Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-26 / 226. szám

ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK A SZÓLNOM KATÓD/ÁK MINDÖSSZE NÉHÁNY NAP választ el bennün­ket a katonák nagy ünnepétől, a Néphadsereg napjától. Tudva azt, hogy katona számára mit jelent ez az ünnep, kíváncsian kukkantottunk be a helyőrségünkben állomá­sozó alakulatokhoz. Katonáink méltóképpen akarnak ünnepelni. Ezt lát­hattuk, amikor ellátogattunk a Ságvári Endre és a Gá­bor Áron nevét viselő laktanyákba. Az udvaron gondos kezek parkírozzák, szépítik, tisztogatják az udvart, hogy a beköszöntött ősz még gyönyörködni tudjon a nyár virágaiban. Mindkét helyen serényen munkálkodnak a szobák és termek díszítésén, A Ságvári-laktanyában az ünnep tiszteletére a KISZ-fiatalok 1848—49-es csatajeleneteket dolgoztak fel tablókra. Az egyik szép, ízléses táblán Petőfiről olvas­hatjuk a következő ’idézetet: „Honvéd vagyok; mikor nevemet kimondom ' — Mi tagadás benne? — Egy kis büszkeségnek ragyogó szikrája Szökken a szemembe”-, o' A Gábor Áron laktanyában a 19-es Tanácsköztár­saság harcait ábrázolják a tablók. Valóban, hadseregünk katonái méltó örökösei az 1848—49-es honvédeknek és a 19-es vöröskatonáknak. | Negyven forint lesz égy munka• egység értéke a jászapáti í Alkotmány íaz-ben <4 2 A jászapáti Alkotmány Tsz 2 tagjai az elmúlt évben is jól 2 gazdálkodtak. A becsületes 2 tagok a zárszámadás után- nem is panaszkodtak, mert- megkapták jó munkájuk gyü­- mölcsét. Ez év elején azon­­j ban úgy határoztak, úgy 3 dolgoznak, hogy az elmúlt ■4 évinél még több jövedelmük ^ legyen. 2 Az egyes időszaki munkák- 2 női nem is volt elmaradás a 2tsz-ben. Mindent határidőre 2 elvégeztek. Most az őszi be- 2 takarítás, vetőszántás és 2 mélyszántás teljesítésén szor- 2 gcskodnak. 2 Huszonnégy hold dohányuk 4 már felfűzve a pajtában 3 van. Jól fizetett, mert véle­­■4 menyük szerint 11—12 má­­•* zsás átlagtermést adott. — 2 Most a 2Ó6 hold kukorica betakarítását végzik. E hét elején kezdték meg. A múlt hét szombatján fejezték be a 70 hold őszi árpa vetését. Ezenkívül 30 hold rozsot is elvetettek már. Háromszázötven hold őszt mélyszántásuk és 200 hold vetüszántásuk is van már. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy nem is hiá­ba igyekeznek a tsz tagjai. Amint tervezik, az idén az egy munkaegység 40 forintot ér majd az elmúlt évi 33 forinttal szemben. Már is osztottak előlegbe 7 forintot, 4 kg. búzát és 1 kg. árpát az eddig teljesített munka­egységekre. Az Alkotmány Tsz tagjainak a példája is igazolja, hogy a szövetkezet tagjaitól függ. hogy milyen lesz a jövedelmük. ^Leveleink nyomában T m TV tm f »T TTT TTTTT TVT f 1 Megkérdeztük Gábor őrnagy elvtársat és Szöllősi százados elvtársat, a két alakulat politikai helyettesét, valamint a KISZ-tLtkár elvtársat, mit rendeznek a Nép­hadsereg napján? A válasz mindkét részéről egybehangzó. — Gazdag sport- és kultúrműsort akarunk 28-án és 29-én egyaránt, melyre meghívjuk a szovjet elvtársa­kat és üzemeink dolgozóit.- Kevesen lesznek azok az elvtársak, akik ne rúgnák a futballabdát, vagy ne lép­nének szorítóba ezen a napon. Persze, nem maradhat el a birkózószőnyeg sem. Lelkes készülődés szemtanúi vagyunk annál az alakulatnál is, ahol Brassói őrnagy elvtárs intézi az ünnepség rendezvényeit. A kultúrműsorokat közösen az üzemek dolgozóival rendezik fiatal harcosaink; Nem maradhat el az ünnepi megemlékezésből azoknak az elvtársaknak dicsérete és jutalmazása sem, akik lelkes munkájukkal fáradoznak azon, hogy alaku­lataink mindig harckész állapotban legyenek; Őrjáratunk az alakulatok után a Tiszti Klubba vezet; Itt a délelőtti órákban az alakulatok parancsno­kai, a politikai helyettes elvtársak találkoznak; Mebeszélik az ünnepség feladatait. 28-án délután 5 órakor ünnepi nagygyűlés a Szigligeti Színházban, utána 6 órakor díszelőadás. Az előadás végén a Tiszti Klubban katonából. A megyei kiegészítő parancsnokság szintén nagy­szabású ünnepséget rendez a megyei pártbizottsággal karöltve, a tanács nagytermében.­SZEPTEMBER 29-ÉN délelőtt helyőrségünk alaku­latai megkoszorúzzák az 1848—19-es-, valamint a szovjet hősi^ emlékművet. Kegyelettel emlékeznek meg azokról a hősökről, akik hazánk szabadságáért áldozták életüket. Ugyancsak 29-én délelőtt a Magyar önkéntes Hon­­védelm • Szövetség nagyszabású motorkerékpár-verseny- 3 nyel szórakoztatja a város közönségét. ^ A két nap alatt városunk dolgozói találkoznak 2 katonafiaikkaL Közös ez az ünnep. Közösen ünnepeljük 2 a Magyar Néphadsereg Napját; — esi ha — 2 MEAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ Hövekszik a nitrogén mű trágya ermelés üzembehelyezésével érik el. A tervek szerint 1961-ben Miért szolgálják ki a részeg embereket? 1961-ben kétszeresére nö­vekszik a nitrogénműtrágya termelése és a jelenleginél sokkal több superfoszfát ké­szül. Ezt a fejlődést elsősor­ban a borsodi vepyikombinát kezd működni a tiszavidéki vegyikombinát, s ezzel még több műtrágyát kap a mező­­gazdaság. <rAz elkeseredett anyák nevében“ aláírással levelet kaptunk; írója bizalommal fordult hozzánk, hogy segít­sünk panaszának orvoslásá­ban. Arról ír, hogy a „Ko­lozsvári úti kocsma nap, mint nap tele van részeg embe­rekkel”, akik közül nem egy zárás után odahaza veszeke­dik, szétzavarja a családját. Sok anya azt sem tudja, merre meneküljön gyerme­keivel együtt, férje elől. Miért szolgálják ki az it­tas embereket? — kérdezi a levél írója, hisz rendelet írja élő, hogy „Ittas egyé­neket kiszolgálni tilos!” — Miért nem tartják be ezt az italboltvezetcik és kiszolgá­lók? A Kereskedelmi Felügyelő­ség — az italboltokban dol­gozók munkáját ellenőrző szerv — részéről Kovács elv­társ elmondotta, hogy az it­tas emberek kiszolgálását nem tudják eléggé ellenőriz­ni. Ennek okát abban látja, hogy ismerik az ellenőrző szervek tagjait s „Nem mi adtunk neki, úgy jött ide", vagy „Akad jóbarát, aM az ittas ember részére vásárol italt“ — válasszal hárítják el maguktól a felelősséget a boltvezetőik; Fentiékből arra a követ­keztetésre lehet jutni, hogy a bolt vezetője, a kiszolgáló nem órai át, mit tesz altkor, ha a rendeletet megszegi. — Lehet, hogy ő is családos embetr. Tudnia kell, hogy mit jelent, ha a fizetés napján az asszony nem ikap a fér­jétől pénzt, nincs miből a gyermekeknek a ruhát, a min­dennapi kenyeret megvenni. Módj altban áll, hogy az ittas embert, amint az ajtón balép, azonnal továbbítsák, hazaküldjélt s ezzel elkerül­jék azt, hegy a jóbarátok még fizessenek. A felelősség a sok családi és egyéb botrányo­kért őket is terheli. Egy másik ellenőrző szerv, a Varosa Tanács Kereske­­delmá Osztálya részről Hanti elvtárs tájékoztatása hasonló. Kevesen vannak ahhoz, hogy állandó ellenőrzés alatt tart­sák az italboltokat. Ezen úey kívánnak segíteni a jö­vőben, hogy felülvizsgálják a már korábban kiadott „tár­sadalmi . ellenőrök” megbízó­­leveleit. A közösségért szív­vel, lélekkel dolgozó társa­dalmi ellenőröket kívánnak beállítani az üzemek, a nő­tanács, és a szákszervezet bevonásával; Az arcképes igazolvánnyal ellátott ellen­őrök munkájához tartozik az italboltok ellenőrzése is. — Remélik, hogy a bizalom, mellyel feléjük fordulnak, nem fog csalódást hozni. A család védelmében ja­vaslatot is intézett Honti elvtárs a munkaadókhoz. — Ott, ahol a családfenntartó fizetésié részegeskedés miatt nem kerül haza. a szakszer­vezet és a vezetőség részéről beszélgessenek el az illető dolgozóval és egyezzenek meg vele, hogy fizetésikor a pénzt közvetlenül a család­nak küldik haza. Gondolkozzanak el ezen az illetékesek s biztosan több okos javaslat akad sok iszá­kos ember jó útra való térí­tésére, megmentésére. ■ A társadalmi, vállalati és tanácsi ellenőrző szervek munkája csak az italboltban dolgozók munkájára irányul. Az italboltban megforduló fogyasztók, az ittas emberek botrányos viselkedésének megakadályozása a rendőr­ségi szervekre tartozik. A Kolozsvári úti kocsma hely­zetéről a rendőrségnek tudo­mása van, s rövidesen intéz­kedni fognak, hogy az édes­anyák panaszán enyhítsenek. — G. K. — <1» % «« Idő fúrás jelentés Várható időjárás csütörtö­kön estig: változó felhőzet, néhány helyen fut(, e$ő. Időn­ként élénk északi-északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés, fő­leg a déli megyékben fokozó­dik. Egy-két helyen talajmen­ti fagy. A nappali hőmérsék­let alig változik. Hát érdemes volt? Thalberg, a híres zongora­­művész szinte a végkimerűlé­­sig játszott egyszer Ferdinand császárnak. A nagy igyeke­zetben még a verejték is ki­ütött a homlokán. Ferdinand azonban újabb és újabb rá­adást követelt. Végre magá­hoz intette Thalberget és így szólt: — Kedves Thalberg, nálam már sok művész játszott, de egyik sem.. — Ö, felség — hebegte Thalberg, mélyen meghajolva. — ...de egyik sem izzadt úgy, mint maga — fejezte be a császár, ■■■ — — — ' — ----------­A SZESZFŐZDE TITKA Á napokban Homokon járva csodál­kozva láttuk, hogy a szeszfőzde kéménye nem füstöl. Mi lehet az oka, merült fel berniünk a kérdés, s hogy kíváncsi ter­mészetünknek eleget tegyünk, beljebb ke­rültünk az üzembe. Az első pillanatban megértettük, mi a helyzet, mikor megláttuk a hivatalos arccal dolgozó pénzügyőri járőrt, mely ép­pen ellenőrzést tartott Ábrahám Lajos százados vezetésével; Ez a találkozás kapóra jött, mert amikor legutóbb itt voltunk, sehogy sem fért a fejünkbe, minek az a rengeteg ólomzár ezen a kis berendezésen? No, meg az az „ördögmasina”, ami nem en­gedi csalni a „becsületes szeszfőzdéét”, mert minden deci ellopott pálinkát meg­mutat. Kérésünkre Abrahám elvtárs elma­gyarázza, hogy ez az „ördöngős masina” nem más, mint a Wesytcky-féle szeszmé­­rógép, ami 1890-bői származik. Elég régi gyártmány, de ezidáig jobbat, pontosab­bat még nem gyártottak, mert itt aztán ki van zárva a csalás. A kis gép nem csak méri a kifőzött szeszt, hanem ellenőrzi an­nak helyes mérését is. Az egész műszer egy kis mechanikai gép, amely a fiztka törvényeire épült fel. A lelkét képezi, a négy rekeszre osztott forgódob. melynek minden rekesze pontosan egy liter, s ten­gelye kapcsolódik a számláló órához, amely egy liter után a forgás következté­ben számlál. Ugyanakkor minden kétliter után a dobból egy köbcenti pálinka a gép alatti tartályba csurog, s így az órán mért literek számát ellenőrzéskor, a tartályban felgyülemlett pálinka mennyiségéből is meg Tehet állapítani. Hiába állítják le, vagy akadályozzák az órát, mert a tartály megmutatja a turpisságot. Nem is lehet hozzáférni, mert minden része le van ólomzárral biztosítva, éppen úgy, . mint maga az egész berendezés. — Fontos ez — mondja Abraliám elv­társ —, mert az államot károsítja az, aki a főzdével csal. Ezek a plombák nem egy­szerre lettek rendszeresítve, hanem a gya­korlat hozta maga után. Mindig rájöttünk valamire, hogy most itt lopták ki a pálin­kát, most meg emitt, s így szaporodott el. Szinte „bürokratikusnak” néz már ki ez a túlzott „dekoráció”. — Csendben hoz­záteszi: — Azért még mindig van olyan főzdés, aki meg tudja „fejni?’ a gépet, de még nem tudtunk rájönni, hogy hol. Huncutok ezek a főzdések, nem akar­lak a régi magyar szokásról lemondani, szerelik a pálinkát. Ha sikerül rájönni a huncutságra, ismét az ólomzár fog szapo­rodni. Mi szerintünk erre már nincs hely a gépen, de nem mi vagyunk a szakem­berek. A fekete főzések után érdeklődve megtudjuk, hogy bizony az nagyon veszé­lyes az emberi szervezetre, mert a fő­zésnél az úgynevezett „kozma olaj” kép­ződése fentáll és ezt csak a jó szűrőbe­rendezéssel ellátott gépek tudják kikü­szöbölni. A feketén főzött pálinkát ivó ember nem a szesztől rúg be, hanem a kozma olajtól lesz beteg és orvosi segít­ség szükséges a gyógyításhoz. A lakosság igénye alaposan megnőtt a szeszíőzésre. Úgy volt, hogy nem főz­nek a term Tőknek, de a jelentkezők nagy számára való tekintettel a lakosság szük­ségletének kifőzésére is sor kerül. Az igények kielégítése után a főzde áttér ismét á rendes munkára és ősziba­rack-, majd törkölypálinkát készítenek a népgazdaság" számára. ~ r-4, rrlC. Rajzlap, ceruzahegyezö, hiányzik iiMiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHii csomagolópapír Három hete, hogy megkez­dődött az iskolában a taní­tás és még mindig vannak gyerekek, akik naponta ke­resnek egyet-mást az üzle­tekben. Megkérdeztük hát a szolnoki 12-cs papírbolt veze­tőjét, Veszelci Jánost, milyen tanszerekből van elég cs mi hiányzik. A legfontosabbak: füzet, ceruza, »körző, színező van elég. Hiány, van viszont iskolai kék csoniagolóból, — könyveímkéből, kis kézi he­gyezőbői. Igaz. csoagolópapírt ezévben 15 mázsát adtak el, ami a tavalyi mennyiségnek kétszerese, de mégsem elég. Hegyezöből 2—300 db. volt iskolaév kezdetén, s legalább 2—3 ezer kellene. Negyed és félíves rajztáb­lájuk sincs. A szükségletnek kb. 30 százalékát tudtuk ki­elégíteni. Várnak újabbakat, lengyel gyártinányuakat. — Műszaki rajzlaphoz sem tud­nak hozzájutni a technikumi tanulók. Mit mond ezekre Szőnyi Gyula ,a Kelet magyarorszá­gi Papír- és Irodaszer Érté­kesítő Vállalat igazgatója? Könyvcímkét például nem is tudtak eleget gyártani, mert az üzem gépje még az ősszel összetört. Legalább két hónap kell még ahhoz, hogy utolérjék magukat. A rajztábla évek óta kevés. Oka: fában szegény ország vagyunk. Most lengyel export érkezik hozzánk, de még ak­kor sem jut minden gyerek­nek. Hegyezőhöz bakelitünk van, de az acélunk kevés. A rajzlap hiányt alap­anyaghiány okozza, s valószí­nű az. hogy nemcsak a diá­kok, hanem a lakosság is ve­szi különböző célokra. Magyarázat tehát vau, csak az a hátrányos, bogy ezzel sem rajzolni, sem csomagol­ni nem lehet. ■ ' »»<■>%■» • ■■ ARCKÉPEK Későn érkeztem az állo­másra. Sietve megváltottam a je­gyem, megnéztem az órá­mat. Másfél perc. Tanácstala­nul álltam a vágányok előtt, vártam néhány pillanatig. A hangos bemondó recsegve szólalt meg: — Személyvonat indul a hetedik vágányról Jobbra: Szajol, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kisújszállás, Karcag, Püspökladány, Deb­recenbe tizenhat óra 20 perc­kor... másfél perc múlva. Tovább nem figyeltem, in­dultam a megjelölt irányba. Elég hosszú volt a szerelvény, de itt-ott még a perronon is álltak. Egyik ablakból egy jól megtermett férfi szólt a ka­lauznak: — Meddig állunk még? — Egy perc! A kérdező nem hagyta a ny­ugiban a dolgot: — Kérem.. . az én órám szerint már indulni kellene. A kalauz — idősebb ember bólint, aztán a bajusza alatt csendesen elmosolyodik. Jól tudja, hogy olyan ember­rel áll szemben, aki szereti a „maga igazát” bebizonyítani, ha kell, melldöngetéssel is. Intkább ráhagyja, meghazud­tolva önmagát, nehogy vita támadjon. Fél perc múlva a kalauz fü­tyül. — Már indulunk is! Mehet! A vitázó férfi ismét kihajol, diadalmasan mondja: — Vgye, hogy nekem volt igazam?! Fellépek a lépcsőre, nézem az órámat, tizenhat óra 20 perc, * A vonat megindult. Jóleve­­gőjü füllcébe nyitottam, nem dohányzó szakasz. Átnéztem a kocsi másik részébe. Minden hely foglalt. Legfeljebb nem cigarettázom — gondolom ma­gamban — így is kibírom ezt a fél órát. — Kérem, szabad ez a hely? — Igen!.,, Tessék leülni,.. — a kérdezett szolgálatkészen az ablak felé húzódil. Elhelyezem a csomagomat, leülök. A vonat sebesen robog a sárguló vetések között. A sín­re merőlegesen országút sza­lagja fut végig. Néhány autó állt a vasúti átjáró leeresztett sorompója előtt. Elrobogtunk mellettük. Mellettem fiatal fiúk ültek. Az egyik előveszi cigaretta­­tárcáját, — Na, fogjad! — kínálja ha­nyagul társait. Inge csalcnem a hasáig kigombolva. Keser­.. —.1 nyés mosollyal gyufát vesz elő, szétcsúszik az ing. mellé­re mezítelen nő tetoválva. Rágyújtanak. Az utasok arcán megbot­ránkozás fut végig, kivéve azt a négy fiatalt, akik zavartala­nul pöfékelnek. Egyelőre még vihar előtti csend honol. Egy idősebb, sápadt arcú férfi megszólal: — Nem látják? .: nemdo­hányzó szakasz... Igyekezett felindultságát le­gyűrni, ám így is volt némi indulat a hangjában. — Nyugi, fater! — szól a tc­­tovált mellű, alsó ajkán ott fi­tyeg az elégett cigarettává g. Mind a négyen nevetnek, mint valami jó viccen, tar­kójukra ryomva a zsokésap­kát. A beteges férfi negyvenöt, a fiatalok tizenhét-tizennyolc évesek lehettek. ■* A következő állomásra ér­ve, átmentem a dohányzó­­szakaszba. Ajtócsapkodás, lábdobogás hallatszik. — Uj utasok jönnek be a kocsiba. Elől egy idős asszony, napsü­tötte arca apró ráncokba hú­zódik össze, egy kosarat cipel. Megáll egy kártyázó csoport előtt, megtört hangon szól: — Segítsenek már, lelkem, feltenni ezt a kosarad... — Mi az, nyanyám! Féketé­­zik! — szól az egyik vagány — Ne zavarjon bennünket! Piros negyyenszáz Ultimo! Egy kék munkásruhás férfi segít a néninek, az fáradtan rebegi. — Köszönöm•; A kártyások valami őrült tempójú beszédbe kezdenek. Röpködnek az élcek: — Folyik a túró! — Te, gyugyerák, ez csak savó! Kontra! — A fekély! összetört a to­jás..-. — Tyüli, de büdös! — Valamennyi sáp! Hevesen verik a lapokat, az utasok rájuk sem figyel­nek. Forr bennem az indulat, szólni akarok, de a mellettem ülő férfi megfogja a karomat: — Hagyja, kérem.., — só­hajtva teszi hozzá — övéké a világ.: i A vonat ismét megáll, meg­könnyebbülés fut végig raj­tam: — Megérkeztem S az járt eszemben, mi len­ne, ha egyszer már összefog­nánk a hányaveti, flegma be­széd, a másokat semmibevevő modortalanságok, a cinikus vagányok ellen? Elvégre nem ők vannak többségben, s jó lenne ezt értésükre is ádni.. Kezdjünk hozzá! Arnóth — ' ■ ■ ■■■ ■■ ■ A közelgő téli idényre (elkészült az acélárugyár. A gyártási tervek szerint ha­vonta mintegy négyezer pár korcsolyát gyártanak külön­böző nagyságban. Ezenkívül megfelelő mennyiségű kitűnő minőségű sikötés is készül a téii sportidényre,

Next

/
Thumbnails
Contents