Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-18 / 245. szám

<ífe59® miassäßiam CSALÁDI KÖRBEN IAF“"*^'““"íílí,'e'* Téli alma, körte tárolása a kamrában A hosszabb tárolásra szánt gyümölcsöket már szedéskor is különlegesen kell kezel­ni. Fogyasztásra érett, de nem túlérett állapotban szedjük le őket a fáról. Egyébként gon­dosan rakjuk a gyümölcsöket a szedőkosárba, nehogy meg­sérüljenek. Még így se szed­jünk egyszerre sokat a kosár­ba, mert az alsó gyümölcsö­ket a felsők súlya is meg­nyomhatja. A legkisebb nyo­más, ütődés a legcsekélyebb féregrágás sem lehet a táro­lásra szánt gyümölcsökön. Ezt a szabályt igen szigorúan tart­suk meg, mert különben nem­csak a sérült példányok rom­lanak el, hanem veszélyeztet­jük az egész láda vagy hordó tartalmát is. A leszedett gyümölcsöket ne rakjuk azonnal a tároló­kamrába, s főként ne rakjuk egyelőre homok közé. A fris­sen leszedett gyümölcsben még igen erős a vitalitás, erő­teljes a légzés. Tárolás előtt néhány napig szellős, száraz helyen pihentessük. Ez azért is hasznos, mert így a tárolás-BEFŐZÉS ra szánt gyümölcsök közé ke­rült esetleges hibás példányo­kat könnyebben lefüleljük át­rakáskor. Pihentetés után gondosan válogatva, kamrába rakhat­juk a gyümölcsöket. A leg­ideálisabb tárolási mód, ha egysorosán rakjuk polcokra a gyümölcsöt, hogy egyik a má­sikat ne érje. Ha azonban er­re nincs helyünk, gyümölcs­ládába rakva is jól eláll az alma és a körte. Egy-egy szab­ványos méretű ládába ne rak­junk többet 10—15 kg-nál. Akár polcokon, akár ládá­ban tartjuk a gyümölcsöket, az a legfontosabb, hogy a kamra levegője száraz és hű­vös (de nem fagyos) legyen. A tárolt gyümölcsöket legalább 10 naponként válogassuk át, minden darabot kézbe véve, s a kissé is hibásodó példá­nyokat azonnal távolítsuk el, ne hagyjuk á többiek között Igen ajánlható eljárás, hogy a kamrát előzőleg kénezzük ki. Csipkebogyó- (hecserli-) íz A csipkebogyót megmos­suk, nagy edényben, bő víz­ben előfőzzük. Amikor a bo­gyók puhára főttek, először nagyobb lyukú fémszitán, majd finom szőrszitán áttör­jük (paszírozzuk), utána le­mérjük. Az így kapott velőt széles edényben forraljuk; amikor sűrűsödni kezd, min­den kiló velőhöz 80 dg cukrot hozzáadunk. Cukorral együtt 20—25 percig főzzük, majd forrón üvegekbe töltjük. Tel­jes kihűlés után késhegynyi (0,2 g) szalicilt a tetejére szór­va, az üvegeket zárjuk. Birsalmasajt kevés cukorral: Minden kiló gyümölcshöz 1 dl vizet adunk, és puhára főz­zük. A kivágott magházakat és magokat a gyümölccsel összefőzzük, hogy pektintar­­talmuk a készítménybe bele­kerüljön. Felfőzés után a magokat, magházakat félretesszük, ma­gát a gyümölcsöt finom szitán átnyomjuk. Csipketerítő szendvicstálcára Anyaga: 80-as ;,Horgony‘‘ cér­na; 12-es fafoglalatú horgolótű. Az ábrán lévő összeállításban 13x30 cm méretű; Csillagmintáját 12 L-es körrel kezdjük, ebbe 1. sor: 2 NP és 2 L váltakozásával 24 NP-t horgo­lunk. 2. sor: minden 2 L-es ívbe 3 NP összehorgolva és 5 L. 3. sor: az 5 L-es ívbe 3 KP, utána 6 L stb. 4. sor: minden 6 L-es ívbe 3 P, 10 L stb. 5. sor: a 10 L- es ívbe 3 KP, 1 plkő, 2 KP, 1 pl­­kó, 2 KP 1 plkó és 3 KP, az elő­ző sor 3 P-ja fölött 3 L stb. Eb­ben a sorban kapcsoljuk össze a készülő csillagokat az előző csil­lagokkal, éspedig minden 2. 10 L-es ívbe öltött plkóval, A bőr helyes gondozása A bőr gondozásának egyik legfontosabb része a tisztál­kodás. Rendszeresen meg kell tisztítanunk a szervezetből származó termékektől (verí­ték, hámlás, korpásodás, fölös faggyú), valamint a ktilvilági szennyeződésektől (por, pi­szok, korom, baktériumok, gombák, vegyi anyagok). A tisztálkodás legfontosabb eszközei mindmáig a meleg­víz és a szappan: rendszeres használatuk a bőr gondozásá­nak alapja. A melegvíz, illet­ve a szappanos melegvíz, tisz­tító hatása nagyobb, mint a hidegvízé. A lágyvizek (eső­víz, folyóvíz, tiszta hóié) elő­nyösebbek, mint a mésztar­talmú keményvíz. Ez utóbbi­ban a szappan nem habzik jól, kicsapódik. A hidegvíznek is megvan a maga jelentősé­ge: edzi, frissíti a bőrt. Éppen ezért mindennapi tisztálkodás helyes módja a következő: este tisztasági für­dő, vagy legalább mosakodás melegvízben, szappannal, reg­gel pedig frissítő lemosdás hideg- vagy állott vízben. Er­re a gyermekeket már kicsi korukban rá kell nevelnünk. Tisztaság szempontjából elő­nyösebb a folyóvízben való mosakodás vagy zuhanyozás, mint a kádfürdő: a kádvízben ugvanis az átlagos tisztaságú egyén is köbcentiméterenként több százezer baktériumot hagy maga után. Különösen hátrányosak a szűkre mérete­­zett közös fürdőmedencék, melyek vize, ha zsúfoltak, gombákkal és baktériumok­kal, vírusokkal erősen szeny-: nyezett. Ezért tanácsos közös fürdőmedencében való fürdés után melegvizes tisztasági zu­­hanyfüdőt venni, vagjt szap­pannal végigmosdani. Az erősen lúgos szappan (házi mosószappan) árt a bőr­nek, rontja a természetes vé­dekezőképességét. Ezért, fő­képpen csecsemő- és gyer­mekkorban, közömbös vagy túlzsírozott szappan (baba­szappan) ajánlatos. A víz nemcsak az egészsé­ges bőr tisztántartásának, gondozásának, hanem a beteg bőr ápolásának, gyógyításá­nak is-egyik legfontosabb esz­közé. A bőrbajok jelentős ré­sze ugyanis szennyeződésből, fertőzésből származik, s ha a bőrt ezektől az ártalmas anya­goktól megtisztítjuk, ennek gyakran már magában is bi­zonyos gyógyító hatása van. Éppen ezert szembe kell szállnunk azzal az igen elter­jedt és ártalmas babonával,; hogy bőrbántalom esetén a; „bőrhöz nem szabad víznek; érnie”. E téves hihedelemnek ; éppen az ellenkezője igazi; Ebből a tévhitből igen sok baj ; származott és — sajnos —: származik még ma is:.a bőr- 1 betegségek jelentős részének : elhanyagolása, rosszabbo-1 dása. 1 Szovjet-Tadzsfktsztán A Tadzsik SZS ZK 1929-ben alakult. Addig az Uzbég SZSZK-hoz tartozott, mint autonóm köz­társaság. ; Régen elmúltak azok az idők, amikor földünkön a! 1 buharai emir uralkodott. Akkoriban Tádzsikisztánban na- 1 gyón szegényesen élt a nép. 1913-ban Tádzsikisztán »ipa­­: rát” alig 200 embert foglalkoztató, félig kézműves műhe-' | lyek alkották. Utak egyáltalán nem voltak, hiszen _ Kelet-* • Buharát úttalan országnak nevezték. Az egész vidéken 3 ; iskola volt, amelyekben 20-an, 30-an tanultak. Kétszáz lakó ; között jó, ha egy írástudót találhattak; 1 A kopár síkság virágzó kertté változott a szovjet hata­­«lom éveiben. Ott, ahol egykor nem ismerték az ipart és aí ; parasztok primitív eszközeikkel művelték sft:gényes föld-* ; jeiket, gyárak, bányák, kolhozok, gépállomások épültek: , I A köztársaság ipari termelése 1913-hoz viszonyítval > 27-széresére emelkedett. Nagyüzemeink 2,5 nap alatt annyi > árut termelnek, mint az egész 1928-as évben. Az elmúlt ; 2 év alatt 20 új gyárat állítottunk üzemije. Tádzsikisztán ; komoly vízienergia tartalékokkal is rendelkezik. Ki na ; hallott volna például a Szír Darján épülő „Népek barát- I sága” vízierőműről? A mezőgazdaságban mintegy 9000 I traktor és több mint 500 kombájn dolgozik. Parasztságunk! í joggal büszkélkedik gyapot termes z fésűnk kél, amely ter­> méshozam szempontjából az első a Szovjetunióban: A Forradalom előtt még egy írástudó ember is ritka* * Ságnak számítod Tádzsikisztánban, ahol ma már 40 000 ; közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember I dolgozik. t Sok öreg tadzsik emlékszik még arra az időre, amikor í szegény ember bajával csak a kuruzslókhoz mehetett. Mai ! a nép egészségére mintegy 7000 egészségügyi dolgozó > vigyáz.­A múlt és jelen Guljakandosz faluban A fehérjéről A szervezet építőköve a fehérje. A legfontosabb, leg­­szükségesebb tápanyag. Ez az alapanyag a szervezet sejt- ■ jelnek felépítéséhez Legtökéletesebb képviselője a tojás-; fehérje. Tulajdonságait legkönnyebben ezen tanulmányoz-; hatjuk. r _ : Általában kétféle fehérjéről beszélhetünk: állati és; növényi fehérjéről. Az állati azért hasznosabb, mert azt a : szervezet teljes egészében fel tudja használni, míg a nö- : vényi fehérjét át kell alakítania. Lássuk az egyes élelmiszerek fehérjetartalmát: sok van a tojásban, az állati belsőrészekben, a vérben, a hús-; ban, a túróban és a sajtban. Érdekes, hogy a nyúlhús fe­hérjetartalma még a marha-, a borjú* és a sertéshúsénál is magasabb: A tejben aránylag,„nem nagy mennyiségben találhatói­dé a tejből készült sajt és túró sok fehérjét tartalmaz. Ezelí közül a pogácsasajt egyharmada színtiszta-fehérje. A gabonafélék is tartalmaznak fehérjét. Legtöbbet a gersli, a zabderce, és a fehér búzaliszt. Az édesen felhasz­nált élelmiszerek közül magas fehérjetartalmával a kakaó­port emelhetjük ki. A hüvelyesek között a lencséé a leg­magasabb, utána következik a bab és a borsó. A gyümölcsök közül a dió tartalmazza a legtöbb fehér­jét. Egyes gombák fehérjetartalma is magas. Ha a szervezetbe a szükségesnél kevesebb fehérje ke­rül, fejlődésében visszamarad. Éppen ezért a gyermekek fehérjcellátása a lehető legfontosabb feladat. ■ Guljakandosz falu évszáza­­; dós törtnéelemmel rendelke­­; zik. Erről tanúskodik az a ; nagy fal is, amely a régi erő­­; döt övezte. A lakosság csak­­: nem teljesen írástudatlan volt. ■ A parasztok szörnyű nyomor­■ ban éltek, rengeteget szen­'• védték a vízhiánytól. • De ami hosszú évszázadok . alatt nem sikerült, az valóra ' vált a szovjet hatalom évtize­­'■ dei során. Ma már Gwljakan­■ dosz kulturált, villamosított ; kolhozfalu, amelynek „még” iskolája, kórháza és klubja is van. A falu lakói, az ország legnagyobb gyapottermesztő kolhozának tagjai. A kolhoz jövedelme évente 33—36 mil­lió rubelt tesz ki. A lakosság jólétét bizonyítja az Is, hogy a helyi takarékpénztárnak 1300 tagja van. A régi kis faluban egyetlen nagy ház állt a főtéren, a bírd háza. A parasztok még áU modni sem mertek, hogy va* laha is ilyen házban lakjanak. Most azonban csupán a leg-i utolsó néhány év alatt 260 ház épült. Jelen1 eg 60 család leöl­tözik új otthonba. A faluban 11 általános- cd középiskola van. amelyben háromezren tanulnak. Ezen-í kívül számos egészségügyi és kulturális intézmény várja at kolhozparasztokat. Az egykori írástudatlanok falujában új nemzedék nőtt fel: a magas terméshozam mesterei, a falusi értelmiség, zootechnikusök, agronómusok. tanárok, orvosok. Guljakandosz életének váU tozása az egyik legjobb példa arra, mit hozott a szovjet ha-i talom Tádzsikisztánnak. fitikteddük dzéfim, A köztársaság jelene A háború utáni években a széntermelés több mint há* romszorosára, a gyapjúszövet-gyártás 2,3-szorosára, a pa­­♦ mutszövet-készítés pedig 20-szorosára emelkedett: Az elmúlt 10 év ‘alatt a szakemberek száma megnégy­szereződött. 1952 óta a gépállomások traktorparkja megkétszere­ződött. Jelenleg Tádzsikisztánban 1500 klub és kultúrpalota működik. Tádzsikisztánban 63 újságot, s 12 folyóiratot adnak ki; Tavaly 470 könyv jelent meg, mintegy 4 millió példányban. A tadzsik nők aktívan résztvesznek a társadalmi élet­ben. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 12 tadzsik nő­tagja van. A köztársaság Legfelső Tanácsa tagjai között 9!> nőt találunk. y. Szolnok megyében is bemutatják a LŐJ TÓ-vándorkiáltUást Ä szombaton reggel útnak indított LOTTO vándorkiállí­­; tással pénteken megyénkbe is ; ellátogatnak. Ezúttal Mezőtúr lakosai szemlélhetik meg a ; kiállítást, amely hangszóróval 1 felszerelt Ikarus autóbusszal járja az országot. A kiállítá­son érdekes tablók és fény­képek mutatják be az érdek­lődőknek: mi történik a lottó­­l szelvénnyel, míg a fogadótól a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatósághoz megérkezik, és nyeremény lesz belőle. Né­hány érdekes tárgynyere­ményt is megszemlélhetnek az érdeklődők: motorkerék­párt, tangóharmonikát, mosó­gépet, s különféle fényképező­gépeket: A mozgó kiállítás kísérői lottószelvényeket is árusítanak majd, s a részve­vők mindjárt a helyszínen megvásárolhatják, ki tölthetik, s leadhatják a szelvényeket. Tudja-e9 hogy a Szovjetunióban az emberek átlagos életkora az 1897. évi 32 évről 1955-ben 64 évre emelkedett: ... a világ legkisebb madara egy kolibrifajta, amely mindössze 1 deka gramm súlyú, tojásainak átmérője pedig 6 miliméter. :. Igor Ruban szovjet festőművész, aki nemrégen tért ■ vissza az Antarktiszról, az egyedüli olyan festőművész a ; világon, aki természet után festett az Északi- és a Déli­­; sarkon. ... a Nemzetközi Geofizikai Évvel kapcsolatban Dhassza, Tibet fővárosa mellett két új obszervatóriumot építettek 3000 méter magasságban. Ezek az öbszervatóríu- I mok a világ legmagasabban fekvő obszervatóriumai közé - tartoznak. a legnagyobb emlősállat egy bizonyos bálnafajta, ■ amely elérheti a 100 000 kilogramm súlyt. Csupán a mája ; 950 kiló. 1918 óta a Szovjetunióban 1872 külföldi szerző 15 970 I művét adták ki 487 710 000 példányban. egy szovjet óceánkutató hajó rádiószonda segítsé- i gével a Fülöp-szigetek közelében 10 960 méteres tenger­­’ mélységet mért. Az eddig ismert legnagyobb tengermély­­[ség 10 863 méter volt. .M az európai népi demokratikus országok évi villa­­; mosenergiatermelése megközelíti a 80 milliárd kilowattórát, ; míg ezeknek az országoknak a villamosenergiatermelése a második világháború előtt csak 24.6 milliárd kilowattóra volt.

Next

/
Thumbnails
Contents