Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-18 / 194. szám

Ha az idejüket kiszolgált ipari üzemeket is valamiféleképpen roncs emlékekké lehetne nyilvánítani, úgy a mezőtúri vasipari vállalatot feltétlenül a „klasszikus rom” cím illetné. Ennyire elhasználni százéves vályogépületeket ugyanis már művészet, az ostromló török sem produkált különb várromot, mint itt az idő vasfoga.

Egészen különleges dolgok szoktak történni e nevezetes helyen. A hegesztő pl. nyugodtan készítgeti a rögtörő varratait kis fülkéjében. Közben felnéz a plafonra, — ebben a pillanatban elkezd hullani a vakolat és két láb lóg ki a mennyezetből, — alkalmasint a műszaki vezető reszkető végtagjai. A padláson járt éppen Cs. Tóth, mikor fogott rajta az átok és

megnyílott alatta a tatai

Még szerencse, hogy nem egyedül ment, mert munkatársa így az utolsó pillanatban meg tudta kapni a sülylyedő főnökhelyettes gallérját, mielőtt a rögtörőre cseppen.

Máskor az esztergályosra járt rá a rúd. Nem tudni mi bűne volt, hogy rászakadt a menny, — illetve a vasrudakkal feltámogatott műhely mennyezete. Talán meg sem úszta volna simán, ha az utolsó pillanatban egy erős kéz el nem rántja a veszélyes pontról. így csak az esztergapadra hullott a töméntelen vakolat, — napokig kellett pucolgatni, tisztogatni a por tói, mire üzemképes lett.

Persze, ezek az esetek a használt és használhatónak minősített épületekben történtek, — még ma is teljes üzemmel dolgoznak valamennyiben — ezzel szemben néhol öles felirat hirdeti nagy piros betűkkel: „Belépni tilos”, A tilalom csupán a rend kedvéért kell — úgy sem nyitja be itt az ajtót senki, aki ismeri a „dörgést’’ és kedves a földi porhüvelye. Az egyik ilyen helyiségnek pl. a tartófala már teljesen leomlott, a szúette tartógerendák pőrén hajladoznak, a roggyant vályogfal felett, mint az ostor.

Egyébként a repedezett falak, összeomlással fenyegető épületek köznapi dolgok itt. Az alkatrész és szerszámraktár tűzfalán át pl. szépen ■látni a szomszéd kapirgáló

csirkéit. A munkásebédlő ennél valamivel jobb állapotban van. Faláról a „nagy magyar tizenegy” portréja néz önérzetesen a látogatóra, köztük „kis Puskás, a nagy kapitány” is.

— A disszidáltakat Csák azért nem merjük levenni — mondja a műszaki vezető —, mert a kiszögezett képek is tartanak valamit, nem tanácsos itt semmit manipulálni a falon.

Még leghasználhatóbb aránylag a nagyműhely, amit egy nyitott színből építettek, egyszerűen úgy, hogy fölfalazták. Ennek csak az az átka, hogy pont a szűkös porta közepén áll úgy, hogy a tárolóhelyekre, hátsó műhelyekhez csak ezen keresztül lehet jutni. Ahányszor csak kocsi jön a vállalathoz, mindannyiszor össze kell pakolni a műhelyben, kinyitni első és hátsó ajtaját, hogy be tudjon haladni. Ez ilyenkor nyáridőben nem bal, csak kellemetlen, mert úgyis nyitott ajtónál dolgoznak, de aki csak teheti, az kint a szabadban.

Télen azonban az átjárás miatt fűthetetlen a legnagyobb műhely.

De nem írjuk le részletesen, hogy hol, mi a baj, — ezt úgyis tudják az arra illető kesek, nem is beszélve a gyár dolgozóiról. Igen sokan jártak már itt hivatalos emberek, *

Smmeg úlrf ban' érdeklődik a Beruházási

HWKaff.TE ÄeS0 forintos

tottakat, noteszukba felje- P2t A jg* a Megyei Tagyezték a dolgozók kérelmét, n^l^ari Oszlálfa IrtesítT a

úgy súlyra — másfélkilónak saccoljuk a levelek, jelentések, észrevételezések tömegét. Ha átlag csak négy példányt számolunk egy-egy ügydarabból (volt ami nyolc példányban készült), úgy kb 6 kilogrammot nyomhat mennyiségre az a levelezés, jegyzőkönyv, amit készítettek ebben az ügyben

A körülményeket figyelembevéve ugyanis nyomós érvök alapján elhatározták az illetékesek, hogy új üzemházat építenek a Mezőtúri Vasipari Vállalat kivénhedt műhelyei helyett. Ez év április

10-én érkezett az első átirat a Megyei Tanács Ipari Osztályától, mely szerint építkezésre, 201 000 forintot adtak. Borzasztó, hogy milyen nagy lett az öröm erre, — siker koronázta az eddigi utánjárást, új üzem lesz, stb.

Nem is soká várakoztak, két nappal később levélben kérte a vállalat a megyei tanácsot, hogy kivitelezőt és ellenőrt jelöljön ki a leendő építkezésre és hadd menjen gyorsan ez az egétz ügy.

Ment is gyorsan, már amennyire az ilyen ügyek menni szoktak. Helyszűke miatt csak slágvortokban

ismertetjük az akták állomásait:

stb.

Ha mindannyian csak egy tágját hoztak volna,

akik ebben az ügyben itt jártak már — mondja Cs. Tóth Sándor —, akkor már csak tetőről kellene gondoskodnunk és kész volna az új üzem.

Hogy is áll ennek az elhanyagolt vállalatnak az ügye, amit ki tudja hányszor üzemképtelennek nyilvánítottak már és mindannyiszor újból ideiglenesen üzemképesnek.

Erről legjobban Várnai József főkönyvelő tud referálni, már amennyiben a tengeri kígyó hánytorgatásait követni tudja egyéb munkája mellett.

Négy vaskos dossziéban tárolja az épületre és a leendő építkezésre vonatkozó ügydarabokat. Megemeljük *—

vállalatot, hogy az építési ellenőri teendőket a tervosztály látja el.

3. Apr. 19. A Beruházási Bank közli, hogy a vállalat április 12-i levelét áttette az Ipari Osztályhoz.

4. Apr. 25. A vállalat személyesen jár el Szolnokon az Ipari Osztálynál, Beruházási Banknál, Építővállalatnál, meg ki tudja még hol az építkezés ügyben. Egy nap utánjárással kitűnt, hogy a 201 000 forint sehol sincs, sőt a vállalat nem is kaphat építkezési beruházási keretet.

5. Apr. 30. Mégis megjelentek a tervező iroda mérnökei, hogy a helyszíni szemle alapján adatokat vegyenek fel a tervrajz elkészítéséhez. Elvégre egy terv az még akkor is kell, ha épület nem lesz.

6. Május 6-án a vállalat a Nemzeti Banknál próbálkozik. A bankban hajlandóság

mutatkozik arra, hogy 200 000 forint kölcsönt adjon, ha már beruházási keret nincs. A kérelemhez azonban tervrajz kell. (Mégis jó. hogy megcsinálták!)

7. Az Ipari Osztály újból jelentkezik, közli, hogy az építkezést csak az udvar hátulján engedélyezi. Egyébként addig semmit ne merészeljenek tenni, míg ők írásban nem adnak engedélyt arra, hogy hova építkezhetnek mégis. (Úgy látszik, egy kicsit mégis korai volt a tervrajz.)

8. Május 3-án a vállalatnak

le kellett állítani a tervezést, mert az udvar hátulja az mégsem olyan, miint az eleje.

9. Május I7-én az Ipari Osztály 10 000 forintot adományozott a tervrajz elkészítésére.

De elég:. 5 még kb. húsz pont kellene, hogy az ügymenet lényegesebb pontjait felsoroljuk. Az utolsó levélváltás: A HVDSZ központi munkavédelmi osztálya kéri, hogy az üzem bővítési terveit a szükséges részletes műszaki leírásokkal küldjék be jóváhagyás végett.

Papír az van már hat kiló, de még egy darab téglát sem látni sehol. A pénzt adják is, meg nem is, senki sem tudja pontosan még most sém, hogy! egyáltalán építhetnek-e vagy < sem, csak

az akfa iár körbe, j körbe

Miért e sok hű-hó, ha végül mégsem érnek egyről a; kettőre? És miért e huzavona? A Mezőtúri Vasipari! Vállalat fennállása óta min-! dig nyereséges. Negyedéven-! ként 80 000 forintot jövedel-j mez. Miért nem kaphat most; kevesebb „cirkusszal” 200 ezret, hogy egyáltalán létezni; tudjon? A nagy tsz-vároenak! és környékének igazán szük-1 sége van egy vasipari üzem-! re!

Palatínus István ! «,«♦♦♦ *♦♦♦♦♦♦»♦♦»*♦ 1

Szeretettel várjuk a;

Nagykun napokon!

augusztus 10-tőI 20-ig! kiváló halpaprikással, rántott hallal, halászlével, hűsítő italokkal és kitűnő borokkal. ;

APADSZ ALÓ KI EÖLDMÜ VESSZŐ VETKEZET!

HALASZCSARDAJA

Á NEMZETKÖZI ÉLET HÍREIBŐL:

Megnyílt a DÍVSZ IV. kongresszusa — Bruno Bernini beszámolója

Kiev (TASZSZ.) Pénteken reggel Bruno Bemininek, a DÍVSZ elnökének rövid bevezető beszédével megnyílt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség IV. kongresszusa.

Az ENSZ főtitkára nevében és megbízásából Bratcsikov, az ÉNSZ képviselője köszöntötte a kongresszus résztvevőit és rajtuk keresztül a világ ifjúságát. Sok sikert kívánt a * kongresszusnak a népek békéjét és biztonságát szolgáló munkájában.

Ezután Bruno Bernini, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke tartott beszámolót „az ifjúság, a jelenlegi világ és a DÍVSZ feladataiH címmel.Bruno Bernini bevezetőben megemlékezett a moszkvai VIT páratlan sikeréről. — Hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak számos fontos kérdéssel kell foglalkoznia,

így az ifjúsági szervezeteit együttműködésének, az atom- és hidrogénfegyvsr kísérletek beszüntetésének és az atomerő békés felhasználásából származó előnyöknek a kérdésével.

Az előadó közölte, hogy a

III. kongresszus óta a világ különböző részeiből 59 szervezet lépett be a DlVSZ-be. Jelenleg mintegy 85 millió ifjút és leányt egyesitő több mint 200 szervezet tagja a világszövetségnek;

Bruno Bernini, a követke-* zőkkel zárta beszámolóját:

— Felhívunk mindenkit —* küldötteket és figyelőket egyaránt — munkálkodjanak vállvetve, hogy a kongreszszus munkájának bezárásaképpen a leggyümölcsözőbb határozatokat hozhassa az ifjúság, a barátság és a világbéke érdelcébem

Tito elnök fogadta Gailskellt

Brio ni (Tanjug). Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken fogadta Hugh Gaitskellt, az Angol Munkáspárt vezérét és beszélgetést folytatott vele.

Tito elnök és felesége ebéden látta vendégül Gaitskellt és családját.

Véget ért as atom és hidrogén- 1 egy verellenes Hl. világ értek estet

Tokio (TASZSZ). Pénteken mintegy tízezer ember gyűlt össze a tokiói sportcsarnokban, hogy részt vegyen az atom- és hidrogénfegyverellenes III. világértekezlet záróülésén. A sportcsarnokot az értekezleten résztvevő 25 ország zászlói díszítették.

Az ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták az értekezleten kidolgozott három fontos okmányt. A tokiói nyilatkozatot az ENSZ-hez, a világ kormányaihoz intézendő felhívást, valamint az atom- és hidrogén-fegyverek eltiltására és a leszereleésne irányuló közös akciók tervét. Az értekezleten 3981 japán küldött, valamint 25 ország és 10 nemzetiközi szervezet 97 képviselője vett részt azzal a közös céllal, hogy véget vessenek az atomháborúa előkészületeknek.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ENSZ közgyűlésére óriási felelősség hárul a népek előtt éppen a nukleáris fegyverek eltiltása és a haladéktalan leszerelést illetően;

Egy ilyen egyezmény megkötése — hangsúlyozza végezetül a felhívás — megtisztítaná az általános leszereléshez vezető utat.

Az ismertetett okmányok elfogadása után Kaoru Jasui, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért küzdő japán bizottság főtitkára mondott záróbeszédet, amelyben a határozatok következetes keresztülvitelére szólította az értekezlet résztvevőit; A világérte&ezlet bezárásának bejelentése után a küldöttek egymás kezét fogva felálltak helyükről és elénekelték a „Nem engedünk atombombát ledobni’1 kezdetű népszerű japán dalt;

Este az atom- és hidrogénbomba ellenes III; világértekezlet résztvevőinek tiszteletére nagyszabású fogadást rendeztek. (MTI.)

Kitüntetésben részesülnek a megye legjobb kombájnosai

Augusztus 17-1 lapszámunkban már közöltük, hogy a megye 75 legjobb kombájnveretője elnyerte az 50 000 Ft-os pénzjutalmat és az ezzel járó kitüntetést és oklevelet. A jutalmakat augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén adják át a dolgozóknak, 400, 600 és 800 Ft-os tételekben, melyeknek odaítélésénél a következő feltételeket kellett teljesíteni. 400 Ft-ig 161—180 kh. aratás, vagy 1600 mázsa cséplés, 600 Ft-ig 181—220 kh. aratás vagy 1800 mázsa cséplési 800 Ft-ig pedig 220 kh.-on felül, vagy 2000 mázsa cséplés.

Mint a táblázat is mutatja, a legtöbb kiváló kombájnos teljesítmény a Karcagi Gépállomáson született, ahol 11 ezer forint jutalmat osztanak ki. Utána következik a mezőtúri, harmadik-negyediknek a Jászberényi és Kunmadarasa Gépállomás, míg a Turkevei Gépállomáson 3600 Ft jutalmat osztanak augusztus 20-án.

A Jászszentandrási, Kunszentmártoni; és Alattyán' Gépállomáson azért nem lesz jutalomosztás, mert Itt nem érték el a kitűzött eredményszinteket;

Érdekessége még a táblázatnak, hogy legtöbben a 800 Ft-ot jelentő szintet haladták meg. illetve téliesítettek túl

— összesen 40 kombájnos. Fuszan a 600 Ft-os és tizenöten a 400 Ft-ot jelentő jutalmat érdemelték ki.

i- gépállomások vezetői, a Megyei Gépállomási, Igazgatósággal karöltve', .már össze is állították a jutalmazamdófdol"ozók végleges névsoráé E névsor szereplői Szolnok , megye legjobb kómbájnVezetői lettek 1957-ben. S mi £zén

túlmenően azért is büszkék vagyunk őrójuk, mert országos viszonylatban is a legjobbak között foglalnak helyet.

De erről majd a későbbi országos értékelés ad bővebb részleteket.

Az alábbiakban közöljük, melyik gépállomásra, milyen "énzösszegű jutalom esik Szolnok megyében.

Jutáim.

Gépállomás

Jutalom tétel

Összesen

dolgozók

megnevezése

800

600

400 Ft

Ft

száma:

Alattyán

—

—

—

—

—

Cibakháza

—

2

—

1200

2

Fegyvernek

1

1

—

1400

2

Jászberény

2

2

3

4000

7

Turkeve

4

—

1

3600

5

Jászszentandrás

—

—

—

—

—

Törökszentmikl&

1

1

—

1400

2

Jászkisér

2

1

2

3900

5

Tószeg

2

—

2

2400

4

Karcag

10

5

—

11000

15

Kisújszállás

1

2

1

2400

4

Kunhegyes

1

—

2

1600

3

Kunmadaras

5

—

—

4000

5

Kunszentmártou.

—

—

—

—

—

Mesterszállás

2

2

1

3200

5

Mezőtúr

7

I

__

6200

8

Szolnok

—

1

o

1.400

3

Tiszafüred

2

2

1

3200

5

Összesejij

40

20

15

50 000 Ft 75 fő A

Mta&zcrfod- kis ctyÁrujgyutk

— Nem kell szenet behordani? Olcsón beviszem!

Ott köszönget a TÜZEP telepnél, s ott kalapolgat alázatosan a szeneskocsik körül egy kócos, fekete cigány fiú, Sánta Laci.

Ilyen alkalommból ismertem meg én is, piszkos felső ruhájában, maszatos arccal, melyből csak szemének értelmes kifejezései világítanák ki. Sok-sok beszélgetés kellett ahhoz, hogy emberi közelségbe kerüljünk egymáshoz, s őszintén elmondja eddigi életét.

Tienöt éves mindössze, s fiatal gyermek lettére hamar megismeredett a nehéz fizikai munkával. Évek óta az utcát járja, s éles szemmel figyeli, hová visznek szenet, hogy ott teremhessen, s jelentkezzen behordására.

Félárva gyerek a kis kócos. Apját, a muzsikus cigányt bombatalálat érte Szolnokon. Hatan maradtak kenyérkereső nélkül, míg az anyja ismét férjhez ment, s megszületett a hetedik.

— A mostoha — csak így emlegeti új apját — vályogveréssel foglalkozik, s már többször ott hagyta anyámat.

Arra következtetek az elbeszélés nyomán, hogy vadházasságban él a két szülő, ami nem is ritkaság a cigányok között.

— S miért nem tanultál? — teszem fe>l a kérdést.

— Az első osztályt majdnem elvégeztem. Megtanultam leírni a nevemet. Minek nekem az iskola? A pénzt meg tudom olvasni. amit megkeresek. Ehhez a munkához nem kell nagy tudás — jön a válasz.

— S nem is lenne kedved tanulni?

— Tizenötéves koromban? Csak nem leszek megint első osztályos. Megvan már nekem a munkakönyvem is.

' — Azt tudod-e, hogy épül. a Gyermekváros és hogy szívesen látják ott a félárva és árva gyerekeket?

— Onnan úgyis megszöknék. Én csak szsdbaäon szeretek élni.

Hát persze. Tudja nagyon jól a mi kis maszatos barátunk, hogy intézetben és közösségben kötöttségek vannak, nem csavaroghat az utcán késő este, nem találkozhatna velem a késői mozilátoatás után éjféli 12 órakor. Az egész élete abból áll, hogy meglegyen a napi 30—50 forintja, amit este otthon elvesznek tőle, kap egy 5 forint zsebrevalót belőle, aztán kéregét az utcán.

Véznának, aprónak maradt, kifejletlen termet és nincs is rá remény, hogy egészséges fizikumú férfi legyen. Az életről mit sem tud. Már a nevét sem tudja leírni. Az, hogy hasonló korú fiatalok már szakmát tanulnak, s hogy beleilleszkednek a technika századába, az nem izgatja, hiszen távoli, ismeretlen az ilyen életmód előtte.

Egy letűnt társadalmi redszer késői maradványa még Sánta Laci, s fajtájának a többi sántalacija. Dehát mi lesz velük a mi közösségünkben, a mi társadalmi rendszerünkben? A felszabadulás óta hányszor és hányszor emlegetjük, hogy megoldatlan a cigány-kérdés. És meddig csak emlegetjük még?

Halaszthatatlan kérdés ez már, hiszen múlik az idd a sántalacik felett anélkül, hogy valami változást is hozna számukra. Mi már atomkorszakot emlegetünk s ugyanakkor egy nemzetiségi csoportunk még a barbárság korában él. S ez nem pusztán az ö bűnük. Hol volt a segítség, hol volt a tanács szigora is akkor, amikor Sánta Laci iskolaköteles korban volt? — Azonfelül, hogy országos kérdésről van szó, helyileg — szolnoki viszonylatban is — tehetnénk valamit.

Az első lépés tálán az lenne, ha összejönne a városi tanács, a városi MSzMP bizottság, a Nőtanács, a Népfront, a KISZ és közösen, programot tűznének a város társadalma elé a maszatos cigánvgyerekek emberré nevelésére,

CS1 HA SÁNDOR

Hat kilő ügydarab, • — S

de az építkezés elmarad