Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-27 / 253. szám

Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkárának beszéde a mezőtúri pártaktiván (Folytatás az első oldalról) Á megyei pártbizottság azt is megállapította, hogy ebben az időszakban — amikor a legnagyobb szükség lett vol­na, ,-a. megyében az alsóbb szer-veknek a segítségre — erős bizonytalanság volt a párt megyei vezetésében ami a járásokon, városokon keresztül kihatott az alap­­szervezetekre. Mindezen okok következ­tében a megyei pártbizottság úgy értékelte,, hogy miköz­ben a dolgozó tömegek ré­széről fokozódott az igény a politikai tájékoztatás iránt, s a dolgozóik közül egyre töb­ben kívánják, hogy alaposan tájékoztassuk őket országunk gondjairól, a nemzetközi po­litika időszerű kérdéseiről, eközben több pártszerveze­tünkben a fent felsorolt okok miatt nem tudjuk a tömegek részéről jelentkező igényt ki­elégíteni. Ezt azért is szük­séges leszögezni, mert egyes helyeken olyan vélemény van, hogy általános vissza­esésről beszélnek. Ez nem igaz!. A dolgozó emberek ér­deklődése a közügyek iránt általában nőtt és fejlődött a megyében a pártélet, a párt­szervezeteknek » tömegek között végzett munkája is. Ugyanakkor az is áll — ami­ről . fentebb szólottám, hogy egyes helyeken bizonyos visszaesés tapasztalható. A pártszervezetek egyré- Fténél tapasztalható stagná­lás okai közé kell sorolni, hogy a helyzet szilárdulása után több pártszervezetünk­ben kiéleződött a személyi ellentét, egyes párttagok, ve­zetők ellenforradalom alatti magatartásának megítélése miatt. S miután ezeknek tisztázása több esetben ti őse­­szám elhúzódott, bizonytalan­ságot szült és ez is a párt­­munka rovásába ment. Né­hány helvai tapasztaltuk. ügyeket nétn ^zárták le, ha­­rágKkifn ósdit játszanak egyes párttSífeÉcf'ííiert véleményük eltér néhány kérdésben, s bár alapjaiban véve mind­ketten becsületesek és helye­sen harcolnak, mégis a rész­letkérdéseikben való vita miatt hosszú ideig • nem be­szélnek kommunisták egy­mással. A pártbizottság nem ért egyet az ilyen helyzet­tel és felszólítja a pártszerveze­teket, hogy a kommunis­táit között lévő vitás prob­lémákat elvi vitákban az érdekeltek részvételével zárják le. A megyei pártbizottsági ülés vitájában komoly helyet kapott a tömegek között végr zett munka közvetett formá­ja, a tömegszervezetekert ke­resztül végzendő felvilágosító, szervező munka. Megállapítottuk, hogy ezen a téren komoly mulasztás van á megye pártszervei ré­széről — kezdve a megyei párt-végrehajtó bizottságtól — nem adnak kellő irányí­tást, állandó feladatokat a tömegszjervezetek . egyrészé­­nek és ennek következtében a tömegszervezetek egyrésze nem találja meg az ő adott­ságának'-legjobban megfelelő feladatokat, s nem végez megfelelő munkát. A párt megyei lapjáról, a Tiszávidékről a vita során olyan" vélemény alakult ki, hogy ebben a pillanatban nem r tölti, be megfelelően feladatát, sok esetben szür­ke, lapos, nem színesen, ér­dekesen -.ír, ezért nem nyújt megfelelő - segítséget a tö­­megfel világosító, szervező munkában. A pártbizottság kötelezte a megyei végre­hajtó.'bizottságot, hogy sür­gősen, tűzze napirendre á megyei. párt lap helyzetét, ha­tározza meg konkrétan fel­adatát, erősítse meg szükség szerint megfelelő káderek­kel. no.gy miután az ilyen vitás Milyen viszonyokért kel! szemelő» farfani a kommunistáknak? A megyei pártbizottság az elért eredmények, illetve a néhány helyen mutatkozó egészségtelen jelenségek és azok. okainak megállapítása ptáí), részletesen megvitatta, mit kell tenni a Szolnok me­gyei, pártszervezeteknek, — kommunistáknak ahhoz.. — hogy még tovább erősödjön a párt tekintélye, a párt és a tömegek közötti kapcsolat, hogy tovább szilárduljon a párt iránti bizalom. Mielőtt azonban a részle­tes feladatokra, rátérnék, — szükséges foglalkozni néhány olyan körülménnyel, amelye­ket — a pártbizottság meg­állapítása szerint — a to­vábbiakban is és egész hosz­­szű időn keresztül figyelem­be kell venni a tömegek között végzendő munkák so­rán. Melyek ezek a körülmé­nyek? . Az ellenforradalom óta egy év telt el, s bár a Ma­gyar Népköztársaság rendje helyre állt, népgazdaságunk — a körülményeket figye­lembe véve — normális, szá­mításba kell azonban ven­nünk. hogy az ellenforrada­lom sokéves előkészítése, a párton belül lábra kapott re­vizionista, opportunista néze­tek következtében a dolgo­zók egyrészének fejében szá­mos zavaros, meg nem ma­gyarázott. illetve meg nem értett kérdés van. Az ellenforradalom közel­ségéből adódik, hogy számol­ni kell azzal, hogy bár a dol­gozók többsége bízik az MSZ­­MP-ban, a fotvadalmi mun­kás-paraszt kormányban, s ez a bizalom nap mint. nap erősödik, de mégis tudnunk kell, hogy az . emberek ma érzékenyebbek, kisebb hi­bákra is azonnal és sokszor élesebben, reagálnak. Egyszó­val: elvárják, hogy ne csak helyes országos politikája Je­gyen a pártnak, a kormány­nak, hanem a politika végre­hajtása során is minél keve­sebb hibát .kövessünk el. . f Nem szabad elfelejtkez­nénk arról, hogy • hatalmon lévő párt .vagyunk, és a ha­talmon lévő párt mindig ki van téve a csábításnak., hogy elhanyagolja a tömegek kö­zött végzendő nevelő, mozgó­sító, szervező munkát és ha egyes túlzóknak engednénk, helyette túlzott adminisztra­tív rendszabályok kerülné­nek előtérbe. Ilyen időszakot ismerünk a mi pártunk tör­ténetében az 1949—1953 kö­zötti időben, de véleményem i szerint néhány helyen most is kísért- ilyen csábítás. Az a fény, hogy hatalmon lévő párt vagyunk — ha nem vigyázunk — másféle veszé­lyeket is hord magában. Pl. többször lehet tapasztalni be­csületes, párthű elvtársak­nál, hogy pártonkívülieknél a megbízhatóságot azzal mé­rik le, hogy szereti-e a pár­tot? Szép számmal vannak ebben az országban olyan dolgozók, ' akik becsületesek, szeretik hazájukat, a népi demokrácia jobb nekik, mint a kapitalista rendszer — ez nyilvánvaló —, ezeknél nem azzal kell lemérni a hűséget, hogy szeretik-e pártot jelen pillanatban, hanem azzal,hogy hazájukat szeretik-e, dolgoz­nak-e becsületesen. Mert ezek a dolgozók azzal, hoay a munkahelyeiken helytállnak, hazájukkal szemben nem tűr­nek meg semmiféle kárte­vést, a párt politikáját köve­tik és az ilyen dolgozók e.lőbb­­utóbb meg fogják szeretni a pártot —- feltéve ha mi is se­gítünk —, mert látják, hogy amit ők-jónak tartanak, az a párttól jön. Ez a kérdés azzal is össze­függ — amire a mi pártunk az utóbbi időben nagy gen­­dot. fordít —, hogy határozot­tan érvényt szerezzünk az or­szágos pártértekezlet azon ha­tározatának, hogv pártfunk­ció kivételével — bármilyen funkciót pártonkívüli is be­­tölthet. Mért ha nem így len­ne; ha a'tiűséget mindjárt az­zal mérnék, lé-mindén dolgo­zónál, -hogy.-szereti-e' a pártot, vagy1 .fá-rrk-eióHa csak párttag kerülhetr"SórköP- ‘megindulna a párfriólé.- =8 ßtülbkedä? ólyán emberek--lÜZéről; akik' még nem eredek meg arra, hogy a pártba kerüljenek, vagy egyrósziik"soha hem is'kerül­het be a pártba. Szükséges figyelembe ven­ni, hogy az MSZMP tagsága országosan és a mi megyénk­ben is, kb. felét teszi ki az MDP tagságának és ez így van jól,- így egészséges. A ke­vesebb párttaggal most eresebbek vagvünlc, meri egységesebbek vagyunk De számolni kell azzal a ténnyel, hogy 18 000 párttag nem képes a tömegek közötti felvilágosító, a párt és kor­­mány programját népszerű­sítő és annak végrehajtásá­hoz szükséees szervező mun­kát elvégezni. Tehát rendkí­vül megnőtt a jelentősége a közvetett eszközöknek, anT nak, hogy a párt politikáját igen jelentős részben a tö­megszervezeteken keresztül, a tömegszervezetekben dol­gozó kommunistákon keresz­tül kell eljuttatni a töme­gekhez és ott kell a tömegek véleményét, javaslatait össze­­gyűjteni, s a párt megfelelő szerveihez eljuttatni. A tömegek között végzen­dő további munkánk megha­tározásánál feltétlenül szá­molni kell olyan tényezővel, hogy országunk — benne me­gyénk is — egy átalakulóbán lévő társadalom, ahol mát hatnak az új, a szocializmus tényezői, de halnak a régi. a kizsákmányoló társadalom visszamaradt tényezői is. — Ugyanakkor azzal is számol­ni kell, hogy a mi társadal­munk nem akármilyen,, ha­nem a szocialista átalakulás felé halad és ez állandóan ki­váltja az imperialisták dü­hét, ki vagyunk téve az ál­landó rágalmazásnak. Erre felhasználják azt, hogy ha a Szovjetunió és a népi demok­ráciák pártjai hibát követ­nek el és azt saját párttág­jaik, becsületes dolgozóik előtt nyíltan, őszintén beis­merik, az ilyen önbírálatot az ellenség mindig felhagyítjá, eltorzítja és mérgezi, fertőzi' a levegőt. Küldözgetik hoz­zánk hol rádión, hol ballo­nokban röpcédulán, hol sut­togó propaganda alakjában. Magyarországnak hosszú időn keresztül még számolni kell azzal a tényezővel, hogy nemcsak az imperialista rá­diókon, a - ballonokon bekül­dött röpcédulákon keresztül; igyekszik az ellenség a párt és a kormány ellen agitációt kifejteni, hanem azt a tagad­hatatlan helyzetet is látni kell, hogy az elmúlt év őszi ellen Sorradalom után — a visszatérteket leszámítva — több tízezer ember disszidált, akiknek egyrésze bár megté­vedt dolgozó, de egy igen je­lentős része politikai okokból ment ki. Rengeteg közöttük a mindenre elszánt bűnöző, kalandor és ha hozzá számít­juk a második világháború utáni fasiszta emigrációt, ak­kor látni kejl. hogy többszáz­ezer olyan.embert jelent, aki­ken. vagy legalább is egyré­­szükön keresztül az imperia­listák megpróbálnak közvet­len összeköttetésbe lépni az itthon maradt családdal, ro­konokkal. ismerősökkel. Hí­reket szerezni, illetve az im­perialista tábortól hazug hí­rekkel megtéveszteni a hiszé­keny embereket. Elvtársak! Ezek azok a leg­fontosabb negtív tényezők, amelyeket alapvetően lát­nunk kell. Ugyanakkor lát­nunk kell a pozitív tényező­ket, amelyek megkönnyítik, szilárd alapját képezik a to-1 vábbi munkánknak. Melyek ezek a tényezők? 1. Újjászervezett pártunk rendelkezik a legalapvetőbb politikai, gazdasági és nem­zetközi kérdésekben vilá­gos programmal. Ezek a cél­kitűzések máris megnyerték a dolgozók nagytöbbségének tetszését, támogatják pár­tunk politikáját. Ezt a po­litikát az élet próbálta ki. életrevalóságát, helyességét az elmúlt. egy év eredmé­nyei bizonyítják, ' 2. A pártban elvi és szer­vezeti ,'egység van.’ 'Meg­szűnt az elmúlt években oly sok hibát okozó bizonyta­lankodás. Pártunk’ • kisebb léUzámmal rendelkezik: de henne • politikai. Szervezeti és cselekvési egység wn» 3. Az ellenforradalom bár sok kárt okozott, nagy meg­rázkódtatást jelentett, de hallatlanul vagy tanulságul szolgált pártunknak, a munkásosztálynak, a becsü­letes dolgozóknak, s mint olyan, tanulságul szolgált a nemzetközi munkásmozga­lomnak. Ha valóban leszűr­jük a szükséges tanulságo­kat — amint a Kádár elv­társ által vezetett delegáció­nak Mao Cc-tung elvfárs mondotta — vissza lehet fordítani és az ellenforrada­lomban az a jó, hogy sokat tanulunk belőle. 4. Magyarország tagja a Szovjetunió vezette szocia­lista országok közösségének, szoros egységbe tömörült az emberiség jobbléiéért, a bé­kéért harcoló országokkal Baráti kapcsolatban van a függetlenségéért harcoló im­­perialistaellenes országok­kal és ügyünket, a szocializ­mus ügyét támogatják a ka­­italista országok elnyomott nunkásainak legöntuda’o­­labb tagjai is. A Szovet­­unió és a népi demokrá­ciákkal való elszakíthatat­lan barátságunk — amely­nek fényes bizonyítéka az ellenforradalom leverése és gazdasági, politikai talpra­­állitásunkra nyújtott felbe­csülhetetlen segítség — nagy önbizalmat, bátorsá­got, eltökéltséget ad további munkánkhoz. Az országos pártpolitika a helyi politikában realizálódjon ElvtársakJ Ezek tehát azok a pozitív és negatív ténye­zők, amelyeket munkánkná' nemcsak a mostani, pártbi­zottsági ülésen vitatott kér­désnél, hanem bármilyen ter­mészetű. munkánknál .— ál­landóan figyelembe kell ven­ni. A helyi politikánkat' úgy kell kialakítani, s úgy kelj végezni a napi munkánkat, hogy a pozitív tényezők ál­landóan erősödjenek és gyen­güljenek, csökkenjenek a ne­gatív, az ellenséges eredetű tényezők. A párt országos érvényű elsősorban az országos kül­döttértekezletnek a határoza­ta alapján ki kell dolgozni a megye, ezentúl a járások, vá­rosok, községek adottságai­nak megfelelő — a korábban is már helyesen alkalmazót' — sajátos helyi politikát. A politikát most tág értelemben keli venni, beleértve a gazda­sági, kulturális kérdéseket is Megyei viszonylatban pl. .szükségesnek látszik, hogy még ez évben a megyei párt­­bizottsági ülés napirendjére -tűzzük a megye mezőgazdasá­gának helyzetét. Ki kell ala­kítani a hosszabb lélegzetű. 15 éves tervet, s ezenbelül a konkrét hároméves tervet, olyan tervet, amely a megye adottságainak figyelembevé­telével nagyrészt a helyi erő­forrásokra épül, s amely ta­lálkozik a parasztság többsé­gének egyetértésével; de ugyanakkor merész és bátor 'esz és rövid időn belül érez­tetni fogja gazdasági hatását Illetve ezen keresztül politi­kai eredményeket lóg hozni. A járásokban, városokban, a községekben a kommunisták vezetésével minél több becsü­letes embert bevonunk — a Népfront kereteit is felhasz­nálva —, szakembereket moz­gósítunk. Mee kell vizsgáin! hogy mit tudnak tenni a he­­'yi gazdasági adottságokat felhasználva azért, hogy töb­bet termeljenek, ennek kö­vetkeztében jobban éljenek az emberek és jól járjon az állam is. A helyi politika ki­alakításába beletartozik az ember kulturális igényeinek t. fokozottabb kielégítése, a szórakozás, a politikai, gaz­dasági, szakmai ismeretek fejlesztése, ugyanakkor ter­mészetesen a szűkebben vett oolitikái kérdésekről sem fe­lejtkezhetünk meg. (Erről még később részletesen beszé­lek ) A helyi politika kialakítá­sában nagyon vigyázni kell arra, hogy ne valami horribi­lis nagy állami támogatásra épüljenek a? gazdasági tervek hanem abban a községben ahol a belvíz fojtogat, ott tár­sadalmi támogatást kell szer­vezni és csak a legszüksége­sebb állami támogatást kell kérni és így kell megoldani a belvíz levezelését, mert ezzel jól jár az ország és az a pa­raszt is. akinek a földjéről el­vezetjük a vizet. Ött, ahol az ■emberek ősztől tavaszig dü­hösek, mert nyakig járnak a sárban, vagy a városban, 'ahol nincK fürdő, ott néhánv­­-éves községfeilesztési progra­mé* kell kidolgozni és a köz- Ségfejlesztési járulékot a program megvalósítására kell felhasználni, Az ilyen prog­ram kitűzése esetén nyilván­való, szívesen vesznek részt ás emberek még külön, társa­dalmi munkában' is. : A "helyi politika keretébe tartozik, hogy a : terrrtelős/.ö­­vétkezetek lehetőségeiké* minél gyümölcsözőbben hasz­nálják ki, saját erőforrásaik­ra támaszkodva bátran kezd jenek újmódon gazdálkodni úgy, -hogy minél rövidebb időn belül okos és eredmé­nyes gazdálkodásuk yonzóvá tegye az egyéniek, szájára is a szövetkezetét. „A heiyi poli­tikába tartipik, hogy i-az em­bereknek ma már meftiiótt a kulturális igényük,., pártszer­vezeteink, a tömegszerveze­tekben dolgozó komríunisták törekedjenek arra,. hogy mi­nél előnyösebben, tudjuk ki­elégíteni a kulturális* igénye­ket, úgy. hogy cz'&ö'llöresztül is erősödjön bennük a 'Szocia­lizmus ügyéhez - vájó ragasz­kodás. az ellenség gyűlölete Különösen nagy; figyelmet kell ezen a téren ferdítáni a fiatalokra. A helyi politika kialakítá­sában árra kell nagyon vi­gyázni, hogy ne a pártszerve­zet akarjon mindent elvégez­ni. Vállalja magára a. kezde­ményező és koordináló ■«ere-1 net, de már a kia'aMtas. a kimunkálás szakaszában, va­­tamennvj szervet mozgósítani kell, éléri a tanáccsal-,,Ä párt­­szervezeteknek. a 'kommu­nistáknak — úgy mint 1945- től 1949-ig — az élesztő, a mozgósító szerepeteken be­tölteni. párosítva persze, a konkrét, példamutatással, h* szükséges, meg kelig fogni a munka végét. as. , Elv társak! A helyi'politika kialakítására nem lehet sab­lont alkalmazni és minden* meghatározni, hogy mi le­gyen annak egy-egy község­ben a tartalma, formája. Né­hány általános kérdés azon­ban van: Ne legyen ellentétes a párt. vagy kormány országos poli­tikájával. Reális legyen és ne a falu egy-két vezetőjének külön extra elképzelését tartalmaz­za,« hanem találkozzon okosan a helyi szükséglettel, az em­berek kívánságaival, igényei­vel úgy. hogy az egész falu életét előre vigye és végső soron országunk egész közös­sége hasznát lássa. Mi úgy gondoljuk, ha most alaposan neki gyüríjpzünk és nem elkapkodjuk, elé’ nem is. késve kidolgozzuk a járások, városok, községek és azon­­belül a különböző termelő­­szövetkezetek. üzemek adott­ságainak megfelelően a helyi politikát gazdasági, kulturális ‘éren. ez végső soron a párt .és a tömegek közötti kapcso­dat szilárdulását fog!a ered­ményezni. S ez rövid időn be­­'ül búzában, szalonnában, to­lásban, tejben fog jelentkez­ni, az üzemekben pedig több »ebben, cipőben, magyarán mondva: konkrétan testet fog 'Iteni a nárt.- a kormány or­szágos politikája. Felvilágosító munkánk so­rán a fő figyelmet a tartalmi kérdésiekre kell fordítani. A második alapvető fel­adat. hogy határozottabb, aktívabb, támadóbb tömegagitációt folytassunk, Kezdve a me-’ gyei pártbizottságtól az alap­szervezeti vezetőségekig, to­vábbá a tömégszerVezeteken és az állami szerveken ke­resztül a közvetett és.közvet­len tömegfelvilágosító és szer­vező munka minden lehetsé­ges és helyes formáját fel­használva, állandóan magya­rázzuk, ismertessük a párt politikáját Támadójeliegű törriegagitá­­cló alatt azt értjük, hogy ne várjuk meg, míg az 'ellenség rosszindulatú nézeteket ter­jeszt, vagy félrémagyaráz egy kérdést, hanem mi ma­gyarázzuk meg elsőnek. Ne kerüljük ki a kényes kérdé­seket, mert sok példa bizo­nyítja. hogy egy .‘kérdés ak­kor válik ..kényessé’’, amikor már az ellenség ,elferdítí és ekkor ikisäl nekünk »: tiefes magyarázatot megadnia A megyei párt bizottság részletesen mégvitaltSrta je­lenleg legfon tosábbnhk tar­tott politikai kérdésiekét az­zal, hogy pártelapszerveze­­teink a helyes . álláspont bir­tokában bátranoébeskéljenek ezekről. Melyek- ezefe va. kér­dések? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 évfordulója ;aJkalmáviaJ, de azt kővetően is 'állandó té­nyekkel tudjuk, bizonyítani hogy dolgozó népünk mi* köszönhet a Szovjetuniónak Az ellenforradalom . szellem* előkészítői mindent elkövet­tek, hogy hamis híresztelé­seikkel szembeállítsák né­­oünkef. a Szovjetunióval. — Történelmi tény, hogy 1945- ben a Szovjetunió szabadí­totta fel hazánkat, s 1956 no­vemberében a Szovjetünk' szabadított meg bennünket ear* véres fehérterrortól. — t945-tőí kezdve a Szovjetunió rendkívül nagy .gazdaság és műszaki, segítséget -nyúj­tott, amellyel, nagymérték hí-* hozzájárult .iparunk fejjesz­­'éséhgz." Olyan . nehéz- .-.idő­­svakban, mint az .ellenforra­dalmai. követő gazdasági zűr­zavar ’W sz 'inflációt első­sorban, a' Szovjetunió--és a szociálisa tábor 'országainak segítségével tudtuk elkerülni. Az imperialista propaganda hosszú évtizedek óta temeti a Szovjetuniót, temeti a szocializmus eszméjét, temeti a marxizmust. Ennek hazug voltát nehéz bebizonyítani. Meg kell mutatni, hogy mi­­körben az impei'ialisták ál­landóan temetik, születési pillánál ától támadták és rá­galmazták a szovjet rend­szert — a Szovjetunióban felépült a szocializmus, a szocialista rendszer leverte az emberiség legnagyobb el­lenségét: a fasizmust. Fel­szabadította a népi demok­ratikus országokat és ma a Szovjetunióban, a kommu­nizmus építésének időszaká­ban a tudomány. a gazdasási éDÍtőmunlka terén — bár az elmúlt évtizedben szörnyű háborús veszteségeket szen­vedett — olyan eredménye­ket mutat fel. amellyel nem rendelkezik siem az Egyesült Államok, sem Anglia, mely országokban pedig hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül lényegéhen nagyobb megrázkódtatás nélkül virág­zott a kapitalizmus és állan­dóan azzal dicsekedtek, hosy technikai fölényben vannak a Szovjetunióval szemben; No, és most mégis: ez az annyiszor elsiratött marxiz­mus eszméjére épült társa­dalmi rend. a kommunizmust éDÍtő. Szovjetunió bocsátotta első. útjára évszázadok álmát, a mesterséges holdat; Az elnyomott, gyarmati or­szágok felszabadító mozgal­mukhoz az erkölcsi erőt. szi­lárdságot. bátorságot a Szov­jetunió és a népi demokrá­ciák. a felszabadult emberek országainak példájából merí­tik; A békemozga'om ma sn is a szocialista szellem szülötte, mely meg akarja kímélni a világot, a dolzozó embereket egy új világháborútól, mely kletek tízmillióinak elveszté­sével és mérhetetlen gazda­ság! veszteségekkel jár. Szembe.' kell szállni az el­lenség és a negatív emberek által útra *és újra felmelegí­­tett Erdélyre és Felvidékre {Folytatása a 3. oldalén. 1

Next

/
Thumbnails
Contents