Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-08 / 289. szám

„Miért rossz a kenyér minősége Jászberényben” címmel cikket hoztunk lapunk november 27-i számában. Megírására a gyakori panaszon kívül egy beküldött mintadarab adott okot, amiről nemcsak a „laikus” újságíró, hanem a szolnoki sütőipari laooratórium szakemberei is alapos vizsgálat után kiderítették, hogy rossz, szalonnás, kidolgozatlan, egyszóval gyártási hiba.

Körülbelül azt fejtegette cikkkünk, hogy egy modern technológiával felszerelt új üzemben — amit olyan régen vártak már Jászberény lakosai — lehetne jobban is vigyázni a minőségre, csak lelkiismeretesebb munka kellene ehhez.

Ügy látszik — a kenyérgyár vezetői — sérelmesnek találták az egyébként nagyon is enyhe bírálatot, mert Herpai Sándor üzemvezető-technikus nem késett a válasszal. „Miért rossz a kenyér minősége Jászberényben? Ügy érezzük erre a kérdésre sokkal jobban meg tudnánk válaszolni, mint a Kedves Szerkesztőség” — írja mindjárt elejében. Azonban mégsem teszi meg, mert sorai csak az úgynevezett objektív okokat hozzák fel, nevezetesen a liszt minőségét, a kereskedelem rossz tárolását, a szénhiányt stb. A gyártási hiányosságokról pedig — amit mi a laboratóriumi vizsgálat alapján előhoztunk —, még egy félmondatban sem ad választ. Herpai elvtársnak teljesen igaza van abban, hogy egy sor körülmény gátolja a jó munkát, a kenyér minőségének megjavítását. „Önöknek egész biztos nincs tudomásuk arról, hogy hónapok óta —

nem egészen saját hibánkból — szénhiánnyal küzdünk. Arról sincsen szó, hogy a kereskedelem által átvett cserelisztben fél és 1 kilogrammos kődaraboktól kezdve a cukor és só szennyeződéséig minden megtalálható. Arról nem is beszélve, hogy a liszt rendszerint állott és rozsos. Nem nehéz a nyomott kenyér eredetét sem megérteni akkor, ha önök egyszer is megnézik, hogyan nyomnak be. a pultok alá egyszerre 4—5 mázsa kenyeret egyes elárusítók”.

Ezeket valóban jó lesz, ha tudomásul veszik az illetékesek. Az okokat ismerve, azonban cseppet sem esik jobban a rossz kenyér senkinek és nem nyelik le a gombócot, ha mégoly szépen megmagyarázzák is, hogy miért lett az.

Csak azért is rossz a kenyér és ebből nem lehet kibúvó. Sőt abból sem, hogy ebben az üzem dolgozói, sőt a vezető technikus elvtárs is ludas. Mert pL tudomásunk van arról, hogy a liszt automatikusan halad a felöntéstől a dagasztó tetejéig, s az üzem technológiája szerint szinte lehetetlen az, hogy a gépsorba iktatott szitáién keresztül idegen anyag jusson a kenyérbe. Mégis van — nyilván a technológia megsértéséből —, s ezzel vétenek mindjárt a legelemibb minőségi követelménynek. Már pedig ha az egyik fontos szabályt megsértik — és ezt senki sem veszi észre —, miért ne sérthetnék meg a másikat is. S így végül könnyen kitűnik, hogy a gyár személyzetének is van némi része a rossz minőségben, amiről válaszában nem emlékezik meg az üzemvezető.

De nehogy most is aszal vádoljon, hogy alaptalanul bírálunk, és fő célunk a sértegetés, közöljük bizonyításul a kenyérgyár munkájára vonatkozó panaszos levelek egyikét. A vele küldött mesteri fénykép bármikor megtekinthető szerkesztőségünkben:

„Olvastam a Tisza vidék november 27-i számát, mely foglalkozott azzal, hogy miért rossz a kenyér minősége Jászberényben. A cikk tartalmát csak alátámasztani kívánom. Ugyanezen a napon üzemünk IX-es ebédlőhelyiségében Gulyásné a kenyér felszeletelése közben egyszer csak azt veszi észre, hogy a kenyérvágókés megakad. Kiderült, hogy kb. féldekás, borotvaéles vastemezdarab van a kenyérbe sütve, mint az a mellékelt fényképen is jól látható. Most már nemcsak szemetes, bogaras és döglött egeres a kenyér, hanem még életveszélyt is jelent. Mi, a Fénynyomó és Lemezárugyár dolgozói fel vagyunk háborodva azon, hogy Jászberény és környéke új, korszerűen felszerelt kenyérgyára nem váltja be a hozzáfűzött reményeket... Itt nagyfokú hanyagság ütötte fel a fejét. Teremtsenek végre rendet a városi tanács illetékesei... stb. Tóth József ü. b.elnök.”

Tisztelt üzemvezető elvtárs! Hány hasonló, vagy még elkeseredettebb hangú dokument kellene ahhoz, hogy belássa: először az üzemnek, illetve a kenyérgyárnak kell kijavítani a hibáját, s azután — ha majd oka lesz rá •—• visszaverheti a bírálatot.

(palatínus)

VADASZKALAND

D UHAJ KEDVVEL ballagtak a szerencsés vadászok. Márton Gábor fütyörészett, s melódiát dúdolt hozzá Kiss Tóth András bácsi Bele-bele kurjantott az esti csendbe Gólyalábú Péter, olykor-olykor összecsapta két tenyerét Szikár Balogh Károly. Toronyiránt lépegették, árkokon és bokrokon keresztül A hátukon degesz tarisznyával, s övükről lecsüngő kacsákkal, libákkal és fácánokkal. Mintha csak madarak mennének, borzolt tollú, csontszínű madarak, olyan látványt nyújtott rajtuk a tömérdek tolldísz.

Szerencsés napjuk volt, kimondottam szerencsés napjuk. Gábor libával remekelt, az ékalakból hatot puffantott ki András bácsi tíz kacsénak vette el a sáp-sáptól a kedvét. Szikár Balogh fácánkakast irtott ki vagy tizenkettőt, s őnála csak eggyel többet Gólyalábú Péter,

Mentek, mendegéltek a vadászok, — Nemsokára koppóvízben fürdőnek a kacsák, libák és fácánok, s rotyog a hús a paprikás lében — csettintettek egyet-egyet a nyelvükkel. S egyszer, mint valami bőgatyás atyafi, kibukkant a sötétségből a fehérfalú kocsma.

— Leöblítjük a torkunkat =- vágta hátba Tömzsi Balogh Gólyalábú Pétert,

A kocsma előtt gazdátlanul álldogált egy lovaskocsi A város felé mutatott a rúdja, s ebből aztán azt lehetett kiokoskodni. hogy arra óhajt majd a gazda elindulni.

— Gyalogoljon tovább a fittyfene •— nézte meg a táblát Gábor a szekér oldalán. — Kálnai Sándor. Hazavisz ő bennünket egy liba ellenében. S már rakta is a szárnyasokat bele a derékba, az ott lapuló lim-lom tetejére. Követték a többiek is a példáját, terhüket — a vadászpuskákkal Jgyütt — egy-kettőre kocsira dobálták, áztán bementek, s leengedtek a torkukon három-három decit, a legjobb fajtábóL

öt-hat perc múlva — mart ennél többit nem időztek a kocsmában — Szikár Balogh helyet foglalt a gazda mellett az ülésen, s hátraszólt Péternek:

— A puskám. Add csak ide a puskámat!

T APOGATOTT PfiTER, átforgatta a

vadakat, bele.iotort a sövény-takaró szalmába. Volt ott villanyéi, kettétört lőcs és keréktisztító, csak éppen puska nem, egy darab sem & négy puskábói Pedig hát itt lem járt más az úristennéL Ide tűz a fényi Rifiá? & keesaa aMaháháS* Mtesláttáfc xaeä*

__NEGVVEA7^| esztendőnél i looo, riAjyy először került kö zönség elé ez a furcsa, mű fajilag nehezen meghatároz ható színmű, amely valaha a vígjáték és a szomorújától határán futó keskeny ösvé nyen vezeti végig a nézőt eg\ élményekben gazdag színház est néhány órája alatt.

A három Szalay lány bal d'~dsugát keresi, azt a boldog■ ságot, amelyet a házasságbar beteljesülő igaz szerelem ad Boldogságuk útjában azon■ ban ott áll a polgári úri világ ura és parancsolója, i mindenható Pénz. Az igazi az őszinte érzés és a vaskos realitás vívja meg tragikus csatáját ebben a három nagyon rokonszenves leányalakban s szükségszerűen többé vagy kevésbé azokban is akiknek a sorsa összekapcsolódott az övékével. A mű eszmei mondanivalójának ts nevezhetném azt a három tanulságot, amely hol komoly formában, hol erősen karikírozva kicsendül a darab egészéből.

A darabválasztás helyessége mellett szó'- egy nagyon „prózai“ tény. A prózától ijedten menekülő szolnoki közönség megnyerésének ez a helyes a ma színházától élvárhaU. útja: a művészi elv, a tartalmi követelmény feladásé nélkül műsorra tűzni ilyen könnyesen derűs, de gondolkodásra késztető darabokat.

WPM VÉI.vtt,pv | hogy

a minor dana Lajos színműve színpadra nem került, c Színművészeti Főiskolának gyakran visszatérő vizsgadarabja volt. Mindjárt a három lány alakjának, más-más jellemének megformálása izgatóan szép feladatot jeleni minden színésznő számára, A bemutató a „hibás”, ha megbontom az életkori sorrendet és a leözépsö lányt, Imjzát mutatom be először, Mélyen érző lélek, aki életéne1- értelmét találta meg abban a szerelemben, amely őt ifj. Bikyhez, a költőhöz fűzi, Szerelme igaz, őszinte odaadó, amilyenre csak egy romlatlan, tiszta, széprevágyó leánylélek képes.

Győri Hona színésznői sokoldalúságának újabb, ragyogó példáját adja ebben a szerep. ben. Azt a gazdag érzelmi skálát, amelyet Lujza szerepében végig kell játszania, bensőséges eszközökkel mutatja meg. A felzaklatott ideg. állapot, a szerelmi szenvedély, féltés, a megalázottság, az érzelmi letargia mind megtalálja saié*r>s kifejezési formáját. A Biky bácsival való jelenet után Ady Elbocsátó

A mesterséges hold röppályájából pontosan megállapítható földünk nagysága

Leningrad (TASZSZ). A

Leningradszkaja Pravda szer-i dán közölte Jurij Batrakov-I nak, a Szovjet Tudományos! Akadémia Elméleti Asztronómiái Intézete főmunkatársának cikkét. A szovjet tudós' cikkében megállapítja, hogy a mesterséges hold röppályájának síkja a hold vonzóereje; következtében naponta hét ívmásodperccel forog földünk sarktenselye körül.

Az Elméleti Asztronómia' Intézet a legutóbbi években a földkerekség különböző pontján lemért vonzóerő több; mint 23 ezer adatát dolgozta; fel. Ez lehetővé tette a földi formájának megállapítását. Az elért pontosság azonban még mindig nem elegendő. A kérdés radikális megoldásé* adhatja meg a m -terséges; holdak mozgásának megfi gyelése. Az összegyűi’öt anyag feldolgozásával meg-: állapítható a föld mágnese? mezejének több sajátossága stb.

Nincs messze az a nap, — egyzi meg cikkének végén a szovjet tudós —, amikor aj mesterséges holdakat üzemanyaggal töltik meg, s azok elindulnak távoli útjukra a világűrbe, (MTI)

SZTRAJKMOZGALMAK a tőkés országokban

□

Angliában leménye

A kapitalista országok munkásosztálya ádáz sztráik-c harcokban küzd a munkabérek felemeléséért, életkörül-C menyeinek megjavításáért. □

Az Egyesült Államokban tavaly 3800 sztrájk tört ki,r=j amelyekben 1 900 000 munkás vett részt. ^

A sztrájkharcok idén is folytatódtak. 1957 első fél évé-C ben a kapitalista világ legnagyobb országaiban mintegy^ 20 millió dolgozó sztrájkolt. * g

Az idei első félévben Franciaországban több mint két-^ millió dolgozó vett részt a sztrájkharcban. A híradás dol-C gozói össznépi sztrájkot tartottak. Százezer állami alkal-|= mázott is beszüntette a munkát. Áprilisban 48 órára leáll-n tak a vasúti közlekedés dolgozói. A 24 órás sztrájkban aCj francia bánvászoknak több mint 90 százaléka vett részt.□ Júliusban 18 napra beszüntették munkájukat a bankokíl hivatalnokai. Ebben a hónapban zajlottak le a többi ipar-[= ágak dolgozóinak sztrájkjai is. C

a munkaügyi minisztérium hivatalos köz-{= szerint 1956-ban — az elmúlt húsz év számada t taihoz viszonyítva — zajlott le a legtöbb sztrájk. Tavalyt! 2654 sztrájkban 508 000 ember vett részt.

Idén az angol dolgozók harca még nagyobb méreteket^ öltött. Márciusban és áprilisban zajlott le 1 700 000 hajó r építő és gépgyártó sztrájkja. Júliusban az autóbuszválla-| latok százezer munkása szüntette be a munkát. q

Jelenleg Angliában összesen több mint hétmillió mun-C kás és alkalmazott küzd a munkabérek emeléséért. C

A szakadatlan drágulás a sztrájkmozgalom terebélye-g sedéséhez vezetett Olaszországban is. Májusban a posta. a[] távíró és a telefon-vállalat 120 000 munkása sztrájkolt S Májusban és júniusban egész Olaszország területén 800 000p építörrvunkás szüntette be a munkát. Júniusban — idénH

már másodszor — sztrájkba kezdték az olasz kohászok. H Ez a néhány adat is szemlélteti a kapitalista amsaAgokp

J®*Sftk4SŰKitády4j)aJk hősi sztrájkba,

na, ha valaki tolvajmódon Idelopakodik.

Rosszat sejtve gondolt Péter a mennybé- Hékme, s olyasfélét dünnyögött magában, hogy alighanem veszedelem zúdult a fejükre. Mert a puska nem varrótű, ami csak úgy egyszerűen belekeveredik a kocsin levő gizbe-gazba, tolihalmazba. Elcsente azt az ellenség egy óvatlan pillanatban. Talán már céloz is, Ide köp egy félmairék sörétet. Nagyot mordult Péter, s úgy vágott egy gácsérkacsát a kerékhez, hogy a szegény jószág palacsintává laposodott.

— Ml az, Peti komám, kirepült az őszed a tokjából? — érdeklődött Kiss Tóth András.

— Kirepült az enyém fa, meg a tietek

ís — nyögte Péter keservesen. — Ember ilyet csak ész nélkül csinál. 15 Ellopták a fegyverünket, amíg mi bent váltunk

Mint akiket nyakon öntenek, váratlanul jeges hidegvízzel, úgy ugrott a másik kettő kocsihoz. Szikár Balogh pedig, akár a giliszta, amibe a kismadár csíp bele, összerándult ijedtében az ülésen;;. Átkutattak zeget-zugot, kiforgattak mindent a derékból. Mindhiába. Eltűntek a puskák, nyomtalanul eltűntek a láthatárról. * Ki. tudja, talán már ott járnak valahol a Kőrös mentén a banditák. Vagy talán a város felé igyekeznek, s megLapulmak az árakban. Aztán csak úgy lesből, orgyilkos módjára, durrantanak bele az emberbe,

—■ Riadó! dörrent a szó Péter ajkáról. — Én és Bandi bátyám elszaladunk az állami gazdaságba. Károly a Sallai Tsz-be, Gábor pedig a Törő Pálba. Káinaá a vas*úthoz hajt, s először is a laktanyába, utána a rendőrségre telefonál. Minden erőt mozgósítani!

— Minden erőt mozgósítani! visszhangzott a bősz csatakiáltás, valahonnan a sötétből Amit hahota követett, harsogó, szívből fakadó hahota. Két ember bújt aztán elő az árokparti kökényesből, háromhárom puskával a vállukon. Két másik vadász: Biró Imre és Csider Antal.

— Megvicceltünk benneteket — mondta Biró nagyokat nevetve. — Csider pedig hozzáfűzte figyelmeztetöleg:

— Persze, el is lophatták volna. Otthagyni a puskát a kocsma előtti kocsin őrizetlenül, könnyelműdé- ez agy kicsit, vadászcimbocáki

■P ÉTEREK KÉM SZÓLTAK.

Syett

Ehea verítéket törölhették az arcuknf4> a zewifliikadve pi^ikgak sgypíisra.

• v a. vl

SZERELEM

Barta Lajos színművének bemutatója a Szigligeti Színházban

Csak azért Is

„rossz a kenyér minősége Jászberényben“- f , ■ . i ' •

is szép üzenetének sorai jutnak

ö- az eszembe.

j- Böske, a legkisebb lány,

z- végzős tanítóképzős. Sok leöl fojtott szenvedély, erős vágy ilc és akarat, szellem és huncuté- ság van ebben a lányban. Az ty első szerelem minden hevézi vei szerelmes a fess, de szegény katonatisztbe. Boldogsá,j_ gának, amely elég rövidéletű, véget vet a hiányzó kaució s ,n s a háború könyörtelensége, d. r?nvmai rvFiy i mozoél- TM-...... ’ ........... i I

kunysaga, les es szellemi a elevensége el tudja hitetni, ,j hogy valóban 18 éves leányka játszik, tréfál, szeret és szenw ved előttünk. A kirobbanó j_ fiatalság, majd a közönnyel és filozófiával takart bánat é és élettel szembeni lázadás s’ bemutatása sikeressé teszik alakítását, pedig az évad kezdete óta sok nehéz szerepén j_ kellett már „átjátszania” maj_ gát, s ezt a szerepet sem réy gén vette át.

A legidősebb lány Nelli, két fiatalabb húga mellett már vénkisasszonynak számít. Melegen érző lelkét ke, meny külső páncéllal fedi. Ö ~ már nem takargatja sem illendőségből. sem álszemérems bői. hogy férjhez akar menni. ^ De amíg húgai, különösen r_ Lujza, tenni képtelen ezért, 6 ,a foggal és körömmel (néha a n szó eredeti értelmében) harcol a férfiért, s egyedül éri el célját. Nádori Margit hangja és mozgása, erőtdjessége. hill teles, arcjátéka kifejező, kül- lönösen a zárójelenetben van a ennek nagy jelentősége, hite szén ahogyan Komoróczy szai- vait kíséri, abban minden ílt- lúzióvesztés, álmokkal való :s leszámolás benne van.

;- De kikért folyik a harc? it Ifj. Bikv. a költő, Lujza szei. reime. Érzelmeit, vágyait csak a végletekben tudja kifejezni. A •- r.uaga módján szerette Lujzát t, —■ mint versei ihletőiét —. de r. mihelyt a ,.felfedezés” reménye a fővárosba szólítja, >- könnyű szívvel hagyja ott. it Gelley Kornél játékában a i- szerelem és karriervágy har- 1 ca jól tükröződik Különösen t- sikeres a Győri Ilonával ját- I- szott város jelenete, a lefödött és tehetetlen szenvedély áb:- rázol fsa.

6 Prókai Istr&n játssza a kis i. hadnagyot, akiben a tiszti beli csület és a szerelem, a kedves >- érzéki közelsége vívja harcát I. — az utóbbi javára. Jó alakf[- tá , legfeljebb félszegségéből I- faraghatna le egy kicsit. A t, szerző által leniobban kiddl:z gozott jellem Komoróczy Jel- nő, az adótiszt. Jellemének •- alapvonása az önzés. Háza- 6 sodni is azárt akar, hogy bizó tosítsa magának a vágyait

akaratát és kényelmét feltétel nélkül kiszolgáló feleségét. Paál László a tőle megszokott humorérzékkel aknázza ki ennek a kisszerű embernek kisszerű jellemébő, fakadó szatirikus vonásokat Két nagyobb monológjából o szél káros hatásáról szóló a jobbik. Játéka a III. és IV felvonásban mintha vesztene kissé a színéből.

KASZAB ANNA j-nya ála kítása most is nagyon jó. A lányai jövőjéért aggódó, boldogságukért élő anya élővé válik alakítása nyomán. Tehetetlenül látja, hogy lányai kinőttek keze alól. segíteni sem tud rajtuk. Szinte jelenetről jelenetre öregszik előttünk, ahorm-n az eseményei követik egymást. Férjét, a? egész életében r gondokon kívül s eoy kicsit az életen kívül élő Szalay bácsit Be. nyovszky Béla alakítja. Játé- I 'nak izét az adja meg, hogy szerepéhez híven végig -1 tud ia hite: i, mennyire nem érti lányai bonyolult lelkivilágát problémáit. Tudatában csak annyi oan, hogy lányait férj hez kellene adni. de a hogyanra már nem telik a tudó mányából. Derűsen elpipázza elsétálgatja nyugdíjas éveit.

Az epizódszereplők közül ki kell emelnem Kalocsai Ferenc E'ky bácsiját, aki egyetlen jelenetében feszült légkört tud teremteni mélyen emberi játékával. Iványi József Kocsárdja a maga humoros eset lenségével és szolgálatkészségével, egyéni beszédmodorával joggal nevetteti meg a n Szót. Túljátszottnak tűnik Móni Ottó postás és Fehér Györgyi háziasszony alakítása is,

pátit/) T,A.inr]rendezd a

darab szelleméhez, mondanivalójához híven végezte munkáját. A színpad elrendezése a korhű kellékek, a jelenetek beállítása, a világítási hatások "r-ies összefogása persze csak külső jele gondos munkájának. Bőgj a játék jó, elsősorban az 5 érdeme. Néhány apróbb kifogást lehetne csak említeni. Imi pl. Böske és Nelli ismétlődő veszekedéseit, a postás fölösleges ógyefogyottságát, Nelli zárt ajtón való beVrftét a IV. felvonás túlzott eltolását az olcsó komikum felé. Erek azonban könnyűszerrel igazíthatok a tm'fbbi előadás során.

Egászéb n azzal a megny'1 ofató érzéssel távozhatott a b°mvtató közövságe. Horni jf darabo. látott egy tehetségei? együttes imponáló előadáséban.

SZURMAY ERNŐ