Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-21 / 222. szám

Elkészült a talajvédelem hároméves terve Malinovszki-út). Palmiro Togliatti nyilatkozata a Tito—Gomulka találkozóról való együttműködés kifejiesz-Nyomban motorra ültünk, felkerestük a szajoli munká­sokat, Szikszai Pál beosztott­jait; Igaz, előzőleg a községi ta­nácsnál táboroztunk ,le in­formáció végett. A párttitkár és a tanácselnökheljmttes elv­­j társ nem sokat tudtak mon- I dani, ámbár úgy hírlik, nem 1924‘bem így beiéd rugók, hegy eihányed a gyereked 1957-bem takarodj ki az irodámból,., meg az anyád A ssajoli »öreg hatás*“ cs embertelenségeinek Olvasóink talán emlékez­nek még egy színes ripor­tunkra, amely a Szajoli Hal­­tenyésztő Állomás életéről számolt be. S arra is, hogy azt írtuk e tudósításban az állomás vezetőjéről: „Szikszai Pál 1955. óta dolgozik a telepen. Azelőtt halászfelügyelő, régebben ha­lász volt.” Mindezt Aztán egy hónappal a cikk megjelenése után névtelen le­velet hozott a posta Szajolból. Gyerekes betűiről mindjárt láttuk, feladója többet mar­­kolgathatja a viUanyelót. mint a tollat. A levél tartalma mégin­­kább elcsodálkoztatott, felhá­borított bennünket. Hadd idézzünk belőle néhány mon­datot: ...;. Kértem a munkabé­rem. Erre fel Szikszai Pál te­lepvezető azt a kijelentést tette, hogy takarodj ki az iro­­ddinből, !.. az öreganyád. Ezt onnan vettük, Egy névtelen levél nyomában Kiderül még egy s más ahogy Szikszai Pál akkor el­mondta. Becsületes embernek tartottuk, elhittük neki ezt a történetet, hogy ő bikony ha­lász volt a múltban. Sőt arra is gondoltunk, lám, ilyen a népi demokrácia, egy egysze­rű halászt „kiemel” a Föld­művelésügyi Minisztérium, halászfelügyelővé, majd' ál­lomásvezetővé lesz a munkás­­hatalom jóvoltából. a kijelentést öt munkatársam jelenlétében fejezte ki- Továbbá tudatom a szer­kesztőséggel, hogy Szikszai Pál a szerkesztőséget is félre­vezette..-. Nem halászmester volt, hanem intéző. Szerintem nem érdclmi azt a pozíciót, amit a népi demokrácia rábí­zott... mart az ilyen kizsák­mányoló, mint Szikszai Pál. visszavárja a múltat és sze­retné visszataszítani a mun­kásosztályt a rabszolgasorsba Elvtársi üdvözlettel: egy munkás." Eddig a levél. volt rossz kapcsolata Szikszai Pálnak az elnökhelyettessel, sokszor találkoztak egymás­sal. Csodálatos, hogy az ilyen látogatások után az elnökhe­lyettes nem vette észre, mi történik a Holt-Tisza partján, elzárva a falutól és a világ­tól. Annyit ugyan pedzettek a tanács vezetői, hogy Tóth Ba­lázs kulák Szikszai Pál testi­lelki szajoli barátja, meghogy a Haltenyésztő Állomás lo­vával sincs minden rendben. A munkások azonban már egészen másképp nyilatkoz-4 Az Országos Talajvédelmi Tanács elkészítette a talaj­­védelem hároméves tervét. A tervidőszak alatt összesen mintegy 230.000 holdon vé­geznek komplex talajvédelmi rendezést. Ez azt jelenti, hogy a ki jelölt területeken vízmosás-kötők építésével, meder-rendezéssel megaka­dályozzák a lerohanó vizek, áradó patakok talajromboló munkáját, a talaj megköté­sére sáncéinak, barázdálják a legelőket és fásítanak. Azo­kon a helyeken, ahol a talaj­­védelmi munkák érintik a varjút- vagy útvonalakat, megépítik a szükséges hida­kat, utakat is. Ezek a beruházások meg­adják a lehetőséget arra. hogy az érintett területeken levő gazdaságok — mező­­gazdasági nagyüzemek vagy egyéni parasztbirtokok — sa­ját földjeiken kiképezzék a szükséges terraszokat, elvé­gezzék a belső sáncod ásókat, talajrómázást és talajjavítá­sokat. A beruházások tehát csak részben oldják meg a talajvédelmet, a feladat vég­rehajtásának egyrésze a gaz­daságokra vár. Mindenek­előtt az 6 gondjulk lesz az új berendezések megőrzése és ápolása, amellett azonban gazdálkodásukat is úgy kell átrendezni, hogy az a most már megteremtett lehetősé­gek kihasználásával a talaj­­védelmet szolgálja; Mindez nem jelent a termelőkre anyagi megterhelést, de csak ilymódon hozhatják meg a Varsó (PAP). Palmiro Tog­liatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatot adott a Tito—Gomulka talál­kozóról a Trybuna Ludu szá­mára; Togliatti kijelentette töb­bek között: Igen nagy jelentőséget tu­lajdonít a Tito és Gomulka között Belgrádban lefolyt ta­lálkozó eredményének. Elsősorban a nemzetközi kapcsolatok fejlődése szem­pontjából. Jelentőségét fokoz­za az a körülmény, hogy a találkozó és a róla kiadott közlemény egy időbe esett a bonni Németországban Aden­auer kancellár és nártia vá­lasztási győzelmével. A szo­cialista Jugoszlávia világosan kijelentette, hogy állandó jel­legűnek tekintik a Lengyel Népköztársaság Odera—Neis­­se határát, ahogy azt Pots­­dnmban megállapították és hogy azt elismerte a német állam, amely ezen a határvo­nalon szomszédos I-engyelor­­szággal. Ez a nyilatkozat ko­moly csapást mér azokra a revanp-szándékokra. amelye­ket a bonni kancellár, a né­met nagyburzsoázia szócsöve nemcsak dédelget, hanem fennen is hirdet. — Ez a közlemény lerom­bolja azoknak az imperialista köröknek az illúzióit, amelyek arra számítottak, hogy az európai nemzetek békéje és jövője szempontjából döntő problémákban nem jöhet lét­re megegyezés a szocializ­mus útján haladó országok között. Ez a ■ közlemény két­ségtelenül erősíti az egész szocialista tábort. A Lengyel­­ország ét Jugoszlávia közöt­­nemzetközi síkon megindult együttműködés rámutat arra. hogy meg kell és meg lehet találni a megegyezés és a kö­zeledés eredményes formáit a béke európai erői között hogy olyan új irányt adjanak a nemzetközi politikának, amely véget vet a hideghábo­rúnak és meghozza az enyhü­lést. Adenauer válasz+ási győ­zelme. amely a szé’snséees st’anti elemek valamiféle ke­resztes hadiáratának ered­ménye, mindenki előtt rend­kívül élesen feltárja azt a ténvt, hogv ez a szükségsze­rűség fennáll az envhülés ér­dekében. Az enyhülés eléré­sében döntő fontosságú a szo­cialista országok együttmű­ködése. talajvédelmi berendezések a kívánt eredményt. A mun­kákra külön útmutatást is kapnak a termelők. Az Or­szágos Talajvédelmi Tanács ugyanis egy-egy területre a helyes gazdálkodási rendről úgynevezett tanulmányokat készít, amelyeket a megyei talajvédelmi bizottságok út­ján eljutat a szakigazgatási szervekhez. A hároméves tervidőszak alatt a következő területeken kerül sor talajvédelmi ren­dezésre: Szeikszárd környé­kén a Lisztesvölgyben, To­­kajhegyalján a Tarnavölgy felső szakaszán. Borsodban a Rakaca völgyében, továbbá Pécel és Csobánka községek határán, a Kapos felső sza­kaszán és mintegy 6000 hol­don a Duna—Tiszaiközj futó­­homokon. Ezeken a területe­ken csak a vízmosáskötő gátakba összesen mintegy 50.000 köbméter kőanyagot építenek. (MTI.) Pályázathirdelés Á Jászkun KISZ Együttes pályázatot hirdet szolnoki fiatalok számára, akik tehet­seget éreznek magukban énektanulásra. A pályázók szeptember hó 26-án (csütörtökön) délután 5 órakor jelenjenek meg a kulturotthonban (Szolnok, — A jelenlegi helyzetben jelentős mértékben kiszélese­dik a szocialista országok szo­lidaritásának és a munkás­­mozgalom, valamint a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének eszméje. Ez a szolidaritás valóban a meg­szilárdulás útján van és ugyanez áll a munkásmozea­­lom egységére és függetlenül a politikai vagy katonai szö­vetségekben való részvételtől A közlemény leszögezi, hogy a világ haladó erőivel Elmondja Ivan Csínye­­, nov. aki 1917 februárja óta tagja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) pártjának és a Szocialista Forradalom idején az 55. ezredben szolgált. 1917 októberében ezredem a. moszkvai katonaiküldöttek szovjetjének tagjává válasz­tott. Október 17-én korán reggel jelentkeztem a szovjet végrehajtó bizottságánál. A panaszok és bejelentések ösz­­szegyűjtéséveí biztalk meg. Egymásután jöttek a mun­kások és felhívták figyel­münket a munkáltatók ke­gyetlenkedéseire, az élelmi­szer spekulánsok garázdál­kodásaira és más hasonló dn’gcikra. Reggel összegyűlt a szovjet bolsevik szervezete és megvitatta a súlyos gazda­sági helyzetet. Egyes gyárak­ban már hosszú ideje áll a munka. Nincs nyersanyag és nincs miből fizetni a munká­sokat. A tanácskozás alatt gyakran kaptunk híreket a frontról: a . katonák továbbra is a háború ellen szállnaik síkra, 25.000 lengyel megta­gadta a harcot.:: A burzsoá diktatúra meg­döntésének 'előkészületei tar­tották lázban a bolsevikokat. Lenin fegyveres felkelésre szólította fel a népet. A ke­rületi bolsevik szervezetek összeállították az olyan moszkvai gyárak és intézmé­nyek jegyzékét, amelyeket az eisők között kell elfoglal­nunk. Ezek közé tartozott az ÁJ ami Bank is, amellyel ké­sőbb közvetlen kapcsolatba kerültem. A bolsevikek egyre szele­tesének módjait meg kell és meg is akarják keresni Kí­vánjuk, hogy a jugoszláv és lengyel elvtársaink ezen az úton haladva, eredményesen járuljanak hozzá az összes demokratikus és békeszerető erők közötti megértés és együttműködés politikájának megvalósításához. Ez az a po­litika, amelyet az SZKP XX. kongresszusa oly világosan meghirdetett ég amelynek megvalósítására sürgető szük­ség van. (MTI) kát végeztek. Az agitátorok felvilágosították a tömeget, hogy meg kell változtatnunk a föld-magántulajdont, hogy államosítani kell a fontos iparvállalatokat és be kell vezetni a munkásellenőrzést. A bolsevik párt eszméi a katonák közé is eljutottak. Gyűléseket tartottak a gyá­rakban és üzemekben is. — Agitátorok járták a falvakat és a párt újságját terjesztet­ték a parasztok között. Moszkvában a párt segít­ségével csaknem minden gyárban felfegyverezték a munkásokat és megszervez­ték a Vörös Gárdát. S eljött a szovjet hatalom győzelméért vívott fegyveres harc napja. Október 25-én a moszkvai szovjet fehértermében össze­gyűltek a küldöttek és még­ha Ugatták a pé terv ári jelen­tést: a hatalom a szovjetek kezébe ment át! Este a moszkvai munkás és katona küldöttek szovjet­jei együttes ülésén megala­kult a katonai forradalmi bi­zottság. A bizottság a követ­kező felhívást tette közzé: ,.A péfiervári forradalmi mun­kások és katonák, élükön a pétervári munkás és katona küldöttek szovjetjével — hangzott a falhívás — döntő harcot indítottak a forradal­mat eláruló ideiglenes kor­mány • ellen. A moszkvai ka­tonák és munkások köteles­sége. hogv támogassák pé­tervári elvtársaikat ebben a harcban...” F,gy másik röp­­iratban a katonai forradalmi bizottság 'kijelentette: „Az egész moszkvai helyőrséget haladék tálamul harckészült­ségbe kell állítani. Minden csapategységnek készen kell állnia, hogy a katonai forra­dalmi bizottság első szavára harcba induljon. Késő éjjel ezredem felfegy­­versett katonáival a katonai forradalmi bizottság utasítá­sai alapján, az „Utro Rosz­­szii’1 című lap szerkesztősé­gébe indultam, s közöltem a lap betiltására vonatkozó határozatot. így fejezték be működésüket Moszkva többi burzsoá lapjai is. A helyzet Moszkvában egy­re feszültebbé vált. A moszk­vai katonai körzet parancs­noksága és a fehérgárdista „Közbiztonsági Bizottság” maga köré csoportosította az elitenf orradalmi erőket. A junkereik és az ellenforra­dalmár tisztek katonai pro­­vokációkba kezdtek. Amikor október 27-én a forradalmi katonák egy csoportja a moszkvai szovjet épületének védelmére sietett, a junke­rek megtámadták őket és a Vörös-téren kézitusa kezdő­dött. A forradalmi csapatck áttörték a fehér gárdisták láncát és eljutottak a szov­jethez. Ezen az éjszakán a kato­nai forradalmi bizottság meg­bízásából visszautaztam ez­­redemhez. Parancsot vittem, hogy ezredem tüzérsége azon­nal készüljön fel a harcra. Útközben azonban a junke­rek fogságába kerültem. — Alig tudtam elrejteni az írá­sos utasítást. Motozás kői­ben megtalálták a párfbélye­­gemet, & így letartóztattak. tak Szikszai Pálról. Megtud­tuk azt is, mi történt június 18-án az irodában. Tóth Ignác napszámos em­ber kopogtatott be akkor, mi­vel a bérét 17-én meg kellett volna kapnia. A levélből már ismerik olvasóink, milyen embertelenül zavarta ki a te­lepvezető úr a munkásembert. Tóth Ignác természetesen mit tehetett mást, megalázot­­tan kisomfordált. Testi hibá­val rendelkező ember, nem mert visszaszólni, annál is in­kább, mert egyszer már ha­sonló eset miatt főbe vágta Szikszai PáL A munkások se igen szóltak semmit. Pedig lett volna mi­ről. Régóta nem tetszett már nekik, hogy a telep lován vendégeket, furikáztat a telep­vezető, míg a munkások testi erővel hordják ki az élelmet a halaknak. A lovat kíméli talán Szik­szai Pál? Dehogyis. Hiszen dolgozik a ló is Lajkó Lászlónál, akinek kölcsön adta Szikszai Pál a két kocsival és a két felszere­léssel együtt. Annyi bizonyos, Az pedig egy másik levél. A Nyíregyházi Járás Pártbi­zottságtól kaptuk, ahonnan tudakozódtunk Szikszai Pál felől. Szószerint közöljük a le­vél idevonatkozó részét: „:.. Szikszai Pál, ibrányi születésű személy ügyében a vizsgálatot elvégeztük. Ez a személy Ibrány község­ben volt intéző, aki a beosz­tott munkásokkal embertele­nül bánt. Megkérdeztük Kató Benjámin, Szász Béláné. Tóth László, Tarr Mihály, Fekete Csak november 2-án az ellen­­forradalom leverésének kez­detén, szabadultam. Ezidő alatt a forradalmi csapatot elfoglalták a polgármesteri hivatalt, a főpoetát, a távír­dát, a telefonközpontot, szét­verték a Kreml-ben meghú­zódó junkereket. A moszk­vaiak segítségére újabb pé­­pétervári vörösgárdisták. kronstadti tengerészek és környékbeli munkások érkez­tek. Szabadulásomkor első utam a katonai forradalmi bizott­sághoz vezetett. Útközben el­olvastam a bizottság kira­gasztott kiáltványát: „A for­radalmi csapatott győzedel­meskedtek! A junkerek és a „fehér gárda” tagjai letették a fegyvert. A „Központi Bi­­zottság*' feloszlott. Minden hatalom a katonai forradalmi bizottság kezében van ;;." A bizottságban újabb fel­adatot kaptam, ölvén kato­nával az Állami Bankhoz küldtek és kineveztek a bank megbízotti ának. A bankban székelő junkereik harc nélkü' megadták magukat. A jun­kercsapat parancsnokától át­vettem a bankban őrzött ér­tékeket. készleteket. A további munkámról jegy­zetfüzetem tanúskodik: November 16 A junkereke1 és a fehét-gárda tagjait le­­fegjn'ereztük. A harc elcsen­desedett. November 17. A város nyu­godt. A bankban dolgoztam (a szovjet utasításai alapján pénzt utaltam kit November 18. Megalakult a moszkvai katonai helvőr­­ség Úi törzslcara. Üdvözletei küldtünk Lenin elv társnak. „tengere” nem rossz üzlet lehetett Laj­­kó Lászlónak, mert a saját lo­vát éppen árusította, hogy ott jártunk. Jól gondolkodott. Minek tartson ő lovat, amikor ott az állomás, sőt még takar­mányt is kap vele. amit szin­tén a Haltenyésztő Állomás kaszáltál le napszámosokkal. Mégiscsak gavallér ember ez a Szikszai Pál (nem afféle bugris, aki nem tudja, mi az illem), ha az állam vagyoná­ról van szó. No. nem így persze, ha a munkások tesznek jót valaki­vel. Smiri István halászmes­ter kölcsöíi adta a csónakot gyékényt vágni. Kétségtelen, ehhez nem volt joga Smiri­­nek, de Szikszai Pálnak sem ahhoz, hogy így vonja fele­lősségre a halászmestert. — Úgy a rugdosok, ha mégegyszer ilyesmit teszel. A munkásokhoz való ke­gyetlen, nérói viszonya csak egyszer változott meg, az el­lenforradalom idején. Akkor szénszóval biztatgatta beosz­tottjait; — Menjetek, alakítsátok meg a Kisgazda Pártot. Péter ibrányi lakosokat, to­vábbá a községi tanács VB el­nökhelyettesét, Ferenczi And­rást. akik a múlt rendszerben Szikszai Pál keze alatt mint munkások dolgoztak. Ozv. Szász Béláné elmond­ja, rendszeres szavajárása volt a nők szidalmazásakor: úgy beléd rúgok, hogy elhányod a gyereked és elönt a vér. (Ezt nagyon drasztikusan fejezte ki.) Tarr Mihály elmondja, hogy 1924-ben. egy szüret ah halmával szőlőlcaróvnl úgy el­verte öt Szikszai Pál, hogy még ma is nyomorék bele (ge­rinctörés. a végbele még ma is kijár). Szülei földje 40 holj szántó, 8 hold szőlő, s ezenkívül 10é hold. egyházi birtok volt.” Nem lehet anélkül olvasni ’zeket a mondatokat, hogy el ne ragadia az embert az in­dulat. Különösen akkor, ha egy volt intéző még 1957-herj is ugyanazt leheti, amit 1924- ben. Meddig büdöbudik még a hat ? Dehát hogy került ide ez a> ’mber. Erre a harmadik levél ad választ. A Földművelés­ügyi Minisztériumtól — » haltenyésztő állomás felette* szervétől — kaotuk, ahonnan szintén felvilágosítást kér­tünk. A minisztérium közli, leve­lünket álküldte a Haltenyész­­‘é=i Kutatóintézetbe, ameiy ■Szikszai Pállal munkavi­szonyt kötött. Enyhénszólva fun-sa. hogy a Hal tenyésztési Kutatóinté­zet még ezideig — három hó­nán után — egy árva sort sem válaszolt. Szólás-mondás: fejétől bűz­lik a hal. De meddig még? Mikor veszi észre végleg Szikszai Pál, s vele együtt a Halte­­nvcszfési Kutatóintézet illeté­kese. hogy az ő világuk örök­re letűnt? BORZÁK LAJOS (kiádd berendezések és tartozékok: erősítők, h.ngszórók. mikrofonok, stb. beszerezhetők a Pos,a dZdud Kirendeltségéuél Szolnok, Beloiannisz u. 11 Ugyanitt televízió vevő­­készülék és antenna elő­­jegyeztethető. 3 ÁLLAMI GAZDASÁGOK! 2 TERMELŐSZÖVETKEZETEK! 2 GÉPÁLLOMÁSOK! 4 2 Traktorvontatású velögepek, mütrágyaszórógépek,- tárcsás boronák, gereblyék. — Lóvonfatású fűkaszá-2 lógépek, gereblyék használtan kaphatók: 3' MŰSZAKI ANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÄL-3 LALAT szaküzletcbcn, Budapest, VI. Ncpküztársa- 2 ság-útja 28. Telefon: 123—894. -fTmrmiTTnTHmT?HmTrTrHTrT?TfrtTTTTTimTr?TTm ^“Mosskua 1917 októberében sebbkörü tomegagitációsmun-Mindennefe meg van a maga magvarázala

Next

/
Thumbnails
Contents