Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-10 / 238. szám

A forradalom,

SZÓI JET-ÖR MÉmORSZÁG

A XIX. század elején Örményország keleti részét Oroszországhoz csatolták. A cári Oroszországban az örmények, csakúgy, mint a többi nemzetiségiek, kegyetlen elnyomás alatt éltek. Csak az Októberi Forradalom hozta el számukra a szabadságot. Röviddel ezután burzsoá nacionalisták, a dasnakok ragadták kezükbe a hatalmat, de a nép a Vörös Hadsereg segítségével leverte elnyomóit. 1920. november 29-én kikiáltották a szovjet hatalmat. 1936- ban a Szovjetunió Alkotmánya szerint a Szovjetunió teljesjogú szövetségi köztársaságává vált.

Tizenöt évszázad és harminchét év

A Nagy Október a megújulás friss szellőjét hozta el számunkra. Népünk az elnyomás és a szenvedés évszázadai után szabadságot, függetlenséget, saját államot nyert.

Mi volt Örményország a szovjet hatalom előtt? Elmaradott, szegény terület. Az örmény nép, amely az emberiség egyik legősibb kultúrájával rendelkezik,, szolgaságban élt. Réz, pálinka és sajt — ezek voltak a Forradalom előtti örmény „ipar'* termékei. Most pedig egész köbetet foglalna el, ha felsorolnánk köztársaságunk iparcikkeit — a hordozható áramforrástól a legfinomabb selyemszövetig, a szintetikus fcaucsuktól a legújabb cipőkig. Iparunk jelenleg négy nap alatt annyi árut gyárt amennyit 1919-ben összesen.

Hogy képet kapjunk az örmény ipar fejlődéséről a szovjet hatalom évei során elegendő 3 számot említeni 1913-ban az ipar 49.5 millió rubel értékű árut termelt. — 1919-ben ez a szám 1.7 millió rubelre csökkent. 1957- ben iparunk 7 milliárd rubel értékű árut állít elő.

Említsünk meg a mezőgazdaságról is egy adatot: jelenleg kétszer annyi területet öntözünk, mint a forradalom előtt;

Még sok mindenről beszélhetnénk, hiszen energiából 1 nap alatt többet termelünk, mint az egész 1913-as évben;

Régen és most

A forradalom előtt örmény gépgyár nem létezett. Jelenleg a jereváni, leninakani, kirovakani és a többi gépgyár korszerű műszereket és

berendezéseket készít.

*

1957 végére a köztársaság elektromos energia termelése eléri a 2.2 milliárd kilowattórát; Jelenleg minden 12 órában annyi elektromos energiát termelnék, mint Örményországban az egész 1913-as évben;

*

Az 1914/15-ös tanévben az prmény iskolákban mindössze 34.600 diák tanult. Jelenleg a köztársaságban az elemi iskolákon kívül 620 általános, és 403 középiskola működik, amelyekben a tavalyi tanévben 350.000-ren tanultak.

*

A forradalom előtt Örményországban főiskola nem volt. Csupán néhány középfokú szál: iskola működött. Ma már a köztársaság 44 technikumában és 12 főiskoláján mintegy 120 ezren hallatják az előadásokat.

*

Az egészségügyi hálózat 913-hoz képest 49-szeresére ejlődött, vagyis 200 kórházi gy helyett, 1Q.000 szolgálja -z egészségvédelmet.

Míg 1914-ben mindössze 200 ezer példányban, adtak ki újságokat és folyóiratokat, addig tavaly az örmény SzSzK-ban csupán könyvekből 6 millió példány jelent meg. Tavaly jóval több könyvet adtak ki, mint az örmény könyvkiadás forradalomelőtti 4 évszázada alatt összesen;

*

1913-ban mindössze 6 mozi működött, jelenleg pedig 378 szolgálja az örmény dolgozók szórakozását.

Örményországban igazi kulturális forradalom zajlott le. Meszrop Mostac másfélezer évvel ezelőtt alkotta meg az örmény betű rendet. Az örmény írásbeli'-ég tizenöt évszázada alatt -supán a lakosság 10 százaiéira tudott írni és olvasni A további 90 százalék csak a szovjet hatalom 37 éve alatt vált írni és olvasni tudó embernél

A szabad, független, virágzó Örményország addig él majd, amíg létezik a szovjet hatalom. S ez annyit jelent, hogy létünk — örök!

Irta: Számon Árusonjan, az örmény SzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.

A föld mélyének 'lincsel

Örményország már régóta híres hasznos ásványairól. A köztársaságban a Szovjetunió érctartalékának több mint 10 százalékát találhatjuk. Egyre inkább felhasználják az itt fellelhető építőanyagokat Ezek közül különösen értékes a nagymennyiségű vulkanikus tufa. A tufa könnyebb, mint a bazalt és a gránit, de ugyan akkor tartósabb. A rózsaszín, lila és arany színárnyalatú ásványok nem fakulnak. — Ezenkívül még sok márvány és egyéb díszítő kőfajtát találhatunk Örményországban

így ünnepük

a lenin°rádi írók I október 40. évfordulóját

A leningrádi írók müveikbe.- nem úgy emlékeznek meg szovjet hatalom negyven évéről, mint kívülálló szemlé'ők, hanem, mint a nagy kommunista társadalom építésének közvetlen, tevékeny harcosai.

Mihail Podzelinszkij „Hajnalodik” című könyvében a múlt évszázad végén Pétervárott megalakult első forradalmi munkáskörökről ír. A napokban jelenik meg könyvének második kötete, amely az 19C5-ÖS eseményekkel foglalkozik.

Szergej Szpasszkij *,1916 esztendeje” című könyvében } az olvasó elé tárja az orosz társadalom életének képét az önkényuralom megdöntésé- \ nek „előestéjén”. Vaszilij Kukuskin „Pétervári külváros” című elbeszélésében a februári forradalmi eseményeket eleveníti fel. A leningrádi Almanach közli Pjotr Kapic „A téli palota ostromlói” című elbeszélését az 1917 októberi napokról.

A forradalom katonáiról, Pétervár hős védőiről szól Alckszandr Lebegyenko •

„Szemtől szembe” című re- 4 génye. |

beningrád védőinek bátor-* ságáról a blokád éveiben em-f lékezik meg V. Szajanov „Le- i ningrádi napló” című könyvé-1 ben. |

A leningrádi írók művei- [ ben megtalálhatjuk a szovjet * hatalom negyven évének csaknem valamennyi főbb problémáját.

A „Zvjezda” című folyóirat ünnepi számában kezdik majd meg Jurij German „Az Qgy, amelyet szolgálsz” című regényének közlését. Az író a főhős — egy fiatal orvos — sorsán keresztül mutatja be, hogyan változott meg a szovjet nép élete az elmúlt húsz év alatt. Ugyancsak ez a folyóirat közli majd Alekszandr Rőzen „Idők és emberek” című regényét.

A leningrádi írók nemcsak saját műveikkel, hanem kollektív alkotásaikkal is nagy sikert aratnak. A „Kommunyiszt” című folyóirat magasra értékelte a „Kilencszáz nap” című kollektív elbeszélés-gyűjteményt, amelyet a beningrád hősi védelmében résztvett írók állították össze.

A gyermekkönyvkiadó vállalat „Nemzedékről nemzedéknek” címmel megjelenteti az Októberi Szocialista Forra-A vendégek szemével

A t<6ravolóte?remh>ől

iiiiiiniMimmiiiujUJi'üiiuiuuummuiiiimiiimuiiiiiin

furcsa mulatság

Kora reggel lovasszekerek haladtak az országúton a Kuncsorbai Állami Gazdaság felé. Két fogat volt összesen. Az elsőn két 18—19 év körüli fiatalember, a másodikon 25—26 éves, jóerőben lévő férfi ült, a brigádvezető.

Énekeltek. hangoskodtak, füttyöt hánytak a süvítő szélnek. Ügy látszott, mintha nem félnének senkitől, kivált, ilyen ittas állapotban. ■Azt sem figyelték, hány da: rab fát törnek ki az országút mellett, amikor nekihajtottak. A brigádvezető időnként m-egállítta-tta a lovakat, az ülés alól előhúzta a demizsont. „Igyatok, gyerekek!” bíztatta a fiúkat. Azok hallgattak rá, meg-meghúzták az üveget. Már egész közel voltak a munkahelyhez, amikor ismét megállította a kocsit a brigádvezető, s nem is akárhogy, hanem keresztbe az országúton. Ügy, hogy egy léllek sem tudott mellettük elhajtani.

Az út kaparó figyelmes lett a dologra, jóindulatúlag I figyelmeztette őket;

: — Idefigyeljen papa — ............... *%■<

nyegléskedett a brigádvezető — jobb, ha eltűnik, nem molesztál bennünket, mert meggyűlik a baja velünk. Mt most mulatunk, semmi köze hozzá, hogyan áll a fogatunk.

A két fiatal is elkezdte szidalmazni az öreget. Jól elkerekítették a mondatot, megcifrázva válogatott istenekkel. Ez nem volt elég, ütleget vettek magukhoz, a brigádvezető vasvillát fogott.

Az útkaparó el akart szaladni, de nem tudott. A mulatozó!: ütni kezdték. Védekezett, de a túlerővel nem bírt. A két fiú nagyokat vágott rá a euhánggal. Az útkaparó a földön feküdt, mire a brigádvezető odaért. Egy pontos célzással fejbevágta az öreget. A mentők vitték el onnan; Több hétig feküdt a kórházban, koponyaalapi töréssel;

Bíróságra került az ügy, a fiatalokat letartóztatták;

A bíróság a brigádvezetőt szándékos emberölés kísérletének bűntette miatt 3 évi, a két fiatalt 2 év és 6 hónapi börtönre ítélte.— kovács -T-*

Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása

a lakásfelmondásról

ha az öröklakás terjedelme meghaladja a bérlő tényleges szükségletét

A gyakorlatban többször előfordult, hogy személyi tulajdonban levő lakásoknál a bérbeadó a lakás bérletét nem a maga teljességében mondta fel: — megfelelő cserelakás egyidejű felajánlásával, — hanem kérte: kötelezzék a bérlőt arra, — hogy a lakás egy részét bocsássa rendelkezésére. Az ilyen kérelmeket — kereseteket — a tulajdonosok arra alapozták, hogy a lakás olyan terjedelmű, amely a bérlő indokolt lakásszükségletét meghaladja. Például a bérlő a feleségével és egy gyermekével három lakószobából álló lakásban lakik, így ha

„Ä Kaukázusban erős, kulturált, szabad örmény nép él. amely tevékenyen résztvesz a szovjet népek békés, boldog életében.

Jorge Amado *

„Számos murikáslakást látogattunk meg, de mindegyikről csak egyet mondhatok: kényelem, tisztaság,

szép bútorok, sok szőnyeg. S ami a legfontosabb: ezért a lakásért nem fizetnek több lakbért, mint keresetük öt százalékát. Sherer,

a genfi óragyár munkásnője".

„Nagyon meglepődtünk, hogy e kis, elmaradott agráranszágban milyen gyorsan fejlődött a nehézipar, milyen sikeresein oldják meg a szakember-képzést.

K. E. Llay,

az angol munkásküldöátség tagja.’1

„Az örmény nép gondosan megőrizve ősi, eredeti kultúráját, sikeresen fejlődik, s kultúrája soha nem látott fényben csillog.

Pablo Neruda

állami tulajdonban levő házban kaphatna la/kást, csak két szobára állna fenn indokolt lakásszükséglete.

Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása a következő: a személyi tulajdonban levő lakóház (öröklakás) tulajdonosa a lakás bérlőjével szemben ben nem léphet fel igénnyel azon az alapon, hogy a lakás terjedelme a bérlő tényleg indokolt lakásszükségletét meghaladja, s ezért a meghaladó részt bocsássa birtokába. Ez vonatkozik mind a tanácsi rendelkezésű, mind a szabadrendelkezésű lakásokra;

nap is lesz nyitva húsbolt, insnekciós beosztással 6,30— 8,30 óráig árusítanak. Amely bolt vasárnap árusít, hétfőn egész nao zárva tart.

Továbbá, piaci napokon minden liúsbolt 6,30—12-ig és 16—18 óráit lesz nyitva. Szombaton 6—12-ig, délután 14—20-ig árusítanak.

A bUú diákok

Világbiró Mátyás királyhoz egyszer három bécsi diák állított be a budai várba. Jeles három szerzet volt; az egyiknek szép nagy szélfogó fülei voltak, mint a túri kancsónak, a másiknak kávés findzsával vetekedett a szeme, a harmadiknak olyan hosszú volt az orra, hogy két uraszttal előtte járt a gazdámnak.

— Kik vagytok, mik vagyok? — mosólyodott el Máyás az érdemes társaság látóra.

— Bécsi diákok vagyunk, •urunk-királyunk — hajlongott a három legény.

— Hát aztán mi járatban volnátok? — tudakolta Mátyás.- Le akarjuk főzni a pesti iákokat. Hallottuk hírét,

iogy fölvitte isten a dolgukat Bársonyba járatod, kaláccsal eteted őket.

— Ügy igaz az — bálin-, tott a király. — Ügy kell megbecsülni a tudományt, ahogy megérdemli.- No akkor minket aranyba foglaltass, marcipánnal tarts, magyarok királya! — Szem nem látta, fül nem hallotta párját a mi tudomáyunknak. Erdő az, nem .beek. tenger az. nem patak, lint a pesti diákoké.

— Megnézzük, hány zsákkal telik — mosolygott. Mátyás. csendesen odafordult a lapátfülűhöz — no fiam, hát mit árulsz?

A diák meglegyezgette magát füleivel és kevélyen jelentette;

— Olyan fülem van,, hogy

még a fű növését is meghallom vele!

— No te ugyan kivágtad a rezet — intett neki Mátyás kegyesen. — Olyan jutalmat adok a tudományodért, amit érdemelsz. Megengedem ne ked, hogy ott hallgasd az országban a fű növését, ahol csak tetszik.

A tudós bécsi diák úgy ballagott ki az ajtón, mint akit leforráztak. Szégyenletében úgy beletakar ódzott a fülébe, hogy azt se hallotta, mikor a findzsaszemű a helyébe toppant.

— Hát te mit tudsz, szolgám! — kérdezte nyájasan Mátyás.

— Még ennél is különbet — forgatta a szemét a findzsaszemű. — Olyan éles a szemem, hogy még a hangyának a pislogását is látom, amelyik a köntösöd ujjún mászik.

— Az ám, csakugyan — pillantott Mátyás a dolmánya ujjára. — Bizonyosan a kertben hullott rám az előbb. Nesze fiam, megjutalmazlak vele. Legalább lesz min gyakorolni a tudományodat.

Azzal a markába nyomta a hangyácskát a findzsaszeműnek. De úgy megzavarodott az az istenadta, hog% az ajtót se látca meg az élet szemével, hanem mindenáron az ablakon akart kimenni.

Annál vígabban táncoUattc az orrát a harmadik bécsi diák.

— Az ér legtöbbet, amit ér tudok — hunyorított Mátyás-L KIs PA JT ÁS OKNAK %|

Ügyességi játékok

AJÁNDÉK

Si>

Sok vidám órát szereznek a gyerekeknek azok a játékosok, amelyek ügyességüket teszik próbára. Ismertetünk itt néhányat.

„JÖN A POSTA!" A játékosok körbe ülnek. Valamennyien egy-egy város nevét választják ki maguknak. A „postás7* a kör közepén áll. A postás hangosan bemondja, hogy levél megy Budapestről Győrbe, vagy Debrecenből Nagykőrösre, stb. Azok a játékosok, akik ezeket a városokat képviselik, gyorsan felugranak s igyekeznek helyet cserélni egymással. Közben a postás azon igyekszik, hogy valamelyiknek a helyét elfoglalja.

Aki nem talál helyet, az lesz az új postás. A helyet elfoglaló játékos pedig annak a városnak nevét veszi fel, amelyik eddig ezen a helyen szerepelt.,

ra a fél szemével. — Olyan orrom van, hogy a hetedik határból is megérzi a pecsenye szagát.

S akkorát szippantott a takaros orrával, hogy csak úgy lebegtek bele a bíborfüggönyök. Mátyásnak meg a könnye hullott nevettében.

— Szaladjatok hamar! — kiáltotta oda a kamarásainak, r— Hozzatok egy fehér

„HOL A CSENGŐ?’’ A játékosok szoros kört alkotnak s hátradugott kezeikkel néhány egymáshoz kötött csengőcskét adnak titokban szomszédjuknak. A játékvezető, aki a kör közepén áll, a hang utár igazodva igyekszik megtalálni, kinél vannak a csengők. A gyanúsított játékosra mutat s rászól: „Fel a kezekkel !’• A játékos köteles kezeit azonnal a magasba emelni, Ha a csengők tényleg nála vannak, ő lesz az új játékvezető, ellenkező esetben a játék a régi játékvezetővel folytatódik tovább.

Ezt a játékot ruhakefével Is játszhatjuk. Ebben az esetben a játékosok a kereső játékvezető ruháját néha, tréfa kedvéért gyorsan lekefélik s a kefét nyomban úgy adják tovább, hogy a játékvezető ne tudja, kihez került.

cipói ennek a tudós embernek a pecsenyeszag mellé, hadd mártogassa meg benne!

De nem várta az a cipót, hanem ész nélkül kisomfordált a palotából. Hanem az orra még egyszer olyan hoszszúra nőtt, mint azelőtt volt, úgy kellett neki külön kocsin vitetni.

Azóta se főzték le a bécsi diákok a pestieket„

Miért búsulsz kis lányom? Eltörött a játékom. Megcsinájam Zsuzsikám? Nem lehet már apukám.

Hátha vennék másikat? Nem kapok én már olyat. Hát mit hozzak Zsuzsikám? Mesekönyvet apukám.

Azt szeretnél csakugyan? Megköszönném boldogan. De jó leszel Zsuzsikám? Mindenkihez apukám.

mmmiimiim

Egy jól sikerült kirándulásról

.1 szolnoki újvárosi iskola pajtásai elhatározták, hogy az újjászülető úttörőmozgalom megalakulását és néphadseregünk napját méltó módon ünnepük meg. Számháborúval egybekötött kirándulást szerveztek szeptember 29-én, túl a tiszai berkekben. Meghívták a harci játékokra a Költői úti iskola úttörőit. A reggeli órákban már együtt álltak a csapatok táborhelyeiken, fiúk és lányok egymás ellen.

A szellő alig rezdült, az ágak puhán ringatóztak a fatörzseken. A csapatvezető pedagógusok kiadták az utolsó taktikai utasításokat, majd egyszerre felharsant a játék kezdetét jelző trombita. Megindultak a „seregek”, másztak, kúsztak, surrantak a leányok a sárguló bokrok tövén, az őszülő avar között. S a csendet csak Kiss Jutka suttogó szavai — jaj, de izgalmas — zavarta meg. Pajtása azonban szája elé illesztett ujjal mutatta, hogy „csitt, csendben légy”. Majd hirtelen éles kiáltás hallatszott; 37-es és az első fogoly szomorúan indult őreivel a fogolytábor felé. Aztán mindgyakrabban röppentek a számok, s egy óra múlva diadalkiáltás jelezte, hogy győztek a lányok a fiúk ellen,

A jól sikerült számháború után békésen gyülekeztek a pajtások. Az egyik őrsvezető röviden megemlékezett a néphadsereg napjáról, majd kigyúltak a tábortüzek és megkezdődött a szalonnasütés. Igen jól esett a pedagógusoknak, hogy ezen a kiránduláson több szülő is résztvett, akik együtt élvezték a napsugaras szeptemberi vasárnapot, kipirult arcú, boldog gyermekeikkel.

~~ „ ,_ _Cs. s»ü‘

I ■ - ... —.........

í Ä húsboltok nyitvatartásáról

\ . —

» A Szolnok Városi Tanács [Kereskedelmi Felügyelősége a f Nőtanáccc-ii és a Kiskereskedelmi Vállalattal közösen [megvizsgálta p húsboltok nvitjvatartási idejét. A vásárlók [kívánsága alapján a felügyellősó't a következő módosítást [hozta:

* Minden kerületben vasár