Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-10 / 265. szám

BÍRÓ LÁSZLÓ: ÁGNE s Kegyelettel emlékezem a hősökre és mártírokra, kik most esztendeje vérüket és életüket áldozták értünk, a népért és a szocialista ha­záért. . 926-OT ÍRTAK. Úgy *- történt, hogy ezen a nyáron nem, vittek el a roko­nok nyaralni, így hát napról napra nagy zaj verte fel ud­varunk csendjét a sok gyerek játékától ; ; : Elhangzott az utolsó ipi­­upacs kiszámolás, amikor a kiskapu keserves nyikorgás­sal jelezte valaki érkezéséti Agnes néni jött meg. Ahogy feltűnt száraz, töpö­rödött alakja, a játék nem ér­dekelt tovább. Ágnes néni gyönyörű meséket tudott mondani. Néha nem értettem a mesét, de jó volt ölébe hú­zódva megpihenni és hallgat­ni száraz, keshedt hangjával, asztmás szaggatott lélegzeté­vel mondott meséit. -. -. És ol­csón mérte Agnes néni ezt a gyönyörű szórakozást. Egy csésze kávé, vagy egy tál le­ves. esetleg egy viseltes ruha­darab, amit szegény adhat a mégszegényebbnek. Mire az utolsó pajtás után is csattant a kiskapu, én már Ágnes néni ölében kuporog­tam. Egyelőre hallgattunk. Egy méhecske dongva kerin­gett körülöttünk. Barnára aszott kékeres kezével csende­sen hessegeti Ágnes néni a méhet -. ■. 5-— Eriggy a dogodra! Itt nem találsz munkát! A méhecske szót fogadva, hirtelen húzással felcsapódott az eresz alá. — Hány éves is vagy te, giierék? — kérdez rám kis idő múlva a néni; — Tíz! — vágtam ki nagy­büszkén a számot. “ Akkor mán sok osztályt jártál, ügyi? — ősszel polgáriba me­gyek. — Aha! —• gondöllíodott ki­csit, aztán.. -. — Polgáriba? ■— Ühüm! — Akkor tán azt is tudod, milyen nap van máma, he? Bizony azt nem tudtam. Az biztos, hogy június van, mert nemrég vizsgáztunk. — Június! — feleltem bi­zonytalanul. A GNES NÉNI talán nem hallotta, mit mond­tam. Fél szemével — mert egyiket rég elvesztette — el­nézett a kert felé ..s Ahogy ránéztem, megdöbbenve lát­tam, hogy egészséges szemé­ben megjelent egy könny­csepp, majd még egy és aka­dozva gurulnak sápadt arcá­nak redői között lefelé . ; —- Az, kisfiam, június van és huszonkettedike. — Meséljen Ágnes néni va­lami szépet — rimánkodtam, hogy ne tudjon sírni... Gyászszélű zsebkendőt hú­zott elő, felszáritotta árulkodó könnyeit és valamivel csende­sebben, mint máskor, mesélni kezdett. — Most, kisfiam, igaz törté­netet mesélek neked egy ál­­hatatos, egy igaz emberről! Belemocorogtam a néni ölé­be jó mélyen és vártam, hall­gattam az igaz történet-mesét, amely 32 év után is kegyelet­tel él bennem! — Mikor a nagy háborúból hazajöttek az emberek — mán akik hazajöttek — valami új dolgot csináltak. Te ehhez nem értesz, de azt is tudod, hogy most az uraké a hata­lom?! — Karsai bácsi úr? — koty­­tyantottam közbe. — Az! Igen. Földesúr! Na, hát most ezeké a hatalom. De volt úgy, kisfiam, hogy a sze­gényeké volt a hatalom. Olya­noké, mint a te apád, anyád, meg. -.. meg az én Jánosom volt.:: Elzavarták az urakat Csakhát az urak segítségei kértek, oszt c szegények közt áruló is volt, hát így az urak visszaiöftek. A szegényeknek menekülni kellett. Ti is így jöttetek ide. Az urak aztán rettenetes bosszút álltak. Na­gyon sok szegényt megöltek, NÉNI UTOLSÓ MESÉJE Új telefonközpont nyomorékká tették. Fél szeme megint teleszökött könnyel. — Mondja hát tovább =­­sürgettem türelmetlenüli — Az én Jánosomnak sike­rült egyszer elmenekülni. Tu­dod akkor még nem itt lak­tunk. De hogy a kakastolla­sok mindig zaklatták, üldöz­ték emberemet — hogy benne vöt a pártban 19-ben — hát beköltöztünk ide a városba. Valahogy beszerezte magát az én emberem a vasúthoz. Olyan fékező féle volt, mint a te apád. Úgy látszott, hogy nyugton hagyják az embere­met. Az urak akkor nagy hű­hót csaptak a szegedi kor­mányzói eskünek. Úgy gon­doltuk, hogy Orgovány, Sió­fok és másutt végzett gyilkos­ságaik megszűntek, hát ide nem jönnek gyilkolni. ■— Nem jól hittük, kisfiam, mer jöttek! — Hangja még rekedtebb, még halkabb lett, ahogy folytatta a mesét. — Tudod, János bácsi., az én uram, a vasútnál sem hagyta magát, de megvédte a többi szegényt is. Rákiabál­ták, hogy kommunista. Az is ttót. Kommunista. Szent igaz hog\) a vót. Jó ember vót. Az urakat meg nem állhatta ■. . tészta, kenyér, hagyma, meg ami kell .. Elment az embe­rem. Mélyről jövő sóhaj szakadt fel szikkadt melléből, amikor folytatta. — Hogy egyedül maradtam, valami nyugtalanság jött rám. Nem tudtam elaludni. Mintha Jánosom hangját hal­lanám. Mintha a nevemet kiáltaná ■.; , hamar fel a slaf­­rokot és mezítláb, hajadonfő­vel ki az állomásra. — Nem látták az embe­rem? — kérdeztem az ottlé­­vőktől, ahogy a „köpködőbe” belestem. — Jánost? — kérdezett visz­­sza egy ismerős. — Nem láttuk! 'Szén neki csak reggel kell vezénylésre jönni. — Rohantam a bódéba, ahol időzni szoktak a zárfelezők, mert eszembe jutott, högy an­nak megy. Ágnes néni kicsi arcán egy fájdalmas rándulás fut végig emlékei hatására. — Az utolsó sínpár közt va­lami puhában elestem, úgy, hogy keresztül buktam a sí­neken. Nehezen tápászkod­­tam, mert sötét volt és ahogy kapaszkodtam, megfogtam azt a puha valamit és akkor.;; Hosszú-hosszú csend követ-"! kezett. Fázósan húzódtam Ág-! nes néni ölének legmélyére és 3 kimondhatatlan zsibbadtság^ tett tehetetlenné. * ,— Később emberek jöttek J és a kábult napok valamelyi-! kén eltemettük az emberem...! Tizenegy késszúrással ölték3 meg a gazembereka-, gyilko-! sok i:; urak ... 3 — Így volt, JHsfiam. Akkor* is június volt és huszonkét te- « dike .a és most eriggy be,* szépen, apádhoz — leemelt fáradt öléből, melegen meg­csókolt. — Én meg megyek az „al­végesibe” az én Jánosomhoz virrasztani. A kiskapuból sokáig néztem fáradt, törékeny kis alakját. Szinte vonszolta magát. így, maradt meg emlékezetemben! is, mert többé nem láttam ná- 3 lünk Ágnes nénit. 3 r* SAK ÉVEK MÚLVA 3 tudtam meg, hogy ezen 3 az éjszakán Ágnes néni az al-i véged temetőben Szirom já-«Néhány nappal ezelőtt kapott új telefonközpontot Tiszá­im., sírján meghalt, öngyilkosí szöllős. Nemrég még csak tíz előfizető volt a községben. A lett. És most ez a két igaz em-*réSi közP°nt a növekvő távbeszélő forgalmat nem tudta bér kart-karba fűzve együtt «lebonyolítani, s most egy nagyobbat kapott. Képünkön sétálnak a hősök országút-íKomráth Albert postaműszerész és Vass Sándor vonalfel-» ján-.,, 3 vigyázó, ellenőrzik az üzembeállított új központot. TTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTVrnrrrTTTTTTTVTT»»f»VTT»TTTTrTTTT p GY ECCAKA, éppen június 22-én, oszt ránk verik az ablakot, hogy meny­­nyen gyorsan az állomásra, mer egyik vonathoz hiányzik egy ember, oszt neki kell zár­­fékezőnek lenni. Na, gyorsan elő: plétáskát, egy kis száraz­ta ORZASZTÓ VOLT kis­­fiam! Ott feküdt előt­tem megölve az én Jánosom. Az én drága, becsületes em­berem -... Első pillanatra azt hittem, megőrülöks aztán zokogva borultam a még me­leg csupa vér testre. fc ............... i H = I~R=»E = K A nap kél: 6.40 h-kor, nyugszik: 16,15-kor. Köszönjük a Lmí kereket! November 11 Hétfő Mérőn A nap kél: 6.41 h-kor, nyugszik: 16.13 órakor; Köszönitjük a Mártonokat! — Munkásmozgalmi kiállí­tást nyitottak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Turkevén.­— A földművesszövetkeze­tek jászberényi járási választ­mánya ma délelőtt 9 órakor járási küldöttgyűlést tart. a Fémnyomó- és Lemezárugyár klubhelyiségében. ■» A Közalkalmazottak Te­rületi Szakszervezeti Bizottsá­ga és a Jászkun KISZ Együt­tes vezetősége ünnepi meg­emlékezést tartott november 7-én este, a szakszervezet Malánovszki úti kulturházá­­ban. Utána az együttes tag­jai műsorral szórakoztatták a közönséget; — Jánoshidán november 21-én országos állat- és kira­kodóvásárt tartanak. — A nagyrévi általános is­kolában fiókszövetkezetet alakítottak a tanulók. — Évente 15 millió forin­tot takarít meg a népgazdaság számára a Nagytétényi Gu­migyár műanyag-feldolgozó részlege, amely jövőre több új berendezései bővül. — Tavaszi virágok novem­berben. Győr megyében, Pé­­ren az ibolya, öntésmajorban a pipacs, Győrött pedig több helyütt az orgona virágzott ki november első napjaiban. Mit kell tudni a gyümölcsösök ' " őszi telepítéséről MIELŐTT ] magáról a gyü­mölcsfa szakszerű ültetéséről írnék, szükségesnek tartom megemlíteni azokat termesz­tési feltételeket, amelyeket szem előtt kell tartani, még mielőtt a gyümölcsfák ülte­tését elvégeznénk. Ezeknek a feltételekének a felsorolá­sát azért is tartom szükséges­nek, mert a gyümölcsösre nem egy-két évig, hanem több évtizedig van kihatás­sal a jól, vagy rosszul meg­választott termesztési felté­tel. Ezért gyümölcsös tervezé­sénél első és legfontosabb feladatunk legyen, hogy tele­pítésre a legmegfelelőbb te­rületet válasszuk ki. Itt a kö­vetkező tényezőket kell ala­posan megvizsgálni: 1: Milyen a kiválasztott te­rület talajösszetétele? 2. Milyenek a csapadék- és vízviszonyok? 3. Milyen a széljárás, gya­kori-e a jégeső és van-e fagyveszély? 4. Milyenek a szállítási vi­szonyok és az értékesíté­si lehetőségek? HA EZEK [ a szempontok mind kedvezőek a gyümöl­csös telepítésére, akkor a kö­vetkező a feladatunk: a tele­pítendő fajtáknak a megvá­lasztása. Itt tekintettel kell lenni arra, hogy egyes fajták tiszta ültétésben nem telepít­hetők, mert Önmeddők. Ezért egy-két táblába egy fő fajtát és egy-két, esetleg három porzófajtát helyezzünk el vál­takozó kötésben. így pl. alma telepítésénél legcélszerűbb főfajtaként valamelyik piros gyümölcsű fajtát (Jonathán, Starting) beállítani, amely az állomány 60—70 szzalékót tenné ki és azonkívül két­­három porzófajtát (Téli Aranyparmen, Golden ' Deii­­ciosus) porzófaj taíként beállí­tani. Ezeknek az előfeltételek­nek a megvizsgálása, illetve eldöntése után kerülhet csak s°r a gyümölcsfák ültetésére, az üzemi gyümölcsösök tele­pítésére. A telepítésre szánt földele első munkája a rajtuik ter­melt növények jjnielőbbi be­takarítása, hogy kellő időben meg tudjuk forgatni, illetve elő tudjuk készítem a ta­lajt a telepítésre. Ezért jó, ha korán lekerülő növényt termesztünk ezeken a terüle­teken. A talajelőikészítés leg­megfelelőbb módja nagy­üzemben a gépi forgatás. — Géppel 60—70 centi mélyen forgatjuk meg aiz egész terü­letet. maid közvetlenül a te­lepítés előtt 40x40 cm mély Vasárnap már hajnali ti­zenegy órakor megszólalt ben­nem a lelkiismeret, mi több: szóra birt. Sokéves házassá­gom jelenlegi fejlődési szaka­szában nejem hovatovább teljes egyenjogúságot vívott ki számomra: nevezetesen im­már nemcsak bevásárolni és mosogatni van jogom, nem szólva a teregetésről, de — minő eredmény! — vikszelni is. Ezt a jogomat rendszerint vasárnap gvakorlom; mikorra is az Ür pihenést rendelt... Hitvesem szerint ez az állás­pont idealista elhajlás, tehát ki kell irtani lelkemből. Hó­napok óta tartó személyi agi­­tációjának eredményeként ad­tam hangot — szó szerint! — gyötrő problémámnak: — Mivel segíthetek ma, szi­vecském? — Azzal, hogv elmégy sé­tálni! — így a meglepően ör­vendetes válasz. — Beeresz­tem a padlót; semmi szükség arra, hogy összemászkáld. Most tehát künn vagyok az utcán. Némi nagyképűséggel azt is állíthatnám, hogy ..fi­gyelem az életet”, de közelebb jár az igazsághoz, hogy: bá­mészkodom. Meg-megállok a kirakatok előtt, s nagvon gaz­dagnak érzem ma'am ... Vil­lanyborotva; erre nem vá­gyom. Elegáns bakelit-tokját ugyanis leejteném maximum mncrtrlí L- h ni iv/onó n Íz per/ u-adÓAnafií uiziá bosszúság. Különben is szív­ből útálok borotválkozni. A trafikban látom a hamvaiból újjászületett „Daru”-t. Cso­dás cellofánzacskóbi burkoló­zott, barbárság lenne kibon­tani. Ettől eltekintve meg­szoktam már a jó büdös Kossuth-ot. Ebben időnként karcsú finánclábakat fedezek fel, melyeket ugyan képtelen­ség elszívni, körömpucolásra azonban kiválóan alkalmasak. A higénia sem kutya, ugye­bár? ... Ah! Minő meglepe­tés! Az Országos Takarék­­pénztár új fényképeket tett ki a hirdetőoszlopra. Sőt! Üj jelmondatokról is gondosko­dott számomra, kinek elégte­lennek bizonyult a régi fel­hívás: „Tartsa pénzét takarék­­pénztárban! Kényelmes, elő­nyös, biztonságos!” Micsoda anyagias gondolkodásra vall mindhárom megállapítás .., Mennyivel szebb, emelkedet­­tebb az új: „Kulturáltabb éle­tet biztosít a takarékbetét!” A képen bájos szőke lányka, — körülbelül annyi idős le­het. mint az enyém, — s eg.v barátságosan mosolygó, meg­lehetősen kopasz dolgozó; mcgielenése után ítélve: ha-PIMASZ: Furcsa... a bá­csi inkább könnyelműnek lát­szik ... KOPASZ: Könnyelműnek ? Én?? Én. akit az OTP köve­tendő példaként fényképezett le?... Miért látszom én köny­­nyelműnek? PIMASZ: Mert ha egyet tetszik mozdulni, akkor bizo­nyára le tetszik verni azt a növényt ott a könyökével a szőnyegre, ami bizonyára szin­tén takarékbetétük megérde­melt gyümölcse... FÉNYKÉP: Elhallgass már, te taknyos! Hogy mersz en­gem kritizálni?! Én egy mű­vészi fénykép vagyok, telve kifejezőerővel! PIMASZ: Hát ezt honnan veszed? FÉNYKÉP: Engem az OTP rendelt meg és annak meg­vannak az anyagi erői ahhoz, hogy műszaki képet csináltas­son! PIMASZ: (Taknyos voltát meghazudtolva) :A művészet nem pénzkérdés, barátocskám. hanem az ízlésé... Na, szia! A PIMASZ sarkonfordul. faképnél, azaz fénvképnél hagyja a méltatlankodó fotót; fütvörészve, zsebrevágottr kéz­zel elsétál. Elfojtok egy kun­cogást, s arra gondolok, hogy akármilyen pimasz is, valami igaza mégis van ennek a srác­nak ... ® ^ borváró — gödröket ásunk a kijelölt fák helyén. Kisüzemben és házi kertben általában gödörásás­sal készítjük elő a talajt te­lepítésre, amikor 120x120x70 cm mély gödröket ásnak a feltalajt a gödör egyik, az altalajt a gödör másik ol­dalára hányják ki. A FAISKOLABOL[ megér­kezett szaporítóanyagot a te­lepítés megkezdésekor ideig­lenesen elvermeljütk, hogy megvéd jük a kiszáradást ÓL Erre a célra egy 30—40 cm mély ferdealakú árkot ásunk és ebbe az árokba fektetjük az oltvány-kötegeket, úgy, hogy törzsük a ferde falra támaszkodjék, gyöíkerük pe­dig az árokban legyen. Utá­na a gyökereket és a törzs alsó negyedét porhanyóé föld­del letakarjuk, majd a földet óvatosan megtapossuk, ha száraz a föld, az egész ver­­melést alaposan megöntöz­zük. A telepítés megkezdé­sekor a vermelésből mindig csak annyi oltványt szedjünk ki, amit aznap biztosan el­ültetünk. A VERMELÉSBŐL f kiszek dett oltványokat elő kell ké­szíteni. Ültetés előtt az olt­ványok roncsait, gyökereit visszametsszük, az ép gyöke­reken pedig új metszlapot készítünk, hogy a beíorra­­dást elősegítsük. Az így elő-, készített oltványok gyökér­zetét egy 60—70 cm mély gö­dörben előkészített porha­nyóé földből kevés marha­trágya hozzáadásával készí­tett pépbe belemártjuk, — hogy ezáltal is védjük a ki­száradástól — és elültetjük; Az ültetést mindig két dol­gozó végezze. Az egri; dol­gozó az oltványt függőleges helyzetben tartja a kiásott gödör közepén, míg a másik személy az oltvány gyökereit eligazítja a gödörben és por­­hanvós földet szór a gyöke­rek közé. A gödör behúzása közben az oltványt többször megrázogatjuk — vigyázva, hogy az eredeti helyéről már el ne mozduljon — s a föld a gyökerek közeit kitöltse. Amint a gödör megtelt, a földet óvatosan meg kell ta­posni, hogy a talaj a gyöke­rekhez szoruljon. Ültetésnél különösen gondot kell fordí­tani arra, hogy a fa eredeti helyének megfelelő mélység­re kerüljön új helyén is. — AZ ILYEN | alapossággal; szakszerűen ültetett gyü­mölcsfák a további kezelések mellett azután majd meg­hozzák a tőlük várt termés­eredményeket. Oláh József megyei kertészeti felügyeli ladó értelmiség. A szemüvegét ugyan nem látom: igaz: ki bo­­kázik szemüveggel az orrán? Az értelmiségi pedig ezt teszi a képen ... Vagy vezényli a kitekert derékkal ücsörgő le­ánykát, ki harmonikát mar­kol? ... Sok dolog van ég és föld között, Horatio!... Nézem a képet, s egyszerre érzem: nem vagyok egyedül. Olyan nyolcéves-forma srác áll meilettem. Ejnye, de is­merős! Hiszen ez nem más, mint az a pimasz kölyök, ki magam voltam sok-sok év előtt... A haja éppoly bor­zas, mint az enyém, csak ép­pen dúsabb eey kicsit... Óva­tosan hátralépek, figyelem... Hallgatózom ... PIMASZ: Mit tetszik csi­nálni ott a képen, bácsi? . KOPASZ: A kislányomnak most vettünk takarékbeté­tünkből egy új harmonikát! (Büszkén.) Nekem játszik, apukájának. PIMASZ: És nem esik le közben a székről? Olyan ké­nyelmetlenül ül szegényke... KOPASZ: Ejnye, hát vala­hogyan csak ki kell fejezni, hogy ..feltekint” reám, takaré­kos szül-r' — '

Next

/
Thumbnails
Contents