Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

Leltet csatlakozni a III. országos íejlertneiési versenyhez A Földművelésügyi Mi­nisztérium a Termelőszövet­kezeti Tanáccsal, a Szövetke­zetek Országos Szövetségé­vel és a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetével egyetértésben 1957. november 1. és 1958. október 31-e között újból megrendezi az országos tejtermelési ver­senyt. Résztvehetnek ebben álla- A III. mi, kísérleti, tan* és célgaz­daságok, mezőgazdasági tér­­melőszövetkezetek, termelő- { szövetkezeti fejők és egyéni­leg dolgozó parasztok. Csatlakozhatnak azok a te­nyészetek is, ahol jelenleg törzskönyvi ellenőrzés nincs. Ilyen esetben azonban a — törzskönyvi felügyelőség az adatok megbízhatóságát ellen­őrzi. ORSZÁGOS tejtermelési versenyben KŐVETKEZŐ VERSENYFORMÁK VANNAK: Í. Ä 100 kh szántóterületre legtöbb tejet termelő nagy és kis gazdaságok versenye. 2. A legnagyobb tejterme­lést elérő nagy és kis tehe­nészetek versenye. A tejter­melést a gazdaság összes te­heneinek évi átlaga adja. 3. A tejtermelésben legjobb eredményt elérő fejők verse­nye. 4. Az ország legtöbb teje* termelő teheneinek versenye Az élső három csoportban külön indulnak a termelőszö­vetkezetek és külön az állami (kísérleti-, tan- és cél-) gazda­ságok. A tehenek versenyébe ne" vezhetnek teheneikkel az ál­lami gazdaságok, termelő­­szövetkezetek, terme lőszövet­­kemti csoportok, valamint egyéni tenyésztők. Az értékelés mind a négy versenyformában szektoron­ként történik. A verseny szempontjából nagy gazda­ságnak számít az az állami gazdaság, amelyik 5000 kh és az a termelőszövetkezet, ame­lyik 1000 kh szántóterületnél többel rendelkezik. Nagy te­henészetnek számit az az ál­lami gazdasági tehenészet, — ahol legalább 100, és az a ter­melőszövetkezeti tehenészet, ahol legalább 40 a tehenek száma. A kis gazdaságok ver­senyében azok az állami gaz­daságok vehetnek részt, ame­lyek szántóterülete 5000 kh nál kevesebb, de legalább 1000 kh, továbbá azok a ter­melőszövetkezetek, amelyek­nek szántóterülete 1000 kh­­nál kevesebb, de legalább 200 kh. Kis tehenészetnek számít az az állami gazda­ság, amelynél a tehenek szá­ma 100-nál kevesebb, de leg­alább 50, az a termelőszövet­kezet. •' la tehenek száma 40-nél kevesebb, de legalább 20. A fejők versenyébe az az állami gazdaság, vagy terme­lőszövetkezeti fejőgulyás ne­vezhet be, aki az egész ver­seny időszakban legalább tehenet gondoz, a tehenek cserélgetése nélkül. Mind a három formában alapfeltétel, hogy a versenyben lévő tehe­neknél legalább 75 százalékos bor juszaporulat legyen. A-negyedik formánál, a te­henek versenyénél, semmi különös megkötés nincs, csak a versenyidőszak alatt kifejt tejmennyiség jön figyelembe. Szeptember 29 Vasárnap Mh4iv A Nap kél: 5.39 h-kor, nyugszik 17.2° h-kor. Köszön "ok a Mihályokat. Szeptember 30 Hetiű Jeromos A GYŐZTESEK ÉS HELYEZETTEK JUTALMAZASA­­KA 375 EZER FORINT KERÜL KIOSZTÁSRA. A LEG­JOBBAK EMELLETT MINISZTERI KITÜNTETÉSBEN — VALAMINT ELISMERŐ OKLEVÉLBEN RÉSZESÜL­NEK. Jelentkezni lehet szóban, vagy írásban a Szolnok me­gyei Törzskönyvelési Felü­gyelőségnél (Szolnok, Megyei Tanácsháza. Isz. 34. számú szoba, telef»'"' 13—31. 105. mellékállomás), vagy pedig az illetékes körzeti törzsköny­vi felügyelőnél. A jelentkezés határideje: 1957. október 15. Az egységes értékelés és a közhltelüség biztosítása érde­kében a Megyei Törzsköny­velési Felügyelőség ellenőrzi, nyilvántartja és értékeli a versenyt, amelynek eredmé­nyeiről az F. M. rendszeres nyilvános közleményt ad ki. A harmadik országos tej­termelési versennyel párhu­zamosan a megye értékeli a tehenészetek, fejők és tehe­nek megyei sorrendjét is és a legjobbakat vándorzászló­val jutalmazza. Az 1956. október 1-én le­zárult II. országos tejterme­lési versenyben a Szolnok megyei tenyészetek szép ered­ményeket értek el. A nagy­­tenyészetek versenyében a kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz második, kiste­­nycszetekuél a jászjákó­­halmai Béke Tsz harmadik lett. Megelőzött sok neves dunántúli tehenészetet. A Vörös Október Tsz dolgo­zói 15 ezer, a Béke Tsz dol­gozói pedig 7 ezer forint ju­talmat kaptak. A III. tejtermelési verseny­ben minden állami gazdaság, termelőszövetkezet, minden fejő és kistenyésztő előtt — nyitva áll az út. a jó helye­zés és ezzel a dicsőség mel­lett magas pénzjutalom el­érése. Emellett — mint az el­múlt versenyek tapasztalatai mutatták —, maga a verseny­zés is kedvezően befolyásolja a gazdaságok tejtermelését, tehát ezen az utón is közvet­len haszonnal jár. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek dolgozói, egyénileg dolgozó parasztok, mir. :i többen vegyenek részt a III. országos tejtermelés] versenyben. Az állattenyésztő szakem­berek, szervező munkával és szaktanácsokkal segítsék a versenymozgalmat. A Nap kél: 5.4P h-kor, nyugszik 17.27 h-kor. Kösr"ntjük a Jeromosokat — A mezőtúri Búzavirág Termelőszövetkezetnek több mint 100 ezer forintot jövedel­me--*!, a lucerna'nnfftermelés — A Szolnoki Papírgyárban az elmúlt napok' an 53 fő re—=ndult a szakmai továbbképző tanfo­lyam. — "’só, n»a<"—>r «rvártmá­n’’'> fém-mérő ke"1 forga­lomba az amatőrfényképészek örömére a IV. negyedévben, az OFOTÉRT üzletekben. — 12 vagon készárut küld exportra a paksi konzerv­gyár. Ebből 4 vagon uborkát Csehszlovákiába, 3 vagon le­csót, és 5 vagon baracvelöt pedig a Német Demokratikus Köztársaságba szállítanak. A gvár készítményei iránt kül­földön igen nagy az érdeklő­dés. — November 1 és 1958 ok­tóber 31 között ismét meg­rendezik az országos tejtef­­melési versenyt. — A szép könyvek kiadója, a Magyar Helikon az idei Arany János jubileumra szö­veges irodalmi kén—’-önvvet ad ki a nagy költő életéről. A kiadás a Petőfi Múzeummal közös lesz. — 600 férőhelyes juh-ho­­dályt énítenek — jórészt sa­ját erejükből — a karcagi Hu­nyadi Tsz tagjai. — A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 40. évfor­dulója alkalmából a magyar rádió és televízió több kiváló zeneszerzőt kért fel az ünnep jelentőségéhez méltó művek alkotására. Na praf orgómag-terme­lők figyelmébe! A Mezőgaz­dasági Termékeket Értékest tő Szövetkezeti Központ fel­hívja arm te-—figyel­mét, akik napraforgómagju­kat pénzért akarj*'- - -‘•ékesí­teni. hr. a gabona átvevőhe­­lven utalványért adják át az árut. Az utalványt a íöldmű­­vesazövetkezet olaieseretelep­­vezetője azonnal felvásárolja Minden egy mázsa naprafor­gó mag után kapott utalvá­nyé-! 289 Ft. késznénzt fizet és 20 kg. napraforgó darát ad 3isi tq {iim cüí üjmqd múdeman Ez évben immár tizedszer kerül sor a szovjet film ünnepének megren­dezésére. Az elmúlt évek során is jobbnál jobb filmalkotásokban gyö­nyörködhettünk, minden évnek meg volt a maga csemegéje, azonban az 1957-es év ’'ünnepi szovjet filmjei vala­mennyit felülmúlják. A szovjet film­gyártást mindig az jellemezte, hogy igyekezett a máról beszélni, minden esetben a jelenkor legégetőbb társa­dalmi problémáival foglalkozott, színe­sen, változatosan, ötletesen. Nagy sike­teket arattak más filmjeik is. Igénye­sen dolgozták fel klasszikus írók mű­veit, hitelesen ábrázoltak történelmi eseményeket; opera- és balettfilmjeik pedig élményszámba mennek. A szovjet filmek már régen, feltörtek a nemzet­közi élvonalba, amelyet a különböző fesztiválokon elért nagyszerű eredmé­nyek és díjak is bizonyítanak. A szovjet film ünnepét filmszín­házaink ünnepi előadás keretében nyitják meg, a helyi adottságoktól füg­gően, kultúrműsorokkal egybekötve. Az ünnep kiemelkedő filmjei: A negyven­­negyedik, Halhatatlan garnizon, Az nya, Prológ, Elveszett vőlegény. Az el­varázsolt kisfiú, Turistaszerelem, Don Quijote. Ez utóbbit csak keskenyftlm­­színházaink mutatjé'- be. mert normál vászonra nem készült belőle kópia. Eze­ken kívül vetítésre kerülnek még az elmúlt hónapok új szovjet filmjei, valamint naponta tart előadást, örömmel köszöntjü több régebbi nagyszerű alkotás, a megye a tizedik „Szovjet film ünnepét”, amely ii valamennyi filmszínházában. __., . Megyénkben a szovjet film ünnepe- „ , ,, . , nek időpontja október 3l-től november 6-ig Szovjetunió filmművészeiének rohama tart. Ez idő alatt valamennyi normál mozi fejlődését. Az anya Nagyon sok történetet hallottunk már édesanyákról, akik nagyszerű tetteket haj­tottak végre családjukért, hazájukért. Egy ilyen történetet dolgoz fel az Anya című szovjet filmalkotás is, amelyet Gorkij „Az anya” című könyvéből Írtak filmre. Gorkij neve a világ minden nagyobb színpadán is jólismert. Legszebb darabját, az Éjjeli me­­nedékhely-t már hazánkban is többször játszották. Kimagasló drámái még a Kis­polgárok^ az Ellenségek, a Jegor Bulicsov és a többiek. A csehovi iskola követője a szín­padon: látszólag cselekménytelen drámákat ír, de tele emberi mélységekkel, lélektani igazsággal. Gorkij a 6zocialista-realista iro­dalmi irányzat megalapítója Az anya című regényével, amelyet — az első között — Le­nin is nagyra értékelt. Az 1900-as években ez a regény százezrekben ébresztette fel a munkásöntudatot s segített csatlakozni a munkásmozgalomhoz. A szovjethatalom éve: ilatt Gorkij Ktt a szovjet népek legtekin­télyesebb írója. Az anya című regényébe’ számtalan színpadi változat készült. Leg­utóbb 1955-beu hazánkban is színrevitték a Nemzeti Színházban. Filmváltozat is készült belőle a némafilm-korszakban, és most a hangos filmek egyik legjobbja. A film kezdetén egy városkába vezeti el a nézőt. Megszólalnak a gyár dudái, a kapun fáradt munkások ezrei özönlenek ki testükben ólomsúlyként nehezedik a nap robot fáradtsága. Köztük van Pável Vlaszo\ fiatal munkás is. Iszákos természetű, s mi­kor hazaér, akkor Is italt követel édesany­jától. Anyja nagyon aggódik érte, mert arra gondol, hogy férjét is az ital tette tőnkre. De fia nem kerül férje sorsára. Pável rájön arra, hog” a nyomorúságból, a rab­ságból nem az iszákosság jelenti a kivezető utat, hanem valami egészen más. Derék, becsületes munkatársai bevonják a mun­­kásmozgalombi és ők nyitják fel Pável sze­mét ébresztik rá a munkásosztály igazsá­gára. Pável belekapcsolódik a munkásmoz­galomba és annak harcos tagja lesz. Édes­­”via eleinte aeeódva figyeli, félti, azonban később felismeri fia és ezen keresztül a munkásmozgalom célját és amikor fia bÖr­­•önbe kerül, helyette az édeanya áll csata­sorba. A színészek teljesítménye emeli a film értékét. Az egyes alakítások — külö­nösen az anya megformálója. ’Vera Marec­­kája — kiemelkednek, hitelessé teszik a megkapó filmalkotást. Az anya című film mély gondolatokat és nagy érzéseket tár elénk. Gorkij nagyszerű regényének alakjai i filmen ngyogóan, művészi módon kelnek életre. Himer Zoltán <A telev-íkiót&l díjtalanul. Fijltímíívesszovelkezetj kiildöüpYülés iánosti dán A Jánophidai Földművesi­­szövetkezet ma, vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel küldött közgyűlést tart. Az igazgató­ság szeretettel várja a föld iművesszövefkezeti tagokat és meghívottakat. Jő ára lesz a hízott baromfinak Az iáén nem panaszkodhat­nak a termelők, elég jó a ku­koricatermés. Éppen ezén nehéz arra okot találni, hogy miért viszik idónap előtt a Piacra a sok sovány libát és ácsát, amikor később, hízott íllapotban kedvezőbb áron •ózhatnák forgalomba. Való­­zínűleg a múlt esztendei ár­­•izonytalanság kihatása ez \ttól felnek a termelők, hogy most sem találják meg szé­ni' ásaikat. Nem vállalják a kockázatot, s ezért akarnak minél előbb megszabadulni r. ■vány baromfitól. Tegnap érdeklődtünk Ta­­ács Viktor elvtárstól, a Tö •’kszentmiklósí Baromfifel olgozó Váhalat igazgatójától hogy indokolt-e a termelők aggálya. — Egyáltalán nem indokolt — válaszolt Takács elvtárs.— A liba ős kacsalilzlalás mindig jövcdr'mező volt és most is az. A tavalyi ár­esést az ellenforrzözlotr okozta. Megállt a feldolgo­zás és az evnort. A vállalat * üu-saeloktöl nem tudta átvenni a libát, kacsát, s fő­leg azok a termelők káro­sodtak, ak”t nem kötöttek szerződést hízott Rba, vagy kacsa értékesitésérc. Az idén ilyen körülmények nem játszanak közre, és a vállalat, illetve a földműves­­zövetkezet baromfifelvásár­­ók december 31-ig, kg-ként 18,— Ft-ot fizetnek a hízott ibáért, kacsáért. Ez az ár eléggé kedvező hiszen ha összehasonlítást te­szünk a víziszárnyas és a ser­téshizlalási szerződések kö­zött, a kacsa és a liba javára Pillén a mérleg. Az "t kg-os sovány liba ára S0 forint, és ha a termelők azt köriilbelü 40 forint értékű kukoricává' meghizlalják, mindössze 100— 110 forintos ráfordítási költ­séggel 162 forinthoz jytnak Ennyi az ára ugyanis egy 9 kg-os hízott libának. Azt ta­­lársnVm hogy a termelők ninél előbb kezdjék el törmr a libát, vagy a kacsát, hogy izok még ideiében meghízza nan. A szerződési előjegyzé­seket mezt végzik a íöldrnű­vesszövetkezetek baromfiíel­­vásáriói, lehet jelentkezni. A nyomtatványokat pár napon belül szétküldjük, s akkor megtörténik a szerződéskötés is. Mi a helyzet a pulykával? Sajnos, itt is az tapasztal­ható. hogy a piacokon már megjelent az alacsonysúlyú ‘okos, fejletlen idei pulyka. Ezeket feldolgozni nem lehet, s ezért nem is veszi át a vál­lalat. A pulyka szintén kimon­dottan exportcikk, főleg a nyueatl '"tarnokt'--’ kedve­n\, ” "w é: *c-kcsfthető, ha a termelők azt párhetes bnkoricsctetés u'án. •■'•—ember eleje táján hozzák forgalomba. Erre az időre nemcsak meg­hízik, hanem a tolla is kifej­­ődik, a tokossága megszűnik s a pulyka értékesebbé válik A földmű vesszö-etkezeti-»aromfiíe’vásárlók november 1-től kezdve kg-onként 16 fo-, ■infot fizetnek a jóminőségű pulykáért. Előjegyzéseket Tegnapi bírósági cikkünk szinteai lehet tenni, a szerző címe hatyeoen: A „hú« ugy- Jeskötés is megkezdődik? vcü* bukása? A televízió hazánkban Is elindult hódító útjára, és rö­vid idő alatt igen elterjedt. Jelenleg a vétel még kor­látozott, nem úgy, minit nonmál rádióhullámoknál. Ugyanis ultrahullámon dol­gozik és annak terjedése egyenes irányú, nem követi a föld görbületét és nem ve­rődik vissza a felső jégréte­geikről. Ebből kifolyólag az adótól légvonalban csak 80— ICO kilométer távolságig ve­hető üzembiztosán. Jelenleg a budapesti kísér­leti adó egy kilowatt ener­giával ad, és vételkörzete emiatt nagyon szűk területre korlátozódik, körülbelül 40— 50 kilométerre. Szolnokon sem kielégítő a vétel. A most épülő új nagy adó 30 kilowatt energiával fog adni és az antenna ma­gasságát jelentősen emelik így valószínűleg megyénk nyugati részén is üzembiz­tos vételi lehetőség lesz. A tervek megvannak az ország legtávolabbi ponljá­­na.c besugárzására, közvetítő állomások segítségévek A Posta Rádióvételtechni­­bai Vállalat (RÁVEL) gon­doskodott előre a tájékozta­tás és javító szolgálat orszá­gos megszervezéséről Szolnok megyében a Szol­noki RÁVEL kirendeltség látja el ezt a munkát. A te­levízióval kapcsolatos kérdé­sekre díjtalan felvilágosítás­sal szolgálunk leiéiben is. RAVEL, Szolnok. Heiye>biiéa A tőíravnlóf-fpremhnl Ilii llltllllllllllllllllllllll Ilii llltlIIIIIIMIIIIIIII Ilii lllllllllllllll Vagány gyerekek Az utolsó pohár felhajtása után a két jóbarát megszólal, indulásra készek. A magasabb előveszi pénztárcáját. Fölé­nyesen kivesz 20 forintot, Mari néni felé nyújtja. — Itt van a lé. tessék. Indulnak kifelé. Kabát­gallérjukat felhajtják, haj­­donfőtt, zsebredugott kéz­zel kilénnek az utcára. A ..csihukos” Tóvizi István elő­veszi csibukiát. «záiábe ve­szi, felveti a fejét, s úgy tesz, mintha nem t<*-a semmit. Barátja. Tóth János ugvanígv tesz, csak ő pipa nélkül kí­séri a barátját. Velük szemben békésen sétáló emberek k^’-'etlnek. Ki párosán, ki páratlanul te­szi meg a vasáré •- eb^”utá­ni sétát, mint ahogy ez egy kis faluban szokás. A ké­nyes fiúk nem térnek ki sen­ki elöl, udvariasságról be­szélni velük nem igen lehet Figyelembe sem veszik. ho”v az úttestet iésnáncél borítja. Idős néni jön velük szemben, nem térnek előle, az nem tud kitérni. Amikor odaérnek, i.z öregasszony pl-.M kicsúszik a lába. annyim meglökték, ök hátra sem néznek. Nincs icbiük. Egy fiatal ~"r halad el mellettük Tóvizi csibukja az asszony arcát súrolja. Az felsikolt, — jajgat, megégette a pipa az arcát. A féri nem állhat ja sző nélkül. Utánuk szól, kiabál­nak az utcán. Az asszon” dühös, jobbra, balra elkerekiti, mérgéber szidia a vagány gyerekeket. Azok nem hagyjak annviban. az egyik visszajön, össze ug­rik a férnél, zsebkést vesz elő és megszurkálja az em­bert. Ezzel a vagányok to­vább n.ennek, mint akik jól végezté’- dolgukat. Június IR-án bál volt Tö­­•röki"»onimiklőson. A jóbará­tok is je'on vol*''* harmadik társuk. Veréb József is ott volt. Mulatt ztak, hangosan szórakoztak. fW-ee^a-tak va­lahogy rvem*n Laios hason­ló bandájával, akik szintén hárman voltak. Hoz-**”’- tar­tozott még Mnlercsik Imre, Krikuska Mihály. Elkezd­tek verekedni, ki’-srültek a táncteremből. Csornán barát" if ‘"al együtt üldözőbe vette Tóviziéke* rH’- lÄe-etfat ki­sértek hazafelé. Utolérték őket. — No álltat-’? meg ífratk’ fél körbe — kiált ízt*’-. Ma­­’’ercsik az p—r*röl kar­­va-itpiTcd —•■ á at tört le. Azzal odament Tőviziékbez, és olvat ríh-zett egyikőiük hátára, hogv az ijedtében átszaladt Baráttal u’éra. —: Csornán és társai nyomukban. Tóviziéknek siker"” v iit­­lepeló szem—’mot ellenfeleik­től elragadni. Ezzel agtárt úev fejbe vágták f-erránt, hogv az n’-ómban összeseit. Rará'-i .‘.t hae-t*’- ’riáviziék viszont tovább ütötték, ver­ték. Jól belv' en hagyták, —: mert több hóna non keresztül kórházi gyógykezelés alatt állt. Tí.fzi és barát"! jelenleg előzetes letartóztatásban vennék, 'io«r * bf­róság hamarosan elv-s-i ked­vüket a vagánykodástól. »» k. ui, »S»

Next

/
Thumbnails
Contents