Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-07 / 262. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 263. szám. Ára: 50 fillér. 1957. november 7. csütörtök. Éljen a Nagy Októberi Szociálistól Forradalom 40. évfordulója ► ► ► ► ►-AAAAAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJu' A VILÁG DOLGOZÓINAK NAGY ÜNNEPE H 01 7 ol tcbere óta a világ minden részén a kom“ munista pártok és velük együtt az emberiség haladó része minden évben megünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Ez évben ■— amikor a világ első szocialista állama fennállásának 40. évfordulóját ünnepeljük — a szokásosnál nagyobb ünnepet jelent számunkra ez az évforduló. 40 éve annak, hogy az orosz munkásosztály lerázta magáról a kapitalizmus bilincseit, és béklyóitól megszabadulva, az új élet építésének útjára lépett. » A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a legdöntőbb forduló volt az emberiség eddigi történetében. Marx szavaival élve: lezárult az emberiség előtörténete és megkezdődött az emberiség igazi története. Kezdetét vette egy új, kizsákmányolástól mentes társadalom építésének korszaka. Októberrel megkezdődött a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló társadalmi rendszer összeomlásának, és a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom létrejöttének korszaka Az októberi forradalom győzelme a marxizmus— leninizmus diadala volt, amely behatolt az orosz munkásosztályba, és magával ragadta a kapitalizmus eben folytatott harcban. A harc vezetője és sikerének, győzelmének záloga a Bolsevik Párt volt, amelynek tekintélye és befolyása óriási mértékben megnőtt a cárizmus önkényuralma, majd a burzsoá Ideiglenes Kormány ellen folytatott megalkuvás nélküli, elszánt harcokban. Az Októberi Forradalom győzelme a pártról szóló lenini tanítások győzelme is volt, amelyek gyakorlati megvalósítása eredményeképpen a párt valóban az akarat és cselekvés egységévé, sziklaszilárd egésszé kovácsolódolt, amely képes volt a történe’em által eléje állított legnehezebb feladatok megvalósítására is. A pártnak ez az egysége a mensevikek, likvidátorok és egyéb pártellenes elemekkel folytatott állandó küzdelemben kovácsolódott ki. Nekünk, magyar kommunistáknak, az ellenforradalom után különösen fontos erre emlékezni. Ne felejtsük el, hogy az ellenforradalom előkészítésében, a legdöntőbb mozzanat pártunk egységének megbontása, a párt .eszmei, politikai és szervezeti bomlasztása vo’t a Nagy Imre—Lcsonczi-féle aljas árulók révén. Az ellenség tudta, hogy a pártot megbontani annyit jelent, mint megfosztani az országot' vezető erejétől a legnehezebb pillanatokban. És erre emlékéve, még következetesebb, még elszántabb harcot kell folytatni azok ellen, akik a párt egységét veszélyeztetik. 77 Bolsevik Pórt tekintélyének és befolyásá*""*• nak másik döntő tényezője az volt, hogy célkitűzései megfeleltek a munkásosztály, valamint a dolgozó parasztság jogos követeléseinek, aminek következtében a lehető legszorosabb kapcsolat alakult ki a párt és a dolgozó tömegeik között. És ha egy évvel az ellenforradalom után mi is olyan eredményekről beszélhetünk, amelyek minden várakozást felülmúlnak, akkor ennek a Szovjetunió és a baráti országok önzetlen támogatásán kívül oka az is, hogy a párt politikája megfelel a becsületes dolgozók érdekeinek, a dolgozók ezért támogatják a pártot, hallgatnak szavára. Az Októberi Forradalom gyökeres változások kezdetét jelentette gazdasági, politikai, kulturális téren, és a nemzetiségi politika terén egyaránt. Gazdasági téren a félgyarmati sorsiban lévő, fejlődésben rendkívül emar|dott, a háború által meggyengíteti, és a polgárháború által nagyrészt lerombolt országból a mai élenjáró, gazdaságilag a világ második legfejlettebb országának, a Szovjetuniónak létrehozása mutatja a megtett utat. Az út, amelyet a gazdasági fejlődés terén a szovjet állam megtett, nemcsak gigantikus eredményesben, nemcsak egyedülálló, hanem egyúttal óriása nehézségeket, hallatlan, szinte emberfeletti erőfeszítéseket is követelt. Mint ismeretes, a Szovjetuniónak eredményei elérése közben meg kellett küzdenie egyrészt az imperialisták állandóan megújuló gazdaságii intervenciójával és a gyárkori háborús provokációkkal; másrészt azzal, hogy nem állt rendelkezésére a szocialista építés terén semmi'lyen előzetes tapasztalat, mivel az első ország volt, amely az új társadalom felépítésén^ útjára lépett. Baprikerek és hibák a munka közben akadtak bőven Végeredményben azonban minden nehézség ellenére a Szovjetunió a fejlődésnek olyan útját tette meg. amilyent a történetem eddig nem ismert. A Szpvfp:unió gazdaságát az egyenletes, gyors fejlődés, és az állandó felfelé ívelés jellemzi. J\ politikai téren végbement változásokat az jellemzi, hogy a munkásosztály elnyomott és kizsákmányolt, rabigában tartott osztályból vezető erővé, - a szovjet1 társadalmi és álfiamrend szervezőjévé irányítójává vált. A Szovjetunió munkásosztálya ma már az erejét érző. internacionalizmussal telített, óriási gazdasági és politikai tapasztalatokkal rendelkező, kulturálisan fejlett szocialista munkásosztály. Gyökeresen megváltozott a parasztság is, amely a feudális urak igájában görnyedő, nincstelen^ szinte állati sorsiban élő parasztságból szocialista kolhozparasztsággá vált, amely nem ismeri a létbizonytalanságot, amelynek feje felől eltűnt a holnaptól való fételem, a tönkramenés réme, amely a munkásosztály oldalán résztvesz a szocializmus eredményeinek növelésében, ’ a kommunizmus megvalósításáért folytatott harcban. \ Nem kisebb változás ment végbe az értelmiség helyzetében sem, amely a kizsákmányoló osztályokat kiszolgáló rétegből átalakult szocialista értelmiséggé, az emberi o fejlődés szolgálatában áll, a szocialista-realista művészet halhatatlan alkotásait hozta és hoza létre. Korlátlan lehetőségekkel rendelkezik, olyan korszakaiké ó eredményeket ért el már eddig is, mint amilyen a világ első atom-villanytelepének üzembehelyezése, az interkontinentá'is rakéta megalkotása és a mesterséges hold fel■bocsátása. *' Október új szakasz kezdetét jelentette a nemzetközi munkásmozgalomban. A győztes szocialista forradalom nemcsak a Szovjet Köztársaság munkásosztályának erejét sokszorozta meg, hanem kihatott, és mindmáig kihat az egész világ munkásmozgalmára. Az újjáépítés sikerei, az első ötéves tervek eredményei, a Szovjetunió gazdasági. politikai és kulturális fejlődése hallatlan erőt adott a többi országök kommunista pártjainak és mu-kásmozgalmának A világ első szocialista államának megteremtése, a szocializmus építésének gyakoriati sikerei a Szovjetuniót a nemzetközi munkásmozgalom bázisává, központjává tették. A Szovjetunió erősödébe a nemzetközi munkásmozgalom házijának erősödését jelentette. Az 1930-as években már nmnkásküldöttségek sora kereste fel a Szovjetuniót, amelyek saját szemükkel győződtek meg arrőt, hogy az álmodozásnak és agyrémnek tartott tervek a gyakorlati megvalósítás útján vannak, hogy a munkásosztály, amely az ország vezető ereje lett, nemcsak rombolni tud — amint azt hirdették róla —, hanem képes az országot" újjáépíteni és egyedül csak ő képe szociálist^ alapon újjáépíteni Sa.iát szemükkel győződhettek meg róla, lehet országot épiteni a kapitalisták nélkül, és ellenükre. sőt szocialista társadalmat csakis a kapitalisták nélkül, és a kapitalizmussal vívott engesztelhetetlen harc közben lehet építeni. kt éberrel a nemzetközi politikában, az orszá-Jgok közti viszonyban új vonal jelentkezett: az országok békés egymás mellett élésének lenini vonala. A szovjet'hatalom légelső dekrétuma a béke-dekrétum volt. A Szovjetunió felezésének 40 esztendeje alatt egyetlen pillanatra' sérti tért el a békés egymás mezeit éés lenini elvétől. Akadtak olyanok- a második világháború előtt, és. akadnak még ma is* akik ezt a .politikát a gyengeség jelének tartják. A második világháború eredményei. a Szovjetunió sikerei az interkontinentális rakéta előállítása terén ennek az ellenkezőjét bizonyítják, azt, hogy a Szovjetuniónak megvolt és megvan az ereje az önvédelemre Mások propagandának tékinflik ezt a politikát. Ismét mások szovjet imperializmusról, a szovjet agresszió veszélyéről beszélnek. A valóság az, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a béke tartósítására, mert célja: a lehető leggyorsabb gazdasági és kulturális felemelkedés, a dolgozók jólétének gyors növelése. Ennek döntő feltétele a békés építés. A Szovjetunió hallatlan erőfeszítéseket tesz a háború megakadályozására, a tartós béke feltételeinek megteremtésére. Javaslatokat tett a kollektív biztonsági egyezmény megkötésére, az atom- és hidrogénfcomba használatának eltiltására, gyártásának nemzetközi ellenőrzésére, az atomenergiának csak békés célokra történő felhasználását célzó egyezmény megkötésére, a hidrogénbomba előállításának megtiltására. Béíketörekvéselvel a Szovjetunió ma már nem áll egyedül, támogatja a sízocialista tábor minden országa, a gyarmati eonstól csak nemrég felszabadult ázsiai és afrikai országok egész sora. az egész haladó emberiség. 1917 októbere nagy hatással volt a magyar munkásmozgalomra is. E hatás eredményeképpen jött létre 1918 őszén a Kommunisták Magyarországi Pártja. A magyar hadifoglyok ezrei és tízezrei harcoltak a fiatal szovjet Vörös Hadsereg soraiban. Október hatásának a magyar munkásmozgalomra a legragyogóbb fejezete volt 1919 tavaszán a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása. 1956 őszén az ellenforradalom egyik érve az volt a Népköztársaság ellen, hogy; Magyarországon a proletárdiktatúra csak a Szovjetunió közvetlen katonai segítségével tudott létrejönni -és fennmaradni. Igen, ezért is. De figyelmen kívül hagyták a magyar történelem egyik legdicsőbb fejezetét: 1919 tavaszát, amikor a fiatal szovjet köztársaság maga is élet-halál harcát vívta és így egyetlen katonát, egyetlen fegyvert sem tudott a Magyar Tanácsköztársaság segítségére küldeni. A Tanácsköztársaság ennek ellenére nemcsak megalakult, hanem hónapokig fenn is maradt és élvezte a magyar munkásosztály legaktívabb támogatását. És figyelmen kívül hagyták 1919 azon harcosait, akik a Horthy-fasizmus 25 éve alatt sem feledkeztek meg egyetlen pillanatra sem 1919-ről és akik 1945-ben — amint a szovjet hadsereg győzelmei következtében arra lehetőségük nyílt — azonnal nemcsak ezrével léptek az illegalitásból kilépő Magyar Kommunista Párt soraiba, hanem rögtön hozzáfogtak az új rend megszervezéséhez. A Horthy-fasizmus idején a Szovjetunió sikerei, fennállása jelentették a magyar hazafiak részére a reménysugarat Ez nemcsak ébren tartotta, hanem egyre fokozta a magyar munkásosztály harcát a kapitalizmus igájának lerázására. 7\ Nagy OHóberi Forradalom szülte Szovjetunió közvetlenül is kihatott hazánk sorsának alakulására, amikor hadserege 1945 tavaszán hazánk területét megtisztította a német és magyar fasizmus hordáitól, mikor felszabadította országunkat a fasizmus igája alól, amikor a háború ezernyi sebéből vérző, nélkülöző országnak közvetlen anyagi segítséget nyújtott a termelés, az élet megindításához, normalizálódásához, majdpedig a békeszerződés megkötéséihez. Egyedül és kizárólag a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy több mint 400 évig tartó félgyarmati sors, függőség után végre önálló á.lami életet kezdhettünk. Hazánk valóban szabad, valóban független országgá vált. És csak az örök hála érzésevei gondolhatunk 1956. októberére is, amikor kizárólag a Szovjetunió katonai segítségével sikerült megakadályozni, hogy országunkban a népi demokratikus rendszert megdöntsék, hogy országunkat az angol— amerikai imperializmus előretolt bástyájává, a harmadik világháború gyújtópontjává változtassák át. Az ellenforradalom nem véletlenül állította első helyre a követelést: kivonni a szovjet csapatokat Magyarországról. Nagyon jól tudta, hogy a Szovjetunió hadserege mindig, minden körülmények között a legszilárdabb bázisa, biztosítéka nemcsak a Szovjetunió, hanem a népi demokráciák védelmének is. Hogy követeléseiknek a szovjet csapatok kivonására tömegeket nyerjenek meg, már október előtt hónapokig hangoztatták szovjetellenes érveiket a gazdasági kizsákmányolásról, az egyenlőtlen viszonyról A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatában valóban előfordultak hibák, ezek azonban elenyészőek voltak. Viszonyunkra mindvégig az újtípusú, egyenjogú testvéri nemzetek kapcsolata volt a jellemző. A Szovjetuniónak igen nagy szerepe van a felszabadulás óta eltelt tizenhárom év eredményeiben. A felmérhetetlen értékű gazdasági és műszaki segítség, a tapasztalatok átadása, mind-mind nagymértékben járultak hozzá országunk gazdasági erősödéséhez. Sokat beszéltek az elmúlt hónapokban kereskedelmi kapcsolatainkról is, amelyekről az ellenforradalom azt állította, hogy nem egyenjogú kapcsolatok, hogy a kereskedelem révén a Szovjetunió kizsákmányolja a Magyar Népköztársaságot. Ezek a kereskedelmi kapcsolatok valóban nem a kölcsönös előnyökön alapulnak, mivel a Szovjetunió számunkra vasércet, fát és egyéb nyersanyagot szállított, helyette pedig műszereket, gépeket és egyéb munkaigényes termékeket vásárolt. Mindenki, aki csak valamelyest is járatos gazdasági kérdésekben, jól tudja, hogy az ilyen kereskedelmi kapcsolatok a mi számunkra jártak rendkívül nagy előnyökkel, hogy ez a kereskedelmi kapcsolat valójában az egyik módja volt a hazánk fejlődéséhez rendszeresen nyújtott szovjet segítségnek. 77 felszabaduld^ óta eltelt 12 év alatt a Nagy Októberi Forradalom tanulságai’, a Szovjetunió példája és tapasztalatai nyomán hazánkat igen gyors gazdasági fejlődés, és gyökeres politikai átalakulás jellemezte. E viharos tempójú átalakulás közepette követtünk el hibákat gazdasági ég politikai téren egyaránt, amelyet az ellenforradalom a hibák elleni harc ürügyén a népi demokratikus rendszer elleni támadásra használt fel. Az iparosítás tempója terén elkövetett hibák leple alatt az egész iparosítás ellen; a termelőszövetkezetek szervezésében elkövetett hibák ürügyén az egész termelőszövetkezeti mozgalom ellen, a falu szocialista átalakítása ellen; a párt vezetésében lévő hibák ellem harc jelszavával a párt éllen; a demokrácia jelszava alatt a néphatalom ellen indították támadást.. Az ellenforradalom napjaiban már nyíltan is hangot adtak azon nézetüknek, hogy az iparosítás, a falu szocialista átszervezése, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra mind szovjet sajátosság, amelyek nem felelnek meg a magyar viszonyoknak. Mivel e nézetek még korántsem tűntek el teljesen, újra és újra határozottan le kell szögeznünk: ezek távolról sem szovjet sajátosságok, hanem a Szovjetunió nemzetközi érvényű tapasztalatai. A hibát nem abban követtük el, hogy a Szovjetunió nyomán hazánkat elmaradt agrárországból fejlett ipari országgá változtattuk, hogy megkezdtük a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezését, hogy a párt vezette az ország gazdasági és po’itikai életét, hogy áljalábanvett demokrácia helvetb proletárdemokráciát, pro1 e t ár d i kta túra t te-emtettünk, illetve igyekeztünk teremteni. A hibát abban követtük el, hogy túlfeszítettük az iparosítás tempóját és túlzott önállósításra törekedtünk;?ábban, hogy a termelőszövetkezetek szervezésében nem mindig érvényesült az önkéntesség lenini elve, amely a meggyőzésen 'alapul; abban, hogy a párt nem tisztította meg magát az áruló opportunista elemektől, aminek* következtében megbomlott a párt egysége, és nem érvényesült megfelelően a párt vezetőszerepe; abban, hogy — mint a kínai elvtársak arrarámutattak — nem teremtettünk valóban proletárdiktatúrát, amely minden eddiginél‘szélesebb demokrácia a dolgozók számára, de kíméletlen, könyörtelen diktatúra a nép^ ellenségei számára, összegezve: a hibát abban követtük el, hogy eltértünk a Nagy Október tanulságaitól. Keserű áron saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ha továbbra is a megkezdett úton akarunk haladni, ha a szocializmust akarjuk építeni, ha önálló országként akarunk élni, ha a munkások és dolgozó parasztok államát akarjuk építeni, akkor csak egy út van, és ez az út a proletárinternacionalizmus útja, az összes testvéri népekkel való szoros együttműködés, de mindenekelőtt a Szovjetunióval való testvéri barátság és szoros szövetség útja október tanulságai felhasatálásának útja. "T z volt, és ez marad további sikereink legfőbb biztosítéka. Irta: OLÁH GYÖRGY, a Megyei Tanács VB elnöke
