Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-20 / 221. szám

mfitdi hírek Alexandria (Reuter). Al­bert Bryan szövetségi bíró helyt adott annak a kére­lemnek, hogy halásszák egy korábbi végzésnek vésrehai­­fását, amelynek értelmében hétfőtől kezdve együtt ta­nulhattak volna néger és fe­hérbőrű diákok négy virgi­niai Iskolában. Arlington me­gyének ebben a négy. eddig kizárólag íéhérbőrűek által látogatott iskoláiéban hé’ néger diák szándékozik ta­nulni. Egy iskolaszéki ügy­véd bejelentette azonban ha a szövetségi bíró végzési értelmében a hét néger diák megjelenik az iskolában, ak­­kér a több mint ötezer fe­hérbőrű diákot oktató isko­lákat be keli zárni, mert az állami törvény elrendeli az állami pénzeik megvonásé’ minden olyan iskolától, ahol négerek és fehérbőrűéit együtt tanulnak. Bryan szö­vetségi bíró erre engedélyez­te saját végzése végrehajtá­sának elhalasztását addig amíg a fellebbviteli bíróság nem dönt az iskolaszék fel­lebbezésének ügyében. Washington (MTI). Serit tábornagy új thaiföldi kor­mánya biztosította az Egye­sült Államok bangkoki nagy­­követségét, hogy Thaiföld to­vábbra is a SEATO tagja marad és,-a miniszterelnök politikáját követi — közli az AP. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szó­vivője azonban sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a thaiföldi helyzet „cseppfolyós állapotban van.’* Kanton (Uj Kína). Kan­tonban kedden letartóztattak eg„- kuomintang kémet, aki­nél amerikai gyártmányú időzített bombákat találtak A kuomintang-ügynök bom­bamerényieteket akart elkö­vetni. — Szeptember 9-én Sunghuban egy másik kuo­­mintag-ügynököt is letartóz­tattak, aki kémkedést foly­tatott. London (DPA). Az Északi­tengeren és a La Manche­­csatornán megkezdődött a NATO tagállamainak had­gyakorlata. — A hadihajók, r lelvek között most először vannak ott a nyugatnémet hadiflotta egységei is, a ..maradjatok szilárdak’' el­nevezésűéit hadgyakorlatán vesznek' részt. (MTI.) »<>■ Az indiai alelnők Peringben kés egymás mellett élés kül­Peking (TTj Kína). Mint je­lentettük, Radhakrisnan, In­dia alelnöke szerdán délután Pakingbe érkezett. A pekingi repülőtéren mondott beszé­dében hangsúlyozta, hogy In­dia és Kína kétezer éven át szoros kulturális és kereske­delmi kapcsolatban állt egy­mással és a két nagy ország között sohasem került sor egyetlen politikai vagy kato­nai, incidensre .sem. Radhakrisnan alelnők em­lékeztetett arra, hogy a bé­politikáját el sör z ben India es Kína miniszterelnökei hir­dették meg a Tibetre vonat­kozó szerződésben. A kínai nép és Mao Ce­­tung elnök nevében Csu Toe alelnők üdvözölte az indiai vendéget. Mao Ce-tung elnök később Csu Toe alelnők, Liu Sao-csi, az országos népi gyűlés elnöke, valamint Csou En-laj miniszterelnök jelen­létében fogadta Radhakris­nan alelnököt és kíséretét.---------------------------------...........................................................- -KARA-KUM VIZET KAPOTT A karakumi csatorna épí­tői befejezték a Pioner-árok építését, A csatorna medré­ből mintegy 50 millió köbmé­ter földet emeltek ki. Az Amu-Darja vize megindult a Murgab-folyó felé. csakha­mar megtölti a csatorna med­rét, s beleömlik a Murgab­­folyóba. 1958 elején a víz el­jut a gyapotföldekre. A vízzel együtt az élet is megérkezett a sivatagba. A csatorna parkjában szak­­szaul-cserjék között már lát­tunk egy gémet, amely ap­ró halakra vadászott. Ezek a halacskák is a Kara-Kum új „lakói’" közé tartoznak. A csatorna mentén megjelentek már az igazi halászok is, az építőknek fogják a halat. A csatorna mentén min­denfelől festői képek tártai­nak az ember szeme elé: a víz mellett juhnyáj, kissé tá­volabb tábortűz, juhászok fő­zik a vacsorát. Az állatte­nyésztők ott hagyják a víz­fukar, félig sós kutakat és a csatorna partjára húzódnak. A csatorna mentén egy kis település nőtt ki a földbó: Karanet-Nijaz. A település körül jókora veteményesker­teket és fiatal gyümölcsösö­ket látunk. Ezek az első hek­tárok, amelyeket az ember a csatorna vizének segítségé­vel elhódított a sivatagtól. A Murgab völgyében rövidesen mintegy 100 ezer hektárnyi karakumi szűzföldet vonnak művelés alá. Az építőkre még sok mun­­k^ vár: több zsilipet, vízát­eresztőt, gátat és hidat kell építeni. A nehezén azonban már túljutottak: az Amu- Darja vize előtt megnyílt az .. $t a sivatagba. Siolnc’s Városi tanács Végrehajtó lUotlségának felhívása Vá-Bosunkban nagy közúti forgalom halad keresztül, — területén sok új építkezés és tatarozás történik. Az építők — vállalatok, vagy magánosok, annak elle­nére. hogy a törvényeket — melyek megszabják az építés körülményeit — ismerik, eze­ket, sorozatosan megsértik, nem tartják be. Az építés során kikerülő bontási törmelék, szemét, el­szállításáról nem gondoskod­nak, hanem az utakon, tere­ken gyűjtik. Építési anyago­kat helyfoglalási engedély nélkül tárolnak — közterüle­ten. Építési és más anyagot meg nem engedhető módon szállítanak. így ezek szóró­dásával az utcákat, utakat teszik piszkossá. Szállítás közben egyes gép­járművezetők és kocsisok a város kevés parkosított ré­szeit is legázolják, a nehezen ültetett és nevelt fákat, cser­jéket kitapossák, ezzel tete­­tnás károkat okoznak. A Végrehajtó Bizottság felhívja a vállalatokat, hogy minden építő helyet a válla­lat nevével, címével ellátott táblával lássanak el. Építési anyagot csak a megengedett területen tárol­janak, a kikerülő törmeléket, szemetet a kijelölt helyre, — azonnal, de legkésőbb a ki­hordási nap végéig el kell szállítani. Az úttesteken homokot, — meszet. törmeléket, csak kö­rülkerített helyen és az enge­délyben megszabott Időre szabad hagyni. A város tisztaságát bizto­sító törvények és rendeletek megszegőit a legszigorúbban bütetjük. Kérjük a városunk tiszta­ságáért, gyermekeink és csa­ládjaink egészségét védő la­kosság aktív segítségét. Legyen városunk a tiszta­ság, a rend — a virágok és a fák megbecsült városa, a Ti­sza-part gyöngye ... Bajtai Károly vb elnök Karcagon Közös vagyont létesítenek az alsébbfokú termelési társulások tagjai Talán Karcag az a város a megyében, ahol leginkább be­tartják a nagyüzemi szocia­lista mezőgazdaság kialakítá­sának fokozatossági elvét. Számos szakcsoport és terme­lőcsoport működik a város­ban. Az utóbbi időben a város termelőcsoportjai közül töb­ben határozták el, hogy kö­zös vagyont létesítenek. így például többek között a Bu­dai Nagy Antal Tszcs 300 ju­hot, a Haladás Tszcs 150 ju­hot és 20 szarvasmarhát, a Gábor Áron Tszcs 150 juhot vásárolt saját erőből, közös állatállomány létesítésére. Ezenkívül közös állatállo­mány létrehozását vei te terv­be a József Attila és a Győ­zelem Tszcs. A Hajnal Fénye szakcsoport tagjai pedig elha­tározták, hogy tszcs-vé ala­kulnak át. NÉHÁNY SZÓT a „Cs>euiegecukor“c. cikkhez Őszinte örömmel vettem a kezembe azt az ízléses meg­hívót, melyet a városi Nőta­nács a nevemre küldött. Meg­tiszteltetés* ek éreztem, hogy résztvriietek az értelmiségi asszon vo1 »anácskozásán. Mikor egy édesanya őszin­tén beszélt a napközi otthon nevelési problémájáról, — rö­viddel utána én is hozzászól­tam. Az akkor elmondott vé­leményemet még ma is fenn­tartom, mert ennek helytelen­ségéről a „Csemegecukor” cí­mű újságcikk sem győzött meg. — Miért? — Azért, mert ennek az új­ságcikknek nem a meggyőzés a célja. Egyáltalán nem fog­lalkozik a napközi otthon ne­velési problémáival, — hanem a felszólalásom kiragadott negatívumával mindent meg­tesz, hogy a „fiatal tanítónő” nevetségessé váljon! Én nem a napközi otthonok ellen „ágáltam”, hanem az­ért, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között adjanak több ne­velőt a napközi otthonokba, így majd lesz idejük és ere­jük a nevelőknek a tanulók tanulmányi előmenetelével és egyéb nevelési problémáival is foglalkozni. _ A „keret" szóval gúnyol­tam azokat az embereket, akik félredobják az igazsá­got, és -'mikor a napközi problémájáról van szó, — ..nincs keret” szavakkal lep­let borítanak a szülők, a ne­velők "s a gyermekek nehéz helyzetére. Megértem, ha „nincs ke­ret”. de akkor találjunk más megoldású Iuen helyeslem azt a javas­latot. hogy „neveljünk önál­lóságra!” ötven százalékban ez is javítana a helyzeten, ha ezt megszívleli szülő és neve­lő. Csakhogy ehhez igazán szülőnek és nevelőnek kell lenni! Ezért gondolom én. hogy előbb próbáljunk több nevelővel segíteni a helyze­ten. (Ez. cgv véleménv. amely­nek hel' telensékéről győzze­nek meg és ne gúnyoljanak.; Túloztam a következő mon­dattal: „örüljenek a szülök, hogy a gyermekek r.em ölik me-* egymást”. De milyen kár hogv Borzák elvtárs nem tet­te közzé ezt a mondatom: ... jó, hogy itt vagyunk ezer a gvűlésen, fogjon össze szü lő és nevelő, s a Nőtanács se­gítségével oldjuk meg prob­lémáinkat! így értelmét látom a tanácskozásnak”. Többek között arról is szól a cikk, hogy hozzászólásomat általános „derültség” fogad­ta. Én pozitiven értékelem azt a tetszésnyilvánítást, mely felszólalásomat követte. Meg­erősít ebben több kartárs he­lyeslő véleménye is. Értékelem az idős Kartárs­nő felszólalását, melyben a múlt és a jelen taoasztalatait mondotta el. Azonban a nap­közi otthonok problémájához sokkal konkretebben kell nyúlni és gyakorlati megol­dást kell találni. Ezt a célt szolgálta a „Cse­megecukor” c. cikkben hely­telenül értékelt hozzászólá­som is! Paróczai Ernőnc * A szerkesztőség megjegyzése: • Helvt adunk Paróczai Ernő­­né válaszának, inárcsak azért is, mert az iskolai napközi­otthonokban tényleg vannak megoldatlan „nevelési prob­lémák”. Lapunk munkatársá­nak azonban nem volt célja egy „fiatal tanítónő lejáratá­sa”, mégha cikkében túlzott is. Semmiképpen nem dicsér­hette meg azt a ..fiatal tanító­nőt”, aki a napköziotthonok­ban uralkodó állanotokat így jellemzi: „örüljenek a szülők, hogy a gyerekek nem ölik meg egymást”. Az ilyen természetű viták helyett üdvösebb dolog lenne lapunk hasábiain keresztül megvitatni, miképpen lehetne az iskolai nankíWiotthonokban a nevelőmunkát megjavítani 1 arolnvlii Szigligeti SZÍNHÁZ MŰSORA: Szeptember 20, péntek este 7 órakor: „MÉZESKALÁCS” BEMUTATÓ ELŐADÁS Szeptember 21, szombat este 7 órakor: „mézeskalács” Szeptember 22, vasárnap délután 3 órakor: „MÉZESKALÁCS” Szeptember 22, vasárnap este 7 órakor: „mézeskalács »▼TTTTVTTTTTTTTTTTTTTTV»T»VTTT'rrTTTVTTTTTTVTTTTVrrTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTTTTTTTTVTVr Kibontakozhabe Jőszjákóhahnán az úttörőmozgalom Kapjanak-c fizetést a csapatvezetők ? Az egész falut mozgósitani lehet az úttörők ügyéért V (folytatás) A három tényleges szer­vezőn kívül nagylétszámú és az egész falu társadalmi életét átfogó szervezőbizott­ságot alakítottak. A két csa­patvezető mellett még husz­tagú szervezőbizottság mű­ködnék Bátri Lajos iskola­­igazgató elnökletével. A bi­zottságban. — amely a köz­­ság intézményei vezetőiből te­vődik össze — nyolc fiatal nevelő is helyet kapott. 200 — 3C0 forint vállalatonként Nos, milyen távlatokat is nyit a szervezőbizottság ösz­­szetétele az úttörő szervezet előtt? Tagja a bizottságnak Mező László, a községi MSZMP titkár. Amellett, — hogy anyagi segítség is vár­ható tőle — azt mondotta, még arra is hajlandó, hogy a párt bizonyos rendezvényei jövedelmét átadja az úttörő­­csapatnak — nagy nyereség, mert tekintélyével a párt szavával összefogja, elősegí­ti más vállalatok anyagi tá­mogatását. Amivel nem is lesz komo­lyabb hiányosság, .ahogy a további arányt nézzük a bi­zottságban. Két jólműküdő termelőszövetkezet van Jász­­jákóhaimán, a Béke és a Kossuth Tsz. Igen előrelátó­an, mindkét tsz elnöke bi­zottsági tag. A Béke TSZ szál­lítási engedély megszerzése esetén teherautójával hosz­­szabblávú kirándulás fuva­rozását is vállalja. S ha ez nem is jöhet szá­mításba — éppen a szállítási engedély miatt — segítenek a vonattal, vagy busszal tör­ténő kirándulás. táborozás költségeinek előteremtésében. Mint ígérték, eay vágóiószá­­eot bármikor szívesen adnak e célra, ha bankettet, vagy bált rendez az úttörőcsapat. A táborozáshoz elengedhe­tetlenül szükséges sátrakat már megvette 2.070 forin ér­tékben a községi tanács, s így három darab 12 és 2 darab 2 személyes sátra van a még nem is létező úttörőcsapat­nak. Szinte adva vannak a le­hetőségek. úttörőzenekar, út­­lörő-tánccsoport alakítására. A zenekari kellékek beszerzé­sét és a tánccsoport felöltöz­tetését nagyon könnyen meg­oldhatják. Erre jó példa, beszélgeté­sünk alkalmával Kerékgyár­tó Béla, a Böipari KTSZ el­nöke így fogadta bizottsági tagságának hírét: — Hát egy 300 forint erejé­ig ránk is számithanak. Szö­vetkezetük dolgozói gyer­mekeinek legtöbbje út­törő-korabeli. Nekem is kettő jár az iskolába. Amit csak tudunk, megteszünk az úttö­rőkért, hiszen a mi gyerme­keink neveléséről, életük szr’.’rétéíeléről van szó. Ugyanígy nyilatkozott Ko­vács Zoltán boltvezető, s mindenki, akivel beszéltünk. S akihez nem is jutottunk el, a bizottság többi tagja, Szö­­lösi Lajos, Mészáros Fe- j renc főmolnár, Pugner 1st- i van tanácselnök, minden bi- j zonnyal nem zárkózik el az J úttörők támogatásától. Egye­dül Deszpoth Lászlótól, — a Kossuth Tsz elnökétől várnak keveset, mivel ő csak ígér­ni szokott, teljesíteni keve­sebbet. Ezúttal viszont az ő és a Kossuth Tsz tagjainak csemetéi érdekéről van szó, s nem hisszük, hogy Deszpotn elvtárs kevésbé lenne gaval­­lérosabb apa, mint a többiek. Megállapítottuk a csapat­­vezetőkkel közösen, a község minden vállalatától várhat 200—300 forint támogatást az úttörőcsapat. Mindezt azért mondtam el, mert felelős beosztású peda­gógusok arról beszélgettek, tudna-e adni valamit az út­­tőrőszervet, ha létre is jönne. Eddig is elmondtunk már egyet-mást, ám nézzük csak tovább. Amit a nevetők adhatnak Említettük, nyolc nevelő­tagja is van a szervezőbizott­ságnak. A nyolc tanító ér­deklődési körét vizsgálgatva, egészem nagyszerű spersnek­tíva bontakozhat ki. Gonzales Béla, a volt csa­patvezető a táborvezetésben jártas. Szabó Mihálynak énekkar tanításban van gya­korlata, Bátri Éva tánccso­portot tudna foglalkoztatni, Kovács Sándor né a kézimun­kát kedveli, Bartos Irén pe­dig az irodalmat. (Milyen él­ményül szolgálna az úttörők­nek például a Jászság iro­dalomtörténeti feldolgozása, helyszíni kutatásokkal). A szervezőbizottság ilyen ügyes, sokoldalú összetétele után a két csapatvezetőnek szinte csak szervezni, irányí­tania keli a foglalkozásokat. '— Hiszen, ha terem lenne — aggodalmaskodtak többen. — Két műszakban taní­tunk az iskolában, ott tan­terem soha nincs üresen, jó lenne egy úttörőothon — tervezgették mások. Kétségtelen, ez legideálisabb. Később talán a t nács meg is rúd ja valósí­tani az elgondolást. De addig is. Az újtartalmú úttörőszer­vezet az őrsökre épül. Az egy utcákban lakó, közeli bará­tok toborozódnak általában egy őrsbe. A csapatvezető az őrsvezetőik Örsét irányítja tulajdonképpen, az őrsveze­tők aztán maguk gondoskod­nak az Örs foglalkoztatásáról. Télen akármelyik pajtás lakásán összejöhetnek, a többi évszakokban pedig kjell-e megfelelőbb színhely az örsi össze.iövetetek meg­tartására, mint a falu hatá­rában csendesen folydogáló Tárná partja, a szépem fásí­­tc'tt sportpálya, vagy a Ka­pitány-réti erdő? lenne a Milyen program úk tehet a jákóhalmi úttörőknek? A táborozási, mely az út­törők álmai netovábbja, Jász­­jákóhalmán teljesen bizto­sítva van, ahogy látjuk is. S ezenkívül még mi min­den ? Hát csak néhány' dol­got a sok közük A próbázások már maguk olyan érdekes követelménye­ket írnak elő, mint a túrista­­jelzések. a sípjelek megtanu­lása. (Hogy mennyire ro­mantikusnak találják ezt a gyerekek, hadd említsem meg: Szolnokon a síp jelzé­sek tanulása idején fülvédő­vel jártunk az utcán). A próba feltételei között főzni­­tudás, sátorverés, tomagya­­■korlstok végrehajtása, ve­zényléstanulás. tábortűzsyui­­tás. térképismeret, tájékozó­dás szerepelnek. S a próbaidő után? Üttörőnek jelentkezett ed­dig 48 lány és 23 fiú. Nyolc­­vanszázaiékuiknak, vagy ne­kik. vagy szüleiknek, kerék­­pái-ja van. Mennyi egydél­­utános, egyvasárnapos kirán­dulás gondolatát hordozza e tény magában. Jászjákóhal­­mán a „száz asztalos falujá­ban” nem lehetne létrehozni egy barkácsoló rajt? Az őr­sök nem foglalkozhatnának galamb. nyúltenyésztéesel, méhészkedcssel a faluban, a horgászni szeretők ne hor­gászhatnának közösen. te­szem fel a „Ponty”, vagy a „Kecsege” nevű Örsben? S a két csapatvezető já­kóhalmi születésű fiatal, jól ismerik á falut, hány- és hány lehetőséget Átkutathat­nak. Nemcsak a csapatvezetők ügye Végül egy dolgot még csu­pán. Találkoztunk azzal a felfogással a községben, úgy nincs jövője az úttörőszerve­zetnek, ha nem fizetik meg i rsa pa I vezetők et. Volt mar példa erre is. Az ellenforradalom előtt való­ban fizetést kaptak a csa­patvezetők. Az eredmény'­­Az iskola más nevelői ígv gondolkodtak: a csapatve­zető kapja a pénzt, törődjék ő az úttörőkkel. Az úttörőszervezet ügye a? egész társadalomé. Azé a nevelőé is, aki nem csapat­­vezető. s azé a tsz-elnöké is. akinek esetleg már nem úttörő a gyermeke. Csak így. csakis ezen az úton bontakozhat ki az út­törőmozgalom az egész or­szágban, s JászjákóhaUnáii is. Ha a szervező bizottság minden tagja segít a lelke­sen munkához látó két csa­­oatvezetőnek, Jás2jákóhal­­mán érdekes úttörőéletet le­het teremteni. Borzák Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents