Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

1

YJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI

Üzemben a Cukorgyár

A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA

II. évfolyaam, 211. szám.

ARA 50 fillér

1957. szeptember 8. vasárnap

|iliAAAAA4AAAiÁAAAAÁiAAAAAAAAAAAAAA4UAAAAAAAAiiiAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAlAiiiaAAAAAAAi

* Szeretettel köszöntjük mongol vendégeinket! \

■■ —■ ■ ►

Ismét ittjárt a Fortuna \

—.... ►

SZEMTŐL-SZEMBE... É

Egy tsz elnök gondjai az őszi munkák kezdetén

ALIG HOGY befejeztük

a nyári nagy munkákat, máris előttünk tornyosulnak az őszi tennivalók. A feladatok felsorolása előtt érdemesnek tartom gondolatban visszaforgatni az idő kerekét. Nem sokat, csak egynéhány esztendőt. Legfőképpen azért, hogy összehasonlítást tegyék a jelenlegi és a múltbéli helyzet között. Az elmúlt gazdasági években szövetkezetünkben a cséplésf idegen munkaerő végezte és annak befejezése után néhány hétig álalános megnyugvás volt tapasztalható a tsz-tagság körében.

Jelenleg egészen más a helyzet. Most igen élénken érdekli a tsz tagságot a munka; Erről tanúskodik többek között, hogy a cséplést az idén saját erőből végeztük, s utána nyomban egyöntetűen hozzáláttunk a következő gazdasági év alapjainak lefektetéséhez, a trágyahordáshoz. Az emberek azzal a tudattal dolgoztak, hogy a jó talajerőgazdálkodással érhető el magas terméshozam;

MINDEZEKHEZ elsősorban az szükséges, hogy már aratáskor tudjuk: a jövő gazdasági évben melyik táblába mi lesz vetve; A jó vetésterv elkészítéséhez igen sok szempontot kell figyelembe venni. Ezek közül megemlítek egy néhányat, ilyen a népgazdaság és a tsz gazdasági szükséglete, a növények sorrendje a rendelkezésre álló emberi, gépi és fogaterő, az istálló- és műtrágyázás időpontja a piac és értékesítési lehetőség, s nem utolsó sorban a helyi talaj- és éghajlati adottságok.

— Mikor a következő évi vetéstervvel elkészültünk, hozzáfogtunk az őszi tennivalók félméréséhez. Ez rövidén abból állott, hogy kiszámítottuk: különböző

munkákra és növényekre hány kézi-, fogat és gépi munkanap szükséges. Mikor mindez meg volt, a termelészövebkezeti választmány ülése elé terjesztettük és a tagsággal közösen határoztuk meg a következő munkák sorrendjét. Ennek megfelelően a rizs aratása előtt kerül sor a cukorrépa felszedésére és beszállítására. Az istáilötrágya-hordás és annak leforgatása a mélyszántással folyamatosan történik az aratás után ta/rióhántott földeken. Azokon a táblákon pedig, amelyekbe borsó, mustár, vagy őszi takarmánykeverék uán történik a búza vetése, a vetőszántást elvégeztük;

A GYŰLÉSEN elfogadott

feladatok közé tartozik az őszi vetőmagvak tisztítása és csávázása, a gyengébb minőségűek kicserélése fémzárolt, jóminőségű vetőmagvakra. A jó gazda gondossága megkívánja, hogy a vetőgépek kijavítására is gondoljunk.. Ez a munka már hetek óta folyamatban van, de a kukoricagórék rendbehozatala sem kerülte el figyelmünket;

A gondoskodás nem volna kielégítő, ha elfeledkeznénk az állattenyésztés szükségleteiről. Tavasz folyamán 1300 köbméter jóminőségű zöldsilót tettünk el, jelenleg pedig a silókukoricának szánt gödrök megtöltése folyik. Felkészültünk arra is, hogy a cukorrépaszeletet kukoricaszárral silózzuk. Az állatállomány zavartalan átteleltetése megkívánja, hogy a széna- és szalmakazlakat sürgősen betetőzzük, az istállókat kijavítsuk és bemeszeljük. A tsz-vezető figyelmét tehát semmi sem kerülheti el.

EGY SZÖVETKEZETI

gazdaságban sokszor lényegtelennek ’átsző dolgokkal is foglalkozni kell, mert sok esetben éppen azok elhanyagolása okoz súlyos anyagi kárt a közösségnek; Célunk, hogy megfelelő irányítással, gondos előrelátással és jó szervezéssel emeljük a termelés színvonalát, ezáltal a tsz tagság jövedelmét.

MARTON FERENC,

a kunszentmártoni Zalka Má*é Tsz elnöke

Szeptemberi napfény

A Magyar Állami Népi Együttesi szolnoki vendégjátéka elé

Szeptember 10-re Szolnokra érkezik a külföldön ist nagy sikert arató Magyar Állami Népi Együttes. A Kis-| bojtár című 3 felvonásos táncjátékot adja elő este 8 órait kezdettel a Móricz Zsigmond Művelődési Otthon Szabad- J téri Színpadán (rossz idő esetén: 6 és 9 órai kezdettel a! Szigligeti Színházban). t

A táncjáték rövid tartalma: a Kisbojtár és Kata sze- | relmesek egymásba. A pusztai cserénynél éppen megvall-} ják szerelmüket, amikor rablók támadnak rájuk, s elviszik J a szépséges Katát A Kisbojtár elszomorodik, majd elha- f tározza: megkeresi régi szerelmét. Elindul, s rá is talál a I rablótanyára. Helybenhagyja a rablókat, s megmenti Ka- • tát. Visszatérnek a puszital cserényhez, s boldogan élnek < szerelmüknek.

A táncjáték koreográfiája egységes, színes, változatos. A szereplők mindegyike külön táncművész, mozdulataik tökéletesen kidolgozottak, kifejezőek.

A táncjáték meséjét Varjasi Rezső írta, zenéjét Gu- ; lyás László szerezte. Koreográfiáját tervezte, rendezte és: betanította: Rábai Miklós Kossuth-díjas.

Most, mintegy három héttel a kisújszállási bemu-; tató után, nagy érdeklődéssel várjuk táncművészeink szol-; noki vendégjátékát.

“s báffyi LÁ

4*^»»............

ANKÉT

a társadalmi tulajdon vcdeímérÉI j

X Fenti képünkön a diffúziós telep egyik részlete látható, $ amely kétszer tizenhat 75 hektoliteres üstből áll. A répa♦ szelet ezekbe az üstökbe kerül. Itt keveredik 50 Celsius

♦ hőfokú vízzel, s ez oldja ki a szeletekből a cukrot. Képünk

♦ Kálmán Vince és Polónyi Pál diffúziós munkásokat rauj tatja be, amint az egyik üstre az elzárót erősítik rá.

I

t

A hét végén az elüenforradalom óta először tárgyaltak a társadalmi tulajdon védelméről;

Az ankétot Holló János, a városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg, majd Riss Endre, a megyei ügyészség vezetője tartott vitaindító előadást;

Az ellenforradalom ellőtt sokat foglalkoztunk a társadalmi. tulajdon védelmével, s szép eredményeket értünk el. Olyan intézkedéseket tettünk, hogy a büntető és a fegyelmi, illetve szabálysértési ügyekben egyaránt lehetővé váljon a kárigény érvényesítése — mondotta.— Ma a legfontosabb, hogy helyesen fogjuk fel a társadalmi tulajdon jelentőségét. Lenin elvtárs már 1917-ben így intette a munkásokat: „őrizzétek és védjetek a társadalmi tulajdont, a közös vagyont: a földet, a gyárat, a gépeket és a munkaeszközöket, akárcsak a szemetek világát, mert ez mostantól kezdve mind a tiétek.” Rendszerünk alapja a társadalmi tulajdon. Az osztályellenség, ellenforradalmi elemek ellem harcban kell építenünk a szocializmust. A kizsákmányolok lába alól a felszabadulás után kihúztuk a talajt, s most az ellenség azon munkálkodik, hogy a rendszerünk alapját, a társadalmi tulajdont támadja. — Rendszerünk alapját nem elég csak a törvény szigorával védeni, hanem szükséges a dolgozók széles tömegeinek tevékeny részvétele a károk megelőzésénél.A bűnözéseknek okai vannak. s ha megnézzük a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények okait, az első helyen találjuk az ellenséges beállítottságot. A gyárakban, szövetkezetekben megbúvó ellenség — és az általa megtévesztett dolgozók dézsmálják a társadalmi tulajdont. Nagy szerepe van a felvilágosító, nevelő munkának, mert az emberekben még «rosem él a réei rend erkölcsi

felfogása, melyek az egyéni érdemieket a közérdek elé helyezi;

Nem kisebb ok a vezetők közömbössége és sok esetben rossz példamutatása. A lopások főleg ott szaporodnak, ahol egyes vezetők maguk is kezet emelnek a közös vagyonra; Az elmúlt években igen sole ilyen gazdasági vezető került börtönbe.Nagyon veszélyes a családi és rokoni összefonódás vállalaton belül, vagy az úgynevezett „bratyi“, „haveri1’légkör. Ilyenkor „kéz kezet mos” és nincs elvtársi bírálat, csak szemhunyás.

Különösen a földműveszövetkezetekben harapódzott el laza ellenőrzés miatt a lopás, sikkasztás, magas leltárhiány. Sok helyen a károkozásokat, fegyelemsértéseket és bűncselekményeket következmény nélkül hagyják.

Vegye tudomásul mindenki, hogy elnézésre nem számíhat, ha a köznek kárt okoz.

Az októberi események kára 22 milliárd forinttal csökkentette népünk vagyonát, s a kárt még fokozták a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények.

Az 1950. évi 24. tvr. kimondja, hogy mindenkinek fel jelentést kell tenni, ha tudomást szerez társadalmi tulajdon elleni bűncselekményről, A törvény, sikkasztás, lopás és visszaélés bűntetteire 5, súlyosabb esetekben 10, vagy ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okozott, halálbüntetést állapít meg. — Azokkal szemben, akiknél az okozott kár kétszáz forintnál nem több és büntetlen előőletűek, a törvény módot ad fegyelmi tárgyalásra, bűnvádi eljárás nélkül;

Több vállalatnál büntetett előéletű egyéneket állítat nak fontos gazdasági posztra. Pedig ragadós kezű ember nem alkalmas arra, hogy pénztárt kezeljen, — vagy raktárt bízzanak rá. Szükséges, hogy a vezetők a kádereiket alaposan válaszszák ki,

;Ez itt a répakerék, amelynek 12 méter magasba kell felemelni a földalatti csatornákból a megmosott répát. Ez a hatalmas répaemelő kerék naponta 200—220 vagon répát l emel ki a csatornákból. A legaprölékosabb és leggondosabb karbantartást igényli, mert jó répatermésnél évi 25— l 30 ezer vagon répát kell neki felemelni;

Túlságosan sok az úgynevezett fekete fuvar. A vállalatok, intézmények szállítóeszközein sok ese tben nem hivatalos személyek _ közlekednek és nem hivatalos árukat szállítanak. Ez is a társadalmi tulajdon károsítását jelenti és büntetendő;

A kereskedelemben sok baj van a leltárhiány elhallgatásával, pedig ismeretes, hogy a kiskereskedelemben 2000 a nagykereskedelemben 50 ezer Ft-on felül az ügyészségnek kell jelenteni a hiányt. Ha ezt az intézmények vezetői elmulasztják, okot szolgáltatnak a bűncselekmények tovább terjedéséhez.

Ilyen eset' volt az öcsödi földmű vessző vetkezetnél, ahol Nádudvari László és Nagy László 22 000 forint értékű árút nem vett leltárba. A bíróság 2 hónaptól 1 évig szabott ki büntetést rájuk. Húsz Sándor cibakházi gyógyszerészt csalás miatt 1 évi börtönre ítélte a bíróság, mert 3146 forint leltárhiányát úgy igyekezett leplezni, hogy a leltárkönyvbe 27 tételt meghamisított. Lehetne sorolni a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott törvényes eljárások Ítéleteit. De így is látható, hogy igazságszolgáltató szerveink szigorúan alkalmazzák a törvény adta lehetőségeket;

Az ellenforradalom óta igaz, bűnüldöző szerveinknél visszaesés mutatkozott, mert elsősorban az ellenforradalom maradványainak felszámolásával voltak elfoglalva. Ma.

azonban tehetőség van már arra, hogy hathatósabban lépjenek fel a bűncselekmények elkövetői ellen.A hozzászólók közül Kovács elvtáns elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek raktárhelyiségednek jelenlegi rossz állapota erősen alkalmat nyújt a lopásra. Sok helyen kerítés nélkül, az udvaron tárolják az árut?

Javaslat hangzott el a népi ülnökök üzemi tevékenységéről, mégpedig úgy, hogy tömörítsenek maguk mellé minél több dolgozót és végezzenek felvilágosító munkát a társadalmi tulajdon megvédése érdekében;

Kérték a résztvevők, hogy a rendelet értelmében hozzák létre a 300 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemekben a társadalmi bíróságot, majd a szabálysértő bizottságok működését sürgették.

Mivel a felelősség egyaránt terheli a vezetőiket és a rendőrséget, szükséges, hogy a szerveink közötti kapcsolat szoros llegyen a társadalmi tulajdon megvéd éeének érdekében — mondotta Csatári elvtárs. Tudjuk, hogy a gazdasági vezetőknek sokoldalú elfoglaltságuk van és éppen ezért tartjuk most ezt az értekezletet, hogy segítséget adjunk. Az üzemekben is fogunk segíteni. Ebben a hónapban több helyen tartunk felvilágosító ' gyűléséket; —A vezetők legfontosabb feladata most a vagyon lakat alá helyezése és tegyék felelőssé érte beosztottaikat is.traö —

*