Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-27 / 253. szám
E/2XG ERCZZTAnm mrESÜUETEKl - iff A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 253, szám. ARA; 50 PILLÉR, 1951. október 21. vasárnap AAAAAAAAAAlAiAAlAiAAAiAAAtAtAAlAAAAlAilimiiAHAlAtliy MAI SZÁMUNKBÓL wfnimmimmmmtnimn nriiiíimiimiinmiiinnn /áss Kun Kakas m ítéletet hozott a bíróság a martfűi gyilkos ügyében Hirdessék bátran a kommunisták a párt harcoljanak a tömegek megnyeréséért! Czinege Lajos elYtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkárának beszéde a mezőtúri pártaktiván Zsúfolásig megtelt old óber 25-én este a mezőtúri tanács nagyterme. Idős veteránok és''fiatal kommunisták jöttek el a mezőtúri pártaktívára, hogy meghallgassák Czinege Lajos elvtárs beszámolóját, a közeli napokban megártott megyei pártbizottság üléséről■ A pártaktíva közel 600 résztvevője nagy érdeklődéssé} kísérte a beszámolót, melynek szövegét az alábbiamon közöljük: életünknek; A kommunisták — közülük is a legszilárdabbak — és a gazdasági életet reálisan értékelő pártonkívüliek összefogásával az ellenforradalmárok elleni harcban aránylag rövid idő alatt sikerült a termelést beindítani, a normális gazdálkodást visszaállítani, s ezzel, valamint a baráti országok hatalmas anyagi segítségével sikerült országunk feje felől elhárít ni a hatalmas rémet aa inflációt; Jelenleg 1957 III; negyedévében megyénk ipara összességében többet termelt, mint 1956 111, negyedévében, A Szolnok megyei pártszervezetek egyéves harcának eredményeként arról is beszámolhatunk, hogy az ellenség dühödt támadásával szemben nagyrészt sikerült megőrizni a szocializmus korábban elért pozícióit a mezőgazdaságban; Sikerült a gépállomások," állami gazdaságok vagyonának elherdálását megakadályozni. A termelőszövetkezetek legjobbjai is kiállták ezt a vihart s bár van csökkenés a korábbihoz viszonyítva, a jelenben a megyében 364 termelőszövetkezet, illetve termelőszövetkezeti csoport, 25.546 taggal, 262.536 hold földön gazdálkodik., A megyénk lakossága között végzett eredményes munkát, a dolgozók többségének Népköztársaságunkhoz való hűségét bizonyítja, hogy jelentős mértékben javult az állampolgári fegyelem. A megye lakossága eleget tett az eddig esedékes adófizetési kötelezettségének, a felvásárlás terén pedig az I. kategóriához tartozó nagy megyék közül változatlanul az elsők között állunk, kereskedelmi szerpeink 17 ÖV „-át vásárolták fel a tervezett mennyiségnek. A mezőgazdasági munkák *— betakarítás, szántás-vetés *lényegesen előrehaladottabbak és jobb. mint a korábbi évek bármelyikében volt. A megyei pártbizottság úgy értékeli. hogy a megye dolgozóinak politikai morális helyzete jó. Ezt bizonyítják az előbb felsorolt gazdasági eredmények, a mezőgazdasági munkák helyzete, továbbá, hogy a magyar belügyekbe való imperialista beavatkozás elleni tiltakozás során sok tízezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek, sok száz gyűlést, beszélgetést tartottak, ahol a megjelent dolgozók helyeselték a magyar kormány tiltakozását az ENSZ beavatkozásával szemben. A párt. a kormány és a dolgozó tömegek közötti kapcsolat erősödését, a dolgozó tömegek fokozottabb bizalmát olyan kiemelkedő események ielzik medvénkben, mint az augusztus 20-j kisújszállási nagygyűlés, illetve az azt megelőző Nagykun Napok, ahol *öbb mint 110 000 ember j$'ent meg. Elvtársak! Mjjsdereket figyelembe véve, a megyei pártbizottság úgy értékeli, hagy Szolnok megye kommunistái Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága' október 21—22-én megvitatta — a megyei pártvégrehajtó bizottság jelentése alapján. — a párt irányító munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyzetét és határozatot hozott a további feladatokra. A párt megyei bizottsága kibővített ülésén 47 elvtárs szólalt fel ami mutatja, hogy a pártbizottság . helyesen választott, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat helyzetét a megyei bizottság napirend' jóre tűzte; A megyei pártbizottségi ülés megállapította: annak ellenére, hogy pártunk, népköztársaságunk, egy évvel ezelőtt az ellenforradalmi támadás következtében rendkívül nagy megrázkódtatáson ment keresztül, népköztársaságunk, a munkásosztály pártja igen nehéz helyzetbe került. Mégis most, egy évvel az ellenforradalmi támadás leverése után. a Szolnok megyei pártszervezetek is — nem hivalkodásként mondjuk — igen jelentős eredményeket értek el a párt, állami és gazdasági élet különböző területein. 1956 november 4.- után, amikor a Szovjetunió fegyveres erejének segítségével megindult az ellenforradalom fegyveres erőinek szétveréséért folyó harc, a kommunistáik legjobbjai azonnal talpra ugrottak és Szolnok megyében is a párt irányításával, a karhatalmi erők — a legjobb kommunistákkal és öntudatos dolgozókkal soraikban eredményes csapásokat mértek és végül teljesen felszámolták az ellenforradalom fegyveres maradványait, szellem} irányító gócait. Eredményesen harcoltak a különböző vezető pozíciókba befurakodott ellenforradalmi elemeik kiszorítása, illetve a törvénytelenül eltávolított vezetők visszaállítása érdekében.Az ellenforradalmi erők fegyveres leverésével egyidőben a kommunisták azonnal hozzáfogtak a párt újjászervezéséhez s eredményes munkájukat bizonyítja, hogy jelenleg a megyében 575 pártszervezetben 18.200 tagot. 147 tagjelöltet tartunk nyilván, amely a régi MDP-nek 47 százalékát teszi ki. Külön ki kell emelni, hogy párts zervezirteinkben közel másfélezer elvan tag és tagjelölt van, akik korábban nem voltak tagjai az MDP-nek. Ma az a helyzet, hogy az 575 pártszervezeten keresztül befolyást tudunk gyakorolni, illetve veiefir fudinlc az állami, gqidcjsóg! é>et egészét 1956 november 4. után még hosszú időn keresztül a gazdasági élet ziláltsága 3Z eUaniorrsá alom által 6zervazet* sztrájkok, a termelés nálkül kifizetett munkabérek voltakjellemzői . gazdasági megértették a párt alapvető célkitűzéseit és alapjaiban véve eredményesen hajtották végre az MSZMP Központi Bizottsága által hozott legfontosabb párthatározatokat és eredményesen képviselték a dolgozó tömegek között a párt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célkitűzéseit; A megyei pártbizottság mindezekért köszönetét fejezi ki a megye kommunis' táinak, párt-, állami-, gazdasági szerveinek, minden becsületes dolgozónak, akik a kommunisták szavára hallgatva, munkájukkal, helytállásukkal részesei egyéves eredményeinknek. Miért kellett mégis napirendre tűzni e kérdéseket? A több helyen jelentkező elbizakodottságot bizonyítja, hogy: számos helyen csökkent az ellenséges propaganda elleni harc, bár egy-egy konkrét kérdésnél, mint az ENSZ tárgyalás, fellendült — az igazság mégis az, hogy több helyen valahogyan úgy vannak vele, hogy az ellenforradalmat levertük, a hatalom szilárdan a kezünkben van, s mintha most már megengedhetnénk azt a luxust, hogy kevésbé harcolunk az ellenforradalom eszmei fegyverei, az ellenséges propaganda ellen; Számos pártszervezetünkben- pl. különböző üzemekben és munkások között követelik, hogy az illetékesek határozott intézkedéseket tegyenek a megyében fellelhető ellenséges kategóriájú, illetve ellenforradalmi, ú. n. hőbörgőkkel szemben: Ez így önmagában szükséges és helyes is, csak az nem helyes, hogy ugyanakkor több helyen — mint mondottam — csökken a politikai agitáció, a nevelő, jelvilágosító munka a megyében élő közel félmillió dolgozó ember irányába és csökken az adminisztratív intézkedéseknél elengedhetetlenül szükséges leleplező agitáció, Több helyen találkozunk olyan jelenséggel — amely szintén az elbizakodottságot, a tömegek véleményének figyelmen kívül hagyását jelenti —, hogy egy-egy faluban vagy üzemben, termelőszövetkezetben megkérdezik a párttitkárt, vagy a gazdasági vezetőt, hogy milyen a dolgozók hangulata, mi a véleménye erről, vagy arról, a párt vagy a kormány határozatáról —- akkor azt mondják, hogy jő, megvannak' elégedve, egyetértenek vele. Ha azonban ilyen helyen alaposabban megnézzük, akkor sok-, szór rájövünk, hogy összekeverik az elvtársak 50—60 párttagnak a véleményét a falu többi becsületes, a rendszerhez hű dolgozóival, illetve konkrétabban: több helyen van hajlam arra, hogy a köziég hangulatának értékeléséi síintézzük azzal. hogy 56 kommunista egyetért a határozattal, s — bár nem mondják ezt Így nyiltan —, de kb. azt lehet érteni, hogy a többi Megnőtt a dolgozó tömegek érdeklődése a kőzücyek iránt Az 1956. november 4. után a párt és a forradalmi munkás>parasrt kormány rövid lélegzetű, minimális harci programot adott, amelynek jelszavai rendkívül hatásosak voltak és a párttagok, a forradalom ügyéhez hű (jolgywyfr számára kézzelfogható, érthető mindennapi íslgdatókst adott. Azonnal talpra kellett állítani a fegyveres szerveket. A •ffiUSMloeztály - ügyéhez lég-. hűbb elvtársaikból karhatalmat kellett szervezni, s a segítségül hívott szovjet katonákkal együtt azét kellett verni az ellenforradalom fegyveres erőit, szellemi központjaikat; Azonnal meg kellett szervezni a pártszervezeteket, a pártszerveket, hogy ezek élére álljanak az ellenforradalmi elemek kiszorításáért folyó harcnak. Mozgósítsák a legszilárdabb elvtársakat a fizetett sztrájkok letörésére, a termelés beindítására. Sürgősen meg kellett indi tani a termelést, hogy a fenyegető rémet, az inflációt el hárítsuk. Akkor még a termelés beindítása is sokkal egyszerűbben jelentkezett, lényegében arról volt szó, hogy füstöljön a gyárkémény, járjanak be az emberek dolgozni, kezdjék helyreállítani a megrongált eszközöket. Ezek a jelszavak mindenki számára érthetőek voltak, s bár a végrehajtás során nagynagy nehézségeket kellett leküzdeni, a kommunisták, a legöntudatosabb dolgozók sokszor fizika veszélynek voltak kitéve, e jelszavak azonban mégis lelkesítő, sokszor hősi cselekedetekre lelkesítő jelszavak voltak; E jelszavak alapján nehéz harcban, de aránylag mégis rövid idő alatt hatalmas eredményeket értünk el, megszilárdult a p&rt, a munkás-paraszt kormány helyzete, az élet nagyjából visszatért a rendes kerékvágásba.; Ez az egyik oldalon azt jelentette, hogy megkönnyült bizonyos fokig a proletárdiktatúra szerveinek munkája. A másik oldalon ugyanakkor jelentette azt Is, hogy az élet bonyolultabbá vált, megsokasodtak a megoldásra váró feladatok és a problémák megoldásában jobban a mélyre kellett hatolni. Elkövetkezett tehát egy olyan időszak, amikor minőségi lépést kellett tenni, hogy a párt, a pártszervezetek munkája, irányítása most már kiterjedjen az élet minden területére és mélyrehatóbban foglalkozzanak az eddig bizonyos fokig leegyszerűsített kérdésekkel. A megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy ez a minőségi fordulat egyes pártszervezetekben, egyes áljami és gazdasági szerveinknél lassan következik be; Jelenleg valahogyan az a helyzet, hogy van a pártnak világos országos politikája, de számos pártszervezetben, községben. üzemben nincs kihangsúlyozott helyi politika kialakítva, s ebből következik. hogy ahol nincs ilyen előrelátó, a valóságban a falun a tsz, az üzem szükségleteire, helyzetére kidolgozott helyi politika, ott a párttagok jelentős része sem. találja meg. mit kelj tennie, hogy a párt országos politikája náluk is meghozza 5 megfelelő eredményeket A megyei pártbizottság megállapította, annak, hogv több pártszervezetünkben nem sikerült a szükséges minőségi lépést megtenni és a megsokasodott feladatok égészét, vagy legalább is a leg* fontosabbakat megfelelően kézben tartani, irányítani, annak több oka van, amelyek közül a legfontosabbak a következők: Több pártszervezetben, illetve az ott dolgozó párttagok egyrészénél még ma sem világos egészen — bár pártunk Központi Bizottsága ezt már tisztázta —, hogyan kell értékelni az MDP-t. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága leszögezte: —■ az MDP marxista párt volt, alapjaiban véve helyes marxista programmal, amelynek alapján dolgozó népünk a párt vezetésével hatalmas gazdasági., kulturális, társadat lompoliHkai eredményeket ért el. A hibák azért következtek be, mert a párt helyes politic kai célkitűzései megvalósítása során helytelen eszközöket alkalmaztunk, amely később bizonyos fokig visszaütött magára a politikára is. Több helyen az is zavart okozott, hogy az 1953-at követő évek cikk-cakk politikája következtében számos becsületes, tapasztalt pártaktivista, a sok huzavona, az állandó javítgatások következtében bizonytalanná vált; Úgy érezte az ellenforradalom után, hogy nincs erkölcsi alapja a tömegek között dolgozni és még ma is zavart okoz sokszor, hogy sok helyen felületesen, elhamarkodva dobálóznak az ilyen jelzőkkel .,a régi rossz módszerek”. Nem tiszta még számos pártaktivistánk előtt, hogy nem minden rosst, amit régen is alkalmaztunk Azt is látni kell, hogy az ellenforradalom után igen sok új élvtárs került vezető beosztásba — különösen az alapszervezeteknél, — van olyan járásunk, ahol az alapszervezeti vezetőségek, vezetőségi tagok, illetve titkárok 62 százaléka új. Ezek az elvtársak becsületesek, a legnehezebb időben álltak csatasorba, azonban kevés tapasztalattal rendelkeznék, t) több esetben hiányos a politikai felkészültségük is. A pártvezetőségekbe újonnan bekerült elvtársak az ellenforradalom utáni harc első periódusában meg tudtak birkózni a feladatokkal, később azonban — amikor bonyolódott a helyzet — a sokirányú feladatokat nem tudták kézben tartani és nem találják meg sék esetben a sok feladat^ közül az ő üzemük, községük, termelőszövetkezetük számára a legfontosabbat Ehhez még hozzá kell számítani. hogy olyan jelszó indult el asz ellenforradalom leverése után a Központi Bizottságtól — a pártbizottság most is helyesnek tartja ezt a jelszót —, hogy nagyobb önállóságot kell biztosítani a párt közép- és alsó szerveinek. Ez a helyes jelszó azonban, ha a párt alsó szerveiben nem elég tapasztalt vezetők vannak. Illetve, ha nem kapnak megfelelő segítséget, azt jelentheti — és sajnos, nálunk több helyen azt is jelenti , hogy nem tudnak megbirkózni a megsokasodott feladatokkal!, elszürkül a partéiét. (Folytatása a 2-ik oldalonS f A megyei pártbizottság két- 1. napos vitája megerősítette a k párt-végrehajtó bizottság el:1 határozásának helyességét, »1 hogy az elért eredmények elt lenére is helyes és szükséges 7 volt a megye legmagasabb k választott pártszervében napi•t rendre tűzni a nártélet. a párt- és a tömegek közötti kapcsolat helyzetét. Szükséges volt, hogy: — felmérjük a fejlődést. Szántba vegyük az elért eredményeket, összegezzük, mit csináltunk jól, hogy amit hej lyesen, jól csináltunk, azt tot vábbfejlesszük,-j «= Ugyanakkor helyes volt- napirendre tűzni azért is, 3 mert bár jelentős eredménye_ két értünk el, a munka alap. iában véve kiegyensúlyozott — mégis az utóbbi időben ; több pártszervezetünkben, sőt s néhány pártszervünkben is tapasztálhatók bizonyos egész- 1 ségtelen jelenségeké Bizonyos visszaesés jelent- kezik a párt alapszervezetek és- a párttagok egyrészének akti. vitásában. Bár ma is tartanak pártnapokat, végeznek felvilágosító munkát., de több ' pártszervezetben kevesebbet, mint korábban, egyes pártí szervezetek tevékenysége be- 5 felé fordul, a pártszervezeten belül folyik a pártmunka, ke’ vesebb szemtől szembeni nyílt ' vita, agitáció folyik, egyes ’ pártszervezetünkben, kevesebbet vannak í az emberek sűrűjében t Egyes pártszervezetek mun■ kájában bizonyos fokú el- 1 szürkülés következett be, nem mindig a legfontosabb- kérdéseket tűzik a vezetőségi- ülések, taggyűlések, pártna■ pok napirendjére, s ennek i következtében ezekben a . pártszervezetekben természet■ szerűleg csökkent a párttagok aktivitása, érdeklődése és a helytelenül kiválasztott fel-1 adatok miatt a párttagok egyrésze nem kap megfelelő, konkrét útmutatást, utasítást, 1 hogy a napirenden lévő fel’ adatok végrehajtása érdekében hol, mit tevékenykedjen. Több pártszervezetünkben, ! illetve több olyan kommun is; tánál, aki fontos párt-, állami vagy gazdasági munkán dól, gozik, az elbizakodottság bi] zonyos jelei kezdenek mutatkozni. Bár ha valaha, most , igazán nincs okunk, azallen, forradalom után egy évvel . elbizakodottnak lenni.:
