Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-17 / 271. szám

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének 1 086/1957.[XI. 17. sz. határozata

az üzemi tanácsokról

’ „Fóti dal“ a városalapítókról

(Jfizony, a fóti Károlyi-kastély 66 hoU das parkjában már

f,A dalos madarak mind clnémultanak, Nem szól a harsogó haris a fű közül,

S még egy picinyke kis prücsök sem

hegedül”,

Azért az erdő zsibongó tavaszi hangjai mégsem hiányoznak most a fóti várból. Mivelhogy 7957. november 15. óta Gyermekváros született itt, s a Gyermekváros lármázó zsongása bolygatja meg a festői kis falu szent őszi csendjét.

Babusgató gyermekkezek ápolják a park riadt őzikéjét, s a három halastavon gyermekkezek kormányozzák a csónakot, ,,Kadina” — a Gyermekváros tarka hátaslova ágyékát gyermekcipők bökdösik ügetésre.

Mert a regényes szépségű Károlyipark, a hozzátartozó 200 hold szántóföld, a két lófogat — a hátaslóról már szó volt, egyébként a Gödöllői Agráregyetem Tangazdaságának ajándéka a Gyermekvárosnak —, a park szabadtéri színpada, <a roppant kastély ormán vörös csillaggal, s a lenini idézet feliratával: „hegyetek szilárdak, a győzelem tiétek lesz”- — gazdát cserélt pénteken.

Gazdát cserélt jelképesen is, meg a valóságban is. Jelképesen úgy, hogy Pusztaházi Istvánná, az Országos Nőtanács részéről vörös selyempámát, óriási (legalább 30 cm hosszú) rézkulcsot adott át Király Anikónak és Kiszlinger Lacikának, a Gyermekváros két kis lakójának, a felnőttek nagy ünneplése közepette.

így mondom, nagy ünneplés közepette, s hogy bizonyítsam is, hadd mondjam meg, csupán a sajtó részéről legkevesebb 30 újságíró, rádióriportért, filmoperatőr jelent meg. Ott volt a Nőtaná,cs, a Művelődésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Lélektani Intézet, gyermekotthon vezetők az ország különböző részeiről és hát pedagógusok, nevelők sokan. Ott voltak a Budapesti Közétkeztetési Technikum tanulói, akik az első ízletes tízórait készítették el a száz városalapító gyermek számára. És ott volt — a boldogság szorongó érzésével, a jól végzett munka örömével — Lelkes Éva, a Népakarat munkatársa, aki az egész akciót elindította, s a Gyermekváros Szervező Bizottság vezetője lett.

S akik csak ott voltak, mind azért jelentek meg. hogy tanúi legyenek száz (pontosan, egyelőre kilencvenkeltő, nyolc kislány e héten érkezik meg) honfoglalásának. Száz árva, kegyvesztett fiatal otth on ra la látásának ünnepe volt ez a nap, akik az ország különböző részeiből jöttek ide.

Hogy kicsodák is?

fpemutatunk közülük néhány tipikus

■U sorsú mostoha kis honpolgárt. A töpörödött termetű Béres Mária, 14 éves volna már, de még csak a VI. osztályba jár, mert budaörsi nevelőszüleinél az állatok etetésére, a háztartási munkák elvégzésére jutott csak ideje. A szőke Tarnóczi Ferikének, aki Mezőkovácsházán volt tehénpásztor („örökbefogadott gyermek”) semmi ideje nem jutott a tanulásra. Palaszki Józsika — lehet 10—11 éves — Szabadszálláson kapált, aratott, de sorolhatnám vég nélkül az elhagyott árvák eddigi szomorú életét.

Pedig mennyi tehetség rejtőzik bennük, mennyi tanulni, dolgozni vágyás él lelkűk mélyén. Jenesük Pistike 20 rajzot hozott magával. Szenvedélye a rajzolás, s máris úgy szemléli a parkot, mint megannyi ceruzára kívánkozó téma pazar lelőhelyét. Pápai Gyurikából rádióműszé'rész lesz, akárki meglátja, olyan felnőtles komolysággal, olyan szakértelemmel beszél a rádiós szakmáról, míg a Gyermekváros fehéren terített ebédlőjében (színpaddal, zongoraasztatlal ellátva) megtörH

a szalvétába száját a tízórai utáni

írtam már arról, mi fogadja itt az otthontalan árvákat, de nem szóltam még arról, ami pedig szintén őket várja: a munkáról. A 200 holdat bizony a gyermekek művelik meg, már az első napon ők hordták fel az akkor érkező ágyakat, is- Icolapadokat. ők teszik otthonossá, tisztává a frissen festett Gyermekvárost is. Az első perctől kemény munkára nevelik itt őket. A munka természetesen nem az önellátás (minden gyemnek eltartására havi 800—1000 forintot áldoz az állam), hanem a munkára nevelés eszköze a Gyermekvárosban. Fokról fokra, saját munkájukat is beleadva, kap csak meg a Gyermekváros mindent — a televíziótól az autóbuszig —, hogy azt értékeim, megbecsülni is megtanulják.

(7)an a Gyermekvárosnak általános iskolája. Januártól óvodája nyílik. Az iskolaköteles koron felüliek szakmát tanulnak, a legtehetségesebbeket pedig a Gyermekváros taníttatja, ruházza középiskolában, egyetemen egyaránt, s ugyanígy a Gyermekváros jár el a szülői értekezletre is. Egyszóval addig lesz itt minden gyermek, míg becsületes dolgozó embert nem faragnak belőle, míg önállóan a saját lábára nem tud állni.

Januártól kezdődően további kétszáznegyven gyermek érkezik még, s a jelenlegi tizenkét pedagógus és otthoni nevelő létszámát is huszonötre emelik. A Gyermekváros nevelői valamennyien szakképzett pedagógusok. Közülük eggyel volt szerencsém tüzetesebben elbeszélgetni.

Csíkos Ferenc, a város egyik új nevelője 201 éves pedagógiái gyakorlattal, 10 éves zenei műszaki főiskolai múlttal jött Fótra, A Gyermekváros igazgatóját, c csupasziv Barna Lajos elvtársat talán be s-m Kell mutatni lapunk olvasóinak, hiszen megyénkben is tev>ékenykedett már. 1953-ig a karcagi Állami Gyermekotthon névelője volt feleségével együtt. Felesége most ugyancsak a „Gyermekváros édesanyja” címet viseli.

. Pár szót még talán arról a pedagógiai kísérletről is, ahogyan a lányok és fiúk problémáját megoldják a Gyermekvárosban. A különböző korosztálybeli fiúk és lányok együtt dolgoznak, együtt tanulnak, együtt ebédelnek — természetesen egymástól jól elválasztott városrészben laknak — itt a nevelők felügyelete alatt (a nevelők szintén a gyermekekkel étkeznek, dolgoznak, laknak és élnek) a célból, hogy gyermekkorukban megtanulják becsülni a két nem egymásrautaltságát a munkában.

'~1 rhatnék még nagyon sok mindenről, ami történt itt. A legszebb, a legemberibb azonban az az egészben, hogy végre megmozdult a magyar társadalom, a közel tízezer árva, félárva, otthontalan, csavargó sorsra lilét gyermek megmentéséért. A fóti Gyermekváros még csak az alapkő ugyan, az egész építmény felépítése még a társadalomra vár, de nagyszerű, hogy az alapkövet már leraktuk.

Erről beszélgettünk Lányi elvtársnővel, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldöttjével, ahogy a fóti Gyermekváros vizbecsüngő szomorúfüzei, kopár, hatalmastörzsű nyárfái alatt sétáltunk. S erről beszélgettek mindazok, akik andalogva gyönyörködtek a fóti park igéző szépségében, s a társadalmi erők felülmúlhatatlanságáuhn, ha nemes célok vezetik az embereket.

{T\ élutáni őszi csend borult a Gyer'», ” mekvárosra, amikor elbúcsúztam

tőle. Sétányainak homokjára nesztelenül hulldogáltak a sápadt falevelek.

Mintha mi sem történt volna.

Pedig nagy, ma még szinte felmérhetetlen jelentőségű nap kezdődött itt 1957. november 15-én.

BORZÁK LAJOS

Az üzemi demokrácia kiszélesítésé, a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiséginek — a gazdasági építő.munka irányításába való “fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja. hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát;'

Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a hazánkban nagy tradíciókkal és a szocialista építő munka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek mint a dolgozók, mindenekelőtt a munkásosztály legátfogóbb tömegszervezeteinek — megtisztelő kötelessége.

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége az üzemi dolgozóknak a vállalatok gazdasági irányításába. a termelés társadalmi ellenőrzésébe való fokozottabb bevonása céljából szükségesnek tartja, hogy a termelő vállalatoknál a szakszervezetek irányítása alatt üzemi tanácsok alakuljanak és segítsék a tervgazdálkodás érvényesítését, az állami vállalatok társadalmi egyszemélyi felelősvezetését.

Az előzőekben foglaltak figyelembevételével, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok megalakítását, szervezetét és jogkörét az alábbiakban szabályozza!

; I:

Üzemi tanácsok megalakítása

1: Á Népköztársaság Elnöki tanácsa 1957. évi 63. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a munkástanácsok létesítéséről szóló jogszabályt, ezzel a munkástanácsok megszűntek. — Ezért a népi demokrácia érdekeinek hathatósabb védelmére és a dolgozók demokratikus jogainak bővítésére a szakszervezetek irányítása alatt működő üzemi tanácsot kell alakítani.

2. A Magyar Népköztársasaságban a termelő üzemek túlnyomó többsége társadalmi tulajdonként az állam tulajdona. Az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti.

3. Üzemi tanácsokat kell alakítani minden állami ipari termelő vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági vállalatnál — ideértve az egyes állami intézmények — (MÁV, posta, stb.) vállalatait is.

4. Nem szabad üzemi tanácsot létrehozni a termelő tevékenységet nem végző vállalatoknál, hivataloknál, intézményeknél. szervezeteknél, középfokú irányító szerveknél, a vasúti és postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos és légi közlekedés és a hajózás területén, valamint a kereskedelemben (beleértve a raktározó és készletező vállalatokat is).

II.

Az üzemi tanácsok hatásköre

5. Az üzemi tanácsoknak

“1 lenőrző, véleményező és

döntési jogkörük van.

6. Áz üzemi tanács ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, ezen belül

a) , a termelő berendezések. í nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását,

b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását,

c) a minőségi ellenőrző szervezet működését,

d) a munkafegyelem megtartását,

e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását.

7. Az üzemi tanács véleményét ki kell kérni az alábbi ügyekben:

a) a minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat,

b. a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása,

c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és munkarend módosítása,

d) a főbb bérezési formák kialakítása,

e) az alkalmazotti létszám meghatározása,

f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetése,

g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok.

3. A vállalat igazgatója, il- [ 'előleg az üzemi bizottság olyan kérdésekben is kikérheti az üzemi tanács véleményét, amelyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő.

9. Az üzemi tanács dönt az alábbi kérdésekben:

a) a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei,

b) a Minisztertanács — SZOT vándorzászlóval, illetve az élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása,

c) a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása,

d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása,

. e) a munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül,

f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben.

10. Áz üzemi tanácsnak hatásköre keretei között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani.

Az üzemi tanács olyan határozatának végrehajtását

a) amely jogszabályt sért —

vagy ,

b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazgató köteles megtagadni.

III.

1í. Az üzemi tanácsok kötelessége, hogy

a) munkájuk során a vállalat gazdaságos működéséhez a népgazdaság érdekeinek szemelőtt tartásával a vállalat igazgatójának segítséget nyújtsanak,

b) betartsák és betartassák a törvényes előírásokat,

e) őrizzék és védjék a társadalmi tulaidont,

d) segítsék személyes példamutatással is a munkafegyelem megszilárdítását,

e) határozataikkal, javaslataikkal elősegítsék az üzemi demokrácia kifejlesztését, a dolgozók tömegeinek bevonását a népgazdaság, a vállalat előtt álló feladatok megoldásába. tevékenységükkel neveljék a dolgozókat a szocialista munkaerkölcsre, a haza. az üzem szeretetére.

12. Az üzemi tanács tagja a tanácstagsággal járó munka során tudomására 'jutott, illetőleg birtokába került állam- és hivatali titkokat köteles az államtitok, illetőleg a hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló rendelkezések szerint megőrizni.

IV:

Az üzemi tanácsok tagjainak megválasztása, jogállása és a tanácstagság megszűnése

13. Az üzemi tanácsok megalakításáról az üzemi bizottságok gondoskodnak. Az üzemi tanács 15—121 tagból áll: e kereten belül az üzemi tanács tagjai számát az üzemi bizottság határozza meg. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke:

a) az üzemi tanács tagsábizottság által behívott, választott szakszervezeti funkcionáriusok (üb. tagok, műhelybizottsági tagok, bizalmiak) alkotják, egyharmadrészét az üzemi dolgozók termelési tanácskozásokon választják,

b) állásuk, illetőlieg tisztségük folytán tagjai az üzemi tanácsnak:

—■ a vállalat igazgatója, főmérnöke (főagronómusa), főkönyvelője,

— a vállalat MSZMP titkára, KISZ titkára,

14. Az üzemi tanács tagjává '— szakszervezeti tagságra való tekintet nélkül — csali olyan büntetlen előéletű, a dolgozó néphez és a népköztársaság alkotmányához hű jelölt választható meg, aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik:

15. Az üzemi tanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott termelési tanácsLkozásokon az üzem dolgozói választják két évi időtartamra. — Egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően az üzemi bizottság által megállapított számban választ üzemi tanácstagokat:

A jelölés a műhelybizottság — ahol ilyen nem működűt —, a szakszervezeti bizalmi feladata. A választás szótöbbséggel történik és annak érvényességéhez az üzemrész, műhely, telep dolgozói kétharmadának, a választásnál való részvétele szükséges.

16. Megszűnik a választott tagdk üzemi tanácsi tagsága:

a) a megbízatás lejártával,

b) a munkaviszony megszűnése,

c) a tisztségről való lemondás,

d) az összeférhetetlenség megállapítása, továbbá

e) visszahívás estém

Az üzemi tanácsnak bem választott tagja tanácstagságát csak abban az esetben veszti el, ha mgszűnik az a tisztsége, vagy állása, amelynek alapján az üzemi tanácsnak tagjává vált:

17. Az üzemi tanács választott tagjait ugyanaz a jogvédelem illeti meg, amit a munka törvénykönyve az üzemi választott szakszervezeti vezetőknek biztosít;

18. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozó nép érdekeivel, összeférhetetlen az üzemi tanács tagsággal. Az összeférhetetlenséget az üzemi tanács állapítja meg és ezzel egyidejűleg az üzemi tanácsi tagság megszűnik.

Ha az üzemi tanács tagja egyben valamely államhatalmi szerv választott tagja is (országgyűlési képviselő, helyi tanácstag), vele szemben az üzemi tanács összefér nehetetdenséget nem állapíthat meg. Ilyen esetben az üzemi tanács tag választott tagja.

összeférhetetlenség megállapítása nélkül az üzemi tanács tagját csak választói hívhatják vissza. A visszahíváshoz kétharmad szótöbb• ’' szükséges.

V;

Az üzemi tanácsok működése

19. Az üzemi tanács a szákszervezet irányítása alatt működik. Az üzemi tanács tevékenységét ülésein fejti ki. Az üzemi tanácsot szükség szerint, de legalább negyedévenként össze kell hívni. Mindenkor össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság úgy dönt, illetve az üzemi tanács, tagjainak legalább egyharmada vágy az igazgató kéri. Az üzemi tanács üléseit munkaidőn kívül kell megtartani;

20. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmadrésze megjelent. A

gél hozza, döntéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

21. Az üzemi tanács működésével kapcsolatos ügyviteli kérdésekben az üzemi bizottság intézkedik. Az üzemi tanács két ülése közötti időszakban az üzemi tanács számára biztosított hatáskörben az üzemi bizottság jár el és a megtett intézkedésekről a következő tanácsülésen tájékoztatást ad.

Az üzemi tanács jogkörében a tanács egyes tagjai nem járhatnak el.

22. Az üzemi tanács működéséről a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell.

VI.

Vegyes és záró rendelkezések

23. Az üzemi tanács tagját az üzem többi dolgozójával szemben semmiféle anyagi előny nem Illeti meg. de a tisztség miatt hátrányt sem szenvedhet.

24. Jelen határozat rendelkezései nem érintik az üzemi bizottságok egyéb jogszabá-KÁDÁR JÁNOS s. k.í a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke

lyokban előírt jogait és kötelességeit.

25. Jelen határozat alapján az üzemi tanácsokat elsőízben 1958. március 1-ig kell megválasztani.

26. A jelen határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról az iparág sajátosságainak figyelembevételével az illetékes szakszervezetek központi vezetőségei, az illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodnak.

SOMOGYI MIKLÓS s. k. a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke

gának.kétharmadát az .üzenni tanácsv döntéséit szótobbséfi^

195

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 57. évi 63. számú törvényerejű rendelele a munkástanácsokról

7. paragrafus a munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

2. paragrafus a felen törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

DOBI ISTVÁN sít: A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

KRISTÓF ISTVÁN sk.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára