Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-10 / 265. szám

Luxus dbken szegényes bereset... Miért akarják csökkenteni a perzsaszövők keresetét? Szerkesztőségünk címére keserűhangú levél érkezett a napokban. írója azt pana­szolja, hogy a mezőtúri sző­nyegszövő perzsarészlegén dolgozók keresete csökken s 3—400 forintnál sem tudnak majd többet hazavinni ha­vonta; TT Inajártunk a dolognak, s kint az üzemben hamarosan meggyőződtünk róla, hogy nem alaptalan az elkesere­dés. Bizonyos „objektív okok* miatt a szövetkezet vezető­sége előreláthatólag nem tudja majd megadni ezer csomónként az eddigi 6.80 fo­rintot. — Miért nem? — kérdez­zük Békési elnök elvtársat.- Azzal kezdhetem — mondja —, hogy nemcsak a dolgozók vannak jogosan el­keseredve, hanem mi is. Nem lehet az igazságos sehogy sem, hogy napi fáradságos 8 órai munkával valaki csak 340 forintot keressen havonta. — Az árral vannak komp­likációk. A perzsaszőnyea árát eddig még hivatalosan nem állapították meg. Van ugyan jelenleg egy ártétel, melyet a békésszentandrási .s-'-őír egszövök kalkulációja alapján készítettek. Ez azon­ban meglehetősen alacsonyra sikerült, mert ebben az idő­ben hulladékból dolgozott ez a szövetkezet. —Egy egység anyagköltsége ilyenformán csak 50 forintba került, ezt tartalmazza magában a nem hivatalos ár. Ez eddig jó is volna. A baj azonban ott van. hogy ahol nem hulla­dékból készítik a perzsát, hanem 103 forintos új anyag­ból, ott nem bírják elkészí­teni ugyanazon az áron. Ha mégis csak ennyit kaphat a szövetkezet az áruért, akkor nem tehet mást, mint a dol­gozók bérén hozza be a kü­­lönbözetet. Az anyag ára ugyanis fix; — Tehát az obektív aka­dály az. hogy az árhivatal nem módosította a bruttó ter­mel ői árat arra fel, hogy nem hulladékból, hanem új anyag­ból készülnek mostmár a szőnyegek. — Ilyenformán a bérrel igen nehéz kijönni. Hiva­talos béremelés és forgalmi­adórendezés miatt már ed­dig is csak úgy tudtuk fenn­tartani a 6.80 ezercsomőn­­kénti munkadíjat, hogy a HTSZÖV központja 1000 cso­mónként 1.80 térítést adott. Érdemes megnézni, hogy kalkulálhat most a szövet­kezet. Egy egység perzsasző­nyeg — az előírt csomószám esetén — 549.12 forintot ér. Illetve ennyit kaphat érte a szövetkezet. Ebből ki kell fizetnie 250.78 forintot anya­gért, a rezsi, nyereség, adók különféle (kis- és nagykeres­kedelmi árrések belekerül­nek a szövetkezetnek 163.66 forintba. Marad tehát 134.68 fillér annak, aki csomózza a szőnyegeket. S ezért a pén­zért nem kevesebb, min! 43.400 csomót kell megkötni. Emellett még természetesen az alapszálakat is fel kell vetni a szövőszékre, széleit leszőni, sokat leverni, stb. Mármost, — a tapasztalat azt mutatia, hogy ió közepes rv-rzsaszövő napi 8 óra alatt 5000 csomót tud elkészíteni Isy könnven kiszámítható hogy a 2.70-es egységárra1 naponta 13.50 forintot ke­resne. azaz ' 340.50 forinto* havonta. Ez bizony szép kevés. A régi 6.30-as árral megkeres­tek havi 850 forintot. Ez sem túl sok. de körülbelül meg­felelő női kereset otthon védett munkáért. Tudjuk, hogy ma nem a bérkövetelések időszaka van — józan ember nem is gon­dolhat ilyesmire. — Azonban nem lehet ok az aránvtala­­nul nagy kereset csökkentésre sem az árkalkuláció. A per­zsa nem kőzsriikséaleti cikk h*nem fénvűzés. luxus a ja­vából. Esvetlen munkásem­ber sem haragudna meg. he az árhivatal reális árat álla­pítana meg.de legalább olyat hogy azok is megkeressék a magukét, akii? készítik, esés" nap a szövőszék mellett dol­goznak. Egyéként a perzsa amúsv is nagv érték és a vásárló, ha tényleg össze­gyűjtötte azt a néhány ezer forintot — néhány száz forint miatt már úgy sem áll el vevő szándékától; A keresetcsökkenés tulaj­donképpen még nem követ­kezett be, csak várható. — Az árhivatal és az illetékes jóváhagyó szervek még nem határoztak végleg. S remél­jük, nem is ragaszkodnak mereven álláspontjukhoz, hi­szen ez egyet jelentene a szép fejlődésnek indult me­zőtúri perzsaipar stagnálásá­val,'sorvadásával. Mégis csak a munka az, mely a fonal­halmazból művészi értéket, könnyen exportálható és bel­földön is jól értékesíthető árut teremt; (a. b.) Mezőtúri „h íí Miért volt lövöldözés kedden este Szolnokon? — Nem igaz, hogy agyonlőtték Szabó Bélát — Néhány nappal ezelőtt Szol­nokon éles lövöldözés verte fel az éjszaka csendjét Más­nap megindult a találgatás, s a legkülönfélébb rémhírek keltek szárnyra. Az igazság a következő: November 5-én este a Tisza parton a rendőriárőr a Tisza­­szálló mellett négv hangosko­dó fiatallal találkozott. Fel­szólították őket. hogy azonnal hagyják abba a kiabálást — Ennek nem tettek eleget, be­kísérték őket a rendőrségre Útközben Szabó Béla meg­szökött a rendőrjárőrtől. Fel­szólították a megállásra, s mi­után ez nem használt riasztó lövést adtak. A rendőrjárőr­rel szolgálatot teliesitő hon­véd főhadnagy utána szaladt a menekülőnek. A Ságvári úton egy rendőr észre vette a két futó embert, aki szintén hallotta a lövöldözést. Látta, hogy a honvéd tiszt üldözi a fiatalembert. Ő is felszólítot­ta. Mivel így sem sikerült megállítani, a rendőr is riasz­tó lövést adott le. A sötét éj­szakában Szabó Béla eltűnt a rendőrök elől. Néhány perccel később egy harmadik rendőr igazoltatta Szabót. Megmotozták, s utá­na elindultak a kapitányság fel;. Néhány méterrel odébb Szabó hirtelen visszafordult. Az egyik rendőrtizedest le­ütötte, s ismét futásnak eredt, a Tisza szálló irányába. Itt viszont, két szolgálatot teljesítő munkásőrrel találta magát szembe. Azok is fel­szólították megállásra, mire válaszképpen Papp Gábor munkásőrt szintén leütötte. Szerencsére, a másik munkás­őr erősebb volt. mint Szabó s rövid dulakodás után sike­rült ártalmatlanná tennie. — Ekkor magához tért Papp Gá­bor. A birkózás hevében Sza­bó megsérült, s kórházba szál­lították. A Szabó által leütött rendőr és munkásőr 8 napra gyógvuló sérülést szenvedett. Bizottság vizsgálta meg az eljáró fegyveres személyek intézkedését, s megállapítot­ták. hogy az intézkedés, s a fegyverhasználat jogos volt. Szabó ellen — mint hatósági k Szegeket bántalmazó ellen — bűnvádi eljárás indul. A másik három társa ellen sza­bálysértési feljelentést tesz­nek, csendháborítás és botrá­nyos magatartásuk miatt. csifc Jelentkezz bányamunkára Komlóra! Kereseti lehetőség: teljesítménytől függően; — vájár: 2600 Ft — csapatcsillés: 2000 Ft — szállítócsillés: 1600 Ft Juttatás: minden dolgozó megkapja; — alapkeresetére 5 —10 százalékos liaszpótlékot, — nős és családfenntar­tók 40 q ingyenes szenet, — teljes munkaruhaellá­tást. — hűségjutalmat. - ingyenes szállást — napi 3-szori étkezést 6.60 Ft-ért Jelentkezés: a Városi és JárávSi VB munkaügyi cső jártjainál —• A fenti tanácsoknál jelent­kezőket a bánya költségén utaztatjuk a munkahelyre. FILMEKRŐL Ha valaki megkérdezi Papp József el . társat, a Mezőtúri Városa Tanács VB. elnökét, hogy sok egyéb mellett mit tart a város büszkeségének, mindjárt el is sorolja: — A Búzavirág és az Ujre­mény ég Tsz kertészetét, a Gvözelem .'■melő'-'''!""*k<»zet állattenyésztését, de főleg a tehenészetet és a Kossuth Tsz sertéstelepéti Zöldéit a saláta áz üveg házakban Közel 1000 négyzetméter alapterületű bajtatóházak épülnek a Búzavirág Tsz köz­pontjában. Az üvegesek és a festők most végzik az utolsó simításokat. A már korábban elkészült haiíatóházakban — azonban hónapok óta termel­nek. Kora tavasszal hagymát, karalábét, paprikát., paradi­csomot vittek a piacra, most pedig salátát. A Búzavirág Tsz export szállításra szerző­dött és karácsony táján több­ezer fej salátát ad át. Mikor ott jártunk, éppen befejező­dött a napi munka, a kerté­szek haza tértek, csupán a kertészet vezetőjével, Pabar Sándorral beszélgethettünk, ö mondta el, hogy a szövet­kezet legm.gvobb részt saját erőből, mindössze fél millió forintos költséggel építette meg az üveabázakat és az ui gazdasági évben — melyrtek terveit most készítik — már teljes ütemben termelni fog a kertészet, évente sokezer fo­rint hasznot hozva a tsz tag­ságának. Bemutatjuk a kisújszállási mezőgazdasági kiállításon díjat nyert tehenet A Győzelem Termelőszö­vetkezet tanyaközpontjában Jenei Sándor tehenész két társával 33 szarvasmarhát gondoz. Ebből 31 tehén, és 17- et törzskönyvi ellenőrzés alatt tartanak. A legjobb egyedeket a kisújszállási nagykun napok alkalmával rendezett mező­gazdasági kiállításon is bemu­tatták. melyek közül néhá­nyat ki is tüntettek. Képün­elüfi. A két asszony és a férj a gyermek eszméletlen teste fölé hajol, majd amikyr az orvos szól, hogy „az édesanya velünk jöhet zt kórházba”, Eszter félretolja Aranlzát és Borbás mozdonyvezető, a férj, ekkor tudja meg, hogy fele­ségének egy szép, nagy fiúgyermeke van. Beikében indulat sűrűsödik, majd megértés. Aggódva kérdezi a távozó orvost: — Életben marad? Turista szerelem Könnyű, üdítő, szórakoztató film. Mondanivalója mind­össze annyi, hogy egy igazgató ne merüljön el munkájá­ban, törődjön más dolgokkal is, a szórakozással és máris könnyebben megérti beosztottjait. A történet úgy kezdődik, hogy egy fiatal mérnök, aki neves turisztikus, lekési az általa tartandó előadást. A ké­sés oka: nézeteltérése akadt igazgatójával. Mire az előadás színhelyére érkezik, már üres a terem, csak egy fiatal várja hűségesen. A lány nem más, mint az igazgató gyermeke. Persze Pelrov mérnök nem tudja ezt, viszont a lánynak sincs fogalma arról, hogy Petrov az a mérnök, akit apja naponta szidalmaz. Megismertednek és szerelem szövődik közöttük. Közben Nazarov gyárigazgatg orvossal vizsgál­tatja meg magát, aki azt a tanácsot adja, hogy feltétlenül pihennie és fogynia kell. Amikor Marina, a lánya haza­érkezik a meg nem tartott előadásról, még ott találja az orvost. Marina már megbeszélte Petrovval, hogy együtt töltik az időt egy tunsta táboriban. Marina ráveszi édes­apját, hogy ő is menjen oda Meg is érkeznek és úgy Na­zarov, mint Petrov megtudja, hogy Nazarov nem más, mint Marina papája és megkezdődik a könnyű konfliktusok soro­zata. Sok mellékesemény, izgalmas és vidám tarkítja a filmet, amely jól végződik: Petrov és Nazarov kibékülnek. Manna pedig Petrov felesége lesz. (hz) „Életben marad?“ Ezek az utolsó szavak a „Dani” című új magyar film­ben. S ez a két szó megold egy olyan problémát, amely másfél órán keresztül nyitott, izgalomban tartja a nézőt. A történet egy fiúgyermekről szól. akit édesanyja a vonat ülésén felejt, szándékosan. Szabadulni akar a magá­ról még nem tudó csecsemőtől, mert azt „szerelemből” esett. Egy, a vonaton utazó elvált asszony magához veszi a gyer­meket és szeretettel felneveli. Tizenkét év múlik el és most jön a fordulópont. Az elvált asszony, Aranka, párjára akad. de egybekelésük akadálya a Dani. Aranka keresi, kutatja Dani igazi édesanyját és meg is találja. Eszter, aki közben férjhez ment és két szép leánygyermeket szült, nem akar tudni Daniról, mert az bonyodalmat okozna családi életében. Férje nem fogadná be maguk közé — legalábbis úgy hiszi — a gyermeket és fél a családi élet harmóniá­jának felbomlásától. Dani eoy véletlen folytán megtudja, hogy mindkét asszony szabadulni 'akar tőle, elkeseredésé­ben elindul, maga «M» tudja hová. Szalad é* etju vonat Aki a filmet látta, a legtöbben biztosan megértették a befejezést. Nem mondott sokat az utolsó jelenet, mégis, a legtöbbet adta a téma vezetése folyamán: otthont, szülő­ket Daninak. A történet bonyolítása, amely a forgatókönyv írójának és a rendező érdeme, érdekes. Egy-egy jelenet drámalsága esetenként feloldódik, de ezek az oldódások fokozatosan mélyülnek, hogy aztán a végén egy jól sikerült drámai konfliktussá sűrűsödjenek. De nem marad kielégí­tetlenül a néző, mert jól, reálisan végződik a történet. Sok mellékcselekmény, kedves jelenet fűszerezi a filmet. Külö­nösen bájos az a rész, amikor Borbás mozdonyvezető és felesége színházba menetelük után, a saját szórakozásukra, lejátsszák megismerkedésükei és egybekelésüket. A szereplők játéka élményt jelent. Tolnai Klári hűen érzékelteti a választás előtt álló asszony lelkiállaootát. Bara Margit igazi falusi lény. naiv. szertelen, kedves. Páger Antal alakítása meggyőző, hiteles és kifeiező. Játéka külö­nösen akkor tetszik, amikor a vonat által elgázolt Daniért fejezi ki aggódását. A tény tudomásul vétele, hogy felesé­gének van egy fiúgyermeke, indulatot ébreszt benne, de pillanatok alatt rádöbben a felismerésre, hogy ez az a fiú akivel már találkozott a mozdonyon és megtetszett neki Haragja szeretetre vált és mindezt a lelki folyamatot Page' Antal egyszerű eszközökkel, páratlanul hitelesen, átéltev tolmácsolja a közönségnek. Dani figuráin már nem sikerül' úgy, ahogyan szereltük volna, de így is jól illeszkedik a többiek játékába, ___..______,________ (hímer) kön a Győzelem Ts' egyik díj* nyertes tehene, amelynek na­pi tejtermelése liter. A te­hén mellett gondozója, Jenei Sándor. Seprűgyár a karcagi Haladás Tszcs-ben Egyik korábbi lapszámunk­ban mar hírt adtunk arról, hogy milyen eredményesen gazdálkodik a karcagi Hala­dás Termelőszövetkezeti cso­port tagsága, s minden lehe­tőséget megad a jövedelem növelésére. Az idén 5 hold cirokvetés volt a Haladás Tszcs-ben, s holdanként 14 mazsa lett a cirokszakáll termés. Egy sep­rű elkészítéséhez általában egy kilogramm cirkot hasz­nainak fei. úgy hogy a ren­delkezésre álló mintegy 60—70 mázsa cirokszakallból jó pár­ezer seprű készül a tél folya­mán. Varga István tszcs tag a seprűkötés mestere a Hala­dásban. Az ó irányítása alatt dolgoznak a seprűgyártók, s a seprűk igen keresettek Kar­cagon. Nem 1s tudnak annyit gyártani, amennyi ef nem fogyna. Pedig a szomszédos Lenin Termelőszövetkezetben is gyártanak, — ahová Varga István seprűkötő mester be­besegít csak úgy szomszédi barátságból, no meg csekély ellenszolgáltatásért. Kell a pénz a családnak: Ebből a szomszédi segítség­ből adódott a közelmúltban egy kedves epizód. A Jöven­dőnk című termelőszövetke­zeti lap terjedelmes, képes ri­portban számolt be a Haladás Tszcs-ről. többek között Var­ga István seprűkészítőről. No­sza, lett erre nagy felzúdulás a szomszédos Lenin Tsz-ben, hiszen Varga István náluk is gyártja a seprűt, tehát óhoz­­zájuk tartozik. A vitát végül is a mester döntötte el, mond­ván: — Én 1951 óta a Haladás Tszcs-nek vagyok a tagi a. oda tartozom, jól is érzem magam közöttük. De szívesen segítek a Lenin Tsz tagjainak is a seprű gyártásban. Azóta lecsillapodtak a ke­délyek, s megbékéltek a szom­szédok. dien dórié (ji hitek — Kókai Ferencné újszászi, lovastelepi lakos nem tar­totta be a közlekedési sza­bályt. Szeptember 18-án a Dózsa György út (köve6 út) melletti gyalogjárón a meg­engedettnél gyorsabban haj­tott kerékpárjával. A rendőr­­járőr felszólítására határo­zottan megtagadta az igazo­lást. Ezért a Szolnoki Járási Rendőrkapitányság 120 fo­rintra bírságolta. — Botrányosan viselkedett szeptember 29-én ifj. Tóth Béla rákóczifalvai lakos a községi kulturotthonban. — Utas állapotban kiabált, fe­nyegetett. A rendőrség 200 forintra bírságolta. — Részegen akart moziba menni október 6-án ifjú Lo­vász Imre kőtelki lakos. Mi­után nem engedték be, ke­rékpár-pumpával ütötte a mozi ajtaját. Az előadás za­varásáért a Járási Rendőr­­kapitányság 200 forintra bír­ságolta. — A Szolnoki Városi Renri­örkaoifánvságnak az elmúlt két hét alatt a következő ta­­'áU tárgyakat adták át: két férfi kerékpár, egy használt barna bőrpénztárca, egy ak­tatáska és két pár gyermek­­rinő. A tulaidonosok — meg­felelő isazotás ellnében — átvehetik holmijukat a rend­őrkapitányságon. Kanadában a munkané'­­kü'iek száma a tél -során valőszínű'eg eléri a hétszázötvenezret Ottava (Reuter). A k&na­­da' hírszolgálati iroda idézi . egy illetékes kormánytiszt­viselőnek" azt a kijelentését, hogy véleménye szerint a munkanélküliek száma Ka­nadában e télen eléri a 750 °z.re+, vagvis több ember lesz munka nélkül, min., bárme­lyik évben a második vilác­­háború vége óta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents