Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-01 / 257. szám
MOZAIKOK a S?cv:e unió életéhül KULTÚRA- NÉPMÜYELÉSOKTATÁS Könyvtárak A Szovjetunióban jelenleg több mint 4U0.000 könyvtár van, másféimilliárdos könyvállománnyal. A forradalom után csupán a közkönyvtárak száma csaknem 11-szeresére (13.900-ról löü.OÜO-re), könyvállományuk pedig 74-szeresőre (9 millió kötetről 667 millió kötetre) emelkedett. 1914- ben egy közkönyvtárra 11.400 lakos jutott, most pedig 1360 jut. (Az Egyesült Államokban egy közkönyvtárra 21.600. Nagy-Britanniában 82.000. Svédországban 5000 lakos jut). A munkások, alkalmazottak és tanulók szakmai igényeinek kielégítésére az üzemekben, . intézményeknél és iskolákban több mint 56.000 szakkönyvtárat létesítettek. Könyvtárosképzéssel három sorit főiskola, hét fakultás és 58 szakiközépiskola foglalkozik. • A világ egyik legnagyobb könyvtára a moszkvai Állami Lenin Könyvtár. Könyvállománya a szovjethatalom évei alatt 1 millió kötetről 20 millió kötetre emelkedett. A könyvtár 20 termét naponta mintegy 5 ezren keresik fel. A könyvtárban körülbelül 2 ezer tudományos munkatárs, szakképzett könyvtáros dolgozik. Zene A szovjethatalom évei alatt n nép közkincsévé vált a zene. A hangversenytermek mindig zsúfolásig megtelnek. A Szovjetunióban 22 konzervatórium, 120 -zenei műintézet, 127 hangversenyrendezéssel foglalkozó szervezet, 180 nagy zenei és táncegyüttes, közte 50 nagy szimfonikus zenekar van. 1956-ban az ország zenei és táncegyüttesei körülbelül 275.000 műsort adtak, amelyeken 102 millió látogató vett részt. A szovjet időszakban széleskörűen kifejlődött az pcztrárt-nn'ivészet. Naponta átlagban 8 ezer esztrád-hangversenyt rendeznek. Cirkusz A szovjet cirkusz nemcsak odahaza, hanem külíö'dön is igen népszerű. A Szovjetunióban jelenleg 49 állandó cs 37 vándorcirkusz működik. Előadásaikon 1956-ban körülbelül 28 millió ember vett. részt. Növekvő fogyasztás A dolgozók reálbérének növekedése folytán jelentősen megjavult a lakosság táplálkozása a Szovjetunióban s megnövekedett az iparcikk-fogyasztás is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem a fontosabb közszükségleti cikkekből megtöbbszörözte az eladást. Az 1956. évi eladás az 1932. évit 1-nek véve: Látogatás a jássladányi ruházati boltban HsMz 18 évre előre tervezni Piaci nap volt, amikor i Jászberényi Földművesszövetkezet ruházati boltjába beténimlt. Máskor is sokan vannak, de ilyenkor meg szinte zsMolásig megtelik az üzlet vásárlókkal. Sok az érdeklődő,. de még több, aki női. vagy jérfi szövetet, selyem vagy vászonárut, esetleg konfekciós ruhát akar beszerezni saját részére, vagy h ozzátartozóinak. Jól esik ilyen üzletbe betérni, mert itt rend és tisztaság uralkodik. Az elárusítók udvariasak, előzékenyek. A bolt vezetője, Sziráki elvtárs szakszerűen irányítja a munkát, s á jászladányi ruházati bolt alkalmazottainak magatartásából példát meríthetnek mások is.. Mégis csak hasznos volt Ebben az évben sokat fejlődött- a tiszatenyői földművesszövetkezet. A 13. számú bolthoz építettek egy új raktárhelyiséget. Ugyancsak ebben az évben nyitottak — a lakosság legnagyobb örömére — egy hentesüzletet. Nem régen működik a zöldségbolt sem. Árúinak egy részét helyben vásárolják fel Mindenből van bőven. Eleinte úgy vélték a tiszatenyőiek: kár zöldségboltot nyitni, hiszen ők megtermelik a szükségletet. Ma már azt mondják a háziasszonyok: igazán hasznos ez. Ha fel akarnánk mérni Fegyvernek fejlődését a felszabadulás óta, nagy munkát igényelne. Elég, ha felsorolok ez év eredményeiből néhányat, amely a lakosság életét jobbá, kényelmesebbé tette. A kulturotthont kívül-bolül szépen rendbehozták. Egy melléképületét átalakították ahol a sportkör kapott otthont. A tavasszal új csemegeüzletet, s vasboltot nyitottak Számtalan utcában kijavították a járdákat, vagy újakat építettek. A villanyhálózatot bővítették. De nem ezzel akarok most foglalkozni. Hogy a következő években még többet kapjrn a lakosság. a tanács 10 éves községoolitikai tervet dolgoz ki. Az összeállításhoz számadatok gyűjtéséhez, vagyis a terv alapjainak lerakásához már hozzáfogtak. Nehéz munka az bizonyos. A tanácsnak, s a pártszervezet vezetőinek előrelátóknak kell lenniök. Most — mint mondják — úgy akarják elkészíteni ezt a tervet. ahogyan a lakosság szeretné. A legfontosabbakat említve, már a jövő évben hozzáfognák egy új négytantermes iskola építéséhez. A Nida és Kosztell-telepre kutat kell építeni. A község telepes! (régi település) részén nélkülözhetetlen egy óvoda építése. A 'is nebulók nagyon sokai gyalogolnak sárban, vízben a mostaniig. így az arra lakó szülők nem szívesen engedik el kicsinyeiket. A vízlevezető csatornák javítását sem lehet sokáig hanyagolni. A tanács most terjeszti a VB elé, hogy milyen középületekre van még szükség. Az Anna-telep italboltot kér, a telepesnek pedig, fűszer, hús, italmérést. Szapárfalun nincs megfelelő sportpálya, mozi és kulturház.. Ezenkívül a község számtalan utcáiéban bővíteni kell, a járdát, s a vilanvhálózatot. A község Tiszabő felöli szélén elkelne egy autóbuszmegálló. Sorolhatnánk még tovább a megvalósításra váró feladatokat, amelyeknek ,.bele kell férniök” a tízéves tervbe. Ez a dolog egyik oldala. Van egy másik, amelyről kevesebb szó esik, különösen a lakosság körében. Tervezni csak úgy lehet, ha van mire, van alap. Ez pedig a lakosság községfejlesztési hozzájáruló sa. Sajnos, a i'egyvernekiek igen „csehül” állnak ezzel az „alappal”. Még a múlt évekről 200 ezer forint hátralékuk van. Ezzel együtt az idén 339 ezer forintnak kellene befoly nla. Januártól kezdve már a 10 éves községpolitikai terv alapján akarnak dolgozni. A tanács bízik a lakosságban. Remélik, megértik, hogy közös érdekről, közös célról van szó. — R. M. fTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYT A szovjet ipar 40 éves fejlődése Hústermékek 2.9 Haltermékek 2.1 Vaj 8,7 Tej- cs tejtermékek 8.8 Selyemszövetek 22, Gyapjúszövetek 8.1 Kötött szövöttáru 10,3 A pihenéshez való jog Az oroszországi nagyiparban 1913-ban az átlagos munkaidő 9.9 óra volt. egyes iparágakban pedig több mint 10 óra, nem számítva a túlórákat. A szovjet iparban 1956- ban a munkaidő átlaeos tartama 7.96 órát tett ki, sőt, ha számításba vesszük az ünnepnapok előtti rövidebb munkaidő bevezetését, — 7.6 órát. A XX. pártkongreszszus határozatai értelmében a 6. ötéves terv folyamán valamennyi vállalatnál és in té/mónyben bevezetik a órás munkaidőt, a bányaiparban pedig a fqldalatt. vezető szakmákban foglalkoz tatott dolgozók 6 órás munkaidőre térnek át. A rövidebb munkaidő bevezetését a 'kereset csökkentése nélkül haifiák vé°re. A szovjet munkások és alkalmazottak minden évben fizetett szabadságot kapnak 1956-ban több mint 5 millió dolgozót utaltak be szanatóriumokba és üdülőkbe, nem számítva az egynapos beutalásokat, r . r . , 1 « , „ t A SZOVJET NÉP szánalmas állapotban lévő gazdaságot „örökölt“ a cárizmustól. — A forradalom előtti Oroszország, habár a világ egyik legnagyobb országa volt, az ipari termelés színvonalát tekintve a 15. helyet foglalta el a ranglistán. Az első világháború, valamint a Szocialista Forradalom utáni polgárháború és katonai intervenció az egyébként is elmaradott országot több évtizeddel visszavetette. Éhség és nyomor — ez volt a győztes nép öröksége a cárizmustól. Nehéz időkkel kellett számolni a szovjet népnek. Jóformán minden kamra kiürült és világ viszonylatban egy igen elmaradott iparral és fejletlen mezőgazdasággal kellett megkezdeni az építést. A szegénység mélypontjáról indultak harcba a szovjet emberek, hogy felépítsék a világon egyedül álló ipart nagyhatalmat. Ezt a harcot vezette a szovjet Kommunista Párt minden külső segítség nélkül. De honnan is várhatott volna támogatást a fiatal, szocializmus útjára lépő Szövetségi Köztársaság? Minden oldalról az ellenséggel, kapitalistákkal volt körülvéve. Sem kölcsön, sem másféle segítség nem érkezhetett, mert még a külvilágtól is elzárta az ellenséges tábor úgy, hogy a m„dár sem mehetett se ki, se be. Rongyosan és éhesen. — de a szocializmus eszméitől fűt ve fogtak az új, igazi szovjet haza felépítéséhez. Nem ment ez máról holnapra. Keserves évek következtek. A helyreállítás időszakában an-a kellett törekedniük, hogy felélesszék urr,den“ke!őtt a mezőgazdaságot. Élelemre volt szüksége a dolgozóknak, de szükség volt nyersanyagra, h' gy meglévő gyárakat üzembe tudják állítani. A lelkes munkásosztály és parasztság ezeket a feladatokat aránylag könnyen megoldotta. A soronlévő feladat volt most már, hogy a régi gyárakat és üzemeket felszereljék a modern technika gépeivel szerszámaival, mert régi, elavult felszerelése azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy felmondják a szolgálaton De szükség volt, ha új gyárakat akartak építeni, először is gépiparra. A meglévő üzemek főként könnyűipari üzemek, a nehézipar megteremtése, mely köztársaság függetlenségét — döntően jelentkezett. A szovjet nép, mint országának igazi gazdája, történelmileg rövid idő alatt hatalmas, korszerű ipart teremtett és a kis, egyéni parasztgazdaságok helyett, megszervezte a világ legnagyobb, gépesített mezőgazdasági termelését. 1956-ban a Szovjetunió ipari 'ermelése 33-szor szárnyalja túl az 1913. évi színvonalat. Ezzel szemben a hivatalos adatok szerint Amerika csak 4,1-szer termel többet, mint 1913-ban. Angliában és Franpiaországban az emelkedés csupán 1.8 volt. Ha 1917-hez mérjük az emelkedést, úgy az arány 46-szoros. Az első világháború, a polgárháború. maid a külföldi intervenció idején hanyatlott az ipari termelés.. 1920-ban 200 0Q0 tonna acélt termeltek és most ezt a mennyiséget az ipar két nap alatt termeli meg. HA ÖSSZEHASONLÍTJUK a Szovjetunió acéltermelését a kapitalista Anglia és Franciaország együttes termelésével, akkor láthatjuk, hogy a Szovjetunió 1,5-szer termel többet. 1913-ban az orosz erőművek mintegy 2 millió kilowattóra elektromos energiát állítottak elő. Az 1957-es terv 109-szeres fejlődést, azaz 211 milliárd kilowattóra elektromos energia termelését tűzi ki célul. A gépgyártó és fémmegmunkáló ivar idén 200-szor annyit termel, mint 191 libán. 1908-ban az orosz gép,-, gyártás 75 000 géppel — főképpen esztergapaddal és fúrógéppel — rendelkezett 1913-ban mindössze 1500 egyszerű gépet állítottak elő. Ugyanakkor kétszer ennyit hoztak be külföldről. Az októberi forradalom ideién az országban mindös”? 8 csavarmenetvágó-gép működött. A szovjet hatalom éveiben fejlett gépgyártó ipar alakult ki. 1927—28-ban 2000. 1932- ben 19 700. 1937-ben 48 400 és 1939-ben 55 000 gépet állítottak elő. Az ötödik ötéves tervben (1951—55) mintegy 400 új géptípus gyártását kezdték meg. Tavaly 847 különféle típusból 121 300 gépet készítettek. 1957 e'eién a szovjet avasakban l 840 000 gép dolgozott. Jelenleg a gépgyártó ioar 8 tudományos kutatóintézettel is 17 tervezőirodával rendelbiztosítja a'fiatal szocialista kezik. Az utóbbi 10 évben a szovjet gépgyártás 71 nemzetközi kiállításon és vásáron vett részt. A HATODIK ötéves tervben megkétszerezik a fémvágó gépek gyártását. Kétszer annyit gyártanak a kovácsoló présgépekből és ötször anynyit az öntőberendezésekből. 1961-re a gyártott géptípusok száma 1200-ra emelkedik. Nagyon jellemző a következő adat is. 1913-ban Oroszországban összesen 6000 kilowatt kapacitású turbinákat készítettek. A tavaly előállított turbinák összkapacitása elérte a 6 millió kilowattot. Az idén tizenháromszor annyi közszükségleti cikket gyár toltak a Szovjetunióban, mint 1913-ban. Ennek ellenére az egyfőre eső árutermelés még mindig elmarad az Egyesült Államok mögött. A szovjet iparosítás gyors fejlődése azonban lehetővé teszi, hogy történelmi legrövidebb idő alatt utoléri a legfejlettebb kapitalista államokat is nz egyfőre eső termelésben. Ha megnézzük, hogy a szovjet hatalom ideje alatt hogyan fejlődött az ipar, meg kell állapítani, hogy jóval gyorsabban, mint a kapitalis*a országokban. Míg a Szovjetunióban az 1957-es év első 8 hónapja alatt az előző év •’zones időszakához számítva 10 százalékkal emelkedett a termelés, addig az Egyesült Államok ipari volumenje csak 1,4 százalékkal. Ez a tény döntően igazolja, hogv helyes volt a fiatal szovjet hatalomnak annakidején a szocialista iparosítás kérdését mint el-Q-’lor,oc kezelni. HOGY ABBAN az időben mennyire volt helyes, azt bizonyítja az a* tény, hogy ma már a Szovjetunió az ipari nagyhatalmak élvonalába ke rült és technikai fölényt harcolt ki, a maga számára, a kapitalista államok felett. A tudomány és technika kapcsolata előrehaladásában biztosítja, a külső ellenség elleni védelmet. s ma már nynaton elmondhatják, hogy a Szovjetunió tudományos, technikai előrehaladottságával egyedüli nagyhatalmi helvet biztosított magának a világon. 1913-ban a forradalom “’ötti Oroszországban különféle szállító eszközei '114.5 milliárd tonnakilométer áruforgalmat bonyolítottak le Ez a mennyiség a szovjet ha talom éveiben jelentősen nö-ekedett, mégpedig tizenegyszeresére. A vasútnál tizenhatszorosára emclkedettj > NEMCSAK AZ ÁRU szállítási forgalma növekedett hanem az utasszállításé is 1956-ban az utasszálítás 176.8 milliárd utaskilométer, míg 1'13-ban 27,6 milliárd volt. szovjet hatalom előtti vasúthálózat mindössze SS 500 kilométer. Azóta 120 700 kilométer hosszúra építették a szállító vonalakat. És a 13,6 kilométeres vonósebességgel szemben, óránként 25 kilométerre emelték a vasút gyorsaságát. De ma már mondhatjuk azt is, hogy a legfejlettebb technika vívmányai, mint a villanymozdonyok és nyersolaj elektromos gvorsjáratú személyvonatok váltják fel a régi. elavult közlekedési eszközöket. Érdekes megnézni a rádióvevőkészülékek fejlődését a Szovjetunióban. Ezen keresztül is látható a szovjet nép onvagi és kulturális előrehaladása, illetve annak gyorsütemű fejlődése. 1923-ban 92 ezer rádióvevőkészülék volt. 1956-ban már 30 millió 895 ezer rádióvevőkészülék működött, amelyek közül 12 millió 364 ezer falusi viszonylatban emelte a név kulturális kielégítését. A közel 1 millió távolbalátókészülék közül 98 ezret ma falvakban használnak. » A LENINI ELVEK alapján megszervezett szocialista gazdaság az első és a második ötéves terv során oly gyorsan fejlődött, hogy szükségessé vált a termelés irányításának átszervezése. A Kommunista Párt és a szovjet kormány tehát — a lenini tervek szellemében — hozzálátott az ipar irányításé nak területi csoportosítássze rinti átszervezéséhez. Az így átszervezett ipar. amelyeket a népgazdasági tanácsok irá nyítanak. a Szovjetunió ipari termelésének háromnegyed részét teszi ki. A népgazdasági tanácsok abban külön hoznék az eddigi minisztériu irtoktól, hogy nemcsak egy ■ -v iparágat vezetnek, hanem adott gazdasági körzet vala mennvi ipari és építkezési ágával foglalkoznak. A szovjet emberek Marx és Lenin tanítását felhasználva építették fel — azt lehet mondani a semmiből — a legfei lettb ipari nagyhatalmat. El mondhatják, hogy a sok fáradtságos munka meghozta eredményét, s ez az eredmény biztosítja a kommunizmust építő szovjet nép erkölcsi anyagi, kulturális fejlődésének biztos alapjait, p-».. j . ÚTTÖRŐ éld A Biológus-szakkor „becsület keszege" Az elmúlt héten a szakköri foglalkozást a Holt-Tisza parton tartottuk meg, hogy horgászással egybekapcsolva tanulmányozzuk a Holt-Tiszában élő halfajtákat. Nemes Győző tanár, szakkörvezetőnkkel elindultunk gyalog a Tisza-hídon át, majd ekanyarodtunk az őszi pompában tetszelgő Kiserdőbe, Vastag, puha. illatos avarszönyegen sétáltunk, a fákon már alig-alig volt néhány elsárgult levél. Amint ballagtunk a Holt- Tisza felé, azon tanakodtunk, hogy. a kerékpárral előre indult fiúk, milyen és mennyi halat fognak, mire odaérünk, reméltük, hogy - a gazdag zsákmányban rántani való, kilós ponty is akad. Hommer Éva arról mesélt, hogv fogja odahaza a sok keszeget paprikás zsírban ropogósra sütni; Cserkész Zsuzsanna nem nagyon bízott a fiúk horgásztudományában. Csak Várbíró Magdolna várta egyre makacsabbul a nagy nyárfák tövében üldögélve, hogv mikor akad már a fiúk horgára va'ami szép példány. De hiába..; Az idő egvre jobban telt, de még semmi zsákmány nem került a partra. Irigyelve figyeltük a túlsó parton horgászót, akinek már sok hal ficánkolt a gvűjtő zsákjában; Már indulnunk kellett, amidőn Boros István paitás örömmel kiáltott fel: „fogtam”. Egyszerre siettünk oda, hát esv ujjnyi keszegecske vergődött a horgán. Latolgattuk, hogv az bizonv egy macskaporciónak is kicsiny ha'ac'ka. de mégis örültünk neki Pistivel eeyütt. Nem mentünk haza üres kézzel, mert megvolt a becsület-keszeg. $a’lay Ildikó VU. o., Achim úti iski Szolnok. Kati néni üzeni... „ÖT KIS TESTVÉR’’ jeligére. Kedves Marika! Sajnáljuk, hogy teljes nevedet és közelebbi lakcimedet nem közölted. Soraidra azonban üzenünk. Nagyon szép és nemes cselekedet volt tőled, hogy mig édesanyád a kórházban volt, helyettesítetted odahaza, — Testvérkéidre mostál, vasaltál és takarítottál. Beuásaroltál édesapádnak, mire a munkából hazament, s segítettél a főzésnél is. Elismerjük, hogy sok dolgod volt, hisz felnőtt ember munkáját végezted. S mint leveledben is írtad, bizony most tudtad, érezted igazán, mit jelent számotokra édesanyátok, aki minden jóval ellátott, kész étellel várt haza mindennap az iskolából. Azért legyetek mind az öten szófogadó, jó kis gyermekei szüléiteknek. Édesanyátokra vigyázzatok nagyon, hogy minél előbb teljesen visszakapja egészségét. írjál, leveled várjuk. K. ZS. SZOLNOKRA. — Kedves Zsuzsika! Leveledben tanácsot kértél, hogy szüléidét házassági évfordulójuk alkalmából mivel ajándékozd meg. Javaslatod — édesanyádnak a diszpárnára, édesapádnak pedig a meleg ■kesztyű készítésére — jónak találjuk. Időd még van rá, ígv készen is leszel vele. A szívküldi ajándéklemezzel biztosan örömet fogsz szerezni. Kívánunk mindehhez sok sikert.KAPUSI JUDIT. IV. osztákiios tanulónak, Ujszászra. — Szeretettel fogadunk a levelezők táborába. írjál magadról bővebben, hogy közelebbről is megismerjünk. A beküldött ver-ed első négy sorát közöljük: A mi kis iskolánk A tudásnak vára. Ott tanul szivet s jót Jutka, Piri, Sára. 1 «/o' no’y szisrl!-eli SZÍNHÁZ MŰKŐK A: november 1. péntek este 7 ó: DUNAPARTI RANDEVÚ nov. 2, szombat: Az örmény művészegyüttes vendégjátéka nov. 3. vasárnap du. 3 óra: DUNAPARTI RANDEVÚ uov. 3, vasárnap este. 7 óra: DUNAPARTI RANDEVÚ