Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-29 / 229. szám
£ km.44AÁátAAáAláÁáAAááááááiáá4,IAAáááááláAAááAáAi,AAáááálAi ■ j Í I Az olvasóhoz \ l és a megye irodalmáraihoz l •A A a A szerkesztőség — figyelembe véve a laphoz 3 a érkező észrevételeket, (kívánalmakat — a vasárnapi 3 a lapszám megszerkesztésénél bizonyos változtatáso- 3 3 kát eszközöl. Általános panasz volt, hogy megyei jel- 3 a legű novella, tárca a hétköznapi lapszámokban csak 3 3 elvétve jelenik meg. ugyanakkor megszűnt pl. a J 3 kedvelt a Jász-Kun Kakas tidal. A szerkesztőbizottság 3 3 úgy határozott, hogy a jövőben csak kéthetenként 3 3 közöl kétoldalas irodalmi összeállítást és a közbeeső i I időszakban, hétköznap és vasárnap is egyenletesein 5 elosztva közli az irodalmi jellegű írásokat. Ez egyút- ' a tál lehetővé teszi, hogy hosszabb lélegzetű írások is « napvilágot lássanak folytatásokban. A közbeeső va- 5 sárnap pedig — ugyancsak kéthetenként — ismét meg- 5 a jelenik a Jász-Kun Kakas, reméljük, olvasóink meg- 3 4 elégedésére. 2 3 Külön is (kérjük a megye irodalmárait, (küldjék 3 a be ezután is írásaikat a szerkesztőséghez, hogy la- 3 a punk színvonalát ezáltal is emelni tudjuk. ŐSZ Ülök a szobában fázva s hallgatag, nézem az ablakra hajló gallyakat, Ma hullt le róluk az utolsó levél; aranyló ringása még szívemben él. Úgy suhant le a bús, sápadt ég alatt, mint bennem révedő fájó gondolat. Csontkezével a gally ablakom veri . Arra gondolok, vajh vigasz-e neki, hogy tavasza is volt: illatos fehér s ágain nászdalt dúdolt az esti szél, hogy mézét inni mohó méhek jártak, cs gyümölcs élt mélyén minden virágnak, hogy lombja szépséggel terhes volt nem rég: megkérdeném; melegít-e az emlék? ÍROGATÓ TÁRSAIMNAK Szigorúan húzta szemöldökét ráncba az Idő egy télen. Felhőhomlokábán vihart gyűlt az égen. És a homlokráncok égi redőjéből puha nesszel szállott •éjnapokon átal hópelyheknek árja,.. Igen csúnya tél volt. Ritkán akad párja. Hol zord fagyok vésték, hol viharok dúlták a pusztai tájat. Minden szinte szükölt, mint a megvert állat. •> Esténként a hóra csak az iskolából dobta fénykévéjét szelíd szerénységgel egy hunyorgó lámpa... Öreg Bakő bácsi a vihart nem bánta. Minden esti órán botját vette kézbe, s hosszú kődmőnében a vén iskolába bekopogott szépen. Csontos ujja hévvel sorok alatt szántott, megremegő szájjal betűzte az írást A-B-Os könyvében... Bizony, iskolába nem járhatott régen. Moliő vággyal fűzte a hetüket szóvá, ízlelgette mézét; zsellér életének elsikkasztott rfszét. írogató társak, szívetekben égjen felelősség érte, kit viharok éjén tanulni vitt lába! örülhessen néki, nem tanult hiába. Kislak! Gjulané Ülök a szobában fázva s hallgatag... Tükör se kell: látom hajamban az ezüst szálakat. Kemény Erzsébet URBAN ERNŐ TERKA ELKOTUK TERRA SE NEM KISLÁNY, se ném hajadon, de még csak nónem asszony vagy menyecske se: tyúk! Mikor a téti végén katikába tették, úgy volt, hogy az aprólékjából becsinált leves lesz, jelentősebb, tetemeiből pedig paprikás, de mire a vonat gazdasszonyával Kelenföldre ért, Terka tojást pottyantott, a Eta néni — mert így hívják a gazdasszonyát — örömében megkegyelmezett neki — Úgyis egyedül leszek — gondolta; — Igazi árva ebben a messzi idegenségben. Aztán a gyerekek is biztos megörülnek a „kotkodács, minden napra egy tojásának 3. s Ügy ám: a gyerekek! Julink, meg a férje: a pisze, ösztövér, még csak „lesz ember” Jóska! Egyebe 6incs, csalt a lakatos szakmája, meg az a ritkas, ikapa után ültetett bajsza, s mégse félt belefogni a családalapításba. S Juli tán különb? Hagyján, hogy elkönyörögte magát hazulról, hogy világ csudájára villanyszerelőnek tanult ki, de hogy Kisjóstka: az első gyereke se tudja otthon marasztald? .; 1 Más elsőgyerekes fiatalasszony úgy megvan, úgy eljátszog a porontyával, hogy nézni is öröm, Juli meg: „Pakoljon, Idss“ — írta. — Úgyis csak úrija magát otthon. Itt meg velünk lesz, moziba, színházba járcgat. aztán az unokájában is el gyönyörködhet.“ Az. El gyönyörködhet. S a pelenkáját tán az ángyikája mossaV De mindegy! Ha a pesztrálást; gyönyörködésnek hívják Pesten, ám legyein.— Gyerünk, nagymama, pakkolj, vedd pártfogásba azt az ártatlan kis bimbót; Eta' néni hát Pestre, a Budafoki útra került, s vele Tertoa: a magnak hagyott, induláskor még élfogyasztásra szánt kendermagos. Első csalódásuk — mert szokatlan volt. nehezükre- esett a levegőváltozás — a lakás lett. — Egy^ rideg, szükségből elfoglalt, „üzlethelyiség; Amúgy nem lehetett rá panasz. Tágas is. volt, száraz is, világos is, csak hát —^utcára nyílt, udvara egy falatka se, a aztán az „ázlag”. a kirakat, űgy-c?!. Föl: a plafonig ért. függöny rajt’ alig valami. Csak az nem látott be az üvegén át, aki nem akart. — Ujjé, Ides! — mondta rá Juli. — Hogy maga micsoda válogatós! Ki lesne be ide? A csillagok tán, vagy az utasok, ha az esti vonat jön. — Az a! A vonat! A gőzös! Hogy annak is miért éppen erre visz az útja? Sivít, zakatol, a poharak is összekoccannak, úgy megrezegteti a házat. De ördög vigye! Kisjóska — egyem azt a buckós, drága kis testét — erős, egészséges, istennek hála. A piac sincs messze. A házmester is jóravaló, barátságos ember. Aztán, ha megvolt a takarítás, az étel is föl van téve, ki lehet ülni a napra: sütkérezni kicsit a fal tövében. SZEMBEN a vasúti töltés hasal. Jobbra-balra teljesen üres, csupa rét-telkek. Pimpó meg zsdbavirág sárgállik rajtuk. — Torkának otthon: a Gyöngyös mentén se kerülne alkalmasabb tyúklegclője. — Ügy ám, mert „legel1’ Terka, legslget. A lábán madzag, hogy világgá ne szökjön. De ni csők! Mi történt? Mi érte a kedvest? Meggugol. a fűből csak a feje látszik ki. Ejnye, üvegbe hágott volna? Nem, nincs semmi baj. Ni, máris fut, máris nyargal. — Röptében kapja el a cserebogarat. Vagy mégis baj van? Csak a mohósága ugrasztottá meg? — Ne, pitye, ne, ne.;; Pityikém, pi, pi .■: E S Eta néni, mert rosszat sejt, otthagyja a ház tövében a gyerekkocsiit, s Torkához tipeg, mert az süketnek teszi ,magát a haszontalanja. S ó, egek! akkor se hederít rá, csak öl, csak kotyog, s borzalja, teregei a tollát, amikor rátoppamt, hogy hess, te, hess, micsoda dolog ez, csak nem akarsz itt elkotlani nekem?! — Igen, így és ekkor kezdődött a baj, mert Terka csak azért is eikotiotta magát. El bizony, pedig mi mindent meg nem próbált vele a gazdasszonya! Vízbe ültette, hnjkurászta. a lábánál fogva: fejjel lefelé Ingázta* hin (áztatta, u mert éjjál se maradt nyugton, s folyton beszélt, folyton kotyogott, végül is kimarkolta a szemétládából — oda kuporodott, azt nézte ki fészkének a beste — s jobb hely hijján a kirakatba zárta. Bár ne tette volna! UGYANIS MÁSNAP, a piacon nézgetődve mit látott mog egy másik kirakatban, a baromfis közért kirakatában? Naposcsibét! Százával nyüasgött. fötört, püyegett. ott az „egyelek meg” sok kis butusa. Kop-kop, ikdpi-kop .:; Mákszemnyi csőrük mintha mind Eta nénit hívogatta volna, egyaránt csiklandva szívét s a kirakatüveget. Háromszor ment el onnét, s háromszor húzta valami vissza. Mért igaz is: ha itt ellehetnek éjszakára a kirakatban, hát Júliáknál se veszi meg őket az isten hidege. Hogy is vehetné, hisz fészket csinál nekik, s Terika: a mostohájuk is maga alá veszi, pihébe bagyulálja majd a pöttöm kis életeimet. Csak ügy a kérdés: a gyerekek, Juli, meg Jóska mit szólnak hozzá? — Ke, Julink, — rebegte tehát esés, a köténye sarkát eodrogatva. — Csibét vettem, ha nem haragusztrk. Naposcsibét. Tízet. — Gondoltam: úffvis megkotlott, majd csak fölneveli őket Terka. — Hol? — Nem mondaná meg? — csapta össze a kezét Juli. — Hát:; nappal a gründen, éjjel meg a kirakatban. — Maga félrebeszél, Ides. Ahány pesti csak van, az mind rajtunk nevetné. — Hát aztán? — intetteié a nyelveskedő gyerekasszonyt a íerj. — Majd elúnják azt a nevelést, nem? Egyet se fél jeni! Én magával tartok, mama! £» pitt-patt, de így, de úgy, a dologból veszekedés lett, s Juli — amilyen durcás, puiykamérgű kis teremtés — az ágyban is elhúzódott az urától, úgy rraegneheztelt rá. Az meg ravaszul, dörmögdéive, amikor aludni vélte már Eta'nénit: — Te okos, te.Azt akarod, hogy kihagyjon anyád? — Hh. — Fújsz? Mit fújsz, szamár? Azt mondd még inkább- mi szórakozása van? Ha olvas, a szemét fájdítja, ha moziba hívod, táncol előtte a kép. — S a rádió? Azt minek vettük? — No hiszen, sokra megy vele. Egy, amit szeret — a cigányinuzsika. — Azt meg nem adnak örökké... Terka, a Terkája, mit gondolsz, miért tűröm meg a háznál? — Tojik, Vagyis hát;,; tojt. — „Kotkodács, egy tojás!” Az is valami? A honvágy, amiatt köll a Terka! Hogy ne gyötörje a mamát. Aztán, ha csibét szeretne — tessék! Csak a kedvét, azt ne veszítse el, s maradjon, amíg kicsikét össze nem szedjük magunkat. Úgy bizony, békán .:; S ha nem tudnád: a rántott csirkét is csudára birom; ETA NÉNI mert persze, hogy nem aludt — erre mit tehetett mást, — elmosolyodott. Hogy ritka ugyan a bajsza, de mégis csak ember már ez a Jóska; Igen: honvágya van őneki, s ha sütkérezni, bóbiskolni ül ki a ház tövébe, de sokszor hazaálmodja magát! Az udvart, a kiskertet látja, azokat a szép, koránzsendülo ágyasokat. Petrezselyem kívánkozik a krumpli levesbe? Fejes saláta a süli oldalas mellé? Kettőt se kell lépni, s máris a konyhán, az asztalon van, amit csak megkíván az ember. Még pedig ingyen. Itt meg egy gerezd fokhagymáért is utcahosszat bandukolhat az ember.:. Ámbár hely: kiskertnek való akadna éppen itt is. A gründen, a fal enyhelyében, ahol sütkérezni szokott. Csak a gyepet, azt kéne megforgatni, kapa fokával szétveregetni. — Ó, nemcsak a kényelem — a spórolás miatt is. Mert spórolni (kell, spórolni muszáj, hiába csúfolódik a „kotkodács egy tojaB:‘-sal a vöcske. És megírt a kert: az arasznyi, kökénytüskével szegett veteményes is. A csirkék nőnek. nyurgulnak. Terka ismét tojik. Eta néni pedig — úgy mondja a fáma — legújabban kecskére alkuszik; Hogy hova köti majd be, s mit ad neki a télen, az még bizonytalan; De hogy unokája: Kisjóska kecskelejen nő .fel, az már holtbizonyc*. KERESZTREJTVÉNY Kérdés —felelet 1 2 líH 7 1 I8 P 10 r :::: :::: 11 1 liflii121 riliFT 14 ih:: ii5 1 1 I16 Iliül17 18 |19J mii IfHÍ201211 22 1 liiii 23, 2‘ liüil251 25 s::3|27 |20 !■■■■ IMI 1 ■■■■ 2,isoi inn 31 ■■■■ 32, , 1 1 I IP m 34 35 Iliül36 ISSSS I3SSS 371 igái3» 39 40 I41 Hifi 42 J43 HIHI441 45 1 i 1 m !!í!í46l 1 1 ii!!l" 1 11"! 48 | 49 llllil50 1 í Sí I*2 lüiií03 1 I54 illili55 rfT I I Ilii! VÍZSZINTES: I: Beküldendő rész, U. Kísérlet. 12. Vissza: kopasz; 13. Névelős állatiaké«; U. Testrész. 15. Híres komikusunk neve. 17. Havasi rész, 18. Formája. 20. Türelmetlenül állok; 22. Takács rövidítése. 23. Üzlet — fonetikusan; 25, Balaton minden részén található; 28. Kötőszó: 27. Mária becézve; 29. Piros — angolul; 31. A. N; 32. A magyar Irodalom a közel' múltban elhunyt nagy írója, (utolsó kockában 2 betű). 34. John Knittel híres regénye elmének része. 36. A szoros ABC része.; 37. Kicsinyítő rag. 38. Évikéhez tartozik; 40. Felfogja (ékezethiánnyal)I 42. Folyó. 44. Vissza — 6egédházfelügyelő. 45. Ablakon található, 46. E tréfa — vissza, 47. Francia névelő. 48. Nec — keverve. 50. Törvény előtti vita névelővel. 51. E. I; M; 63. O utolér; 55. Eszakeurópal pénz; FÜGGŐLEGES: 2. Dagály következménye. 3. Kómái császár többese. 4. Híres magyar építészmérnök kézjele. 5. Történelmi Időszak: 6. Csoportfénykép, táblázat; 7. Ez — oroszul: 0. Időhatározó. 9. Névelős husáng; 10. Vissza: A középkori gentleman. 14. Beküldendő rész (L kérdés) utolsó kockába (zat); 15. Kicsinyítő rag, 16. Sav hiánnyal. 19. Kérdőszó, 21. Kötőszó. 23. Régi utazóeszközj 24. Ruhadarab. 28. Női név röviden; 30. E. J. A. 82. Ilyen sző Is van; 33. Nőknek van, ■■ ....... 86. Sír — keverve; 39. Kiűzött. 41. Ugyanaz; mint a 38; függőleges. 43. Helyhatároző: 44. Ilona becézve; 48. Halfajta. 49. Az első Ipari egyesülő«; 52. Mértékegység. 53. Évszak (utolsó kockába két betű); 54. Helyhatározósző, A vízszintes 1; és a függőleges 14. soraiban egy-egy kérdés van elrejtve. Beküldendő a kérdés és rá a felelet is. Beküldési határidő: október 4. A rejtvényfejtők között könyveket sorsolunk ki; A helyes megfejtést és a nyertesek nevét október 6-1 számunkban közöljük; T iszavidék rejtvény szelvény Kérdői — felelet A Tlszavldék szeptember 22-1 számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Az „Utolsó vacsora1* és a ;,Mona Lisa‘‘ — Tátrai táj — Puskás Tivadar mérnöké. A megfejtést beküldték: Dobozi Magda Jászkisér, Horváth Gáborné, Pádámé Kis Róza Jászapáti, Győző Károly Kunhegyes, Hídvégi Hona Kendenrs, Szeberényi Anna Kecskemét, Pap Róza, Márta Kálmán, Sallai Jánosné Karcag, Katona Róza, D. Nagy Balázs, H. Tóth Imre Kunmadaras, Haklár József, Coda Zoltán Jászberény, dr. Antal Károly Abádszalók, Bakó Klára, Magi Imre, Straub Ferenc, Menyhárt Jőzsefné, Garas József, Tompa Józsefné, Csontos Béla, Rékasl Jánosné, Bódi Béla, Hegedűs Simon, Csényi Dezső, Gere Etelka Szolnok. Könyvjutalmat nyertek: Márta Kálmán Mg. Technikum Karcag, Dobozi Magda Jászkisér, Csataköz i„ Menyhárt Józsefné Szolnok, Kárász u. 7. (A könyvet vidékieknek postán küldjük el.) A Sakkelet daSók Híres játszmák sorozatát folytatva bemutatjuk Aljechin egyik jól sikerült müvét: Vezércscl Grünfeld — Aljechin Karlsbad 1923, 1. dl, Hf6, 2. c4, c6. 3. HÍJ d5 (Világos szöveglépése helyett aktívabb és szokásosabb 3. Hc3 folytatás. A szöveglépés szabadabb fejlődési vagy1 védelmi rendszert enged kiépíteni sötét számára). 4. !lc3, Fe7, 5. Fg5, Hbd7, 6. e3. 0-0 7. Bel. c6. 8. Vc2, a6, 9. a3, h6. (A vezércsel u. n. orthodox változatát játszotta a két nagymester. Az utolsó, lépések azonban taktikázást árulnak el, mindkét fél az „fi1; futó jó, vagy rossz időben való megmozditásra vár.) 10. Fhl, BeS! 11. Fd3, dc4. 13 F:c4 bä. 13. Fa2 c5! (A megnyitás befejeződött, mindketten aktívan — élesen — játszanak) 14. BdL. cd4. 15: Il:d4, Vb6. 16. Fbl, Fb7! 17. 0-0 Bac 8. (Fenyeget Fe4 és He4 is . ; . 18. Vd2, He5, 19. F:f6. 30. Vc3 g6, 31. Ve3, Hc4. (Világos túl sok tépést tesz vezérével, bár a sötét királyállást legyengítette a vezérmanőver, mégsem mondható szerencsés gondolatnak a sok tempóvesztés) 33. Fe4, Fg7! (22 . . . H:a3? hiba lenne, mert Vf3 erősen hatna) 23, F:b7. V:b7. 24. Bel e5! 25. Hb3 C4. 36 HcH. Bed8. 37. Bfdl, Hej. 38. Iía3, IId3. 29. B:c8, V:c8. 30. f3 ... 30. ;>> B:d4ü ("Világos aláaknázta a d3 huszár helyzetét. — Ilyen esetben mi segíti Egy korrekt, iuesszeszámított kombináció, amely felőrll az ellenfél állását) 31 fel, Uíll (31. ed4-re t: d4+. 32. Kíi, Hf4. 33. V e4, .Veil-, 35. Kd2, Fe3+ nyer) 32. efá, Vei! (A3 alapsoj.a gzöveS" lépés nagy erővel hat); 33. V:c4, Bdl+. 34. Vfl. Fűlj- és Világos feladata. Fenti példa is fényesen mutatja, hogy egy jól átszámított kombináció „rövid időn belli);* tönkre tudja tenni az ellenfél állását: 17. sz. feladvány ( Neukomm Gy-tól, 1930.) Matt 2 lépésben. A feladvány kényszertípusú műfaj. Múlt rovatunkban megjelent 16. sz. feladvány megfejtése: 1. Hd4! * Sakkelv: Aggályos ugyanazon figurával kétszer huzni, — mielőtt a többi kifejlődött. Ez csak akkor Indokolt, ha különös előnyt érhetünk e!, mint például egy fontos pont megszállása, stb. Az ily módon szerzett elóny meg tartása a továbbiakban feltétlen szükséges, ellenkező esetben az egész manőverből Időveszteség keletkezik, »te«-»»«» »«»» A TÖKÉLETES PATKANY- 1RTÖ Gyártja: Finomvegyszert Készítő KTbZ,, Budapest, VIII. Üllői út 58. Kapható: A Földmű vess!in öííiczcii LcItskLtan