Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-14 / 268. szám

Zárszámadás előtt a jászfelsőszenlgyörgyi Petőfi Tsz-ben Éppen most leltároznak. November 25-e táján a zár­számadás is kész a jász­­felsőszentgyörgyi Petőfi Ter­melőszövetkezetben. Jó kedélyüek az emberek, mert eredményes lesz az idei zárszámadás. Egy év alatt is sokat erősödött, gyarapodott a szövetkezét. Elég talán ar­ról beszélni, hogy ebben az esztendőben szinte minden hónapban munkaegység-elő­leget osztottak. Olyan össze­get, amelyre pontosan számít­hattak. A Petőfi Tsz-nek fejlett ál­lattenyésztése van. Különösen jó a tehenészet A tej-pénzből részestilt ha­vonta munkaegység-előlegben a tagság. — így közvetle­nül is érezték munkájuk ér­tékét. nem kellett egyik zár­számadástól a másikig vár­­niok, míg pénzhez jutnak. — Ez fokozta munkakedvüket. A szorgalom viszont meglát­szott a tsz házatáján, a szé­pen gondozott jószágállomá­nyon és a szövetkezeti földe­ken. Alig van olyan tsz-tag a 44 közül, aki a 300 munka­egységnél kevesebbet teljesí­tett volna. És ez item a mun­kaegység-hígításból szaporo­dott fel ennyire, hanem az igyekezet árán. Még csak azt sem- lehet mondani, hogy fe­leslegesen vettél? igénybe a kézimunkaerőt és szűkösen bántak a gépekkel. A Petőfi Tsz-ben ezévben is minden gabonát kombájnnal arattak, kát. holdadként 80—90 forin­tot takarítottak meg ezzel. Szólni kell azoktól az em­berekről, akiknek munkája lehetővé tette, hogy a tsz-nek járásszerte ismert állatállo­mánya van. Itt van mindjárt elsőnek Habán Sándor és fe­lesége. Ketten 800 munka­egységet szereztek idáig, kö­rülbelül 28—30 ezer forint lesz az évi keresetük, meg a háztáji jövedelem. Habán Sándor állatgondozó munká­ját dicséri a szép állománv. A tehenészetben jóval 2500 li­ter fölött van a tehenenként! átlag, Sztanik József, Petrik Miklós fejők alig győzik munkával. A gépesítésre ugyanis még pillanatnyilag nincs módja a szövetkezet­nek, De lesz az elkövetkező években. Deme Sándor meg igazán büszke lehet a közös juh­állományra. A jászberényi já­rásban az ő birkáiról nyírták a legtöbb gyapiut ebben az esztendőben, átlagban 6.20 kg­­ot. Deme Sándor 1948, vagyis alakulás óta tagja a tsz-nek, s négy esztendeje juhász. Van már gyakorlata A szakmai tanácsot azért mindig elfogadja, s ebben — nem is szűkölködik — Né­meth Miklós, a tsz elnöke, aki nemcsak elnök, hanem agronómus is. Mielőtt tavaly megválasztották, több éven át kihelyezett agronómusa volt a gépállomásnak. Most szerencsésen párosul a jó szakember és a gyakorlott tsz-vezető egvszemólyben. — Ez megmutatkozik nemcsak a tsz idei gazdálkodásában, hanem a jövő terveiben is. Mint ismeretes a jászfel­­sőszentgyörgyi Petőfi és a jászfényszarúl Lenin Tsz pár hónappal ezelőtt egyesült. A két üzemegység — vagy ha úgy tetszik, a két brigádterü­let — távol esik egymástól. A nagyüzemi gazdálkodás feltételei mégis megvannak, Jászfényszarun a tsz-nek jó legelője és növendékállat ne­velésére alkalmas egyéb adottságai vannak, megfele­lően képzett, jószógszerető emberekkel, akik ott helyben gondját viselik a jószágok nak. A szövetkezet 1958-ban berendezkedik a korszerű ál­lattenyésztésre, hizlalásra. A tsz-tagság egyébként örömmel fogadta ezt a javas­latot, mert megértette jelen­tőségét. Közgyűlésen határoz­ták el, hogy takarmánygabo­nát csák igen kevés mennyi­séget osztanak ki, a többit a közös állatállomány fejlesztésére, a takarmányalap megterem­tésére fordítják. Inkább pénzt osztanak termény helyett, — hiszen ami a házkörüli jószá­goknak szükséges, az meg­terem a háztáji földön. A ha­tározatot meg is valósították, így a zárszámadó közgyűlé­sen többek között arról is beszámol majd a szövetkezet elnöke, hogy a 44—45 forin­tot kitevő munkaegység-ré­szesedésnek közel 60 százalé­ka készpénzjárandóság, me­lyet legnagyobbrészt az ál­lattenyésztés bevételéből fi­zetnek ki. ka, — > űpi-Cdaií ez (ädnißMt Hallom, hogy egy francia cipőgyár olyan cipőt készí­tett, mely rátiprás esetén vészesen süvít. Hát csak ez hiányzott!.:; Ha olykor-oly­kor elvisz a feleségem tán­colni, mindig szemrehányást tesz, hogy letaposom a lábát. Olykor sikerül letagadnom a „ballépést“, mondván, hogy amit érez, csupán a képzelet císúfomdáros játéka;:? De jaj! Mi lenne velem, ha a most feltalált sziréna-cipő eljutna Szolnokra.:. Attól tartok, mihamar eltanácsol­nának bennünket a Tündé­ből ^ ; Ha valaki azzal gyanúsíta­na, hogy egyéni érdekből akarom meghiúsítani e kor­szakalkotó találmány meg­honosítását városunkban — igazságtalan lenne. Bizony az, mert intő szavam nemcsak a magam, hanem az állomás felé közlekedő MÁVAUT- dolgozók érdekében is fel­emelem. Akit balsorsa va­laha erre a vonalra vetett, könnyen elképzelheti: milyen fülsiketítő nyivákolást okoz­na az agyonzsúfolt buszban a megannyi letaposott cipő... — borváró —­A Kinizsi a legjobb kisújszállási termelőszövetkezet A Kisújszállási Városi Ta nács VB mezőgazdasági osz­tálya november 7-e előtt megvizsgálta a város szövet­kezeteinek gazdálkodását. — A vizsgálat vége az lett, hogy a város jelenleg legjobban működő, s általánosságban a legnagyobb termelési ered­ményt felmutató szövetkeze­te a Kinizsi Tsz. — Ebben a közösségben a legcéltudato­sabb a belterjes gazdálko­dásra való törekvés. Különö­sen nagy érdemük a szövet kezet tagjainak, hogy semmi áldozattól nem riadnak visz­­sza a közös vagyon fej­lesztése érdekében. Igaz, hogy ebben az esztendőben csak 30 forint körül lesz a munkaegység értéke és ez nem magas. A mostani áldo­zatvállalás azonban száimik­­r.. megéri. A Kinizjsi Tsz-ben 100 kát. holdra jelenleg 2? számosál­lat jut. Ennek nagyobb része szarvasmarha. A tehenek át­lagos tejhozama egyedenként meghaladia az 1900 litert. Az állattenyésztés fejlesztésével elerte a Kinizsi Tsz, hogy most már a szántóterület 20 százalékát tudja évente istál­lótrágyázni, s rövidesen be­következik az előírt 25 szá­zalék is. Ez kisújszállási vi­szonylatban igen jelentős eredmény. A Kinizsi Tsz-ben a sertés- és marhahízlalás is számot­tevő. Jelenleg 27.5 mázsa hí­zottsertés jut 100 kát. holdra. Takarmányról megfelelően gondoskodik a szövetkezet, ezideig négy köbméter zöld­­silót tartalékoltak, s a hiány­zó három, három és fél köb­métert pedig most pótolják a kukoricaszár és a répaszelet silózásával. • A termésátlagok növelésé­re szintén nagy a törekvés a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben. Ez kitűnik abból is, hogy vá­rosi viszonylatban ebben a szövetkezetben használnak legtöbb műtrágyát, kát. hol­danként 150 kg-ot. Hogy ez milyen terméshozam emel­kedést jelent 1958-ban és a következő esztendőkben, —• ha így folytatják — ahhoz nem kell különösebb magya­rázat. — ka — Melyikből tetszik? Nagy Miklós, a karcagi Kiskereskedelmi Vállalat vásározó részlegének vezetője bármelyik anyagból szívesen mér a vevőknek. Persze, csak aztán, ha már kiválasztották, melyik tetszik legjobban. Ligeti Károly válogatott írásai (Kossuth Könyvkiadó, 1957-1 A Hadtörténelmi Intézet gazdag munkásmozgalmi anyagából igen figyelemre­méltó kötetet állított össze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára Györkei Jenő főhadnagy. Miről is szól a könyv? Ha az 1915-ben írott verseit ol­vassuk, tehetséges költőnek mondhatjuk. Nehézveretű, szépen formált forradalmi so­rai ezt bizonyítják: „Ne várjatok e véres iöldön. Az éjszakában Dózsa jelke jár. Boruljon fűzbe a századok keserve. Vesszen urastól az ős magyar mocsár." Ha az omszki hadifogságá­ból hazaírt leveleit és élettör­ténetét vizsgáljuk, akikor egy izig-vérig bolsevik ember élete tárul e'énk.Az Októberi Szocialista Forradalom szem­­tanúi közül sokan hazatértek, d, Ligeti Károly ezt nem ér­hette meg, mert a szovjet ha­talom védelmében életét vesz­tette. A jól összeállított könyvnek érdeme, . hogy bepillantást nyújt azoknak a magyarok­nak az életébe, akik közel voltak a Nagy Októberi For­radalom eseménydús, törté­­nelemforrnáló korszakaihoz, és ezenkívül méltó emléket is állít egyik szerény hősének. Felejthetetlen kirándulás — drágakövei. A város közepén mcaazire világító kupola alatt szökik magasba a 90 fokos gyógyforrás, melynek vizétől m ; nagyon sok ember nyer­te vissza egészségét. Kíván­csiságból tni is kezűinkbe vet­tük a jellegzetes lapos, szo­pókával ellátott karlsbadi poharat. Megkóstoltuk a sós, kesernyés melegvizet, ami persze nem ízlett úgy, mint a pilsen i sör. De hát a gyó­gyulás érdekében ennél sok­kal rosszabb orvosságot is el­fogyaszt az ember'. Az idő gyorsan elröppent; Leszállt az est, kigyulladlak a fények, s mi az utcán sé­tálgatva gyönyörködtünk a kivilágított épületekben, az ízlésesen berendezett kiraka­tok árubőségében. Levelező­lapokat küldtünk haza sze­retteink nek, ism erősein kn ek, ajándékokat vásároltunk, S mikor eljött az indulás ideje, kicsit fájó szívvel búcsúz­­tunlv a fényárban úszó vá­rostól. Ez a kirándulás — bár A Karlovy Vary-i forrás, ; dáit, tornyos kis’ villáit, ma­gas hegyek, sűrű erdők öve­zik. Itt ebédeltünk az egyik szállodában, majd folytattuk utunkat Karlovy Varyba. A világhírű fürdőváros (régi nevén Karlsbad) szintén völgyben épült, úletve nem mennyi ház egyemeletes, j úgy van építve, hogy min­dent magába foglal. Az eme­leten helyezkednek el a la­kószobáit, a földszinten pedig az istálló, takarmámyt&roló­­hely, kocsiszín és a kút is. Idegenvezetőnk, a kedves, Mariánské Lázné-i részlet. szolgálatkész Margit, elma­gyarázta. miért van ez így. Az időjárás, főleg a zordon tél tette szükségessé, hogy így építkezzenek a hegyi fal­vaikban lakó emberek. A ma­gas hegyek közé beékelt há­zaikat. a többméteres hó gyak­ran hetekig elzárja a külvi­lágtól. Ilyenkor nem tudnák ellátni az állatokat, vagy vízért kimenni a kútra, ha mindez külön épületben, vagy az udvaron lenne. Ezért cél­szerű számukra, ha mindent egy fedél alá építenek — mondotta. Elmaradtak a kis falvak, a legelésző tehéncsordák és juhnyájak, s az egyik kanya­rodó után szemünkbe tűnt ütünk első állomása: Ma­riánské Lázné (Marienbad). Üdülő, szálloda város. így me­­vezhenénk ezt a helységet, amelynek ragyogótiszta épü­leteit. többemeletes szállo­ís helyes a kitejezes, hisz a hegyoldalban is csodálatos villák, szállodák, szanató­riumok terülnek el. Félkör-Mariánské Lázné.. ben futó utcáin a palotasorolt kivilágított ablakai úgy csil­lognak az esti sötétségben, mint kinyitott ékszerdoboz csak egy napos volt — felejt­hetetlen élményt jelent min­den résztvevő számára. Nagy Katalin. Prágai tartózkodásunk egyik reggelén korán ébredtünk. Igaz, a mélyebben alvókat erélyes kopogtatás figyelmez­tette, hogy nincs idő a lus­tálkodásra. — \ reggelizés két. Máskor ugyanis mindig akadt, aki későn étkezett, de most inkább ott, hagyták a jó falatokat is, csak el ne késsék az indulást. Vala­mennyien izgalommal vártuk gondjóí is olyan gyorsan < elvetettük, hogy a derék : pincérek- bizonyára nem tud­ták mire vélni frisseségün- t azt a napot, a kirándulást Karlovy-Varybaj Pontos időben érkezett meg az autóbusz, s nemsokára már a dombos, hegyes vidé­ken futott velünk. Az út ké> oldalán szelíd domboldalak erdőkkel borított hegyek te­rültek el. A korareggel! nap­sugarukban úgy csillogtak s f^.k levelein ülő harmatosép­­peik, mint a drágakövek. Az erdő ezer színét, pompáját még a festő ecset je sam lenne képes hűen visszaadni. A 6zó is szegény ahhoz, hogy általa érzékeltetni lehetne, milyen csodálatosan szép tájakat lát­tunk. a friss, zöld, a hervadó 6árga, és a sötétpiros szín­­árnyalatok hogyan váltakoz­tak az erdő fáin. Egyre gyak­rabban mondogattuk: — Nézd, milyen gyönyörű a haragosszöld fenyőkkel bo­rított hegy, s mesébe illő az a kis faházikó, melynek fe­hér zsalugóterei, tornácának fafaragással díszített oszlo­pai hívogatólag bukkannak ki a lombok közül. A festői környezetben épült városok, falvak szintén ked­ves képet nyújtottak. S bár gyorsan keresztül haladtunk rajtuk, igyekeztünk minél több mindent emlékezetünk­be vésni. Megfigyeltük, hogy a városi házak tetején a te­levízió antennáiból valóságos erdő van- S ebből már kö­vetkeztettünk, milyen sóik család otthonába jut el ily módon is a kultúra. Érdekesek — de őszintén szólva, a mi szemünknek furcsák . voltak — a falusi házak. Egyáltalán nem ha­sonlítanak a mi falvainkhoz, ahol a lakóházak mellett megtaláljuk a gazdasági épü­leteket és takarmánykazla­kat is. Ilyeneket hiába ke­restünk volna, a hegyek közé épült falvakban. Vala-

Next

/
Thumbnails
Contents