Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-21 / 222. szám

A nap kél: 5.518 h-kor, nyugszik: 17.45 h-kor. — A mezőtúri kultúrotthon színjátszói tegnap este mu­tatták be a Mikszáth írásából színpadra írt „Szépasszony madara” című bárom felvo­­sásos színdarabot. Az eiőa- Sást 22-én, vasárnap megis­métlik. — A jászberényi Palotási lános ének és zene együttes tagjai október 5-én, a szol­noki Járműjavító vállalat tulturtermében, a Fűtőház lánc és énekkarával közös hangversenyt rendeznek. — Ugyanezt a közös hangver­­lenyt még ez év november 10-án Jászberényben is be­mutatják. —* A tiszaföldvári KISZ »zervezet szeptember 21-én, H belterületi knlturházban fcReguta bált” rendez. — Ma este Karcagon, a ,.Rákóczi” kulturotthonban a Szigligeti Színház bemutatja a ..Paprikáscsirke” című szín­darabot. A védőoltásról Szolnok város területén má­sodik védőoltás lesz járványos gyermekbénulás ellen szep­tember 23-tól 28-ig mindennap az alábbi helyeken: Megyei rendelőintézet (Hő­sök tere 2—4.) VII-es számú kapu, d. e. 8—12-ig, d. u. 3— 7-ig. VII. kerületi csecsemő­tanácsadás Vöröshadsereg út 11. d. e. 9—11-ig, d. u. 4—7-ig. I-ső kerületi rendelő, Rozma­ring u. 2. d. u. 3—7-ig. Oltásban részesül minden félévtől 6 éves korú gyer­mek. Első oltás ismét lesz. ezek a második oltást októ­berben a harmadikat tavasz­­fczal kapják. 6 évnél idősebb gyermekek is jöhetnek oltás­ra. Minden gondos szülő beol­thatja gyermekét gyermekpa­­ralizis ellen! Hajnali razzia a martfűi országúton Miért van sok közlekedési baleset a 44-es számú útvonalon? Á járási rendőrkapitány­ság egyik szobájának falán térképen fekete, piros, fehér zászlócskák jelzik a balesetek színhelyét. A térkép előtt az egyik rendőrtiszt megjegyzi: — Nagyon sok baleset for­dul elő a 44-es számú fő köz­lekedési útvonalon. Vajon mi ennek az oka? — mire a má­sik rendőrtiszt azt válaszolja' — Menjünk ki holnap haj­nalban, s keressük meg az okát. * Másnap hajnalban rendőr­autó áll meg a Martfűi Tégla­gyár közelségében. Az egyik rendőrtiszt kiszáll, s azt mondja: — Sok dolgozó jár Tisza­­földvárról a Martfűi Tisza Ci­­oőgyárba. Most, 6 órakor lesz a váltás. Előtte is, utána is -ok kerékpáros halad ezen a? 'lton. Figyeljük meg, betart­­iák-e a közlekedési szabályo­kat? — Alig hangzottak el szavai, felbúg a .gyári sziré­na, s a dolgozók — ki autó­busszal, ki gyalog, de talán a legtöbben — kerékpárral in­dulnak haza; — Már jönnek is. íme az első csapat. Négyen jönnek a kövesúton egymás mellett. El­foglalják az egész úttestet Ha most hirtelen egy autó jönne, s nem tudna fékezni talán három, de kettő bizto­san baleset áldozata lenne. Fénykénezőgép kattan a haj­nali szürkületben, kissé távo­labb rendőr állítja le a kerék­pározókat. Először vitatkoz­nak, majd később egymásulán diktálják be a neveket. To­kod: Ferenc, Tóth Lajos, Vá­mos Ferenc és Tóth József ti­szaföldvári lakosok. Rosszul esik nekik, hogy a rendőr fel­írja őket és büntetést kell fi­zetni, de a figyelmeztetés amely ez esetben 2—3 napi keresetükbe kerül, a saját ér­deküket. testi épségüket és mások biztonságát védi. Van olyan is. aki barátiát, vagv munkatársnőjét viszi kerék­párján. Nyilván, ezzel is kihá­gást követ el, mert a kerék­párvázán ülő egyén akadá­­'vozza a kormányzást, s veszé­­'vezteti a közlekedés bizton­ságát. Láttunk olyanokat is, ■----------------------------------------------­akik hatalmas batyukat akasztottak a kormányra és vázra. Ezek szintén ugyan­abba a hibába estek, mint az előbbiek. Mondanom sem kell, ezek is heves vitatkozás­ba kezdtek. A délutáni műszakváltásnái az ellenőrzést a martfű—rá­­kócziujfalui útszakaszon tar­tották meg. Hasonlóképpen sok-sok szabálytalanságot le­hetett tapasztalni itt is. Patai Ferenc és Csontos Ferenc rá­­kócziujfalui, Kulcsár Bálin! Oorkó Ferenc kengyeli lako­sok szintén figyelmen kívül hagyták, hogy csak egymás­után, a kövesét szélén 1 me­tres szakaszon belül szabad kerékpározni, egymásmellet!. * az úttest közepén haladtak kerékpár j ukkal; — Voltak olyanok is, akik — mikor észrevették az ellen­érzést — inkább visszafordul­­‘ak. de a legtöbben kerülő úton folytatták az útjukat Csakhogy azzal nem számol­tak, hogy amikor ismét vissz­térnek a köveeútra, újabb rendőr elvtárssal találják ma­gukat szembe. Itt.aztán kide­rült, hogy miért tértek ki az ellenőrzés elől. A kerékpár­jukról hiányzott a csengő, nem volt rajta fék, s az ritka­ságnak számított, amelyiken lámpa volt. Azokat az embereket, akik szabálytalanul közlekedtek, megbüntetik. A büntetés XO forinttól 500 forintig terjed. Egy-egy ilyen kihágás alkal­mával általában 60—80—100 forintra büntetik meg a hely­telenül közlekedőket. Utána aztán könyörögnek, hogy en­gedjék el a büntetést. S ha ezek az emberek gondolkoz­nak, 5 nem követnek el sza­bálytalanságot, soha még csak szóváltásba se kerülnének a rendőrökkel. Ezekután érthető, hogy miért volt ebben az évben ezen az útvonalon három ha­lálos és több súlyos közleke­dési baleset; — CSIFE — Eg y követett és egy követendő példa Államunk súlyos millióikat költ a megnövekedett lakás­­szükségletek kielégítésére. — Mégis sok an hanyagul bán­nak a megkapott állami la­kással. Nem vigyáznak an­nak tisztaságára, épségére, úgy vannak vele, majd ki­javítja az illetékes szerv, hisz azért van, no meg fizet­jük a négyzetméteremként ki­szabott lakbért. Sajnos sokan vannak, akik így gondolkoznak. Még az a jó, hogy nem mindenki. örömmel lehet tudomásul venni az olyan egészséges kezdeményezést, mint a Ság­­vári körűt új házaiban tör­tént az utóbbi hetekben. A „D’‘ épület 3. lépcsőház III-ik emeletének lakói, Olasz Feremcné és Falusi Zoltánné kezdeményezésére az élpiszkolódott lépcsőházat öntevékenyen ki meszelték. — Ugyanis a beköltözés után még folyt némi munkálat s így bizony a festés nem ma­radt ép. A lakék tudták. Megállapították az idei borszőlő, must és az újbor felvásárlási árát Az élelmezésügyi miniszter megállapította az idei bor­szőlő, must cs új bor felvásár­lási árát. Az új árak az 1957/ 58. gazdasági évre minden felvásárló szervre kötelező érvényűek; A rendelet szerint a bor­­feldolgozásra alkalmas idei termésű szőlők árai változat­lanok, a tavalyival azonosak. A must árát a tavalyihoz mérten, általában cukorfo­konként 1—6 fillérrel emel­ték, mégpedig a tokajhegyal­­jai borvidéken 6 fillérrel, a jobb minőséget adó I/B kate­góriájú területeken (Eger, Badacsony, Balatonfüred. stb.) cukorfokonként 2 fillér­­cél. Az ország egvéb területén pedig cukorfokonként egy fil­lérrel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 28 cukorfokos mustot alapulvéve az egyéb területeken literenként 20 fil­lért, a kiemelt minőségi terü­leteken 40 fillért. Tokajhegy­­alián pedig 1,20 Ft-ot emeltek literenként. Az újborok árában változás, emelkedés a seprős és egyszer fejtett boroknál lesz, mégpe­dig maligándfokonként, álta­lában 2—3 fillér. A kétszer fejtett borok ára általában a tavalyihoz hasonló. Borfeldolgozásra alkalmas szőlőt ezenkívül mustot cs bort ezév október 31-ig csak íz állami pincegazdaságok vásárolhatnak. A földműves­­izövetkezetek majd csak ez­után; Az értékesítési szerző­léssel a szőlőtermelők a hi­vatalos állami szabadfelvá­­árlási árnál 10 százalékkal nagasabb árat kapnak; A jobb minőségű borok után — a szerződéses ég a ;7.abad fel vásárlás) tételek lián Is —, ha azok az előírt maligánd fokot elérik, további 10 százalék, ha ugyanakkor ezek a fehér- és vörösborok fajtiszta jellegűek, az állami pincegazdaságok további 5 százalék felárat fizetnek. Az árrendelet jutalmazni kívánja a termelőszövetkezeteket, ter­melőszövetkezeti csoportokat, valamint az egyéni szakcso­portokat, mégpedig olyan for­mában, hogy az előbb felso­rolt minőségi feltételeken túl­menően — amennyiben szőlő­ből legalább 70 mázsát, a mustból pedig legalább 50 hektolitert egyöntetű minő­ségben átadnak — további 3— 5 százalékos minőségi felárat kapnák; Muskotályé» tételekért a termelőket továbbra is 30 szá­zalékos felár illeti meg. Az ismertetett felárakat a rende­let értelmében mindig a sza­­badfelásárlási alapárhoz keli számítani. A borfeldolgozásra alkalmas szőlőt, mustot, új­bort az állami pincegazdasá­gok kijelölt telephelyeiken veszik át a termelőktől. Ha a szerződésesen termelő helye az átvevő telephelytől 5 kiti­néi nagyobb távolságra esik, akkor a termelő fuvardíj­­megtérítés illeti meg. hogy egyhamar nem kerül­het sor a tatarozásra, hisz ott vannak az új lakások, amit annyi és annyi család vár már, tehát munkaerőt nem lehet elvonni; A festés után virágtartók­kal és virágokkal díszítették a lépcsőházat. A kezdemé­nyezés nem maradt egyedül. A sízemban lévő épültet lép­­csöházánalk házmestere kö­vette a jó példát, s a lakók­kal együtt végig meszelte a három emeletet. A kezdemé­nyező emelet házmestere is, közösen a lakókkal, a többi emeletet is lemeszelte. Nagy munka volt. Aki nem meszelt, az súrolta a lépcső­­házat. Szépítették, csinosí­tották a lakók mindennapi hajlékukat, mert a tisztaság­­szeretetük is megkívánta. Itt nem is kell félni, hogy herdálják a nehéz pénzen épített lakásokat; Persze, -koránt seim kell azt hinni, hogy ez a tevé­kenység mindenki tetszésé­vel találkozott, mert voltak olyanok is, akik váltig han­goztatták, hogy ..azért van a KIK, csinálja meg az a mun­kát.- Kár rászoktatni őket. majd mindent nekünk kell csinálni.’1 A kezdeményezőket azon­ban nem befolyásolták ezek a megjegyzések, mert úgy voltak vele, nem a KIK-nek. hanem martának csinálják. A ocl da követők is úgy véle­kedtek. És igazuk volt. Ma szép tiszta, kellemes lépcső­házban mennek fel szeretett otthonukba és munka után élvezik a tiszta lakás meg­nyugtató örömét. — ab — fl szerhesz'öség közli Aki szemüvegjét (erős di­­optriáju, távolbalátó szem­üveg) Szolnokon, a Ságvári út sarkán elvesztette, szer­kesztőségünkben átveheti egy becsületes megtaláló jóvoltá­ból. Tiszavidék Szerkesztősége A tárgyalóteremből Nagyvonalú Korábban már tudósítást altunk Csathő István tiszaje­­női boltvezető bűnügyéről, melyet a bíróság a napokban tárgyalt; Csathó hosszú éveken ét kereskedősegédként több munkahelyen dolgozott; A múlt év szeptemberében a Ti­­szajenői Földművesszövetke­zet önálló boltvezetője lett. Bgyszemélvben volt felelős ebben az üzletben, mint el­adó és átvevő. Az ellenforradalmi zűr­zavart úgy igyekezett kihasz­nálni, hogy ebből saját ma­gának vagyoni hasznot bizto­sítson. A napi bevételt októ­ber egyik napján nem fizette bé, hanem magánál tartotta Később a kasszából nagyobb öszegett vett ki, s a szolnoki ..Béke” étterembe ment mu­latozni. Ezt több alkalommal megcsinálta hetenként. Az elhangzott tanúvallomá­sok szerint volt olyan alka­lom, amikor százforintost adott a zenészeknek. Nem volt ritka az sem, hogy a pin­céreket magas borravalóval jutalmazta. Csathó mulatozá­sa hamarosan feltűnt igen sok embernek, felfigyeltek nagyvonalúságára. A lakosság panaszkodott, hogy napokig nincs nyitva az üzlet. Az FMSZ megyei központja vizs­gálni kezdte az ügyet, leltárt rendeltek el; Kiderült, hogy két hónap alatt, szeptember­től december elejéig 28 ezer forint hiány keletkezett. Csa­thó úgy nyilatkozott, hogy ez lehetetlen, s ellenőrző leltárt kért. Ez kellett időhúzásnak. Alig hogy elmentek az üzlet­ből a vizsgálók, magához vett ötezer forintot, beutazott Szolnokra, ismét a „Béké”-be és bejelentette a dolgozóknak, hogy megjutalmazza őket. Felkereste egyik régi isme­rősét is a Szolnoki Fóldmű­­vesezö vetkezet mezőcazdaftéet szaküzletében. Egy óvatlan pillanatban az üzlet pultjáról elemeit 3 db értékes vidia­­kést és azokat eladta. Ezután vonatra ült, eluta­zott Győrig, de ott szökési tervében megakadályozták a hatóságok és visszaszállítot­ták Szolnokra. Kérésére az újabb leltáro­zást teljesítették és kitűnt, hogy a tényleges hiány 59 950 forint. A tárgyalás' befejeződött. Társadalmi tulajdon sérelmé­re ismételten elkövetett sik­kasztás, valamint tiltott ha­tárátlépés bűntettének kísér­lete miatt Csathó Istvánt 4 évi börtönre, 3 évig egyes jo­gainak eltiltására ítélte a bí­róság. Ugyanekkor kötelezte a keletkezett kárérték megté­rítésére. Az ítélet Jogerős, az elítélt belenyugodott a büntetésbe. v ' ‘ " • «S Kvvács = TÖRÖKSZENTMIKLÓSI | I i!imimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiif!iiiiiitmiiiii<"""iin>= • = / \l udósitónktólj | ! I R Á 0 O A Hazafias IS éo front kezdemény esésére — Strandfürdő létesítése — A Hazafias Népfront városi bizottsága az elmúlt héten vé­leménykutatás céljából érte­kezletet tartott. A város dol­gozóinak minden rétege kép­viseltette magát. Fazekas Fe­renc megnyitó beszéde után Lázár Barna ismertette, hogy milyen létesítményekkel gaz­dagodott a város a felszaba­dulás óta. Például új gépállo­más létesítése, gépgyár bőví­tése, gimnázium, szülőotthon, bölcsőde, óvoda stb., s most épül a Hunyadi úti iskola. Városunk dolgozói igen hiá­nyolják — mondotta Lázár elvtárs —, hogy nincs strand­fürdőjük. A beszélgetések alapján az a vélemény alakult ki, hogy helyi kezdeménye­zéssel — erővel meg lehetne valósítani. Legalább egymillió forintot kell összegyűjteni pénzben és társadalmi mun­kában. A felszólalóknak egyönte­tűen az volt az álláspontjuk, hogy már hamarabb kellett volna e kérdéssel foglalkozni. Érdemes lenne gyógyvizet keresni, mert akkor komoly fürdőhellyé válna a város, s megnövekedne az idegenfor­galma; Mező elvtárs hozzászólásá­ban elmondotta, hogy a gép­gyár dolgozói hajlandók ezt ay. akciót támogatni. Javaslat hangzott el, hogy rendezzünk tárgysorsjátékot, kulturális rendezvényeket és ezek be­vételét lg fordítsuk erre a célra. Igen szép példát mutat a Bethlen úti iskola nevelő­testülete. akik 4000 forintot ajánlottak fel. A felszólalók javaslata, hogy ezt a mozgal­mat a dolgozó parasztság kö­rében is szélesíteni kell, s re­méljük, hogy a mozgalon­­jelentőségéhez híven a lakos­ság minden rétegénél támo gatásra talál. Pár szót a várostörténeti kiállításról Mint már közöltük a Tisza­vidék hasábjain, Törökszent­­miklóson várostörténeti kiál­lítás nyílt, melyet közel két­ezren tekintettek meg. A vendégkönyvi bejegyzések szerint megnyerte a látogatók tetszését. Molnár Eszter a következőket írja: — „Több ilyen kiállítást kellene ren­dezni egy évben, mert ezzel segítenénk az ifjúságnak meg­ismerni a város történelmét.” Több látogató ■ kívánsága hogy a városban rendezzenek be állandó jellegű múzeumot. A szakkör a gimnáziumba: ideiglenes helyiséget kapott, ahol folytathatja tevékenysé­gét és a látogatók rendelke­zésére áll. A lelkes kis cső oort azonban nagyobb meg­értést és támogatást érdeme' Be lehetne vonni a fiatalok;! is, akik szívesen végezne ilyen munkát, kutatnak a tö> ténelmi emlékek, ereklyé , után. s ez a tanulásukat is megkönnyíti. Fontos, hogy szakkör munkája nagyot') nyilvánosságot knnjon, hisz« ", városunk dolgozói nagy ér­deklődéssel vannak irántuk. Megtanulta becsülni a hazáját Bódi Imre velem szemben foglalt helyet. Az életéről be­szélt, az eltelt kilenc hónap tragédiájáról. 1957. augusztus 29-én érkezett vissza a „sza­bad világ”-ból hazájába. Ahogy néztem szőke hullá­mos haját és hallgattam be­szédét, arra gondoltam, hogy milyen mérhetetlen pusztulást és kárt okozott az ellenforra­dalom ifjúságunk életében. Látszik rajta és érezni beszé­dén, tisztában van azzal, hogy vétett hazája és népe ellen, holott azok nem szolgáltattak okot erre. Fiatal, 21 éves. Tiszapalko­­nyán központi fűtés-szerelő. Nem is gondolt arra, hogy ki­menjen. Meg volt elégedve életmódjával, hiszen 1600— 2000 forintot keresett havon­ta. Azon a két napon barátja munkahelyükre pálinkát ho­zott. Inni kezdtek. A mámo­ros hangulatban vetődött fel, hogy most sokan kimennek külföldre, ők Is elmennek, „vesznek majd autót és haza­iönnek”. 1957. január 18-án átlépték az osztrák határt. Első éjszakájukat egy kis faluban töltötték, másnap a kaltenenburgi lágerbe kerül­tek, ahol kétezren voltak. Szerettek volna dolgozni, de nem kaptak munkát. Egy bi­zottság Angliába toborzott bányászokat. Ök is jelentkez­tek. Úgy látszik, az angolok éltek a gyanúperrel, hogy nem mindenki bányász, itt új­ra osztályozták a jelentkezet­teket szakma szerint, így ke­rült a vasasok csoportjába egy nagy vasgyárba.:: Volt közöttük mérnök, orvos, akiknek a diplomáját nem is­merték el és ők is azt a mun­kát végezték, amit a többi. Kaptak egy lapátot és hány­ták a salakot, vagy szedték össze az ócskavasat. Heti 48 órát dolgoztak és 5 fontot ke­restek. Ez éppen arra volt elég, hogy éljenek belőle. Az angol munkások nem szeret­ték őket és nem törődtek ve­lük. A lágerben 23-an volt; egy szobában, szekrényt ; nem volt. A disszidál*ak k zött nagy volt az elkeseredt > Most érezték igazán, mit je­lent a haza, a család, bai - tok, ismerősök, a magyar s. amikor körülöttük mind«, n idegen. Egyre erőteljesebb ' jelentkezett a vágy bent hogy hazamenni, minél előbb. Jelentkezett is a magyar kö­vetségen, még március 81- előtt. Londonban tál átkoz; 1 olyan magyarokkal, akik k kerültek a lágerből dolgoz: . munkahelyüket azonban o!' hagyták, mert nem jól kere tek. A lágerbe már nem mt - hettek vissza. Az életük e­­után csavargásból és lopási') 1 szerzett holmik értékesítésé­ből állt. Elhatározta, hogy bárr módon is, az utazási költség! összegyűjti. Heti 70—80 ór dolgozott, még vasárnap í Tizenegy fontot keresett hi ­tenként, amiből 6 fontot fél tudott tenni. így érkezett < augusztus 21., amikor ein dúlhatott hazafelé. A többié1 . akik kint maradtak sírtak, h i ■ szén mindenki szeretett volr, i jönni, de odakint nagy a pr< paganda, hogy aki hazameg internálják, bebörtönzik. C) nem bánta. Augusztus 29-é érkezett haza, családjához Felkereste volt munkahelyié' ahol örömmel fogadták és közölték, hogy visszaveszik. Most volt a többi fiatallal együtt sorozáson, ahol kato nai szolgálatra alkalmasnál, nyilvánították. Mint mondja, most má nuskával sem lehetne ót eb bői az országból elzavarni. H; kell, fegyverrel is védeni fog­ja ezt a hazát, melynek oh sokat köszönhet. A kilenc hó­nap viszontagságaiból sajá maga győződő*! meg arról hogy — amint mondotta — s nyugati „paradicsom” enyhén szólva, egy kicsit már rom­lott; Szabó Imre A gYermekvárosért A Szolnoki Vörös Csillag filmszínház 22-én, vasárnap, délelőtt fél 10 és 11 órakor matinéelőadásokat tart. Az előadások teljes bevételi MOKÉP a Gyermekváros lésére adományozza. Szerkesztőségi közlemény A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy szep­tember 18-i „A Talajcrőgaz­­dájkodási Vállalat tolvajai” című cikkünkben szerepló Pásztor József törökszent­miklósi lakos foglalkozása trágyafelvásárló.

Next

/
Thumbnails
Contents