Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-02 / 231. szám

/

Elvtársi segítés

TGEN SZÉP gyakorlati példáját láttuk a napok' ban Karcagon az elvtársi segítésnek.

Tüdős Imrét, a kommunista párt régi harcosát megviselte az élet. Beteg lett. Kórházba került. Tengeritörésig nem jött haza. Tüdős .elvtárs felesége napokig törte a fejét, mit csináljon. Hogyan kezdjen hozzá a töréshez? Férjének hosszas betegsége felemésztette tartalék pénzecskéjüket is. Aggódva sóhajtozott magában: ..Jaj, ki töri le azt a kis tengerit, ki vágja le a csutkát?... Nem kellett soká töprengenie... Egyik napon tehergépkocsi állt meg a ház előtt, a kocsiról hirtelen leugró fiatalember szíves köszöntése és gyors invitálása hangzott el:

— Gyorsan tessék jönni, megyünk tengerit törni!

Amikor fönt volt az autón, akkor vette csak jobban szemügyre, hogy kik között van .

Elvtársak között volt, akik huncutul mosolyogtak

össze.

— Hát csak nem hagyjuk azt a tengerit kint a földön! De nem ám! Egy-kettő itthon leszünk vele. Vagyunk elegen, látja néném?!

Szalad az autó a zörgőlevelű tengeritáblák között. Jókedvű a társaság. Ügy pattannak le az elvtársak a kocsiról, mint akik valami jó csínyre készülnek. Az arcok kipirosodtak, a szemekben valami különös tűz ég...

EGY ÖREG MAGYAR áll odább. Pipára gyújt, botjára támaszkodik. Figyel. Hát itt mi lesz ugyan? — tűnődik... Az ott, ha jól látom Szentesi, a tanácselnök, meg Mátyus. a helyettese. A fiatalok meg diákok! Bizony azok! Simon elvtársat, a KISZ titkárt veszik körül.

— Hol kezdjük? Itt, vagv ama végén?

A pártbizottságról meg Kovács párttitkár van itt. Néz, néz az öreg bácsi.

— „Hát ilyet még nem láttam. Ezek tengerit törnek” — morfondírozik. Bizony, bizony bátyám! Tengerit törnek! Másnak. Egy beteg elvtársuknak. Hogy dolgoznak?! Magukéban sem jobban!...

Szalad az idő. Szaporodik a letört tengericsomó. Nemsokára végeznek ... Talán sohasem érezte ez a kis társaság még úgy, mint most a munka örömét.

A tengerivel megrakott teherkocsi iramlik már a város felé. Egy-ketőre a „padra” kerül a tengeri.

A HÁZIASSZONY NÉZI, nézi az elvtársakat, ahogy „szilajkodnak" föl a létrafokon tele zsákkal a vállukon... s egy hívatlan könnycsepp végiggördül az arcán. Arra gondol talán: nemsokára gyógyultan hazatérő férje milyen boldog lesz. hogy ilyen elvtársai vannak.

Igen! így is lehet ezt!... Mennyivel szebb lenne az életünk, ha így is tudnánk ezt csinálni... elvtársak és nem elvtársak, párttagok és pártonkívüliek egymás mellett, egymásért... dolgozni... élni.

Sz.

Kiállításr ünnevi gyűlések

a IV, Szakszervezeti Világkongresszus

tiszteletére

01.

Az október 4-én Lipcsében kezdődő IV. Szakszervezeti Világkongresszus alkalmából a magyar szervezett dolgozók több ünnepi megemlékezést tartanak.

Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában október 1-én délelőtt kiállítás nyílt meg. ahol Somoevi Miklós. a Szaktanács elnöke méltatta a szervezett dolgozók nagy nemzetközi találkozójának jelentőségét.

A vasas üzemekben ezekben a napokban országszerte bizalmi értekezleteket tartanak a kongresszus jegyében. Október 4. és 15. között

ünnepélyes megemlékezések lesznek, ahol szakszervezeti vezetők tájékoztatják majd a szervezett vasmunkásságot a kongresszus eseményeiről. A Lipcséből hazatérő, hazánkon átutazó delegációk közül több ország küldöttei ellátogatnak majd vasas üzemeinkbe, s találkoznak a dolgozókkal.

Az élelmezési üzemek szb.elnökei, továbbá szakszervezeti bizalmiak és üb-tagok részére a Világkongresszus megnyitása napján, október 4-én, délután 4 órakor ünnepi összejövetel lesz az ÉDOSZ székházban. (MTI).

........—ARANYI IMRE HAZAT EPIT

Megrögzött szélhámos került rendőrkézre

Elfoglak egy hamis gyűrűkkel üzérkedő lisrabií asszonyt

noki Óra- és Ékszerkereslcedelmi Boltban tíz forintért arannyal futtatott fémgyűrűket vásárolt. Ezeket a gyűrűket a hiszékeny embereknek, asszonyoiknak 200—250 forintos áron állomásokon és piacokon eladta. Mondani sem kell, a „szerencsések” kapva-kaptak az alkalmon, hiszen ismeretes, hónapokon keresztül alig lehetett aranygyűrűhöz jutni. így aztán Szalókiné 1956 kora tavaszától őrízetbevételéig — amely ez év augusztus végén történt — élősködőt a jóhiszemű embereken őrízetbevétele után több esetet beismert és többen jelentkeztek azok közül, akiknek a gyűrűt eladta és rövid használat után rájöttek a csalásra. A legtöbb bizonyítékot a Óra- és Ékszerből t elárusítója tudta elmondani, afci mint egyik legjobb kuncsaftját, vevőjét ismerte Szalókinét.

Szalóki Józseínénak nem most van először dolga a rendőrséggel. Évek óta nyilvántartott személy. Csalás, lopás miatt többször volt büntetve. Jelenleg abba az érdekes helyzetbe került, hogy börtönbüntetésének megszakítása közben indult ellene újabb eljárás. Ugyanis Szalókiné az elmúlt év nyarán börtönbe került lopás bűntette miatt. Büntetését azonban, amelyből már „csak” 8 hónap hiányzott, szülés miatt meg kellett szakítania. A megrögzött bűnöző nem bírta megállni, hogy ez alatt az idő alatt újabb bűncselekményt ne kövessen el, ismét csalásra adta fejét. A módszere a következő volt: Gyakran utazott Tiszabőről Szolnokra. Itt aztán a Szol-ARANYI IMRE 35 éves, 5 éve nős, a FÜRFA dolgozója, 3 gyermeke van. Mint az orgonasípok úgy sorakoznak egymás után az apróságok. A családapa igen szorgalmas, takarékos, derék munkás, aki az üzem legjobb dolgozói közé tartozik.

De most nézzük meg, hogyan is él ez a kis család. Ezídeig egy kétszer három méteres kis szobában laktak Aranyi Imréék. Gondoskodni kellett arról, hogy a küszöbön álló újabb családi szaporulat folytán, bővebb helyet tudjon biztosítani az egyre népesedő kis családnak.

Aranyi Imre a tanácshoz fordult segítségért, telket igényelt és kapott is. Most pedig az évek óta szorgalmasan megtakarított forintjaival neki fogott családi háza építésének. — Az építkezést maga kezdte el, felhasználva kis viskója anyagát is. Elég szépen haladt az építkezés. De jött a megpróbáltatások ideié. A pénz elfogyott, jön az új családtag, közeleg a tél, fedél és hajlék nélkül marad a család.

Ezek a súlyos gondok nehezedtek az elmúlt napokban Aranyi Imre vállára.

— Mi lesz velünk? Mi lesz a családdal — tépték, marták szívét a nehéz gondolatok.

— Hová viszi újszülött gyermekéi asszonya! Ez volt minden' gondolata. Mindezt masába fojtva járt, kelt az üzemben gondterhelt arccal.

De nem sokáig.

ARANYI IMRE dolgozótársai felfigyeltek. A kis család ügye közös lett. A nagy

család, az üzem kollektívája megmozdult. Az üzemi pártszervezet, üzemi bizottság és a vállalat vezetősége egyemberként állt Aranyi Imre mögé. Határozott: azonnal segíteni kell. És megindult a segítség. Az üzem vezetősége az ajtók és ablakok elkészítését vállalta. A dolgozók mun kával, forintjaikkal segítet tek. Úgyhogy pár nap alat megépül Aranyi Imre megta hárított forintjaival megkez dett lakóháza.

A szülőotthonból hazatéri asszonyát már új ház várja ahol ez az igen népes kis csa Iád végleges, boldog otthonr: talál;

Eddig' a történet;

Azonban, mielőtt befejeznénk, álljunk meg egy pilla natra. Aranyi Imre esete fel vet egy-két gondolatot.

Különösen elgondolkozhatunk most. amikor már né hány hét választ el bennün két a Nagy Októberi S^tcia lista Forradalom 40. évfordu lójától. Amikor közel égi éve annak, hogy féktelej dühvei tört reánk az ellen forradalom. Amikor az ENS5 a hazaáruló bitangokra épüli aljas vádjaival rágalmazz! hazánkat.

Gondolkozzunk egy kicsit!

GONDOLJUNK az elmúl horthysta, fasiszta, népsa nyargató rendszerre. Amiko: — József Attila szavait idéz ve: — .,5 millió koldus orszá ga volt Magyarország'*. Gon dőljünk arra. hogy vajon i 35 éves, 5 gyermekes Arany Imre 5 éves házasság utál foglalkozhatott volna-e akkoi

a házépítés.gondolatávalV Vajon a gyár vezetősége akko segített volna-e a bajbajutot

embernek? Számíthatott volna-e az üzemen belül ilyen megmozdulásra?

Azt hiszem, a felelet egyszerű: nem!

Ez az, amiről nem tudunk eleget bcszslm és írni.

— Pázmány Kálmán —

Most a rendőrség ismét bíróság elé állítja. Enyhítő körülmény nála, hogy négy kisgyermeknek az édesanyja, viszont súlyosbításul számít, hogy börtön büntetésének megszakítása közben is bűncselekményt követett el, s erkölcstelen életet élt.

— Csi/e —

Egymásra találtak

A tárgyalóteremből

AZ APA PUNÉ

színre tört. Egymásra találtak ..:

Egy téma útja mindig érdekes. Különösen az, ahogy a gondolatból az író tolla nyomán, vers, elbeszélés, regény, vagy éppen film lesz. így lehetne nyomon követni az Egymásra találtak című új szovjet film megszületését is. Szerzője: Jevgenyij Vorobjov először a magyarul meg nem jelent „Szeles reggel” című elbeszélésében vázolta fel témáját. A történet ekkor még csupán két alak köré fonódott, de később annyira Vorobjov szívéhez nőtt e két hős s maga a történet hogy alapos tanulmány után ismét hozzáfogott az íráshoz. Ezúttal regényt írt; Évekkel később a nálunk is megjelent regény Mihail Pávává, az ismert filmdramaturg kezébe került, aki felismerte a benne rejlő lehetőségeket és hozzáfogott, hogy ennek alapján elkészítse a forgatókönyvet. így született meg az Egymásra találtak, amely a Karlovy-Vary filmfesztiválon díjat nyert;

A film nagy. érdeme, mint már annyi szovjet filmnek, hogy a témája a jelen kort ábrázolja, a ma emberét kelti életre, ízesen, színesen. A főszereplők fiatal színészek', akik művészi játékukkal főrészesei a film sikerének. —■ Az Egymásra találtak a mai szovjet hétköznapok filmje; Hősei egyszerű munlkásembereiV. akiknek a sorsa bonyolódik előttünk, oly megkaoóan. hogy szinte mi is részesei vagyunk örömüknek, bánatuknak. A filmet a Vö-ös Csillag filmszinház mutatja be október 3—G-is.

(hz)

« «

Sgöke kislány áll a bíróság előtt. Tanúként hallgatja ki a bíró.

Még nagvon fiatal, alig töltötte be a 14. évet. Mégis komoly anya szerepét tölti mái be, nemrég fiúgyermeknek adott életet.

3

rágalmazza •

ta a várost vasárnap délutánonként. Deegyre kevésbé állták bizony az emberek meg szó nélkül. Ügy látszik, akkortájt nem lehetett könynyen újító senki, Volt, aki ököllel fenyegette, amikor elsuhant mellette, a hizlaldái munkások is egyre inkább csóválták a fejüket.

— Valami gazemberségnek kell abban lenni. — Mert olyan még nem volt a világon, hogy Icát kerék csak így megáll ion. anélkül, hogy cláüljön. Koma, tedd le azt a vacakot, aztán ne háboríts fel minket tovább.

A tata elmosolyogta magát és büszkén elhajtott.

Aztán egyik vasárnap kitört a gyalázat. — Ki szervezte meg, azt senki sem tudta, de valóság, hogy összekerült akkora tömeg, ami teljesen elállta az öreg elől az utat. Ásók, kapák. szőlőkarók emelkedtek a magasba. Amikor öregapám a közelükbe ért. az emberek egy pillanat alatt úgy körülszegték, hogy se erre, se arra nem tudott mozdulni.

— Szállj le arról

az istent elensé gr öl!

Ne kísérts tovább!

— Mit akartok? — nézett velük bátran szembe szeretett ősöm és erőteljesen belekapaszkodott a

A csaktWiá? építéssel és !akheremie?és$el fogyatkozó könyveket adnak ki

A Műszaki ' Könyvkiadó hasznos szakkönyvekkel kívánja segíteni a családiház építőket és mindazokat, akik otthonukat ízlésesen akarjál berendezni. A közeljövőben bocsátja ki Preisich—Gádo ros: A városi családi ház eí mű könyvét, amely közművecsaládi házak tervezésébewl"isz is fcc.’rcTiclczcsci"’; c ad tanácsokat. Árkai—Tie fenbeck: Sajátházépítés cím:* könyve elsősorban az-oleat- segép kormányába. — Engedjetek utamra!

— Innen egy tápodat se! Nem tűrjük topább a boszorkányságodat. Vesd oda az árokba azt a vacakot. Mink majd elbánunk vele!

Mit mondjak? Az öreg nem volt valami hamvába holt legényke. Nem ijedt meg a saját árnyékától. Dehát vagy ötven emberrel hiába fogódzott volna. A szónak semmi értelme nem volt és semmi célja. Az emberek egyre dühö. sebbek lettek s végül is ketten megnyalábolták atyámat. A többiek elkapták a gépet és valósággal szálára szétszedték. Amikor az utolsó is rátaposta mérgét a roncsra, megelégedetten morogta:

— No. ennek a vacaknak is kipusztítottuk még a magját is.'

A zóta a tata is régen elporlott a temetőben, de azok is. akik az első ceglédi biciklit elpusztították. De milyen jó lenne nekik megmutatni azt a sokszáz gépet, amik minden hetipiackor a megőrzőnél haptákolnaki s amik mind azt bizonyítják, hogy a világ akkor is halad, ha akad olyan ember, akinek \az nem tetszik.

A vádlottak padján 22 év körüli fiatalember, őt vonták felelősségre a szülők, ráfoeták ho~” a gvermeknek ő az apja. Indulatosan, méltatlankodva védekezik és tagad.

A hallgatók érdekfeszítően figyelik az eseményeket. A leány akadozna beszél, esvik szavát a másik után cáfolja meg. Már úgy látszik, nem i fog a fiatalemberre bizonyul► ni a dolog.

5 A szülők is jelen vannak.

► A kislány édesapja ül a balingátok között. Tekintete za► varos, idegeskedik és külpn►böző megjegyzéseket tesz a ►mellette ülő emberek felé. £ Úgy tesz, mintha semmi köze £nem volna a dologhoz, pedig tőneki van ehhez az ügyhöz C legtöbb köze.

► A bíró egymás után teszi fel t a kérdéseket a kislány felé. » Az nem tud válaszolni. A fia► talember sem hagyja annyija ban a dolgot, kéri a szembe► snést a lánnyal. Szembesítik

► őket.

► A kislány apja egyre kiesebbre zsugorodik a hallgat tők között. Homlokát a verejktek veri. Fejét lehajtja, szetmét a padlóra szegezi. Majdfnem szédül, forog vele miniden, alig hallja azokat a sú£ iyos szavakat, amelyek őt il► le tik most már.

► — Igen, az apám volt, ő a

► kisfiam apja. Sírva mondja

► el, hogyan történt. Mindenki

► megbotránkozik. Erre nem ►számítottak. Nem gondolták, £ hogy egv apa ilyen tud lenni. £ Most már felváltotta a fiaitalembert. akit ő sodort kellet metlen helyzetbe. Elmondta íazt is, a kislányát ő vette rá, í hogy a fiatalembert vádolja.

► Félt. hogy kipattan a dolog. ►S miután ígv is történt, nem £ tagádott. Megtört, minden f kérdésre őszintén felelt a bít róság előtt.

k Befejeződött a tárgyalás, a k bírósírt ítéletet hozott. Az tapát 4 évi börtönbüntetéssel isúlvtotta; a kislányt ncvelő► intézetbe utalta.

► Kovács Mihály

Meghívó

Törökszentipiklós és Vidéke Körzeti Földművesszöv et kezet vezetősége felhívja a tagság figyelmét, hogy 1957. október ö-án délelőtt 9 órakor a városi kulturház összes helyiségében szövetkezeti taggyűlést tart. melyre mindenkit szeretettel vár és meghív az

Isazcilt9$ác

Rossi Károly:

RÉGI PÉLDA : MAI TANULSÁG

gíti majd, akik maguk akar-; <ák felépíteni otthonukat. A; falusi eazdasági épületek és' mellékhelyiségek építéséhez äd majd hasznos tudnivalókat Prohászka: Építés vályoggal, vert földdel és egyéb he’V) anyagokkal című írunkáa. A lakberendezéssel, s a •g'.evő berendezés korsze-' ..'.ősével foglalkozik majd, J Iinári—Mandel: Szép otthon -1 című kíwve, (MTI) _ ;

J /V agyapám a Szo- J kolovszkiék szállásán aprította vagy Jötven esztendőn át a J napokat. A söpröge- 3 lésen kezdte. Nagy Ínyirfasöprűkkel, meg itömérdek vízzel laikarította az ólakat 3vagy tizedmagával.— 3 Utóbb az eleségst 3hordta nagy kupákéban a disznók elé, vé- J0ÜI odakerült a darálóhoz, meg a keverő* Uöz. Amikor itt is kistelt a sora, akkor *olyan lett, mint a laskodalomban a felki- Jsérő. Rendezgette, vá- Jlopq-ítű a kész hízóikat. — összedobálta íőket a vagonba s a ivagont is ő kísérte Jel Varsóba, Berlinbe, *de leginkább Becsbe. 3 Ott aztán a nagy jó- 3 szógvásávon az öreg 3Szokolovszki túladott 3a malacokon, a nagyitata vagy két napot ieltavyázolt Becsben s

* aztán hazakevere; dett.

j Utazó ember min- Í dig hoz valami újí donságot. Nagypapa 3is hol ezzel, hol azzal 3 lepte meg az itthon«valókat, de a legjob- 3 ban akkor, amikor í egy addig ösmeretí len szerszámmal ál- 3 Utóit be. Két kereke ivóit. Hátul egy kicsi, jelül egy inásjélmé* teres és senki nem j tudta megmondani, «hogy mire való. Az q öreg huncutul neveli tett a bajusza alatt. J — Na, találjátok í ki, hogy mi ez?

i Az (ismerősök a tétjükét csóválták, í' «*• Hát nem lehet- valami becsületes do■ log! — Mondd meg, j micsoda.

i — Velocipede! —- szótagolta az öreg. — ! A többiek a fejüket j csóválták.

— Mire jó ez?

t — Meglátjátok! —- azzal odavonta a mat sinát a kerékvetőhöz.- rátápászkodott és- hirtelen felült a- nagykerék tetejére.

Az emberek ámul‘ iák. bámulta';, —Mi r a hétszentságet akar " ez a félbolond? — A nagyapa pedig nyomott egyet azon az a llvdma fossánon a 1 lábával és szépen, 1 lassan megindult. — 3 Az emberek eltágul■ tak mellőle. — lst°n• kísértés ez, halliátrvi-r Hogy nem dűl

t {el?

Nagyapám, abban , a pillanatban nekis hajtott egy felt&glának, az első kerék megszegte magát s az öreg lefordult az egészről és úgy elterült. mint egy kecsj kebéka,

— No, megkapta a magáét! — örültek

. a többiek!. Úgy kelleti neki!

1) é 1 atyám nem , 17 Hülgyta ■ magát,

■ Üjra próbál'cozott. ’ Szénen, lassan kíbö- i cögött az út közepére s a töhbiek ámulatára elkariká. zott.

— Kulyadolog ez,- halljátok-e! Ördögi praktika van benne!

A taia pedig vígan legénykedatt a kel réknárim, azm íír-A szerelem nagy erő. amely nagy dolgokra képes. A szerelem embereket formái, jellemeket változtat meg, nevel, néha jóra, néha rosszra. E téren kapunk egy kis ízelítőt, ha megnézzük az Egymásra találtak című szovjet filmalkotást. Egy fiatal fiú, brigádvezető, új munkahelyre kerül. Nagyszerűen dolgozik, képes áldozatokra is. azonban van egy nagy hibája: félvállról kezeli munkatársait, különösen a nőket. De egy napon szemébe tűnik egy fiatal lánv. aki igencsak kicsapongó életet él. Ez a lány megnyeri tetszését, közeledni próbál feléje. Eleinte siker nélkül, később már a lány is érez némi rokenszenvet a fiúval szemben. Nyikolaj Paszecsnyik — így híviák a fiút — sok kivetni valót talál a lány viselkedésében, amelyet őszintén meg is mond neki s ezizel meg is sérti. Fa.képnél hagyja Kátyát. aki kezdi belátni, csak ő tehet arról, hogy barátai elfordulnak tőle. Elhatározza, hogy megváltozik.

Paszecsnyik brigádja rekord idő alatt fejezi be a kohó szerelését. Nyikolaj ennek örömére elhatározza hogy az olvasztókemence csúcsára egy vörös zászlót 'űz ki. A vállalkozás veszélyes, társai intik Is. de ő nem hallgat rájuk. Elindul veszélyes útjára és pórul jár. Lezuhan, megsérül és kórházba kerül. Kátyát megdöbbenti ?. hír. hogv a fiút szerencsétlenség érte a léha, könynyeltnű leány most érezte, hogy szereti a fiút. Sokszor meglátogatja a kórházban, s a szerelem, amely eddig lappangott a két szívben, fel-