Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-24 / 250. szám
4 VÖRÖSÖK KÖZE ... (Rózsa Mátyás emlékeiből) 't avasz volt. Ha pontosan "*■ emlékszem, májusban járhattunk, hogy hadifog ságba kerültem. Igen. 1915 május derekán kerítettek be az oroszok, s három évig voltam hadifogoly. A láger bői kijárogattunk dolgozni a parasztokhoz, mert minden férfiembert a frontra hajtottak. Ennek csak örültünk, mert a lágerban nagyon nehezen múltak a napok. Ha ■nem dolgoztunk, nem is hallottunk semmit a külvilágról. A hírek tartották bennünk a lelket. Egy volt mindig az eszünkben, hazamenni Magyarországra, minél e’őbb. Vajon milcor lesz vége a háborúnak, csak ezt találgattuk. Lassan már közelinek éreztük az időt. Itt is, ott is híresztelték: csapatostól szökdösnek az orosz katonák haza a frontról. Nem harcolnak tovább! A nép is elégedetlen és követeli, legyen vége a háborúnak. Miért folyik még az orosz ember vére? S ezek reményt öntöttek a magyar hadifoglyok leikébe is. Rövidesen lesz valami. Talán mi is hazatérhetünk. Ez volt örök témánk, másról beszélni nem is igen tudtunk. Idegen országból a miénkbe vágyódtunk, szabadok akartunk lenni. S egyszer elérkezett ez is. De nem úgy történt, ahogyan elképzeltük. Hogy is volt csak? Arra lettünk figyelmesek, hogy nagyon sok ember szalad a lágerek felé. Elől piros zászlókat lobogtattak, és a sokaság beözönlött a kapukon. Az örök tehetetlenek voltak. — Mindenki oszt kiabálta: kitört a forradalom! tartsatok velünk! Szabadok vagytok, fogjatok fegyvert, harcoljatok. Magam sem értettem, mi történik. Tanácstalanok voltunk mindannyian, de azt megértettük, hogy szabadok vagyunk. Az egyik idősebb pesti hadifogolytársam azt mondotta akkor: — Igazat beszélhetnek. A vöröszászló a forradalom jele, a munkások színe. jy em sokáig haboztunk, én magam is úgy döntöttem, gyerünk velük, ahol szükség van ránk. Moszkvába indultunk, de a harcok miatt vem juthattunk be. Hosszas utazgatás után Kharkovban kötöttünk ki. 1918 tavaszán elkeseredett harc folyt a városért. A vörösök a munkásokkal együtt védték a várost, mert a fehérek mindenáron kezükbe akarták kaparintani ezt a vasúti csomópontot, s a vasgyárra is fájt a foguk. A magyar hadifoglyok, akik oda kerültünk, amúgy magyarosan vertük a fehéreket, mért tapasztalhattuk, hogy részükről aztán •nincs kímélet. Aki kezükbe kerül, nem éri meg a másA közönség (csupa nagy ** betűvel is Írhatnám talán) nagy úr, nagyon nagy úr. Csak véle ér valamit a színházi előadás, nélküle öncélú ugrabugrálás a legművészibb játék is, mert nincsen értelme, őérte a közönségért van az egész. Neki akar mondani valamit az író, a rendező, a színész és a díszeltező, de még a maszkmester is. Vagy hanem mond semmit a darab, róla, a közönségről, hitték azt, hogy buta és műveletlen, tehát be lehet csapni fércmunkával is. Mindegy, tény, hogy a KÖZÖNSÉG diktálja a sikert és parancsolja — füttyével vagy távolmaradásával — a bukást. Ezért is tiszteli annyira minden színházi ember. Sőt még az újságíró is, aki ugyan ötven cikket is megír a színészekről, míg a közönségről lehet, hogy egyet sem. Pedig hát néha róluk is kellene szólni, a színházbajáró emberekről. Azokról, akik munka után fáradtak talán,' de szinte felfrissülnek a gondolatra, hogy estére a színház várja őket. Át is öltöznek az ünneplő ruhába, ezzel tisztelik meg a művészek nehéz, de szép hivatásának színhelyét. Azokról, akik bérletet váltanak, hogy el ne szalasznapot. Meg aztán azt is megértettük, hogy a vörösöknek igazuk van. Nem kell gazdag ember. A nép legyen az úr, a parasztoké legyen a föld, a háború is a gazdagokért folyt, olyan igazságok voltak ezek, amelyek nekünk is nagyon tetszettek. Mondtuk is, otthon is így kellene. S így is lesz — bizakodtunk. Azt is láttuk, ők hogyan csinálták. Ahogy haladt a vörös sereg, úgy osztották a földet a •parasztoknak. Ha hazamentek, ti is így csináljátok, — tanítgattak a vörös katonák. De az országra nagy erővel rátört a külső ellenség ís. Jöttek a vörösök ellen a lengyelek és a németek is. S ők harcoltak nagy bátorsággal a belső és külső ellenség ellen. Mi a harcok között azért hazafelé igyekeztünk, mert sejtettük, hogy talán itthon is szükség lesz ránk. Akadálytalanul nem juthattunk el a magyar határig, mert a lengyelek elfogtak. Három hónapig újra hadifogságban kínlódtunk. — Itt aztán mindent elkövettek, hogy kiöljék fejünkből a vörös eszméket. Hosszas huzavona után Lernbergen keresztül magyar földre léphettünk. — Rövid szabadság után isméi a frontra vezényeltek. El is vonatoztattak Triesztig, de onnan én is sok társammal együtt visszaszöktünk. Tolnában bujdostam, míg elérkezett a híre, hogy Pesten kitört a forradalom. Oda tartottam, mert úgy éreztem, ismét ott a helyem. Beálltam vöröskatonának, s résztvettem Salgótarjánban, Miskolcon, de Szolnok megyében is a harcokban. — Nekünk nem sikerült. A Tanácsköztársaság bukása után Jugoszláviába szöktem,, mert azt már megtanulhattam az Orosz forradalomban, hogy a vörösök iránt nincs kímélet. Hat esztendeig élhettem Jugoszláviában, míg felfedezték, hogy ki vagyok, s ekkor Magyarországra toloncoltak, átadtak a magyar hatóságoknak. „Bűneimért“’ 6 és fél évig ültem a börtönben. C itt véget is érne az ^ emlékezés, amelyet Rózsa Mátyás összegyüjtögetett. de ez még nem teljes, mert Rózsa Mátyás 1918-ban a vörösök közé állt, de a teljességhez az is hozzátartozik, hogy mindig a vörösök között is maradt. Jászárokszálláson ma is, mint munkásőr teljesíti a vörösök kötelességeit, amelyet ott kint a Szovjetunióban megtanult és emlékezetébe vésett. — la — November 7-re készülnek a mezőgazdasági dolgozók A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a turkevei Búzakalász Termelőszövetkezet tagját versenyt kezdeményeztek. Ehhez a napokban valamennyi turkevei közös gazdaság csatlakozott. A verseny keretében vállalták a szövetkezeti parasztok, hogy a nehéz körülmények ellenébe az őszi betakarítást oktobér 30-ra, a vetést november 1-re, az őszi mélyszántást pedig november 15-ére elvégzik. A turkevei szövetkezeti gazdaságok közötti versenyt elősegíti az a körülmény, hogy a városi tanács VB mezőgazdasági osztálya a nemes vetélkedést rendszeresén értékeli, s az eredményeket az illetékesekkel közli. Nemcsak turkevén, hanem más városok és járások szövetkezeti és egyéni gazdaságaiban is indult, hasonló kezdeményezés. Kiemelkedő az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezet tagjainak igyekezete. — A nagy évforduló tiszteletére azt vállalták, hogy október 25-re végeznek az őszi betakarítással és vetéssel. Felajánlásuknak már október 21-re eleget tettek. Erre az időpontra nemcsak az őszi takarmányfélék, hanem a "kenyérgabona vetése is befejeződött; A Kossuth Tsz földjét kukoricaszár sem borítja. mert a törés és a szárhordás szintén véget ért. A kunhegyes! Táncsics Termelőszövetkezet Szolnok megyében elsők között fejezte be a kenyérgabona-vetést. A korábban földbík érült őszi árpa és takarmánykeverék szépen sarjad. A zárszámadástól sokat várnak ebben a szövetkezetben, hiszen csupán s'zanak egy előadást az év folyamán. Arról a fiatalemberről, aki pirulva nyújtja át a csokrdt a szünetben a primadonnának, és a fiatal lányokról, a karzat lehangosabb, leglelkesebb közönségéről, akik vörösre 'tapsoltják tenyerüket a bonviván jól sikerült jelenete után. Igen, ez az : a KÖZÖNSÉG, amely megérdemli, hogy nagy betűvel írják a nevét, ennek játszik forró lelkesedéssel, mély átéléssel a színész, az ő tapsait lesi. várja a sikert remélő igazgató, stb., stb. Ezt a közönséget illik, hogy néha megdicsérje a újságíró is. — Mert megérdemli. J/nn azonban egymásfajta V közönség is. Nálunk szerencsére nem annyira divat, de a fővárosban megszokott, hogy a darab végén máris rohannak a ruhatárba. Hiába volt a sok taps, a színész úgy érzi, mintha arcul csapták volna. A szolnoki közönség általában nem ilyen. A darab végén is megadja a tiszteletet a színészeknek, még a vasfüggöny elé is kitapsolja őket. Hanem azért akad hiba nálunk ís. Mint pl. legutóbb az Egerek és emberek előadásán. A legdrámaibb jeleneteknél is a a 60 holdas lucernatábla 170 ezer forint jövedelmet hozott. Az állattenyésztés hozamával — különösen a tejtermékek, valamint a hízó és a gyapjú árával — is sokat emelkedik a kereset. A szövetkezet tagjai úgy számolják, hogy ebben az esztendőben több mint 50 forint lesz a munkaegység értéke. A kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet legutóbbi vezetőségi ülésén arról határoztak, hogy a nagy ünnep tiszteletére meggyorsítják a betakarítást és a vetést. — Ezért a kukoricát szárastól együtt vágják le, nem törilj. hanem úgy raktározzák. — Ilymódon hamarabb megkezdhető a magágykészítés, ugyanakkor a nagymennyiségű kukorica nem lesz kitéve az időjárás viszontagságainak. A rendelkezésre álló górék ugyanis mór mind megteltek. A vetés előrehaladásával egyidőben pedig folyamatosan* végzik a már betakarított kukoricaszárról a kukoricatörést és takarmányozásra elsősorban ezt használják fel. így a górékban tárolt kukoricát jóidéig tartalékként kezelik. A szolnoki járásiban Besenyszög község, melynek lakosai az őszi betakarításban és vetésben legjobban előrehaladtak. A három szövetkezet: Kossuth, Tiszámén ti és a Kígyósiközi Tsz már befejezte a búzavetést. A tsz-ek 60 százalékban, az egyéniek 40 százalékban földbe tették a kenyérgabonát. Kőteleken is elég nagy az igyekezet. — Csurdi István, a tanács vb. elnökhelyettese arról számolt közönség egyrésze nevetett, sőt akadt, aki közbekiabált. Az együgyű Lennie figurája valóban néhol súrolja a nevetségesség határát, hiszen még akkor sincs tudatában tettének, amikor megölt egy nőt, a gazda fiának a feleségét. De aki belegondol, az nem tud nevetni ezen. Igaz, a nő kacér, ledér teremtés, aki megvetést is érdemel, de lennie tettének következményeit nem nehéz már abban a percben látni. Hiszen az előző munkahelyükről is ezért kellett barátjával és oltalmazójával, Georgeval együtt menekülniök. S most is, amint később látjuk, életük szép ábrándjának szerief oszlásával, sőt Lennienek életével kell fizetnie tettéért. Ezen bizony nincsen nevetni való. Mint ahogy azon már nem is nevet a közönség (szerencsére), amikor George agyonlövi Lenniet. — Ezt talán még az is megrendültén nézi, aki előbb még olyan magáról megfeledkezve n evetett, be, hogy a kőtelkiek nemcsak a 'mezőgazdasági munkával igyekeznek. November 7-én közös ünnepséget akarnak rendezni. Ünnepi tanácsülés lesz. melyet megemlékezés követ. Kovács Lajos elvtárs, a községi párttitkár már készül az ünnepi beszédre, a kiszisták és az úttörők a műsort próbálják, mert ezen a napon látványos kultúrműsorral akarják szórakoztatni a község lakóit. A jászberényi és a jászapáti járásban az utóbbi időben az őszi mezőgazdasági munka igen nagy mértékben előrehaladt. Már egészen üres a határ, csak itt-ott lehet látni kukoricaszár-kúpokat. A kenyérgabonavetés pedig a két járás valamennyi községében gyors ütemben megindult, Olvasói n k pan as sasi ódái fából Mikor kölik be a villauyl? Ha ezt a levelet az elmúlt hétfőn adtam volna postára, körülbelül úgy kezdtem volna: ;. . arról, hogy a TITÁSZ miképpen tette meg a szükséges 'ntézkedéseket, egyáltalán nem tájékoztathatom a szerkesztőséget, mert ezidáig nem tett semmit... stb. Ma már másképp áll a helyzet. Az utcánkban íédó villanyvezetéket bekapcsolták a hálózatba, de — az egyik szerelő szerint karácsonyra, ■ másik szerint egy hónap múlva kötik be a lakásokba. Csodálkoztam azon is, hogy — bár a belső vezeték jónak bizonyult (kisebb hibától eltekintve) a bekötés ára 786 forintra emelkedett. Ha ilyen rohamosan emelkedik az ára, egy hónap múlva vajon mennyit kell fizetni? S mennyit kell, ha a villanyt csak karácsonykor kötik be? Kiss Antal, Jászladány Szórakozni vágyunk! Sok fiatal barátom nevében írom e pár sort, s nagyon szeretnénk, ha panaszainkat orvosolnák. Fiatalok vagyunk, s bizony szeretnénk szórakozni, de a mi falunkban. Mezőiteken erre nincs lehetőség. Ez év tavaszán megalakult a Nőtanács, amely május 1-én rendezett. egy bált. De úgy látszik, ebben az évben ez volt ez első és utolsó rendezvény. Mozielőadás is csak minden második hét péntekén van. így vasárnaponként a fiatalok nem tudnak sehol szórakozni. Ha valaki mégis akar, át kell mennie Tiszaföldvárra, amely 11 kilométerre van Mezöhéktől. A fiúknak sokszor ez sem akadály. De a hová menjenek a lányok? Sokszor kérdezgetjük egymástól: vajon mi ennek az oka? Az illetékesek azt válaszoljál;: nem kapják meg a bálengedélyt. Ml ezt nem akarjuk elhinni. 1956-ban államunk gondoskodott a faluról, felépítették a szép kullúrházat. Most ott áll kihasználatlanul. Nem tudunk mást csir álni, gyönyörködünk benne. A mezöhéki fiatalok nevében: S. 1. Mint a villámcsapás Igaz, nem most történt, de nem is olyan régen. A strandvendcglőben dolgozom. Azon a napon, amikor a jugoszláv vízilabda csapattal mérkőzött a Szolnoki Dózsa, elmenteni a Patyolathoz. Asztalterítőket vittem tisztíttatni, a már kimosott térítőkét pedig el akartam hozni. Az igaz, hogy 15.33 órakor értem oda, átvétel pedig fel 4-ig van. Az átvevő elvtársnő nem akarta elfogadni térítőket, mondván, hogy elmúlt fél 4. Említettem neki, hogy a tisztákkal együtt kerékpárral nem bírom visszavinni. A tiszták viszont kellenek, mert nemzetközi mérkőzés lesz, s a vendégeknek megfelelően kell teríteni. Meg is értette, s átakarta venni, de ekkor mint derült égből a villámcsapás, oda rohant Pető Magdolna m-vezető és azt az utasítást adta: szó sem lehet az átvételről. Elhatároztam, hogy a tisztákat valahogyan csak elviszem. A kiadó kartársnö már éppen adni akarta (kiadás 16 óráig), amikor csengett a telefon cs Pető Magdolna mosodavezető kiadta az utasítást: a tisztákat sem vihetem el. Lehet, hogy azt gondolta, mivel csak ideiglenes mosodavezető. a kiadás idején változtathat. Kérdés: igy van-c? Szakács János Szolnok 0K1ÓBER 24 Csütörtök Sa'nnun A Nap leél 6.14 h-kor, nyugszik 16.42 h-kor, Köszöntjük a Salamonokat. — A jászkiséri kulturgárda október 20-án. vasárnap mutatta be — Huszka Jenő „Lili bárónő’“ című operettjét. Még több vidéki és otthoni előadást terveznek a színjátszó csoport fiataljai. T~\ 2 igazságtalanok len^ nénk, ha csak a közönséget marasztalnánk el, amiért nem értette meg a darab mondanivalóját, általában azt, hogy a színház nemcsak az önfeledt nevetés színhelye, hanem a művészi élvezeté, az elgondolkoztató perceké is. Ha valaki úgy ismerte meg a barátját, hogy az „jókat szokott mondani" és szavain nevetni lehet, még a komoly szavait is hajlamos tréfának tartani. Márpedig itt Szolnokon a közönség ezt szokta meg a színháztól is, a derűt, a nevettetést, sőt a könynyű fajsúlyú vicceket. (Lásd: Paprikáscsirke). És kevésbé a komoly mondanivalója darabokat vagy az olyanokat, amelyek átmenetet képeznek a kettő között. A teendő tehát nem az, hogy lám „ezt várja a közönség, ezt adjuk neki’’, hanem az, hogy fokozatosan ráneveljük a nemesebb élvezetre, szórakozásra, a művészi játék méltánylására, elismerésére. A tanulság: nem szabad- megalkudni még ha ez áldozatot is jeleni a színészek, a színház részére. Tanulság: a sajtó igyekezzen jó propagandistája lenni a színháznak r— bár még eb— Az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság ének-, zene- és táncegyüttese november 2-án, szombatön este 7 órai kezdettel a Szolnoki Szigligeti Színházban vendégszerepei. Az együttes kísérői: Tatul Altunyan művészeti vezető, az ÖSzSzK népművésze, Eduard Manukjan balettmester, érdemes művész, Alexandr Alakszandrjan, zenei vezető, érdemes művész, és Dzsemsz Geozaljan karmester. Meghívó A Mezőtúri Földművesszövetkezet 1957. évi október JíT-éű délelőtt fél 10 órakor az alábbi helyen tartja Hl. negyedévi Tervbeszámoló Tagértekezleict: A Hangácsi Földműéesszövetkezet helyiségében; a Nagykuriai Iskolában; a Pusztabánrévl Kulturotthonban; a Zsilípi Halásztanyán, az Alsórészi Hitszegi Kaszinóban, az Újvárosi Béke Mozgóban és a Felsőrészt Városi Kulturotthonban, tárgysorozat: Az igazgatóság beszámolója, hozzászólások, tagfelvétel, tagbizottság es küldőitek megválasztása; Kérjük a földművesszövetkezet tagságát, hogy a lakásukhoz legközelebb eső körzeti taggyűlésen pontosan jelenjen meg és észrevételeivel, javaslataival seeitse a földművesszövetkezet munkáiét; Igazgatóság maiién is van tennivaló —, hanem a közönség eligazítója, nevelője is egy-egy színdarab bemutatója során. Tanulság: azért a közönség egy részének is el kell gondolgoznia. A fiatalok cinizmusa, sőt néha frivolsága, amit gyakran a színházban is tanúsítanak, nevelésük általános problémáiból is fakad. Ha nevetnek a gyilkosságon, talán a szadizmus csirája ébredezik bennük. (Kötiynyű ezt istápolni! S ne háborodjunk fel a feltételezéstől Tanúi lehettünk alig egy esztendeje, milyen könnyű az ördögöt elszabadítani az emberben). V edves KÖZÖNSÉG! (Engedjék meg, hogy csupa nagybetűvel írjam ezt a szót). Fogjunk össze! Ha a színészek jól vizsgáztak, mert valóban jól vizsgáztak az Egerek és emberek előadásán. érjük el, hogy legköze lebb már a néző is — úgy általában és egyenként — szintén jól feleljen. Emberségből, a művészet szeretetéből. A jövő, az egész emberi ség jövője, szép céljai, nemes törekvései érdekében. F, TÓTH PÁL t X «zolaoki Szigligeti •SZÍNHÁZ ! HL SOKA. 24, csütörtök EGEREK ÉS « okt. ♦ október 25, péntek EGEREK ES okt. 26, szombat EGEREK ÉS okt. 27, vasárnap EGEREK ÉS okt. 27, vasárnap EGEREK ÉS este 7 óra: EMBEREK este 7 óra: EMBEREK este 7 óra: EMBEREK du. 3 óra: EMBEREK este 7 óra: EMBEREK £>e nettónk íífiz: , Turkevén, október 20-an a ; földművesszövetkezet aktíva; ülést tartott, melyen az 1945-ös alapító tagokon — ; Sugár Máté, Buzdik János, ISarkadi Kálmán és Szabó ! Jánoson — kívül a ímsz. és • termelőszövetkezeti aktívák • is jelen voltak. A beszédet Simon József igazgató elvtárs tartotta. — ; Többek között ismertette a 'cukorrépa, len- kender szer; zödésiek időszerű megkötésének fontosságát. A beszámolót 15 hozzászólás követte s ’ a jelenlévő!: abban a remény■ ben zárták be a gyűlést, • hogy a-z október 27-i fmsz [taggyűlés megtartása is ha• sonlran építő lesz: Csótó Géza. Turkeve.fl KÖZÖNSÉGRŐL
