Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-10 / 238. szám

Egy panasz és mindjárt a válasz r t t^T ttt T» rrrrrrr ttt»t t j Dunapartirandevú ]A Szigligeti Színház bemutatója Hiszen ha tréfa volna Bust Vince mezőtúri laplu- sajnálta a telefont annak ér dúsító panaszos levelében használt gunyoros hangjára nem kívánunk reflektálni, az alábbiakban csak a tényeket közöljük: Nem igaz az, hogy Jászbe­rényben, ahová a mezőtúri Ady Tsz-t átvételre behívtuk, nem lett volna megfelelő szá­mú juh. Nem igaz azért, mert a cikkben említett 90 darabon kívül ugyanakkor 158 darab juhot adtunk át egy jászfény­­szai-ui tsz-nek. Ebből a 158 ca­­-abból, amit a Jászberényi lárási Tanács Mezőgazdasági Osztálya állattenyésztőjének elenlétében adtunk át, nyil­­’án módja lett volna a mező­un Ady Tsz-nek 50 darabot iválaszlani. Jászberényben a lezőturi Ady Tsz jelenlévő ihásza és agronómusa azt íondották, hogy ők szívesen jönnek inkább máshová is. 1 a Jászberénybe fe'hajtotí lománybót nem kívánnak nni. Ezek után történt az. >gy meghívtuk őket Kar­­.gra, ahol olyan 50 darab ju­­>t kívántunk átadni, áme­nért a Karcagi Városi Tanács szőgazdasági Osztálya nem ién említettük, bizonyos fo­kig „kilógott” a többiek fo­lyamatos, gördülékeny játé­kából s sokszor úgy éreztük nem találja helyét a színpa­don. Egy-két esetben alaki­­‘ása a drámaiság határát sú­rolta, ami éppen nem illett a vidám bohózatba, de éreztet­­e. hogy más. komolyabb faj­súlyú darabban kellemes meglepetést okozhat. Győri Ilona régen kedven­ce a szolnoki közönségnek Sok darabban láttuk már él­ményszámba menő alakítását különösen emlékezeiünkber él még „Bánk bán”-beli Gert­­rudisza. Jelen szerepében serr csalódtunk benne. Maszkja mozdulatai, aremimikájr nagyszerű volt, hanglejtése mulatságos, eredeti. Varga D. Józsefet sem kel’ külön bemutatnunk. A nevet­­'etés szolnoki mestere, min­­mindig, most is jó érzékké’ használta ki a szerepadta le hetőségeket, ízes. eredeti, ko­mikus. de mértéktartó moz­dulatai, a kiszólások poenti­­rozása nem sikerülhetett vol­na jobban. Csornai Irén. véleményünk szerint, megoldotta a régebb idő óta vajúdó szubrett-prob lémát. Játéka temperámon tu­rnus, hangja jó, szerepét „éli” Úgy hisszük, hogy az eleven színpadot szerető színésznő rövidesen a szolnoki közönség kedvence lesz. Benyovszky B da jó benyo­mást keltett, bár egyénisége és já*éka nem az amerikai részvénytulajdonos, pénzem­ber figuráját keltette életre hanem inkább egy közepes ’■anasorban lévő magyar föl­­desúrét. , Táncsics Máriában csinos és tehetséges színésznőt ismer­tünk meg. Finom eszközökké" rajzolta meg a szép és érzék’ amerikai lány figuráját, arc­játéka mindig ö'szhangbar állt mondanivalójával, moz dulatai bájosak, kifejezőéi­­voltak. Somogyi Géza volt talán az est meglepetése. Sokan nerr gondoltak arra. amikor az idős. őszhajú, dadogó orvos­­professzor, dr. Kovács a szín­padon megjelent, hogy a ki­tűnően elkészített maszk mö­gött a számos nagysikerű ope­rettek egyik főhőse rejlik- Je­lenetei mulatságosak voltak közönségsikere megérdemelt Szólunk még itt a láncbeté­­‘ekről. amelyek stílusa, szí­nes, ötletes koreográfiája jó’ illeszkedett bele a három fel­­vonásos bohózatba. SIKERT ARATOTT a Du­­naoarti randevú és úgy érez­zük, hogy ez a siker a továb­biakban sem csökken. Nerr mond sokat ez a darab, vi­dám, kacagtató, könnyű szó rakozást jelent. Reméljük hogy a következő időszakok­ban is ugyanilyen sikerű elő­adások lesznek — más. konio ’yabb, tarta1masabb témával művészi feldolgozásban. í hz) Déryné halálának 85. évfordulójára Ctéli menetrend ) Érvérnek 1tö37. szeptember 29-tol Személyszállító vonatok indulása SzóTmík állomásról széfed ÍÓeí>recen—Záhonyig. ' Békéscsabára. Szombaton közlekedik Keletire. Hétfői munkanap közi 1720 6630 6629 6619 1708 6610 0.42 0.53 1.23 1.31 1.33 1.58 szériiv. szemvrn..ijp. szerny.,, Bp. Keletire. gyorsv'T‘Debrecen—Nyíregyházára. morsóJ^Bcsaba—Lökösházára. Hétfőn nem ti mindenkit, s mint naplójából is kiderül, fiatalon eljegyezte magát a színművészettel is. Egy darabig még édesanyja védőszárnyai alatt Jászbe­rényben szőtte álmait, majd felkerült Pestre. Itt ismerke­dett meg a színházzal, itt lett színésznő, a ‘magyar nemzet pacsirtája, mint ahogy Vörös­marty is jellemezte őt. A gyönyörű hangú, sokol­dalú színésznő, az izzig-vérlg tcátrista, akit csak a színház érdekelt még magánéletében is, az akkori kor legnagyobb íróinak, verselőinek, kritiku­sainak elismerését vívta ki. Déri/ hitvese. Széppataki Ró­za első gyermeke volt a szü­letendő magyar színjátszás­nak, lelkes és szívós harcosa nemzeti szabadságharc elő­szelének. Művészi teljesítmé­nyeinek sikerei tombolóak voltak, nem ismert fáradtsá­got abban, hogy vándorolva az országban, jelenlétével ör­vendeztesse meg az egyszerű embereket, műsorát csárdák­ban és fészerekben adva elő. Hosszú vándorlás után, 1823- ban Kolozsváron kötött ki, ahol négy évig volt laaia az * 6620 2.12 szemv/ 'Békéscsabára. 7720 2.20 szemv. Szentesre. 5517 3.05 szemv. Bp. Keletire. Munkanapokon közi. 1719 3.15 szemv. Bp. Nyugatira. 610 403 szemv. Békéscsabára. 7G20 4.08 motorv. Kiskunfélegyházára. 5527 4.10 szénivé Bp. Keletire. 7722 4.30 szemv. Szentesre; 2027 4.40 szemv. Hatvanba. 612 6.35 szemv. Mezőtúrra. Munkanapokon köri. 5 09 6.57 gyorsv. Bp. Nyugatira. 6617 7.00 szemv.. Bp. Keletire. 2747 7.04 szemv. Ceglédre. 1742 7.15 szemv. Törökszéntmiklósra. 7732 8.04 szemv. Kunszentmártonba. Munkanap közi 1707 8.21 gyorsv. Bp. Nyugatira. 5515 8.56 szemv. Bp. Keletire. 6607 9 10 gyorsv. Bp. Keletire. 1702/a £951« gyorsv. Debrecen—Nyíregyházára. 1702 9.4 7 gyorsv. De brecen—Záhonyba. 1712 9.55 szemv. Deberecen—Záhonyba. 7624 10.53 motorv. Kiskunfélegyházára. 1705,a 10.58 gyorsv. Bp. Nyugatira. 170 5 11.18 gyorsv. Bp. Nyugatira 6602 11.20 gyorsv. Békéscsaba—Lökösházára. 8713 12.00 szemv. Vámosgyörkre. 2025 12.10 szemv. Hatvanba. 5513 13.27 szemv. Bp. Keletire. 1714 13.55 sebesv. Debrecenbe. Szombaton közlekedik. 1713 14.20 szemv. Bp. Nyugatira. Szombaton közi. 6614 14.24 szemv. Békéscsabára. 7724 14.35 szemv. Szentesre. 1744 14.43 szemv. Törökszéntmiklósra. 2743 16.00 szemv. •Ceglédre. M unkanapokon közL 2023 16.05 szemv. Hatvanba 7636 16.10 szemv. Kiskunfélegyházára. 1716 16.20 szemv. Debrecenbe. 7736 16.47 szemv. Szentesre. 6601 17.30 gyorsv. Bp, Keletire. 1711 17.35 szemv. Bp. Nyugatira; 5511 17.40 szemv. Bp. Keletire. 5541 18.28 motorv, Ujszászra; közi. 6616 18.40 szemv. Békéscsabára. 1748 18.50 szemv. Törökszenlnxiklósra. 2741 18.55 szemv. Ceglédre: 1706 19.41 gyorsv. Debrecen—Záhonyba. 7738 19.49 motorv. Szentesi-e. 7628 20.15 motorv. Kiskunfélegyházára. 6508 20.18 gyorsv. Békéscsabára. 1701 20.25 gyorsv. Bp. Nyugatira. 510 20.34 gyorsv. Biharkeresztesre. 2021 21.00 szemv. Hatvanba; 1713 23 39 szemv. Debr.—Nyíregyli. Bánt és szomb. i Személyszállító vonatok érkezése Szo’nok állomásra 6630 0.19 6zemv. Bp. Keleti pu.-ról. Szombaton közi 6629 0.48 szemv. Bcsabáról. Hétfői munkanapon ke . 7719 0.56 szemv. Szentesről; 6619 1.08 6zejnv; Békéscsabáról. 6620 1 23 szemv. Bp. Keletiről. 1708 1.23 gyorsv. Bp, Nyugatiról. 7629 1.34 motorv. K isk u nfélegy háza ról. 6610 1.48 gyorsv. Bp. Keletiről. Hétfőn nem közi. 6609 2.01 gyorsv. Lökösháza—Bcsabáról Vas. nem k 1719 2.43 szemv. Záhóny—Debrecenből.-5542 6.12 szemv. Nagykátáról: 2740 6.24 szemv. Ceglédről: 6617 6 24 szemv. Békéscsabáról. 2020 6.25 szemv. Hatvanból 1729 6.32 szemv.­Debrecenből. 7637 6.33 szemv. Kiskunfélegyházáról. 7727 6.40 szemv. Szentesről. 509 6.47 gyorsv. Biharkeresztesről. 1707 8.11 gyorsv. Nyír egyháza—De brecen bői. 6607 9.02 gyorsv. Békéscsabáról. 1702. a 9.08 gyorsv. Bp. Nyugatiról. 8712 9.24 szemv. V ámosgyörkről. 1712 9.28 szemv; Bp. Nyugatiról 1702 9.37 gyorsv. Bp. Nyugatiról. 5512 9 40 szemv. Bp. Keletiről. 1745 10.40 szemv. Törökszen t m i klóéról. 7737 10.42 motorv. Szentesről 1705/. 10.50 gyorsv. Nyíregyháza—Debrecenből. 1705 11.04 gyorsv. Záhony—Debrecenből. 6502 11.11 gyorsv. Bp. Keletiről. 2022 11.24 szemv. Hatvanból. 5522 11.31 szemv. Bp. Keletiről. 615 11.47 szemv. Mezőtúrról. Munkanapokon közi. 1714 13.40 ssbesv. Nyugati pu.-ról. Szombaton közi. 7625 13.45 motorv. K iskunfélegy házáról. 1713 14.06 szemv; Nyíregyh.—Debrecenből: Szomb. ír 7725 14.14 szemv. Kunszentmártonból. Szombaton koz’ 314 2744 7735 5514 7733 1711 613 6(101 1743 2026 746 6616 7621 7721 5548 1706 Gtl 6608 1701 510 1741 5518 (2028 [1718 |204B 1720 14.14 14.17 14.23 16.04 16.56 17.04 17 12 17.20 17.34 17.43 17.57 18.02 18.29 19.12 19.23 19.26 19.31 20.05 20.10 20.13 20.24 20 5? 22.20 22 37 23 29 23 37 23.58 szemv. szemv. szemv. szemv. motorv. szemv. szemv. gyorsv. szemv. szemv. szemv. szemv. motorv. szemv. motorv. gyorsv. szemv. szemv. gyorsv. gyorsv. gyorsv. szemv. szemv. szemv. szemv. szemv. szemv. Bp. Keletiről. Szombaton közlekedik Ceglédről. Munkanapokon közi, Kszmártonb. Szomb. kiv. munkán. 1. Bp. Keletiről. Szombaton közi. SmntesrőL. ZáhonysfcáDébreeenbőL Békéscsabáról. LöHŐshésB^rBékéscsabáról. T öröksieri tmüklós ról. Hatvanból; Ceglédről.­Bp. Keletiről. Munkanapokon közi. Kisku rifékgyházáról. Szentesről.'. D\; UjsZászrúSr. Munkanapokon köd. Bp. Nyugatiról. Bp. Keletiről. Munkanapokon közi. Békéscsabáról. Bp. Keletiről. Nyíregyháza—Debrecenből. Bp. Nyugatiról. Törökszenlmiklósro, Bp, Kelet írói. Hatvanból; Munkanapokon közt. Bp. Nyugatiról Pént. és szomb. közi.; Hatvanhói; MtmUnszíinetes nap közit Bp, Nyugatiról. * 4 szél. az alkonyat, egyre 1 .sűrűsödő sötétjében szclyesen kavarta az alá­­llá hópihéket, a házakról ntalankodva sodort egy-egy eget a csillogó fehérségből emberek nyakába. Ziman­­t-il volt, barátságtalan es- Jászberény utcája lassan alttá vált. Igyekezett min­­■ki meleg otthonába, a tü­­belű kályhák mellé, már l akadt ilyen, s ha nem, :i meleg vackába bújt, y ott' álmodja a csodála'os i&rí, a vidám nyarat. 1793 nem ismerte a tréfát, je­­leheletével dermesztette a kel. Ve az élet nem állt , a házak belsejében hol mc hangulat uralkodótf, családi perpatvar volt, szerelmi édeskettes, eg új emberke látott nap­ot. iskola tőszomszédságá­­volt a patika. Szép üzlet­­tártották, mindent lehe­ti kapni, amely a betea­­: ellenszere volt, A pati­­- s Bécsből vetődött erre a re s itt megállapodott, etet élt. szép feleségével den vágya az volt, hogy rrmeke legyen, aki utód­­z. Nemcsoda, ha izgatot­­várta terhes asszonya megkönnyebbülését. Ezen a zimankós téli estén is nem éppen virágos hangulatban köszöntött házába, már előző­­leg egy és más fzlmérgelle Az asszony két karja az új­szülöttet tartotta, nyújtotta feléje: — Kislány, nézd mily édes — rebegte halk hangon. — Méghogy kislány? Ne­kem fiú kellett volna! Mily balszerencsés vagyok én — kiáltott, fel a patilcáríus. nem leplezett bosszúsággal és nagy haragjában még olyat is ígért, hogy falhoz vágja a csecsemőt. De erre nem ke­rült sor. később lecsillapodott és kedvtelve daikalta a síró gyermeket. Magában úgy ha­tározott. idők múltán felis­merve a gyermek eszességét, hogy ő lesz az utód!a. Szán­déka az volt, hogy fiúruhába öltözt°ti és megvalósítja ter­veit. Ve hirtelen halála meg­akadályozta ebben. A kis Ró­za nem lett vatikáríus, hanem a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjává forrotta ki. magát. Kedves hangja már gijer­­mekkorában bámulatba ejtett ottani színháznak. Legna­gyobb sikereit itt aratta és később még sokszor tért visz­­sza ide. Játéka magávalragadó volt, jutalomjátékai telt há­zak előtt folytak. Sok virágot és verset kapott ilyen alkal­makkor, naplójában egyet meg is örökített: Ki adta hölgy! neked Varázshatalmadat, Hogy bájos éneked Szívünkbe úgy behat. Dalodban elhalunk, Dalodban éledünk, Szomorgva vigadunk. Örülve szenvedünk. Ha Ivmwad érzetünk, Te lángra gyújthatod. Mert kényén bán velünk Tündéri hangzgtod. f2 osszú, fáradtságos, siker­rel telített útja lassan a végére ért. Évszámai szapo­rodtak. visszavonult és egy ismerőse, jó barátja kérésére életének naplóját írta. Napló­­írását nem fejezhette be 1872-ben meghalt. Megholt | Déryné, Széppataki Róza. de Ej emléke, a magyar színját-a szásé-t tett áldozatos munká-1 ja, páratlan művészete soha-1 sem veszíthet értékéből. HIMER ZOLTÁN* Nem sok ez egy kicsit a tréfából ? Tréfáskedvű vállalat a Gyapjú- és Textilnyersanyag­­forgalnii Vállalat. Mostanában például azzal szórakozik, hogy birkát ígér a termelőszövetkezeteknek, s amikor meg­jelennek a birkákért, hát kitűnik, hogy híre-hamva sincs azon a tájon birkáknak. Ilyenkor persze dühöng a termelő­szövetkezet. Kidobott útiköltség és időpocsékolás, állatte­nyésztési és gyapjúhozamterv akadályozás — mindezeket egy csokorba szedi a szentekkel. — Jól sikerült a tréfa — bazsalyog a Textilnyers­­anyagforgalmi és hogy a jövőben még jobban sikerüljön, duplájára emeli az ígéretet. No, de nézzük kissé közelebbről, hogy történik az effajta tréfacsinálás. Három héttel ezelőtt történt, szeptember második felé­ben. A mezőtúri Ady Tsz levelet kapott a Gyapjú- és Tex­­tilnyersanyagforgalmi Vállalat Szolnok megyei Kirendeltsé­gétől. Kőim Lajos elvtárstól. Együtt van a birkafalka — közli a levél írója. Átvétele végett jelentkezzenek Jászbe­rényben. Vonalra ült a juhász a mezőgazdásszal, s mikorra oda­értek, ott volt már vagy tíz tsz küldötte, az övékhez ha­sonló célzattal. Mutogatták ők is a levelei, s dörzsöl gelte k a markukat boldogan. — Sajnos, — tárta szét. két karját a Textilnyersanyag­­forgalmi — nincs több birkám kilencvennél. Nem futott be a megrendelt mennyiség... Hanem, ha mindenáron bir­kózni akarnak — jöjjenek majd két hét múlva. ■— He), hogy az a rettentő úristen... — dörmögték a juhászok és az agronómusok. De hiába dörmögték és csó­válták a fejüket bosszúsan, csaknem nőtt a birkanyáj öt­százra. (Egy-egy tsz 50 darabot igényelt.) S mivel aztán« úgyse tehettek egyebet, visszautaztak kiindulási helyükre 1 Két héttel később Karcagra mentek el birkákért, az] emlitett vállalat meghívására. S nem mentek potyára. Volt] birka tömérdek, sokkal több az igényelt darabnál. Át is’: vettek belőle ötvenet-ötvenet, kihajtották az állmoáshoz,: hogy ott majd vasúti kocsiba rakják. De ekkor — mintegy i folytatásaként az előbbi tréfajelenetnek — clcbük állt a Tcxtilnyersanyagjorgalmi. • — Baj van — tárta szét a két karját bánkódva. —: Most mondta az állatorvos: rühes a birkanyáj.., Hanem, \ ha mindenáron birkózni akarnak .. -. Hogy mit mondtak erre a juhászok és a mezőgazda­­szók, ezt idáig nem volt időm megtudakolni. Nem örülnek, túlnagyon a tréfának, annyit azért biztosan tudok. T3T7CT t7TAJr'Tr' T\ /T V' r7/*S a’77D dekében, hogy ez az 50 daral juh karcagi tsz-nek legyen át adva és ne a mezőtúri Ady nak. A Karcag Városi Tanóc: Mezőgazdasági Osztálya kére sét kénytelenek voltunk visz szautasítani, csak azért, mer ígéretünk kötött a mezőtúr Ady Tsz-szei szemben. Saj nos. a tanácsok keze hosz szabb, mint a vállalatoké, é: így a Karcagon átvett 50 da rab most már megfelelő birki vagonba rak ás előtt a karcag állatorvos által rühesnek let minősítve. Igen szívesen vennénk, h; Busi elv társ a jövőben rész venne vállalatunk „tréfás szó­rakozásában” és megmutatni azt a módot, amellyel elérheti lenne, hogy a tsz-ek vállala tunkkal szembeni kötelezett­ségüket felszólításunkra min­den esetben úgv teljesítenék hogy vállalatunk más fsz-sze' szembeni kötelezettségét ií teljesíthesse. Ha ez Busi elv­­‘ar=mak sikerülne, valóban „tréfás szórakozás.” lenne vál­­'alatunk munkája. Föd or István, a Gyapjúforg. Kirendeltség vezetője, Szolnok nem állítunk valót­lant, ha azt mondjuk, hogy a szokatlan időpontban megren­dezett bemutatóelöadás nagy sikert aratott. A szokatlan időpont úgy értendő, hogy a Szigligeti Színház a premiere­ket általában pénteki“ napra tette, s hosszú évek során et­től nagyon ri'kán tért el Persze ennek különösebb je­lentőség nincs, egy keddi si­ker ugyanolyan, mint egy pénteki siker. A lényeg az. hogy a zsúfolásig megtelt színházterem közönsége ezer a napon jól szórakozott, soka: nevetett és még többet tap­solt. A darab célja, különösebb mondanivaló nélkül, megmoz­gatni a nevetőizmokat, sőt azokat alaposan kifárasztani Ez sikerült, mert az egymás­után következő egymásba­­fonódó cselekmények párat­lan humora, jól eltalált elő­adásmódja még a legkomo­lyabb ember arcára is mo­solyt varázsolt. A bohózat Írói derekag munkát végeztek, nagyszerűen kiaknázták a ne­­vettetés lehetőségeit. Zenéje számunkra ismerős hiszen már jó párszor hallottuk Fé­nyes Szabolcs munkáit, fülbe­mászó melódiáit. A színház úiiászervezett zenekara jól oldotta meg az egyébként nem nehéz feladatot, megfe­lelően tolmácsolta a néha fiiletsüketílő modern muzsi­kát és nagyon hangulatosan a tangó dalbetéteket. Az igaz. hogy egy-két esetben nem volt megfelelő az összhang az énekszámok kezdetén a zene­kar és énekes között, de ez nem csökkenti Somoss István és a zenekar munkájának ér­demét. AZ ELISMERÉS hangján szólhatunk a rendezésről is. Ezt dicséri a darab gördüié­­kenysége, csiszoltsága. En­nek a résznek talán csak egy bálvány pontja van. az, hogy Hortobágyi Margitnak nem sikerült a szerepével kikris­­tálvositania Helén figuráját aki, úgv «éreztük, bizonyos ifikig ..kilóg“ a gördülékeny darabból; A díszletek a témához illők, elég jól sikerült egv nagyobb jó módot sugárzó lakás nem látható részeinek is az érzé­keltetése. A SZEREPLŐK összességé­nek a komédiázása, mint a sok taps is bizonyítja, hatá­sosa volt. Bálint Györgyben igen komoly értéket ismer­tünk . meg, színházunk és kö­zönségünk sokat nyert vele Szerepét átéléssel játszotta, a második felvonásban talán a ’egjobb alakítást nyújtotta. Mozdulatainak természetes­sége, az ügyefogyottnak tű­nő vezérigazgató mulatságos karikirozott megformálásé méltán aratott sikert. Vécsei Mária már halvá­nyabb teljesítményt nvújtott. Mozgása nem símulékony 'zóeitése túlzottan színpadias Mint már azt kritikánk ele-

Next

/
Thumbnails
Contents