Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-18 / 194. szám
V9SUtällOmsS Turkeve. ItHoU urulet.y//^ '& b/. wmm iBpelyas, rizillisot tirültt Augusztus 23. -• A román nép nagy nemzeti ünnepe " Aromán kommunista Párt által vezetett hazafias erők hősi harcainak eredményeként 1944 augusztus 23-án megvalósult az a fegyveres népi felkelés, amely végetvetett a fasiszta katonai diktatúrának. Romániát kivonta a szovjetellenes háborúból és megindította a harcot a hitlerizmus ellen és hatalmas szociális átalakulások távlatait nyitotta meg a román nép előtt. Az imperializmus karmaiból kikerült fiatal román állam történelmében új szakasz kezdődött, a népi demokratikus rendszer, a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrájának megerősítéséért vívott harc. A párt vezetésével ebben az időszakban újabb politikai és gazdasági jellegű átalakulások mentek végbe. 1945 március 6-án létrejött a dolgozók százezrei által támogatott demokratikus kormány. A népi demokratikus rendszer egyik első cselekedete volt a földreform törvényesítése; (1945 március 22). A dolgozó parasztok tömegei által és a munkásosztály segítségével végrehajtott földreform 1 468 000 hektár területet vett el a nagybirtokosoktól, ebből mintegy 1 100 000 hektárt 918 913 fölctnélküli, vagy kevés földdel rendelkező paraszt között osztottak szét. Ezzel valóra vált a dolgozó parasztság egyik sokévtizedes követelése, amelyért 1907-ben nem kevesebb, mint 11 000 paraszt áldozta fel életét. A párt politikája a nemzetiségi kérdésben hasonlóképpen összekapcsolódott az ország demokratizálásának egész folyamatával, azzal a politikával, melynek célja a nemzetgazdaság újjáépítése és fejlesztése, a népi demokratikus állam megerősítése volt. Érvénytelenítették a kárhozatos bécsi döntést, melyet a reakció Erdély különböző nemzetiségeinek egymás elleni uszítására használt fel. A nemzetiségi viszálykodás megszüntetésére hozott intézkedések sora, az uszító politika felszámolása jelentős lépés volt a nemzeti kérdés megoldásának útján. Á felszabadulástól eltelt 13 év alatt döntő átalakulások mentek végbe Románia gazdasági, politikai szerkezetében. A munkásosztálynak a. marxista—-leninista tanítással felvértezett pártja a burzsoádemokratikus forradalom befejezésének útjára vezette a román népet, és a legutóbbi 10 évben a szocialista forradalom útjára. A nép ezen az úton létesített magának egy olyan szabad és független hazát, amelyben valóban a maga urává vált. Románia félgyarmati országból — melyben a nép kegyetlen kizsákmányolást szenvedett — a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok sorába lépett. A Román Népköztársaságban ma minden hatalom a dolgozó népé. A NÉPI HATALOM éveiben Romániában megindult az ország erőteljes iparosítása, a nemzetgazdaság minden ágazatában jelentős mértékben megnövekedtek a termelőerők. Az ipar és különösen a nehézipar, azon belül pedig a gépipar az elmúlt éveik folyamán nagy fejlődésen ment át. A második világháború előtt Románia félgyarmati jellegű, gazdaságilag erősen elmaradt ország volt, melyben a döntő szerepet a mezőgazdaság játszotta. A második világháború küszöbén az ipar alig 33 százalékkal járult hozzá a nemzeti jövedelemhez, ugyanekkor pedig Románia egész importjának 77.5 százaléka ipari késztermékekből állt. Az ipar helyzete a népi hatalom éveiben gyökeresen megváltozott; A nép lelkes munkájának eredményeként 1948 elején sikerült eléírni a háborúelötit termelési színvonalat, ami egyben azt jelentette, hogy befejeződött a nemzetgazdaság újjáépítése. A következő feladat az iparosítás fokozása volt. Ezt a célt szolgálta az 1948 június 11-1 forradalmi döntés, amelynek megfelelően államosították a legfontosabb termelőeszközöket, a szállítási. biztosítási vállalatokat és bankokat. Mindez megteremtette a szükséges alapot a tervgazdálkodásra való átmenethez. A Román Népköztársaágnak két egyéves állami terve volt 1949-ben és 1950-ben. — Ezekben az években az ipar termelése megkétszereződött, jelentősen túlszárnyalta a2 1938-as színvonalat és megteremtette a szükséges anyagi alapot a távlati terv létrehozásához, az újabb átmenethez. Az ipar erőteljes fejlesztésének eredményeként az ország ipari termelésének volumene 1938-hoz viszonyítva 1955-ben elérte a 299 százalékot, 1956-ban pedig a 330 százalékot. A termelőeszközöket előállító ipar elsődleges fejlesztése visszatükröződik abban a tényben, hogy ennek a szektornak termelési színvonala 1956-ban 451 százalékot ért el, 1938-cal szemben. A népi hatalom éveiben, a szocialista ipar létrejöttével és fejlődésével egyidejűleg Románia mezőgazdasága mély átalakuláson ment át. A népi demokratikus állam traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel látta el a mezőgazdaságot. Romániában jelenleg 236 gépállomás és 323 állami gazdaság működik. Ezek öszszesen 32.160 traktorral renkeznek, 15 lóerős egységekben számítva, további különféle mezőgazdasági gépekkel. A MEZŐGAZDASÁG termelésének emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárult a szövetkezeti szocialista szektor megjelenése a mezőgazdaságban. Románia mezőgazdasági területeinek 41 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A parasztgazdaságoknak mintegy 28 százaléka a mezőgazdaság szocialista szövetkezeti szektorában vesz részt. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének üteme jelentősen megnövekedett a Román Munkáspárt II. kongresszusa után, különösen pedig a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének múlt év decemberi összvezetőségi üléseit követően. így például 1956 január 1. és május 1. között 153.306 parasztcsalád lépett be a mezőgazdaság? szövetketekbe összesen 309.559 toetotárraL Ebben az évben, ugyanebben az időszakban 240.430 parasztcsalád kérte felvételét összesen 470.559 hektár területtel, ami azt jelenti, hogy a családok száma 53 százalékkal nőtt, a szövetkezetesített terület nagysága pedig 52 százalékkal emelkedett. A Román Népköztársaságban jelenleg 13 teljes egészében szövetkezetesített járás van; A román nép jelentős sikereket ért el a kulturális és szociális téren is. A múltban egész Európában Roma-' niában volt a legnagyobb az írástudatlanok arányszáma, 1945-ben még 4 milliót tett ki. A népi demokratikus rendszer létrejöttével az állam Románia összes városaiban és falvaiban széleskörül Kampányhoz kezdett az írástudatlanság teljes felszámolására. Ez az akció sikerre vezetett. Az írástudatlanság már az elmúlt évben megszűnt. Romániában ma min den iskolaköteles gyermek, résztvesz az általános iskolai! oktatásban, amely ma már valóban kötelező és ingyenes ROMÁNIÁBAN ma megvalósítják a hétéves általános kötelező iskolai oktatást Az országban összesen 15 96‘ ’ különféle jellegű és fokú is kola működik, 4—7 és 10 évet oktatási időtartammal, am azt jelenti, hogy ma 2000-rel: több iskola van, mint a háború előtt. Az oktatásba: kétmillió tanuló vesz részt. A főiskolai oktatás fejlődését t következő számadatok mutat iák: ma 112 tanszék műkő dik 81 206 főiskolai hallgató val, az 1938. évi 41 tanszékké szemben. Az elmúlt évekbe több új egyetem és főiskoljött létre. Megjavulták a főiskolai hallgatók élet- és ta nulásd feltételei: ma 128 diák otthon működik több min 16 000 diákkal, több diákmen ta, könyvtár, klub, gtb. Mi' 3z 1938—39-et> tanévben a ösztöndíjas főiskolai halig' tők aránya egész Rorpániá L bah mindössze 10 százalék volt, addig ez az arányszám ma elérte az 50 százalékot. A nemzeti kisebbségek 2041 álalános és műszaki iskolával rendelkeznek, s ezenkívül a román iskolák mellett 375 emzetiségi részleg működik, ahol az oktatás a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyik. A főiskolai oktatásban agy egyetemen, egy orvosi és gyógyszerészeti főiskolán, összesen 11 főiskolán a romé i tannyelvű főiskolák mellett pedig külön öt tanszéken folyik magyarnyelvű iktatás. Az oktatás fejlesztésével egyidejűleg a népi demokraúkus állam az intézkedések egész sorát hozta a nagy tömegek kultúrszínvonalának növelésére. A népi demokratikus állam aagy súlyt helyezett a könyvtárhálózat kiterjesztésére. Romániában ma majdnem 20 szer könyvtár működik 30 millió kötettel. Az állam biztosította a szükséges alapot a művészeti alkotómunkához is. Míg a múltban Romániában mindössze két operaház és egy szimfónükus zenekar működött, addig a Román Népköztársaságban ma öt operaház, két operettszínház és 19 szimfonikus zenekar van. — Románia fővárosában új és korszerű opera- és balettszínházat létesítettek, lásd városa új operaházat kapott. Az országban ma 63 drámai színház, esztrád-színház és bábszínház működik. Legtöbbjük részére az elmúlt években új épületeket emeltek; A háború utáni években született meg és fejlődött ki a román filmgyártás. Most fejezik be a Buftea-i filmközpont építkezéseit, amely Európa egyik legnagyobb és legmodernebb filmgyártó központja lesz. Romániának 181 múzeuma van. Ebből a Román Népköztársaság Művészeti Múzeumát az elmúlt években hozták Tétre Bukarestben. A NÉPI DEMOKRATIKUS állam széleskörű kampányt indított a néptömegek egészségvédelmének biztosítására. Az ország egész területén, főként azokon a vidékeken, ahol a múltban egészségügyi ellátás egyáltalán nem volt, kórházakat, poliklinikákat,. rendelőintézeteket, egészségügyi állomásokat létesítettek. Az egészségvédelmi intézkedések eredményeként jelentős mértékben csökkent a halálozási arám/szám. s általában a megelőző gyógyítás eredményesebb lett. Mindehhez elsősorban az egészségvédelmi intézmények hálózatának kibővtítése járult hozzá. Míg 1938-ban az országban mindössze 413 kór-KéPek {ibndlül lill Ulenspiegel : ház volt, addig ma 563 kór-| ház, 256 szanatórium, előze-} tes megfigyelő állomás, tbc-* rendelőintézet működik (utób-J biaikból 1938-ban 40 volt), továbbá 57 bőrgyógyászati és nemibeteg-gondozó intézet az 1938. évi hattal szemben. } A Román Népköztársaság* Alkotmánya biztosítja a dal-* gozók fizetett szabadságát. A* szakszervezetek saiát 'költse-* gükre és a dolgozók csekély* hozzájárulásával évről-évre} mind több embert utalnak be} a hegyvidéki, vagy tenger-} parti üdülőhelyekre. 1956-} ban 257.913 dolgozó részesült} az egészségügyi minisztérium} külön beutalásában. « Az állam az ország egész} területén új lakásépítkezé-} sekbe kezdett; lakóépületeiket* emelt a munkásoknak, jelen-} tős összegekkel, hitelekkel}! támogatta az egyéni lakás-}! építést. Általában 1951—1955}í között a beépített lakóterület }j| elérte a 12 millió négyzetmé-} g tért. *| A mezőgazdasági termelés* , , ___... . serkentését illetőleg igen js- ♦ Till Uleinspiegel, Dcimme városka vidám fickója nem tu-uj len tős intézkedés az, hogy ^ ^ ^ néz/Tii az elnyomatást és harcra buzdítja a paraszto-1957-től kezdve megszüntet-* .... , ték a nővénvi termények és ♦ kát. Till sok-sok mulatságos kalandot eszel ki, hogy bosza tej után a beadási kötele-álljon népe elnyomóin, a spanyolokon, amíg győzelmezettséget és a kötelező be-} szolgáltatást átmenetileg csak }sen visszatér szerelméhez, Neléhez. Játssza a szolnoki a húsnál és a gyapjúnál tartották fenn. Az állami közonti készleteket jelenleg az; állami gazdaságok szállítá-; saiból, a gépállomások mun-: kájának fejében eszközölt természetbeni befizetésekből, a malmoknál beszedett őrlési százalékból, valamint az önkéntes szerződéses termelésből és felvásárlásból biztosítják. 1956 őszén a nagyarányú béremelési akció keretében felemelték az alacsony munkabéreket és ugyanakkor bevezették a családi pótlékokat. Egyidejűleg felemelték az alacsony nyugdíjakat és biztostották az öregségi nyugdíjat azoknak is, akik ugyan betöltötték már a nyugdíjkorhatárt, de a törvény értelmében nem rendelkezhetnek a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel. A párt és a kormány külön határozattal biztosította a felsőoktatás jobb megszervezését, a főiskolai hallgatók alaposabb tudományos és korlati képzését, az újabb könnyítéseket a munkás és parasztgyermekek tanulásához, a felsőoktatási intézetek iobb szakosítását a népgazdaság és a kultúra követelményeinek megfelelően. A párt és a kormány intézkedései a dolgozó tömegek lelkes helyeslésével találkoznak, amelyek elszántan harcolnak ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításáért, az ország felvirágoztatásáért és a dolgozók egyre szebb, egyre jobb életéért. „Kert” mozi augusztus 22—28-ig. A KÖLNI KSPilANy A fitm; hűén tükrözi a jelenleg Nyugat-Németországban uralkodó katonai állapotokat. Játssza a szolnoki „Kart” mozi augusztus 15—18-ig; tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAM' Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépésre keres férfiakat és nőket kalauzi munkára Érettségizettek előnyben. lelentkezés helye: SZOLNOK, Verseghy u. 5. rrTTTT?TTVfV?VYTTTTTTV*TVf*TTTTTTTVT?T*??VT?V?VTT?Tr?TTTf?‘ Hisujszéllési Nagykun Napok. Mezőgazdasági Hiallitás és Vásár v területe. kiállítás. Lakott Urulet hjjsrtit enüuapiiyoty-.. ... . ®7 0 VfUdtgMo tggsrge*2 ; ®/ .... ® ® ©/ Hu*“r Indazrm Cepkiallitasi terület Jltrtsindelmi ipari riser 1. [tterem l teakonyha Termelői bee I. Cukréside. Bilire !: SSff' « ' S. Borkóstoló. 7 Szsbadtpri ninpod. * derokparmagörzo n »ír. » termtéi tóriumért} * gyümölcs.- iűtiípan *illáiét i üutbQlt. , , * kJ Sió r említési pariiba ** SertíeHiíí/lités J V fun per illan ti lerombkiálliLÓs ' Vidám -perli Méret- lim rdf-****' Mezőgazdasági kiállítás ,* (*) területe. 0 0 . ’**■ Csikikarám. ts Lóistálló. , is. Borjukarsm l ti. Siaryasmarha psvillon. ze Ceplejéeiit. , zy Vízügyi igazgatóság. , , 10 Hírközlés kendorstg rdzo/tpsag. 31 Fogadó parillon. I jí pannonja 3k Ncrénykiiljitée,'. pigügy.PrndeziőJzolistg.; kubik gödör.
