Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-06 / 235. szám

Kinek az érdeke . . . ?

Minden becsületes dolgozó paraszt saját tapasztalata alapián meggyőződhetett arról, hogy kormányunk igyekszik következetesen megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amelyek a dolgozó nép. ezen belül a dolgozó parasztság felemelkedését is biztosítják.

Nem kívánok az ebből eredő összes problémákkal foglalkozni, csupán egy-két oivan kérdéssel, amely napjainkban, főleg a jövőre vonatkozóan a mezőgazdasági termelés és fogyasztás összefüggése szempontjából rendkívül fontos és időszerű. — Egyik ezek közül a cukorrépa termelésének kérdése.

Kormányzatunk a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, a termelési biztonság megszilárdítása érdekében jelentős intézkedéseket tett. Megszüntette a beadást, a mezőgazdasági termelés és értékesítés szempontjából helyesen alakította ki a termények, élő állat, s az egyéb termékféleségek felvásárlási árát. Megszüntette a vetési kényszert, s a dolgozó parasztság józan ítélőképességére bízta auiak kialakítását, remélve, hogy a dolgozó parasztság nagy többsége számításba veszi saját családja érdekei mellett az ország nagy családjának érdekeit is. Meg vagyok győződve arról, hogy ez így is van. Sokszor azonban bizalmatlansággal. meg nem értéssel is találkozunk a dolgozó parasztok, s néhol még a Isz-tagok körében is. így van ez jelenleg a cukorrépatermelés esetében.

A múlt évek helyes gyakorlatától eltérően a dolgozó parasztok — főleg a középparasztok egy része —• nem akar cukorrépát termelni, vagy ha akar is, birtok-viszonyaihoz képest igen kis területen. Az indok leginkább az, hogy sok a vele való törődés, a munka és nem kifizető a termelése. Nem veszi;’kellően számításba a cukorí'épatermelós népgazdasági jelentőségét, ebből eredően saját családjuk és a társadalom tagjai iránti felelősséget.

Ha rövid visszapillantást vetünk a múltba és szembeállítjuk a jelenlegi helyzettel, néhány igen fontos tényre bukkanunk.

A második világháború előtti időkben, amikor az 1 kh-ra eső cukorrépatermelés eredménye 10 év átlagát számolva 112 mázsa volt, többségét a nagybirtokok termelték. Az egy főre eső évi cukorfogyasztás országos viszonylatban !)—12.5 kg között ingadozott.

Ezen belül a mi megyénk cukorfogyasztása az országos átlag alsó határa körül volt Ez a szám sem ad hű képet, mert csakúgy, mint az egyéb javakból a munkásosztály, a falusi agrárproletár, a szegény parszt. a kisebb középparaszti családok egy főre eső fogyasztására aránytalanul kevesebb jutott, mint a tőkés, földbirtokos osztály családtagjaira. Emlékezzünk csak vissza arra az időre, — amikor a munkás, a falusi parasztság egyes rétegei nehezen jutottak cukorhoz, nem azért mert nem volt, hanem, mert anyagi helyzetük ezt nem engedte meg. Ebben az időben a termelési színvonal megfelelő volta és az alacsony cukorfogyasztás következtében jelentős cukorexportja is volt az országnak. Mindezekkel szemben jelenleg — a sajnos alacsony. 97— 100 mázsás kát. holdankénti cukorrépate-m^si átl?g mellett — az egy főre eső cukorfogyasztás megduplázódott.

Megyénkben a dolgozó családokon belül az egy főre eső évi cukorfogyasztás 24

Ír rr Äfc>»

s ennél nagyobb a paraszti családok egy főre eső cukorfogyasztása. amely 25—27 kg Között mozog. A cukorrépatermelés területcsökkentése miatt jelenleg nem tudjuk kielégítem hazai termelésű cu- Korral az igényeket, holott ennek minden feltétele meg van.

E néhány adat is tükrözi, hogy az eddigi termelési eredmények mellett kormányunk súlyos valutaáidozat árán is igyekszik biztosítani a cukorszükségletet. Láthatjuk tehát,-hogy a mi társadalmi rendszerünkben a termelés és a fogyasztás között nincs érdekellentét. Az eddig elmondottakon kívül van még néhány olyan körülmény, amit feltételnül figyelembe kell verm- a cukorrépa termelésénél. Az állam azt termelési szerződéseken keresztül kívánja biztosítani olyan mértékben, hogy a hazai termelés fedezze a növekvő igényeknek megfelelően az igen fontos népálelmezési cikk, a cukor, az édességek, ezenkívül a gyógyszer, állati takarmány. stb. előállítását, amelyek szmte nélkülözhetetlenek az emberi szükséglet, főleg a gyermekek fejlődése, illetve a korszerű állattenyésztés szempontjából Kinek az érdeke tehát a cukorrépatermelés? Nyugodtan el lehet mondani, hogy a népgazdaság érdekein kívül elsősorban a dolgozó parasztok, a tsz-ek érdeke, mert egyrészt, mint fogyasztók is jelentősen érdekelve vannak a termelés helyzetének ilyen, vagy olyan alakulásában, — másrészt az árak kedvező alakulása miatt is előnyös számukra a cukorrépa termelése. Ilyen kedvező cukorrépa árak soha nem votlak, mint most. A kormány épp ez évben emelte fel az átvételi árat, így jelenleg egy mázsa cukorrépáért 10.— Ft-ot, 3 kg cukrot ad, ezenkívül ingyen ad fél kg melaszt és megfelelő mennyiségű nyers, illetve szárított répaszeletet a termelőknek. Ez az ár a jövő évekre is megmarad.

A jó cukorrépatermelés jövedelmezőségének alapja a jól megtrágyázott nyári, vagy kora őszi mélyszántás, — amelynek munkadíját a Cukorgyár egy évig kamatmentesen hitelezi. Ez csupán attól függ, hogy a dolgozó paraszt mikor köti meg a termelési szerződését a földművesszövetkezet termelési felelősénél, vagy megbízottjainál. Egyszerű számítással bebizonyítható, hogy a jól szántott és jó talajerőben lévő földön a jelenlegi árak mellett — ez a jövőben még inkább érvényesül — a cukorrépa termelése a leggazdaságosabb, jó termés esetén 4—7 ezer forint jövedelmet is könnyen el lehet vele érni.

A cukorrépatermielés szerződéskötésének jelenlegi helyzetével nem lehetünk megelégedve, mert a megyénkre járó cukorrépa vetésterületnek — a szeptember 30-i ál'apotnak megfelelően — csak 21.4 százaléka van lekötve, szemben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor erre az •dóré már több. mint 60 százalékára leszerződtek. A túlzott várakozással a dolgozó oara&ztok elsősorban Saját magukat károsítják meg. — Földmű vesszöveükezeteink megbízottjai azért szorgalmazzák a terme’ési szerződéi megkötését, hogy ezzel isna-vohb lehetőséget nyújtsanak •j dolgozó parasztok termelési lehetőségeinek helyes ki-Köszönet a szép jálékért

Egy édesanya ezúton mond köszönetét a Szigligeti Színház művészeinek, azért a szép délutánért, amelyet a „Mézeskalács” című színdarab megtekintése alkalmával töltött. Köszönöm Kaszab Annának, hogy meleg játékává megmutatta a gyemekeiért aggódó szülőt, édesanyái Sok nézőnek — közöttük az édesanyáknak, s a fiatalok ■nak — adott hasznos tanulságot) az előadás, örzse. az

édes tisztaszívű lány mutatja gyermekeink önzetlen szívét. Mi, anyák, így látjuk ezt, mert így nevelünk. Jóska, a mézeskatona a mi szabadságszerető honvéd fiainkat juttatta eszünkbe.

Mind-mind csupa szépség, kedélyes élmény egy délutánon. Köszönöm ezt a Szig'igeti Színház művészeinek.

ÖZV. ÓNODI LAJOSN&, Szolnok,

használásához. Az államnak is rendkívül fontos a termeósi terület időbeni ismerete mert külkersekedelmi szempontból már előre tudnia kell, hegy vevőiként, vagy eladóként jelentkezünk-e a világpiacon. A cukorárak világviszonylatban emelkedő irányzatúak, amely biztosíték arra. hogy a jelenlegi cukor-épaárak megmaradjanak. — Ha viszont a hazai termelésünkön keresztül nem tudiuk biztosítani az ország cukorszükségletét, a kormány kénytelen lesz a növekvő világpiaci árak mellett is importálni, amely valutárif szempontból rendkívül sú’vos terhei jelent népgazdaságunknak. Tehát a termelő is felelős azért, hogy esetleg a cukorellátásban zavarok ne keletkezzenek. Ügy gondolom, e tényre nem fog sor!

kerülni, miért a dolgozó pa-. rasztok becsülettel eleget; tesznek állampolgári kötele-; zettségüknek. ;

A faluban jelentkező ter-j melési problémák megvita-; fása szempontjából igen hasz-’ nos lehrt: egy, vagy több csoportos termelői tanácskozás, vagy gazdagyűlés megtartása, ahol a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos összes termelési, ár. stb. kérdéseket meg lehet vitatni \ fiúd mő vessző vetkőz etek, a Hazafias Népfront és a he’vi tanács e kérdésben meg"elalő tájékoztatást tud adni Úgy gondolom, a községekben tartandó ilyen tanácskozások is elő fogják segíten a kívánt eredményeiket a dolgozó pairasztok a társulások és a tsz-tagdk egyéni é‘

■5 fiami érdekeinek megfelelően.

Fehér Lajos

a MÉSZÖV i-g. tagja:

Zászlót bontóit

a Innszen nur.on» mnnkisőrség

Bíróság elé állít inh a szélhámos asztalost

Sajnos, sok család küszködik bútomásárlási nehézségekkel. így bőven akadnak, akik bútoraikat magán-kisiparosnál rendelik meg. És nem ez az első eset, amikor hiszékeny embereket becsapnak. Szolnok megyében talán a legtöbb szélhámosságot a néhány nappal ezelőtt rendőrségre került Szolga Gyula, szolnoki magán kisiparos követte el.

ízelítőül hadd mondjuk el Szolga Gyuláról, hogy Hódmezővásárhelyről évekkel ezelőtt azért tiltották ki, mert ott bútorüzeme volt, amelyben 6 segédet dolgoztatott, s a mostam esetéhez hasonlóan, akkor is több ügyfele jóhiszeműségével élt vissza.

Kitiltása után Szolnokon ütötte fel tanyáját. Egy darabig dolgozott tisztességesen, majd itt is folytatta előző életmódját. Hiszékeny megrendelőitől pénzt vett fel bútorkészítésre, amelyből aztán szombat és vasárnap esténként a Tisza Szálló éttermében vacsorázgatott, a Kis Tiszában és a Nemzetiben mulatozott. Olyannyira vitte bűnös üzelmeit, hogy az elmúlt esztendőben a rendőrségre került. Ez azonban nem vezette vissza a rendes útra A rendőrség túl emberségesen bánt vele. Figyelmeztette, hogy a megrendelt, jórészt kifizetett bútorokat készítse el és viselkedjen tisz tességesen. A nyomatékosság kedvéért iparigazolványát ek kor bevonták.

Szolga Gyulának azonban mitsem számított az iparén gedély bevonása. Nemhogy azokat a megrendelőit elégi tette volna ki, akiktől pénz vett fel, hanem újabbal tetézte bűnösségét. Közvetlei az iparengedély megvonása után Rózsavölgyi Tibortól, Jászkiséri Állami Gazdaság főkönyvelőjétől tízezer forintot vett fel bútorkészítés címén. Mondani sem kell, hogy Rózsavölgyinek a bútora mai napig sem készült el Vincze Pál, szolnoki vasutastól 12.700 forintot szintén bútorkészítés címén vett fel. Talán az összes ügyfelei közül Csonka Margit kengyeli lakost érte a legnagyobb károsodás. Tőle tízezer forintot csalt ki, s hogy a bútor hamarabb elkészüljön, a bútorhuzatot is elkérte tőle. — Sajnos, a többivel együtt hiába várta a megrendelt árut. — Sorolhatnánk tovább azokat, akik Szolga Gyulának hútorkészítésre pénzt adtak. Sőt talán akadnak, akik e cikk olvasása után jelentkeznek a szolnoki rendőrségen, hogy a károsultak közé so-otéák őket.

Szolga Gyulát a rendőrség rmridesen átadia az ügyészségnek. Nemsokára bíróság elé állítják. — Csife —•

A tegnapi számunkban már közölt Lottó-nyeremények folytatása

Négy bőrkabát:

2 008 311, 2 360 118, 2 361 530, Lh 012 525/4.

Két darálógép:

298 508, 1 656 377.

Egy vetőgép: Lh 008 005/3. Két acélgereblye:

1 588 005, 2 052 543.

Egy fűkaszáló: 1 038 706. Egy gabonarosta: 2 761 939. Három sízőlőprés:

027 438, 2 135 068, 2 316 732,

Két szekér:

514 888, 2 135 052.

Egy permetező, töltővel:

1 078 636.

öt háromezer forintos utalvánjz, festményre:

182 325. 2 089 678. 2 384 786,

2 646145, Lh 000 908/1.

Tíz kétezer forintos utalvány, háztartási felszerelésre: 326 678. 528 109, 537 639.

1 199 310. 1 674 296, 2 259 668.

2 288 983, 2 349 652, 2 336 290, 2 806 363.

Tíz ötezer forintos utalvány ágyneműre:

122 438, 283 902, 351 363.

425 951, 2 009 440, 2 205 780.

2 415 131, 2 529 714, 2 612 132. 2 812 940.

Negyven ötezer forintos vásárlási utalvány a Lotto Áruházba:

021 277, 029 286,

129 867,

406 217,

483 012,

1 364 954,

1 562 314,

1 861 392,

1 974 728,

2 596 955,

2 632 874,

2 841 075,

La La

117 781,

373 503,

473 210,

1 235 820, t 561 889,

1812 421,

1 937 429,

2 498 692,

2 632 135,

2 772 062,

2 930 300,

354 247/b,

009 834/5.

öt kétezerötszáz forintos utalvány iparművészeti tárgyra;

065 091, 241 340, 431 862, 509 544, 1 365 812, 1 641 462,

1 902 719,

2 358 492, 2 601 303, 2 638 035, 2 855 882,

305 939/a, La 366 068, Lh

212 094, 1654 060, 2 005 060 2 330 939, L 005 421/4.

Az 1957 augusztus 2-i jutalomsorsoláson kihúzott, de át nem vett — elévült nyeremények — most újra sorsolt nyeremények jegyzéke: Egy stil,bútor: 2 492 845. Egy konyhabútor: 1 671 463. Egy lemezjátszó: 132 240. Két db. kétlámpás rádió: 574 363, 1 261 238.

Egy táskarádió: 2 778 539. Egy televízió: 2 323 040,

Két fényképezőgép:

2 773 021 La 326 229/c.

Egy ötezer forintos utalvány ágyneműre: 1 272 335.

Egy ötezer forintos utalvány a Lotto Áruházba:

536 735.

Egy kétezerötszáz forintos utalvány férfiruhára:

1 425 212.

Egy háromezer forintos utalv. festményre: 2 698 229.

Hat kétezer forintos utalvány könyvekre:

022 635, 248 033, 1 294 634.

1 398 571, 1 824 911, 2 113 839.

Két db. kétszemélyes utalvány üdülésre:

1 674 022, La 333 136 /c.

Egy háztáji gépegység:

277 546.

Egy permetező: 1 659 557. Egy kerékpár, dongómotorral: 389 251.

Egy tűzhely: 2 591 237.

(Az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk.)

woooooooooooonoooooooooooooooooonoooc

4 no'noM Szigligeti

SZÍNHÁZ

M tű SORA:

okt. 6-án, vasárnap du. 3 „MÉZESKALÁCS“

okt. 6, vasárnap este 7

„MÉZESKALÁCS“

Amint már korábbi lapszá- % inunkban is megírtuk, ma egy | hete Kunszentmártonban ä zászlót bontott a munkásőrség. Ezúttal képekben számolunk be az ünnepségről.

Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottság harcos kommunista üdvözletét tolmácsolja a munkásőröknek. „Emeljétek magasra azt a lobogót, amelyet a magv-xr munkásosztály vére festett vörösre. Legyetek büszkék arra a csillagra, mely egész világ proletariátusának harci jelvénye.”

A ZÁSZLÓVAL, AMELYET ÉLETÜK ÁRÁN IS MEGVÉDENÉK

óra:

:

óra-!

1

A MOTOROSOK SZEMLÉRE INDULNAK

BARÁTI POHARAZGATÄS AZ ÜNNEPSÉG UTÁN

Pályásat! felhívás

A Magyar Rádió és Televízió Szolnoki Stúdiója pályázatot hirdet egy férfi riporteri munkakör betöltésére. A pályázók levélben forduljanak a stúdió vezetőségéhez, 1957 október 15-ig. A levélben részletesen térjenek ki eddig végzett mu nkájukra, munkahelyeikre. A pályázati levélben egyidejűleg egy tetszés szerint választott témáról riportot, tudósítást, vagy kisebb színes írást küldjenek be a rádió címére: Szolnok, Kolozsvári út 8 sz. alá. A pályázók írásban kapnak értesítést.

A