Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-17 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG faS A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 193. szám. Ara so fillér. 1957. augusztus 17. szombat. NACtYKÜNSÁG Nemzetközi labdarúgó mérkőzés Jászapátin ÖREG HAJÓS Két nyilatkosat - s ami mögötte van SZAPORODIK A BARAZDA a tiszasülyi határban. Pomázi Mihály, az Állami Gazda­ság traktoristája a DT 413-as lánctalpú traktorral nyári mélyítő szántást végez a hollóház! üzemegységben. Kere­sete havi 1800—2000 forint. Amikor néhány héttel ezelőtt megtudtuk, hogy a Felsőjászsági Állami Gazdaság a cséplés és talajművelési munkákban az utolsók között van a megyében, igen meg­lepődtünk. Nem kisebb oka volt ennek, mint az, hogy ez az állami gazdaság néhány évvel ezelőtt a legjobbak közé tartozott az országban. Éppen ezért még a múlt héten, a legilletékesebb­hez, a gazdaság igazgatójához, Konti Mihály elvtársihoz for­dultunk: adjon magyarázatot a lemaradás okairól. Válasza így hangzott: — A cséplésbeni lemaradás oka, hogy előzőleg 125 kát. hold borsótermését kellett el­csépelni. Ez a munka igen sok gépet vett igénybe. Köz­rejátszott még a rossz időjá­rás, s ezenkívül, hogy sok le­szerződött dolgozó cserbenha­gyott bennünket. Továbbá, gabonavetésünk több mint 80 százaléka erős jn dőlt állapot­ban volt, aminek következté­ben a teljesítmények is na­gyón alacsonyai? lettel?. Az aratógépeknél például napi 3—8, a ko-mbá.lnoknál pedig napi 3 kát. holdas átlag. — A talajmunkáknál is el­maradtunk, de itt is tudjuk határidőre pótolni a hiányt. Tudjuk, hogy a 120 kát. hol­das tarlóhántáisi és az ugyan­ennyi mélyszántási eredmény nagyon kevés. Ezek volnának tehát az in­dokok. S hogy mind elíogad­& mi ezt meg is tesszük, de ez nem holmi kioktatás félt akar lenni. Megkértük ugya­nis Bozsik Tibor elvtársat, a Rizstermelő Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának vezető­jét, válaszoljon Konti elvtárs indokaira. — A felhozott mentségek közül — mondotta Bozsik elvtárs — tökéletesen egyik sem állja meg a helyét, Az időjárásnál például meg kell mondani, hogy a többi állami gazdaságoknál sem volt jobb. mégis hamarább elvégezték a munkát. S ezek között több olyan gazdaság is- volt, ame­lyiknek talaj és egyéb viszo­nyai nem érték el a Felső­­jászsági Állami Gazdaság színvonalát. Hogy sok leszer­ződött dolgozó cserbenhagyta a gazdaságot? Bizonyára nem •alálták meg több szempont­ból a számításukat. Későn is toborozták őket, s nem gon­­ícskodott a gazdaság megfe­lelően róluk. Ha ez megtörté­nik, bizonyára szívesen men­jek vo1 na dolgozni. Ettől füg­getlenül persze nem volt szér eljárás a leszerződöttek ré­széről sem az, hosv nem tel­jesítették kötelességüket. Ar­ra vonatkozólag is nagyon ’ok más állami gazdaság pél­dáját is fel lehetne hozni hogy sóikkal eredményesebben 'eküzdöttók az aratást gátló 'ényezőket. Más gazdaságok­ban Is ugyanúgy le volt dől­ve gabona, — s ugyanannyi százalékban — mint a felső­­’ ászságiban, mégis sokká'1 több eredményeket értek c1 aratógépeikkel, kombájnjaik­ká,] aratás idején. Az is hih° volt, hogy a gazdaság vezetői 'átva ezeket a hibákat, nem kértek elég segítséget tőlünk •agy a gépállomástól; Egyébként azt is meg kell mondani, hogy e hibák elle­nére szép eredményeket mondhat magáénak a Felső­­iászsági Állami Gazdaság kollektívája, s azt is, hogy a A mezőgazdasági kiállításról A Kisújszállási Gépállomás sem maradt el a többi kiállító szervtől. A gépállomás dol­gozói impozáns pavilont készítettek, környékére pedig a legkorszerűbb mezőgazdasá­gi gépeket állítottak ki. jelenlegi lemaradás még nem mágikus, s nem is válik azzá. ha ésszerűbben, lendületeseb­ben próbálják behozni. Eb­ben a munkában különösen nagy feladat hárul még a fő­­tgronómusra is. Nem lehet ugyanis elnézni azt, hogy egy különben nyereséges állami gazdaság a nívótlan szakmai vezetés következtében káro­sodjon. A jövőben tervsze­rűbben kell végezni a szarvas^ ma-hatenyésztést is, nem sza­bad előfordulnia annak még­­egyszer, hogy 100 darab 'zarvasmarhának fele egy­­'dőben leaven vemhes. Végezetül csak annyit, hogy ml ezután is megadunk minden segítséget a Felsőjászsági Állami Gaz­daságnak az eredményesebb munkához. Eddig tart hát a válasz, ami, úgy gondoliuk, éppen élé.'- tanulságos. Bár a Feiső­­iászsági Állami Gazdaság szép eredményeket elért mégis úgy gondoljuk, fonto­sabb volt most a hibákról is is. mű. De azért néhány szép ered­ményről sem hallgathatunk Túlteljesítették a sertéshizla­­'ási. malaeszapoi-ulási és a ayapjútermelési tervet. A nö­vénytermelésnél hasonló a helyzet. Ebben az évben 70—75 va­gon búzát adnak be az állam­nak, melynek 70—75 százalé­ka vetőmag. Közel 9 vagon vetőmag árpát is beadnaik és 1 vagon rozsot. A 11 vagon beadott borsóból különösen az 5 vagon export borsó ér­tékes és a 20 kát. holdas hagymamag terület közel 80 mázsás termése — „szinte aranyat ér”, — ahogy Konti elvtárs mondta. Hozzátette még azt is, hogy még ebben az évben szeretnék befejezni a 600 férőbelves juh-hodály és a 100 férőhelyes tehénis­tálló építését — ha lesz rá megfelelő fedezet. — bubor — í*YTTTT»TTTTTTTTTTTTTTTTTT»TTTTTTTTTT»TTTTTTT»TTTTTTTT7TTTTTT»TYTTTrTTTTTmTTTTTTTT Ünnepélyes percek ünnepség nélkül __Hazaérkezett a magyar VIL küldöttség — A szó szores értelmében így történt. A VIT küldött­ség fogadására kivonult Szol­nok város ifjúsága. Ott vol­tak a Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség népi tán­cosai, kint volt a szónok, — hogy méltóképpen, rövid kis ünnepségben részesítsék a Moszkvából hazaérkező ma­gyar VIT-küldöttséget. Az ünnepségből nem lett semmi. És ez most nem kudarc volt. hanem nagyobb siker, mint amilyet a hivatalos ünnepség elérhetett volna. 17 óra 19 perckor, amikot begördült a szolnoki pálya­udvarra a VJT különvonat szülők, felesések, menyasszo­nyok, barátok, de mindenki aki csak kinn volt, virág­csokrokkal akaszkodott VIT- küldötteink nyakába. És min­denfelől záporoztak a kérdé­­dések: — hogy volt. — mint volt, hogy éreztétek magato­kat, milyen sikere volt a ma­gyar küldöttségnek, milyenek a moszkvai fiatalok? És hát ki tudná elsorolni azt a kér­­désözönt. ami ott elhangzott pillanatok alatt. VIT-küldöt­­tek és itthonmaradottak szo­rongatták egymás kezét, az idő pedig telt s hogy nem tudtak szabadulni az ölelé­sektől, hát nem lehetett időt szakítani az üdvözlésre. így mentek tovább VIT- küldötteink. Üdvözlőbeszéd, színpadi tánc, s hivatalosan elhangzott jókívánság nélkül. Dehát többet ért ez annál Ezt fejezték ki a — valljuk meg irigykedő — pillantások, amelyeket az ittmaradottak búcsúintésükkel együtt a ki­futó viT-vonat után küldtek 3 azt fejezte ki az uj jelszó is, ami talán még Moszkvá­ban megszületett: — Viszontlátásra Peking­­ben két év múlva! re borúk ss Tizenhárom és fél mázsás búzatermés a kengyeli Vörös Hajnal Tsz-ben A kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet már évek óta arról ismert, hogy ott jók a gabona termésátla­gok. Ez nem a véletlennek a következménye, hanem a jól alkalmazott agrotechnikai módszereknek. Mert lehet nagy termést elérni egy-két holdas parcellán, de 50—100 —200 vagy ennél is nagyobb területen már igénybe veszi az ember minden tudását, — erejét. A szövetkezeti gazdál­kodásban van legnagyobb le­hetőség a tudományos mód­szerek alkalmazására, így a kengyeli Vörös Hajnal Tsz­­ben is. A szövetkezet 61 holdon ti­zenhárom és fél mázsás át­lagtermést ért el búzából — ami azon a talajon szép ered­mény. Ez tette lehetővé, hogy a tsz-ben — egyéb járandósá­gon kívül — munkaegysé­genként 6 kg búzát ossza­nak. A Vörös Hajnal Terme­lőszövetkezet egyébként min­den tartozását rendezte, s a szép keresetből a tsz tagok jelentős mennyiségű gabonát az államnak adnak el. Az ugyancsak kengyeli Bú­za Virág Termelőszövetke­zetben ugyan valamivel ala­csonyabb, de még mindig ki­elégítő a terméseredmény- A napokban a tsz befejezte a cséplést, búzából 11 mázsát, 06 zi árpából 16 mázsát és ta­vaszi árpából 10 mázsát taka­rítottak be holdanként. Kiss Imre Tegnap délután Kisújszállásra érkezett a szovjet mezőgazdasági küldöttség Tegnap délután 3 órakor G. A. Boridv mezőgazdasági miniszterhelyettes vezetésé­vel Kisújszállásra érkezett a nyolctagú szovjet mezőgazda­­sági küldöttség. A küldöttség tagjai: I. V. Szergejov, M. I. Kovalenko, M. I. Mihajlovics kolhozelnökök, A. A. Popo­­vics mezőgazdasági gépész­­mérnök, M. J. Tolovasztlkova zöldségtermesztési, I. P. Ma­­dán szőlőtermesztési brigád­vezető és D. I. Tontar kom­bájn vezető. A küldöttséget a város ve­zetői és a rendezőbdzottság fogadta. Fogadás után a szovjet elvtársak megtekin­tették a mezőgazdasági kiál­lítást, amelyről elismerőleg nyilatkoztak, majd a lovas­­bemutató szfnpomás látvá­nyában gyönyörködtek; Este a Surjáni Állami Gaz­daság dolgozói látták vendé­gül a delegáció tagjait. Termelőszövetkezeti nap volt Kisújszálláson Tegnap délelőtt a kisúj­szállási Ady-mozi vetítőter­mében előadást tartott Lő­­rinczi elvtárs, a földművelés­ügyi minisztérium kiküldött előadója „A nagyüzemi gaz­dálkodás előnyei’’ címmel. Ezzel kezdetét vette a terme­lőszövetkezeti nap, amelyen az ország több megyéiének szövetkezeti elnökei vettek részt. Az előadás után közös ebéd volt, majd a küldöttség meglátogatta a város termelő­szövetkezeteit. A szövetkezed napról holnapi számunkban adunk bővebb tudósítást. Balkézzel húzza.. A kiállítás szomszédsá­gában—La r t o 11 á k meg a LOTTO 24. heti sorsolását. Mint érdekességet, meg kell jegyezni, hogy Kisújszálláson háromszor annyi Lottó-szel­vény fogyott el, mint máskor s általában a kunsági váro­sokban sokkal többen hívták segítségül a játékhoz Fortu­nát, a szerencse istenasszo­nyát, mint egyéb fogadási alkalmakkor, összesen két­millió Lottószelvényt adtak el erre a húzásra. Tiz óra körül, amikor az izgalom és a rettenetes kun­sági hőség a tetőfokára lé­pett, Józsa Sándor, a Sport­­fogadási- és Lottó Igazgató­ság osztályvezetője üdvözölte q jelenlévőket, s megkezdő­dött a sorsolás. Először ugyan­is számokat osztottak szét a jelenlévők között, s azt húz­ták ki, hogy kik fogják a nyerőszámokat kihúzni. Kedélyes hangulatban tör­tént meg ez a művelet. Ez al­kalommal Tatár Férencné, Földi Lukácsáé, Nagy P. Ist­ván, Oláh Károly kisújszál­lási lakosokra és Varga Mi­­hályra, a Szolnok, Alcsiszi­­geti Állami Gazdaság dolgo­zójára esett választás. A körülállók, a nagy me­leggel szemben rettenetes akaraterővel, a színpad köz­vetlen közelébe tódultak. A gyermekek — szokásukhoz híven a legjobb látás céljá­ból, a szomszédos fák ágaira húzódtak. S hogy a szerencse teljes legyen, harci díszbe el­jött Kisújszállás fő-kémény­seprője is, csak szépséghibá­val. (Ez alkalommal ő is egy tucat Lottó-szelvényt szoron­gatott kezében. Nem tudom, hogy ő kitől várta a szeren­cséjét, mert a többiek tőle, I.OTTÓsorsolns Kisújszálláson! le is törölték róla az összes kormot). józsa Sándor varázsszavai­ra elkezdték forgatni a közé­pen álló abroncsos üveg­gömbbe a 89 piros labdát. Tatámé lépett a gömbhöz, s átszellemülten belenyúlt, ki­vett egy labdát, szétnyitotta, s elkiáltotta: 68-as. A válasz, a várt felkiáltástól eltérően, néma hallgatás volt. Ügy látszik, a jelenlévők közül a 68-asra senki sem gondolt. Majd Földi Lukácsáé követ­kezett. A körülvevő tömegből bekiabáltak neki, hogy bal­kézzel húzzon, keverje meg, s nyúljon alá. De ő ennek el­lenére is jobbkézzel, a tetejé­ről vett fel egy piros labdát, amely az istennek se akart szétnyílni, majd egy negyed­óráig kinlódttt vele a film­­ielvevőgépek kereszttüzében, mely végre is engedett és fel­mutatta a tartalmát, a 61 -es kockát. Majd egymás után húzták ki a 19-es, 24-es és 27-es számokat. Kész, ki van húzva mind az öt szám: 19, 24, 27. 61 és 68. — És most következik a nagy pillanat. Mindenki izga­tottan várja, hogy valaki el­­kiáltsa martát, itt van nálam az öt-találatos szelvény. Ez azonban elmaradt. Mikor a 'cözönsén szétoszlott, csupán Murai Sándor sompolyqott a színpad közelébe, a kisúiszál lázi földműves szövetkezet kerthely'ségének a zenésze, hogy neki valamelyest ked­vezett a szerencse, mert a 27-es és a 61-es számot elta­lálta. De ni csak, csodálatos em­berek ezek n lottózók, nem Srtek el találatot, s a sarki *raliknál máris úiabb szel­vényeket vásároltak. oí „JCutwjtát“ doadáiátáL A Tiszavidék augusztus 16-i számában közöltük, hogy a Magyar Állami Népi Együttes augusztus 20-án Szol­nokon előadja a Kisbojtár c. egész estét betöltő táncjáté­kot. Korábban vállalt kötelezettsége azonban Nyíregyhá­zára szólítja az együttest. így a Kisbojtár előreláthatólag augusztus 27-én kerül Szolnokon a Szabadtéri Színpadon bemutatásra. azon már lehet vitázni.

Next

/
Thumbnails
Contents