Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-17 / 244. szám

Ä jászárok szál lási tanács üléséről

Október 13-án, vasárnap tartotta a jászárokszállási községi tanács rendes ülését. Napirenden a legeltetési bizottság beszámolójelentése és a házhelyrendezésekről szóló jelentés szerepelt;

A végrehajtó bizottság elnöke beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának eredményéről. A beszámolójelentés megvitatása során Papp Károly tanácstag kifogásolta, hogy a járási tanács vb. ipari és műszaki csoportja nem veszd kellőképpen figyelembe a községi tanács javaslatait; A napirend első pontját a legeltetési bizottság elnöke, Farkas János ismertette. A jelenlévők figyelmét, felhívta az állattenyésztés fontosságára. Számadatokkal bizonyította, hogy a legeltetési bizottság kezelésében lévő szántó- és legelőterület

nem elegendő

a község szarvas-marhaállományának legeltetésére. — Egyrészt azért, mert ezek a földek a legrosszabb minőségűek, másrészt a határ különböző részein több, mint 80 darabban fekszenek. Emiatt a szarvasmarhaállományból 7—000 helyett csupán 144 tehén járhatott legelőre;

Ismertette, hogy 1956 második felében 848 szarvasmarhán alkalmazták a mesterséges megtermékenyítést. A vemhességi eredmény 88 százalékos volt. — Ezévben mesterséges megtermékenyítéssel 1100 szarvasmarhánál az első hónapban 89 százalék, a második hónapban 100 százalék, a harmadik hónapban 88 százalékos vemhességi eredményt értek el, az apaállatokkal fedeztetett 65— 70 százalékos eredménnyel szemben;

Egyetlen olyan hozzászólás nem hangzott el, amely kicsinyes magánérdek érvényreiutását célozta volna.

Parlaki János tanácstag kifogásolta, hogy az apaállatok tartását biztosító földek a község legrosszabb területei. Mivel ezen most már nem lehet változtatni, olyan módot és eljárást kell keresni. amellyel e területeknek a hozamát növelni lehet. Javasolta, hogy szántalpaikra szerelt sózóvályúval, amelyet más-más helyre lehet szállítani, irányítsák a szarvasmarhát delelő- és fekvőhelyét, így különösebb költség és munka nélkül évente mintegy 16 kát. hold legelőt lehet trágyázni;

Farkas Ferenc tanácstag azt javasolta, indítsanak be „egykocsis" mozgalmat, ami abból áll, hogy minden állattartó gazda egy kocsi trágyát szállít a legelő meghatározott pontjaira, s azt megfelelően elteríti. Kijelentette, hogy ő maga hajlandó megkezdeni a kihordást, s jónak tartaná, hogy a tanácstagok elől járnának ebben a munkában;

Többen javasolták, hogy most, a gazdasági év végén, a legeltetési bizottság

vizsgálja felül

a feleehas'zonbérleteket; —Azoknak a felesbérlőknek, akik a rájuk bízott földet nem művelték megfelelően s a termésjárandóságot egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítettél?, mondjál? fel a bérletet.

A tanácsülés a javaslatok alapján határozatot hozott a község lakosságának kívánsága szerint. Négy tenyészt'ajta sertés-apaállatot beszereznek, amelyet a legeltetési bizottság nevel;

A napirend második pontját is megvitatták. Azoktól a házhelytulajdonosoktól, akik eddig nem építettek, s nem adtak olyan nyilatkozatot, hogy építkezésüket hat hónapon belül megkezdik két éven belül pedig befejezik, a házhelyet visszavonják és értékesítés végett az OTP-nek átadják;

Döntött a tanácsülés a községi tanács vb. elnök által előterjesztett ügyben is. A Dobó utca járdájának elkészítése után fennmaradó öszszeget a községfejlesztési alapból kiegészítik 25 ezer forintra, s még két utcában készítenek ezévben járdát Ez a tanácsülés tartalmában és külsőségeiben is arról tett tanúságot, hogy tagjai

valóban képviselik

választóikat. Gazdái területüknek, részt kívánnak venni és részt követelnek az állam vezetési munkából. Ugyanezt kell megállapítani a tanácsülés el őkeszi léséről és levezetéséről, a végrehajtó bizottság vezetőinek felkészülésé ről. ami elengedhetetlen előfeltétellé a tanács törvényes működésének;

Kátai Sándor, Szolnok.

.1 — ■

“ n

'fiit*, 'Unnefte

Játékfilm Burját-Mongólía lakóiról

?

Érdekességek a mezőgazdaságból

Bizonyára sokan tudjál?, hogy az Alfoldön, ezen belül a Nagykunságban hull évente a legkevesebb csapadék és itt a legnagyobb a hőingadozás. A Nagykunságban, az elmúlt 10 esztendő adatai szerint 476 mm volt a csapadék évi átlaga, a hőmérsékleté pedig 10 C fok. Érdemes tehát az öntözéses gazdálkodást fejleszteni.

Világszerte kísérletek folynak azirányban, hogy a bőven termő és nálunk is ismert csicsókából cukrot gyártsanak. A kutatók szerint már komoly előrehaladás van ilyen irányban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy cukorrépát ne termeljünk addig, amíg a csicsókából való cukorgyártást kísérletezik.

*

A baromfi a hús- és tojásttennelésen kívül igen fontos mellékterméket biztosít. A baromfiürülék ugyanis nemcsak mint trágya értékes, hanem egyszerű eljárással fontos gyógyszer-alapanyagot lehet belőle előállítani,

*

Az altalajlazítás — melyet megfelelő gép hiányában Szolnok megyében nem nagyon alkalmaznak — 3—4 évig jó hatással van a talajra. A termésátlagot például 15—20 százalékkal, a talaj vízfelvevőképességét 15 százlékkal emeli. Az akalajlazítást egyébként száraz időben kell elvégezni. Reméljük, hogy a jó tapasztalatok alapján nálunk is nagyobb mértékben megindul az altalajlazítóval felszeszerelt ekék gyártása.

MILYEN TÖRTÉNETEK

leghálásabbak a film vásznán? A szerelem, a tehetség érvényesülése, izgalmas, kalandos esetek, a jó jutalma, a rossz bűnhődése és még sorolhatnánk tovább. Természetesen, mindezen témák csak akkor nyerik el a nézők tetszését, ha feldolgozásukban művésziek, tartalmuk valószerű, élethű. Már sok film jelent meg, amelyeknek témája csekély eltéréssel azonos volt, mégis mennyire szórakoztattak, tanulságot jelentettek. Az azonos témájú filmek különbözősége természetesen függ attól, hogy milyen környezetben játszódik le, s milyen a színészek alakítása. A legtöbb filmalkotás történetfeldolgozása csal? kizárólag arra szorítkozik, hogy magát a témát érzékeltesse a nézőkkel, ugyanakkor többet nem nyújt. Ezt nem lehet hibaként felróni, de ha egy film a tehetség éi> vényesülését, vagy szerelmi

történetet, annak körülményeit, környezetét ábrázolja és közben bemutatja egy nép életét, szokásait, s mindezt ilyképpen szórakoztatva, az a film alkotóinak dicséretére válik Ez esetben érvényesül az a mondás, hogy a kellemeset összekötjük a hasznossal.

AZ ILYEN FILMEK közé sorolhatjuk az „Elveszett vőlegény" című a Szovjet Film Ünnepén bemutatásra kerülő filmet is. A története egyszerű, sok hasonlóval találkoztunk már. Egy ifjú, akinek nagyszerű hangja van, mint csikós dolgozik az egyik kolhozban. A kolhoz tagjai felismerik képességét, rááldozzák félretett pénzüket és Tument (így hívják a fiút) Moszkvába küldik tanulni. A konzervatóriumban a felvétel nem sikerül, mert Tumennek nincsen megfelelő zenei alapképzettsége, amely nélkül továbbtanulása, nem lehetséges. A konzervatórium tanárai megismerik Turnén hangját és azt tanácsolják, hogy tanuljon, majd egy év múlva ismét jelentkezzen. — Turnén elkeseredik, hiszen falubelijei nagyon bíztak benne és hasonlóan menyasszonya is. Moszkvában marad. ahol lovasrendőr lesz és a rendőrség kebelén belül részt vesz a kulturcsoport munkájában. Itt már tudnak arról, hogy Turnén miként került Moszkvába, így tanítják és végül is megfelelő alapképzettséggel az ifjú a konzervatórium növendékei közé kerül.

A film szerelmi konfliktusa egyszerű, de kedves. Turnén, amikor nem vették fel a konzervatóriumba. nem válaszol szerelmese leveleire s így elveszettnek hiszik. Ugyanakkor van egy másik ifjú is, akinek tetszik a lány, udvarol Szerkegnek, Tument pedig befeketíti De a másodcsikós igyekezete nem jár eredménnyel, mert Turnén megkerül és minden jóra fordul;

„Az elveszett vőlegény’’ kellemes szórakozás. Zenei részei hangulatosak, gyönyörködtetőek. Egy hibája van, hogy bár a film elég vidám, de még így is kevés a humora. Szereplői kedves, tehetséges fiatal színészek, alakításaikban é’ethűek. Nagyszerű az operatőri munka, szépek a lovasvágtáról és ünnepélyekről felvett jelenetek

A FILM Ü.I VIDÉKÉT,

számunkra kevésbé ismerős népet mutat be. A rendezés érdeme, hogy Burját-Mongólia lakóiról epizódokon keresztül nagyszerű, sokoldalú képet -kapunk.

A filmet bemutatja a fegyverneki mozi nov. 4—5-ig, a kunhegyesi mozi ckt. 31—november 1-ig.

(hz)

BARÁTAINK ÉLETÉBŐL

Történelmi enciklopédia

Ismert moszkvai tudósok javasolták a Szovjet Tudományos Akadémiának, hogy •állítsanak össze történelmi enciklopédiát. A javaslatot megtárgyalták, s elhatároz►+*+++++44^ <»

Tudomány — technika

Az influenza története

Már az ókorban voltai? influenzajárványok. Az alattomos betegség nyilván sokszor felütötte fejét, különösen ott, ahol a nagy városokban összezsúfol tan sok ember élt. A római Titus Livius (élt i. e. 59—17-ig) volt az első történetíró, aki említést tesz és beszámol egy ilyen influenzajárványról.

Minden 20 - 30 évben

A második történelmileg hiteles irüluenzajárványról szóló beszámoló több mint ezer évvel fiatalabb és 1173- ból származik. — A járvány annakidején nagyon megijeszthette az embereket, mert az akkoriban ismert országokban és földrészeken rengeteg áldozatot követelt. Természetesen e két történelmileg ismeretes járvány között eltelt ezer év nem jelenti azt, hogy közben nem dühöngött az influenza. Az újabb időkből származó jelenetek alapján arra kell következtetnünk, hogy az influenza mint járvány, általában húsz-harminc éves időközökben üti fel fejét, száguld végig a világon és szedi válogatás nélkül áldozatait. Közben még rövidebb időközökben egyegy kisebb, ártatlanabb in*fluenza-hullám riasztja meg a világot. A XX. század legkegyetlenebb járvánj'a 1918— 1919-ben zajlott le. Ennek az egész világon 20 millió ember esett áldozatul. Magában Közép-Európában több mint

200.000 ember halt meg influenzában. Nem csoda, hogy akkoriban úgy féltek ettől a betegségtől, mint a középkorban a pestistől;

Egyszer ártatlan, egyszer súlyos

Az influenza nem mindig il'ten kegyetlen, olyan, mint egy tarkán csillogó kaméleon, hullámról-hullámra, járványról-járványra másrmás formában jelenik meg. Egyszer rendkívül súlyos tünetek mellett nagyon sok halálos áldozatot szed, máskor szinte teljesen ártatlan, a betegek néhány nap alatt meggyógyulnak. Az influenzát kísérő betegségek is különbözőek, sőt sokszor nem is jelentkeznek. Általában az influenzajárvány súlyosságát a megbetegedések számához viszonyított halálozási százalék szerint ítélik meg. — Egyébként a járványosán fellépő influenza nem mindig tartja meg eredeti arculatát. Amíg végigszáguld a világon, jelentős változásokon megy át. Előfordul, hogy ugyanaz a já-vány az egyik földrészen rendkívül veszélyes és sok halálos áldozatot követel, a másik kontinenseken ártatlan.

Hetvenéves az influenzakutatás

Az influenza kutatásával és leküzdésével csak a múlt század második felében kezdtek komolyan fogla'kozrü. — Az 1889—90. évi súlyos járvány során egy bacilust fedezte'? fel, amelyről azt hitték, hogy ez idézi elő az influenzát, ezért influenzabacilusnak nevezték el. Később kiderült, hogy ez a bacilus nem előidézője, hanem csak kísérője a betegségnek, sőt nem minden egyes influ.enzánál mutatható ki. Csak

1933-ban fedezték fel az első influenza-vírust. A virus köztudomás szerint jóval kisebb mint a bacilus és csak elektronmikroszkópon keresztül látható. Az első influenzavírusokat A. típusnak nevezték el, mert feltételezték, hogy még többféle influenzát előidéző vírust találnak. — Közben valóban megtalálták a B. és C. típust, de ezen kívül még több vírusfajtát fedeztek fel. Rengeteg különböző influenza okozó van. Ezért olyan nehéz a betegség megelőzésére és leküzdésére irányuló harc. Egy oltással például mindig csak egyfajta vírust lehet semlegesíteni. Az oltás tehát csak akkor kecsegtet sikerrel, ha ismerjük az illető influenzajárvány okozóját; Gyakori eset, hogy á felismert virus f elleni szérum még nem áll rendelkezésre és csak a betegség megjelenése után lehet kitenyészteni. Ezenkívül az influenzánál nem lehet arra számítani, hogy a páciens, miután átesett a betegségen. immunissá válik. A következő influenzahullómoáJ ismét áldozatul eshetil? az alattomos betegségnek.Szerepet játszik-e az időjárás?

Az influenzajárványokkal kapcsolatban újra, meg újra felmerül a gondolat, hogy megjelenésükben az ioncszférában lejátszódó természeti tünemények is szerepet játszhatnak. A tapasztalatéi? azt mutatják, hogy az ősz elején és a tél folyamán gvakorta jelentkező depressziós idő1958-ra felépül Cschszlovákia legnagyobb alumínium-kombinátja

A Pozsony—Kassa vasútvonal mentén, a festői szépségű Garam-folyó völgyében, Ziár község közelében 1951 őszén hozzáláttak Csehszlovákia legnagyobb kohó-kombinátjának építéséhez. Ma már Szlovákia egykor legszegényebb vidékén büszkén emelkedik a magasba Csehszlovákia alumínium-szükségletét biztosító hatalmas üzem. Ziár község lakóinak száma az üzem növekedésével, fejlődésével párhuzamosan emelkedett. Az alig 3000 lakosú községbe 1951 óta több mint 4000 „új lakó’’ érkezett. Az alumínium-kombinát teljes üzembehelyezéséig. vagyis 1958-ig Ziár község lakóinak száma 12.000-re emelkedik.

73 000 főiskolás tanul Lengyelországban

Az 1957—1958 tanévben a lengyel főiskolásé:? összlétszáma eléri a 73.000-et. A levelező oktatásban résztvevő főiskolák száma pedig megközelíti a 25.000-et. A hallgatók 70 százaléka részesül ösztöndíjban. Lengyelország területén ebben az évben

53.000 főiskolai hallgató vett részt üzemi gyakorlaton. — Erre a célra 34 millió zlotyt biztosított a lengyel kormány.

Novemberben rendezik meg a fiatal lengyel költők fesztiválját

Lengyelország egvik legjelentősebb városában. Poznanban kerül sor ez év novemberében a fiatal lengyel költészet fesztiváljának megrendezésére. Poznanban jelenleg körülbelül 40 fiatal költő él és dolgozik. Kezdeményezésükre ..A mindennaDi kenyér költészete” jelszóval rendezik meg november 12-én és 13-án a fiatal költők fesztiválját. A fesztiválra több mint 60 fiatal költőt hívtak meg az ország minden részéből. A fesztivál célja a kölcsönös megismerkedés és az alkotói munka elmélyítése.

változásoknál gyorsabban lábrakap az influenza. Ezeknek a helyi influenzahullámoknak azonban, kevés közük van az úgynevezett világjárványokhoz. Miután nincs kizárva, hogy az influenzaviruskat a Nap fénynyomása a kozmoszból a Föld légkörénél? külső részébe „préseli”, feltételezhető, hogy a vándorló (világ) influenzát a sztratoszférában lejátszódó úgynevezett sugárviharok fokozatosan az egész Föld felett elosztják, innen az influenzavírusok az egyes övezetek meteorológiai viszonyainak megfelelőm leszállt! ak az alsóbb légrétegekbe és eljutnak az emberekhez. E perctől kezdve természetesen a szokványos fertőzési formál? is szerephez jutnak és így az influenza megkezdheti vándorlását egyik helyről a másikra.

EGY AMERIKAI ÚJSÁGÁRUST 36-SZOR MENTETTEK MEG.

Max Cook 53 éves kaliforniai újságárus Szeptember Elején súlyos szívbán talmaí?kal kórházba került. A kórházban olyan erős szívrohamot kapott, hogy szíve megszűnt dobogni. Szerencséjére a közelében do1 gozó orvosok gyenge áramütésekkel újból megindították a szívműködést. Ettől kezdve 24 óra alatt a beteget még ?5-ször mentették meg az életnek hasonló szívmasszázzsal. Az eliárás 36-ik alkalmazása után túljutott a válságon és a beteg hamarosan elhagyta a kórházat. Azóta makkegészségesen végzi munkáját.

ták, hogy az enciklopédia 10 kötetből áll majd. A kötetek az ősközösségi társadalomtól kezdve nyomon követik a történelem fejlődését napjainkig. Az új kiadvány nemcsak a szakemberek, hanem az olvasótábor számára is ; rendkívüli jelentőségű lesz.

; Néhány adat az RNK külkereskedelméről

I Románia mind nagyobb I Szerepet játszik a nemzetközi I árucserében. A román ter: mékek, köztük az olaj-, fa-, I cementipar, fontos helyet I foglalnak el a nemzetközi ! piacokon.

; 1956-ban Románia külke[ reskedelmi árucseréjének vo| lumene 65 százalékkal ha- I ladta meg az 1950. évit, Fi.í gyelemreméltó, hogy az el! múlt év végén csupán a nyu! gáti országokkal folytatott í kereskedelem kétszerese volt ! az 1950. évinek. Románia ; jelenleg 70 országgal tart ► kereskedelmi kapcsolatokat, í A román ipar állandó fej» lődése következtében az or; szag külkereskedelmi struk; túrája az utóbbi években ; lényeges változásokon ment | keresztül. A román export; ban mind nagyobb volumen; nel szerepelnek az ipari ter; mékek. A román külkeres; kedelem fejlődésének beszé: des bizonyítéka, hogy Romá- I nia ebben az évben 20 nem: zetközi vásáron és kiállításon vett, illetve vesz részt.

Idén 100 ezer lakást kapnak a lengyel dolgozók

A Lengyel Népköztársaság kormánya jelentős összegeket • biztosít lakásépítkezésre. —

| Különösen naey lendületet ; vett a lakásépítés a Lengyel ; Egyesült Munkáspárt Köz; ponti Bizottságának ez év ; januári ülése óta. A Lengyel ; Népköztársaság kormánya a ; falusi lakáséoítkezések fellendítésére 400 millió zloty hosszúlejáratú kölcsönt nyűik s ezenkívül az elmúlt évekhez viszonyítva jóval több építőanyagot biztosít az egyéni lakásépítkezés céljaira. A tervei? szerint még ebben az évben összesen körülbelül 100.000 lakás és gazdasági épület készül el az ország területén;