Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

Emlékezés Ady Endrére

Nyolcvan évvel ezelőtt,

1877 november 22-én született a Szilágy megyei Érdmindszentem a XX. század első két évtizedének legna\ gyobb magyar költője, Ady 5 Endre. Forradalmi költő volt: j a nemzeti szabadság és tár- 5 sadalmi forradalorn költője. ; Költészete hasonló szerepet í töltött be korában, mint Pe; tőíi költészete 1848 előtt és

< József Attila költészete a : 30-as évek idején. Merőben j új költészet ez, mégis a nagy

< magyar haladó költői hagyományokban gyökerezik: Cso-1 komi, Petőfi, Vajda költői ■ hagyományainak folytatója.

] Sorsa is a Magyarországon 1 már addig megszokott költői ; sorsot példázza. Egész élete ; harcban, támadások tüzében : telt eh Ady Endre tudta, 5 hogy költészetével harcot fog ? indítani. Akarta ezt a harcot ; és vállalta következményeit.

< Soha magyar költő körül nem ; támadt akkora zaj, mint Ady • Endre körül, amikor 1906-ban 5 kiadta első verses kötetét, az í Üj verseket. Szinte kürtharsogás közben lépett az iro; dalom porondjára és harcba j szólított mindenkit, az egész ; magyar irodalmat. Az Űj ver-Isek kötetének előhangjában megadja költői programját:

Verecke híres útján jöttem én,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,

Szabad-e Dévénynél betörni Űj időknek új dalaival?

Új időknek új dalaival _ lép fel, s amelyekhez hasonió- 3 kát nem hallott még Ma- 3 gyarocszág. Kérdéssel kezdi, . szabad-e betörnie ezekkel a dalokkal. Kikhez intézi a kérdést? Azokhoz, akiktől tagadó feleletet vár. A magyar

S’1 népen uralkodó összes hatalmásságokhoz, személyekhez, a ; maradiság őreihez. Nyilvání való, hogy ezeknek: válasza 3 csak tagadó lehet: „Nem sza; bad”; Ady tisztában van a a válasszal, és megindul a harc « a magyar ugar népének fel- 3 ébresztéséért a maradiság őr; zői, az „álom bakók" ellen. ; Dalait megzenésítik, elnyeri j Budapest irodalmi nagy-díí ját. az Ady név fogalommá : válik. Verseit kévésén olvas: sák, még kevesebben értik, 3 mégis az egész „íközvéle< mény‘‘ részt vesz a neve köj fül tomboló harcban. Kora 5 csak végletdkiben látja őt: vagy mint új Petőfit, a magyar költészet diadalát, vagy mint nyelv-rantó, hittagadó, erkölcs-nélküli, eszeveszett hazaárulót

Nagy volt az uralkodó osztályok felháborodása Ady ellen. Az akkori magyar társadalom egy része, a harmincmilliós nemzet és a nagyhatalmi állás álmában ringatózott: nem ismert küiömb népet fai tálánál. Ezt a társadalmat bírálta, ostorozta Ady, afci a ma avar TT sáron nem

lettel az uralkodó osztály

egyes képviselői, így pL Ti-« sza István ellen.

Ady gyűlölete szeméi

lyes gyűlölet.

Petőfi gyűlölete a nemesi kiváltságok képviselői el-HEGEDŰS LÁSZLÓ festő 1870-ben született Szentesen. Münchenben, Párizsban, Bécsben tanult, de művészi oklevelet itthon, a Benczúr mesteriskolán szerzett.

Munkáin erősen meglátszik a Piloty és Benczúr iskola hatása. Főleg vallásos kompozíciókat festett. Krisztus siratása, Krisztus a keresztfán, — Szenvedés, stb. Liliomos madonna című képével itthon az Ipolyi-díjat, a párisi világkiállításon az ezüstérmet kapta. Sok megrendelése volt, s a vallásos képeivel elnyerte mind az itthoni, mind a külföldi díjak nagy részét. Benczúr Gyulához hasonlóan, nagy gonddal figyelte meg a részleteket, bársonyok, drapériák gazdagságát. Misztikus, szenvedő kifejezéseivel az akkori élet befutott, elfogadott nagy festője volt.

A vallásos képek festése nem elégítették ki, hanem

nagyméretű történelmi kompozíciókhoz kezdett. Pusztaszeri vérszerződés fSzentes, múzeum), Budavár bevétele (Fővárosi képtár), Bem Szászvárosnál, Mátyás király Bécs előtt.

KÖZBEN 1899-ben tanulmányúton volt Spanyolországban. Az 1900-as évek elejétől már tagja volt a szolnoki művésztelepnek. 1903-ban tanárrá nevezték ki a Képzőművészeti Főiskolára. 1904-ben Rómában dolgozott. Itt festette meg „Krisztus siratása“ című képét. Ezzel elnyerte másod szór is az Ipolyi-díjat.

Festészetét nem mondhatjuk egyoldalúnak, mert a vallásos és történelmi kompozíciókon kívül zsáner és pa raszt tárgyú képei is ismertek.

Zsáner képei közül említésre méltók: „Liliomok köSZERKESZTŐI ÜZENETEK

„Hóvirág“ Abádszalók, Versei Határidő után, nem a Megyei Tanács Művelődési Osztályára érkeztek. Ettől eltekintve sem számíthattak volna sikerre. A verselőkészség bizonyos Jelei ugyan lótszódnak, de a Jelszavas stílus, az erőltetettség lerontja értéküket.

Kovács László, Mezőilék. Verse szintén helytelen címre érkezett. Mondanivalója helyes, de meglehetősen prózai a kidolgozás. A magyar nyelv szelleme nem szereti a névelőkkel való takarékoskodást.

Csintó Kálmán, Jászapáti, Beküldött két verse azt mutatja, hogy kár volt annak idején abbahagynia az Irogatást. Az őszinte érzés, a gondolatok képekben való megformázása feledtetik a verselés hibáit. Lapunkban helyet fogunk találni közlésükre.

Tóth Dezső, Szolnok. A „Gondolatok'; mély mondanivalóját érdemes lett volna nagyobb műgonddal kidolgozni. A magyaros vers pattogó ritmusa nincs összhangban a komoly tartalommal.

„Lux“. Két verse közül az i.Oszi reggel'" hangulatos, képszerű, s ezért szemléletes. Közlésre kerül. Az „Egy ismerős a vidám rovatba megfelelne, ha a befejezés nem lenne parlagi.

„ördög“ Törökszentmlklós. — Verseinek értelmét nehéz kibogozni a helyesírási és írásjelhibák miatt. Nincs Jogunk a rím kedvéért megcsonkítani a magyar szavakat.

Biró Ferenc, Jászladány. November 7-re írt verse mondanivalójában helytálló, de formájában Igen gyenge. Sokat kell olvasnia. tanulnia ahhoz, hogy msradhatóst alkothasson; — A . Pista bá'< bárbeszéde szellemes, tí^ a kidolgozás primitíVj

Nylkos Albert, Kisújszállás, —

Mostani verséről is csak azt tudom mondani, hogy a magyar történelem nagy alakjainak versbefoglalása így vulgarizálva nem helyes. Soraiból érződik, hogy szereti a történelmet, — Idejét hasznosabban .töltené, ha ilyen tárgyú könyveket olvasna;

Szederkényi Attila, Budapest.

Versének párhuzamos ellentétekre épülő szerkezete kifejező bár naturalista képei — közlésre méltóvá teszik a verset. Emellett szól a komoly tartalom is.

Ügeti Szilveszter; Jászberény.

Én ugyan nem Ilyen Írást kértem, de ha Így gondolja, ez is megfelel; Legyen Igaza. A vers némi Petőfi ízt hagy maga után, de azért közölhető.

László István Péter, Budapest. Beküldött versciklusa figyelemre méltó. Lírájának színesedését mutatják a versek, ha témájukban megmarad is „tarnavölgyl hazája“ mellett. Ha az idő engedi, levélben térek ki azokra a kiküszöbölhető hibákra. amelyek még a versek olvasásakor zavarólag hatnak. Addig is közlünk azonban belőlük.

Vankó István, Tiszaszentimre. Beküldött verse valóban még elég szerény. Inkább próbálgatás, mint megérlelt alkotás. — Küldjön több írást, főleg eredetibb mondanivalóval;

Csépes Imre, Tószeg. Versének mondanivalója helyes és érthető, fölösleges a magyarázat hozzá. — Némi verskészsége Is van. Törekszik képesen kifejezni magát, azonban olykor szólamszerűek sorai. Írjon máskor is egyszerűbben,

sí Szurmasí k»

kai és társadalmi erőviszonyok Petőfi korában világosan áttekinthetők voltak. Mi sem természetesebb tehát, hogy ő törpéknek látta a patópálokat Ady, akinek korában a politikai erőviszonyok kuszáltak, démonivá, szörnyeteggé, a gonoszság megtestesítőjévé nagyítja az ellenséget.

Önmarcangoló hazafiságában felelőssé teszi a népet is elmaradottságáért, amiért tűri az elnyomást. A munkásosztállyal szemben azonban soha sincsen egyetlen bíráló vagy elítélő szava; Amikor ráébred arra. hoev csak a munkásosztály lehet az általa anvnyira kívánt, akart és sürgetett forradalom vezetője, érdeklődése teliesen a munkásosztálv felé fordul. Büszkén hirdeti: egy érdeme van, —■ hogy mélyre látott és szerette a munkásságot. A munkásság tömegharcai adtak hitet a hitetleneknek. Együtt zúgta velük: Rohanunk a forradalomba. Együtt zengte velük az utca énekét. A magyar proletárokkal, véreivel száguldott, vívott, ujjongott a lelke.

A kisnemesi származású Ady Endrének valóban az volt a legnagyobb érdeme, hogy elmenekült ,.az úri viharból". és felismerte a munkásosztály történeti hivatását, a forradalom vezetésére. Ennek a ténynek a felismerése után nem szűnt meg biztatni a munkásosztályt a forradalomra. Joggal mondhatta költészetére:

Ha elátkozza százszor Puss*

faszer.

Mégis győztes, mégis új a magyar.

Egyik versében* [Az

Értől az Óceánig) jelképesen beszél saját sorsáról, pályájáról. Amint az Érdmindszent alatt folyó Ér folyócska eljut a Kraszna, Szamos. Tisza és Duna vizével az Óceánig, úgy jut el ő is az egész magyarság és emberiség szívéhez. És nem tévedett.

— Verseinek figyelmesebb

olvasásakor azonban kiderül, hogy szimbólumait Ady maga fejti meg. Költészetének éppen szimbolizmusa adta meg újszerűségét és eredetiségét. Ady szimbolizmusával egy új világ képét rajzolja meg: az Adv-világét;

Születésének nyolcvanadik évfordulóján kegyelettel adózunk emlékének e sorokkal. Hisszük és valljuk, hogy nemcsak ifiú szívekben §1. amint ő hitte .hanem mindannyiunk szívében;

B0TO7VD ERZSÉBET

művészetzötf'i „Lámpa mellett", „Le vélírás közben."

Hosszabb, rövidebb idői megszakításokkal Szolnokot töltött. Itt festette paraszt tárgyú képeit, melyek közül < legszebb, de összes munlcá közül a legfőbb megbecsülés érdemel „Hazafelé“ című ké pe. (lásd a fenti képet). Bá tanulmány szerű ábrázolás, tö rekvés a pleuer festészet fel és keresés a paraszttipusol< az egyszerű ember, paraszt táj kifejezésére. Hű képet a< az erős csontú, szikár fiata legényről. Igaz, hogy ő név ezt akarta ábrázolni, de aka ratlanul is valóságos kifejező je lett az elfáradt, munkátó agyongyötört megedzett pa rasztembernek. Még kissé be állított, nem érezzük a moz gás lehetőségét, de evvel a ké pével mégis közelebb kerül a „tökéletesebb" művészet hez.

HEGEDŰS LÁSZLÓ mun kásságánál meg kell emlite nünk oltárképeit és mint jó kiváló illusztrátort emlegetik Patrona Hungáriáé oltárképe a newyorki magyar kát templomban, Három kir. oltárkép, a budai kir. várpalota Zsigmond kápolnájában stb. Illusztráció közül főleg ismeretesek azok, melyeket Petőfi költeményeihez készített i

Számos iparművészeti munkát, különösen terakotta és bronz szobrocskákat készített, ezekkel nyilvános helyen azonban sohasem szerepelt.: Munkásságával gazdagította a j szolnoki művésztelep hagyományait.

B. SZÉKELY JULIA

Ady Endre: ^ GRÓF SZERŰN

Nyár éjszakáján a grófi szérűn Kecsen a deszka-palánk S asztag-városban pirosán Mordul az égre a láng.

Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve.

Fut. reszket a riadt mezőn Az égő élet heve.

Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol.

Az egész táj vad fájdalom.

S a gróf mulat valahol.

„Mért fáj neked az égő élet? Nincs benne részed soha,

Ne sírj, grófodnak lesz azért Leánya, pénze, bora.”

„Ne félj, a tél meg fog gyötörni, Mint máskor, hogyha akar. Élethez szemhez nincs közöd Grófi föld ez és magyar.”

S mégis, amikor jön a reggel S pernyét fújnak a szelek,

A grófi szérűn ott zokog Egy egész koldus-sereg.

Kép Gvadányi József „Egy falusi nótárius buds) utazásal’'-foő],

Szenes kalászok énekelnek Gonosz, csúfos éneket:

§ „Korgó gymnrü magyar paMSZt ,

| Hát mi vagyok én neked?” űiuiumiuiuiiiuiiiimiiiminummiunuiiiiiiiuiiniiiimiiiiiiimiliíniiiiimiiiimiiiiiiiiimiiiiiHiiiimiiiimimmimmiimiiumir

Siratják a semmit, a másét, — A gróf tán éppen agarász • Érzik titkon, hogy az övék K bús élet s a kalász.

HeqyÉMK retpEDEHésE

I. KÉPZŐMŰVÉSZET

n

látott mást, mint sivatagot és „álómbakákat’’,

A „békés fejlődés” aláaknázójának tekintették. Pedig a „békés fejlődést’“ nem Ady aknázta alá, hanem a polgári demokratikus forradalom megoldatlan problémái, amelyek a századforduló* első é vei ben mind előkerültek. — Többek között a földkérdés, az osztrák-magyar dualizmus, a magyarság és nemzetiségek megoldatlan problémái. Ady észrevette ezeket a problémákat, éppen ezért érezte robbanó országnak Magyarországot. Látta a polgárság, parasztság és munkásság szervezkedését, és remélte, hogy ez a szervezkedés forradalomban fog kitömi. Költészete tele van izzó vágyakozással a forradalmi változásokra. Forradalmi szenvedélyt sugároznak ezek a versek, szinte lírai indulók, amelyeknek hangjára masírozni lehet — Ezek a versek túláradnak a forradalmi rohamra induló embebte nagyszerű hitétől, optimizmusától, a felviiradó győzelemre való készülődéstől. Magyar aratás nagy ünnepének hirdeti a forradalmat:

Magyar ünnep lesz az Aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nő a dühösek szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

Ady minden ízében

költő, s mint költő ad választ a politika, történelem és társadalom jelenségeire. Szomorúan kell tapasztalnia, hogy a korát jellemző forradalmi nyugtalanság nem képes tudatos cselék véssé érlelődni. Ezért vegyül költészetébe gyakran keserűség és reménytelenség. Ezért látja sokszor meddőnek és hiábavalónak a a küzdelmet. Ügy érzi, egyedül van: csak 6 lát világosan. Kora magyar politikai és társadalmi problémái anynyira kuszáltak, hogy ezékben kell keresnünk Ady egyéniségének ellentmondásait, többek között azt, hogy hitt a forradalomban, de olykor hiábavalónak látta a küzdelmet.

A feudálkapitalista Ma^ gyarországon nem voltak világosan áttekinthetők a politikai erőviszonyok Ady korában. A kapitalisták szövetségre léptek a feudalizmussal. Olyan polgárság pedig, amely a feudalizmussal leszámoló forradalmat megvívja, nem volt A magyar uralkodó osztály önálló ipari és kereskedelmi tervei megvalósítása érdekében olykor szembekerült az osztrák kapitalistákkal. Harcát a nemzeti függetlenségért vívott harcnak tüntette fel, holott csak a nagyobb profitért harcolt.

Mindezek a körülmények tették Ady költészetét sötétté és peszimistává. Ezért fordult Olv roérl-|otptl=n gvülö-