Tiszavidék, 1957. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-24 / 250. szám

Felfelé ziiUo iszapvilág Jászberényből kíebrudaltáb, Tiszafüreden főagroncmus A hatalmas földterületű Felsőjászsági Állami Gazda­ság takaros központjában beszélgetünk Konti elvtárs­sal. a gazdaság igazgatójá­val és Bús Béla párttitkár­ral. Arra terelődik a szó, hogy jövedelmez a gazdaság. — 800 ezer forint nyeresé­günk van eddig, év végére el­érjük az egy milliót. — jelen­tik ki nem kis örömmel. Van is okuk a nagy öröm­re. hiszen egy-két évvel ez­előtt más volt itt a helyzet. Ugvannyira más, hogy azt hitték, ez évben is deficittel zárnak. Merthát olyan évek után. mint az 1954-es és az 1956-os is, mit várhattak volna? Ungár Gyula képzettségé hez nem Is fér kétség, mi­után a múlt rendszerben vég­zett mezőgazdasági főiskolát s nyomban gyakorlatot is sze­rezhetett apja 60 holdas ha­szonbérletén. huszonvalahánv hold saját, földjén, sőt a gé­pesítésben sem lehet teljesen tudatlan ember, hiszen csép­­lőgarnitúrájuk is csak akadt a felszabadulás előtt. Nem is tartjuk valószínű­nek, hogy az apja birtokán is zölden hordatta volna össze a lucernát, hagyta volna tétle­nül a sertésállomány pusztu­lását. Annál inkább nem le­pődünk meg azon a bánásmó­don. amit -a Felsőjászsági Ál­lami Gazdaság munkásaival szemben tanúsított. Hogy csak néhány példát említsünk erre. 1954-ben vitája támadt a gazdaság igen népszerű fősza­kácsával. Ungár Gyula igen hamar véget vetett a szóvál­tásnak, s a legtrágárabbui megmondta a főszakácsnak, hová menjen, ha nem tetszik valami. Még drasztikusabb dolog történt a múlt évben. Húsz lány cukorrépát kapált a gaz­daságban. Igyekeztek a lá­nyok a munkával, 's nem áll­tak le a szokásos ebédszünet­ben, hanem csak úgy 2 óra kö­rül. mire végeztek. Nyugodtan falatoztak hát. amikor megállt mellettük Un-1954-ben az történt, hogy el­pusztult a gazdaság sertésál lománya, mintegy 400 te­­nyészmangalica. 1956-ban 60 ezer forint értékű lucerna gyulladt be, amit zölden rali­nk össze. Megindult a nyomozás a ta­karmány elprédálása ügyé­ben. Meg is állapították, a ha­talmas kár Ungár Gyulának a gazdaság főagronómusának köszönhető. Ö hordatta össze tőiden az értékes lucernát, mondván, ez az új módszer. Hogy-hogy nem, a vádat négis elejtette az ügyészség nem akarták komprmittálni a kiváló szakember főagronó­­r .üst. gár Gyula gépkocsija. Anél­kül. hogy megkérdezte volna, miért most ebédelnek, ellent­mondást nem tűrő. durva, .rélyes hangon rátámadt a lányokra: — Nem akartok dolgozni? Alikor menjetek .;., az köny­­nyebb je, meg élvezetesebb is. A becsületükben megsértett lányok a DISZ Központig mentek sérelmükkel. Fegyel­mi mégsem lett az ügyből, mivelhogy, isten' őrizz, vigyá­zat, nehogy megsértődjék Un­gár Gyula a húsz lány pana­ma miatt. No meg hét meg is '■gérte, hogy megváltozik. ,.. szélsőséges ellen forradalmár... Ungár Gyula azonban már korántsem volt ilyen kíméle­­es az ellenforradalom idején, mint ahogy vele szemben el­jártak, illetve nem jártak el. Természetesen bekerült a Cs. Kiss Ferenc vezette mun­kástanácsba, sőt átvette a ve­zetést, kinyilatkoztatván: — Én vagyok a legtapasz­taltabb, rám hallgassatok. Hallgattak is rá. s az ellen­­forradalom számára nem is eredménytelenül. A Cs. Kiss Ungár ég Szakáll Júlia hár­mas hamarosan emlékezetes intézkedéseket hozott a gaz­daságban. Kiadták a jelszót: — Januárra egyetlen kom­­nunista nem maradhat az izemben. Az igazgató a párttitkár, s a bérelszámoló írásbeli haiá­­rozatot kapott kézhez Ungár Gyula aláírásával: „Tíz napon belül kötelesek elhagyni a gazdaságot és la­­-ásukat.” A Földművelésügyi Minisz­­ériumba külön futárral ter­jesztették fel a kommunista vezetők elbocsátását. A For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­­~--ány megalakulása után sem akartak észhez térni. Az Un­iói-band a még sokáig tartot­ta magát. A meggyőződésük mellett határozottan kiálló kommunisták ellen a hangu­latkeltés minden eszközét igénybe vették. Gődér Ernő­ről, Bús Béláról azt terjesz­tették, részegeskor)nek, annak ellenére, hogy nős emberek, bizalmas viszonyaik vannak a gazdaságban dolgozó lányok­kal. Csakhát akkor már talpon voltak a kommunisták, a de­cemberben megalakult MSZMP szervezet, s az intri­ka sem vezetett eredményre. A pártszervezet úgy hatá­rozott, vissza kell jönnie a kommunista igazgatónak. Megindult a harc. Az Un­­gár-frakció tartotta jelszavát: Kommunisták nem vezethe­tik a gazdaságot, ki kell rúg­ni még azokat is, akik vissza akarják hozni Kontit. Fordítva történt természe­tesen minden. Helyreállt a rend, az igazgató visszajött, ellenben a dolgozók nem tűr­ték meg tovább Ungár Gyu- Tát. Nagy huzavona utón.— mivel a felettes szervek véd­ték a szakembert, elvégre, ha eltávolítják, ki veszi fel a magas célprémium összege­ket? — végül keresztül vitte az MSZMP szervezet a dolgo­zók akaratát. ... s mégis a felsőbb szervek védenie még; mindig S hogy mi lett a harc ered­ménye? Ungár Gyula nevet a markába . egyet, nagy kárt akozott a népgazdaságnak. ■ '.élsőséges ellenforradalmár volt, kiebrudalták Jászberény­ből, s most 2100 forintos fize­téssel a Tiszafüred-Kócsi Ál­lami Gazdaság főagronómusa 100 forinttal még emelkedett ;s a fizetése jászberényi já­randóságához képest, így hát :sak jót tettek a kommunis­ták neki, amiért nem tűrték meg előző munkahelyén. Elvtársaink felháborodva vették tudomásul az esetet. Annál is inkább, mert hason­ló fordulat következett Ko­­'ozsvári Szabolcs horthysta tábornok fiának ügyében is. A Felsőjászsági Állami Gazda­ságból elzavarták, s rá alig p.’r hétre a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdaság Fejlesztési Irodájába került Természetesen nemcsak Jász­berényben fordult elő ilyes­mi. Megyénk egyik ellenfor­­.•adalmi tevékenysége miatt elbocsátott tisztiorvosa ma az Egészségügyi Minisztérium­ban székel, egy 100 ezer forin­tot sikkasztó fóldművesszö­­vetkezeti ügyvezetőt a ME­­SZÖV-nél helyeztek állásba. A szemünk láttára züllik "elfelé az úri világ, s mi tehe­­‘etlenül nézzük ezt. Jogosan elégedetlenek, az egyszerű emberek, s a párttagok, egyes felsőbb vezetők opportuniz­musa miatt, s jogosan köve­telnek intézkedést. Kell, hogy intézkedjen a •-crmánvzat amiatt, hogy az egyik helyen ártalmatlanná tett gazember ne ülhessen magasabb pozícióba máshol. Kell, hogy törvénnyé váljon az ellenség, a büntetett elő­életű egyének elleni harc. A rülhesse el azokat sem, akik básbáskodnak az intézkedések semmibevevésében, a fa isz­­ták, a huligánok útjainak egyengetésében. BOP.ZÁK LAJOS A. lOLSZTOJ: QOlQOTS-s. (23.) Távol-Keleten agyba-főbe verik a japánokat, s min­denképpen Lenin eszméi lelkesítik őket; csakis az eszmék, mert hiszen Oroszországban nincs mit enni, nincs mit ma­gukra ölteni az embereknek, de hiszik, hogy ők a világon a legerősebbek és az ő koldus-szegény államuk romjain a legrövidebb idő alatt felépítik az igazságos kommunista társadalmat. Kályának úgy rémlett olykor, hogy az egész gyomra nem nagyobb, mint egy kisebbfajta pénztárca. Pontosan öt deka kenyér, kis darabka főtt hal és pár kanál leves fért beléje. Meggyűlt baja a szoknyáival, majdnem lees­tek róla, s átalakításukra nem volt ideje, de cérna híján nem is volt mivel. Viszont a szeme kétakkora lett, mint tavaly ősszel, mikor Matrjona hájas pogácsákon hizlalta. Az iskolában a kislányok, kedvesen összecsücsörítve éhes szájacskájukat, mondogatták is neki néha: „Kátya néni, milyen szép maga .: Kátyúnak ez jólesett, mert hiszen mindent a jövő­től várt. Egyetlen emléktárgya a múltból, a zöld tüzű smaragdgyűrű még Vlagyimirszkojéban elkallódott. A szívének drága árnyai — amelyek ezt a rozoga házat itt a Sztarokonyusennáján benépesítették — már alig emlé­kezett. Az ínségtől, hidegtől, éhezsétől, háborútól meg­gyötört emberek minden reményüket a jövőbe vetették. Kátya a jövendőt egy széles, napfényes, tükörsima út­nak képzelte; zöldellő ligetek, csillogó tavak, terebélyes lombkoronájú fák között látta ezt az utat arra kanya­rodni, ahol már kirajzolódtak a boldogok szépségesen kéklő városának nagyszerű körvonalai. Kátya egyszer az iskolában is beszélt erről. A gyere­kek elcsendesedve hallgatták. Az érzelmesebb kis’á­­nyoknak különösen az tetszett, hogy az út a jövőbe zöld ligetek közt vezet, ahol lehet pillangót kergetni és csok­rot kötni csupa apró virágból, mint a kis csillagok. A fiúkat nem elégítette ki a mese: Kátya nem mondta el, milyen vonatok fognak átrobogni ezeken a ligeteken, jelzőlámpák mellett, vasvázas hidakon, sötét alagutakon keresztül, meg sem említette az óriási gyárkéményeket, amelyekből vígan kanyarodik a füst. Abban valameny­­nyien megegyeztek, hogy a jövő városa igenis világoskék lesz, a házak a felhőkbe nyúlnak, a villamosok bor­zasztó gyorsan mennek, minden fasorban haióhinta lesz és sok-sok bódé, ahol zsemlét meg kolbászt fognak majd osztogatni. „Na, meg fagylaltot.:.” — tette hozzá Kátya. De kiderült, hogy a gyerekek közül egy sem evett még fagylaltot, vagy ha igen, altkor is egész csöpp korukban, mert nem emlékeznek rá. Kátyúnak nagyon kellett takarékoskodnia az erejé­vel. Nemrég egy teli vödör vizet hozott az udvarról, s mert érezte», hegyenem bírja tovább, le kellett tennie ajeh.■ A berni iskolákban kötelező tantárgy az úszás Az új tanévben Becs min­den elemi iskolájában kötele­ző tantárgyként bevezették az úszást. A 1 és 12 év közötti iskoIásgyermeUckct új mód­szerrel tanítják úszni. Ez a víziszony megszüntetésével kezdődik, mert megállapítot­ták, hogy amint a gyermek megszokja a vÍzben való tar­tózkodást. könnyen elsajátít­ja az úszást. Érettségi nélkül is van egyetemi felvétel Franciaországban Franciaországban az egyetemi felvételt nem kötik többé érettségi bizonyítványhoz. A Közoktatásügyi Minisz­térium 1956. november 27-i rendeiete megnyitotta az iro­dalmi természettudományi, jogi, orvostudományi és gyógy­szerészeti fakultás kapuit azok előtt is. akik különböző okoknál fogva (szegénység, betegség, távolság) nem sze­rezhették meg az érettségi bizonyítványt. Az új egyetemi felvételi rendszernek szokatlan vonása, hogy a szóbeli vizsga megelőzi az írásbelit. Először a tanári kar néhány tagjából alakult bizottság folytat „beszélgetést” a jelölttel korábbi tanulmányairól és jövő terveiről. A jelölt ezután dolgozatot ír, hogy bebizonyítsa gondolkodási készségét és stílusérzékét. Ezt a két vizsgát még több apró próbatétel követi, amelyek különbözőek az egyes karokon. Egyetemi felvételt kérhetnek érettségi nélkül azok, akik elmúltak 21 évesek, feltéve, hogy sohasem jelentkez­tek érettségire. Azoknak, akik az érettségin megbuktak, csak 2,7 éves kortól lehet egyetemre jelentkezniük.- ■...... ■ * ■ — Minden negyedórában egy műfordítás jelenik meg a világon A jugoszláv műfordítók most. megtartott ljubljanai kongresszusán elhangzott beszámoló szerint a műfordítás világszerte annyira fellendült, hogy jelenleg lizanötpcr­­cenként hagyja el a sajtót egy-egy lefordított mű a világon. Jugoszláviában 1955-ben 607 műfordítás jelent meg össze­sen 2 718 000 példányban. Ezzel szemben 1956-ban már 616 művet fordítottak te és adlak ki együttvéve 2 850 000 pél­dányban. Túlnyomórészt szépirodalmi műfordításokról van SZÓ. I , Több mint tízezer új hallgatója van a belgrádi egyetemnek A belgrádi egyetemen nem­rég fejeződtek be a beiratko­zások. Az idén több mint 10 ezer új hallgatót vettek fel A legtöbben — számszerini 2360-an — a filozófiai fakul­tásra jelentkeztek. Az új hall­gatók közül 2034 a gazdasági, 1424 pedig a jógi karra irat­kozott be. Az út orvostanhall­gatók száma 679, a gyógyszp­­-ész-hallgatóké pedig mind­össze 101 fő. — .11 • f Sokat dohányoznak az angol iskolás gyermekek Az angol iskolásgyermekcU nagyon sokat dohányoznak. Vannak olyan gyerekek, akik cgy-egy filmvetítés alatt 10 cigarettát is elszívnak, míg mások 13 éves korukban már megrögzött dohányosok. Több pedagógus felhívással fordult a trafikosokhoz, hogy ne ad­janak cl cigarettát iskolás­­gyermekeknek. A felhívás azonban szcmmcllálhatóan süket fülekre talált. Nagyszabású országos ünnepségeket rendeznek Romániában Ady Endre születésének 89, év­fordulója alkalmából Bukarest (MTI). A Ro­mán Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége még a nyár folyamán az ér­mindszenti magyar és román dolgozó parasztok kérésére törvényerejű rendelettel meg változtatta a helység elneve­zését s a költő nevét adomá­­piányozta Ady Endre szülőfa­lujának. Most a tervek szerint Ady­­falván Ady Endre születésé­nek 80. évfordulója alkalmá­ból ünnepi ülés kenetében megnyitják Ady múzeummá alakított szülőházát. A ház előtti mellszobor hirdeti majd a költő emlékét. Az Előre című lap értesü­lése szerint az Ady- évfordu­ló programjának fontosabb mozzanatai a következők lesznek: az ország magyar­lakta vidékein valamennyi járás művelődési házában és falusi művelődési otthoná­ban, a középfokú és elemi is­kolákban,' az egyetemeken és a felsőoktatási intézetekben a költő életét és munkásságát ismertető irodalmi esteket szerveznek. Ezenkívül az év­forduló alkalmából a román fővárosban, Bukarestben, va­lamint Nagyváradon, Kolozs­várott, Marosvásárhelyen. — Aradon. Temesvárott, Nagy­bányán. Szatmáron, Nagyká­rolyban és Zilahon ünnepi összejöveteleket tartanak. A nagyváradi Ady,-múze­umról, Adyfalváról, az or­szágban megrendezett Ady­­ünnepségekről az „Alexand­­ru Sahia’ filmstúdió külön dokumentumfilmet készít. Az Igaz szó szerkesztősége Ady különszámot jelentet meg, a Korunk, az Utunk, a Művelő­dés és az összes magyarnyel­vű lapok gazdag Ady-anyag­­gal jelennek majd meg. Az évfordulóra Ady-novelláskö­­tet és egy gyűjtemény jele­nik meg a költő nacionalista­ellenes írásaiból . Az évfordulóra Ady emlék­­bclyeg jelenik meg s Ady Endre arcképét töbhpzer pél­dányban kinyomtatják a mű­velődési otthonok. A költő születésének 80. évfordulója alkalmából Ady­­mellszobrot állítanak a költő kedvenc városában, Nagyvá­radon. (MTI). ............................................... •• Felhívás! BIRÖ FERENC névre or­vosság érkezett Ausztriából, a szolnoki postára. Feladója: Balaton István. A posta kéz­besítette Biró Ferencnek, a TITÁSZ igazgatójának a kül­deményt, de az nem az övé; A Magyar Vöröskereszt Szol­nok városi szervezete kéri: az érdekelt jelentkezzen, s a küldeményt megfelelő igazo­lás ellenében átveheti: Cjból fogadja vendegeit gazdag sütemény választéká­vá] a 7 Üti DC Cukrászda Szolnok, Ságvári út 1. Telefon: 29—34, este 22 órától ZENÉ—TÁNC! Nyitva tart: reggel 7-től hajnali 5-ig. — I íW í^ÜQ 'e£ÖQ *«£ÖQ tH» 6 14AAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAA1AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA földre 6 falhoz támaszkodnia, annyira elsötétedett a' szeme előtt. Szerencsére a művészettörténeti előadások elmaradtak: Moszkva egészen elnéptelenedett, el lehetett menni az Arbattól a Sztrasztnajáig anélkül, hogy egy lel­ket is látna az ember. Viszont az „Izvesztyija” most min­dennap győzelmi jelentéseket hozott. A vörös csapatok a kasztornai áttörés után széles fronton hömpölyögtek a Donyec-medencébe, s a fehérek mögöttes területén parasztfelkelések törtek ki. Mintha már valóban vége közelednék a háborúnak, a szenvedéseknek. Este nyolc óra tájt Kátya otthont ült; nem gyújtott mécset, mert a félig nyitott kályhaajtó elég világosságot árasztott. Ott ült egy alacsony zsámolyon és óvatosan rakta tűzre az aprófát. Fényeskedve lobogott s vígan pattogott a tűz, az a bizonyos hőenergia, amiről annyit mesélt az iskolában. Kátya a „Bűn és bűnhődés”-t olvasta. Űristen, mi­csoda kilátástalan volt az élet! Kezét a könyvre téve. a kályhatűzbe bámult. Micsoda szörnyű volt az az éjszaka, amit Szvidrigaljov ott töltött a Bolsoj proszpekt szállo­dájában. Ez volt az a bizonyos szálloda, ahol Kátya éle­tében egyetlenegyszer együtt volt Besszonovval, talán éppen abban a szobában, ahol Szvidrigaljov űzte az időt óráról órára, de már tudta, hogy nem bírja leküzdeni borzalmát és életundorát. Ez az átok megtört, elhamvadt, elenyészett. És lehet végre -a- úgy, mint ő teszi most itt — nyugodtan ülni s olvasni a múltról, aprófát rakni a tűzre s hinni a bol­dogságban. A folyosóról folyvást jövés-menés hallatszott be, úgy látszik, Maszlovnál megint tanácskozásra gyűltek össze; az utóbbi időben esténként gyakran jártak hozzá min­denféle emberek és dühös vitáik lármája még Kátya szobájába is behallatszott. Maszlov, akármikor is végző­dött az értekezlet, a vendégeket a konyháig kikísérve, óvatosan bekopogott Kátyához: — Igazán lefeküdt volna már? Nem szegyelli magát: a tyúkokkal aludni menni, ki látta?..; És ez modern nő akar lenni..: hajjaj..: Makacsul nyomogatta a kilincset, és Kátya reszke­tett mérgében: Maszlov konok és veszettül csökönyös volt, képes volt reggelig ott állni az ajtóban. — Jekatyerina Dmitrijevna, de hiszen én csak szép csendesen melegedni szeretnék magánál egy kicsit;;. Ideges vagyok.:. Na, ne legyen olyan barátságtalan.:. Bufa dolog lett volna süketnek tettetni magát, hát végül is ajtót nyitott neki. Maszlov leült a kályhához, egész hasáb fákat rakott rá — pedig' mostanság mind­egyik aranyat ért — és rejtélyes mosollyal dörzsölgeive keskeny kezét a meleg vas fölött, a kozmikusán félel­metes ’nemi vonzásról elmélkedett fennhangon. E von­zásnak engedni gyönyörűség! Minden egyéb rohadt puri­tanizmus. S méghozzá Kátya szép, egyedülálló és — Maszlov kifejezése szerint — nincs lakója. Törhetetlenül meg volt győződve ,hogyha ma nem, holnap beengedi őt a takarója alá* ' 'tTaliitatíu&A "*•" 3 Kizsákmányoló volt a múltban...

Next

/
Thumbnails
Contents