért sivalkodtál? azt mondta, be-e-e, buta, úgy köllött, káposztába hús köl­tött. Pedig az utolsó vasam is ráköltőttem. — Kire te? —■ Erre a nőre. Katira? — szörnyed el anyu. iboríól (1520), Faragó Jenőtől [(3000 forintot) vett feL Az­­!óta Szabó József bognár a .űfelszerelését árulja, hogy a — Igenis. Tükröt vettem neki, igazit, ridikübe valót. ÜPánzt ezeknek az emberek-Ez a nő meg.,. — Ki kérte? Senki se kérte. Nem is köll, süsd meg, ne­sze, add akinek akarod. Ne is gyere, ne is lássalak többet.,, . ...... ,, S Kati megint rákezdi, bömböl, visít, a követ is meg- 63 Ordogh Belátói lágyítaná, olyan keservesen fújja. “““ — Csönd! Egy pisszt se halljak! — ripakodik rá anyu. — Nem szégyelied magad? Goromba pokróc, igenis az vagy. Ki bántott? Senki se bántott! Vagy igen? — Deb. — Akkor mit bőgsz? Mit vered föl a házat? — Mert megversz,.., mert úgyis kikapok, te vagy a legrosszabb. — Megérdemelnéd te, te rosszaság, te. Az iskolában is Deb is igaz. Mert..., Pap Bözske nálam is rosszabb. Mit lehet erre mondani? Anyu levegő után kapkod .szavakat keres, nek vissza tudja fizetni. — Jászjákóháknán Guba Lász­□ 4000—1000, Bczsó Mihályné­­tól 1400, André Lászlótól 2200 forintot vett feL □ Sajnos, nincs arra mód, hogy ebben az újságban min­fldea sértettet felsoroljunk. Annál is inkább, mert még a rendőrség Bem tudja egész □ pontosan, lakat csapott be. “B C Bizonyára tesznek olyanok, — Hát, hát ez már aztán,,. Mars! Semmi beszédem? akik ezután jelentkeznek, veletek! pEgy bizonyos. Deutsch Iet-Ismét szünet. Hallani, ahogy a két bűnös kifelé iszkol. g ^ amurok kö^ótte^n^" A festő felnevet. Harsányan, szívből, kissé csúfondárosü TM ahurok könnet.*, ,lr'eg" éllel, — Persze — nyitja rá az ajtót élete párja —. én kínló­dó’* velük, a lelkem is kiteszem, s maga itt nyerít Hagy­­ján, hogy a munkát de a nevelést, ennek az átok Katinak a nevelését is semmibeveszi. A maga lelkén szárad, maga ti lesz az oka, ha ne adj isten ragadta az utolsó lehetőséget a menekülésre. Eddig még ismeretlen úton, hamis sze­mélyi igazolványt szerzett és (jDominkó József néven „fu­— Tudom, ne is mondd tovább — neveti szembe a fes-ntott’‘’ Igjr 6001 sikerült meg­tő. — Ha jó — a te lányod, ha meg rossz...? No tessék, | bőg, ez is bőg. Hát lehet dolgozni ebben a zsinagógában? f V ÉGÉ í I menekülnie, A rendőrség ie-> I tartóztatta, s rövidesen bíró­­!ság elé kerül; -cs/-­\

Next

/
Thumbnails
Contents