Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-12 / 214. szám

aoíiRtCv -Jegyzetünk a „Kisbojíár“ előadásáról Lépés a nemzeti balett felé. Pálfi Csaba táncolt a legszebben. Februárban Egyiptomba utazik az Állami Népi Együttes — SOK HUZAVONA UTÁN megértük, hogy mégis sor került az Állami Népi Együt­tes „Kisbojtár" szolnoki elő­adására. A nézőtér elég szé­pen megtett, mire fél 9-kor megszólalt' a gong. 1500 tánc- 1 te d velő töltötte meg a sza­bad téri színpad nézőterét, a kissé hűvös szeptemberi este ellenére is. Jogos volt a vára­kozás, hiszen ritka vendég ízolnokon a hazánknak oly sok dicsőséget szerző, világot járt Állami Népi Együttes. ±-s az sem minden nap ada­tik meg a szolnoki színház­­látogatónak — de legyen az bármely világváros kutíur­­embere is —, hogy egész es­tet betöltő, háromfelvonásos, ot képből álló táncjátékot lát­hasson; A „Kisbojtár1* bemutatásá­vá. ugyanis olyan merész vál­lalkozást valósítottak meg az Állami Népi Együttes vezetői és művészei, amellyel a ví­­mg valamennyi együttesét rt egelőzték. •— A. világ népi együttesei leözül a magyaroké EL* , Pálma, hogy önálló, több j elvon ásos népi táncot színpadra vittek. Még a szov­jet Mojszejev együttes leg­hosszabb táncszáma, a Fut­allmeccs'* is 35 percig tart mindössze, a „Kisbojtár’ két­­orahosszájával szemben. S hogy meg tudott-e felelni a Va^á)ában művészi feladatnak az Állami Népi EgirüMes. arra bizonyság volf a szolnoki előadás. A mesejáték {rója, Varjast Rezső nagyszerűen felhasz­a! a a „Kisbojtár" megírá­sában népi hagyományainkat népszokásainkat, amelyek a pusztai emberek, a juhászok ?.falust cigányok, a vásári közönség, a haramiák éleiére oly jellemzőek, A PUSZTAI EMBER osendes, zárkózott természe­tet, (az első jelenet a esc­­rengnél), tisztánlángoló sze­aUt!’ to egész előadáson végig), vendégszeretetét (az elfő felvonásban is, amikor készségesén elmegy vízért a messzi kútra a kisbojtár, hogy vendege, a csizmadiamester 'lTTJaL°lf3al és becsületes­­(Kata földhözvágja a Piros csizmát, amikor ellen­szolgáltatást kér érte* a csiz­madia-legény) hűen tolmá­­csolja a táncjáték. — Sorol­hatnánk tovább a tánc által megjelenített emberi erénye­­kef-A kisbojtár jószívűségét fejed _ ki az állatokkal — a medvével, nyuszival és a ló­val— kötött barátsága. Ugyan­akkor az emberi romlottság a kegyetlenség és a barbár­­saű ■— a medvetánc attain és a _ haramia-banda — teszik még élőbbé, hitelesebbé~ a darabot; Sőt társadalom ábrázolást is "'sszatükröz a tánckompozi­­cio. Tanclépéseik figurájából, ntmusaból tudjuk megkiilön­­boztetni a három csizmadia yzul, ki a mester. a legény f* az írás. A vásári jelenet (második felvonást a mester­emberek alázatosságát, polgá­rosodását, az idegen kereske­dők kapzsiságát, minden áron c'ntakarását, a cigányok mun­­'ótlan, a holnappal nem tö­rődő kupeckedő élet-felfogá­sát jele niti meg. Egyszóval a Kisbojtár táncmeséie remek­mű Varjasi Rezsőtől. ■ TMNT A TA"C, a zene « (Gulyas László zenéje és hangszerelése) éppúgy kifejezi az emberi jellemeket, a tör­téneteknek éppoly hű kísé­rője. A kisbojtár és Kata ta^mptíwma a magyaros csárdás, a zene szintén pat­togó gyors csárdás ütemben kíséri a táncot. A haramiák becstelen emberek, táncuk zenéje indulatos, vad, meló­dianélküli. Kiválóan igazodik a jelenetekhez, a bábszínházi előadás képénél, amikor a rablók a színre lopakodnak, a zene szinte sírva jelzi a veszélyt. A kisbojtár és a rablóvezér összecsapásánál a zene drukkol a kisbojtárnak, ugyanakkor találgatóvá teszi az esélyeket a hallgatóság előtt. Kitűnő volt a zene össz­hangja a vásári jelenetnél, amikor pedig a zenekar egy része a színpadon játszott. 'VWVVVVVVVVVWVTVVVVVVYWVVVVVVYYVVVVVVVVVWVVfYVVVVVTVYVV Háremiiónapos verseny indul ai őszi vasúti forgalom sikeres lebonyolításáért A Szolnoki Vasútállomás dolgozói az őszi forgalom megnövekedett feladatainak sikeres elvégzése érdekében háromhónapos munkaver­senyt indítottak. Többek között célul tűzték, hogy a fajlagos kocsimozga­tási időt 100. a tehervonatok átlagos terhelését 105, a te­hervonatok menetrendszerin­ti indítását 105 százalékra teljesítik novemberre. A Szolnoki Fűtőház dolgo­zóival olyan megállapodást szándékoznak kötni, mely­szerint a mozdonybrigádok esetenként 20 százalék túl­súly továbbítását vállalják gépeikkel. A szolnoki csomó­pont szolgálati ágainak jó együttműködése érdekében havonta egyszer közös mun­kamegbeszélést tartanak az állomási forgalmi személyzet és a Fűtőház vontatási dol­gozói; A versenyt a termelési bi­zottság minden hónapban rendszerben értékeli. Balogh Ignác Sz. B. elnök Hasznos nagytakarítás Az őszi nagytakarítás nem tréfa dolog. Munka és költ­ség van bőven, ha azt akar­juk: ragyogjon a lakás. — Ilyenkor sok mindenféle hol­mi kerül elő a kamrából, a szekrényből, sok olyasféle dolog, ami otthon csak a he­lyet foglalja el, csak baj van mindig az ide-oda rakosga­­tással. A legtöbb háziasszony ugyanis félrerakja a legki­sebb holmit is azzal a gondo­lattal: „Elteszem, soha sem lehet tudni, mire lesz ez még jó...?” Ha jön a rámolás — előke­rülnek a sokszorosan kilyu­kadt fazekak, különböző ren­deltetésű rongydárabok, üve­gek, beporosodott könyvek, zacskókban gyűjtögetett tol­lak. Kidobni persze nem kell. A MÉH vállalat átvevőhelyei megveszik azokat, s ez mind­járt jó hozzájárulás is a nagy takarítás költségeihez, vagy éppen egy kis „dug-pénz.’? Ha nem áll hadilábon a szerencsével és az összegyűj­tött hulladékért MÉH sorsje­gyet kér, hálószobaberende­zést, televíziós készüléket, — motorkerékpárt s még sok más hasznos tárgyat nyerhet. Ezt megpróbálhatja az is. — akinek eddig még nem volt szerencséje az ilyesmiben. — Hátha éppen most sikerül. A szerencsés nyerő pedig el­mondhatja: ez hasznos „nagy­­takarítás” volt....! Sorsjegy 4.— Ft értékű hulladékért kapható. LOPO'IT RllUAs amit item sokáig hordtak A’ rendőrség betöréses lo­pás büntette miatt Turóczi László, Turóczi Lászlóné, Ko­lompár András, Barhács Pé­ter és Zsákai Aranka zagyva­­rékasi cigányokat előzetes le­tartóztatásba helyezte. 1957. év szeptember 1-én a hajnali órákban Turóczi Lász­ló és társai betörési szándék­kal felkeresték Kiss Imréné zagyvarékasi lakását. Turóczi László és Barhács Péter be­másztak a kerítésen. Turóczi László felment a háztetőre és a cserepet leszedte annyira, hogy be tudott jutni a pad­lásra. Barhács Péter a lakás udvarán várakozott Turóczi behatolt a kamrába és ott 4.000 forint értékű ruhaneműt összecsomagolt, majd eltávo­zott. Turócziné és Kolompár András az utcán voltak és fi­gyeltek. Amikor a társai meg­rakodva kijöttek, a ruhanemű nagyrészét Barhács lakására vitte. A rendőrség időben észre­vette, hogy kik voltak a tet­tesek, s megindították a nyo­mozást és a tetteseket elfog­ta. Kolompár mikor megsej tette, hogy a bűncselekmé­nyük kiderült, — szökésnek eredt. Azonban a rendőrség őt is elfogta. ........ Szeptember 30-ig keil bejelenteni az igényléseket minősig! veiöburgonyára A Földművelésügyi Minisz­térium az idén ősszel is na­gyobb mennyiségű — ezer va­gon — minőségi vetőburgo­nyát bocsát a termelők ren­delkezésére, az előző évektől eltérően nem csereképpen, — hanem készpénz ellenében. A minősített vetőburgonya ára csak húsz százalékkal ma­gasabb a szokványburgonya felvásárlási áránál. Ez több­millió forintos kedvezményt jelent a termelőknek, mert s minőségi vetőburgonya átvé­teli ára ennél jóval maga­sabb. yvtvvyvyyyvyyyyvyvyvvvwvytytyvyyyyyyvyyyyyyvvyyyyyyyytyyv A minőségi vetőburgonya ellátásba az idén fokozottab­ban bekapcsolják a földmű­vesszövetkezeteket is. A me zőgazdasági termelőszövetke­zeteknek a járási mezőgazda­­sági osztályoknál, a termelő­szövetkezeti csoportoknak, a termelési társulásoknak és az egyéni termelőknek pedig a földművesszövetkezeteknél kell bejelenteniük igényeiket szeptember 30-ig. Minőségi vetőburgonyaként csak kiváló, túlnyomórészt hazai fajták kerülnek kiosz­tásra, így mintegy kétszáz va­gon gülbaba, kétszázötven vagon kisvárdal rózsa, azon­kívül főleg aranyalma, bol­dogító, Margit és Lilla-fajták. Ilyen módon fokozottan ki­vonhatják a termelésből a sokféle, a mi viszonyaink kö­zött rendszerint be nem vá­ló külföldi burgonyafajtákat. A megyei szervek gondoskod­nak arról is, hogy az egyes tájegységekben, az ott leg­jobb eredménnyel termeszt­hető fajtákat kapják a ter­melők. ÍMTI), 1 Zenei rendezési hibának tart­juk itt viszont, hogy tambura helyett — a pásztoremberek ősi zenei szerszáma a >furu­lyával együtt — mandolint szólaltatnak meg. Ugyanitt nagyon jó, hogy a színpad másik részén furulya szól, az ősi pentaton dallamok hangszereként. A táncjáték koreográfiája és rendezése méltó állomása Rábai Miklós Kossuth-dijas koreográfusunknak. Ügy vél­jük, Rábai Miklós ezzel a táncjátékkal jó útban van az általa elképzelt nemzeti ba­lett megteremtéséhez. Rábai Miklós elvei szerint három lépcsője van a nemzeti ba­lettnek: első a népi mesejáté­kok szinpadravitele, második fokozat a történelmi táncjá­ték, s végül mai életünket ábrázoló nemzeti balett. — A Kisbojtár első lépés ebben a ranglétrában, de úgy lúsz­­szük, — a látottak alapján — tábornoki ranggal. NEM MENTES ugyan minden hibától a rendezés. Hogy többet ne mondjunk, a vásári jelenet túlzsúfolt, az előtérben táncoló cigá­nyok elvonják a közönség figyelmét a vásári szereplők táncáról. Nem tökéletes a kisbojtár és a rablóvezér ösz­­szecsapási jeleneiének tánc­­megoldása. sem. A rablóvezér ügyesebben forgatja a botot, annak ellenére, hogy a kis­­bojtár is pusztai ember, el­sőrendű szerszáma, fegyvere a bot, (Valószínű azonban, hogy ez a szereposztásból is adódik). Végül szintén az összecsa­pást jelenetnél, (harmadik felvonás), ha Kata jelt adna jelenlétéről, bíztatásával be­avatkozna a küzdelembe, va­lószínűbbé tenné a kisbojtár győzelmét. A rablókkal való leszámolás hitelesebbé és me­­seibbé válna, ha az állatok — n tó agyonrúgná. a medve összeroppantaná, a nyuszi za­varná a párbajt a kisbojtár javára — is megsemmisítené­nek. néhány haramiát. Díszlettervezést melléfogás szerintünk a cserénvjelenet­­nél alkalmazott pad, mely egyáltalán nem jellemző a pásztoremberek háztartására Inkább suba, vagy gyepsző­nyeg helyettesíthetné azt. A kisbojtárt Katona György táncolta, értékelését már lé­nyegében megadtuk. Legjob­ban tetszett Pálfi Csaba ~ mint rablóvezér — dina­mikus. a szereposztást telje­sen visszaadó tánca. Katát Ripka Ilona vitte színre, ha epizód szereplő beosztásban is. „főszerepet*‘ táncoltak a csizmadia legények, az ötle­tes Molnár Lajos és Papp Mi­hály. — Ugyanez jegyezhető meg Osváth László cigány­­vajdájáról. A szereplőkről azt mondhatjuk dícsérően. tán­cuk: a láb, az arc. a kéz és a felsőtest harmóniája tökéle­tesen kifejezte a játék mon danivalóját. SUMMA-SUMMÁRUM, művészi élményben részesült a szolnoki közönség. S re méljük, legalább így tetszik majd februárban Egyiptom A Igéria, Ny u gat-Németország Svájc népeinek az Állami Népi Együttes előadása, ahogy erről Rábai Miklós Kossuth díjas rendezőnkkel beszél­gettünk az előadás szüneté­ben. fcsiha — bo-rzák) Vitya Malejev és Kosztya Siskin az általános iskola IV. osz­tályának tanulói. Mindketten „hadilábon” állnak a tanu­lással. Az egyik számtanból, a másik orosz nyelvből gyenge. A két iskolakerülő elhatározza, hogy cirkuszi artista lesz és végleg szakít a tanulással. A pajtások és tanítónőjük azonban megértő szeretettel vezetik a gyereket a helyes útra. — Ez a rövid tartalma az „Iskolakerülő” című szov­jet fiinmek, melyet a mezőtúri „Béke” keskeny filmszín­ház játszik szeptember 18—19-én. Grasz József kalocsai érsek levele a Magyar Távirati Irodának Magyar Távirati Irodának, Budapest. Értesülésem szerint külföldi rádiók személyemmel kapcsolatban olyan hirt közöltek, hogy le vagyok tartóz­tatva- Ezzel kapcsolatban felkérem és felhatalmazom a Ma­gyar Távirati Irodát annak közlésére, hogy sem letartóz­tatva, sem szabad mozgásomban akadályozva nem vagyok. Kijelentem azt is, hogy tudtommal más püspök sincs le­tartóztatva. Kalocsa, 1957. szeptember 10. Grösz József kalocsai érsek. (MTI.) ■ »BY»«i»!B««eaB«ie*ss»»es«»»»»a9eY«**sss**3ssi PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A TISZA VIDÉK SZERKESZTŐSÉGE PÁLYÁ­ZATOT HIRDET újságírói és Újságíró gyakornoki állás bs'öltéséro PÄLYÄZATI FELTÉTELEK: KÖZÉPISKOLA! ÉRETTSÉGI (FŐISKOLAI, VAGY EGYETEMI VÉG­ZETTSÉG ELŐNYBEN). FIZETÉS KOLLEKTÍV SZERINT. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN. VAGY ÍRÁS­BAN SZEPTEMBER 20-IG A TISZA VIDÉK SZERKESZ­TŐSÉGÉBEN, SZOLNOK, IRODAHÁZ (KOSSUTH TÉR) ELSŐ EMELET. lüfiel-e, épíiseaek e Szolnokon öröklakások sí? A mozihelyárakről Több érthető és elfogadha­tó indokolással emelték a filmszínházak helyárait. Az ármódosításra azért volt szük­ség, mert a mozik rendbeho­zásához, fenntartásához na­gyon sok pénz kell- Ez évben megyénkben összesen 639 ezer forintot fordítottak a filmszínházak építésére, javí­tására, festésére, villanyháló­zatának javítására. A felemelt helyárak váro­sokban 2-től 5 forintig terjed­nek, s az eddigi 3 helyett 4 árövezetre szólnak. Keskeny­­vásznú moziknál a legmaga­sabb ár 4 forint lesz szeptem­ber 12-től kezdve. : T> Pár héttel ezelőtt cikk je­lent meg a Népszabadságban arróL, hogy a kormány lehe­tővé tette az öröklakások építését. A feltételek lénye­ge, hogy a lakás értékétől függően 30 százalék, készpénz­zel kell rendelkeznie annak, aki erre határozza magát. A költség többi részét az állam vállalja addig, míg az örök­lakó azt a munkák befejezését követő 10—15 év alatt ki tud­ja fizetni. Komoly lehetőség lenne ez arra, hogy Szolno­kon a lakáshelyzeten valamit enyhítsünk. Nem öröm, de a városi tanácsnál két ezer la­kásigényt tartanak- nyilván. Sajnos, az ez évi építkezé­sek csak elenyésző hányadát fedezik a jogos kérelmek­nek. Tény az. hogy az építkezési teherviselés sokáig eléggé egyoldalú volt, s még ma is az. Sokszor azok is a tanács­tól várják lakásgondjuk meg­oldását, akiknek körülményei megengednék az anyagi ál­dozatvállalást. Éppen ezért érintett soka­kat kellemesen az öröklakás építési lehetőség hire. Csak­hogy Szolnokot hiába keres­tük, nem találjuk a kijelöltek között. Hogy milyen meggon­dolásból maradt ki, azt már felesleges volna kutatni. Az igazság viszont az, hogy je­lentkezők már vannak. Ä na­pokban például hatan keres­ték fel egyszerre az OTP me­gyei fiókját ez ügyben. Jól tájékozott vezetők szerint legalább 300 jelentkezőre le­hetne számítani az első idők­ben. A fővárosban vannak ilyen építkezések, de a legmoder­nebb. minden kényelmet biz­tosító lakások költsége a mai viszonyainkhoz kénest, ma­gas. Itt azonban mások a vi­szonyok, s általában az igé- i nyesség sem olyan méretű, mint Budapesten. Felmerül az a gond is, hogy Szolnok belvárosában nincs már beépíthető telek, vagy csak nagyon kevés. A leleményes embereknek erre szintén van megfontolandó javaslatuk: Van a belváros­ban jónéhány egyameletes ház, amelynek alapzata min­den további nélkül elbírna még egy emeletet. Szakértők segítségével — legalább 30-at lehetne kivá­­'asztani. amelyre építeni le­hetne. Sőt sokan a számítga­­tásokban még tovább mentek; így lényegesen kevesebb anyag kellene, mivel gém u.j alapzatra, sem uj tetőre nem lenne szükség. Néhány javaslat, elgondolás >z, amit — ha módosításokkal 's, — el lehetne fogadni. Ami, ha nem is oldaná meg, de enyhítené gondjainkat. Ha föbben tanácskoznak róla, !öbb hasznos javaslat születik; Ha nemcsak a városi tanács elnöke, s esetleg még egy-két ember álmatlankodik a lakás­hiány miatt, talán hamarabb elérjük azt. hogv kevesebb 'esz a vesződ és., a huzavona, 'akésügvek miatt. A Damjanich Rádió közleménye A Szolnoki Damjanich Rádió adásának vétele ellen több kifogás merült fel a hallgatók részéről. A hiá­nyosságok megszűntetése fo­lyamatban van. Átmenetileg a Stúdió vezetősége úgy dön­tött. hogy 1957, szeptember hó 15-től megváltoztatja mű-* soridejét, nem 18 óra 10 perc­kor, hanem 17 órakor kezdi meg adását. A sugározás vál­tozatlanul a 223 .méteres kö­zéphullámon történik, na­ponta — vasárnap kivételéi vei ss_17 érátólJ8 óráig, ,

Next

/
Thumbnails
Contents