Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-02 / 231. szám

Tartalmas, tanulságos volt a küldöttgyűlés ^ssoeneeatií iMrirraiTmrr«tf * s,A szövetkezet a tagságé!” így hirdette az egyik jelmon­dat a jánoshidai kultúrház nagytermében, s ezt tükrözte a küldöttgyűlés is, amelyen olyan tagok vettek részt, akik 11 évvel ezelőtt az inflációs időkben 30—35 kilógramm ár­pával, kukoricával járultak hozzá a földművesszövetkezet alapkövének lerakásához, s akik azóta is szövetkezetük fejlődésén munkálkodnak. Az út, amelv a mához veze­tett, nem volt könnyű. Az el­ső években, amikor még a ha­talomért folyt a harc, a 62 alapító tagról 316 főre szapo­rodott szövetkezeti tagság har­colt a parasztság érdekeiért, a földért, a te.melési lehető­ségek megteremtéséért. Mi­után a munkásosztály kezébe került a hatalom, a jánoshi­dai földművesszövetkezet éle­tében is minden év újabb si­kereket, eredményeket hozott. Vegyünk egy pár példát en­nek bizonyításán Sziráki Fe­renc igazgatósági elnök be­számolójából. A földműves­szövetkezet gazdasági vé­­kenységét 1947-ben egy kis szatócs üzlettel, kevés anyagi erővel kezdte meg. 1949-ben egy vegyes boltegységgel, ital­méréssel, termény- és barom­fifelvásárlási üzemággal gya­rapodott. Egv esztendővel ké­­' sőbb újabb két vegyesboltegy­séggel növekedett, s ekkor már a szerződéses növényter­meltetést, az állattenyésztést is a szövef'.ezet végezte. A község első termelőszövetke­zeti csoportja a Dimitrov is a íöldművesszövetkezeten belül működött. 1951-ben az I-es számú vegyesboltot 70 ezer forintos állami támogatással kis árúházzá építették át. A Dimirov Tszcs is ebben az év­ben alakult át önálló terme­lőszövetkezetté, megteremtve a gazdasági alapot további fejlődéséhez. A következő esztendőben a meglévő egysé­gek bővítésével, korszerűsíté­sével a lehetőséghez képest biztosította a szövetkezet a község zavartalan áruellátá­sát. UgyanakKor tevékenyen résztvett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében egyes gazdasági feladatok végrehajtásában. A cukrász­da létesítése, a baromfifelvá­sárló helv éoítése. a vendéa­­láló egység bővítése étkezdé­vel. mind olyan tények, ame­lyek igazolják a földműves­szövetkezet fejlődését. Érdemes arról is beszélni, milyen segítséget adott mind­ehhez a dolgozó nép állama? Csak egy-két számadatot em­lítsünk. 1956-ban székházvá­­sárlásra 100 ezer, cukrászda létesítésére 77 ezer, a barom­fifelvásárló hely építésére, valamint a cukrászdánál rak­tár átalakításra 16 774, a bolti és vendéglátóegységek beren­dezéseinek korszerűsítésére 12 654 forintot biztosított az állam. Itt feltétlenül meg kell említeni, hogy ekkora anyagi segítséggel szemben a tagság üzletrész tőkéje az elmúlt év­ben csupán S3 116 forint volt. De még ebből is 9 437 forintot kamatként, valamint vásárlá­si és értékesítési visszatérítés­ként kapott vissza a szövet­kezet tagsága. Azt is őszintén meg kell mondani, hogy 458 olyan tag van, aki hátralé­kos, aki a 20, vagy 50 forintos üzletrész tőkét nem fizette be. Saját anyagi erejük növe­lése érdekében hozott — igen helyesen — a küldöttgyűlés határozatot arra, hogy az üz- Jetrészjegyek egységesen 50 forintosak legyenek. A jános­­hidai földművesszövetkezet is csatlakozott a Nógrád megyei MÉSZÖV országos verseny­­felhívásához, mely szerint a decemberben megtartandó szövetkezeti kongresszusig a tagság megdupláz­za üzletrész- tőkéjét Ez annál is inkább fontos, mivel államunk az ellenfor­radalom által okozott károk miatt nem tud olyan anyagi segítséget nyújtani a szövet­kezeteknek. mint azt 195S-ig tette. Üjabb létesítményeket csak a tagok anyagi támoga­tásával tud megvalósítani a szövetkezet. A továbbiakban ismertette a beszámoló, hogy 1956-ban 47 185 forintos nyereséggel működölt a szövetkezet. Ha az ellenforradalmi események közbe nem jönnek — ami mi­att az árubeszerzési költségek hónapokon keresztül lényege­sen magasabbak voltak — még több lett volna a nyere­ség. A hiánvosságoknál szó esett a földművesszövetkezetek féloldalas fejlődéséről, ami azt eredményezte, hogy áru­forgalmi tevékenységük mel­lett mereven elhatárolódtak a termeléstől. Másrészt, az áruforgalmi tevékenységükön belül nagyon szűk maradt s felvásárlási és értékesítési te­vékenység. A jánoshidai föld­művesszövetkezet sem volt e hibáktól mentes, de az első lépést már megtette a helyes úton azzal, hogy a terménv­­íorgalmi vállalattól átvette a terményfelvásárlást, a ter­meltetési vállalatoktól a szer­ződéses termeltetést, s a meg­termelt termények átvételét. Az egyes üzemágak műkö­désének ismertetése után ön­kritikusán elemezte a beszá­moló az igazgatóság munká­ját. Talán ez is hozzájárult ahfcgS, l;?gy sísp számmal ic lentkeztek hozzászólásra a ta­gok. A tóthkéri rész küldötte a jelenlegi üzlet helyett vegyes boltot kértek és bővebb árukészletet, hogy ne kelljen a sok kilométeres távolságról iskolai felszere­lésért, vagy más szükséges dolgokért beiönni a községbe. Ha azt látják a tóthkéri dol­gozó parasztok, hogy javult az ottani üzlet áruellátása, akkor szívesebben fizetik be az üzlet-részjegyet is, — mon­dotta az egyik küldött. S még hozzáfűzte: a paraszt ''fjem szeret fizetni, csak akköfl ha látja, hogy kap is érte vala­mit”. Többen foglalkoztak az épü­letanyaghiánnyal, az éruel­­osztás hibáival, a szén gyenge minőségével, s azzal, hogy a dolgozó parasztok termelvé­­nye sok kézen mérv keresztül, mire a fogyasztóhoz jut, így jelentősen megdrágul. Az egyik felszólaló sérei mezte. hogy libahízlalásra nem ad- ( nak előleget, holott ez a pénzf 6—8 hét alatt visszatérülne, | tehát jóval gvorsabban, mint amikor sertéshízlalásra adnak ki hizlalást előleget. A kispa­­rasztoknak nedi« — akik ál­talában foglalkoznak libahíz­­lalással — nagv segítséeet je­lentene a hízlalási előleg. Az illetékesek talán seeíthetné- § nek ebben. — Kedves epizódja volt a kül-§ döttgvűlésnek, amikor a kis fi úttörők köszöntötték a jelen-fi lévőket. Megköszönték a föld- fi művesszövetkezet igazgatósé-; gának az iskolai szövetkezeti létesítését, amelynek jelenleg g 87 tagja van és 10 ezer forint fi értékű iskolai felszereléssel, ? áruval rendelkezik. Tartalmas, tanulságos volt a jánoshidai küldöttgvűlés. ahol a beszámoló és a hozzá­szólások is azt tükrözték, hogy a dolgozó parasztok, az egvszerű emberek egyre job­ban magukénak érzik a szö­vetkezetét. S ez igy helyes, mert a szövetkezés — a föld­művesszövetkezetekben való összefogás is — az ő érdekü­ket szolgálja. Nagy Katalin <7/ '• ., " j ;/• f, földművesssövel zctünk lasjait, sövetke­­taajait, vezetőit, dolgozóit! MEGYÉNK földművesszövetkezeteinek életével “ amelyek jelentős szerepet töltenek be falun mind politikai, gazdasági és kulturális téren, — keveset foglal­koztunk a megyei sajtón keresztül. A Tiszavidék Szer­kesztősége és a MÉSZÖV Igazgatósága ezért úgy hatá­rozott, hogy szövetkezeti oldalt rendszeresít a Tisza-* vidékben. Ezt a célból tette, hogy a földművesszövet­kezetek életéről, munkájáról, küzdelmeiről, a dolgozók eredményeiről tájékoztassa a megye lakosságát, a szö­vetkezetek tagságát. Ezzel is elő akarjuk segíteni, hogy a szövetkezetek sokirányú tevékenységét és szerepét minél többen megismerjék. Segítséget kívánunk adni a munkamódszerek elterjesztéséhez, egymás nroblémái megismeréséhez. Hisszük, hogy a szövetkezeti oldal elő fogja segí­teni a földművesszövetkezetek előtt álló, a termeléssel és felvásárlással kapcsolatos feladatok elvégzését, hogy méltó módon megállják helyüket e téren is. KÉRJÜK a szövetkezetek tagjait, vezetőit és dolgo­zóit, a járási központokat és a hozzánk tartozó vállala­tokat, hogy segítsék munkánk jó elvégzését. írják meg a területükön történő eseményeket; jó munkamódsze­reket a MÉSZÖV politikai főosztályának. A szövetkezeti oldal a mai naptól kezdve minden héten szerdán jelenik meg. Szeretnénk, ha a földmű­vesszövetkezetek ebből a számból külön is rendelné­nek a helyi postánál s azt eljuttatnák az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjaihoz, valamint a szakbizottsá­gokhoz, s ezzel is növelnék a szövetkezeti oldal olvasó­táborát, a MÉSZÖV IGAZGATÓSÁGA »X)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC OOOu' társadalmi munkával éttermet és szállodát építenek Kunmadarason Nagy a sürgés-forgás Kun­madarason egy rozoga épület környékén. A földművesszö­vetkezet aktivistái, vezetőségi tagjai és dolgozói egymással versenyezve dolgoznak, hogy minél előbb rendbe tegyék és átadhassák rendeltetésének az épületet. Az étterem, konyha, tálaló rész majdnem üzemkész. Kí­vül még állvány „borítja” a falat, de 2—3 hét múlva szó­rakozni szeretnének itt a köz­ség lakói, a szövetkezet tag­jai. Az étterembe mintegy százhatvan személynek tud­nak teríteni. Lesz sakk és bi-t liárd szoba is. öt szobába szállodát rendeznek be. A társadalmi munka mel­let dupla részjegyekkel is se­gítik a szövetkezet erősödé­sét. Egy hónap alatt 5.600 fo­rintot fizettek be. A szövet­kezet dolgozói azt vállalták, hogy személyenként 500 forint részjegyet gyűjtenek be. Di­cséretet érdemelnek e jó munkáért, s jó lenne, ha a többi szövetkezeteknél is kö­vetnék e jó példát. E.L. i i ■ ' f Ti <-V­A szövetkezeti vagyon védelmében Az ellenforradalmi esemé­nyek következtében megla­zult munkafegyelem és az ellenőrzés időleges szünete­lése következtében felszínre kerülitek a szövetkezeti va­gyon dézsmálni, az ellenfor­radalom vámszedői. Sikkasz­tás, lopás, árdrágítás, minő-Munkánkról, eredményeinkről... Földművesszövetkezeteink nagy munkát tettek meg fel­­szabadulásunk óta eltelt 13 év alatt. Fejlődésük útján vé­tett hibák ellenére is jelentős eredményeket értek el a mun­kában, amellyel nagyban hoz­zájárultak a falu és a város kapcsolatához, a munkás­paraszt szövetség elmélyítésé­hez, a mezőgazdaság termelé­sének fokozásához, a dolgozók szükségleteinek kielégítésé­hez. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni, hogy a föld­­müvesszöveíkczcti mozga­lom tagjai, vezetői, dolgo­zói, a köztük lévő kommu­nisták csaknem kivétel nél­kül közömbösen szemlélték a szövetkezeti mozgalom politikai és gazdasági hely­zetének alakulását. Nem helytelenítették a föld­­művesszövetkezetek és általá­ban a szövetkezeti mozgalom irányában tett olyan téves in­tézkedéseket, amelyek csor­bították, sorvasztották jog- és hatáskörüket. E hibák elhall­gatása és a szövetkezeti moz­galmon belül elkövetett ki­­sebb-nagyobb hibák a lenini szövetkezeti elvek durva meg­sértéséhez vezettek. Ismert tény az, hogy a földművesszövetkezettől foko­zatosan elvették az olyan fel­adatokat, amelyek a falusi dolgozó parasztság, a munkás­paraszt szövetség kapcsolata szempontjából is jelentős sze­repet töltenek be, mint pél­dául a különböző ipari növé­nyek, állattenyésztési, hízla­­tási, szállítási, szántási stb. szerződések kötése, valamint az alapvető gabonaféleségek felvásárlásának feladatait. Ebből eredően főleg 1950—51. évtől napjainkig a földműves­szövetkezetek tevékenysége főleg a kereskedelmi, áruel­látási. kisebb mértékben fel­­vásárlási és ipari-szolgáltatá­si feladatok végzésére szűkült le. Igaz az is, hogy a földmű­vesszövetkezetek az említett gazdasági feladatok megol­dása következtében — az előbb írt okok miatt, bizonyos mértékben a tömegszervezeti, mezőgazdasági, termelés-szer­vezési feladatok rovására — gazdasáeilag ielentős fejlődé­sen mentek keresztül. Így például a fmsz-i kis­kereskedelmi hálózat az 1950. évi 129 boltegyscggel szemben jelenleg 815, az ak­kor 89 vendéglátóipari egy­­séergcl szemben 275 műkö­dik. 1950. évhez viszonyítva a kbkereskedcfcm imkéui lete czidáig több mint nyolcszorosára, a forgalom pedig több, mint kilencsze­resére emelkedett. A szövetkezet gazdálkodá­sából, valamint a tagok anya­gi hozzájárulásából eredő sa­játerő képzéssel azonban nem lehetünk megelégedve annál is inkább, mert medvénk vi­szonylatában a szövetkezet sa­ját vagyona a szövetkezetek összes álló és forgóeszközei­hez viszonyítva csak kb. 27 százalékot tesz ki. A földművesszövetkezetek feladatainak megoldására te­hát a falusi dolgozók szükség­leteinek kielégítésére nagy­összegű állami hitelt vettek és vesznek igénybe, amely je­len időszakban is több mint 200 millió forint. Ezzel szem­ben a tagok által befizetett részjegyek értéke 4 153 681 Ft. Ez az összeg a szövetkezetek saját vaavonának csak ele­nyésző része, mert a többit az állam által nyújtott hite­lekből biztosították. A tagok által befizetett 4153 681 Ft részjegyértékkel szemben a múlt évben 5 400 000 forintot fizettek vissza vásárlási visz­­szatérítés címén, az ellenfor­radalmi károkból pedig 4 mil­lió forintos veszteség érte a szövetkezeteket. ~gen fontos feladat az, hogy a falu dolgozó paraszt­jainak többsége mint tag, tömörüljön a földműves­­szövetkezetekbe, a tagok pedig részjegyeik megdup­lázásával járuljanak hozzá a saját vagyon növeléséhez. Pártunk agrártéziseiben le­szögezi, hogy nagyobb szere­pet kell szánni a falusi föld­művesszövetkezeteknek. Nö­velni kell feladatait, tanul­junk az elért eredménj^ekből és okuljunk a "hibákból. Nö­velni kell a termelési, szán­tási és hízlalási szerződése­ket, segíteni kell a társulások, szakcsoportok, szakszövetke­zetek szervezését, fejlesztését. Ahhoz, hogy a földműves­szövetkezeti mozgalom való­ban betöltse szövetkezeti funkcióit, s a parasztság szé­les rétegeit felölelő tömeg­szervezetté váljék, biztosítani kell a demokratikusan vá­lasztott dolgozó paraszti veze­tők munkáját, a szövetkezeti közszellem kialakítását. A most folyó tag-, köz“ és küldöttgyűléseket fel kell használni arra, hogy a tago­kat és a falu dolgozóit tájé­koztassuk s az elhangzott vé­leményeket, bírálatokat figye­lembe véve, érvényre juttas­suk az a;,*, ártézisek irányel­veit. Fehér Lajos MÉSZÖV igazgatósági tag. Országszerte készülődnek a SZŐ VOSZ kongresszusára A Szövetkezetek Országos Szövetsége december 16—17 és 18-án tartja országos kong­resszusát. A földművesszövet­kezeti mozgalom életében mérdföldkövet jelentő orszá­gos értekezletre a községek­ben, járásoknál és a megyék­nél máris nagy a készülődés. Jelenleg a helyi földműves­szövetkezeti küldött- és köz­gyűléseket tartják, s eddig mintegy 500 helyen választot­ták meg a járási küldöttekét. A földművesszövetkezetek ok­tóber 30-ig tartják meg kül­dött- és közgyűléseiket, majcl, november 1-től 17-ig járási, november 17-től december 3- ig pedig a megyei küldött­gyűlésekre kerül sor. A földművesszövetkezetek vezetői a tagság előtt beszá­molnak a 12 év munkájáról, eredményeiről, megbeszélik a jövő feladatait. Sok szó esik arról, hogy a földniűvesssö­vetkezetek miképpen tudná­nak nagyobb részt vállalni a mezőgazdasági termelésből. Sok helyen már eddig is hat­hatós intézkedéseket tettek, hogy az egyéni parasztoknak, és a termelőszövetkezetek­nek segítséget nyújtsanak a termelési munkákban. Több földművesszövetkezet szak­képzett mezőgazdászt vett fel s megbízta őket a termelés szervezésével és a szerződés­­kötések lebonyolításával. A földművesszövetkezetek a kongresszus tiszteletére or­szágos jellegű részjegy moz­galmat indítottak, helyenként máris szép eredménnyel. Mó­ron eddig 25.000 forint rész­jegyet jegyeztek, Babocsán a vezetőségi tagok mutattak jó példát, 9.500 forintos jegyzé­sükkel. Kelebián Gál István 3.5 holdas dolgozó paraszt 2.000 forint értékű részjegyet váltott, v ségrontás, Okirathamisítás és minden elképzelhető csalás szerepelt ezeknek a lelkiis­meretlen egyéneknek a listá­ján. Arra számítottak, hogy büntetlenül lophatnak, sik­kaszthatnak, senki asm fogja őket felelősségre vonni. A felelősségrevonás azonban nem maradt el.- A rend helyreállításával egyidejűleg megindult az ellenőrző mun­ka és egymás után tapasz­talhatták ezek az egyének, hogy nem lehet büntetlenül megkárosítani a szövetkeze­tét. így derült fény a tiszaderzsi földművesszö­vetkezet boltkezelőjének 90 ezer forintos, a nagyiványi fmsz. boltkezelőjének 137 000 forintos, a jászfényszarui fmsz. vendéglővezetőjének 52 000 forintos, a tiszaszant­­imrei fmsz. 95 000 forintos, a száj öli fmsz. felvásárlóinak 20 000 forintos, és a nagy­körűi fmsiz. boltkezelőjének 185 000 forintos sikkasztá­séra. — Ugyancsak lelep­lezte az ellenőrző appará­tus a jászberényi áruraktár vezetőjének a bortel vásári ás­nál történt visszaélését, va­lamint a kengyeli fmsz. köny­velőjének a paprika és bor­vásárlásnál elkövetett csalá­sát, amelyek túlnyomó rész­ben az ellenforradalmi idők­ből származtak. Elmondhatjuk tehát azt, hogy amennyiben a bíróság is megfelelő keménységgel lép fel ezekkel a zavarosban halászó egyénekkel szemben, elnyerik méltó büntetésüket. Helyes volna ha nemcsak egyszerű sikkasztásnak mi­nősítenék az ellenforradalmi és azt követő idők alatt, el­követett visszaéléseket, ha­nem ellenforradalmi cselek­ményeknek is. Hiszen ezek az egyének a lopásukkal, sik­kasztásukkal gyengítették az ország egyébként is nehéz gazdasági helyzetét. Megmondhatjuk nyíltan mindazoknak, akik hozzá­nyúlnak a szövetkezeti va­gyonhoz, hogy a földműves­­szövetkezeti rendszer jó szak­mai felkészültséggel rendel­kező apparátussal dolgozik. A rendőrség segítségévei képes leleplezni bármily fondorlattal elköve­tett visszaélést és a bírósá­gok ítéletével méltó helyre juttatja a szövetkezeti vagyon megkárosítóit; Az ellenőrök mellett azon­ban igen komoly szükség van a. választott vezetőségi tagok munkájára is. Nagy­­mértékben elősegíti a vissza­élések megelőzését az, ha a választott vezetőség a szövet­kezeti vagyon felmérését, lel­tározását pontosan végzi. — Sajnos, ezen a területen még igen sok hiba van. Előfordul sok helyen, hogy nem ellen­őriznek, hanem a boltkeze­lőnek segítenek számolni az árut, vagy újságot olvasnak a leltározás alatt; Megtörtént az is, mint a nagykörűi föld­mű vesszóvetkezetnéL — átüli t körül, __É. az egyik leltározó bizottsági tag beszeszelt, nem ügyelt a leltározásra és így sikerült a bolt kezelőnek eltussolni a már korábban meglévő nagy­­összegű hiányt: Komoly feladat vár a szö­vetkezeti tagságra is a visz­­szaélésak megakadályozása érdekében: Általában az a tapasztalat, hogy ahol visz­­szaélés keletkezik, már jó­val előbb beszélgetik a falu­ban. hogy az illető egyén há­zat épít, motorkerékpárt vá­sárol, vagyis fizetéséhez ké­pest fel tűnőén költekezik. — Sajnos, azonban ezt csak ak­kor közli k a vezetőséggel, vagy az ellenőrrel, ha már a sikkasztás megtörtént, nem­­pedig előtte. „Nem alkarnak haragot a boltkezelővej’’ — mondják ilyenkor: A szakszervezetek is nagy segítséget tudnának nyújtani ebben a mun]iában.. Egy-két szövetkezetnél találkozha­tunk is olyannal, hogy a szakszervezet rendezvénye­ken, ankétokon végez meg­felelő nevelő munkát. Sajnos előfordul azonban olyan is, mint a jászfényszarui fmsz­­nél, ahol a szövetkezet által elbocsájtott dolgozót *— aki 52 090 forintos hiánnyal szá­molt el — a járási szakszer­vezeti bizottság visszahelyez­te állásába. Persze, a szövet­kezet nem engedte vissza* Hozzátartozik a visszaélé­sek megelőzéséhez az is, hogy a szövetkezetek vezetői nagyobb figyelmet fordítsa­nak arra, kit bíznak meg a szövetkezeti vagyon kezelé­sével; — Ne alkalmazzanak olyat, aki egyszer lopott, mert az másodszor is lopni fog. Itt elmondhatjuk azt a közmondást: „Kutyából nem lesz szalonna." Szükségét látom annak is azonban, hogy a sikkasztások elítélése mellett megdicsérjük azokat a szövetkezeti dolgo­zókat, akik már több évem keresztül úgy vigyáznak a szövetkezet vagyonára, hogy abban kár eddig nem kelet­kezett. Ilyenek is vannak szépszámmal, mint pl.: Nagy Sándor kengyeli. Szabó Mi­hály tiszapüspöki, Kocsis Mi­hály kunhegyesi. Maják Mi­hály fegvvamclki, Győri László tiszafüredi szövetke­zetek dolgozói és még sokan mások; Boán Mihály MÉSZÖV igazg. tag* Hetvenhét és télezer türdözfi 77 és félezer ember fürdőit májustól szeptember végéig a Damjanich uszodában. Ennél jóval több lenne a fürdőzők száma, de a gyermekbetegség miatt sokan kimaradtak. Az idény most már befejeződik. Az ősz és tél folyamát} átala­kításokat eszközölnek. Több tusolót szerelnek fel, a gyer­mekmedence szegélyét széle-* sítik és lábmosóval , veszik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents