Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-22 / 301. szám
XJLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA IL évfolyam. 301. szám. ARA: 50 PIlXBa 1057. december 22. vasárnap. □ □ P □ □ MA D § Jászki*^ 0 □ □ □ H Kakas Az országgyűlés szombati ülése Este a Tiszán Dr. Szénási Géza ismertette, milyen eredményeket értek el ez ellenforradalom büntető eszközökkel való felszámolásában. Mindenekelőtt az ellenforradalmi bűncselekményekből nyert tapasztalatairól szólt. A rágalmazók és hazudozók Népköztársaságunk elleni gyűlölettől vezérelve úgy kívánták feltüntetni a múlt évi ellenforradalmat, mint a dolgozók felkelését népi rendszerünk ellen és mint „szabadsághősok’ -et ünnepelték a terrorista gyilkosokat és a közönséges bűnözőket. A Budapesten kitört ellenforradalom hírére nyomban akcióba léptek a reakció legaktívabb elemei és mozgósították a volt csendőröket, tőkéseket, kukásokat. Ideiglenes „nemzeti bizottságok", majd úgynevezett forradalmi bizottságok” létesítésével — frontális támadást indítottak mindenekelőtt a párt, a bűnüldöző szervek és a tanácsi apparátus szétzúzására. A „forradalmi bizottságok’ az ellenforradalom gyűjtőhelyei és hatékony eszközei voltak. Jellemző, hogy például a Szolnok megyei „forradalmi tanácsokban’' 322 kulák, 112 csendőr, 128 horthysta katonatiszt, 100 volt nyilas és 123 volt tőkés vett részt a többi között, A munkástanácsokban is döntő szerephez jutottak a reakciós és deklasszált elemek. Például Borsod megye 46 legfontosabb üzeme munkástanácsaiban tizenöt horthysta tiszt, három elítélt, négy közönséges bűnöző és négy volt nyilas pártszolgálatos foglalt helyet. A Nyugaton eddig dicsőített „szabadságharcosok“ egy része az említett fasisztákból és osztályellenségből tevődik ki. Más részük pedig börtönökből kiszabadult rabokból és többszörösen rovottmúltú bűnözőkből áll, ugyanis az ellenforradalom idején 16.518 jogerősen elítélt rab került ki a börtönökből, akik közül 13.000 volt közönséges bűnöző. Ezek az adatok is megvilágítják a becsületes emberek előtt nálunk is és külföldön is, hogy kik Is játszottak vezető szerepet a tavaly októberi ellenforradalomban és hogy festenek az úgynevezett „szabadsághősök.” Ezután részletesen ismertette. hogyan indult meg az ellenforradalom felszámolása biintetőeszközökkeL Megemlékezett a karhatalmi alakulatok és a rendőri szervek áldozatos munkájáról: fegyverrel a kézben véd: ék a proletárhatalmat, visszaszorították az ellenforradalom maradványainak mozgolódását Másrészt őrizetbe vették az ellenforradalmi bűncselekménnyel gyanúsított személyeket. Az utóbbi különösen azért volt sürgető, mert a bűnösök gyorsan igyekeztek „/kereket oldani” az ország nyugati határán. f— Az ellenforradalmi bűncselekményeket elkövetők elleni eljárások még nem fejeződtek be — hangsúlyozta és hozzátette: ha évek múlva kerül is elő valamilyen ellenforradalmi gyilkos, — vagy bandita, érdeme szerint kell rá lesújtani. Változatlan feladat, hogy az ellenséges osztályhelyzetű bűnöző elemekkel szemben a jogi alapon nyugvó maximális szigor érvényesüljön, a kis bűnt elkövető dolgozó kategóriával szemben pedig a konszolidáció növekedésével az enyhébb bírálás, akár az eljárás megszüntetése is > Az igazságszolgáltatásban dolgozók figyelmét felhívta a „béküljünk meg” szirénhangokra, s hangoztatta, hogy a hangyos légkör megteremtése az ellenségnek kedvez, számukra teremt nyugalmas életet, tehát fokozottabb működési lehetőséget. Ezt a kedvezményt pedig nem adjuk meg nekik. A rend helyreállítására hathatós eszköznek bizonyult a közbiztonsági őrizet is, — amelyről a kormány változatlan véleménye az. hogy nem tekinti alapintézménynek, hanem olyan átmeneti kényszerintézkedés ez. amely az ország társadalmi rendjének erősítését segíti. Az országban egy közbiztonsági tábor működik, létszáma december 20-án ezernyolcszázhatvankilenc fő volt. akik között közveszélyes munkakerülők és hasonló elemek egynegyed részt képviselnek. Szükségesnek tartom a közbiztonsági őrizet intézményét átmenetileg a gazdasági élet parazitái elleni küzdelemben is felhasználni. (Helyeslés, taps.) Nem fordulhat elő. hogy kétesmultú és ennél még kétesebb jövedelmekkel rendelkező deklasszált. vagy kupeckedésből élő személyek pusztán napi sétálgatással olyan összegek és értékek birtokába jussanak, amely kiáltóan szemben áll a szocialista jövedelem alapelveivel. De itt hívom fel a figyelmet arra is. hogy mind a közbiztonsági. mind a büntető ügyekben nagy súlyt helyezek az alaptalanul jelentsetek, rágalmazók felelősségre vonására. (Helyeslés.) Már korábban utasítottuk az ügyészségeket, hogy minden olyan ügyben ahol a terhelt ártatlansága bebizonyosodik. kötelesek a rosszhiszemű, vagy gondatlan feljelentővel, tanúval szemben bűnvádi kezdeményezést tenni. — Az ellenforradalom ideién komoly támadás érte Népköztársaságunk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont. amelynek megfelelő vé> delme érdekében még nagyon sok a tennivaló. Ezek egyrésze bűnüldöző apparátusunkra és bíróságainkra hárul. a többi része azonban állami. gazdasági és társadalmi szerveinkre. így elrendeltem hogy az ügyészségek havonként a rendőrség illetékes szerveivel együtt elemezzék az elkövetett bűncselekmények vizsgálata során, hogy milyen ellenőrzési, illetőleg szervezeti hibák teszik, vagy tették lehetővé a társadalmi tulajdon elleni bűnözést. Utasítást kaptak az ügyészek, Részletek Szolnok megye hároméves mezőgazdaságfejlesztési tervéből luuuyieiuieios ioai> grammot K toedvenőtten Jelenségek megszüntertéséh«! hosszú évek céltudatos munkája, erőfeszítése taeH. Az álla tenyésztés fejlesztésé /el és egyéb lehetőségek WhasB- nálésával a jelenlegi 16,7 máizsa helyett 1960-ban már 18 mázsa istállótrágya jut egy kát hald szántóra. — Ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kéül tenni annak érdekében, hogy a műtrágyafogyasztás az 1956-oshoz képest legalább kétszeresére emelkedjék. A hároméves terv részletesen elemzi, hogy milyen feladatokat kell megoldani megyénkben az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. Hogyan lehet kihasználni legjobban a jelenlegi vízrendszereket, milyen új létesítmények lesznek, amelyek elősegítik az öntözés kiterjesztését. negyedévben háromszorosára emelkedett. Ismertette azt is, hogy az ország közbiztonsága általában kedvezően alakult, jelenleg a teljes konszolidáció képét mutatja, s a helyzet további javulása várható. Az ellenforradalmi demagógia egyik kedvenc jelszava volt a törvénysértések emlegetése — folytatta. — A vizsgálatok befejezése után kiderült, hogy a korábbi ügyek túlnyomó többsége megalapozott volt és törvényes volt az eljárás maga is. 1957 novemberéig a legfőbb ügyészség — a múlt évi beszámolóban megjelölt számokon felül — 3.012 olyan politikai elítélt ügyét vizsgálta meg. akiket tavaly október előtt ítéltek el. A vizsgálatok során csupán 399 személy esetében tettem előterjesztést teljes rehabilitációra — mondotta dr. Szénási Géza, — mert a többi esetben az újabb vizsgálat is törvényesnek talált* a lefolytatott eljárásokat. Ezzel a felülvizsgálat befejeződött. Az elmúlt évek hibái közül az egyik legsúlyosabbat elhárítottuk az útból, bebizonyitva, hogy voltak ugyan törvénysértések, de távolról sem olyan mértékben, mint amilyenro azt az ellenségeink felnagyít tották. (Keddi számunkban foíy* tatjuk) Az országgyűlés szombati ütését Rónai Sándor, tét ország gyűlés elnöke nyitotta meg Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antoe István. Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottmer Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre. Kisházi Ödön, Kossá István Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc, Nagy József né, dr. Nézvál Ferenc, Révész Géza Tausz Jánosi, Trautmann Rezső, • kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja* Az ülés napirendi pontja: Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója : hogy a már ítélettel befele zett bűnügyek nyomán utólai 1 ellenőrizzék, vajon az érdé kelt vállalat vagy szerv e: eset tanulságaként a kötele ző intézkedéseket megtette-e hogy a további hasonló bűn cselekmények elkövetését megakadályozzák. Mindazokkal szemben akiknél e téren bűnös ha nyagságot állapítunk meg a büntetőeljárás megindí tása iránt az eddiginél szí gorúbban fogok intézked ni. Számítani lehet arra. hogj az éves mérlegbeszámolókbar és a mérlegbeszámolók alap ját képező leltárfelvétel során a törvénytelenül elhurcolt anyagok, vagy illetéktelenül elhurcolt anyagok, vágj illtéktelenül felvett pénzöszszegek elszámolására módokeresnek. E veszély minimumra csökkentése érdekében az érdekelt tárcák figyelőiét már most felhívtam a mérlegbeszámolók gondos előkészítésére és a komoly ellenőrzésre. Fontos feladat, hogy az ellenséges, vagy általuk javíthatatlanul fertőzött elemeket fokozatosan kiszorítsuk a közélet és a gazdasági élet pozícióiból, mindenekelőtt a fontosabb helyekről — még pedig tekintet nélkül arra, hogy ma már a rend ereje szíves magatartást vált ki belőlük. A polgárság élősdi része, amely nem tud. vagy nem is akar munkarészt vállalni a munkásosztály társadalmának építésében, olyan légkört teremt. amelyben erény a mának élés. virtus a huligánság, világnézet a cinizmus — és mindehhez eszköz a gátlástalan fosztogatás. A közerkölcs lazulása as ellenforradalom eredményei közé tartozik. Fennmaradásának oka az igazgatók és az ellenőrzésre hivatottak közönye és bűnös gyengesége. Az a tapasztalat hogy az üzemi lopások, a korrupció, a vesztegetés jelentős részét a rendőrség fedezi fel, holott, ha az igazgató, a főkönyvelő és a felettes hatóság erre figyelmet fordítana —. mint ahogy büntetőjogi kötelessége — a visszaélések zömét neki kellene feltárnia. Az üzemek, a vállalatok, az állami gazdaságok, stb. fosztogatása osztálykérdés. Az utcai harcokból visszavonult és föld alá kényszerült ellenforradalom él és próbálkozik dezorganizálni termelésünket Nem arról van szó. hogy minden tolvaj tettében az „ellenség kezét” keressük, mint a múltban, de vakság lenne teljesen elvetni ezt a nézetet és egyes közönséges bűncselekmények mögött is nem látni a politikumot A társadalmi tnlajdon védelmének fokozása érdekében fel kell éleszteni a társadalmi bíráskodás intézményét. Ezután elmondotta, hogy a kisiparosok és kiskereskedők egy része megengedhetetlen tevékenységet folytat. — Az üzemekből ellopott anyag jórésze egyes kisiparosokhoz vándorolt. Számos kisiparos már attól sem riadt vissza, hogy nyereségét és tőkeerejét bűncselekmények útján növelje. Spekulációs tevékenységgel találkozunk egyes szövetkezetekben is. Az ügyészség megkezdte és eredményesen folytatja az ilyen jellegű spekulációs tevékenység felmérését és fokozza a tervszerű bűnüldözési harcot. A spekuláció miatt megvádolt személyek száma az első negyedévvel szemben a harmadik ' ß A Magyar Szocialista Mure ' > káspárt és a Megyed Tanács ísVégrehaj'tó Bizottsága együt- 1 ;tes ülésén tárgyalta mieg 1 Szolnok megye 15 éves, s ezen belül 3 éves mezőgazdaságfiejleseifcésd tervét — A tervj a vasiatokat amelyeket megyénk legjobb mezőgazda-I sági szakemberei közreműködésével állítottak össze, elfogadta a tanácskozás. A mezőgazdaságfejlesztésl tervek igen fontos részét képezik megyénkben is * párt agrártézisei végrehajtásának és megvalósításukhoz minden erő összefogására van szükség. E cikk keretében nincsen arra mód. hogy a tanácskozáson elhangzottakat, a 15 éves és 3 éves mezőgazdaságfejleszitési tervet teljes részletességében ismertessük. Né- 8 hány főbb gondolatot azon- 8ban már moslt feltétlenül § nyilvánosságra kell hozni, • Megállapította a végre- 5 hajtó bizottsági ülés, hogy az elkövetkezendő eszten; dőkben megyénkben to-i vábbra is egyik fő termelé. si ág lesz a kenyérgabona, termelés. A vetésterület az t előző évekhez képest cse. kély mértékben csökken. . Eazel szemben az a cél, hogy . az egységnyi területről sokkal magasabb gabonatermést takarítsunk be. Eszerint búzából az 1956-os év 7,8 má- 1 zsás átlagterméséhez képest 1 1960-ra megyei viszonylatban 8,5 mázsás átlagtermést kell elérni. Rozsból az 1956-os 6,5 mázsáról 1960-ra 7.3 mázsára kéül növelni a hozamot, i A terméshozamemelés tel-» . jesen reális alapokon nyug-i szik. A talajenögazd átkod ás • megjavításával, megfelelő elő• veteményelk alkalmazásával • ez megvalósítható. A növénytermelés saate» . Zeiténél igen döntő Jelentőségű az a körülmény, hoer A tervezet a továbbiakba az áHiafttenyésErtés fejlesztésé nek szabja meg a feladatai • Az állatállomány' az elmúl években létszámban felfutót ■ azonban a takarmányai® i nem növekedett ennek meg felelően, s a tavalyi takar mánymérlegben jelentős hiá nyok mutatkoztak Jelenle is igen alacsony a szarvas marhák aránya. — Nagyo« megnövekedett a sertésállc mány, és a Sertéseket szarvasmarhák., rovására ta karmányozták. A hároméves mezőgazda ság-fejlesztési tervben a ta karmányalap biztosításává mód lesz arra. hogy szarvasmarhaállomány, - amely 1956-ban csupán 51. százalékát képezte a szá mosállat létszámnak, I960 ra 55,4 százalékra emel kedjék. Bár ez a növekedés nem ki elégítő, hiba lenne mégi dyan terveket készften; amelyek megvalósításóho pillanatnyilag nincs meg i reális alap. Meglehetősen nagy a Jul tenyésztés iránti kedv. így a 1960-ra előirányzott XI száz* lékos emelkedésnek megva a lehetősége. A hároméve terv során megyénkben 195C hoz viszonyítva mintegy 15 ezerrel darabbal kell növel ni a baromfiállományt. Ezé felül fontos a viziszámyaso és a pulykák tenyésztése, mi vei ezek iránt nemcsak bel földön, hanem külföldön i igen nagy a kereslet. A hároméves terv során: 30 ezer hold talajjavításra több mint ezer hold gyű mülcstelepítésre. ezer holi szőlőtelepítésre, 1500 hol fásításra is sor kerül. A tervezet igen jelentő mértékben foglalkozik a tei melőszövetkezeti beruházó sokkal, s általában azokks az intézkedésekkel, amelye a nagyüzemi gazdaságok fej lesztését szolgálják. Kihang súlyozva, hogy a mezőgazda ság fejlődésének iránya a sző vétkezés, a nagyüzemi gaa dálkodás. *-ka. -POOPOOOoooQooocooococcpeooooooooomxxxw megyénk őssz-szóntóterűletének í 50 százalékán takarmánytermelés lesz. 3 — Ez nagyon sokat je'lent az eiővetemény és az ál£ lattenyésztés szempontjából I — Szálafitakarmányokból a; 1956-os 58.500 holdról 1960-trs 98 ezer holdra növekszik _i vetésterület. Ezen beiül t pillangósvirágú takarmánynövények vetésterülete 73.001 holdat fog kitenni. Ismeretes, hogy az élmúl éveiben az egyoldalú kalászos és kukaricatermelós kő vetkezőében a termőtalajai szerkezete leromlott. Evenként legalább 40 mázsa istállótrágya lenne szükséges a talajerő pótlásához. A jelenlegi állatállo mány mellett azonban csal 16 7 mázsát tudunk biztosítani kát. holdanként. A káros, úgynevezett éketalp réteg kedvezőtlen haitá| 8sát csupán a termelőszövetkezetéiben tudtuk részber felszámolni. — A műtrágyahasználat az egyéni paraszt(«gazdaságokban alig haladja §meg a holdanként! 5 kilo-
