Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-18 / 245. szám

ff TERMELOSZOVETK EZETI TAGOK írják Lakodalom volt a tsz-ünkben N 30SaK80S0KS0S0KS<£<S^^ agy napra virradt október 12-én a mezőtúri Zöld Mező Tsz tagsága. Urbán István brigád vezető Rózsa leánya ekkor tartotta esküvőjét. A menyasszonyos háznál már egy héttel ezelőtt nagy volt a sürgés-forgás. Fűtötték a kemencét, sütöt­ték a sokfajta tésztát, hogy a vendégeknek legyen mit fogyasztaniok. Az esküvő nap­ján, úgy déltájban megérkezett a boldog vőlegény, Kelemen Zoltán 8 pár tüzes pa­ripával, élén az ékeshangú vőféllyeL A vőfély étvágygerjesztő köszöntői után megkezdődött az evés, ivás. Az öt­tagú zenekar szebbnél-szebb nótákat hú­zott hozzá, s az éhes vendégsereg alaposan megdézsmálta a sok finomságot. Ügy délután 4 óra tájban felkereke­dett a násznép s feldíszített kocsikkal vo­nult a tanácsházához, az esküvőre. Ez még csak kezdet volt; Utána jött a vacsora, a vőlegény szüleinél, amely kivilágos kivi­­radtig tartott, az ifjú pár egészségére és boldogságára. Urbán István ötödmagával dolgozik a Zöld Mlező Tsz-ben. A jövedelemből telt a szép lakodalomra. Szeptember 31-ig 890 munkaegységet szerzett a család, s év vé­gére, a zárszámadásra meghaladja az ezret. Ha a munkaegységet 50 forinttal számoljuk — márpedig ennyi lesz —, 50 ezer forintot jelent. Urbán István, mint a dohányos brigád vezetője, első díjat nyert a kisújszállási mezőgazdasági kiállításon dohányával. A prémium, melyet kap, kb. 15 ezer forint lesz, mert az 5.8 mázsás tervezettel szemben 13 mázsa dohányt ter­melt holdanként. Háztáji földjén termett még 40 mázsa kukorica, melynek értéke meghaladja a 4 ezer forintot. A család évi jövedelme tehát összesen 70.000 forint kö­rül lesz: A termelőszövetkezet mincfen nősü­lendő, vagy férjhezmenendő tagjának egy hold háztáji földet biztosít. Ezt a fiatalok megkapták és jövedelmüket ez is növeli. Nem kel tehát félteni Kelemen Zoltánt és feleségét, Urbán Rózát, mert a termelő­­szövetkieaetben végzett munka elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy a kezdet nehéz­ségein túljussanak.­ADAM KAROLY, a mezőtúri Zöld Mező Tsz tagja. Sikerűt túlszárnyalni a jászágúiakal ÖRÖMMEL OLVASTUK a Tiszavidék október 11-i szá­mában, hogy a Szolnok me­gyei termelőszövetkezetek kö­zös tehenészeteiben erősen fokozódik a tejtermelés és a jászágói Alkotmány Tsz-nek sikerült túlszárnyalnia az or­szágszerte híres jászjákóhal­­mi Béke Tsz tehenézsetét. Mi szerény emberek va­gyunk, ritkán hallatunk ma­gunkról, de amikor ezt olvas­tuk, mégis kénytelenek vol­tunk tollat venni a kezünkbe. Megírni, hogy 42-es tehénlét­számú t'örzstenv ész etünk is­­tállóátlaga október 10-én 10,3 liter, fejési átlaga pedig 17,7 liter volt; Eredményeink nem mosta­ni keletűek, de a felsőbb szervek mégis ritkán ismer­ték el. A Jászapáti Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztálya pedig szakszerűtlen kezelés­sel vádol bennünket. Az ered­mények mégis másról tanús­kodnak. Szövetkezetünk tehenészete 3 évvel ezelőtt került törzs­könyvi ellenőrzés alá. Azóta a teheneket mesterségeken termékenyítjük, ezzel szinte egycsapásra megszűnt a med­dőség, a brutellózis és egyéb fertőzés veszélyé. Az ellesi százalék pedig elérte a 100- at. Három év óta itatással neveljük borjainkat az álta­lunk tervezett és épített mes­terséges rideg-nevelőben, el­­huüásmentesen. A mestersé­ges nevelésből származó több mint 100 borjú fejlett és szí­vós jószág, az időjárás vi­szontagságainak, betegségek­nek ellenálóak. A közülük kikerült üszők 20—22 hóna­pos korukban megellettek és mint előhasúank, napi 12— 14 liter tejet adnak. Rendsze­resen nevelünk szerződéses alapon tenyészbikákat az ál­lamnak és 35 hízómarhát fo­gunk majd átadni ugyancsak szerződésre az állatforgalmi vállalatnak; A NÖVÉNYTERMELÉSBEN sem állunk az állattenyésztés alatt. Erről most nem írok, mert szeretném, ha az elv­társak — egy szép őszi napot rászánva — megismernék gazdaságunkat és egy cikk­ben megemlékeznének arról a 240 kérgeskezű, becsületes parasztemberről, akik négy­­esztendős munkájukkal a szövetkezetét milliomossá tet­ték. Annyit azonban mégis el­árulunk, hogy talajelőkészí­tésben bármelyik állami gaz­dasággal felvesszük a ver­senyt. Zöldelő őszi vetéseink bizonyítják az idejében és szakszerűen végzett munkát. A kukorica átlagtermés 200 hold viszonylatában a 31 má­zsát meghaladja, dicséri a jó talajerőgazdálkodást, az őszi mélyszántást, a négyzetes ve­tést és a növényápolók keze­­munkáiát. A dohánytermés 24 hold átlagában 12 mázsát mutat. A cukorrépából pedig holdanként 150 mázsára szá­mítunk. ITT JEGYZEM MEG. hogy földterületünk csökkenése el­lenére a következő gazdasági évben 20 holdnál több cukor­répa termelésére szerződ­tünk. -— Hatvanról nyolcvan kát. holdra növeltük a szer­ződéses területet, mert az ál­lattenyésztésen kívül a szer­ződéses termelés hozza a leg­nagyobb jövedelmet. Mudri Mihály a Jászapáti Alkotmány Tsz mezőgazdásza Uj Isz-lagok a nagykörűi Petőfiben Az este rendkívüli közgyű­lés volt termelőszövetkeze­tünkben. Üj belépők jelent­keztek, azokat vettük jel. — Mező András legényfiával együtt jött és ráadásul 5 hold földet hozott. Mező András 11 évig volt a község gulyá­sa. Éppen ideje, hogy jó ke­zekbe kerüljön a szövetkezet közös szarvasmarhaállomá­nya. mert az utóbbi időben nyolc tehenünk is elvetélt. Mégis van olyan ember kö­zöttünk, aki nem jó szemmel néz arra, aki ki meri mon­dani, hogy. ő mi szeretne lenni a szövetkezetben, vagy mihez, ért. — Mező András ugyanis a tehenészetbe kérte magát. György Sebestyén is meg­unta a révészkedést, meri évekig községi kompkezelő volt és most a tsz tagsággal cserélte fel. Ügy hiszem, hogy mindhárom új belépővel jól jártunk. Törekvő, becsületes emberekkel gyarapodott a közösség. Erre szükség is van. mert sajnos, olyan ember is akad a Petőfi Tsz-ben. aki ióbb lenne, ha nem volna ott. A jó múltkorában egyik le­velemben megírtam, hogy vettünk teherautót. Ennek van egy lelkiismeretlen ve­zetője, aki kíméletlenül za­varja a kocsit, úgy, hogy többször volt már az nagyobb töréssel és egyéb hibákkal hosszabb javítás alatt. Leg­többször lóval, vagy Zetorral házalják be az autót, mert máskép nem indul. A Zetort persze csak olyankor hasz­nálhatják erre a célra, ami­kor üzemképes, mert az is gyakran elromlik a szaksze­rűtlen kezelés miatt. Amikor figyelmeztetik ezeket az em­bereket arra, hogy becsüljék meg a szövetkezet vagyonát s ve tegyék tönkre időnap élőtt az autót, meg a zetort, még nekik áll feljebb, ká­romkodnak. szitkozódnak. — A könyvelő a napokban sírva panaszolta, hoay el kell men­nie a szövetkezetből, mert védeni merészelte a szövet­kezet vagyonát, elüldözik a közös vaggvon bitorlói, György László igazgatósági fag azt mondotta a napok­ban: legjobb lenne, ha vala­melyik újságíró kimenne a tsz-bp. s megírná a látotta­kat. Talán okulnának belőle azok. akiket illet. A község egvévi gazdái lát­ják. hogy a Petőfi Tsz-bev van egy-két ember, aki csak búvóhelynek, könnyű nénz­­szerzési, spekulációs lehető séanek tekinti a szövetkeze­tei. És ez árt a tsz hírnevé­nek. De szerencsére többer vannak, akik a varryvzemi rázd élkodásban rejlő nagy­szerű lehetőségeket is 'átiák. és úgy gondolkoznak hogy eguszer mégiscsak ki­hull a férgese, s a szövetke­zet tagjai nyugodtan, meg­elégedéssel dolgozhatnak. Ügy hisszük, hogy ez hama­rosan be is következik. Re­méljük, hogy a járási párt­­bizotság és a tanács is mi­előbb segít nekünk ebben. Ozv. PETŐ BÉLÁKÉ, a nagykörűi Petőfi Tsz tagja. A termelőszövetkezet segítségével Levelet kaptunk Karcagról Mándoki Lászlótól, a Hunya di Termelőszövetkezet tagjá­tól, Többek között arról ír, hogy milyen széfen fejlődik közös gazdaságuk, amelyet az elmúlt év ellenforradalmi vi­hara után alakítottak újjá Jelenleg már 196 tag dolgozik a közel 2000 hold .területen. Állatállományuk olyan szép, hogy a Kisújszálláson meg­tartott mezőgazdasági kiállí­táson a legelsők között sze­repelt. Mándoki László ez év, má­sában, fogott hozzá házépítés­hez. OTP-kölcsönt már nem u‘j Csak módjával • . • Lapunk október 19-i számában cikk jelent meg, „Elég a ciberéből..címmel, amelyben a cikk írója szót emelt a jazz-muzsika mértéktelensége ellen, a cikk hatására le­vél érkezett szerkesztőségünkbe, „Tüske trió, Kisújszállás” aláírással. Ez a levél maradinak ítélte az előző cikkírót és több olyan kitételt alkalmazott, amellyel nem érthetünk egyet. Idézünk a levélből: ;; Tóth Endre maradi módon ítél az előadás szín­vonaláról. Véleménye nem egyezik teljesen a haladó ifjúsággal. Szerinte a Ho­­léczy tánczenekar nívója ala­csony, erkölcstelen és nem a kisújszállási közönségnek való. Talán Tóth Endre és az „öreg bácsi’* komoly, vagy népzenét várt a népszerű jazz-együttestöl. Azt hiszem, a cikkíró is jobban szerette fiatal korában a ropogós csár­dást, mint a komoly zenét. Azonban ne felejtse el: a korral az ifjúság igénye is halad. Több mint valószínű, hogy a fiatalság gondolko­dása idősebb korban más lesz...” Szükségesnek tartjuk meg­jegyezni, hogy ellentétben a fenti levéllel, Tóth Endre a Holéczy-zenekart és műsorát cikkében nem nevezte er­kölcstelennek. sőt, művészi színvonala ellen sem emelt kifogást. Csak annyit jegy­zett meg, hogy ha egv fővá­rosi együttes műsorával szó­rakoztatni akar, az legyen minden esetben hangulatos ízléses, dallamos és mérték- i tartó. — Megállapításuk az. .hogy Tóth Endre egyáltalán nem maradi gondolkodású ugyanúgy szereti a tánc­zenét, a modern muzsikát mint bárki más. csak az a véleménye, hogy mindem módjával, s ebben igaza van A j azz-m uzsi'ká val és s könnyű műfajú műsorokkal kapcsolatban igen sok bírá­lat, kritika hangzott már el az előadások után közvetle­nül. vagy később, valamint újságokban is. Ezek a bírá­latok nem voltak ellenséges hangúnk, csupán arra figyel­meztettek. hogy alaposan körültekintően szerveződjön m»g egy olyan műsor, amely a könnyű műfait képviseli éc zenéje ir megfelel a modern Modern emberkereskedelem Nyugat-Némelországban Évek óta kifejezett ember­kereskedelem virágzik Nyu­­gat-Németországban, amelyen mindenekelőtt a Ruhr-vidéki konszernek keresnek. Úgyne­vezett „kölcsönadott munká­sokról’* van szó’ akikkel a közvetítő vállalatok keres­kednek Ezek az emberek főként az. NDK-ból menekültek vagy áttelepültek és eddig már ez­rével kerültek az emberke­reskedők csapdáiba. Mivel a nyugatnémet munkaközvetí­tők legtöbbnyire szándékosan nem juttatják munkához és kenyérhez ezeket az embere­ket, nincs más választásuk, mint hogy felkínálkozzanak az ember-kereskedőknek. — Ezek munkacsoportokat állí­tanak össze a szak- és segéd­munkásokból és azokat min­denekelőtt a nagy kohómű­veknek. de más ipari üzemek­nek ajánlják fel szabad meg­egyezés szerinti órabérért. Az órabérből, amelyet a vállal­kozó közvetlenül az ember­kereskedőnek fizet ki. — az utóbbiak munkaóránként 50 pfenninget maguknak tarta­nak meg. Ez a modern ember-keres­kedelem azért oly hasznot­­hajtó. a konszernek számára, mert a bérbe vett munkások fizetésénél figyelmen kívül hagyják a szakszervezet által kiharcolt bértarifákat. Jólle­het kifizetik a szokásos ipari munkabért a bérbe vett mun­kásoknak (természetesen le­vonva az ember-kereskedők­nek járó „közvetítési díjat”)* megtakarítják azonban a bér­tarifában előírt pótdíjakat, mint például a szabadság­­pénzt, a betegségi biztosítást, a túlóradíjat, az éjszakai és a vasárnapi pótdíjat ég a mun­kaadói hozzájárulást a szo­ciális levonásokhoz. Emellett az ember-kereskedők kötele­zettséget vállalnak áldozataik nevében, hogy lemondanak a felmondási időről. A Phőnix-Rheinrohr A. G, az August-Thyssen Hütte A* G., a Ruhrstsahl A. G., a Bo­­chumer Verein és sok más konszern a kormányra és Nyugat-Németország gazda­sági életére gyakorolt nagy befolyása révén gondosko­dott arról, hogy az ember­kereskedők évek óta aka­dálytalanul folytathassák piszkos üzelmeiket. A Né­met Szakszervezeti Szövetség tiltakozása ezideig eredmény­telen maradt. A munkások bérbeadása időközben sza­bályszerű rabszolgakereske­déssé vált; A nyugatnémet munka­adók országos szövetségének védelme alatt virágzanak az ember-kereskedők üzelmek A törvényes tilalom ezideig még egyetlen egy munkás­­kölcsönzőt sem bírt rá arra, hogv abbahagyja (izéiméit; A fémmunkások szakszerve­zetének becslése szerint Nyu­­sat-Németországban ma még mindig kereken 380 600 köl­es ön-munkást foglalkoztat­nak. (A „Berliner Zcitung,‘-ból.) AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA á Karcagi sorok ... Altot as idős enberekről gondoskodnak A termelőszövetkezeti váro­sokban megértették, hogy milyen jelentősége van a cu­­korrépatermelésnek. Nemrég érkezett a hír, hogy Mezőtú­ron már pár nappal előbb eredményre vezetett a föld­művesszövetkezett aktivisták felvilágosító munkája. Sike­rült teljesíteni a cukorrépa­­termelési szerződés előirány­zatát. Újabban a másik nagy szövetkezeti városból, Kar­cagról érkezett hasonló ered­ményről jelentés. Itt is elér­ték a 100 százalékot. Nem így a szolnoki járás­ban. Itt a cukorrépaszerződés­kötés nem halad. Ezért a já­rási tanács mezőgazdasági osztálya, a Szolnoki Cukor­gyár és a íöldművesszövetke­zetek képviselőivel együttmű­ködve kedden értekezletet tartóit. A tanácskozáson azt vi-* tatták meg, hogyan lehetne a cukorrépa szerződéskötés üte­mét a járás községeiben meggyorsítani és más vá­rosokhoz, járásokhoz hason­lóan, az előirányzatot túl­szárnyalni. kapott, de még nem maradt ] magára, e nagy feladat végre- i hajtásában. A Hunyadi Ter- < melőszövetkezet nagymérték- 5 ben segíti,olyanformán, hogy» a felmerülő fuvarozási költ- • ségeket majd zárszámadáskor } egyenlíti ki. Aki már épített, J az tudja, hogy milyen nagy • segítséget jelent az, ha őszig J nem kell fizetni fuvardíjat. Ez « is bizonyítja, hogy a termelő- « szövetkezet nemcsak munkát, | ;övedelmet biztosít tagjainak, » hanem ha arra szükség van, | >egítí is őket. % NÉHÁNY SORBAN\ írta meg Tóth Imre tiszaszöl- ♦ lősi levelezőnk, hogyan dől- 5 goznak a tanácstagok, milyen ♦ terveik vannak a téli hóna- j pokra. Dicséret illeti Mészá- } ros Imréné tanácstagot, aki j egy vízátereszt építtetett meg J körzete érdekében, vagy idős j Cseh Lászlót, aki a pálinkafő- < ző építéséhez szervezte meg a ‘ társadalmi munkát. Dávid Sándor tanácstag az utcájuk­ban lakókat szervezte meg a járda építéséhez, amit társa­dalmi munkában el is végez­tek. így sorolhatnánk tovább a példákat. Elmondhatnánk, ’ hogy S. Tóth Bálint az iskola ’ két tanteremmel való bővíté­­’ séhez szükséges vályog be­­hordására mozgósította a tár­sadalmi erőket. E példák mind azt igazolják, hogy a tanács­­'agok szívükön viselik közsé­gük fejlesztésének, szépítésé­nek ügyét. A téli hónapok kulturális t életének irányítására nyolc­tagú választmány alakult és különböző szakkörök fogják 1 biztosítani a tanulást, szóra­- kozást. Dr. Temesvári Ottó az- egészségügyi szakkört vezeti, ’> Tajta Miklós igazgató a ter­­£ mészettudománvi szakikor z munkáját irányítja, Cs. Tóth- Sándor pedig (a volt gazdakör . elnöke) a gazdaszakkör veze­­f tését vállalta. Két kultúrcso­­• port fog majd szórakozást nyújtani a téli hónapokban- Tiszaszöllősön, melynek ve­- zetői Prisztóka Ferenc ésHa­- nák Lajos fiatal lesz. Ter­vükben szerepel Tiszaszöllős- község történelmének feldol­- gozása is, amelyet Juhász i István tanító ír meg. t Egy kisfiú eliőlönálló” világlátását írja le a film. A cibak­­j házi mozi október 20-i .matinóműsora, a film egyik jelene­­t tét mutatja be. Halad Karcagot» a cHkori’cpalermelcs* szerzőilós*k«lés követelményeknek. A kriti­kák minden esetben óvtáfk a rendező szerveket a túlzá­soktól, amelyeket sok eset­ben lehetett észlelni, ilyen al­kalmakkor. Tehát nem a modern muzsika, a szívderítő műsorok ellen ágáltalk ezek a megnyilvánulások, hanem — hasonlóan Tóth Endre cikkéhez — a jóízüés, a finom- j ívű humor, a pergő, ritmu- j sós zene mellett foglaltak ál- : lást. : El kell ismerni mindenki- ; nek. még a „Tüske trió“-nak ; is, hogy sok esetben a jazz ; muzsika valóban hasonló egy : olyan káoszhoz, amely senki- : nek az égvilágon nem nyújt ; semmit 'egy adag ritmusos, ; de meg nem nevezhető cső- : römDőlésen kívül. A ..Tüske : trió”-nak is meg kell értenie, 1 hoev az emberek józan gon­­dolkozású. művészit szerető : -észéi .ek már elege van az 1 ilyen muzsikából, s tiltakozó ■ szavukat ha lehet, felemelik. • Hogy mit szeret az ifjú- ■ ság, milyen az igénye, ezzel • kapcsolatban igen vegyesek ■ a vélemények. A korral való ■ haladást remélhetőleg nem j a jazz muzsika mértéktelen- j séta jelenti, hanem valami < olyan dolog is. amely az igazi • művészetet kéri. Re néllük. hogy ezzel a , :éze*t levél iroi is éevet- ; értenek. Hímer Zoltán < 4 Kétnapos tapasz- Ztalatcsere értekez­letet tartottak ok­­|tóber 10-én és Il­ién Karcagon a vá- J rost, valamint a imegye több járási ivégrehaitó bizott- JsúfKunűíc szociális 3 előadói, szociális j otthon vezetői ré­­j szere. J Ez alkalommal j megtekintették a 3 karcagi Szociális 3Otthont, mely 105 3 személyt fogad be. A korszerűen be­rendezett otthon l ezévben is 600 ezer I forintot, kapott az ( államtól. i Az MSZMP, a i tanács végrehajtó , bizottságának t egészségügyi, vala­mint pénzügyi osz­tályának segítségé­vel a kor szellemé- £ nek megfelelő non- ? dozó intézetet hoz- T tak létre. Teljesen ^ felszámolták a • muH szegényház '■ formáját. 1 A jelenlévők eU riogattak az ott■» •on 20 holdas gaz­daságába is, ahol 0 sertésen kívül gén szép .számban nrli/ká*. kacsát is crtavak. A szociális ott-1 ont elsősorban zoknak az idős, regrokkant embe­­ek részére tartják enn, akiknek sem njermekük, sem okonságuk nincs. Tehetségkutatás 3 A Városi Tanács művelődési felügyelője, a zeneiskola 3igazgatója a Rákóczi kulturotthonban október 13-án tehet­ségkutatást tartottak énekkarba, tánccsoportba és színját­szókhoz való felvételre. 3 Az első alkalommal közel 40 személy jelentkezett, Amelynek kb. 80 százaléka megfelelt a követeimén vöknek, 3 Kiemelkedő eseményként említhető meg a Balogh­­< család, ahol a hat lány közül, mind a hat testvér meg­­■» felelt, s bemutatkozásul egy éneit-hatosban két dalt éne­­rkeltek el. 3 A tehetségkutatást a jövőben is folytatják. 1 — K. F. —

Next

/
Thumbnails
Contents