Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

Y.JLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI II. évfolyam, 211. szám. ARA- 50 fillét 1951. november 11. vasárnap t : i i ♦ l I : \ HUi: Kormányhatározat az üzemi tanácsokról tMIMIMHtlIIMMIItMMMMHIMM« Oláh György megyei tanácselnök a választásokról KÉSZÜL A JÓ EBÉD Oláh György elvtárs, a tószegi megyei választókéi ület honpolgárainak jelöltje a Megyei Tanács VB elnöki szobájában kí­nál meg .hellyel, ahogy betoppanunk hozzá. Mivelhogy egyben a Megyei Ta­nács VB megbízott elnöke is. Személye iránt érdeklődünk, hogy bemutassuk őt olvasóinknak és választói­nak. Ámde nehezen nyilatkozik magáról ez a középkorú családapa. Annyit mégis sikerül megtudnunk, hogy Rákóczifalván született cselédszülők gyermekeként. Ma­ga is kóstolta a napszámos sanyarú éle­tét majd kubikosként dolgozott a felsza­badulásig. B'elszabadulás után, 1945 februárjától a Magyar Kommunista Párt tagja, sőt még ezév decemberében pártapparátusba kerül. Rövid ideig Jászberényben dolgo­zik, majd a Megyei Pártbizottság appará­tusában. Innen pedig a pártközpontba ke­rült. Hároméves pártfőiskolát végez, s az iskola elvégzése után — 1957. augusztus 27. óta a Szolnok Megyei Tanács VB- elnöke. Ezután arra tereli a szót, mit vár ő a jelenlegi kiegészítő tanácsválasztásoktól. — Elsősorban is érzem a jelentőségét, mit jblent az, hogy vasárnap kettőszáz­harminc megyei, járási és he'yi tanács­tagot választanak Szolnok megyében, mint a Népfront jelöltjeit. Sokan nem ér­tik, s hangot is adnak ennek — többek között választókerületemben, Tószegen is találkoztam ilyen nézettel — ml szükség van évközben ilyen választásokra. Hát nagy. Mégpedig azért nagy, mert a jelölő­­gyűléseken, a választásokon, s a megvá­lasztott tanácstagokon keresztül akarjuk erősíteni az államhatalom helyi szerveit, a tanácsokat. Minden választókerületnek kell, hogy legyen tanácstagja, aki a vá­lasztókerület; érdekeit képviseli a tanács­ban, s a választók akaratát érvényesíti ott. — S itt főleg várok még valamit a tanácstag-választásoktól. A tanácsok mun­kájának elismerésével, a tanácsok e'isme­­résével nincsen baj. Az azonban lépten­­nyomon ^paszta! ható, hogy ha a községi tanács valam-’ven rendeletet ad ki, konk­rétan a községre vonatkozóan, a lakosság korántsem tekinti olyan törvényerejűnek, mintha azt — mondjuk — a Miniszterta­nács adta volna ki. Márpedig a helyi ta­nácsok a legalsóbb államhatalmi szervek, a Minisztertanács rendeletéinek értelmé­ben hoznak határozatokat, tehát minden állampolgárnak épp olyan kötelező érvé­nyűnek kell azt tekintenie. Annál is in­kább, mert ez az ő falujuk, az 5 környe­zetük érdekében születik, s választottjuk révén az ő akaratuk érvényesül benne. — S mit szeretne még közölni Oláh elvtárs a választásokkal kapcsolatban? — Mint egyszerű honpolgár, annyit mondhatok végezetül, hogy számítok a választók — nemcsak az én választókerü­letem, a tószegi megyei választókerület — hazafias kötelességére, hogy a Népfront jelöltjeire adják szavazataikat; Bepillantás a jövő század birodalmába Nem túlzás ez a cím. Aki nem sajnálja a fáradságot és felkeresi Budapesten a most megnyílt atomenergia a bé­ke szolgálatában’’ című kiál­lítást (Technika Háza, V., Szabadság tér 17.) egy kis ízelítőt nyerhet abból, meg­közelítőleg milyen óriási le­hetőség rejtőzik az atomener­gia békés felhasználásában. A kiállítást a Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége rendezte a rendelkezés­re bocsájtott szovjet tudomá­nyos anyag alapján. Hogy mit érthet és mit lát­hat az egyszerű „laikus” is ezen a bemutatón? Nagyon sokat. Elsősorban is, a kitűnő szemléltető ábráik szinte köz­érthetően mondják el az atom szerkezetének tudnivalóit, mutatják be az atom- és atommag relatív méreteit, a mesterségles rádióaktívitás, a magreakció, magenergia, lánc­reakció sokat hallott, de ke­vésbé értett törvényeit. — Majd képet kapunk az atom­energia felszabadítása révén keletkező hatalmas erők fel­­használásáról, ,.munkába fo­gásáról*’. Látjuk az első — s a világon is az első — 50(H) kilowattos teljesítményi) atomerőmű átlátszó anyagbó' készült makettjét, valamint a most készülő nagy teljesít­ményű atomerőművek egyi­kének kicsinyített modelljét i& Látható a kiállításon — képekben, rajzokban, de gépi berendezések bemutatásával is — a rádióaktívitás, a rá­dióaktív izotópok alkalmazá­sának sok-sok formája. A je­lenlévő és a látogatókat ka­lauzoló magyar és szovjet szakemberek magyarázatai alapján a hozzá nem értőben is világossá válik, hogy ipar­ban, mezőgazdaságban, gyó­gyászatban és még sok mác területen egyaránt hihetetlen nagy lehetőségei vannak en­nek a tudományágnak. Lát­juk a rákos daganatok Gam­ma-besugárzással való gyógyí­tásának eszközeit, a rádió­aktív izotópokkal a növények életfunkcióit vizsgáló gépe­ket, az acélgyártásban, a kő­­olajkutatásnál s ki tudja még hányféle helyen való nagyszerű alkalmazását. Képet kapunk arról is, hogy milyen módon dolgoz­nak a szovjet tudósok, mi­lyen eszközökkel védelmezik magukat a káros sugárbeha­tások ellen. Külön érdekessége a kiál­lításnak a távmanipulátor. A rádióaktív anyagokkal dol­gozó tudósok ugyanis vastag 'középütt átlátszó) ólomfalla" vannak elválasztva a tulaj­donképpeni munkaasztaltól.. S hogy mégis zavartalant!' dolgozhassanak, ezt az ú. n. manipulátor teszi lehetővé Ez egy .ykétkarú“ gépezet valójában mesterséges kéz­nek is lehetne nevezni, ugyanis pontosan „lekopí­­rozza’’ a kéz mozdulatait a műszer túlsó oldalán. A láto­gatók legnagyobb álmélko­­dására a gép karja tesz-ves? a lombikok között, végzi a megszabott munkát, sót — tréfás kis jelenet —, még tü zet is ad az egyik látogató­nak. Mindezt az üvegfal túl­só oldaláról, irányítja az egyik mérnök. Soroljuk tovább? Ebből is érzékelhető talán, hogy mi­lyen érdekes és tanulságor még a „laikus” ember szá­mára is ez a kiállítás. Azt a tanulságot rejti, hogy a? atomenergia nagyon nagy szolgálatot tehet az emberi­ségnek, ha békés célokra használják fel. S a kiállítás megrendezőit, a szovjet elv­társakat éppen ez a cél ve­zette: bemutatni az atom­energiát a béke szolgálatá­ban. — t. p.— A szolnoki Vendéglátó Vállalat törökszentmiklósi kiren­deltségén dolgozik Papp Ko vács József mint főszakács. Jelenleg is az ízletes ebéd készítésén munkálkodik. Kiváló és lelkiismeretes munkájáért többször jutalmazták. A hi­degtálak nagy mestere ő, amit bizonyít a többszöri verse­nyek első helyezése. A mi jelöltünk Kengyel Mihályné Amikor megláttam nevét a megyei tanácstagnak jelöl­teké között, szerettem volna felkiáltani: igen, ilyen jelöl­tek kellenek nekünk. Csen­des, szerény, kedves, de a munkában, ügyünk képvise­letében fáradhatatlan embe­rek. Egy pillanatra megele­venedett előttem képe. Lát­tam már őt a megye asszo­nyai (között forgolódni, va­laki bánatában osztozni. Lát­tam munkásőr ruhában, fegy­verrel a kezében, s láttam két gyermeke fényképe fölé hajolva mosolyogni. Neki is épp úgy vannak gondjai, mint sok más em­bernek közöttünk. Hozzá sem volt a sors kegyesebb, mint bármely más szegényember gyermekéhez; Másfél évti­zeddel ezelőtt a földet túrta és szolgálóleányoskodott. Mi­kor milyen alkalom volt arra, hogy zsenge karjaival kenye­ret keressem Akikor szokta meg a mun­kát, akkor tanulta meg tisz­telni a kérgeskezű embere­ket. Ezt azóta sem felejtette el, mióta a megye nőmozgal­mának egyik veeztője. S aki a munkát, az egy­szerű embereket nem felejti el, az érdemes a tanácstag­ságra. borsi — J-Oikfa* /kak íangv-eHeMjéttek míu-édU wxnallto-bádai A hangverseny szünetében többen kérdezték tőlem, mi a titka JAKOV ZAK lenyűgö­ző játékának? Hirtelen, na­gyon tömör fogalmazásban csak annyit válaszoltam: tud! Most kis idő elteltével, a káp­­rázatból kissé felébredve töb­bet látok a nagy művész tu­dásának részleteiből. Azt hiszem, legimponálóbb volt mindenki számára a vég­telen biztonság, az abszulut tökéletes technika. A művész a legbonyolultabb technikai feladatot is a legegyszerűbben oldotta meg. Játéka nélkülö­zött minden felesleges moz­gást, ezért volt annyira póz­­menes, őszinte. Hangképzési mechanizmusa utolérhetetlen. S noha a legsejtelmesebb pianisszimóktól, a legzengőbb fortisszimókig teljes dinami­kai skálát vonultatott fel, a művek megformálásakor óva­kodott minden romantikus túlzástól. A műsorstilus, han­gulat és ismertség szempont­jából igen változatos volt. Bach-Busoni Toccata elő­adása a romantikus hangvé­tel a bachi polifónia magas iskolája volt. A művész min­den egyénieskedéstől tartóz­kodott, alázatosan alárendel­te művészetét a kor, s a szer­ző elgondolásainak. Éppen ezért volt az előadás olyan ihletett, olyan őszinte és mű­vészi. A második Bach szám szép kantilénájával aratott si­kert, míg a Lully átirat Ja­­kov Zak technikai felkészült­ségéről győzött meg bennün­ket, de egyben a fegyelme­zettségéről is. Nem vonta el a figyelmét a technika csillog­tatása a bensőséges mondani­valóról. A puritán felfogás a Beethoven Szonátát kissé le­egyszerűsítette, viszont kár­pótolta a hallgatóságot a gyö­nyörű dallamformálássai és Miért me]y jól a jegyzés Jászjákóhalmón? Mizsel Lászlóval, a jászjákóhalmi FMSZ ügyvezető igazgatójával beszélge­tek. A szövetkezeti részjegyek jegyzéséről szól csendesen, megfontoltan: — Tudják a jákóhalmiak, hogy a szövetkezetnél jó kezekben van a pénzük. Ebben az évben 390 ezer forintot használ­tunk fel; ebből építettük a cukrászdát, az éttermet, mely befejezés előtt áll. A sön­­tés megfelelő méretének biztosítására „csekélyke” 15 ezer forintért vettünk meg a mozivállalattól egyetlen helyiséget, mi­után a két és félhónapos érvelés meddő­nek bizonyult... Varga Illés, a MÉSZÖV igazgató-elnöke volt az, aki végét vetette a kicsinyes vitának. A tüzelőanyagtelep részére hídmérleget vásároltunk, s már fel is szereltük. Mindez kb. 13—14 ezer forintba került; de — mint a többi kiadás­nak meg is van az eredménye. Aa* FMSZ dolgozói serényen láttak az agitációs munkához, mely megelőzte a jegyzést. Urbán Péterné és Kovács Sándor, étter­münk dolgozói, együttesen 5500 forint le­jegyeztetésével dicsekedhetnének, ha —1 nem volnának olyan szerények. Fazekas Sándor, a TÜZÉP-telep vehetője alig 10 nap alatt már eddig 500 forintot jegyez­tetett. s — S miért nem megy mégj óbban?. — folytatja elgondolkozva. — Nos, it* részben a felvilágosító munka elégtelen­sége az ok. Máskülönben miért vásárol­nánk a tagok olyan cikkeket pl. Jászbe­rényben, ahol a vásárlást nem jegyzik be könyvecskéjükbe, melyeket itthon is meg­vehetnének ... Én bizony nem tudora, ki tehet arról, hogy milyen minőségű szén kerül Jászjákóhalmára; de annyi szent, hogy nem nagyon szeret bennünket... Ez a másik ok. TÜZÉP-telepünkre szinte kizárólag a mátranováki diós és darabos szén kerül. Mindkettőnek oly nagy a sa­lakja. hogy az fmsz-taaok nkább Jászbe­rényben vásárolnak tüzelőt. Brikett? ... Már a színét is kezdjük elfeledni... Ha jól emlékszem, még az ellenforradalom előtt kaptunk belőle egy vagonnal. De hol van ez már? ... Dolgozóinkat, tagsá­gunkat azonban nem kedvetlenítik el a — remélem — átmeneti nehézségek, s szí­vósan küzdenek a szövetkezeti részjegy­jegyzés sikeréért, _ = b. z. *— a mű érzésbeli összefogásával, Chopin ritkán hallott H dur Noctume-jét s H moll Ke­­ringőjét a magával ragadó könnyedség, mig Rachmani­nov két Prelüdjét a lélegzet­elállító szinkontrasztok jel­lemezték (különösen a cisz mollt.) A műsor kétségkivüli fény­pontja a Prokofjev Szonáta volt. A mű szerzőjének végte­len szellemességét hitelesen sugározta a művész. Külön ki kell emelni a harmadik tételt, melyben az előadó szinte azo­nosult a mondanivalóval, in­kább élte mint játszotta a művet. A ráadásként játszott Prokofjev Toccata aratta a legnagyobb közönségsikert. A mű igen alkalmas volt a művész virtuóz technikájá­nak csillogtatására. A szűnni nem akaró taps ékes bizonyí­téka annak, hogy Szolnok vá­ros zeneszerető közönsége JAKOV ZAKÓT szívébe zár­ta és máskor is szívesen meg­hallgatja. BAKKI JÓZSEF Kétszáz maisán feli ciüorrépaiermés Jászapátban Mudri Mihály, a jászapáti Alkotmány Tsz mezőgazdásza arról tudósít bennünket, hogy a tagság szorgalmas munká­val cukorrépából kh-ként 201 mázsa 70 kilogrammos átlag­termést ért el. Az Alkotmány Tsz-nek 60 hold szerződött cukorrépa területe volt ta­valy; ebből 15-öt az ellenfor­radalmi események miatt csak hiányosan tudtak meg­művelni. A tagság arra szá­mít, hogy termésátlagukat a most kezdődő gazdasági év­ben emelni tudják; ezért 60 helyett 80 kh-on fognak cu­korrépát termelni. Bizonyosra veszik, hogy az alapos talaj­munka, a trágyázás és mű­trágyázás meg fogja hozni aa eredményt.

Next

/
Thumbnails
Contents