Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-26 / 226. szám

'tWJ-CUtCL Az úttörő ahol tud segít (Részlet az „Úttörő próbakönyv”-bő!) Valamikor réges-régen az oroszlán, az állatok fejedel­me ott hüsölt az erdő árnyé­kában. És amint ott pihent, valamiképpen a talpa alá fu­tott egy kis egérke. A kis­egér megijedt, hogy a hatal­mas oroszlán elpusztítja. De az állatok fejedelme egyet mordult csak és útjára en­gedte. j.Jótett helyébe jót várj!’’ — cincogta az egérke, jegyszer majd én is segítek rajtad.” És az oroszlán ha­talmasat nevetett: mit várhat ő az egérkétől? Történt pe­dig, hogy vadászok lepték el az erdőt és hatalmas hálók* kai felfegyverkezve űzték az oroszlánt, elevenen akarták elfogni. S amint ott hevert az állatok fejedelme a hálóban, egyszere csak cincogást hal­lott: a kisegér jött el, hogy segítsen rajta. Éles fogaival egy-kettőre elrágta a hálót, s az oroszlán ismét szabad volt! „Meri a boldogságna Boldoggá tenni másc Szerezz örömet másoknak mindenütt, ahol erre alka­lom kínálkozik. Nem hizel­­gést, alamizsnát várnak tő­led, hanem szívből jövő kész­séget arra. hogy megoszd má­sokkal erőd és mindazt, ami a tiéd. Csak így várhatod el, hogy mások is segítsenek rajtad, ha szükséged lesz rá. Idős néni, vak ember áll­dogál egy forgalmas útke­reszteződésnél? Igazságtala­nul bántanak kisebbeket? — Édesanyádnak sok az ottho­ni munkája? Padtársad sokat bajlódik a számtannal? Ne­héz terhet cipelő idős embert látsz az utcán? Mit teszel? — Gondolkodás nélkül, készsé­gesen segítesz. Egy ember csak egy ember. Több hasznosat, nemeset tud­tok cselekedni, ha 8—10 paj­tás — egy őrs — összefog. Miért mondtuk el ezt a me­sét? — kérded. Azért, mert a legkisebb pajtás is, ha jó szándék, szív és szeretet ve­zérli, tud segíteni. Hol? Segíts mindenben és mindig, amikor csak tudsz szüleidnek, kis testvéreidnek, tanítódnak, társaidnak, az idősebbeknek, a gyengébbek­nek. önként és önzetlenül siess mindazok segítségére, akik rászorulnak. Ne múljon el egy nap sem anélkül, hogy valami neme­set, szépet ne tettél volna. Olyant, amire azt mondják az emberek: „Ez igen! Ez úttörő tett volt!” De ezek a tettek beszéljenek önmagukért és ne Te beszélj róluk; a kérkedés nem méltó hozzád. Akkor is tégy jót, ha azt soha senki meg nem tudja. Ez az igazi úttörő-cseleke­det! k testvére, kát, (Petőfi Sándor) Misi nem jár el az össze­jövetelekre, az iskolából is gyakran mulaszt. Édesanyja idős, beteg asszony. A ház körüli munkák, az állatok gondozása, mind csak a fiá­ra marad. Az őrs segít és felváltva 2—2 pajtás ügyele­tes lesz Misiéknéh Szabó tanító bácsi 42 esz­tendőn keresztül nevelte a falu apraja- nagyját. Majd minden ember tőle tanulta a betűvetés tudományát. Tavaly nyugdíjba ment. Nagyon egyedül érzi magát: hiányzik az iskola, hiányoznak a gye­rekek. Az őrsök öszefognak és nap mint nan felkeresi őt va­laki. Mesélnek az iskoláról, mad gyujtóst vágnak és a kis­kaput is megjavítják. Nézz körül, sok a segíteni való. Múlt heti rejtvény helyes megleítése A Tiszavidék szeptember 19-i számában megjelent rejt­vények megfejtése a követ­kező: — Szamár, — Folyó, — Nadrág, — Ablak, — Gödör, í— Tűzhely, A megfejtést beküldi ék az alábbi kispajtások: Bana Jusztina Kenderes, Lenin út 13.. Kormos Erzsébet Kende­res, Martinovics út 18 sz., Ka­csó Margit Kisújszállás, Rá­kóczi út 5., Szilágyi Erzsiké Törökszentmiklós, Földvár h. T. dűlő. Könyvjutalomban részesült: Szilágyi Erzsiké Törökszent­miklós. (A könyvet postán küldjük el.) U/ rejtvények 1. Mit nevezett Csokonai földiekkel játszó cgi tüne­ménynek? 2. A Tamás bátya kuny­hója c. regény az amerikai észak-dél polgárháború előtt, vagy után játszódik? 3. Mennyiért, kinek és mikor adta cl Petőfi Sándor 1847. júniusáig megjelent költeményeit örök áron? 4. Minek az égési terméke a viz? (A helyes választ beküldők között könyvjutalmat sorso­lunk ki.) TtíUég Irta; Borsányi 3.-né Volt egyszer két pillangó egy fehér, egy sárga — mindig együtt röpködtek virágról virágra. Még a nap is csodálta; de jött egy nagy felhő — mind sűrűbben tornyosult s megeredt az eső. Ernyőd alá hadd bújjunk kérték a nőszirmot. Csak a fehér színűnek adok én hajlékot. Ernyőd alá hadd bújjunk kedves napraforgó! Csak a sárgát engedem, mert hozzám hasonló. Köszönjük a védelmet így el nem fogadjuk — inkább együtt pusztulunk, egymást el nem hagyjuk. Meghallotta ezt a nap kib'ujt a felhőkből — s szárítgatva szárnyukat mosolygott az égről. Ceruzás játékok Vegyünk egy pár ív papírt s néhány ceruzát. Nékülöz­­hetetlen kellékei ezek egész sor nyelvtani, illetve irodal­mi jellegű játéknak, amelyben tetszésszerinti számú gyerek vehet részt. „Száz szó.” A legtöbb em­ber szókincse általában sze­gény. Erről könnyen meg­győződhetünk írás közben. Szókincsünket minden mó­don szaporítanunk kell. Eh­hez az olvasás nyújt hatha­tós segítséget. Mennél töb­bet olvasunk, szókincsünk an­nál gazdagabb lesz. Érdekes tudni, ho»" az ember, a köz­napi beszédében, általában 1500—2000 szót használ. Még az ismert írók szókincse sem haladja meg a 12—14 ezret, viszont Shakespearenél 20,000 szóval is tálálkozunk. Más­részt ne tévesszük szemelől, hogy az élő népi nyelv tárta­ié kkénnen többszázezer szó­val rendelkezik. Híviuk ki versenyre a gye­rekeket: ki tud több, ugyan­azon betűvel kezdődő főnevet leírni. Az első, akinek sike­rült száz azonos betűvel kez­dődő szót leírnia, hangosan jelenti eredményét. Erre va­lamennyi játékos nyomban beszünteti az írást. Minde­gyik szó egy pontnak számít. Száz. ugyanazon betűvel kezdődő szót leírni korántsem egvszerű dolog. Érmen ezért kisebb gyermekeknél ezt a számot 50, sőt 25 szóra csök­kentjük. Csökkenthetjük a leírandó szavak számát ab­ban az esetben is, ha kezdő­betűnek például a d, az u, vagy a g betűt választottuk. Ilyen kezdőbetűs főnevekből, illetve szavakból ugyanis nehéz százat összeszedni. Ä „Száz szó”-játékot idő­­belileg is korlátozhatjuk. — Meghatározhatunk például három percnyi időt s a nyer­tes az lesz, aki ezalatt a leg­több szót veti papírra. KÖNYVESPOLC Capek, Karel: Az Aranj Kagylótól az éjféli napig Capek a 30-as években be­utazta egész Európát és éles­szemű megfigyelőként val­lott azokról az országokról ahol megfordult. A népszerű szerző remek pillanatképe­ket ad városokról és embe­rekről; A műnek érdekessé­ge, hogy Capek saját illuszt­rációival hangsúlyoz egyes mozzanatokat.____________ n TflSZSZ közleménye Moszkva. A szovjet hadse­reg és a haditengerészeti flotta harci kiképzésének megfelelően a különböző fegyvernemekben atom- és hidrogénrobbantásokat hajtot­tak végre a Szovjetunió terü­letem A. csapatok kiképzése sike­resen folyik. A lakosság biztonságának megóvása végett a robbantá­sokat lakatlan területen és nagy magasságban hajtották végre. (MTI) NEGYVEN EV TÁVLATÁBÓL Félévszázados az elektronikus távolbalátás 1: Megnyitó beszédet mond Elek Lajos, a Várost Tanács VB. elnökhelyettese. 2. Kodály: Adagió. — He­gedűn előadja M. Czeglédi Mária, zongorán kísér Mez­zky Lajos, a zenei kola ta­nárai; 3. Bartók: Szonatina. — Allegro barbaró. — Zon­gorán előadja Nagy Pál, a zeneiskola tanára; 4. Kodály: Kállai kettős.— Hegedűn előadja A; Chio­­vini Márta, a zeneiskola ta­nára, zongorán kísér Nagy Pál. . Bartók: Csillagok, csil­lagok; — Kodály: Székely keserves. — Zongorán elő­adja Mezriczky Lajc 6. Kodály: Mátrai képek. — Énekli a Szolnoki Népi Együttes Énekkara, vezényel Kóbor Antal; A Szovjetunió a távolba­látás hazája. — Oroszország volt az, ahol lerakták annak tudományos alapjait, megta­lálták és kidolgozták gya­korlati alkalmazásának út­ját. Az- első tudományos és valós tervet 1880-ban, P. Bahmetyev orosz tudós ter­jesztette elő, A. Sztoletov nyolc esztendő múltán felfedezte az úgyne­vezett fotoelektrikus hatást, amely alapja minden rádió útján továbbítandó kép kor­szerű berendezésének. A XX. század első évtizedében V. Kovalenkov professzor reali­zálta Sztoletov találmányát. Kovalenkov fetalálta a gyen­ge jelek elektroncsöve törté­nő erősítését. A. Popov, a rádió zseniális feltalálója olyan eszközt adott a világ kezébe, amelyel vezeték nél­kül elektromos jeleket lehe­tett továbbítani nagy távol­ságra. A távolbalátás technikájá­nak továbbfejlesztése terén nagy érdemei vannak B. Ro­­zing fizikus professzornak, ötven esztendővel ezelőtt. — 1907 július 25-ón azt java­solta, hogy a távolbalátó ve­vőkészülékeknél mechanikus analizáló elemek és fényfor­rás modullálók helyett, elek­tron sugárcsöveket alkalmaz­zanak, amelyekben Rozing megtalálta a fényfolt erőssé­ge szabályozásának új lehe­tőségét. Ebben a csőben a lu­­mmeszkáló képernyő az oda­áramló elektronnyaláb hatá­sára világít. A nyaláb inten­­zivitását az adókészülékből érkező jelek szabályozzák. A távolbalátási rendszerre vo­natkozó találmányt Oroszor­szágban és Németországban szabadalmazták. Nehéz túlértékelni Rozing felfedezésének jelentőségét. Évtizedeken keresztül sok tu­dós és feltaláló a képbontás mechanikai módszerén mun­kálkodott az adás- és vétel viszonylatában. Ez a televí­zió tökéletesítésének útján le­küzdhetetlen akadályt jelen­teit, mert nem volt lehetőség arra, hogy nagy pontossággal továbbítsanak képet; B. Rozing kidolgozta az elektronikus távolbalátás alapvető tételeit. Megjósolta, hogy a technikának ez az ága a közeljövőben a legtömeg­­méretűbbé válik és lehetővé teszi, hogy az ember a televí­ziós vevőkészülék ernyőjén „mindent lásson, ami az utcá­kon, a tereken és a színhá­zakban történik". Á feltaláló­nak sikerült olyan kísérleti távolbalátó rendszert megte­remtenie, amely magában foglalta az elektronsugárcsö­­ves vevőkészüléket és a me­chanikus adókészüléket. Bár Rozing mechanikus adóké­szüléket alkalmazott, mégis az volt a véleménye, hogy ezt a műszert idővel ki kell cse­rélni olyannal, amely az elek­tronikus elven alapul és amely nagy sebeséggel bont­ja a képet. A feltaláló folytatta a kí­sérleteket az elektronikus tá­volbalátás terén és több mint 120 különböző fajta erősítőt próbált ki; Rozing megoldása nagy ha­tást gyakorolt a korszerű te­levíziós rendszeriekre, külö­nösen az adó oldalon felhasz­nálásra kerülő elektronsu­­gárcsövek megalkotására. — Ilyen csövet elsőként A. Konsztantyinov szovjet fel­találó javasolt, amelyet ké­sőbb; Í931-ben Sz. Katajev tökéletesített. — A további munkálatok, amelyeket V. Zvorikin (az Egyesült Álla­mokban), P. Tyimofejev, P. Smakov (a Szovjetunióban) és mások folytattak, lehető­vé tették, hogy a televízió kilépjen a laboratórium falai közül; A Szovjetunióban a televí­ziós készüléket az Országos Elektrotechnikai Intézet dol­gozta ki P. Smakov irányítá­sával. 1931-ben elkészült az adó- és a vevőberendezés terve, amely a képet 30 sorra bontotta. Még ugyanebben az évben megtörtént az első kí­sérleti televíziós adás (56.6 méteres hullámhosszon). Ké­sőbb megkezdődtek a rend­szeres adások középhullá­mon, — s megkezdte adását hosszúhullámon) a postaügyi népbiztossági kísérleti adó­állomása is. A szovjet tudósok jelenleg színes adó- és vevőberende­zésen dolgoznak. A színes te­levízió első gondolatát I. Adamjav szovjet mérnök fo­galmazta meg. A színes-tele­vízió készítésén és tökélete­sítésén most dolgoznak. 1958 végén Moszkvában megkez­dik a kísérleti adásokat. Széles távlatok nyíltak meg a televízió előtt. Nincs már messze az az idő, amikor a technika sok ágának fejlő­dése nem történhet meg nél­küle, ugyanúgy, mint ahogy ma már nem lehetséges vil­lamosság, rádió és elektro­nika nélkül sem. ATOMKONZERVEK Az emberiség már régen is­meri a gyümölcsök és zöld­ségfélék tartósításának mód­ját. Ahhoz, hogy a gyümöl­csöket tartósítsuk, konzervál­ni kell. A konzerválás mai techni­kai folyamata még mindig tökéletlen, mert ezáltal meg­változik az élelmiszerek szí­ne, íze és aromája. A szovjet élelmiszeripali szakemberek és tudósok ezen a téren állandóan az újat ke­resik. Igyekeznek olyan tech­nológiát megteremteni, amely lehetővé tenné bármely élel­miszer tartósítását természe­tes mivoltában. A tudomány uj területeinek, köztük az atomfizika keletkezése várat­lanul biztató távlatokat nyi­tott meg ezen a téren Kiderült, hogy az elemi részecskék áram­lata, a szemmel nem látha­tó rádióaktiv kisugárzás el tudja pusztítani a konzervá­landó élelmiszert benépesí­tő baktériumokat. Ez a folyamat úgy törté­nik, hogy észrevehetően nem emelkedik az élelmiszer hő­foka, s ezért hideg sterilizá­lásnak nevezik. A Szovjetunióban az or­szágos konzerv- és zöldség­szárítóipari intézet munka­társainak kollektívája gama­­sugárzással oldja meg ezt a feladatot. A gamasugárt olyan rádióaktiv elemek bocsátják ki magukból, amelyek igen gyakran az atomreaktorok melléktermékét képezi!: Az intézet munkatársai a besugárzási kisérhelhez kö­zönséges módszerrel készítik elő az élelmiszereket. Fehér plédobozokba és üvegekbe rakják a konzerválandó élel­miszert. Ezután kezdődik a sterilizálás. A sterilizálás rá­dióaktiv kobalt által kisugár­zott gamma-sugárral történik, megfelelő adagban, speciális sugárzókészülékkel. A besugárzási eljárás előtt és annak befejeztével a szak­emberek kipróbálták az élel­miszereket íz, szín és aroma szempontjából, megállapítot­ták azok állagát és vegyi összetételét. Ennek során több érdekes körülményre jöttek rá. A hús például be­sugárzás után hosszú ideig eláll. A hideg sterilizálás esetében a sugárzásnak alá­vetett konzerv tulajdosnága nemcsak a rádióaktív sugár dózisától, hanem az élelmi­szerek természetes tulajdon­ságától is függ, s azoktól az eljárásoktól, ahogyan az élelmiszert a konzerváláshoz előkészítették. Miután a konzervált élelmi­szert viszonylag nagy adag gammasugárral világították meg, a konzervált élelmiszer nagyrésze megváltoztatta az ízét, színét és aromáját. Bi­zonyos fajta növényolaj pél­dául világosabb színűvé, nyú­lósabbá és nehezebbé vált. A közepes és kis dózissal meg­világított élelmiszerek alig változtatták meg tulajdonsá­gukat és két—négy hónapig is elálltak. Számos kísérlet eredmé­nyeként sikerült megállapíta­ni, hogy ennek az eljárásnak eredményesen alá lehet vetni olyan élelmiszereket mint a marhahús, hal. zöldborsó, aU maié, sárgaréna- püré, stb. Ezek a kutatások lehetővé teszik, hogy uj módon értel­mezzük a hosszú ideig tartó-» sítandó élelmiszerek feldol­gozásának technológiáját. Va­lószínűleg nincs már messze az az idő, amikor a „békés­alom” segítségével a zamatos szőlőfürt, a hús, a vaj, a hal nem fagyasztott állapotban, hanem frissen tárolható. E problémák megoldásán doh* goznak most a szovjet tudó­sok. A NAGY ÜNNEP ESEMENYEI „AZ ULJANOV-CSALAü” A MOSZFILM-studió a Nagy Október 40. évforduló­jának tiszteletére filmet ké­szít Lenin családjának, az Uljaiwv-családnak történeté­ről. A film forgatókönyvét I; Popov írta „A család' c. ■ színművének motívumai alap­ján, A filmet V. Nyevzorov ren­dezi. Az ifjú Lenint V. Ko­rovin habarovszki színész alakítja. Marija Alekszand­­rovna Vljanova szerepét Sz, Giacintova játssza. A MOSZF1LM Stúdió együttese jelenleg már a film befejezésén dolgozik. „Az Uljanov-család’’-ot a Nagy Október 40. évfordulójának napjaiban mutatják be a Szovjetunió filmszínházai. * AZ OKTÓBERI FORRADALOM MÜZKUMA Leningrádban a szovjet ha­­falom fennállásának 40. év­­fordulójára megnyílik a Nagy Októberi Szocialista Fórra* dalom Múzeumai A múzeum anyagait 31 teremben helyezik el. Kiálli­­fásra kerül több mint ötezer eredeti dokumentum, relik­via, plakát, röplap, zászló, fénykép, képzőművészeti al­kotás, történelmi emlék. A múzeum látogatói a sok ér­éi-kés látnivaló között meg­tekinthetik az 1917-ben meg­jelent lapok eredeti példá­nyait, közöttük több számot Lenin cikkeivel, Lenin mű­veinek első kiadásait, a bol­sevik röplapokat és más párt­­irodalmati A múzeum létrehozásában tevékenyen részt vesznek a régi bolsevikok, akik több mint ezer dokumentumot ad­taik át a múzeumnak. Az Ok­tóberi Forradalom múzeuma megkezdte a történelmi anya­gok cseréjét a népi demok­ratikus országok múzeumai­val * KÖNYV-, GRAFIKA- ÉS plakätkiällitAs Október 25-én Moszkvában, a „V. I. Lenin” könyvtár épületében megnyílik, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának tisz­teletére rendezendő összszö­­vetségi könyv-, graf Hm- és plak át kiállít ás. A kiállításon mintegy két­száz kiadóvállalat vesz részt, A kiállított tárgyak száma több mint tízezer lesz. A ki­állítás bemutatja a különböző kiadóknál 1956—57-ben meg­jelent legszebb könyveket, a legjobb eredeti illusztráció­kat, fedőlapokat, plakátokat, levelezőlapokat, reprodukció­kat és természetesen a szov­jet könyvkiadás 40 éves ered­ményeit. Kisiklotf ctíy vonat Algériában Párizs (MTI.) Vasárnap Algériában az Oran és Tlem­­cem között közlekedő sze­mélyvonatot kisiklatták: Ä vizsgálat megállapította, hogy a vonat kisfcilását egy tá­volból irányított akna robba­nása okozta. Algéria három városában Boufarikban.Tlem­­cenben és Philippeviüe-ben hétfőn több helyen gránátok robbantak. A gránátrobba­nások a három városban ösz­­szesen 14 sebesülést okoztak, A francia hivatalos jelen­tések szerint hétfőn Palat közelében 15. Seddouk mel­lett 10 és Blida-tól délre 7 algériai fegyveres esett el a harcokban.. (MTI.) 7K Kodály zenei megnyíló hangversenye 1957 év október hó 19-én, a MÓRICZ ZSIGMOND kul turotthonban. „Romantika a zenében“ 7. Brahms: Síró éji csend. — Schumann: Spanyol rap­szódia. — Énekli a Szolnoki Népi Együttes Énekkara. — Zongorán kísér: Nagy PáL 8. Chopin: F-dur etűd. — Chopin: Asz-dur polinéz. — Zongorán előadja: Kis­­bocskói Ferencné, a zeneis­kola tanára. S. Schumann: Tavaszi dal. — Duett. — Énekli Osgyán Karola és Cs. Halász Csábi. Zongorán kísér: Nagy Pál. 10. Lisat: Manók tánca. — Zongorán előadja: Mezriczky Lajos. 11. Schumann: Bánat; — Brahms: Szerelmi keringök. — Schumann: Cigányéi et. — Előadja a Szolnoki Népi Együttes Énekkara, vezényel Kóbor Antal. — Zongorán kísér Nagy Pál; ' ' ■ vA

Next

/
Thumbnails
Contents